Origin and semantic motivation of the lett. “piedurkne” ‘a sleeve’

m LITVÁN NYELVTUDOMÁNYI KÉRDÉSEK XL (1998) PPR E inita = is VI mp ln "ās imtis Em smagām raut E & 1% Upp a Kris i m Bk Sis PEE gry a nā BS 577 SANSONE P aa Lettországi Egyetem Lett Nyelvi Intézete, Riga A SZÓ EREDETE ÉS SZEMANTIKAI MOTIVÁCIÓJA (lett piedurkne) | i A gyakran homályos vagy vitatott etimológiák pontosítására mind a nyelvjárások és a régi szövegek, köztük a szótárak, mind pedig a rokonés kontaktusnyelvek adatait felhasználják. A szóeredet magyarázatában különös figyelmet fordítanak a fonetikai szempontra, vagyis a hangváltozásokra egy meghatározott időben és térben, a szemantikai, illetve motivációs szempontot azonban méltatlanul elhanyagolják, vagyis a nomináció során választott konkrét jegyeket, amelyek a legszorosabban kapcsolódnak a gondolkodáshoz és a megismerési folyamathoz. —Nem egy évszázada vitatják a lett irodalmi nyelvben elterjedt piedurkne szó és változatainak etimológiáját. Eredetéről legalább három többé-kevésbé elfogadható hipotézis fogalmazódott meg. 1. Az első hipotézis a balti és germán törzsek, illetve nyelvek kölcsönös kapcsolataihoz kötődik. Már A. Bielenstein (BB XXII 123, 77) felvetette, hogy a piedruokne szó hibrid forma, amelynek második részében a lett ruoka, első részében pedig egy régi germán *pieda vagy *piede forma található, amely megfelel a gót paida, . nm az ófelnémet pfeit, az óalnémet peda alaknak, amelyek szoknyát jelölnek. Tehát a piedurkne eredetileg szoknyakar lett volna. Pályája kezdetén E (a „Jaunibas draugs” folyóirat 1902-es számában) J. Endzelīns is felvetette azt a gondolatot, R hogy a piedruokne és piedruoka változatok kapcsolatba hozhatók ezzel az összetett szóval. (Lásd erről: DI1211.—212. o.) 2. A lett piedurkne, illetve a piedruokne kapcsolatba hozható a lett apdruoksts szóval. i i Proti, v dielę „Aistiški studijai“ z roku 1908 K. Būga píše, že lit. a régebbi dranka szóból keletkezett, mivel az, hogy az r előtt d állt, létrehozta a lett piedruokne és apdruoksts ‘Querdel am Weiberrock' szavakat (Būga 1908: 143). Ezt a hipotézist a lett piedruokne kapcsán J. Endzelīns is elemezte (lásd erről ME III 246). 3. A lett piedurkne összetett szó, amelynek alapja a pieelőtag és a durt ige, tehát a piedurkne a ruházat olyan része, amely a ruházat alapjához hozzá van adva, illetve ahhoz van erősítve. Ezt a hipotézist már A. Leskīn „Die Bildung der Nomina im Litauischen” című munkájában is elfogadta (hangsúlyozva a tn képző kn képzővé alakulásának lehetőségét), erről '”.ni-s, fem. A -ne a -tnis, -tne kapcsolatban fordul elő, amelyet kezdetben a Part. prāt. továbbképzésének tartanak. pass. oder alter ti-Stāmme halten mēchte.. Es sind aber unter diesen vienīgo iespējamo sniedz arī 74 X. Endzelīns (Skat. DI I 128-129 un ME III 246), to kā oo K. Karulis (par to LEV II 43). Pēc īsa ieskata iespējamās vārda šī etimoloģijās, tomēr rodas jautājums: „Vajon ez ko a ruhadarabnév ekkora figyelmet érdemelt- ?” Úgy tűnik, a válasz többféle lehet. Un az első a vārda no piedurkne szó fonetikai és ar morfológiai változatainak mennyiségéhez kapcsolódik a un lett nyelvjárásokban, valamint azok különböző megjelenéséhez a történeti un to szótárakban (történeti szótárakon a különböző évszázadokban kiadott lett nyelvű, mind fordító-, mind értelmező szótárakat értjük). A lett nyelvjárásokban eddig (a = Latvju dainu változatait is beleértve) a piedurkne