Regional dialectal peculiarities in the collection of holy songs „Dzismies swatas…“ (1801)

m LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XL (1998) m in lu, Hg a mE "im Em = i F [m nm Nn m ĒŪ U i Anna STAFECKA Rim mE A Lett Nyelv Intézete, Lett Egyetem, Riga a EE m Hp m M it ar” A SZELLEMES ÉNEKGYŰJTEMÉNY NYELVJÁRÁSI SAJÁTOSSÁGAI -—-—-—- «DZISMIES SWATAS...* (1801) Az 51 m mm ml évben kiadott „Dzismies Swatas..“ 1801. szellemi énekeskönyv a felsőlett, illetve latgál írott nyelvben fennmaradt ir egyik no legrégebbi szellemi költészeti emlék, és a jezsuita korszak művei közé tartozik. un A jezsuiták működésének megszűnése 10 után is több mint egy kiadást ért meg. Az évi 1801. kiadás sem az első. Erre mindenekelőtt to a szellemi cenzúra Reimprimatur jelzése utal, továbbá azok a hírek, amelyek szerint még a század elején is kā előfordultak 1786-os és 1793-as ka kiadások, amelyek 20. napjainkig már nem maradtak fenn.” Nem kizárt azonban, hogy a Reimprimatur jelzés egy másik könyvre is vonatkozhatott, például az 1771-ben, 1786-ban vagy 1793-ban kiadott „Naboženstwo..* imakönyvre, amelyben szintén szerepelnek szellemi énekek. A könyvben 90 vallásos ének található. Közülük sok fordítás, amint azt a latin és lengyel nyelvű alcímek is mutatják. Az énekek egy részének azonban csak lett címe van, így akár eredeti szerzemények is lehetnek. Az énekek művészi színvonala, amint arra az irodalomtudósok rámutattak, meglehetősen egyenetlen. E felismerés alapján felmerült az a hipotézis, hogy a könyvön több szerző dolgozott.” A nyelvi eszközök megválasztásában, különösen a morfológiai formák használatában is különbségek figyelhetők meg, amelyek egyrészt a már meglévő írásbeliségi hagyomány hatására, másrészt a helyi nyelvjárások befolyására alakultak ki. Bár az énekeskönyv nyelvi szempontból folytatja a korábbi latgall írásbeliségi hagyományt, mégis olyan sajátosságok is megtalálhatók benne, amelyek e korszak más írásaiban nem voltak hagyományosak. Mindenekelőtt azt kell megemlíteni, hogy ezt az énekeskönyvet egészében értékelve nem lehet nem észrevenni, hogy a helyi latgall nyelvjárásokhoz közelebb álló nyelv jellemzi, mint például a korábban a felsolett írott nyelven megjelent műveket. A cikk elsősorban a „Dzismies Swatas..“ című gyűjteményben előforduló morfológiai sajátosságokat vizsgálja, mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a dalok írásmódja meglehetősen pontosan visszaadja az S Fm | mar I pāļi zu Teljes címe: „Dzismies Swatas uz Guda Diwa Kunga, Jumpr. „Maryas un Diwa Swātu, izdrukowotas Polockā pi Baznickungu Jezuitu 1801. godā”. *Bukšs M. A régi írásbeliség emlékei, München, 1952, 79. 5 Lásd erről részletesebben. Kalvāne S. A latgal irodalom kezdetei (vallásos irodalom a 18. és 19. században). A filológiai doktori fokozat megszerzéséhez benyújtott disszertáció összefoglalója, Riga, 1997, 16–17. 