In memoriam Terje Mathiassen (1938–1999)

ez a felosztás nem egyetlen alapelven nyugszik (mondjuk, a porosz kuršiai ar eredetű helynevek is lehetnek víznevekből, személynevekből, foglalkozásnevir ekből stb. ir származók), ir ar azonban átfogó, összegzett képet ad ir Kis-Litvánia lakott helyei neveinek eredetéről és kialakulásáról. E fejezet második ir alfejezetében, „A helynevek változatai” cím alatt, történeti áttekintést kap a vidék elnémetesítése, majd oroszosítása, amely végül kiszorította a balti nyelveket e területről. A tanulmányt a lapokon át terjedő, német nyelvű, itt egykor iš létezett egyházi falvak névjegyzékének (9 összefoglalása zárja. A könyv áttekintését ir lezárva el kell mondani, hogy a helynévkutat210, ók az itt fellelhető hiteles és értékes anyagban bizonyára találnak kifogásolható dolgokat, kétes be etimológiákat és más nevek ir elemzésének pontatlanságait, azonban senki sem ir tagadhatja, hogy — ar V. Pėteraitis tanulmánya, „Kis-Litvánia ir Tvanksta helynevei”, e szerző első ir könyve „Kis Litvánia ir Tvanksta” ismét tanúsítja Kis-Litvánia balti szubsztrátumát, és fontos ir hozzájárulás a balti kultúra į tanulmányozásának tárházához. Marija Razmukaitė IN IN MEMORIAM TERJE MATHIASSEN (1938-1999) Valamiféle tragikus végzet üldözi Skandinávia baltistáit. Még nem is olyan régen korunk szörnyű betegségei idő előtt sírba vitték a norvég Helge Rinholmot és az izlandi Jorundur Hilmarssont. És íme, ismét gyászolunk: hosszú szenvedés után 1999. január 9-én a rák végleg megtörte az Oslói Egyetem professzorát, Terje Mathiassent is. Mindhárman nemcsak jó barátok, a balti nyelvek kutatói és a nagy norvég baltista, Christian S. Stang tanítványai voltak, hanem népünk legőszintébb barátai is. Mathiassen 1938. április 12-én született Oslóban. 1957-ben érettségizett. Kezdetben latin nyelvet és matematikát akart tanulni. Manapság azonban e tárgyak tanulmányozása nehezebben egyeztethető össze, ezért Mathiassen az Oslói Egyetemen az orosz, a germán és a norvég filológia tanulmányozása mellett döntött. Chr. S. Stango, tanárai között itt volt a híres norvég iranista, Georg Morgenstierne is. Mathiassen 1962-ben szerzett magiszteri fokozatot az általános tanulmányok befejezésével. A szlavisztika, részben pedig a baltisztika iránti további érdeklődését, mondhatni, a NATO határozta meg. Ugyanis katonai szolgálata alatt Mathiassennek lehetősége nyílt elvégezni a NATO által szervezett, igen magas színvonalú orosz nyelvi tanfolyamot (a tanfolyamot Norvégia leendő védelmi miniszterével együtt végezte el). Egyebek között ilyen tanfolyamot végzett korábban az általunk említett H. Rinholm is. 1964-ben Mathiassen öt hónapon át Leningrádban tökéletesíthette tudását. Az elhunyt visszaemlékezett, hogy az első, Leningrádba szóló vízumát a Szovjetunió norvégiai nagykövetségének litván alkalmazottja, Vytautas Burkauskas állította ki számára. 247 1965-ben Mathiassen már a filológiai tudományok kandidátusa volt. 1966–71 között az Oslói Egyetem ösztöndíjasa volt. 1970 m. disszertácuž iójáért A „A szláv ir indoeurópai nyelvek hosszú magánhangzó-- rendszerének tanulmányozása” című disszertációért a filozófia doktora fokozatot kapta. A jo disszertáció hamarosan önálló könyvként jelent meg (Tanulmányok a szláv és indoeurópai Langvokalismus. Oslo, Bergen, Tromsø, 1974). Chr. S. Stang volt a disszertáció hivatalos opponense. 1971 m. megkezdődik az aktív Mathiasseno pedagoginė veikla. Az Oslói Egyetemen orosz, egyházi szláv, litván és lett nyelvi kurzusokat, valamint a baltisztikai filológia bevezetését oktatja. Ne nemcsak elméletben, hanem a ir litván és lett nyelvet ir gyakorlatban is elsajátítja. 1982 m. jo gondoskodásával Az Oslói Egyetemen bevezetik a litván nyelv mint önálló tantárgy kurzusát (korábban a litván nyelvet rendszertelenül, az indoeurópaisztika részeként oktatták). ma 1991 m. szintén nagyrészt az egyetem jo gondoskodásának te köszönhetően ir létrejön a litván és lett nyelvi lektorátus. Ide filológusok érkeznek oktatni iš Litvánia ir Lettország. 1978 m. Mathiassent a Norvég Tudományos Akadémia tagjává választják. 1985 m. professzori címet kap. 1987-től a Nemzetközi Szlavisztikai Bizottság tagja. 1992–94-ben az Oslói Egyetem balti államokat támogató projektjének vezetője. 