Mikalojaus Daukšos „Katekizmo“ (1595) sudėtiniai sujungiamieji sakiniai

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA XLV (2001), 63-92 Mikalojaus Daukšos katekizmo (1595) sudėtiniai sujungiamieji sakiniai“ ARTŪRAS JUDŽENTIS, JŪRATĖ PAJĖDIENĖ Lietuvių kalbos institutas Straipsnyje nagrinėjami Daukšos 1595 m. katekizmo (t. y. tiek paties katekizmo, tiek „Trumpas budas“) sudėtinių sakinių sujungimo semantiniai ir sintaksiniai aspektai, ypač daug dėmesio skiriant sujungimo žymikliams ir sakinių tvarkai. A fordításokat gondosan összevetették az eredetiekkel. A modern litván nyelvhez képest a legszembetűnőbb különbségeket az ir és o kötőszók használatában figyelték meg. Be to, sudėtinių sujungimo žymiklių vartojimas, kai prie jungtuko postpoziciškai prijungiami papildomi diferenciniai žymikliai subtilesniems reikšmės atspalviams išreikšti, Daukšos kalbai būdingesnis nei šiuolaikinei lietuvių kalbai. 0. ĮVADAS Straipsniu siekiama sistemiškai aprašyti vieną iš svarbesnių mūsų senosios minklų sudėtinius sujungiamuosius sakinius. Tai bene mažiausiai kalbos istorikų tirtas raštijos lietuvių kalbos gramatinės sandaros sričių. Daukšos knygą sudaro du veikalai: KATHE-//- CHISMAS- //ARBA MOKSLASI// KIEKWIENAMI//KRIKSZCZI-/- /ONII PRI|| WALVS./| PARASZITAS PER//D. IAKVBA LEDES-IIMA Theologa Socie-||tatis IESV//| Išgulditas iš Ligiu-//vio Lgkifiko ing Lietu-// wifką per Kunigą Mi-//katoiu Daugfa Kd-//nonika Semai-//c3iu./| Išlpaultas Wilniuie// Metūlę usgimimo//Wiefipaties 1595 (toliau —Kathechismas) ir Trumpas//Budas Palildki-//mo/- arba i5pa3inimo/| Nūdemiu.//Drin tu kurie dašnai)/| wartéia tit Sakra-//mentu./ | Y3 tqkifko gnt Lietii-//wifiko pérgulditas./- /| WI L N I V I|/MėtūlTė M. D. XCV (toliau — Trumpas Budas). Ebben a tanulmányban mindkettőjük összekapcsoló mondatait párhuzamosan vizsgáljuk, és folyamatosan összevetjük egymással. Mivel mindkét művet lengyelből fordították (a lengyel szöveg eredetét illetően lásd Michelini 2001: 228), adataikat az eredetikkel hasonlítjuk össze (NAVKA// CHRZESCIAN-- I/SKA./| Abo Katechizmik!- /|/dla d5iatek.//Pr3e3z D. Jakuba Lede-//3ma. Theologa 3ebrania// P. Jesulowego ndpild-//ny/ a tera 5 Wtolkiego/|/ na Pollkie pr3zeto-// jony./| W KRAKOWIE ir Krotki obycjay spo-//wiedji: dla tych/ktor3y//c3ęlto viywaig tego Sakrd-//- mentu: 5 Wiolkiego na/| Pollkie pr3etojony. ") * A tanulmány a Litván Állami Tudományos és Tanulmányi Alap által támogatott projekt („Daukša 1595-ös katekizmusának összetett mondatai- ”, nyilvántartási szám: 96-163/3G) eredményeinek egy részét közli. A Vilniusi Egyetemi Könyvtár Jurgis Lebedys-- gyűjteményéből származó fénymásolatát használtuk (vö. Palionis 1995: 7-8). 64 | ARTŪRAS JUDŽENTIS, JŪRATĖ PAJĖDIENĖ A tanulmányban összetett mondatnak nevezzük azt a mondatot, amelynek legalább két, ragozott vagy nem ragozott igealakokkal kifejezett szintaktikai központja van. Az egyszerű és az összetett mondatok fontos megkülönböztető jegye, hogy a tagok közötti, csak az utóbbiakra jellemző jelentésbeli és szintaktikai kapcsolatokkal rendelkeznek. A dolgozatban ezek kapják a fő figyelmet. Nyelvtudományunkban meghonosodott hagyomány szerint az összetett mondatok szintaktikai szerkezetét a jelentésszerkezet kifejeződéseként vizsgáljuk. A tyrėjo tiesiogiai prieinamą raišką paprastai sekama turinio link. Šios tvarkos laikomasi ir šiame straipsnyje. Vengrų kalbotyroje sukurta gana nuosekli sudėtinių sakinių tyrimo metodikaZ. Su tam tikrais pakeitimais ji pritaikyta ir Daukšos sujungiamiesiems sakiniams aprašyti. Daugiausia dėmesio skiriama svarbiausiai sudėtinių sakinių prasminių ir sintaksinių santykių raiškos priemonei — jungiamiesiems žodžiams. Sudėtinio sakinio jungiamuoju žodžiu vadinami visi dėmenų jungiamąjį vaidmenį atliekantys žodžiai: jungtukai, santykiniai įvardžiai arba santykiniai prieveiksmiai. Su jais drauge gali eiti kiti jungtukai, įvardžiai, prieveiksmiai ar dalelytės, dėmenų prasminiam santykiui suteikiantys papildomų atspalvių arba patikslinantys, išryškinantys jo pobūdį. Skiriami tokie sudėtiniais sujungiamaisiais sakiniais reiškiamų prasminių santykių tipai: gretinamieji, priešinamieji, skiriamieji, išskirties, tikslinamieji, priežasties, sąlygos, nuolaidos ir pridurtiniai. A mai litván nyelv jelenlegi grammatikájától eltérően eltekintettünk az alárendelő (Ambrazas, szerk. 1994: 702-707) kapcsolattípus külön tárgyalásától. Az az álláspont érvényesül, hogy legalábbis a régi írások nyelvében nincs elegendő alap ezeknek a hasonlító kapcsolatoktól való elkülönítésére (vö. Ambrazas, szerk. 1994: 708-716). A mellérendelő kapcsoló mondatok típusát A litván nyelv jelenlegi grammatikája elsősorban a bennük használt kapcsolószavak alapján különíti el (vö. Ambrazas, szerk. 1994: 717— ezért ebben a tanulmányban ennek megfelelően nevezik őket. A terminológiai zavar elkerülése és a tagmondatok közötti kapcsolatok 719). Tokiais sakiniais reiškiami priežasties arba sąlygos prasminiai dėmenų santykiai, jellegének jobb tükrözése érdekében A litván nyelv jelenlegi grammatikájában elkülönített jelzői (Ambrazas, szerk. 1994: 720) helyett a hozzátoldó kapcsolatok terminusát választottuk (vö. Ambrazas, szerk. 1994: 696)“. Az ilyen mondatokban az egyik tagmondat a másik tagmondat tartalmához kapcsolódó további körülményeket vagy az első tagmondat tartalmának bizonyos értékelését jelöli, pl. : Jneiei ing iščia Mer-//gos pwėcžgusios Motinos || tawos | o tū kaip iq iskélai || nė izbitomol p garbélp (Whedles w || 5ywot Pdnienlki našwietfey //matki twey /a tak idkos ią pod-//nioft ku niewymowney chwale) 164, A tanulmányban a pontosító kapcsolatok összetett mondatainak típusa is elkülönítésre kerül. Ezekben a mondatokban az egyik tagmondat pontosítja a másik tagmondat tartalmát, vö. : 2 Az összetett mondatok elemzési módszertanának alapjait Vytautas Ambrazas tanulmányai fejtik ki (1972, 1977, 1982, 1986). 