41 M m m i a ua o spogulo arī atsevišķas Latgales izloksnēm raksturīgās fonētiskās parādības. Így például az elülső sor magánhangzóit di un di jelölték ar ia un például ziamid, laimia. Hasonlóképpen, a uz szellemi énekek meglehetősen korlátozott lexikai rétege ellenére több, Latgale egyes nyelvjáráscsoportjaira jellemző lexéma is előfordul, például Dél-Latgaléra jellemző ciema településnévként a sola, továbbá a reitiškas *brokastis ’reggeli’, vaidi *karš ’háború’, a kelet-latgalei nyelvjárásokban elterjedt dyžan ‘sokat’. —Mindazonáltal nagyobb figyelmet kelt a nyelvjárási morfológiai sajátosságok tükröződése. Ebben három fő csoportot lehetne elkülöníteni. I. Elsőként olyan nyelvjárási morfológiai jelenségeket kell megemlíteni, amelyek a legtöbb latgalei nyelvjárásra jellemzőek, de amelyeket sem a latgal írásbeliség korábbi szakaszában nem használtak, sem pedig a latgal írott nyelv későbbi kodifikációs folyamata során nem váltak annak normájává. A legszembetűnőbb példa erre a nőnemű főnevek egyes számú genitívuszának, valamint többes számú nominatívuszának és akuzatívuszának -is, -ys végződésű alakjai lennének. Bár a dalgyűjteményben többnyire az alsólett nyelvjárási írásbeliségből átvett, -as, -es végződésű formákat használják, mint például már magában a könyv címében is ezt olvassuk: „Dzismies Swatas- "* és nem „Dzismis Swatys“, ahogyan ez a legtöbb latgall nyelvjárásban hangzana, mégis meglehetősen gyakran használják a gaU L atraun sirdi mu Mai Bieri Span ul K nu milibas ziamis 13; ir I EE m m. mel m Raudit pi smiertis 47; m V o i Sh Wyssas tyucis leyta 47; nl "S! F a g al Uz Diwa walis wyss adsadudamis 8257 plius | Kas man nu naudys un bogotieybys, pujūLēt — | Jo natureszu swatas myuzeybys '? 89 | Az -is és -ys végződés használata azonban a dalokban nem mindig következetes; lehetséges, hogy azt néha a rímek szükségessége határozta meg. Így például a Szent György tiszteletére írt dalban ezt olvassuk: fg: Tys launigs Cezars, byudams optom tapnys, —— Aproka Tiewi dzil iksz korstas wapnys 71. Ezzel szemben a zeme szó egyes számú genitivusi alakja általában a nyelvjárásokra jellemző -is végződésű, például: am a U Jar Ig Iš nu milibas ziamis 13; FIT wren 1 =. S ki stoios uz ziamis ktaia 24; tk #1 of nu sausas ziamis upi tacinowi 120. Amint az idézett példákból már látható, egymás mellett használatosak a nőnemű nomenek az egyes számú genitivuszi, valamint a többes számú nominativusi és accusativusi -as, -es végződésekkel. ———mo Wo, Mpm o nu. Im I | Az 1821-es kiadás alapján idézve. o Kaas 42 = „Figyelembe véve, hogy e korszak korábbi latgal írott forrásaiban már hagyománnyá vált az -as és -es végződések használata, a „Dzismies Swatas* gyűjteményben gyakran előforduló -is és -ys végződések a helyi nyelvjárások meglehetősen erős hatásáról tanúskodnak. Latgale keleti és délkeleti nyelvjárásainak kiterjedt területén az ē-tövű főnevek többes számú dativusi és instrumentálisi végződése -om, amely előtt lágyított mássalhangzó áll, mint például az aglom, up om stb. esetében. A latgal írásbeliségben azonban ilyen formák nem honosodtak meg. Kivételt képez a vizsgált énekgyűjtemény, amelyben ezek három énekben találhatók meg: ko F ar..dzismiom 25;] i a Diwu gudynoy ar dzismiom 112; m Th m o Ar zwaygzniomkrunieyta 115. p u = am II. A „Dzismies Swatas..