XVI a. II pusės Kauno miestiečių lietuviškos kilmės asmenvardžiai

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA LITVÁN NYELVTUDOMÁNYI KÉRDÉSEK XLI (1999) Alma RAGAUSKAITĖ Litván Nyelvi Intézet, Vilnius XVI A. II A KAUNASI POLGÁROK LITVÁN EREDETŰ SZEMÉLYNEVEI A litván polgárok személyneveit már kutatták. Elsősorban említést érdemel Z. Zinkevičius „Lietuvių antroponimika” című monográfiája, amelyben a vilniusi Szent János-templom 1602-1615 m. házassági és 1611-1616 m. keresztelési anyakönyveinek antroponimáit elemzik, ir valamint jo néhány tanulmány (Zinkevičius 1973: 17-19; 1974a: 136-143; 1974b: 78-85; 1977; 1980: 151-156). A szerző részletesen tárgyalta a vilniusiak személyneveinek eredetét és képzését, valamint elemezte a családnevek kialakulásának néhány problémáját. Figyelembe véve a városlakók személyneveinek eredetében, képzésében, fejlődésében stb. mutatkozó sajátosságokat, ezen antroponimák kutatása aktuális és folytatandó feladat. E tanulmány ir célja — a XVI. századi kaunasi városlakók litván eredetű személyneveinek tárgyalása, valamint összevetésük a mai litván keresztés családnevekkel. Fontos volt megállapítani, hogy a XVI. században használt személynevek közül mennyi és milyen nem maradt fenn napjainkig, azaz melyek nem használatosak ma a litván névállományban. Ezenkívül célszerűnek tűnt ezen antroponimák képzési elemzésének bemutatása és a jellegzetesebb elszlávosodási jelenségek tárgyalása. A tanulmányhoz az antroponímiai anyagot a XVI. századi (1561-1565 m.!, 1564-1569 m.*, 1587-1591 m.*) kaunasi vogt könyveiből gyűjtötték. Ezek egyedülálló történelmi források, amelyek a XVI. század első felétől maradtak fenn. Ezeket a kaunasi vogti könyveket lengyel és latin nyelven írták a jegyzők. A könyveket a vogti bíróságon tárgyalt ügyek bejegyzései alkotják”. A bennük feljegyzett személyek többsége litván — kaunasiak és betelepülők egyaránt (Kiaupa 1988: 28). A kaunasi polgárokat a tárgyalt forrásokban nem egységesen nevezték meg. Leggyakrabban két személynévvel jegyezték fel őket, pl. Woiciech Kis35kielzentis mie[czanin ! A Vilniusi Egyetem Könyvtárának Kézirattára (a továbbiakban — VUBRS). E 7. 13846. sz. * Ugyanott. E 7. sz. 13844. 3 Ugyanott. E 7. 13851. sz. * E források részletes leírását, amely feltünteti a dokumentum őrzési helyére, jelzetére, a könyv állapotára, a bejegyzések nyelvére, a lapok helyes sorrendjére és a publikációkra vonatkozó adatokat, lásd Kiaupa 1988: 40-45. 145 Kowien[kj (V, Mikolai 206), Pempe miefc3anin Kowien/kj (V, Grigaf 206), Rac3 uf; miefc3anina Kowien(skiego)® (V, Macjiei 168), jalis miefcsanin Kowienfkj (V, 167) ir kt. Előfordulnak három ir személynévből álló névjegyzékek, pl. : Sczepan Pawlowics Dowgierdowic3 Mie[csanin Kowien(ski) (V, 99); Vihcziwy Jakubelis Janowic3 [uxtulis miefczanin Kowienfkj (V, 49) ir kt. Fontos egyértelműen meghatározni, hogy a történelmi dokumentumokban feljegyzett mely antroponimák sorolandók a kaunasi polgárokhoz. Az elemzéshez olyan forrásokat választottunk, amelyekben megjelölték, hogy az említett személy városlakó. Mert az egyházi anyakönyvekben gyakran nem jelölték külön a városlakókat. Ezzel a problémával a vilniusiak