3 A hozzáfűző mondatokról lásd: Balkevičius (1963: 331—333); Piročkinas (1964c: 99; 1964a: 109— 112; 1964b: 158, 163-165); Ulvydas, szerk. (1976: 908). DAUKŠA KATEKIZMUSÁNAK ÖSSZETETT MONDATAI | 65 [Pramintas nūg Chri-//ltaus] ir ifmdnos| mokiti-//nis/tai yra/kuris aplikrik-//- ftiigs/tiki ing Diewq/ir//- daro prilakimus io. (Jelt vejeri Chryltulow kto-//ry okriéiwfy lig/wiersy y wy-//5nawa jakon iego.) 10. A tanulmány adatbázisát* 376 mellérendelő összetett mondat alkotja, amelyeket Daukša Katekizmusának mindkét művéből válogattak ki. A példákban szereplő összetett mondatrészleteket kísérő első számjegyek az 1995-ös kiadás felső oldalszámát jelölik”, a mellette lévő, kisebb formátumú, hozzáfűzött számjegy pedig azt a sort, amelyben a kapcsolószó található. Zárójelben minden példa lengyel eredetije szerepel. Az alárendelő kötőszavas összetett mondatokat a kapcsolószavak szerint csoportosítva tárgyalják. A nagyobb fejezetek anyagát a végén néhány mondatban összefoglalják. 1. KAPCSOLÓSZAVAK AZ arba KÖTŐSZÓVAL 1.1. Az arba su mondatok A vizsgált művekben az arba kötőszó ragozott igealakokat (a), illetve mellékmondati tagmondatokat (b) kapcsol össze, pl. : a) ape kąšg bilo ar-//ba kam pričitiš fiitie//artikūtai? (0 cjžymje mowig/abo ko-//mu nalešžą te artykuty?) 25,, b) [gali dūtis kaltas) iei war-//gūfe |...) nęgeide pagalbos nūg Wie-//fpatés Diewo lawo/Fu ti-//kni/ir ftiprumi duxéiimu |...) arba iei nu-/|pūte fu firdimi/ir prabin-//gulei ape tatai apmauda-//- wo (Įmoje lig dač winien) Jefli w pracdch |...) nie žądat//wlpomojenia od Pind Bogal| 3 pewną a niepochybną dufno-//scig |...) abo iefli v-//padat 5 vmyflem/y 3bytnie lig//o fralowat) to 122, A tagmondatok közötti viszonyok minden esetben ELKÜLÖNÍTŐEK. Az eredetiben ezeknek a mondatoknak három esetben az abo kötőszóval kapcsolt összetett mondatok felelnek meg (mint a közölt példákban), két esetben pedig egyszerű mondatok: paddres gnt’ fawes šimėl/| krišėus fweto/darau Ikai-//cziu] arba rokawčiūs lu [d-//wo liéla. (pr3e-Iljegnawpy lig kr3y3eTM swigtyTM/ rachuig fig// fwym fumnieniem.) || 5 68, tiiau/kaip’ kas dtdit | ar-//ba priauga wallarump ify-//mintingump/- tad’ iam’ né//gana wieno tikeiimo (lkoro kto pr3yid3ie do lat rozu-//mnych/tedy mu nie doly¢ nd/| wierse) 72, Az adatbázisban (és e tanulmány példáiban) a betűket a tudományos kiadásban (Mikalojaus Daukšos 1595 metų Katekizmas. Parengė Vida Jakštienė ir Jonas Palionis, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1995) átírt változatban közölt, egyszerűsített, ponttal ellátott i, valamint a 3, 3, j hármas jelölés elfogadásával adtuk vissza (a 3 elhagyásával), ugyanakkor az eredeti alapján helyreállítottuk a gótikus betűket és a nazális magánhangzók ferde vonalkákkal jelölt írásmódját: g, g, į, y. Hasonló változtatásokat alkalmaztunk Ledesma katekizmusának lengyel mondataira is: helyreállítottuk a gótikus betűket és a ferde vonalkákkal jelölt g, g betűket, de meghagytuk a tudományos kiadásban választott kettős j, j jelölést (vö. Palionis 1995: 34-36). Az 1595-ös kiadás Daukša-katekizmusának azon oldalának felelnének meg, ha a kiadvány oldalszámozást tartalmazna. 66 | ARTŪRAS JUDŽENTIS, JŪRATĖ PAJĖDIENĖ A tiektai partikula a 162. mondatban inkább az igéhez kapcsolódik, mintsem a kötőszóhoz, vö. : V7 didį tai gėropadarimą galėtų biii //prifkaitita/idgnt’ tu Wie-//fpatie Maieltoto/wieng// kartg ape nulsidéiusj 3mo-//gu padimotumbei/arba//tiektai io pageltiimbeis (Za wielkieby//to dobrodsieyltwo moglo by¢/| pociytano/kiedyby ty Panie/| mdieltatu/raz iedno o griefinyTM// citowieku pomyslit- /abo tylko//kiedy nari wipomniat) 162 1.2. Az vagy kötőszóval álló mondatok Néhány esetben az vagy kötőszó mellett a vėl partikula áll. Az ilyen mondatokban szintén a tagmondatok közötti VAGY-VAGY viszony fejeződik ki. A posztpozitív partikula a mondatoknak összehasonlító viszonyárnyalatot kölcsönöz, vö. : Galii/| melli Diewą| idgnt’ per nū-||pėlnus] ir darbus fawi/| fwetuiy lulfimytty ant mil-//fu: arba wel: galii melli fwe-//tilius] idgnt iie Diewui/| Téwui fitq maldą milly//padiitix 66, [Te lkindies graudsei] Jog nė buwo kgntrus/- /priépiiliifse/arba iéi we¥ né//turéio kgntrumo priélpau-- |/dolsé/arba ripe¢séiillg ([Niechay lig te; vikaria 3d-//olnie) J nie byt éierpliwy//w pr3y-Ilpadkach pryeciwnych/abo ie-//[li te3 nie miat čierpliwošči w/| dotegloscidch) 125, A mai köznyelvben a vėl partikula ilyen használata nem jellemző. Az utóbbi példában a partikula, akárcsak az eredetiben, a tagmondat harmadik helyén szerepel. Az első mondatnak nincs eredetije. 1.3. Mondatsu ok az arba... vagy A vagy... vagy ismétlődő kötőszóval a ragozott igealakok (a), illetve a főnévi igenevek (b) kapcsolódnak össze: a) nūdemes wyllokios (augo-||tus kiekwiénas/per kure///arba garbą am3ing tero-//ieėm'/ arba /ykibės/to pallau-//lo wertai jgyiem (grsechu wfeld-//kiego/3d ktory 4bé chwale wiecing// virdcify/abo kardnie tu nd swiecie [tu-//fine odnosif) 93, |, b) Jėi tau téwas ta-//was liepty kokią netié-//(a bilo | arba ką [ubrili//arba //kq pikto padarit | turié-//gu tu io tame kiaulii ? (És ha atyád azt parancsolná neked, hogy mondj valamit, ami nem igaz, vagyis bűnt kövess el: köteles vagy engedelmeskedni neki?) 81, Démeny tarpusavio santykiai SKIRIAMIEJL. A második idézett példában az ismétlődő kötőszó az eredeti egyetlen kötőszavának felel meg. 1.4. Az olyan kötőszavakkal kapcsolt mondatok, amelyek alapját az arba kötőszó képezi, a tagok egymáshoz viszonyított VAGY-VAGY kapcsolatát fejezik ki. A mai köznyelvben szokatlan a vėl partikula használata az arba kötőszóval, különösen a tag harmadik helyén. A partikula a mondatoknak az összehasonlítás értelmi árnyalatát kölcsönzi. DAUKŠA KATEKIZMUSÁNAK ÖSSZETETT MONDATAI | 67 1. TÁBLÁZAT. A vagy KÖTŐSZÓVAL KAPCSOLT SZAVAK HASZNÁLJungiamieji žodžiai K TB Iš viso ATA DK vagy 3 2 5 vagy vėl 1 1 2 vagy... vagy 2 2 Összesen 6 3 9 2. KAPCSOLÓSZAVAK A bat KÖTŐSZÓVAL 2.1. Mondatok bat-tal A bat kötőszó mind a Kathechisme-ben, mind a Trumpame Bude-ban a tagmondatokat leggyakrabban (a vizsgált esetek háromnegyedében) egyesével kapcsolja össze, például: kiekwiename/| Sakramėntę dūltiš/mu- -//mus matone Diewol drin'//kokio ipacšio daikto. Bat'// reikia itis wertdi priimi. (minden szentségben segítséget kapunk) || valamilyen különleges dologért: ezért kell méltóképpen fogadni.) 