“ című gyűjteményben a középés kelet-latgalei nyelvjárásokra jellemző morfológiai sajátosságok is megtalálhatók, amelyek nem jellemzők a latgalei írásbeliség korábbi szakaszára. Itt mindenekelőtt a prefixumokkal képzett igék visszaható formánsainak változatait kell megemlíteni, amelyek a nyelvjárásokban napjainkban is stabil és tartós areálokat alkotnak. Meg kell jegyezni, hogy az első latgalei írásos forrásokban, különösen az 1753-ban kiadott „Evangelia Toto Anno..*“ című evangéliumfordításban a -sivisszaható formáns dominál. Ez igen gyakran előfordul e korszak más írásaiban is. A „Dzismies Swatas..* című gyűjteményben azonban ritkábban fordul elő, például: apsywierszonu, apsigrizies 56; általában az apsižāloj ‘megbánta’ szóban található meg -sis (e korszak valamennyi későbbi kiadványában is). Az esetek többségében az énekekben a déli és nyugati latgalei nyelvjárásokra jellemző változat használatos: a -sa visszaható formáns az olyan prefixumok után áll, amelyek magánhangzóra vagy zöngétlen mássalhangzóra végződnek, a -za pedig a prefixumok előtt ar z. A „Dzismies Swatas..' című gyűjteményben is ez a változat dominál, például: pasasteydzas 12, nasaroda 96, izapildieios 25. Két énekben azonban megtaláljuk a középés kelet-latgalei nyelvjárásokra jellemző -saun -za használati változatát is —-satikai azok után az előképzők után, amelyek zöngétlen mássalhangzóra végződnek, egyéb esetekben pedig -za-. Így ezekben az énekekben ezt olvassuk: EE; I i m nazanias letuma 90; i wiertis nazagryb 91; ZE Layks pazacieltis 91. || Két énekben főként a keletés közép-latgalei nyelvjárásokra jellemző, -ink vagy -enkképzős melléknevek is előfordulnak: i mozinkus barnus [nāve] szkin kay drywā i Rat U ziernus 91, il kn x = m m Un uz winia, mozenkinia, tay tab ~~ pasiwiersimies” 25. A „Dzismies Swatas..* gyűjtemény a korábbi korszak többi latgal írásához hasonlóan következetesen tükrözi a dél-latgalei nyelvjárásokra jellemző, -mun képzős óhajtó módú igealakokat, személyenként eltérő végződésekkel. Egyes énekekben azonban az egyes szám 1. és 2. személyű 43 i m alakok használata fordul elő a többes szám 1. és 2. személye helyett, például: Kab diel’ tewis pracawotum, Debes dabotum 2. lpp. kab mes celus Towus sorgotum 2; ša kab mes Debes' nupielnieytum 94. Nem zárható ki, hogy ez a versritmus kedvéért történt, de ugyanilyen jól tükrözheti a középés kelet-latgalei nyelvjárásokra jellemző személyragozási alakok keveredését. A dalgyűjteményben szórványosan rögzítették a többes szám 2. személyű, -tu végződésű formát is (tu itu 15), amely Keletés Észak-Latgale nyelvjárási területének széles körére jellemző. III. Egyes dalokban Latgale szűkebb területre jellemző nyelvjárási sajátosságai tükröződnek. Így például néhány dalban előfordulnak a hímnemű főnevek többes számú tárgyeseti alakjai a végződés magánhangzójának kiesésével, amely néhány nyugat-latgalei nyelvjárásra jellemző, például ~~ graks mozgojam 7, whitey = m —Zėboksuz Towu maucia koju72, ma R Fm līks Mm Si) Judins..teyrums neayzley 96, TRE (TA 4 ayo - ~~ lyka mierdieyt barns 112; Apion lag 14, * inl sal. nyelvjárásokban: fync pl’iés Nīcgalē, ak. kūks Preiļos. Két dalban megtalálható