jelentésű névnek körülbelül különböző változatát regisztrálták; ezeket meg lehet kísérelni az abban feltételezhető gyökváltozás30 ok szerint csoportosítani: un —+ piedurtne, piedurkne, piedurkle, piedurksne, piedurne, pieduorkne, pieduorksne, piederkne, piedarkne, piedārkne, piedārpne (az utóbbi csak a ju Latvdaine- -ban); e piedruokne, piedruokns, piedruoknis; piedruokle, piedruoksne, piedrunkne, _piedrukne, piedrūkne, piedrukle, piedrekne, piedraukle, piedrakne, piedrakns, piedraknis; —e pierdukne, pirdukne, pirduokne, pirdakne, pirdākne; —óvatos aa e pirnute, pirnuote. i sadu dzi Mind a köznyelvben, mind az irodalmi nyelvben kevés olyan ujjelnevezés van, amely a testrészről a ruhadarabra történő szemantikai átvitelhez kapcsolódik (például a ruoka az irodalmi nyelvben a piedurkne megnevezéssel párhuzamosan, a nyelvjárásokban pedig az ujjelnevezés valamely változatával párhuzamosan ismert; a ruokāve Alsó-Kur-- földén a litván nyelvből való kölcsönzésként ismert). Mind J. Endzelīns, mind más lett (és nem csak lett) nyelvészek munkáiban megfigyelhető, az ujj szó eredetére vonatkozó magyarázatok ellentmondásának oka az, hogy a fonetikai és morfológiai változások eredményeként (térben és időben) képtelenek egyetlen kiindulópontot találni. A pszicholingvisták és a nominációelmélet hívei (Ullmann, Brekle, közvetve pedig Pāvel és Foltin) szerint a változatok mennyisége (a diakrón területi hangváltozásokat és a flexiós nyelvekben a végződésváltozást kizárva) az idegen eredet egyik mutatója. A lett nyelvészetben, a soU mugru nyelvekből származó kölcsönzések elemzésekor, E. Kagaine is erre a következtetésre jutott (erről lásd: LZA Vēstis 1993, 7. sz., 8. —17. o.). De térjünk vissza a felvetett kérdéshez és a lehetséges második válaszhoz, amely a piedurkne szó sajátos nominációs módjához kapcsolódik. ETS A m Beg mpg FLU a ®gure ie te bizonyára több olyan szóban is, amelyekben a tn a kn, ez pedig a kl helyén áll: a tn és az An... váltakozásához A ka és tn elemet tartalmazó szuffixumú szó valószínűleg ide számítandó, pl. pédurkne „ujj”, a durt „szúrni” szóhoz. * (Leskien 1981: 376) oo oo m i m= a balti nyelvek legjellegzetesebb nominációs jegyei 75 | Hogy m m = a Aaaa Először is célszerű lenne a motiváció szempontjával foglalkozni és tisztázni: 1) milyen motiváló jegyeket használtak a balti, szláv, germán, finnugor és esetleg más távolabbi nyelvekben a „ujj” m 2) elnevezéir seinek megalkotásakor; milyen ruházati un tā (lett) nyelvekben, és hogyan kapcsolódnak ezek az ujj elnevezésének lehetséges nominációs jegyeihez; 3) milyen jelentései vannak a durt poliszémikus igének a lett irodalmi nyelvben és a nyelvjárásokban. A rokonés kontaktusnyelvek | többségében az ujj nominációjára a „testrész” + „e testrészt fedő ruhadarab” szemantikai modellt használták. A nyelvekben morfémahasítás használatos, általában végződés, képző, illetve a gyökérmagánhangzó váltakozása. Néhány példa mindegyik nyelvcsoportból: balti — litván ranka > rankovē, itt a lett ruoka ‘a test része’ = _ruoka *a ruha része’, vö. ruokāve ‘ujj’; szláv — orosz pyka + pykae; lengyel reka > rekaw; cseh rukd > rukdv; fehérorosz. i pykd + pykdy; germán —német Arm + Armel; svéd arm —drm; angol arm —sleeve < óangol slēfe, észak-fríz slėv, slīv; | romanu —franču bras > manche ‘a kart elfedő ruhadarab része” (először a francia nyelvben 1150 körül jegyezték fel) < lat. manica, manus | ‘hosszú ruhaujj (amely eléri