95. A bat kötőszó egynemű ragozott igealakokat (a), főnévi igeneveket (b), összetett mondatok mellékmondati tagmondatait (c) kapcsolja össze: a) M. Niideme attailtina | ką daro?|/Mo. Ne terioie matones Dile)-//wo- /nei nupėlno amgjino:|| pafkądinimo: bat’ daro mé-//gy vidufusiu- /ir viwéllusiu/| méiteia (M. A griech powfiedni co c3yni?//V. Nie traci talki Bojey/dni //3altuguie piekid://ale ciyni cilo-//wiekd ojigblego w milosci) 93, b) Nes kitaip' ne butij/| géili/ir noréi iam’ géro/bat’ noréi iam’ pikto (Boby indc3ey nie bylo 3jycjyči!- /mu dobregol dle jycjyč mu ste-//go) 71, c) Tūrimę méiftis |...) iddnt’ nė numirtimbim’ nii-//demellg/bat iddnt’ miimus//dūtų pagalbą) ir i5gétbety. 57. Az ilyen kötőszót tartalmazó mondatokban leggyakrabban ELLENTÉTES értelmi viszonyokat fejeznek ki (vö. az idézett példákat). Egyes esetekben bennük világos a MELLÉRENDELÉS, pl.: M. O fiefitoi ko?//Įmėldziamė) Mo. Jdant' Diewas faugo-||/ty] ir [tiprintu mus galibé//fawa/nė dūdamas impuli|| ing pagūndimus: bat iddnt//dūtų mūmus pagatbą (M. A w foltey co?//V. Aby nam niedopuščit vpdsé//w pokuly: ale aby nam dat po-//moc) 55, Ritkán a bat kötőszót tartalmazó mondatokban a tagmondatok ellentétéhez közeli ENGEDMÉNYES viszonyokat fejeznek ki, pl. : 68 | ARTŪRAS JUDŽENTIS, JŪRATĖ PAJĖDIENĖ [...] artės yra daug//Mariiy?//Mo. Ne daug/tiktai wiend//kuri yra dgguid: bét ią né// lama iednd/kto-//ra ielt w niebie: wiénu wardi wadinamg (|...) albo po-//dobno nie iednd ielth Panna// Maria./ Vl Y owfem ale ią nie ie-//dnym imieniem 30wg) 60,, E mondat értelmi viszonyaira hatással van a tiktai viena : ne vienu lexikai ellentét. A tagmondatok lexikai összetételétől és grammatikai felépítésétől függően egyes, a bat kötőszót tartalmazó mondatokban világosak a KIZÁRÓ értelmi viszonyok, pl.: M. Koky wailtą tūri-//me fau gamint) idant/| gatétumbime Kitą pri-/|(fakimą išpildit ?// Mo. Yra nė maja) bat’ fitie//p¢- ki didšėuly tarp kitų (M. Jakiego lekarftwa viywdc|/ mamy/ku 3achowaniu tego//pr3ykazania?|| V. Jelt niemato) ale te pigč mie-||d3y infymi.) 85. Az ebben a mondatban kifejezett értelmi viszonyok jellegét a nemaža : penki ellentét, a felsőfokú melléknév és a prielinsnio tarp szerkezet határozza meg. Az eredetiben nincs megfelelője a „bat” szót tartalmazó 3 mondatnak. Más esetekben a bat kötőszónak általában a lengyel ale felel meg; csupán egy esetben használtak az eredetiben tylko partikularészecskét: Wisjius/- ragawimas|/|| wiles glitčiimas://Bat drąlfei tam jod5iu///- tiki girdéiimas. (Érintés/ a szem megcsalhat/|| csak a te erős szavaid/ erősen megerősítenek.) 176, 2.2. A bat-tal alkotott mondatok most Dalelyte dabar prisisliejusi prie jungtuko bat viename Trumpo Budo sakinyje. Ji sustiprina, hangsúlyozza a tagmondatok tartalmának ELLENTÉTÉT, vö.: [72 palsilfakai) Jog wel gėros largibes/- /nė turéio/gnt’ paiéutimy//fawij/- bat’ dabar nė grelle/| ij beginéiénciiy ([Niechay lig [powidda) J3 te; szükségben nem volt hatalma saját gondolatai fölött, hanem/|| mégis engedte, hogy szabadon fussanak) 127. 2.3. Bat-tal alkotott mondatok gandZiaus Az ezzel a kötőszóval alkotott mondatok a tagmondatok ELLENTÉTÉT fejezik laipsnio prieveiksmis, eidamas su jungtuku, ne pakeičia, o tik sustiprina prasminius dėmenų ki. A magasabb fokú viszonyait, vö. : Nem akarok meghalni, hanem inkább szégyenletesen/gyalázatosan- //elpusztulni, és élni. (Ne a//bűnös halálát kívánd,//hanem inkább//hogy megtérjen,/és éljen.) 138, továbbá: ó, miért nem becsülöd/|| és nem adod vissza,/hanem szégyenletesen//elutasítod//- őt; tehát? ([igazságom: ó, méltatlan,- /nem kedves//és számodra teljességgel ellenséges?) 188 | A két mondatot összekapcsoló bat gandžiaus- -nak az eredetiben ugyanilyen szerkezetű ale raczej felel meg. Az utóbbi mondat eredetijében másfajta kapcsolószó szerepel, amely még inkább kiemeli a tagmondatok tartalmának ellentétes viszonyát. DAUKŠA KATEKIZMUSÁNAK ÖSSZETETT MONDATAI | 69 2.4. Bat labiaus kötőszóval alkotott mondatok A bat kötőszóval együtt járó felsőfokú határozószó, a labiaus, a gandžiaus-hoz hasonlóan megerősíti a mondatokkal kifejezett tagmondatok ELLENTÉTES viszonyát, vö.: két dolgot//bűnös |...) Mert nem tette meg azt a megígért//javulást élő//lelked |...) hanem inkább, hogy hiábavaló- //fáradozással és//haszontalansággal, amelyet kezdettől fogva birtokolt (talán még ma is |...] önmagadból nem//váltottad ki ezeket//a teljes élethez a világban//- saját életedből |...) és teljesen, a világban//- ebben a nyomorúságban és hanyagságban, amelyet ő kezdettől fogva hordoz) 121, Uram,//te nem a gonoszok halálát kívánod,/- /hanem inkább őket akarod//inteni és//megmenteni. (Panie ty nie odpq-//d3af; gryefinych/y owfsem ie//wiywaf; y ciggnief; do Siebie.) 150, Originalo atitikmuo abiem atvejais toks pats — jungiamasis žodis y owszem. Atkreiptinas dėmesys į tai, kad jungtuką bat šiais atvejais atitinka lenkų kalbos y. 2.5. Sakiniai su bat greičiaus Sakiniu, kuriame su jungtuku bat pavartotas aukštesniojo laipsnio prieveiksmis greičiaus, kaip ir sakiniais su jungiamaisiais žodžiais bat gandžiaus ir bat labiaus, reiškiami ryškūs PRIEŠINAMIEJI dėmenų tarpusavio santykiai: [Te palsilfūkai) Jog nė rūpinos idant || marintų wilsados fawūs]/|/- paiautinimus |...) bat’// grėicžėus /ekidio ią wil-//lame. ([Niechay lig [powidda) J; lig nie [tdrat aby vmar-//twiat jawfze woie namigtno- -//$ci [...] ale rychley ndsladowat iey/y //petnit ią niemal we wfytkim.) 127, 5 Originalo ir vertimo jungiamųjų žodžių sandara sutampa. 