az icelma mintája alapján képzett, határozott névmás, a pats egyes számú tárgyeseti alakja, a pati, amelyet napjainkban csak Dél-Latgale egyes nyelvjárásaiban mutattak ki; "AFA. TI Kungu pati pie krusta pakāra 49, —ēdn at ~~ Un pec' Tavu pāti, rād smaidīt.) o ~~ Ttus bērnu moti smierts nukaun 91. LE i Dziesmu krājumā fiksētas arī dažās mūsdienu Latgales rietumu un dienvidu izloksnēs sastopamās sieviešu dzimtes lietvārdu daudzskaitļa nominatīva un akuzatīva kopīgās formas aiz prievārdiem, piemēram, PĀRI S. a i. (Lk m. kas neredz ar acis 35, t KH m x caur tos towas mukas 41, ——————————-= | ar Debies moksoy 42, | ! nf m Smierts' uz lauds’ stieydzas 92; | m JĒ = sal. izloksnēs: m 'ežs klausuos ar auss, tčirums vērās rac Kalupē, ai auzys, ai gryūdim nūkaišeja Šķaunē, —R BEI pilių brāuc da kūozys Līksnā. Vēl varētu minēt dziesmu krājumā sastopamās komparatīva konstrukcijas ar prepozīciju aiz, piemēram, m ayz wyssu dorgumu toboku tur skaystumu 24, Bigs m m —Skaystoku pamiets’ misu ayz lilijay 82, Ee =F mm pr vail F M ayz wysu miliga 67. o _ dj IEEE VR NL Nu = Č o 44 = m | X en ral IS PT S ss Cenā. nieks āra Kai i i onli eis | Olyan szerkezeteket, mint az elavult rögzült formák, néhány modern latgalei nyelvjárásban is rögzítettek, például: skaistuéka Mūorfānā aiz vysys drāudžis Asūnē, jaunietbd jis b'eja styprokais aiz vysim, Līvānos. A legtöbb nyelvjárásra jellemző, par prepozícióval alkotott szerkezetet is megállapították. Skaystoks biei par liliju 117. Összességében a „Dzismies Swatas.- .” című vallásos énekgyűjteményben a morfológiai formaváltozatok sokfélesége figyelhető meg. Az énekekben előforduló, a különböző helyi nyelvjárási területekre jellemző nyelvi jelenségek alapján arra lehet következtetni, hogy a gyűjteményt több, Latgale különböző vidékeiről származó szerző állíthatta össze. pl BATE K linu ms p === P d Em fF oi = ~~ Gauta1998 04 15 um | A „DZISMIES SWATAS.- ..” című zsoltárgyűjtemény jellemzői (1801) — = m Összefoglaló | ū „A tanulmány a „Dzismies Swatas...- *” című énekeskönyv regionális nyelvjárási sajátosságait vizsgálta. A fő figyelem a morfológiai formák változataira irányult. Az elemzett anyag alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy ezt a könyvet több, Latgale különböző régióit képviselő szerző állította össze. E I REGIONÁLIS NYELVJÁRÁSI SAJÁTOSSÁGOK A „DZISMIES SWATAS.- .* (1801) SZENT ÉNEKEK GYŰJTEMÉNYÉBEN EE | p EE + EB l IF" EI J A EN gq LS M U Bath = mm Ear Nd m A cikk a „Dzismies Swatas..- *” szentének-gyűjteményben tükröződő regionális nyelvjárási sajátosságok elemzésével foglalkozik. A fő figyelem a morfológiai formák változataira irányul. A vizsgált anyag lehetővé teszi annak megállapítását, hogy ezt a könyvet különböző szerzők állították össze, akik Latgale különböző régióit képviselik. | i! m“ m wd gg 1 i | tia BAN = Ik m Um mo foul rom GB -Worm m mcf ML m A DK N a i | „Er da a Eh ney U Meri iki i _' rs lu mel MN m "fm == „m | ii —VE o — I ml nv” m a m E dr”: ppm Ti pls Gp So mo "Ef n ui ki: = ráta 7 im = megy m. pm Ūū cs m o -—_-FE am = ager Pápa "spn Ge = MTS a ee rs |1 V = m [J = = m mm By = b= 45 |