Kai kurie intarpinių ir sta-kamienių veiksmažodžių semantinės raidos bruožai

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XL (1998) Dalia PAKALNIŠKIENĖ Klaipėdai Egyetem AMIKOR NÉHÁNY A BETOLDÓ IR sta-TÖVŰ IGÉK SZEMANTIKAI FEJLŐDÉSÉNEK JELLEMZŐI A litván nyelv betoldó sta-tövű igéit sajátos szemantika, morfológiai ir szerkezet, valamint a tő morfonológiai sajátosságai jellemzik. Ezen igék népes csoportja (különböző források adatai jų szerint több mint 1000) formálódott bizonyos szakaszokban, új vonásokat sajátítva el, miközben ir megőrizte archaikus tulajdonságait (Pakalniškienė 1996). Ebben a tanulmányban a tárgyalt igék szemantikai fejlődésének néhány sajátosságát tekintjük át. 1. A keleti balti ir nyelvek intranzitív sta-tövű igéi sajátos funkciókkal rendelkeznek, így kétségtelen, hogy a keleti balti intranzitív sta-tövű igék kialakulásában különösen fontos szerepet játszott a kategorikus szemantika. ir Ezért nagyon röviden fel kell sorolni az absztrakt szemantika fejlődésének szakaszait. 1.1. Számos kutató véleménye szerint (Kuiper 1937: 202-203; Kolln 1969: 26; Kazlauskas 1968: 333), az intranzitív képző egyik régi jelentése a terminatív jelentés volt. Az indoeurópai nyelvek igéi meghatározott időtartamú cselekvést jelöltek, és a többi igétől a kategorikus szemantika egyik aspektusa — a cselekvés jellege — alapján különböztek. A kategorikus szemantika másik aspektusa —a cselekvő aktivitása és az objektumhoz való viszonya ebben a szakaszban lényegteir len volt: a betoldásos igék jelenthettek aktív, valamint önmagától végbemenő cselekvést is. 1.2. A keleti balti nyelvekben a betoldás a sta formánshoz hasonlóan új —mutatív jelentést nyert, amelynek megjelenése diatézis szerinti oppozíciós igepárok kialakulásával függ össze. J. Stepanov véleménye szerint (Stepanov 1976) más indoeurópai nyelvekben a diatézisnek nem volt jelentősége, sokkal fontosabb volt a cselekvés jellege. A keleti balti nyelvekben a magánhangzó-váltakozást mutató tövek egy része diatézis szempontjából differenciálódott, például: verčia /virsta, leitkia | liūiksta, daūžia | dūžta, smeigia | sminga stb. Az oppozíció tagjai között kategoriális szemantikai oppozíció alakult ki: causativa | resultativa. 1.3. Ezen oppozíció alapján a litván nyelvben új szemantikai szóképzési oppozíció is kialakult: durativa /terminativa, amelynek tagjai kategoriális szemantikájukban a cselekvés jellege szerint differenciálódtak (meghatározatlan és meghatározott időtartamú igék), például: šaūkia | -šurika, kvėpia | kvimpa, žiba | žimba és hasonlók. 55 2. A kategoriális szemantikával együtt a tárgyalt igék sajátos konkrét szemantikája is kialakult. A causativa | resultativa oppozíció tagjaira a struktúra megváltoztatásának | megváltozásának jelentése jellemző, általában: rombolás, lerombolás, hajlítás /bomlás, összeomlás, hajlás (a többi —mozgásra, fiziológiai vagy pszichikai folyamatokra, birtoklási viszonyokra vonatkozó —jelentés ritka). Az ilyen lexikai szemantika nagyon megfelelt a magánhangzó-váltakozással rendelkező gyökök elágazásának — az igei jelentések kategóriái szigorúan elkülönültek a diatézis tekintetében, vö.: smeigia (hatás, aktív cselekvés, egyszerű mechanikai) /smifiga (eredmény, spontán cselekvés). Néhány betoldásos és sta-tövű, a szerkezet változását jelentő ige új jelentések elsajátítására hajlamos. Az oppozíciós igepárok lexikai-szemantikai csoportok szerint kezdenek különbözni. Úgy tűnik, hogy a megfigyelt szemantikai változások nem véletlenek, bizonyos törvényszerűségek és tendenciák fedezhetők fel. 2.1. A szerkezet változását jelentő igék szemantikai struktúrája nem ritkán pszichikai vagy fiziológiai folyamatok jelentéseivel egészül ki (a vizsgált rezultativuszok mintegy 10 százaléka rendelkezik ezzel a sajátossággal). Az ia-tövű kauzatívumok általában destruktív mechanikai cselekvést jelentenek, a 0 betoldásos, illetve sta-tövű rezultativuszok pedig — omlást, összeomlást, hajlást. Ezek mellett azonban megjelennek az említett pszichikai vagy fiziológiai folyamatok jelentései is, vö.: 1 riékti, riėkia, riėkė „egy kenyérből vagy kalácsból egy szelet levágása; ugar feltörése; először ar- ? /2 rikti, rifika, riko „trikti; tévedni; hibázni; összezavarodni; valamit tévesen tenni”, 3 rikti, riksta, riko „rosszá válni, szemtelenné válni, feldühödni, haragra gerjedni” (lett riekt, riecu, riecu „üvölteni” /rikt, rikst, rika „tévedni, hibázni”); sviegti, sviegia, sviegė „hajítani; ütni; žudyti' /svigti, svifiga, svigo “domėtis, labai panorti, įsmilti'; spriėgti, spriėgia, spriėgė “duoti sprigtą; mesti; sviesti' /sprigti, sprYgsta, sprygo ‘aSaroti- ’; miėšti, miésia, miėšė “daryti mišinį; maišyti; skiesti; drumsti.- ..” /mišti, mysta //mifiša // miūišta, miso jungtis draugėn, maišytis; krikti, irti...' ; griėžti, griėžia, griėžė “pjauti, rėžti, brėžti' /1 grižti, grizta, grižo ‘susibarti, susirieti; pamilti’; rčižti, réiZia, rėižė "įtempti tiesiamos, kreipiamos kūno dalies raumenis' /ryžtis, ryžtasi, ryžosi "tvirtai nuspręsti ką daryti; nusistatyti'; stiėpti, stiépia, stiépé "kelti į viršų; tęsti, tempti' /stipti, stiMpa //stipsta //stempa || stimpsta //"stypsta, stipo ‘nustoti gyventi; meghalni; éhezni, éhséget szenvedni, fázni; megmerevedni, megkeményedni' (lett stiept, stiepju, stiepu ‘megtámasztani, nyújtani, tágítani' /stipt, stipstu //stipu, stipu “állni, keményedni'); trėkti, trėkia, trėkė “rontani, pusztítani; beszennyezni, bekenni' /trikti, trinka, triko “romlani, csúszni, hibázni; keveredni, tombolni- "; remit, rėmia, rėmė “támasztékot tenni, rúgni; tartani; statyti’ /1 rimti, rimsta, rimo „nyugodtnak lenni, nyugodttá válni; abbahagyni a mozgást, zajongást', 2 rimti, rimsta, rimo ‘támaszkodni’ (la.*remt, remju, rėmu ‘támaszkodni’ /rimt, rimstu, rimu ’nyugodttá, csendessé válni’); tremti, trėmia, trėmė “elűzni, távolra hajtani, kituszkolni, eltávolítani; tramdyti... /trimti, trimsta, trimo ‘megnyugodni; abbahagyni, megszűnni...” (la. tremt, tremju, trému “lábakkal topogni; kituszkolni, dörzsölni, csépelni’- /trimt, trimstu, trimu “remegni'); déigti, déigia, dėrgė "beszennyezni, elcsúfítani; elpusztítani, megrontani' /1 dirgti, dirgsta, dirgo ‘beszennyezetté válni, nedvesedni; kúszni, hanyatlani; ...elromlani, tönkremenni, elfajzani, elpuhulni'; 2 smélgti, smélgia, smélge ‘elnyomni, beárnyékolni’ /1 smilgti, "Bmilgšta, smilgo “vágyat érezni’, 2 56 smilgti, smilgsta, smilgo “fájni, sajogni'; vėngti, véngia, vénge “igyekezni kitérni, félni’ /-vingti, -vingsta, -vingo “elzülleni, elpuhulni’ (vö. vingis ‘hajlat’, ezért a régi vėngti jelentése ‘hajlítani’ lehetett < ide. *uengh-‘- hajlítani’); praūsti, praiisia, praiisé “vízzel tisztítani, mosdatni, mosni (az arcot)...' /prūsti, prūsta //prufisa, prūso ‘gyarapodni; gyarapodni, erősödni; okosodni, felvilágosulni; elzülleni' (lett praiistiés, praiisuds, praisuds ‘vastagabbá, nagyobbá, erősebbé válni’); bldiisti, blaūsia, blaūsė „miaukolni, fakulni” /blūsti, blūsta //blūsa, blūso „szürkülni; szemeket lehunyni- ”, 1 bliisti, blūsta, blūso *ugyanaz. ' ; 1 knobti, kndbia, knobė „csőrrel vágni, csipegetni” /2 knobti, knobsta, knobo „elkeseredni, lekonyítani az orrot”; 1 kropti, kropia, krépé „nehézkesen, nagy erőfeszítéssel valamit csinálni („*krapstyti”), /2 kropti, krépsta, kropo „enyészni, fogyni”; 1 skrobti, skrobia, skrobe „vájni” /2 skrobti, skrobsta, skrobo „száradni, sorvadni, soványodni” (lett skrabt, skrabju, skrabu; skrabt, skrabstu || skrabu, skrabu „vájni, kaparni”- ); 1 kristi, krūša, krūšo „gabonát mozsárban törni; verni, csapkodni” /kriisti, krūšta, kriūšo „romlani, rosszabbodni; enyészni, pusztulni”, 2 kriūšti, kriuniša //„kriūšta, kriūšo „öregedni, enyészni, gyengülni, soványodni”; 1 kapti, kapa, kapė „apránként aprítani” / 2 kapti, kampa, kapo „fáradni, szenvedni; savanyodni, tompulni- ”; skabti, skabia, skūbė „csipegetni” / skabti, skamba, skabo „elnyomorodni, elszegényedni”. 2.2. Ritkábban a szerkezetváltozás igéi kémiai, biológiai folyamatok jelentéseit veszik fel — az erjedését, az érést. Az ellentétes viszonyok általában graužti, pjauti, draskyti „rágni, vágni, tépni” / „erjedni- ”, vö.: giėžti, giėžia, giėžė „enni, rágni, csiklandozni (a torokban)...” /gižti, gyžta //giūiža, gižo „erjedni kezd”; 1 kirsti, kerta, kirto | 2 kirsti, kirsta, kirto „keserűvé válni; megdermedni, besűrűsödni, megsavanyodni, megsavanyodni”; 1 kirpti, kerpa, kirpo | 2 kirpti, kifpsta, kirpo "pradėti rūgti, gižti'; 1 skobti, skobia, skobė “drožti, skaptuoti; skinti, rėkšti' /2 skobti, skobsta, skobo "rūgti, gizti’ (Ją, skabt, skabstu, skabu ‘rugti’), arba "pjauti, glemžti, lukštenti'/ ‘nokti, bręsti, skleistis': gvelsti, gveldžia, gveldė ‘glemzti, imti, grobti, vogti" /gvilsti, gvilsta, gvildo “bręsti, nokti; karšti'; gvelbti, gvelbia, gvelbé ‘glemzti, grobti, vogti’ /gvilbti, gvilbsta, gvilbo “bręsti, nokti’; 1 rézti (//rézti), rézia, rėžė “kuo aštriu pjauti’ /2 ryžti, ryzta, ryZo “sprogti (apie pumpurus); pampti, dideti’. 3. Veiksmazodziy, sudarančių darybinę opoziciją durativa /terminativa, leksinė semantika gerokai skiriasi nuo opozicijos causativa | resultativa narių. Az ilyen típusú igék többsége hangokat, fiziológiai vagy pszichikai folyamatokat, ritkábban mozgást vagy a struktúra változását jelöli. A lexikai jelentés változásai nagyon ritkák és kissé eltérő jellegűek — a kémiai jelentések mellett pszichikai jelentések jelennek meg, illetve a mozgás jelentése mellett kémiai és pszichikai folyamatok jelentései, vö.: dvokti, dvokia, dvokė „bűzleni; dvelkti, pūsti' /dvokti, dvoksta, dvoko "romlani, rothadni, bűzt árasztva, bűzleni; svaigti, kvaišti', dvakti, dvarika, dvako 'elbutulni, meghülyülni'; 1 dvankti, dvankia, dvarikė ‘bűzleni’ /2 dvaiikti, dvariksta, dvariko ‘elbutulni’; 1 kirbėti, kirba, kirbėjo “mozogni, mocorogni, remegni; nyüzsögni' /1 kirbti, kirbsta, kirbo ‘savanyodni, erjedni kezdeni’, 3 kirbti, kirbsta, kirbo “izgatni'. Így a durativ /terminativ igék oppozíciójára nem jellemzők a szemantikai struktúra változásai — az oppozitumok rendszerint ugyanahhoz a lexikai-szemantikai csoporthoz tartoznak, csak kategóriális jelentésük különbözik. 