Vokiškos kilmės namų apyvokos daiktų pavadinimai F. W. Haacko, P. Ruigio ir K. G. Milkaus žodynuose

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XLIII (2000) Nijolė ČEPIENĖ Lituán Nyelvi Intézet, Vilnius NÉMET EREDETŰ HÁZTARTÁSI TÁRGYAK ELNEVEZÉSEI F. W. HAACK, P. RUIGYS ÉS K. G. MILKUS SZÓTÁRAIBAN A kelet-poroszországi filológus, Friederichas Wilhelmas Haackas1 az „Újszövetség” és a zsoltároskönyv alapján állította össze az első, kis terjedelmű litván–német és német–litván szótárt, ezért kevés benne a germanizmus. Lényegesen nagyobb a Pily po? Az említett szótárak germanizmusait tematikus csoportokba rendezve kiderült, hogy legtöbbjük munkaeszközök, szerszámok, készülékek, berendezések és azok részei, háztartási tárgyak, épületek és azok részei5, valamint foglalkozásokat, tisztségeket és tevékenységeket megnevező szavak. A cikk a tárgyalt szótárakból kigyűjtött 45 német eredetű háztartásieszköz-elnevezést tárgyalja. Az összes felsorolt háztartásieszköz-elnevezés P. Ruigys és K. G. Milkus szótáraiban szerepel, F. W. Haack szótárában pedig csupán három (krága, lampa, žakas). E csoport szinte valamennyi germanizmusa megtalálható Kazys Alminauskis „Die Germanismen des Litauischen” című könyvében, a következők kivételével: klyderberštė, -is, pyrpanė (fyrpanė), vindas. Az említett szótárak germanizmusainak többsége… 1Vocabularivm Lithvanico-Germanicvm, et Germanico-Lithvanicvm… Ausgefertiget von Friederich Wilhelm Haack… zur Zeit Docente im Litthauischen Seminario zu Halle, Halle [1730]. 2Littauisch-Deutsches und Deutsch-Littauisches Lexicon… von Philipp Ru(h)ig…, Königsberg…1747. 3Weismann Ch. E. Lexicon bipartitum latino-germanicum et germanico-latinum, Stuttgart, 1741. 4Littauisch-deutsches und Deutsch-littauisches Wörter-Buch… von Christian Gottlieb Mielcke…, Königsberg, 1800. 5 Az épületek és részeik elnevezéseit lásd: Čepienė N. Germanizmai XVII a. Mažosios Lietuvos vakarų aukštaičių tarmėje (remiantis „Lexicon Lithuanicum“). – Lietuvių kalbotyros klausimai 30, 1993, 37–46. 34 porosz német (a továbbiakban Pr. v.) nyelvjárásokból kölcsönöztek: bėkis „tál, mosdótál” < Pr. v. bėk „ua.”; dėršlakas „szűrőedény; szűrő; lyukasztó eszköz” < Pr. v. dėršlax „ua.”; krágas, -a „korsó; csésze; kehely” < Pr. v. krog „ua.”; legerė, legėrė, legeris „kis hordó” < Pr. v. lėgel „ua.”, liktis „gyertya” < Pr. v. licht „ua.”; mėzeris „mozsár” <Pr. v. mêser „ua.”; purvelis „tűzcsiholáshoz használt, összesodort szövet” < Pr. v. Pulver „ua.”; spinda, spinta „szekrény” < Pr. v. spind „ua.”. Kelet-Poroszország szótáraiban a németből átvett számos kölcsönszó mellett szinonimák is találhatók. Vagyis a germanizmusokat nemcsak ismeretlen tárgyak megnevezésére használták, hanem gyakran a saját szó mellett is megjelent egy kölcsönszó, egy szinonima; olykor még a saját szót is felváltotta. Sok ilyen szinonimát jegyeztek fel P. Ruigio és K. G. Milkaus szótáraiban. Itt az ő szótáraikban rögzített, német eredetű háztartási tárgyak megnevezéseit és a mellettük szereplő szinonimákat közöljük: bėkis – mosdótál, mosdótál, mosdóteknő (R II 54, MŽ II 72); blásas – edény, hordó, bósas (R II 134, MŽ II 176), kubilas (MŽ II 176); cápas – fedő, vóbe (R II 409; MŽ II 551); dėršlakas – lyukasztó, szűrő (R II 107, MŽ II 140); kárbas – fonóbot, fonóbot, rántas (R II 222, MŽ II 295); klyderberštė – ruhakefe (R II 225, MŽ II 300), klyderberštis (R II 221); klucus, klocus – tőke (MŽ II 103, R II 78), kulbė (R II 226, MŽ II 302); krágas – edény, edény (R II 162, MŽ II 215), kružikas (R II 233, MŽ II 311); kùcus – szerszámnyél, szerszámnyél, strampas (R II 228), vezdas, stripinys (MŽ II 304); kùrbas – fonott kosár, fonott kosár (R II 229, MŽ II 306); liktis – gyertya, mécses (R II 244, MŽ II 326); lódė – láda (R II 236, MŽ II 314); lystė, lysta – polc, polcocska (R II 243, MŽ II 324); lùnta – késnyél (R II 248, MŽ II 331); mézerkylis – pėstókas, tulmóčius (R II 259, MŽ II 346); páne – skauradą (R II 276, MŽ II 369); pučėrus – žnypślė (R II 90, MŽ II 118), žvákžnypślė (R II 244, 283, MŽ II 326, 379); purvelis – skiltuvnyčia (R II 139, MŽ II 183); rindà – prá kartas, édžios (R II 233, MŽ II 310), lovys (R II 293, MŽ II 392); ryyzeris – trintùvė (R II 289, MŽ II 387); riùstas – kratelis (R II 294, MŽ II 393); šùpelė, šùpelė – lápeta (R II 181, MŽ II 241), vetvklė (R II 407, MŽ II 548); šólė – blúdas dubùs (R II 301, MŽ II 404); šrópa – kastùvas, gramdyklė (R II 316, MŽ II 423); trikteris – koštuvis, varėnka (R II 355, MŽ II 475); vánė – gėlda (R II 392, MŽ II 528); vyģė – supyklė, lopšys (R II 402, MŽ II 541); béres – karmónas, klumšė, krėpšas (R II 69, MŽ II 92). Az összes fent felsorolt szinonima P. Ruigio és K. G. Milkaus szótárának német–litván részében található. Csak a žvakė és a lentyna szerepel a litván–német részben is 35 részekben. Egyes tárgyak megnevezésére akár több germanizmust is felsorolnak egymás mellett, pl.: blōsas, bōsas; klucus (klocus), kulbė; krāgas, kružikas; lōdė, skrynė. A következő jövevényszavaknak nincs szinonimájuk: cōberis „füles, alacsony faedény”, dėkis „terítő, takaró”, karticė „gyertya”, lampa „lámpa”, mezeris „mozsár”, spinda (spinta), spunta „hordó bedugására szolgáló ék, fadugó”, (hibr.) šėpkaūšis „merőkanál, merítőedény”, širmas „paraván”, trōgai „hordágy”, vėrpelis „játékkocka, kocka”, vindas „rokka, csévélő”, vogà „mérleg”. F. W. Haack szótárában nem szerepelnek szinonimák. A szóban forgó szótárakban megadott háztartási tárgyneveken kívül ugyanezek a germanizmusok nyelvjárásokban vagy régi írásokban számos más jelentésben is használatosak, pl.: bōsas „hordó, kád” – „nagy serleg”, „söröspohár” NG 194; „tekegolyó” B 774, N; „erős, kövér ember” Vrnv; dėkis „terítő, takaró” – „mennyezet” Klp, Šlu; kurbas „kosár” – šėrimo kurbas „takarmányos kosár” K I 481; snūkio kurbas „szájkosár” K II 49; bičių kurbas „méhkas” N, K I 239; „ketrec” N, Jrk 190, K I 189, PVG 437; liktis „gyertya” – lėdo liktis „jégcsap” K I 365, ledliktis B 402, N, R II 117, Sch 67, KŽ; stogo liktis „ua.” K; „halottvirrasztás, gyertyaszentelő ünnep” N, [K], KŽ II 1323; lōdė „doboz” – „gabona tárolására szolgáló láda” (liōdis Eičių, Trg. r.); „a szövőszék vetélője” Iš, Vp, lásd LKA I 134; „aprító- vagy levélvágó gép teknője” J, Rs, Mrj, Lkš, Gs, PnmA; „levélvágó gép” J, Up, Btg, Čk; „káposztavágó eszköz” Trg, Krkl, Ps, Grk; spinda, spinta – spindà „a kútgém oszlopa” Kair, Stč; vindas „rokka, csévélő” – „a rokka kereke” Rsn, Šlu; „kútgém” Srv, Klov, Jrb, Šd; „kötélfonó karika” Lkš, Vdk; „nehéz tárgyak emelésére szolgáló szerkezet” Slv, Vdk, Ūd, Up, Vlkj, Vv, Stak; „bölcső vagy egyéb tárgy kikötésére szolgáló rúd” Grv, Krs. A mai köznyelvi litván