2.6. Sakiniai su bat vienokig Ezt az összekötőszót Trumpo Budo olyan mondatában használták, amelyben a tagok tartalmának ELLENTÉTÉT engedményi árnyalattal fejezik ki, vö.: baido mang//tularépos nūdemes mgnos/| kuriomis tawo Maieltotqg//pažeidšėu: bat wienokig pri-//eg tam/dtmgnu gni dides/| mietafsirdiltes tawo ([trdfjg mie rosmdite//- grzechy moie/ktorymim/twoy//maieltat obrajit: dle iednak//pr3y tym pomni¢ na wielkie mi-// losierdsie twoie) 149 A fordítás kötőszava megfelel az eredetinek. 2.7. Bat nei... nei kötőszavas mondatok Ezzel a kötőszóval egy Trumpo Budo-féle összetett mondatban három főnévi igenév kapcsolódik össze: kurio af; nufsi-/|déigs| wardū j[pėt nė ¢fmi/| wértas/bat nei įwadinet//- nei minči(ktore-/|gom ia gryefiny mianowdc nie//ieft godžien/ale ani wiywdc///ani wlpomindač) 134,, 70 | ARTŪRAS JUDŽENTIS, JŪRATĖ PAJĖDIENĖ A tagok közötti jelentésbeli kapcsolatok: ÖSSZEHASONLÍTÓK. A fordítás szó szerint megfelel az eredetinek. 2.8. Az olyan kötőszavakkal alkotott mondatok, amelyek alapját a bat kötőszó képezi, mindenekelőtt ELLENTÉTET, ritkábban pedig más jelentésbeli kapcsolatokat fejeznek ki. A fordítás ritka esetekben tér el az eredetitől — a bat kötőszó rendszerint a lengyel ale megfelelője; az összetett kötőszavaknak szó szerint megfelelnek az eredeti összetett kötőszavai. A Kathechismo és a Trumpo Budo megfelelő összetett mondatait összehasonlítva látható, hogy az utóbbi műben változatosabb szerkezetű kötőszavakat használnak, több mint egyharmaduk összetett. Ezenkívül a Trumpo Budóban az összetett mondatok kötőszavai bizonyos esetekben eltérnek az eredetitől: a bat a tylko-nak felel meg; a bat labiaus (kétszer is) — az y owszem-nek; a bat gandžiaus — az ale y owszem-nek. A bat kötőszóval álló felsőfokú határozószók használata nem mindig függ össze az eredetivel: az y owszem eredeti szókapcsolat fordítása meglehetősen szabad. A határozószók erősítik és kiemelik a tagmondatok egymáshoz való ellentétes viszonyát. 2. TÁBLÁZAT. A bat KÖTŐSZÓVAL ÁLLÓ KÖTŐSZAVAK HASZNÁLATA DK bat 15 10 25 bat Jungiamieji žodžiai K TB Iš viso dabar 1 1 bat gandžiaus 1 2 3 bat labiaus 2 2 bat greičiaus bat vienokig 1 1 bat nei... nei 1 1 1 1 Összesen 16 18 34 3. ÖSSZEKAPCSOLÓ SZAVAK az és kötőszóval 3.1. Az és kötőszót tartalmazó mondatok Az és kötőszó az összetett mondat tagmondatait mind a Katekizmusban, mind a Rövid Bázisban leggyakrabban egyenként kapcsolja össze, például: tenai fwęetič[- i)i rėgi//wéidg Diewol kur yra tė-//wikfBešia mūrų) ir nig tendi//rodžės didėlne galibe io//Maieltoto. (tam Swigči wid3ą obli-//cše Boje/gd5ie ieft Oyciy3nd- //nafgal y gdsie lig// wigcey okdju-|/ie mo3nos¢ maieltatu iego.) 50, DAUKŠOS KATEKIZMO ÖSSZETETT MONDATOK | 1 Az elemek közötti kapcsolatot ezekben a mondatokban a második elemben megismételt (az ir eredeti szerint) mindkét elem közös tárgya erősíti, pl. : Pa-||dūmi ing twirtas rq-//kas tawos fwgeczgušios)/ méites/ kūną dufiią mano idgni iis |...) patdimintumbei) ir its garbėlp lauplelp// |...) apgrefit’ teiktūmbeis. (Porucjam // ir mocne rece/ twey ir naswigtfsey/| mitosci čiato dufę mo-/lię abys// w blogoftawic/ one cžči yl/ | chwale |...) y |...) im a ku [wey obrdcdc racjyt.) 181, Ha a második elem alanya egybeesik az első elem tárgyával, su Daukšánál az egyik esetben, akárcsak a mai nyelvben, elmarad ir (a), más o esetekben — pakartojamas (b): a) Téged kérlek, segíts nekem ir lenni// megváltottnak/ ir erősíts meg, mert// általad védve és megmentve leszek (Ciebie profs¢ y// wsywam/ wipomo3 mig bedg mig bedg || a megáldot- || t/ megerősa ített engem/ megvédett engem) 136, , b) Szemem téged keres, irgalmas Jézus-//uram/ benned van [d-//wq paduxj/ nagy// ir tu szeretetet adok neked/ és a te társaságodban// maradok. (Ó, minden kedves) Uram, w neked vannak (we kedvesen/ a ty im dawaf 3ywnosc ich// c3alu prsyltoynego.) 182, Az ilyen esetekben a fordítás kissé eltérhet az eredetitől, vö.: dtmgnu gni dides// mietafirdiltes tawo) toi// pati yra/ kuri man’ drilsibe/ iddni tawlp priei-//c3é/ kokias nor ir būdamas. dilt/| (pomnig wielkie na mi-//tošierdšie twoie/ || a toč ielt ono/ ktore // dawa mi Smidtosc/ abyTM/| tobie/| ku pr3yftąapit/ iūkimjekol-//wiek ielt.) 149, A vizsgált mondatok tagjai általában MELLÉRENDELŐ viszonyban állnak (mint a közölt példákban). Néha a mondatokban kötőszóval fejezik ki a su ir SZEMBENÁLLÓ (a), OKI (b), FELTÉTELES (c) ar MEGENGEDEDŐ (d) jelentésviszonyokat, vö.: pawizėk a) gnt mangs nul-//lidéiusio jadingczio fwėto)/ wardo tawo: ir nė ... mano varge, kad turėtum gailestingumo mano gerovei. (vargšo, nd nuodėmingo, šaukusio tavo vardą: nepyk, taip pažvelgti, a na štai prašau, kad man duotum, kad prisimintum savo gerumą.) 140,, b) Tu Tu man tai davei, ir taip pat suteikei malonę man, tokiam vargšui, arba mano nė gimdytojui, man nusidėjusiam. (Tavo mi to add a te y segítséto gedet| ne// az én egyetlenemnek// visus mano tėvų giminaičius pavedu globai) 185 , c) Padūk mani/| patis fawę) ir pakaks man'|| ito. (Poday mi fam lie-//bie/ a dolyč mi na tym.) 156, d) Tawglp éidawo akléii/ || tawėlp kurtinéi/ tawėlp// parališiumi vimuftiéii |...) ir// newiendm' nė izbitoiéis (Do čiebie prsycho-//d5ili lepi čiebie glufy/ čiebie do do Pdraliiem 3ara jeni [...] a jadnemus lięg|/ niewymowit.) 153, Azokban az esetekbesu n, amikor a ir tas/ta/tai névmásokat kötőszóként használják, az összetett mondat tagjai között fennállnak HOZZÁFŰZŐ viszonyok: a második taggal az első tag tartalmáról további dolgokat mondanak, vagy annak tartalmi értékelését adják. to Az ilyen mondatok Katekizmusban 78 | ARTŪRAS JUDŽENTIS, JŪRATĖ PAJĖDIENĖ graudinimol ir įkwe-//pimo tawo gerop/dašndi/- /nė ktauléu | nei l¢kioiéu. (ndpomind-//nid y natchnienia twego ku do-//bremu čjęftokroč nie ftuchat///ani našladowat.) 187, Csak egy esetben kapcsol össze két tagadó igei alakot: Kaip i3pildifsimé/| fekmą|/kuris nė liepia//wogt ?