a kezet)’; itál mano + manica; finnugor —észt kāsi > kdis; lív kāds + kāduks, de a finn kūsi, kdsi_varsi > hiha < finn előtti *šiša < *iša. Amint a felsorolt példákból látható, valamennyi kontaktusnyelvben, legalábbis azok irodalmi változataiban, az ujj elnevezésére az említett szemantikai modell használatos: „testrész” > „az ezt a testrészt fedő ruhadarab része”. A lett nyelv nominációs rendszerében sem ismeretlen ez a modell, például muk gura, priekša, kāja/stara, kakls + apkakle stb. A lett nyelvben, különösen annak nyelvjárásaiban, több ruhadarabés ruharész-elnevezés olyan igéhez kapcsolódik, amely azt a műveletet jelöli, amelynek eredményeként a ruhadarabot vagy annak részét hozzáillesztik (elkészítik): piešūt + piešuve ‘a kétrészes ing alsó (kenderkócból vagy durvább szövetből készült) része; pietriekt > pietriekums ‘a kétrészes ing alsó (kenderkócból vagy durvább szövetből készült) része’, aust > austene, austine "fejvagy vállkendő- ’, segt —sagša ‘vállkendő” stb. Az utolsó példát kivéve az említett szemantikai modell csak a nyelvjárásokban elterjedt, de mindegyik más-más areában. Ilyen modell a litván nyelvben is előfordul, például a litvánban. pridurkas „damskych košieľ spodná pridaná časť“ LKZ X 612—613; padurkas „pridanie z hrubej látky z menej kvalitnej priadze k spodnej časti starodávnych ženských košieľ, spodný príduk“ LKŽ IX 61. i Sloveso -durt (resp. piedurt) je polysémne v lotyšskom spisovnom jazyku i v nárečiach. Az irodalmi nyelv szótára ennek az „(valamihez, valamihez hozzá) rögzíteni” jelentését is rögzíti; ez a jelentés a nyelvjárások beszélői számára is ismert, de mindkét esetben76 — U dl mos szemantikai árnyalat figyelhető meg "rövid időre uz rögzíteni, egy helyen nā (vagy kevés helyen). A jerui nyelvjár1933. ásban az éves anyaggy- | űjtések során egy példát rögzítettek „hogy később az a ingecskéhez hozzávarrja a ta kart, rettenetesen finoman átszúrja azt az inget”, ahol a nuodūrt ir ige jelentése 'megvarrni', azonban ez az egyetlen ir eddig regisztrált példa ar šo jelentését. A legjellemzőbb nominációs elveket t. elemezve, azaz a fő motiváló jegyeket elkülönítve látható, hogy a lett nyelvben a piedurkne szó ka nominációjában sajátos helyzet alakul ki: a megnevezés motiváló jegyei — šī (ha egyáltalán elkülöníthetünk ilyeneket) — mind a rokon nyelvekben, mind a történetileg no legközelebbi kontaktusnyelvekben használt jegyektől eltérnek. Ne A lett irodalmi nyelvben és a ne nyelvjárások kiterjedt területein a ruházati megnevezések képzésében nem használják a szemantikai modellt *az a cselekvés, amelynek eredményeként a ta ruhadarab vagy annak része hozzáadódik”, valamint az igének A -durt szóalak jelentése nem rögzült. „Sut”. Már a nominációs és szemantikai szempont felszínes vizsgálata is arra késztet gondolni, hogy az eddig felvetett etimológiákhoz nem található sem fonetikai, ne sem ne szemantikai megalapozás. Mint ismeretes, a balti törzsek egyike sem élt elszigetelten, ezért az emberek gondolkodásában sem alakulhattak ki teljesen eltérő elképzelések és asszociációk. A piedurkne szó eredetének kutatását folytatni kellene: — a balti nyelvek történetében (annak tisztázásával, hogy sem a kihalt porosz nyelv, sem a litván nyelv régi forrásaiban nem található-e a piedurkne hasonló megnevezése és analóg szemantikai modellje); U — magában a lett nyelvben (annak tisztázásával, hogy a lett nyelvben először a ruoka „a li k - . . - - . ruhadarab része” elnevezés volt-e ismert, vagy a piedurkne szó valamely változata). El kell ismerni, hogy ez csak akkor lesz elvégezhető, amikor létrejön a lett nyelv történeti szókincsének adatbázisa; | „=. vs = —-= [I OIF Lg — e hosszan tartó un rövid távú kontaktusnyelvekben. ———————————— | iy = a cael mm nī o —Gauta 1998 04 15 E i i m= m a m * p | IRODALOM pā m. m m M júl a = E „ mmm BB: Hozzájárulások az indogermán nyelvek ismeretéhez. Szerkesztette Dr. Adalbert Bezzenberger (és Dr. W. Prelwitz- ). Göttingen, 1877—1906. Brekle H. 1972: Szemantika. Bevezetés a nyelvtudományi jelentéstanba, München. Būga 1908: Aistiški studijai, Petrohrad. DI: Endzelīns J. Válogatott művei. I. kötet Riga, 1971. EH: Endzelīns J., Hauzenberga E. K. Mīlenbahs Lett nyelv szótárának kiegészítései és javításai. 1.—2. kötet Riga, 1934—1946. Foltin H. F. 1963: A feji jelentés és megnevezései a németben. —Német szókutatás európai összefüggésekben 3, Giessen. Greimas A. J. 1992: Dictionnaire de l'ancien francais, Paris, Larousse, 364. Le dictionnaire 1996: Le dictionnaire du francais langue étrangere, Paris. Leskien A. 1891: A főnevek képzése a litvánban, Leipzig. N 77 m [Em Li LEV:Karulis K. Lett etimológiai szótár 1-2, Riga, 1992. | LKŽ IX–X: Litván nyelv szótára 9, Vilnius: Mintis, 1973; 10: Mokslas, 1976. ME:Mīlenbahs K. Lett nyelvi szótár. Szerkesztette, kiegészítette, folytatta J. Vége z elen 1-4, Riga, 1923-1932. Picoche J. 1979: Francia etimológiai du szótár. Párizs, Les usuels du francais, 404. SKES: A finn nyelv etimológiai szótára 1, Helsinki, 1955. "Ullmann S. 1972: A(z) alapvető vonásai Szemantika. A A nyelvészeti jelentősége in Sicht, Berlin–New York, 347. | g 5 y. i ra ll = r ŽODŽIO KILME IR JO SEMANTINE MOTYVACIJA (lot. piedurkne) ji „I Mi SEE Te az mn FN g ur m d „Összefoglaló i BE, i, med ALE LL a a (om Ba A Ie nr V článku sa pokúša vysvetliť pôvod lotyšského slova piedurkne z hľadiska sémantickej motivácie. Na základe vyššie uvedených etymológií tohto slova (1. piedruokne < lot. ruoka + germ. *pieda; 2. piedurkne, piedruokne < balt. *dranka; 3. piedurkne lot. pie- + lot. durt) sa zistilo, že ani jedna z nich nezahŕňa všetky zapísané varianty. Na objasnenie pôvodu tohto slova, t. j. pôvodu jednotlivých = častí, sú potrebné ďalšie sémantické výskumy v kontaktných jazykoch, príbuzných = jazykoch, v diachrónnom systéme lotyšského jazyka. g ksi a 8 m= [| A lett piedurkne „ujj” EREDETE ÉS SZEMANTIKAI MOTIVÁCIÓJA —= ll uk == wade nat xa x wily CE per fršī ad og BLE dx" gl on i cektiivas TT ET TR Összefoglalás 2 Te Jefe A cikk a piedurkne szó eredetének lehetséges magyarázataival foglalkozik „a szemantikai motiváció szempontjából.” A szó fent említett etimológiái alapján (1. piedruokne < lett. ruoka + germ. *pieda; 2. piedurkne, illetve piedruokne < balt. *dranka; 3. piedurkne < lett. pie-+ lett. durt) arra a következtetésre jutunk, hogy egyik sem egyezik valamennyi rögzített változattal. E szó, pontosabban különálló változatainak eredetének feltárásához további szemantikai kutatás szükséges a kontaktusnyelvekben, a rokon nyelvekben, valamint a(z) i lett nyelv m mi Tn sa m. m Et! EF m EE Uu A = F Hp m M IA“ km = mis m IE mm ī I līs IE m m mmm” LJ m ma m ul mm m= __ I Tau i | o szósz = «izmitināt raga lt = ENE ml o = mf I M iii] ma ar m ETL = asara. „TE m mm lm ma radi l= lle EEE Ted Ea np Sra um = ir Aaa Lit [EE MEAN J wm „ele | m māli aaa gai g K en Ē 78 Li