személyneveit vizsgálva Z. Zinkevičius is szembesült (vö. Zinkevičius 1977: 46). Kaunas városi bírájának könyveiben a városlakókat civis, mieszczanin néven nevezték, pl. : Macjiei Poiodelif micfezanin Kowienski (V, 281), Jakuba Sawodonya miefczanina Kowienskiego (kilm.”; V, 324), Mac3iei Odega ciwis Kowien(ski) (V, 85) ir kt. Az így megjelölt személyeket 7. Kiaupa valódi városi polgároknak nevezi (Kiaupa 1989: 31). Esküt tettek a városnak, és részt vehettek annak irányításában. A városlakók azonosításakor fontosak az oklevelek nyelvének tiszteleti címei. Némelyikük a városi polgárok rendjéhez való tartozásra utal, például: spectabilis, godny, zacny, honoratus, famatus, stawetny, circumspectus, providus, opatrzny, honestus, uczciwy“. Kaunas városának vogtjogi könyveit olyan írnokok írták, akiknek anyanyelve feltehetően nem litván volt. Ezért a litván eredetű személynevek rögzítésekor bizonyos alakjaikat nagyon eltérő módon adták meg. Néhány antroponim viszonylag szabályosan van lejegyezve, például : Dwilis (V, 186)°, Kapkasionis (V, 185), Krutinonis (V, 39) stb. A szóban forgó antroponimák közül azonban sokat különféleképpen megváltoztattak. Ezt részben nyelvi okok határozták meg, különösen a litván és a lengyel nyelv kölcsönhatása (vö. Antonovič 1961: 120-140). Az anyag csekély terjedelme (219 litván eredetű antroponima) miatt itt csupán a jellegzetesebb elszlávosítási esetek bemutatására szorítkozunk. 3 Az 1561–1565. évi kaunasi bírói könyvet V,-vel, az 1564–1569. évit —V,-vel, az 1587–1591. évit pedig —V,-vel jelölik. A közölt személynevek mind anyakönyvezve vannak. Mindegyikük mellett zárójelben fel van tüntetve a forrás, valamint a forrás lapjának száma. A személynevek közlésekor igyekszünk megőrizni a történelmi dokumentumokban rögzített autentikus alakokat. Az egyszerűség kedvéért csak néhány sajátos írásjelet változtattunk meg, azaz 0 —d, 5-h,w-3. ® A történelmi dokumentumokban rögzített rövidítéseket feloldjuk. A jegyzet zárójelben szerepel. 7 A tanulmányban a következő esetnevek rövidítései szerepelnek: birtokos eset —birtokos eset, haszn. — részes eset, eszközhatározói eset —eszközhatározói eset. 8 E célokra az anyaggyűjtés során a városlakók mesterségét, foglalkozását és a címek hierarchiáját tükröző lengyel–latin terminusrendszert használták (Prinke 1992: 109–120). * A rövidség kedvéért itt csak a második személynevek szerepelnek. 146 A hanghelyettesítés leggyakoribb a esetei: cserélve į 0, pl. : *Sausagrobis — faufograbya (kilm. ; V, 165; V, 254), *Sausakojis — faufokaifs (V, 24), *Savaduonis — Sowodonya (kilm. ; V, 122), * Sedeika (*Sėdeika?) — [edeyko (V, 215) ir stb. o megváltozik į a, pl. : *Arvydavičius — Orwidowicza (birtokos ; V, 139). au ow į módosul, pl. : *Daugirdavičius — Dowgierdowic3 (V, és 99) mtsai. s módosul pl. į š, :*Kairys — Kayrifp (V, 132), *Kimeklis — Kimeklifį (V, *Plikis 144), —Plikif (V, 156), * Skersys —SkierGif (V, 55), *Spalis —S3pal (V, 18)i ir kt. A személyneveket többnyire végződésekkel írják, kivéve néhány egyedi esetet, pl. : Gotarth (V, 63), Įkirmont (V, 118), Skolond3 (V,77), Gpal (V,18). Végződéssel és anélkül is csak egyetlen esetben fordul elő: Lankielis (V. 175) és