//|...) nė dari-//dami žatos/nei wienamé// turtė io |...) nei kokia nor //prijaltimi/nei wieno né-//apgaudami/ne priwadsio-//dami žatolp kito (Jako 3dchowamy šiodme? //[...] ani cšynigc fikody 3a-//dnemu w r3ecjach iego |...] dni jadng/| priyciyng nikogo nie podwo-/ld3qc do fkody drugiego.) 86, A nei kötőszót tartalmazó mondatok minden esetben a tagok MELLÉRENDELŐ viszonyát fejezik ki, vö.: [Tė [kūndies graudgėi) iei wel’ |...) iš népa-//3ino [gezių] išg réky io dii-//ty/gerėšniop Tawo: nei//iam dékawoio vi iūs ([Niechay lig te; vikaria jd-//olnie) ie-//lli tej |...) ich nie po-//5nat byč 3 rak iego ddne ku [we-//mu lepfemu/ani mu dsi¢ko-//wat 3d nie) 125, Az eredetiben a nei kötőszónak nyolc esetben az ani egyszerű kötőszó felel meg (például a fent idézett 187. mondatban), amely tagadó és állító tagok után használatos. Két esetben (a korábban idézett 86,, és 85,, mondatokban) az eredetiben az ani... ismétlődő kötőszó szerepel, ani: M. Koky wdiltq tiiri-//mé [au gaminit/idant//gatétumbime Kitą pri-/fakimą išpildii ?//|...) né// Ikaitit knigų nė wiésliwy- ///nė katbėt' žodžių nei giedot/|/- giefmių gėdifkų (M. Jakiego lekarltwa viywdc//- mamy/ku 3achowaniu tego//pr3ykazania?!|| |...) nie ciytac ksigg wheteci-- //nych/ani moowič [tow/ani/- /špiewač piešni nieucjčiwych) 85, 86,, a mondatban az ani... ani kötőszó első része állító, a második pedig tagadó igével kapcsolódik, a 85. mondatban viszont mindkét része állító tagokkal szerepel. Egy litván, nei-t tartalmazó mondatnak az eredetiben egy kötőszó nélküli mondat felel meg: Kaipėog ifpildilli-//- mé afymą] kuris drau-//d3ia lūdimonė tei-/|faus? )| [...] sem felebarátunkról nem beszélve, sem nem hazudva (Jakoj 3achowamy ofme?|| |...) nie poląd3aige blišniegoj niel/ mowigc nieprawdy) 87, 4.2. Újra a nei-t tartalmazó mondatok A nei kötőszót tartalmazó mondatok általában a tagok egymáshoz fűződő MELLÉRENDELŐ viszonyát fejezik ki, pl.: M. Kaip i3pildifsime/| defimtq- ?/| Mo. Sem rokonunknak semmiféle tárgyát nem kívánva, sem annak jótéteményeit nem élvezve, sőt jó tettét irigyelve. (M. Hogyan őrizzük meg a szent napot?/| V. Nem kívánva másnak gazdagságát/|| sem felebarátunk semmiféle dolgát/ nem kívánva azt gonosz szándékkal: és nem irigyelve jó javait.) 88, DAUKŠA KATEKIZMUSÁNAK ÖSSZETETT MONDATAI | 79 Néhány esetben a tagok KIVÉTELT KIFEJEZŐ viszonyai a tagok lexikai jelentéssudėties, plg.: étől függnek: Diewiltei kaip’/| Diewas| niekad’ negatéio- //mirt/nei wel k¢lt. 34, M. Mit tesztek még, jó szülők, fiaitokkal? //Mo. Tanuld meg felnevelni a gyermekeket // [megfelelően] oktatni Isten félelmére //, hogy szolgáljanak neki a tanításban, // ne gyötörd, és ne is hagyd lustálkodni (M. Coj mdią ciyni¢ dobry oy- //lcowie 3 Tyny Iwemi?|/V. Maig ie vciy¢/y [prawo-//- wdé: ani nazbyt karjge/ani nd-//3byt rolpuficidige) 83, A posztpozicionális partikula ismét csak a MELLÉRENDELŐ, illetve a SZEMBEÁLLÍTÓ tagmondatok viszonyát erősíti, de nem változtatja meg azok jellegét. A nei kapcsolószó ismét korrelál a mondat első tagmondatának tagadásával, és megfelel a Daukša összetett mondataiban nem használt ismételt nei... nei kötőszónak (vö. az eredeti ani... ani alakját). Az egyik, e kapcsolószót tartalmazó litván mondatnak nincs eredeti megfelelője (34,). A többi litván mondatnak az eredetiben az egyszerű ani kötőszót (88,), az ismételt ani... ani alakot (83,) és egyetlen esetben az ani fež kötőszót tartalmazó mondat felel meg: ne közeledj // ehhez a Szentséghez // ilyen vakmerőséggel, // és ne kövess el ilyen vétket // a szent dolgok szemléletében, amint bűnös voltál. (nie priyfedt dol/tego Sakramentu 5 taką pr3y-/lprawg/ani te3 vciynit takiey//pilnošči w rozbierdniu lumnie-//nia Iwoie®/iako byt 43. A nei kötőszót tartalmapowinien.) 120, zó kapcsolószavakkal összekapcsolt mondatok vizsgálata során világosan kirajzolódik a vėl partikula erősítő szerepe és a vizsgált művek bizonyos különbségei: Daukša a megfelelő Katekizmus-mondatokat szabadabban fordította — az eredeti ismételt kötőszavait egyszerű kötőszavakkal adta vissza, a litván posztpozicionális partikuláknak pedig nincs eredeti megfelelőjük. 4. TÁBLÁZAT. A nei kötőszót tartalmazó Jungiamieji žodžiai K TB Iš viso kapcsolószavak használata DK-ben nei 5 6 11 nei vėl 3 1 4 Összesen 8 7 15 5. MELLÉRENDELŐ SZAVAK o KÖTŐSZÓVAL 5.1. 0-val alkotott mondatok Az egyes 0 kötőszóval alkotott összetett mondatok leggyakrabban a tagmondatok közötti 80 | ARTŪRAS JUDŽENTIS, JŪRATĖ PAJĖDIENĖ mitek//WiėfGpaty Diewą gnt’ wil-//lo/o artimą kaip paty la-//wg (mituy Pana//Boga nade wfytko/a blišnie-//- go idko fam Siebie) 88 A vizsgált művekben az o kötőszóval alkotott mellérendelő mondatok használata nem egyezik a mai használattal: Daukša ezeket olyan esetekben is választotta, amikor ma az ir kötőszóval alkotott mondatok használata szokásos (vö. Ambrazas, szerk. 1994: 568, 702), pl. Atgréfk mang/| Wiefpatie fawėlp| o ne no-//rék nėrtet pries manę. (Nawroč mig//Panie ku tobie/a niechčiey lig//gniewdč pr3ečiwko mnie.) 138 | Ripinkites lunélei |...) iddnt’ bu-//tiimbit’ iš [kaicsieus any//gėrūiųi yr ifrinktiiy io///o idant ne yfkaktumbit’//ing amžinas kan-//c3es pragaro. (Starayčief lig [ynacikowie |...) dbyséie byli 3 lic3-//by onych dobrych a wybrdnych iego///a jebyscie lig nie doftali na meki//piekielne.) 