4. Az intrafixumos és sfa-tövű igék legújabb rétege — az imitativumok — a kronológiailag régebbi, ablautgyökökből származó igék jellegzetes kategoriális és lexikai szemantikai vonásait örökölte. Mindegyikük a struktúra változását, rendszerint destrukcióját jelenti (a „elvékonyodni, visszahúzódni, eltűnni, elpusztulni” vagy „megdagadni, felfúvódni” archiszemáit), amely gyakran a pszichikai vagy fiziológiai folyamatok szférájába megy át, például: kiūsti, kiunta, kiūto „elvékonyodni, száradni; meghalni; létrejönni”; plėpti, plempa, plėpo „hajlani, szélesedni; megőrülni”, pliopti, pliopsta, plicpo „ua.” ; čipti, čimpa, čipo „elvékonyodni; sorvadni, gyengülni, kisebbedni” stb. Gyakran maga a tő morfonológiai szerkezete határozza meg e igék lexikai jelentését. Így például azok az igék, amelyek töve a kn, gn mássalhangzó-kapcsolatokkal kezdődik, hajlást, lefelé irányuló dőlést, lankadást jelentenek (knapti, knabti, "kniobti, knėbti, kniūbti, "enebti, gniūbti, knykti, knūsti, kniūžti, gniūsti); kv, gv —ájulást, szédülést, ostobaságot (kvaipti, kvaisti, kvėkti, kvaikti, kvėkti, kvakti, gvaibti, gveibti, gvėbti). Szinkrón szempontból a betoldásos és a sta-tövű igék formájukat és tartalmukat tekintve meglehetősen egységes lexémacsoportot alkotnak, az ismertetett szemantikai sajátosságok azonban azt mutatják, hogy nem egy időben, hanem bizonyos szakaszokban alakultak ki. Ezért az igék kategorikus és lexikai szemantikájának elemzése fontos mind az etimológiai kutatások, mind pedig a litván szavak rokonságának, a jelentések együttélési és fejlődési tendenciáinak meghatározása szempontjából. Beérkezett 1997. 12. 30-án IRODALOM Kazlauskas J. 1968: Lietuvių kalbos istorinė gramatika, Vilnius: Mintis. Kėlln H. 1969: Oppositions of voice in Greek, Slavic and Baltic. —Det Kongelige Danske Videnskabėrnes Selskab Historisk —filosofiske Meddelelser 43 (4), Kobenhavn. Kuiper F. B. J. 1937: Die Indogermanischen Nasalpriūsentia, Amsterdam. Pakalniškienė D. 1996: A litván nyelv intarziás és tőváltakoztató igéinek diakrón rétegei. —A litván nyelvészet kérdései 36, Vilnius, 83-86. Stepanov J.S. 1976-1978: Vid, zalog, perechodnost’ (Balto-slovjanskaja problema). —/zvestija AN SSSR. Ser. Lit. i jazyka 35 (5), 408–420; 36 (2), 135–152. AZ INFIXUMOS ÉS sta-TÖVŰ IGÉK NÉHÁNY SZEMANTIKAI JELLEMZŐJE Összefoglalás Az infixumos és sta-tövű igék sajátos funkciókat töltenek be a balti nyelvekben, ezért e igék kialakulásában a kategoriális és a lexikai szemantika fontos szerepet játszott. A kategoriális szemantikával egyidejűleg (azaz a spontán passzív cselekvés új jelentésével stb.) a lexikai szemantika is változott. A különböző diakrón rétegekhez tartozó igéknek (kauzatív / rezultativ, duratív / terminatív, utánzó igék) sajátos lexikai jelentéseik vannak. 58