nyelvben csupán négy, ezekben a szótárakban szereplő háztartási tárgyat jelölő germanizmus használatos: bōsas, a lėmpa, spinta változata és a širma változata; a nyelvjárásokban azonban jóval több fordul elő. Apie 30 šios grupės germanizmų paplitę tarmėse⁶, 16 iš jų plačiau. Bōsas, dėkis (dėkis Šl, Rd, Pln, Tl, Klm), lėmpa, lempà (lėmpė Prn), šiūpelė, -is žinomi beveik visoje Lietuvoje. Tačiau daugiausia germanizmų randama žemaičių ir vakarų aukštaičių tarmėse, pvz.: klūcas „lazda, pagalys, veždas“ Klm, Šil, Klp, Šlu, Pln, Tl, Šl, kliūcas Rs, Vrn, klūcis Akm, Krtn, Mžk, Pln, Skd, Šl; kurbas „krepšys, pintinė“ Jrb, Šlu, Trg; rindà „iš lentų sukaltos ėdžios gyvuliams šerti; 6 A germanizmusok elterjedtségét (járások szerint) leggyakrabban az LKŽ, annak cédulaanyaga, az LKA és a nyelvjárási szövegek adatai alapján adják meg. 36 „jászol” Jrb, Mrj, Kn, Prn, Šk, VIkv, Rs, Trg, Šil, Šlu, Tl; vygė „bölcső” Jnš, Jrb, Mrj, Kn, Prn, Šk, VIkv, Klp, Šlu, Rs, Šil, Trg, Pln; vānė „nagy, hosszúkás mosdóedény” Klm, Rs, Šil, Trg, Šlu, vānė Klp, Jrb, Šk; viñdas „rokka; orsó” Jon, Jrb, Mrj, Šk, VIkv, Šil, Trg, Šlu. A szóban forgó jövevényszavak mintegy 10%-a a német nyelvből került a dél-aukštaitiai nyelvjárásba: pūrvelis „tűzgyújtáshoz használt, megperzselt szövet”; rindā, viñdas, vōga, vygē (Al, Lzd, Vrn) stb. A legkevesebb germanizmus a kelet-aukštaitiai nyelvjárásokban terjedt el: bōsas, dēkis (dēkis), lēmpa, (lempa), širma, šiūpelis, viñdas, vōga (vogà). Némelyikük szláv nyelveken keresztül is ide kerülhetett. A következő germanizmusokat csak egy vagy néhány helyen jegyezték fel (többségüket Litvánia délnyugati részén): cāpas „hordóabroncs, dongaszorító” Kp; cōberis „alacsony, füles faedény” Mrj, VIkv, coberỹs Šk, VIkv; liktis „gyertya” Lzd, VIkv; liōdē „doboz” Šk; változata liūntas „kanóc, bél”, lỹstē „polc” Pkr, pānē „serpenyő”, ỹvyzeris „reszelő”, hibrid šēpkaušis „nagy merőkanál, merítőedény” Klp; rùstas „a kemence, illetve a téglaégető rácsa, amelyen sütnek vagy szárítanak” Šlu; šriōpos „lókefe, vakaró” Mrj, Kt, Jnš; trìkteris „tölcsér” Jrb; vérpelis „játékkocka” Trg. r. Csak a kelet-poroszországi litván szótárakból ismert jövevényszavak: bēkis „tál, mosdótál”, blāsas „hordó, kád”, fyrpanē, pyrpanē „serpenyő”, karticē „gyertya”, kylikas „serleg”, klyderberštē, -is „ruhakefe”, mēzeris „mozsár”, mēzerkylis „törő-, zúzóeszköz”, pučerus „fogó”, spūnta „dongaszorító, fahordó dugója”, šolē „edény, tál”, trōgai „hordágy” (ez utóbbi a nyelvjárásokban más jelentésben használatos: „szánra helyezett, lécekből készült ülődoboz”). Majdnem mindegyikük megtalálható a későbbi, XIX–XX. századi szótárakban is (Georg Heinrich Ferdinand Nesselmann, Friedrich Kuršaitis és Aleksandras Kuršaitis szótáraiban), kivéve a fyrpanē, pyrpanē, klyderberštē, -is ir pučerus, -ē alakokat. A szótárakon kívül a régi írásokban a háztartási eszközök csoportjából a következő jövevényszavak fordulnak elő: kragas BB, Lpn, K. Donel.; kucius K. Donel.; kurbas PVG; lampa BP, DP, PK, SD, VlnE, PVG, lampē BB; legēre K. Donel. Némelyikük a folklórban is előfordul: bosas JV, KlvD, Sim, Sln, PP; kraga, -as, liktis JV, KlvD; kurbas BsP, KlvD; vygē BsO, DvD, JD, LB; viñdas BsP, KlvD, Jrk, JD; žakas Jrk, JV, KlvD, RD. Sok olyan háztartási eszköznév található a lett nyelvben is, amelynek azonos a töve és a jelentése, például: bekenis < v.v.ž. becken (Sehw ers 1918: 143); laṃpa < v.v.ž. lampe (Sehw ers 1918: 116), lunte < v. Lunte (ME II 514), duršlāgs < v. Durchslag (Sehw ers 1918: 117); liste, lists < v.v.ž. liste (Sehw ers 1918: 153), legeris < v.ž. leggel (Sehw ers 1953: 70). Sokuk a litvánhoz hasonlóan csak nyelvjárásokban használatos, például: mēzeris (Sehw ers 1918: 117), klucis „íróeszköz vége”, vagy már szinte ismeretlen: kūze, kūze „szán” < v.v.ž. kūse (Sehw ers 1918: 152), pučšēres „fogó (gyertyához)” (Sehw ers 1918: 156). Néhány germanizmus közös a litván, a lett és az észt nyelvben, például: litván dēkis, lett dekis, észt tekk; litván kùrb as, lett kurvis, észt korw; litván pānē, lett pānna, észt pann; litván spūnta, lett spuñde, észt punn; litván vānē, lett wānna, észt vānn. 37 A litvánok, lettek és észtek a németektől tanulták meg, hogyan készítsenek egyes edényeket, szerszámokat és más tárgyakat fából, sárgarézből és bádogból. J. Sehwer szerint a németek többnyire nem e tárgyak feltalálói, hanem csupán a nyugat-európai kultúra közvetítői voltak. RÖVIDÍTÉSEK NG – Naujoji Gadynė, az LSDP folyóirata, amely 1906. 05. 18. és 1907. 01. 10. között Vilniusban jelent meg. PVG – A porosz hatóságok rendeletei, figyelmeztetései és elbeszélései a litván parasztok számára, összeállította P. Pakarklis, Vilnius, 1960. A többi rövidítés olyan, mint a nagy Litván nyelv szótárában. LITERATŪRA Alminauskis K. [1934]: Die Germanismen des Litauischen. Teil 1: Die deutschen Lehnwörter im Litauischen, Kaunas. Frischbier H. 1882–1883: Preussisches Wörterbuch. Ost- und Westpreussische Provinzialismen in alphabetischer Folge 1–2, Berlin: Verlag von Th. Chr. Fr. Enslin. ME 1923–1932: K. M ü l e n b a c h a Latviešu valodas vārdnīca, rediģējis, papildinājis, turpinājis J. E n d z e l ī n s, 1–4, Rīgā: Kultūras fonda izdevums. S e h w e r s J. 1918: Die deutschen Lehnwörter im Lettischen, Zürich. S e h w e r s J. 1953: Sprachlich – kulturhistorische Untersuchungen vornehmlich über den deutschen Einfluss im Lettischen, Berlin: In Kommission bei Otto Harrassowitz Wiesbaden. DEUTSCHE LEHNWÖRTER IM BEREICH DER BEZEICHNUNGEN FÜR HAUSGERÄTE IN DEN WÖRTERBÜCHERN VON F.W. HAACK, P. RUHIG UND CHR. G. MIELCKE Zusammenfassung Im diesem Aufsatz werden 45 Germanismen im Bereich der Bezeichnungen für Hausgeräte besprochen, die aus den Wörterbüchern von F.W. Haack, P. Ruhig und Chr. G. Mielcke gesammelt worden sind. Deutsche Lehnwörter treten in den erwähnten Wörterbüchern nicht nur als Bezeichnungen unbekannter Gegenstände auf, sondern sie stehen oft als Synonyme neben echtlitauischen Wörtern. Einige der in den erwähnten Wörterbüchern enthaltenen Germanismen sind in den Mundarten sowie im Schrifttum in anderen Bedeutungen belegt. Zu diesen deutschen Lehnwörtern sind wurzel- und bedeutungsverwandte Entsprechungen auch im Lettischen und Estnischen belegt. Litauer, Letten und Esten haben die Herstellung einiger Arten von Geschirr sowie verschiedener Geräte aus Holz und Metall von den Deutschen gelernt. Wie J. Sehwers dargelegt hat, waren die Deutschen in vielen Fällen nicht die Erfinder der betreffenden Geräte, sondern nur Vermittler europäischen Kulturguts. Nijolė ČEPIENĖ Lietuvių kalbos institutas Antakalnio g. 6 LT-2055, Vilnius, Lietuva El. paštas [email protected] Gauta 1999 03 22 38