44. MELLÉRENDELŐ viszonyokat fejezik ki, pl.: dūfios kurios nu-//mirfita matonei Diewo | o//nė paddriulios gana wil-//famé v3 niidemes fawas (dufse/ktore vmierdiq w//tdlce Bojey/a nie vciynili nd//wfem dolyč 3a griechy 3d Iwo-/lie) 43, Az o kötőszóval alkotott összehasonlító mondatok használata nem magyarázható csupán a lengyel nyelv hatásával, mivel nem mindegyiknek van eredetije. Például nincs eredetije ennek a Daukša-mondatnak: itlldi lutweére ir//padare 5émg/ir willa kita//kas yra gnt 5émes |...) o ne tiektai futwėre|) ir padare/bet dabar gnt/| to prikiipia/apwéizdi/rū-//- pinaš |...) tū wiffū 31, Ritkábban fejeznek ki az o kötőszóval alkotott mondatok ELLENTÉTES tagmondatviszonyokat, pl.: af tawip giwgnii/o [a-//wip mirftu: tawip patg-//kii/o fawip prafjokitu (ia w tobie žywię//aw [obie vmieram: w tobie//trwam/aw [obie prsemijam) 169, Az ELLENTÉTES viszonyok, amint az idézett példa mutatja, a tagmondatok lexikai összetételétől függenek — a bennük használt antonimáktól: élek: meghalok, célba érek: elhibázom. Vö. még: Sunūs Diewo dgguia/né/| tūri motinos: o jemeié te-//wo. (Syn Bo3y nd niebie nie-//ma matki; a nd jiemi nie ma//Oyca.) 33, Alkalomadtán az o kötőszóval alkotott mondatok OK- (a), illetve FELTÉTELES (b) viszonyokat jelölnek, pl. : a) tu elsi [atdulis pal6-//tinimas dufsios/|...]: O kuris tawg wertai priim-//tij/- b¢driniku/ir téwainiu/| bus dm3inos lauplés. (ty ielt//[fodkie posilenie dufie moieyl //|...]: a ktoryby čię godnie po-/[5ywat/- vc3eltnikiem y d5ied5i-//cem]/| b¢d5ie wiecsney chwaty.) 156, b) Békitg manglp/ku-/- /rie nuwargę/ir apliinkinti//- eltg/o af; iumūs dūliu atilly. (Pod3-//cie do mnie wfylcy wy/ktorsy-- //Scie lig vprdacowadlil y véigzeni //ieltescie/a ia wam dam ochlo-// dg.) 150, az összes megvizsgált DAUKŠO A KATEKIZMUS ÖSSZETETT MONDATOK | 81 Iš Daukšo mondatai su közül az o eredetibneturi en mindössze kettőben van kötőszó. Mindazokban az esetekben, amikor van eredeti, a su 0 mondatokat kötőszóval su kapcsolt lengyel mondatok feleltetik meg. a. A kötőszó po után o közvetlenül állhat a teip(0) határozószó, amely a mondat első su tagmondatával vagy az állítmányi csoporttal korrelál. jo Az ilyen mondatok jelölik A kiegészítő tagok kölcsönös viszonyait. A határozószó ezekben a mondatokban megőrzi a módhatározói általános jelentését, a ir su kötőszóval együtt nem alkot külön szintaktikai egységet, vö.: bűneinket el-/|törölte] kiszabadítoir tt a// rabság alól megváltó Bárányunkat o// és így megmentett/ |...) megváltott// minket saját vérével ir fwgcséu-//liy (nal)| ociyséitl] grsechow 5 ndfych/y// wyrwat nas rgk niepr3yia-//¢iol 3 nafych |...) a így váltott meg minket sa-//ját vérével a 34, hatalmas Isten//, aki nekünk adta Isten// Tu minden teremtményével/ o// és így minden bűnünkkel/ és// az örök élet atyáival. (volt// nekünk segítségüddna nk 3e minden-//féle bajban: a így állunk// [a mi örököseinkkel/ az örök// élet.) 96, Az eredetiben mindezen esetekben a tak kötőszó szerepel, a, po amelyet a tak határozószó követ. A mai köznyelvben az ilyen mondatoknak az és kötőszóval alkotott su mondatok felelnek po meg, amelyet a taip határozószó vagy annak szinonimája, a tokiu būdu kifejezés követ; A mai litván nyelv grammatikájában a hasonló mondatokat úgy tekintik, mint JELZŐS (vö. Ambrazas, red. 1994: 720). Azokban az esetekben, amikor a határozószó részben iš elvesztette lexikai jelentését, a kötőszóval külön szintaktikai su egységet, kapcsolószót alkot: teip(o) — o (lásd alább). Néhány esetben a po kötőszó által Daukšos használt az az első tagmondat állítmányi su csoportjával korreláló névmás. Az ilyen mondatok a tagmondatok HOZZÁFŰZŐ viszonyait is kifejezik: Van Jėfus Chriltus get-//betoiés milly dufia/ fu ir A testednek// ir fu dėiwiltę [...] o tai// teip pawéikfstu po dūnosi kaip wino // ir (Jézus Chryltus 3bawičiel// naf/ dufigl 5 y 3 éiatem/ y 3 Bo-// ftwem [...]: a to tak pod ofobą chleba/ id-//ko wind) y 98, Jneiei ing iščia Mer-//gos pwėcžgusios Motinos || tawés/ o th kaip ią iškėtai// nė išbilomolp garbélp (Whedtes wl 5ywot Panienfki našwigtGey// matki twey/ tak idkos a pod-/Inioft niewymowney ią chwale) ku 164.. A cituált példák eredetijei eltérőek: az elsőben, akárcsak a ir fordításban, a semlegesnemű névmás szerepel, a 0 másodikban — pedig határozószó. Néhány további esetben a kötőszóval po használt névmás olyan igeneves főnevek jelzőjeként áll, amelyek az első tag ragozott alakjait ismétlik, pl.: tdimi tabai tai yra/| firdis/ patdiminta dufsia/ kuri tawę O ir // Wiefpatį Diewą// fawą/ nupėlno priimi o ta-//mé priemimę/ dwafifka linx-//mibg būt papildita (O fciesliwy vmylt/y blogo-// ltawiona duf; d/ ktora čiebie// Pana Bogd Iwego 3dftuguie/ nabognie // priyigé| tym pr3y-// i¢Ciu/ a w duchownymwelelem by¢/| ndpetniona?) 157 Az ilyen mondatokkal szintén HOZZÁFŰZŐ viszonyokat fejeznek ki. Az eredeti ir és a fordított mondatok szerkezete megegyezik. 82 | ARTŪRAS JUDŽENTIS, JŪRATĖ PAJĖDIENĖ 5.2. Mondatok su 0 ismét Három Trumpo Budo-mondatban a második tagmondat harmadik helyén az ismét partikula szerepel, amely a kötőszóval együtt a tagmondatok összekapcsolását szolgálja, és erősíti a mondatokkal kifejezett SZEMBEÁLLÍTÓ viszonyokat, pl.: tokie iš matones Die-//wo tokioln nūdeme[ln|| prafsiradimo (kures//palfakem") nė impul-// dinéia. O ty wel kitij//nė pajilta (tacy 3d tilkq//Boją w takie grjechy do-//puficienia (ktorefmy po-/Iwiedsieli) nie wpadaigq.- //A tych 3aš drugich nie//5ndig) 115 A vėl partikula ilyen használata a mai köznyelvre nem jellemző. Mindezen esetekben ismét az eredetitől függ: abban a második tagmondat harmadik helyén a zas partikula áll. 5.3. Mondatok su o A Katekizmusban egy összetett mondat található a daugiaus kötőszóval: o daugiaus. MELLÉRENDELŐ viszonyokat fejez ki: M. Ką ifymandi perl| tits žodžiusį/Tikiu//ing Diewą Tėwą. // Mo. Jfmandul iog tikéda-//mi tūrime ij mifei. O dau-//geus iog willtis kitūs ddi-//ktus laugodami ir io fwe-//tilius prildkimus ir bewg-//lit numirt neg ij paseilt ku-//rime daikte. 27,,-28, A kötőszó ebben a mondatban különálló szintaktikai egységként használatos. A határozószó felsőfokú alakja megmerevedett. A határozószó nem változtatja meg a mondat jelentésbeli viszonyainak jellegét, csupán megerősíti a kötőszó szintaktikai szerepét. A kötőszó szerkezete és szerepe hasonló a bat gandžiaus és labiaus kötőszókéhoz. Az eredetiben ez a mondat nem szerepel. 