1996 m. külföldi tagjává választjį ja a Lett Tudományos Akadémia. Mathiassen legfontosabb publikációi közül nem kevés pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódik. Mindenekelőtt itt kell megemlíteni az orosz nyelv részletes nyelvtanát (Russisk Grammatikk, Oslo, 1990; II. kiad. 1996), valamint a lett nyelvész, Janis Valdmanis által találóan „ikreknek” nevezett litván és lett nyelvtanokat (A Short Grammar of Lithuanian. Columbus, 1996'; A Short Grammar of Latvian. Columbus, Mathiassen egy másik norvég nyelvésszel, Siri Sverdrup Lundennel együtt szerkesztette Valerij Berkov 1987-ben 1997*). Moszkvában kiadott „Orosz–norvég szótárát” (Pyccko-HopBexckuil CJIOBapb. Russisk-norsk ordbok). Talán hamarosan egy másik lexikográfiai műre is számíthatunk, amelyben szintén jelentős részt képvisel majd Mathiassen gondos munkája. Íme, mit mond erről a műről egyik témavezetője, Evalda Jakaitienė professzor: „1996-tól az Oslói Egyetem Kelet-európai Tanulmányok és Orientalistika Intézetének új projektje, a „Litván–norvég / norvég–litván szótár” egyik vezetője volt. Mathiassen nemcsak a projektcsoport szervezési ügyeit intézte, hanem kiváló tanácsadó is volt, mert rendkívül jól érzékelte a norvég nyelv szavainak színeit és árnyalatait, végtelenül szorgalmas volt, ugyanazt a szöveget számtalanszor javította, a litván nyelv lehető legpontosabb norvég megfelelőjét keresve. A szótár még nincs kész, és szerkesztői folyamatosan hiányolni fogják képzett kollégájuk megjegyzéseit, éleslátó tanácsait, jóindulatú feddéseit„- “. «3 ! Sabaliauskas A. Valeika L. (Rec.). — Baltistica, 1997, 32 (1), 133-136. *Rosinas A. (Rec.). — Baltistica, 1997, 32 (2), 256-258. „Jakaitienė E. Terjė Matiasenas professzor. —Gimtoji kalba, 1999, 2, 21-23. 248 Mathiassen számos cikket publikált különböző országok sajtójában a balti nyelvek ir történeti vų morfológiájának, fonetikájának, szintaxisának, lexikájának és nyelvi kapcsolatainak kérdéseiről.“ 1981 m. A Norvég Tudományos Akadémia ülésén Mathiassen a balti népek nyelveiről és kultúrájáról tartott előadást. ir Az előadás megjelent a Norvég Tudományos Akadémia kiadványaiban. Számos tudományos konferencián vett részt Litvániában, Lettországban, Svédországban, Ukrajnában, Lengyelországban, Németországban, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban. Mathiassen számtalanszor járt Litvániában. 1991 az év őszén érkezve į Litvániát illetően örült, hogy ezúttal már nem volt szüksége vízumra. 1994-ben feleségével, Anna Maria Mathiassennel együtt, akit szintén nagyon érdekelt Litvánia, három hetet töltött hazánkban. Különösen kedves volt számára az utazás į a Kuršių nerija területére, nem messze azoktól a helyektől, ahol egykori tanára, Christian S. Stang Jurgis Gerulisszal együtt a ma már teljesen kihalt litván halászok nyelvjárását kutatta. E cikk szerzője emlékszik rá, amikor 1975. szeptember 24-én Zigmas Zinkevičius professzorral együtt a repülőtérre utazott, hogy Mathiassent fogadja. Litvániában akkoriban senki sem ismerte a norvég nyelvészt. Hogy felkeltsük az ismeretlen figyelmét, kezünkben tartottuk nemrég megjelent könyvét. Amikor meglátta ezt a könyvet, az egyik utas elmosolyodott, és odalépett hozzánk. Ekkor kezdődött Mathiassen barátsága Litvániával. Azt a találkozást és az azon részt vevő barátokat Terje Mathiassen szépen felidézte a Vilniusban megrendezett VIII. Nemzetközi Baltisztikai Kongresszuson tartott előadásában (1997. október 9.). Sajnos ez az előadás volt a nyelvész utolsó találkozása hazánkkal és barátaival, akikből itt sokan voltak. Nehéz megbékélni a gondolattal, hogy ez a csodálatos, Litvániáért oly sok jót tevő ember már nincs közöttünk. Algirdas Sabaliauskas *Mathiassen T. A személyragok a balti igében, különös tekintettel a 2. P. Sg. lit. —lett. *ie-re és az indoeurópai alapra. Egy új értelmezés kísérlete. —Norsk Tidsskrift for Sprogvidenskap, 1975, 29, 199–205; A -¢s, -¢ alakú igenevek litván, illetve -is alakjuk lett nyelvbeli eredetéről. —Baltistica, 1976, 12 (1), 43–50; Mennyi volt a hangsúlyos szótípusok száma a balti alapnyelvben — IVA vagy pu? —Baltistica, 1983, 19 (2), 108-113; A „Sprachbund” fogalmának és alkalmazásának megvitatása a keleti balti térségben (szláv, balti és nyugatfinn). —International Journal of Slavic Linguistics and Poetics, 1985, 31-32, 273-281; Az 1. szubjunktívusz (optatívusz) litván nyelvbeli rendhagyó szemlélete. P. Sg. —Linguistica Baltica, 1995, 4, 41-53; A litván és lett grammatikai terminológia történetének néhány aspektusa.maq.oodoo?rlai.txt. nagpur? unnatural. semantically. —Baltistica, 1993, 28 (1), 5–8; A prepozicionális, főnevek által kormányzott genitívusz a balti, a balti-finn és a skandináv nyelvekben (történeti áttekintés). —Baltistica, 1993, 28 (2), 21–26; Ismét az ie-komplexumról a keleti baltiban. —Linguistica Baltica, 1995, 4, 41-53; A litván és lett grammatikai terminológia történetének néhány aspektusa. — Baltistica V. melléklet, 1998, 169–176, stb. 249