Lankyel (V, 222). A litván patronimikus képzőkkel alkotott személyneveket általában végződésekkel írják. Csak egyetlen, a litván -ūnas patronimikus képzőt tartalmazó személynév van végződés nélkül lejegyezve: Swiencjiun (V, 245). Végződés nélkül írják a szláv -evič, -ovič patronimikus képzők származékait, pl.: biwjliowic3 (V, 210), Dwiliewic3 (V, 154), Eythwylowic3 (V, 10) stb. A vizsgált történeti forrásokban 900 különböző személy — kaunasi polgárok — kétrészes megnevezését rögzítették. Második elemeik eredet szerinti értékelése alapján két személynévcsoportot különítettek el: litván és nem litván eredetűeket (vö. Maciejauskienė 1997b: 108). Az első csoport lényegesen kisebb. Ebben 219 (2496) antroponima, a másodikban pedig 681 (76%). Az utóbbiban 410 (~61%) antroponima keresztény nevekből származik, 206 (3096) személynév különböző szláv köznevekből ered, 35 (596) — germán eredetű, 30 (496) — bizonytalan eredetű. A tanulmányban, amint már említettük, csak az első csoport, vagyis a litván eredetű antroponimák — a kialakuló vezetéknevek vagy azokat helyettesítő személynevek — kerülnek vizsgálatra. Itt V. Maciejauskienė véleményét követjük, miszerint litván eredetű személynevek csak azok, amelyek „genetikailag saját litván nyelvi szavakból” származnak (Maciejauskienė 1997b: 109). Például ilyenek a tanulmányban bemutatott esetek: *Balčius —Balcziuf; (V, 1), vö. litván baltas, -a „világos, csaknem hó-, tej színű stb.“ (LKŽ II 609–610); *Smilgius —[milgus (V, 225), vö. litván smilgius „akinek a földjén csak csenkesz nő“ (LKŽ XIII 173); *Sprindis, * Sprindys —[prindsia (birtokos eset; V, 85), vö. litván sprindis, sprindys „a hüvelykujj és valamelyik másik, oldalra kinyújtott ujj közötti távolságnak megfelelő mértékegység“ (LKŽ XIII 515); *Stulgis, *Stulgys —/tulgif (V, 174), vö. litván stulgys „erdei cankó (Tringa ochropus); rikoltó“ (LKŽ XIII 1022), stulgūs „hosszúkásan kerekded, ovális; büszke, gőgös“ (uo., 1022–1023) stb. 10 A kaunasi vajda könyveiben előfordulnak olyan esetek, amikor ugyanazt a személyt többször is feljegyezték. Ezért olykor ugyanazt a személyt megnevező kéttagú megnevezés második tagjának változatai is lehetnek, vö. 149. o. Ez bizonyos számítási hibát feltételez. 147 A vizsgált 219 személynév képzése változatos. Ennek alapján két nagyobb csoport különíthető el: a patronimikumok és a nem patronimikus eredetű személynevek. Az utóbbi csoport jóval népesebb. Ebben 109 (49,7%) antroponima található, pl. : Pawla Belzgy (kilm.; V, 159), Piotrowi Bridziu (naud.; V, 159), Jana Burny (gen.; V, 190), pawla Jedy (gen.; V, 229), Mikolai Trumpof; (V, 60) stb. Az első csoportban 67 (30,6%) patronimikum található. Egy részük a -aitis, -(i)onis, -(i)ūnas litván patronimikus képzőkkel rendelkezik, pl. : Mikolaia Burbaic3a (birt.; V, 150), Macjiei Manukaicsis (V, 16), Bernot Narufaicjif (V, 301); Janowi Jagminonis (birt.; V, 157), Jurgia Jagwilanis (birt.; V, 77), Pawel Jafwilanif (V, 102); Pawlowy Gniew3unowi (birt.; V, 189), Gregier Sedeikun (V, 275) és mások. E csoport más személynevei szláv patronimikus -evič, -ovi¢ képzőkkel vannak lejegyezve, pl. : Macjieia Balffiewic3a (birt.; V, 53),Thomas S; 5paliewic3 (V, 146), Crifitoph Zagarewic3 (V, 213); Bartholomeus Meylowic3 (V, 129), Jana Narkowyc3a (birt.; V, 67), Janka Putphilophic3a (birt.; V, 136), Jana Radwilowic3a (birt.; V, 107), ftaniflawowi Wilbutowic3owi (birt.; V, 137) és így tovább. Egy részük, vagyis a vizsgált litván eredetű antroponimák közül 43 (19,7%) a -elis (-elė), -ėlis(-ėlė), -ikas, -ikis, -ulis, -utis kicsinyítő képzőkkel képzett név, pl. : Mikas Karwielis (V, 216), Janelis Kuprelis (V, 110), Jakubelia Pilvelia (kilm.; V, 120), Pawel Wergelify (V, 203); Janufį Kiermielis (V, 224), Jan Wawerela (V, 82); Tomafa Kruxdsika (kilm.; V, 293), Jakub Winxnikos (V, 174); Jan Winxnikis3 (V, 174); Jan Skorulis (V, 125, 292; V, 106); Jakub Pumpucsis (V, 86) és mások. Bizonyos esetekben ezek a képzők patronim jelentéssel is rendelkezhetnek (Zinkevičius 1977: 238; Maciejauskienė 1991: 229; 1994: 42). A litván eredetű városlakók személyneveit patronimikumokból és nem patronimikus eredetű antroponimákból rekonstruálják. A helyreállított alakokat csillaggal jelölik, és ábécésorrendben litvánul írják. Ezt követően azok a történeti forrásokban rögzített személynevek következnek, amelyek alapján az antroponima alakját helyreállították. A rekonstruált alakokat összevetik a „Lietuvių vardų kilmės žodynas” (LVKŽ), valamint a „Lietuvių pavardžių žodynas” (LPŽ) című szótárakban szereplő mai nevekkel és vezetéknevekkel. Egyes esetekben több elméletileg lehetséges változatot is meghagytak. Ha a mai névanyagban nem találtak pontos megfelelőket, az adott gyökhöz (vagy tőhöz) tartozó néhány jellegzetesebb személynevet közölnek. A forrásokban rögzített személynevekből patronimikus képzők nélküli alakokat rekonstruálnak. Ugyanis az elszlávosított antroponimaalakokban a szláv -evič és -ovič patronimikus képzőket írják, de feltételezhető, hogy a litvánok az élő nyelvben számos esetben litván patronimikus képzőket (-aitis, -ėnas, -onis, -ūnas stb.) használhattak (vö. Maciejauskienė 1994: 25-31). Másként járt el Z. Zinkevičius! ! A patronimikum meghatározása a következő: „olyan személynév, amely speciális képzőkkel az apa bármely megnevezésének tagjából képződik.” (Maciejauskienė 1991: 16). 148 A XVII. a. század eleji vilniusiak patronimikumai, amelyek utótagokat tartalmaznak -evič, -ovič, a személyneveket rekonstruálva į a képző su -aitis (vö. Zinkevičius 1977: 118). A patronimikus képzők be rekonstruált alakjai azért alkalmasabbair k, mert gyakran ugyanazt a személyt a vizsgált forrásokban (néha még ugyanazon az oldalon is) eltérően nevezik meg, a második személynév különböző alakjait használják, pl.: piotr — powirpanis (V, 102), piotra powirpowic3a (kilm. ; V, 189, 262, 289, 302; V, 6, 9), piotr Powirpos (V, Tomaf; 50); fermuxnianis (V, 168, 229), Tomafju Jfermuxniu (haszn. ; V, 261; V, 97, 146), Tomasa fermuxniewic3a (birt. ; V, 305), Tomasu fermuxniewic su (haszn. ; V, 134), Tomas Jermuxnianif (V. 177, 235), Tomas fermuxnif (V, Tomaf; 224), fermuxniewic3 (V, 261) ir stb. A rekonstruált két tagból álló személynevek végződéseinek helyreállításakor K. Būga azon véleményét követik, miszerint „a két tagból álló vezetéknevek egyenlő joggal rendelkezhetnek egyes szám alanyeseti végződésként ir -as vagy -a, -is“ ir (Būga 1958: 224). A cikkben a „Lietuvių pavardžių susidarymas”** című monográfiában meghatározott és tárgyalt antroponimikai terminusokat használják. A tárgyalt litván eredetű személyneveket litván ősi kéttagú személynevekre, azok rövidítéseire és az utóbbiak képzős származékaira, valamint ragadványnévi személynevekre (ragadványnevekre) osztották. Ebben a sorrendben kerülnek bemutatásra. Litván ősi kéttagú személynevek A XVI. századi kaunasi polgárok litván eredetű, tárgyalt antroponimái között 29 olyan található, amelyekből rekonstruálhatók az ősi kéttagú személynevek. Az alábbiakban 15 ilyen rekonstrukciót mutatunk be (ez az összes helyreállított személynév 1996-át teszi ki). *Ar-vyd-as: Orwidowic3a (eredet; V, 139). Vö. db. vö. Arvydas (LVKZ 80). *By-vil-is: Biwilys (V, 7), Biwilewics (V, 45, 210), Biwyljewic3owy (birt.; V, 196). Vö. db. pvd. Bivilis, Bivylis, Byvilis (LPZ I 269). *Dau-gint-as, *Dau-gint-is: Daugintowic3a (birt.; V, 240). Vö. db. vö. Daugintas (LVKZ 118), pvd. Dadgintas, Daugintis (LPZ 469). *Dau-gird-a, * Dau-gird-- as: Dowgierdowics (V, 22). Vö. db. v. Daūgirdas (LVKZ 118), pvd. Daiigirda, Datigirdas (LPZ 1 469). *Dau-nor- -a, *Dau-nor- -as: Dawnaranis (V, 247). Vö. db. v. Daūnoras (LVKZ 122), pvd. Dainora, Daūnora, Daunora, Daunoras, Daunéras (LPZ 1 473–474). *Eid-vil-as: Eydwilowics (V, 10, 54, 86, 94), Eydwilowic3a (kilm.; V, 107). Vö. ua. Lásd: Eidvilas (LVKZ 136). *Go-tart- -as: Gotarth (V, 23). Vö. ua. Lásd: Gotartas (LVKZ 185). *Jag-min- -as, *Jog-min- -as: Jegminonis (V, 157). Vö. db. v. Jogminas (LVKZ 206), pvd. Jagminas, Jagminas, Jogminas, Jogminas (LPZ I 783-784, 838). 12. Áttekintésüket lásd. 12–19. o. 149 *Jog-vil-as: Jagwilanis (V, 77), Jagwilowic3u (haszn. ; V, 24, 87, 135), Jagwilanif (V, 129, 156), Jagwilonia (birtokos eset ; V, 209). Vö. főnév v. Jėgvilas (LVKŽ 207). *Mant-vil-a, *Mant-vil-as: Mantwilania (kilm. ; V, 77). Plg. db. v. Mantvilas (LVKZ 261), pvd. Manila, Manitvilas, Mantvilas, Mofitvila (LPZ II 155-156, 269). *Rad-vil-a, *Rad-vil-as: Radwilowic3a (kilm. ; V, 107). Vö. db. v. Radvilas (LVKŽ 306), pvd. Radvila, Radvila, Radvyla, Radvilas (LPŽ II 554). *Skir-mant-as: Skirmont (V, Plg. 188). db. v. Skirmantas (LVKZ 333), pvd. Skirmantas, Skirmantas, Skirmontas, Skirmontas (LPZ II 742-743). *Taut-vil-as: Tauthwilanis (V, Plg. 254). db. v. Taūtvilas (LVKZ 345). *Vil-but-as: Wilbutowicsowi (haszn. ; V, 137). Vö. gen. v. Vilbutas (LVKZ 372), név. Vilbutas, Vilbutas (LPZ II 1210). *Zos-taut-as: Jaftawtaf (V, 201), Zaf/tawtowic3 (V, Plg. 245). db. v. Zéstautas (LVKŽ 390), pvd. Zastautas, Žėstautas (LPZ II 1276, 1345). Amint látható, a felsorolt régi litván két törzsű személynevek legalább két tucat tőből állnak: ar-, by-, iš but-, dau-, eid-, gint-, gird-, go-, jog-, mant-, min-, nor, rad-, skir-, tart-, taut-, vyd-, vil-, žos-. Ilyen vagy hasonló tövekkel alkotott személynevek más, XVI. századi történeti forrásokban is előfordulnak. Megfigyelték, hogy a XVII–XVIII. századi kaunasi önkormányzati intézmények dokumentumaiban“ a két törzsű személynevek fokozatosan csökkennek. A régi litván két törzsű személynevek rövidítései, valamint képzős származékaik A forrásokban mindössze 6 (7%) olyan kaunasi polgári antroponimát találtak, amelyeket legalább elméletileg kapcsolatba lehetne hozni a két törzsű személynevek rövidítéseivel és azok képzős származékaival. Ezeket a forrásokban rögzített 10 személynévből rekonstruálták. Ezen antroponimák mennyisége és helye a litván névállományban nem értelmezhető egyértelműen. Z. Zinkevičius meg van győződve arról, hogy a kételemű személynevek rövidítései és azok képzős származékai a történeti antroponímia kontextusában igen nagy számban funkcionáltak 13 A magisztrátus és a vajda könyve. 1603–1629 —VUBRS. F 7. 13855. sz. A magisztrátus könyve. 1604–1610 —VUBRS. F 7. 13856. sz. A vajda könyve. 1606–1608 —VUBRS. F 7. 13859. sz. A vajda, az ülnökök és a magisztrátus könyve. 1608–1616 —VUBRS. F 7. 13860. sz. Suolininky könyve. 1610–1622 —VUBRS. F 7. 13861. sz. Acta cora honorato judicio scabinali civitatis Cavnensis... az Úr 1662. évétől 1673. évéig. [Kaunas suolinikainak könyve]. —VUBRS. F 7. Nr. 13865. A magisztrátus és a bírák könyve. 1683–1773 —VUBRS. F 7. Nr. 13868. Az aktusbejegyzések könyve. 1738–1749 —VUBRS. F 7. Nr. 13868, 2. Okiratbejegyzések könyve. 1743–1748 — VUBRS. F 7. Nr. 13868, 3. Okiratbejegyzések könyve. 1749–1753 — VUBRS. F 7. 13868. sz., 4. 150 (vö. Zinkevičius 1988: 100). V. Maciejauskienė úgy véli, hogy nagyobb súllyal XVI– A XVII. századi a. antroponímiában ezek a személynevek iš valójában nem rendelkeztek (vö. Maciejauskienė 1991: 245-248; 1997a: 130). A szóban forgó antroponimák ir eredete és képzése a kutatók számára semmilyen kétséget nem vet fel. A. Salys szerint ezek a személynevek a régi litván két tövű antroponimákból rövidültek le, „legtöbbször az első névelem tövét megtartva, vagy már ősidők óta egytövűek voltak” (Salys 1983: 270). P. Skardžius az ilyen típusú antroponimák létrehozásának két módját jelöli meg: 1) a két tövű személynév egyik eleme használatos, pl. : Noras: Nor-butas; 2) az egyik tőhöz a második egy része is hozzáadódik, pl. : Knystas: Knys-tautas és így tovább (Skardžius 1943: 440-441). Z. Zinkevičius megállapítja, hogy a régi két­tövű személynevek rövidítéseiből különféle képzős származékokat alkottak, pl. Ginelis a Ginas mellett (: Gin-tautas), Darulis a Daras mellett (: Dargaila) stb. (vö. Zinkevičius 1977: 230, Az alábbi antroponimák a litván régi 237). két­tövű személynevek rövidítéseihez, valamint az utóbbiak képzős származékaihoz sorolandók. *Girdžius: Gird3iunos (V, 24, 90), Gyrdzyuna (birtokos eset; V, 238). Egy girdtövű két­tövű antroponima rövidítése lehet. Vö. vele db. v. Gird-mantas, Gird-vainas, Gird-vydas; Al-girdas, By-girdas, Daū-girdas (LVKZ 181–182; 69, 98, 118) stb. Vö. még db. pvd. GirdZius (LPZ I 674). *Maniukas: Maniukaicjify (V, 16). A -ukas képzős származék egy régi, két törzsű személynévből, amely mantörzset tartalmaz, a *Manys rövidítéséből vagy hasonlóból. Ezzel kapcsolatban vö. db. vö. Masi-dravas, Mari-gailas, Mari-gaudas; Al-mantas, Ei-mantas (LVKZ 257–258; 71, 140) és hasonlók. Vö. még db. pvd. Maniūkas (LPZ II 154). *Norka, *Norkys, *Norkus: Narkowicja (származéknév; V, 243; V, 123). Lehetett a régi két tövű avd. *Norkantas vagy hasonló rövidítése. Del nor. vö. db. v. Nor- -budas, Nor-gailas, Nor-gélas; Bei-noras, Daū-noras, Ei-noras (LVKŽ 289-290; 94,122, 141) ir kt. Dėl kantplg. db. v. Kant-minas, Kant-rimas, Kant-vainas; Bu- -kantas, Daii-kantas, Géd-mantas (LVKZ 219-220; 103, 121) ir kt. Dar plg. db. pvd. Norka, Norkys, Norkus, Norkus, Norkus (LPZ 11 333-334). *Norusas, *Norusis, *Norusys: Narufaicif; (V, 301), Narufowicz (V, 209). -uš képzős származék egy régi, a nortövet tartalmazó két tövű személynévből, a *Norius rövidüléséből vagy hasonlóból (LVKŽ 289). Vö. vele: *Norka (lásd). Vö. még: db. pvd. Narušas, Narūšis, Norušas, Norūšis, Norušys (LPŽ II 301, 335). *Rimka, * Rimkus: Rimkowic3 (V, 222). Lehet két tövű avd. A Rimkantas vagy hasonló rövidítése. A rimplg. miatt. db. vö. Rim-butas, Rim-daugas, Rim-gailas; Aū-rimas, Būt-rimas, Ei-rimas (LVKZ 313–314; 87, 106, 141). Lásd még: db. pvd. Rimka, Rimkus, Rimkus, Rymkus (LPŽ II 609-610). *Rimušis: Rymuffewic3 (V, 135). Az -uš képzős származék egy régi, két tövű személynévből, amely a rimtövet tartalmazza, a Rimas rövidített alakjából vagy hasonlóból. A rimplg.-ról. *Rimka (lásd). 151 Ragadványnévi személynevek (ragadványnevek) A vizsgált, litván eredetű kaunasi polgárok antroponimái között a legtöbb ragadványnévi személynév. Konkrét litván főnevekhez, melléknevekhez, valamint igékhez kapcsolódnak. Az alábbiakban a szóban forgó csoport 63 (7496) antroponimája következik, amelyeket a forrásokban rögzített 180 személynévből rekonstruáltak. *Balčius: Balcziuf (V, 301), Balczia (kilm.; V, 1). Vö. db. pvd. Balčius (LPZ 1 170). *Balsys: Bolfia (kilm.; V, 295), Bolfia (kilm.; V, 215), Balffiewicsa (kilm. ; V, Vö. 53). db. pvd. Balsis, Balsys (LPZ 1176). *Belzga: Belzga (V, 138, 159). Talán összefügg a lit. bélzginti „butaságokat fecsegni” igével (LKŽ I 742). *Braidys: Broydfiu (naud.; V, 184); Broydsifs (V,213). A lit. braidyti „gázolni; mindyti brendant“ (LKZ I 184) vagy hasonló. *BridZius: Bridsiu (haszn.; V, 220). Vö. db. pvd. Bridzius (LPZ I 308). *Burba: Burba (V, 53), Burbaiczia (birtokos eset; V, 150). Vö. db. pvd. Burba (LPŽ I 353). *Burbazentis: Burbogziecsis (V, 107), Burbosetifs (V, 126, 190, 236, 248), Burbojentis (V, 32,157, 181, 187). Összetett antroponima: *Burb-a-- Zentis. Az első tag az avd. *Burba vagy hasonló, vö. db. pvd. Burba (LPZ I 353), a második pedig a lit. Zéntas „a lány férje; vő“ (DLKZ 954)“ *Burna: Burny (birtokos eset; V, 190). Vö. burn db. pvd. Bumnaditis, Burnalis, Burneika, Burnčika, Burneikis, Burnekaitis, Burnelaitis, Burnélis, Burnialis, Burnys és mások (LPZ I 358–359). *Dvylys: Dwilis (V, 112, 186; V, 450), Dwilifs (V, 58). Vö. db. pvd. Dvilys, Dwylis, Dvylys (LPZ I 549). *Gniauzius: Gniawjiuf; (V, 159), Gniewjunowi (naud.; V, 113, 184). Vö. avd. *Gniauzis (Zinkevičius 1977: 144). | *Juodis, *Juodys: Jedy (kilm.; V, 229), Jodif (V, 146; V, 201). Vö. db. pvd. Jūodis, Juodys (LPZ 1 858). *Kabaldis: Kobaldif; (V, 21). A litván kabalda „lassan, sántikálva, kabalduodamas megy; sánta, ügyefogyott“ (LKŽ V 4–5). *Kairis, *Kairys: Kayris (V, 112, 163), Kairis (V, 265), KayryfG (V, 315), Kayrif; (V, 132). Vö. db. pvd. Kairis, Kairys (LPŽ I 888). *Kapkasys: kapkasionis (V, 185). A litván kapakasis, -ė „aki sírokban gödröt ás; sírásó“ (LKŽ V 222) szóból. *Karvelis: Karwielis (V, 216). Vö. db. pvd. Karvėlis (LPŽ I 936). *Keida: Kieidy (birtokos eset; V, 67, 90). Vö. a *Keida személynévvel (Zinkevičius 1977: 153). 14 Az olyan összetett személynevekről, amelyek a žentdar elemet tartalmazzák, lásd: Maciejauskienė 1973: 177-181; 1991: 30. 152 *Keliuotis: Kielioc3ia (birtokos eset; V, 127). Vö. db. pvd. Keliotis, Keliuotis (LPŽ I 968-969). *Kimeklis: Kimeklif (V, 144), Kimeklis (V, 229), Kymeklya (kilm.; V, 12). Vö. db. pvd. Kimėklis (LPZ I 995). *Kirmėlis: Kiermielia (kilm.; V, 154; V, 195), Kiermielis (V, 224). Vö. db. vö. Kirmela, Kirmelaitis, Kirmėlė, Kirmelėvičius, Kirminas (LPŽ I 1001). Vö. még Kirmėliai falu Juostininkai községben, An (LATSŽ II 135). *Kiškelžentis: Kis3kielzentis (V, 52), Kifkielzentis (V, 231). Összetett személynév: *Kiškel-žentis. Az első tag az alábbi személynévből származik: *Kiškelis vagy hasonló, vö. a következővel. pvd. Kiškėlis (LPZ I 1006), a második —a litvánból. Zéntas „a lány férje; uzkurys® (DLKZ 954). *Kojelé: Kaiela (V, 72), Kayela (V, 73, 205, 248). Vö. db. pvd. Kojéle (LPZ 1 1039). *KriugZdikas, *Krugidikas: Kruxdjika (kilm.; V, 293). Del kriugzd-, krugzdplg. db. pvd. Kriugzda, Krugzda, Krūgždas (LPZ I 1083, 1089). *Kuprelis: Kuprelis (V, 110). Plg. db. vö. Kuprelis (LPZ 11128). *Lankelis: Lankielis (V, 175), Lankyel (V, 222). Vö. db. vö. Lankėlis, Lankialis (LPZ II 21). *Lauželis: Law3elis (V, 132). A lauž-hoz vö. *Lauzius (lásd). *Laužius: Lawjus (V, 78). Vö. db. pvd. Laūžius (LPŽ II 37). *Meilius, * Meilus: meylowic3 (V, 4, 129, 135, 143, 154; V, 3), Meylowic3a (birt.; V, 4), Mieilowic3a (birt.; V, 154), Meiliowic3u (haszn.; V, 143), Meilu (haszn.; V, 4), Mieitowicj3u (haszn.; V. 217). Vö. db. pvd. Meilius, Meilus (LPŽ II 199-200). *OZelis: O3elif (V, 275), Azelis (V, 5), Oselis (V, 60). Vgl. db pvd. Ožėlis (LPZ II 356). Vgl. noch *Ozys (siehe). *Ožys: A3yfG (V, 151), Osis (V, 110). Vgl. db. pvd. OZys (LPZ II 357). * Pajuodélis: Poyodelis (V, 85, 149), Poiodelifs (V, 136, 217, 218). A litván pajiiodelis „sötét arcú, sötét hajú; megbarnult, feketés, piszkos, elhanyagolt* (LKZ IX 133). Vö. még: db. pvd. Pajiiodis (LPZ II 369). *Parselis: porffela (birtokos eset; V, 58), Parfzelis (V, 137, 147), porfelify (V, 308), Porfelia (birtokos eset; V, 26, 50, 63, 81, 198), Porfelis (V, 84; V, 109). Vö. db. pvd. Paršėlis (LPZ 11 397). *Pavirpas: powirpanis (V, 102), powirpowic3a (kilm.; V, 189, 262, 289, 302; V, 6, 9), Powirpos (V, 50). Származhat a lit. pavirpis, -é „vezető, butelninkas”, pavirpas „szegény, elszegényedett ember”, pavirpa „bosszantó személy” (LKŽ IX 698) vagy hasonló szóból. *Pempė: Pempe (V, 206). Vö. db. pvd. Pėmpė (LPZ II 427). *Pilvelis: pylwelya (származék; V, 65, 187), pilwelia (származék; V, 149). Vö. db. pvd. Pilvélis (LPZ II 458). *PlikaZentis: Plikozentis (V, 59, 139, 252), plikozentis (V, 201). Összetett személynév: *Plik-a-Zentis. Az első tag az * Plikis vagy hasonló személynévből származik, vö. db. pvd. Plikis, Plikys (LPZ II 476), a második pedig a litván —ból. Zéntas „a lány férje, vő“ (DLKZ 954). 153