5.4. Mondatok su 0 különösen: A Kötőszóval alkotott két Katechismo-mondatban közvetlenül utána az ypačiai határozószó áll. Mindkét mondat KIVÉTELT fejez ki, pl.: M. O kadąš tūrimel|| žėktintiš ti 5¢kiu?//|..- .) kad rg-//dames kokime priwdlime///arba reikaté/o ipac3ei kel-//damiés ir gūldami (M. A kiedyš mamy vžywdč 3na-//mienia kr3y3id šwigtego?/| |...) gdy lig ndyduiemy w id-//kiey potr3ebie: a ofobliwie w-//ftaigc/y ktddgc fig) 18, M. Ką ifymanai perl| Tikéiimq- ?/| Mo. Willa tai) ko taris///ką išmano ir tiki |...) Bašnicje Rimo: o//ipac3ei kas krédoie Apd-//fitaty v3rakinas. (M. Mit értesz hit alatt? || V. Mindazt, amit az egyház Rómában vall és hisz//|...) és különösen azt, ami a Hiszekegyben foglaltatik.) 22 Abiem atvejais vertimas atitinka originalą: prieveiksmiu ypač išverstas su jungtuku a einantis osobliwie. DAUKŠOS KATEKIZMO SUDĖTINIAI SAKINIAI | 83 5.5. Sakiniai su o feip(o) Kathechisme ir Trumpame Bude rasti keli sakiniai, kuriuose su jungtuku o einantis prieveiksmis tfeip(o) sudaro atskirą sintaksinį vienetą —jungiamąjį žodį. Prieveiksmis šiuose sakiniuose yra praradęs būdo reikšmę ir drauge su jungtuku vartojamas PRIEŽASTIES santykiams žymėti, plg.: M. Kas tatai yra Mi-//fia?/| Mo. Yra minčiimas |...) ir draugė elt af-//fierd/- kurioi affierawoiė tg-//i¢g Chrilty Wiefpatį [...] O//teip reikia prieg mifėi) [u//didžiu nobainumu/ir wie-// 3liwumu pribut’. (M. A coj ielt Mfa? || V Jelt pamigtkd |... y jdrazem ielt ofid-//rd/w ktorey ofidruią tego3//Chryltuld Pdna |...) a tak tr5ebd pr3y niey//by¢ 3 wielką pilnoscig/y veici-// woscig.) 99, Turi wel’ dabar ir dwdsig///- Tu willomis sitomis lawo-//mis [...] o teip//gali nulidét prief; rikig (Ma te3/] ieficie y duchd je wfiytkimi Sitdmi [wo-///imi [...] a tak moje grjefy¢/prieciw po-// rigdkowi) 126, A teip határozószó egyszeri előfordulása Daukša vizsgált műveiben nem fejez ki okhatározói jelentést. A *o todrin vagy *o dėl to kötőszavakat, amelyek felelnek meg a legpontosabban az eredeti a dlatego, a przetoż kötőszavak formális kifejezésének, Daukša nem használja. A 0 teip kötőszó az idézett példákban a teip, a todrin és a dėl to szinonimájaként használatos. A megfelelő lengyel a tak kötőszó, amelyet Daukša 0 teip alakban fordít, ezekben az esetekben szintén az a dlatego, a przetoż kötőszavak szinonimája. Ez arra enged következtetni, hogy a 0 teip kötőszó használata Daukša fordításában közvetlenül az eredetitől függ. 5.6. A 0 kötőszón alapuló kötőszavakat tartalmazó mondatok áttekintésének összegzéseként a következő következtetések vonhatók le: ezek a mondatok mindenekelőtt a TAGOK KÖZÖTTI HASONLÍTÓ viszonyokat fejezik ki. Ezenkívül ELLENTÉTES, KIZÁRÓ, OKHATÁROZÓI, FELTÉTELES és HOZZÁFŰZŐ viszonyokat is jelölhetnek; Az o kötőszó a vizsgált Daukša-művekben mindig az eredeti a kötőszónak felel meg. A mai köznyelvre nem jellemző, meglehetősen gyakori használata az ir kötőszó helyett nem magyarázható csupán az eredeti hatásával; a kötőszóval használt posztpozicionális szócskák megerősítik és pontosítják az összetett mondat tagmondatainak jelentésbeli viszonyait; minden esetben van megfelelőjük az eredetiben; a specializálódott kapcsoló szó, a daugiaus, amely a bat gandžiaus, ir labiaus szavakhoz hasonlóan használatos, az akkori beszélt nyelvre lehet jellemző; az o teip a jungiamųjų žodžių ir teip, ir todrin, ir dėl to szinonimájaként használatos, és közvetlenül az eredetitől függ. 84 | ARTŪRAS JUDŽENTIS, JŪRATĖ PAJĖDIENĖ 5. TÁBLÁZAT. AZ o KÖTŐSZÓVAL ÁLLÓ KAPCSOLÓ SZAVAK Jungiamieji žodžiai K TB Iš viso DK o 19 34 53 o vėl 3 3 o daugiaus 1 1 o ypačiai 2 2 o teip(o) 1 1 2 Összesen 23 38 61 6. A račiau KAPCSOLÓ SZÓ A azonban kötőszót Daukša csak a Trumpo Budo egyik összetett mondatában használta. Ezzel állapotot jelölő melléknévi igenevek kapcsolódnak össze: rgkd isgani-//toio mdno/būdamas teip//tūtus kartas palitétas- ///liga tac3gu fūiimtas) an-//tru kartu mirftu. (ręką 3bawi-//cield mego bgdgc tak wiele rd-//50w dotkniony/chorobg pr3ed//lig jigty/drugi raz vmieram.) 143 A tartalmi viszonyok ELLENTÉTESEK A kötőszó a második tagmondat helyén fordul elő. Az eredetiben ennek a przed sie szerkezet felel meg. 6. TÁBLÁZAJungiamasis Zodis K TB Iš viso T. Aazonban KAPCSOLÓSZÓ HASZNÁLATA DK azonban 1 || 7. KAPCSOLÓSZÓ tad(a(g)) A tad(a) szót Daukša nem a második tagmondat elején használja, mint a többi kapcsolószót, hanem a második (a), illetve a harmadik (b) helyen, amely a partikulákra, nem pedig a kötőszókra jellemző. Mindazonáltal kapcsoló szóként tartják számon, mivel a mondatrészek összekapcsolásának funkcióját tölti be, vö. : a) Tawėlp éidawo akléii/|/tawėlp kurtinéi/- priltotiéiil ir// newiendm’ ne izbitdieis. Ta-/Įwėlp tad’ ir af nulidéiglis/| ir pawdrggs drtiniis (Do tawėlp/| parališiumi vimuftiéii/ta-//wélp welino Ciebie pr3ycho-- //d5ili slepi/do čiebie glufiy/do- //¢iebie Paralizem 3araženi) do//¢iebie opgtdnil a jadnemus lig//niewymowit. Do ciebie tedy y//ia griefiny a ngdsny pr3ystgpu-//ig) 153, DAUKŠOS KATEKIZMO SUDĖTINIAI SAKINIAI | 85 b) daugėln tu gali//atlaisi| neg af; galii dalsi-//tdisi. Notmelkig mangs//tad’ mietéulgs Wiefipatie// niig malones tawos (wigcey// mojef; odpuscié/ niili lig ig// mogg dopuséié. ty Nie odrju-//caye mig tedy mily Pdnie od/| taiki twey) 137, Ezzel a kötőszóval leggyakrabban OKI jelentésviszonyokat fejeznek ki su (mint az előző példában). Néhány esetben a TÉTEL — KÖVETKEZTETÉS viszonyok markáns változatuknak tekintendők, vö.: willos// nūdemeš kuriofnori// kad palsiddro/ wčikės||/ wiénu budu i5g ty// dwigiy |...) E kétféle mód között tehát kétféle különbség van: az egyik a virrasztásban (bármely bűn, amelyet elkövettek, valamely bűnbánati cselekedettel e kettő közül [...] E kétféle bűn között tehát egy különbség van a cselekvésben) 114, A „tad” kötőszóval álló mondatok (a) FELTÉTELI viszonyokat is jelölhetnek, pl. Augficsqulieii Sera-/[phinai |...) daroš ma-//5éuleis drugeleis po akim//tawo. Kaipog tad’ af pik-//talis] ir 5¢malis padaras/- /drisiu tawglp prieit (naywysfy Serdphini |...) mdiq lig 5d na-// podleyfe motyliki pr3y bytno-//- S¢i twoiey. Jakoj ia tedy blahe//a nilkie (tworsenie bedg smiat/| do Ciebie pr3yligpic) 148 Azokban az esetekben, amikor a mondatok a legáltalánosapatys bb ÖSSZEHASONLÍTÓ vagy IDŐBELI viszonyok, tehát a tad(a) kötőszói, ne partikulaszeo repet tölt be, pl.: gali pridet// willis nulsideiimus/ not-//boiimus/ kuriė iféit ir | iš kii-//no/ arba vrėdo |...) Pabdigės tad’ fita tokį// [kundimg gni fawės| tėgi-|Įvšrif (pr3ydač mo-//še wBytkie grzechyy niedbal-||ftwa/ktore pochod3ą 3 Itanu//dbo 3 vrigdu [...] Dokonawfy tedy tey takiey jdto-//by na lig/ niechayje 3akoricjy) 131 Jungtuko tada ilgesnė forma pavartota tik viename sakinyje: noreiei ata-//dégt dūfjei manai) tamgl//Sakramenté méita apsiedii-//tinio ap3iediutinelp| ir tokiii// man palirédii. Téikili ta-//da dūt/ Wiefipaiié tai¢g/| firdj prief; tawé (feltárhattad lelkemet e szentségben a vőlegénynek w a menyasszony iránti szeretetével, oly módon y mi [ig po-//kd3dé: rdc3e dač mi tedy/ Pd-//nem/ toj lerce prieciwko tobie) 168, , Su A hozzá kapcsolódó posztpozicionális partikula kíséretében ez a kötőszó csak egyszer fordul elő; a tagmondat első helyén áll: M. Tewas yragu Die-//wu?// Mo. Yra./| M. O lunus yrdgu// Diewu?// Mo. Van./| M. O Dwalia fwg-//t6ii van Istenek?// Mo. Van./| M. Akkor három van// Istenek? (M. OCiec ieltie Bogiem?// V.Jelt./| M. A Syn ieltse Bogiem?/| V. Jelt./| M. A Duch ielt š. Bogiem?// V. Jelt./| M. A wigc [4 tr3ey Bogowie?) 26, Ezzel a mondattal az ÁLLÍTÁS — KÖVETKEZTETÉS értelmi kapcsolatai fejeződnek ki. 86 | ARTŪRAS JUDŽENTIS, JŪRATĖ PAJĖDIENĖ Az eredetiben a tad(a) kötőszónak minden esetben a tedy felel meg, akárcsak a fordításban, ahol a tagmondat második vagy harmadik helyén áll. A lengyel szövegben a tadag formának az a więc összetett kötőszó felel meg. 7. TÁBLÁZAT. A tad(a(g)) kötőszó használata DK Jungiamasis Zodis K TB Iš viso tad(a(g)) 3 7 10 8. A tai yra kötőszó A tai yra kötőszót tartalmazó mondatokban mindkét esetben a mondatrészek közötti PONTOSÍTÓ viszonyokat fejezik ki. [A Krisztus által megkereszteltek] és a tanítványok | ez az/akik a kereszténységben | hisznek Istenben| és || megtartják az ő parancsolatait. (Amikor Krisztushoz jönnek, akik az igében és a tanításban hallották őt, és megvallják, hogy ő.) 10, [A test] megismeri a szív [és az értelem] titkait, [azokét, akik nem tértek el tőle:] azokat, akik mindenütt | tanúi Istennek | tai yra:// hogy ilyen cselekedeteket cselekedtek belül, Isten színe előtt, ahogyan az meg volt írva a szívükben [még ha néha] szükségből a saját akaratukból [is], ha nem ellenkeztek [az igével]/, amely nem tartozik a [szolgálathoz]// a szolgálattevőkhöz, ez azt jelenti, hogy az ő nemzetükből és az egész világon minden nép között [az egyetlen Istenért, ahogyan köteles volt] 123, Az eredetiben az első esetben a kötőszónak nincs megfelelője, a második esetben pedig a jest felel meg neki. iy nė error Tu to 8. TÁBLÁZAT. A KAPCSOLÓSZÓ ez a HASZNÁLAT DK ez Jungiamasis žodis K TB Iš viso 1 1 2 9. KÖTŐSZÓ: teip jog A vizsgált művekben két esetben az összetett mondat tagmondatait a teip jog kötőszó kapcsolja össze. Ezekkel a mondatokkal a TÉTEL — KÖVETKEZTETÉS viszonyokat jelölik, amelyeket ebben a tanulmányban az OKSÁGI viszonyok egyik változatának tekintenek: Isten Fia emberré lett Szűz Mária méhében, hogy megváltson minket a Kereszten, hogy a pokolból az égbe vigyen minket: így Krisztus szenvedése, amelynek jelei a következők, olyan, mint hitünknek valamiféle összefoglalása. (fyn Bošjy ltawfy li¢//cštowiekiem w jywočie Panny/| Mariey/odkupit nds nd kr3y-//šu/- aby nas prjenioll 5 lewice na prawicę: tak DAUKŠOS KATEKIZMO SUDĖTINIAI SAKINIAI | 87 iš snamig kr3y-//3d Swigtegol ielt idkoby [um-//md whytkiey widry nafey.) 17 Jneiei ing is¢ia Mer-//gos ffwécigusios Motinos || tawos Jo tū kaip ią iskélai//nė izbitomolp garbélp] teip//iog iei dawéi nė isbilomg//- malong/gnt’ vildugoiimol| ios. (Wfedtes wi žywot Pdnierilki naswigtfey//mdtki twey Ja tak idkos ig pod-//niolt ku niewymowney chwale takes iey dat niewymowng td-//lk¢ ku jdchowdniu iey.) 164,, Ez utóbbi esetben az eredeti nem határozhatta meg az összekötő szó kiválasztását a fordításban. A mai köznyelvben a —jo jelentésében olykor a hasonló felépítésű taip kad kötőszó használatos, amely azonban nem jellemző rá. 9. TÁBLÁZAT. A teip jog KÖTŐSZÓ HASZNÁLATA DK teip jog 1 1 2 Jungiamasis žodis K TB Iš viso 10. todrin(ag) KÖTŐSZÓ Az e kötőszóval összekapcsolt mondatrészek OKSÁGI jelentésviszonyokat fejeznek ki, pl.: tarp kuriy//daug wos bus nūdeme-/- /mis atldiltinomis://wienokig willfados nė-|| pritekimas/ir pražęgi-I- /mas kokldi [...] Todrinag fitie//kurie eit tobutumop //ne tūri iy kaip nor pi-//gai aplaist. (miedsy ktoremi)| wiele ich/ledwie b¢dg//grsechdmi pow fedniemi- /| wfakje iednak ieft jawfe/| niedolkondtosc|y wyltg-//pek idki [...] Dla tego či ktor3y idą ku//dofkondtoséil nie madig/| ich ledd iūko opufic3dc) 117, A közvetlenül a kötőszó után álló partikula nem a kötőszóval, hanem az utána következő névmással kapcsolatos, ezért nem tartozik bele a kötőszó összetételébe, vö. S3etonas būwo grajūs if//prigimimo. Todrinag ir mėsį//iéi bė nūdemes bulfimė) tėi-//paia taplime grašumis (fa-//tan byt pigkny 3 prsyrodsenia./| Pr3etožy my/iefli be3z* grzechu bg-// dziemy| tedy te3 j0ltdniemy pigknemi) 57 A kötőszó általában hozzátapadt posztpozicionális partikula mellett használatos, és csak egy mondatban fordul elő nélküle: dawéi mani/| vi peng kūną tawg fwétg//giwg/[...] Tédrin’ meld5iu i-//dgni man butiimbei mat6-//numi (dates mi 3a po-//karm čiato twe žywel [...] Pr3eto//- profig dbys mi byt talkaw) 171 Az eredetiben ezeknek a mondatoknak kétféle megfelelőjük van: dlatego vagy przeto(z) kötőszóval (l. az idézett példákat- ). Az eredetiben néhány esetben az a przetoz (a) és az a dlatego (b) összetett kötőszók szerepelnek: