Lietuvos sudurtinių oikonimų darybos bruožai

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA XLVI (2002), 121-130 A litván összetett oikonymák képzésének jellemzői MARIJA RAZMUKAITĖ Litván Nyelvi Intézet, Vilnius Összetett oikonymák (tanyaelnevof ezések) nem különösebben gyakoriak in Litvánia. Ezek alkotják te 5% of mindet a litván ökonimákat. Úgy jönnek létre up of két összetevő, amelyek közül a of második is általában a földrajzi-boor tanikai szakkifejezés, ritkábban a helynév. Az első komponens lehet be a közönségor es vagy tulajdonan név, melléknév or (ritkán) a számnév. Lehet be a összekötő magánhangzó a kettő között, or it hiányozhbe at. Az ilyen összetéteof lek többsége adatolható in NyugatLitvánia. 1. BEVEZETŐ RÉSZ A litván oikonímiát képzési szempontból már több évtizede vizsgálják (Balčikonis 1978: 339-349; Razmukaitė 1981: 199-205; 1983: 146-153; 1988: 88-104; 1989: 138-147; 1991: 53-60; 1993: 133-165; 1997: 111-116; 1999: 159-201; 2001: 142-150). A legátfogóbban az oikonimák egyik legnagyo- — bb részét, a képzőszármazékokat tekintették át (Razmukaitė 1998). Ebben a cikkben a legkisebb származéktípus-csoport, az összetett oikonimák — képzési tendenciáit — kívánjuk áttekinteni. Az összetett oikonimák, vagyis az összetételek, nem produktívak A litván oikonimák származékai, amelyek a jelenleg 5% hivatalosan rögzített lakott helynevek mindössze részét teszik ki. Jelentősen produktívabbak más képzési módok: az affixáció, valamint a — pluralia tantum formák. Az összetett oikonimák több szempontból is vizsgálhatók. Az alkotóelemek jų értékelhetők szófajuk, az összetétel módjai, valamint az jų összekötő magánhangzók stb. szerint. ir Be ezt szem előtt tartva, hogy a helynevek összetétellel történő megalkotásakor általában megváltozik a tő vége ir vagy a végződés, az összetételekről bizonyos vegyes ir képzésű (egyúttal ir végződéses) képződményekként (az ilyen képződményekről bővebben lásd: Urbutis 1978: 290). Az összetétellel alkotott oikonimák képzésének legszembetűnőbb sajátosságait kiemelve mindenekelőtt hangsúlyozandó, hogy Litvánia oikonímiájára a két tagból, vagyis alkotóelemből álló összetételek jellemzők. Ezek determinatív képződmények (a terminusról lásd: Ulvydas, szerk. 1965: 441; Gaivenis, Keinys 1990: 196), amelyek a toponimikai szinten két iš önálló lexémából alakultak, pl. : Kviėč-laukis: kviečiai, laūkas; Merg-ū-trakis: merga, trakas; Šil-a-galys: šilas, galas stb., ir o ne a iš szerkezetileg összetett szóból származók, mint pl. : Aukštakalniai: aukstakalnis; Galūlaukis: galūlaukis; Vidūlaukiai: vidūlaukis ir és hasonlók. Eltérően a A. Vanago által tárgyalt összetett víznevektől és hegynevektől (Itt arra gondolunk, hogy „Lietuvos A „TSR administracinio-teritorinio suskirstymo žinyno“ kötete, Vilnius, adatok. (2 1976) 122 | MARIJA RAZMUKAITĖ nagas 1970: 226-257; 1973: 213), amelyek mindkét tagjának lexémái különböző szófajúak lehetnek: főnevek, melléknevek, számnevek, sőt igék is; a lakott helyek neveinek lexémáiként leggyakrabban köznevek és tulajdonnevek, melléknevek, ritka esetekben pedig — számnevek fordulnak elő. Ezt természetesen maguknak a helyneveknek a szemantikai sajátossága határozza meg. Mivel, amint már említettük, a litván oikonimák összetételei determinatív képzések, amelyekben az összetétel első tagja meghatározza vagy jelöli a másodikat, ezért a figyelem általában először a meghatározottra, azaz a második tagra irányul?. Az oikonimák e tagját leggyakrabban köznevek alkotják. Ezek különféle földrajzi, fiziográfiai, geobotanikai terminusok, valamint az ember háztartási és kulturális tevékenységével kapcsolatos objektumok megnevezései. Az összetételek második tagjában a legtöbb (~14%) lexéma a laūkas, pl. : Darb-a-laukis, Švab-a-laukis, Pūst-ū-laukiai stb. A Sandas -laukyra különböző litvániai helyek összetett oikonimjeinek szerkezetében elterjedt. Különösen népszerű Ignalina, Kelmė, Šiauliai, Tauragė, Vilnius, Vilkaviškis és Zarasai környékének oikonimjeiben. A produktivitás szempontjából második helyen (—994) a galas és kalnas lexémákkal alkotott összetételek állnak, pl. : Jack-a- -galys, Birj-ū-gala, Aukšt-i-galiai, Šiūkšč-ia-kalnis, Gir-kalnis stb. Kevés összetett szó (494-494) alakult a giria, kiėmas*, vieta lexémákkal, pl. : Gail-ia-kiemis, Pikt-a-kiemis, Arl-6-vieté, Sak-vietis, Karal-giris, Degūt-giris stb. Még ritkábbak a második tagként kaimas“, soda (sodžius) és más ritkább vagy akár egyedi lexémákat tartalmazó összetételek: bala, bėržas, būda, kampas, margas, pjaunys, ragas, šilas, valakas, tiltas stb., amelyekből több mint százat rögzítettek. Nagyon ritka esetekben második tagként egy másik helynév áll, pl. : Raudon-pamūšis: raudonas + Pamūšis k.; Naū-stremeniai: nauji + Stremėniai k.; Viršū-rodukis: viršūs + Roduka k.; Skirs-nemunė: (s)kirsa + Némunas up. ir kt. Megfigyelték, hogy egyes, mind a gyakoribb, mind a ritkább második tagként használt lexémák —galas, giria, vieta, kūimas, kiėmas — területileg behatároltan fordulnak elő. Például a galas lexéma Közép-Litvánia részének (Anykščiai, Jonava, Kėdainiai, Kelmė, Panevėžys, Pasvalys, Radviliškis járások) összetett oikonimáiban népszerűbb, a giria — Kelmė, Kėdainiai, Šilalė, Jurbarkas, Šakiai járásokéban, a vieta — Kelmė, Šilalė, Kédainiy, Tauragė, Šilūtė, Šakiai, Marijampolė, Prienai és Anykščiai, Utena járások helyneveiben, a kdimas — Jurbarkas, Kėdainiai, Raséiniy, Vilkaviškis járásokéban, a kiémas — Kaišiadorys, Prienai, Šalčininkai, Trakai, Varėna járások helyneveiben. Ezenkívül, amikor Litvánia egyes helyeinek (járásainak) összetett helyneveiben szereplő elemekről beszélünk, azt is hangsúlyozni kell, hogy ugyanazon járás vagy eldership határain belül leggyakrabban ugyanazok a második tagként használt lexémák ismétlődnek: Akmenė r. —laūkas, Alytus r. —laūkas, Anykščiai r. —galas, Biržai r. —galas, Ignalina r. —laūkas, sala, Jonava r. —galas, Joniškis r. — laūkas, Jūrbarkas r. —giria, Kaišiadorys r. —kiėmas, Marijampolė r. —kalnas, būda, 2 Ez a képzési mód a szuffixációt is magában foglalja; ily módon Litvániában mintegy 3096 oikonim jött létre (vö. Razmukaitė 1998: 16). Ezt a rendszert követik a köznyelvi összetételek tárgyalásakor is (Ulvydas, szerk., 1965: 437-471). A helynevek jelentős része (~27%), a -lauku komponenssel, Kis-Litvániában fordul elő — bővebben lásd Deltuvienė (2001: 14). 5 A legtermékenyebb kis-litvániai összetételek a kdimas és kiėmas lexémákkal fordulnak elő (~35%) (Deltuvienė 2001: 14). A LITVÁN ÖSSZETETT OIKONIMÁK KÉPZÉSÉNEK JELLEMZŐI| 123 Kaunasi járás — kiemas, galas, Kėdainių járás — galas, kiemas, Kelmės járás — kalnas, laukas, Klaipėdos járás — galas, Kretingos járás — galas, Kupiškis járás — galas, Molėtai járás — laukas, Pakruojis járás — laukas, Panevėžys járás — galas, laukas, Pasvalys járás — galas, laukas, Plungė járás — giria, Prienai járás — kiemas, vieta, Radviliškis járás — galas, Raseiniai járás — kaimas, galas, Rokiškis járás — galas, Skuodas járás — laukas, Šakiai járás — būda, kalnas, vieta, Šalčininkai járás — kiemas, Šiauliai járás — laukas, Šilalė járás — laukas, Šilutė járás — giria, vieta, Širvintos járás — laukas, Švenčionys járás — dvaras, laukas, Tauragė járás — laukas, vieta, Telšiai járás — laukas, kalnas, Trakai járás — bala, kiemas, laukas, Ukmergė járás — kalnas, Utena járás — kalnas, kiemas, Varėna járás — kiemas, Vilkaviškis járás — laukas, bala, kaimas, vieta, Vilnius járás — laukas, kalnas, Zarasai járás — polis, laukas, kalnas. Ez részben már meghatározza annak a másik helynek a fiziográfiai, földrajzi vagy hasonló helyzetét. Az alábbiakban az összetett szavak típusait tekintjük át az őket alkotó elemek szerinti csoportosításban”. E csoportokból több is van. ar Magukból az összetételekből körülbelül 1200. 2. KÉT FŐNÉVBŐL KÉPZETT SZÁRMAZÉKSZAVAK 2.1. Mindkét alkotóelem köznévből áll: Akmehničtiltis vs. (BvDZV)": akmuo (akmenys), tiltas; Alksn-ia-kiemis k. (AšMN): alksnis, kiėmas; Alksn-ia-pievis k. (ČLN): éger, rét; Anič-laukis k. (BRT): kacsa, laūkas; Ašv-ū-raistis k. (SUT): kanca, mocsár; Bajor-kampis k. (ZB): nemes, sarok; Bažnytgiris k. (GRS): bažnyčia, giria; Berz-a-polis® k. (KRKL): bėržas, skol. polis gr. (< nė ‘miestas’); Bėrž-a-ragis k. (PLS): bėržas, ragas “kyšulys'*; Bérz-a-tiltis vs. (TRGN): bėržas, tiltas; Bėrž-a-pelkis k. (LL): bėržas, pėlkė; Bliūdž-ia-kupstis k. (SKRD): blifidé, kūpstas; Blūd-i-kalnis vs. (Bzp): röv. blūdas „őrjöngés, bolyongás; bolondozás'; Bob-araistis k. (GLT): boba, mocsár; Bob-kalnis k. (KVR): boba, hegy; Bob-laukis k. (ALVT, KBR): nő, mező; Bried-laukis k. (IMBR): jávorszarvas, mező; Bried-pjaunis k. (JNP): jávorszarvas, kaszáló; Būd-a-viečiai k. (GZ): kunyhó, hely stb. ir (összesen körülbelül 230). 2.2. A személynév első tagja, a iš közszó második — iš tagja: Antan-o-polis vs. (GRŽ): Antanas”, polis; Ar-id-gala” vs. (AR): Arys, galas; Arl-6vietė vs. (AND): Arla, hely; Ausr-a-kaimis k. (LkZ): Ausra, falu; Bagdon-giris k. (MSK): Bagdonas, erdő; Balk-a-sodis k. (MRs): Balkus, falu; Bac-galiai k. (BON): Bacis, Bacys, Bacius, vég; Baltr-a-murgis k. (PRN): Baltras, Baltrus, murgas ‘tarka, földmérték’; Barbor-laukis k. (DMS): Barbora, laitkas; Barc-ia-laukis vs. (AZL): Barčys, Barcius, laūkas; Bart-lauké k. (RDN), Bart-laukis k. (VARN): Bartas, laiikas; Bat-é6 A szócsaládok a A. Vanagas (1970: 25) által összeállított litván víznevek strukturális-- grammatikai osztályozási táblázata alapján lettek kialakítva. 7 A lokalizációs hivatkozások rövidítései, például LKZ ir LPŽ; azoké, amelyek nem szerepelnek ezekben a forrásokban, a cikk végén találhatók. B Az olyan képződményekről, su amelyek második tagja -polė, -polis, lásd még Vanagas (1995: 229-233). y Egyes szavak jelentését magyarázzák; a jelentéseket az iš akadémiai Litván nyelv szótárának (LKŽ) kötetei alapján adják meg. 10 A szövegben szereplő személynevekről lásd LPŽ ir Kuzavinis ir Savukynas e (1987). "1 helynév eredetét és ir képzését részletesen magyarázta A. Vanagas (1996: 23-29). Az oikonimsu ák második tagjáról -gala lásd még Vanagas (1988: 8). 124 | MARIJA RAZMUKAITĖ gala f. (DMS): Batis, Batys, galas; Baiis-giris vs. (KLM): Bausys, giria; Bein-a-silis falu (INT): Beinius, Beinys, Silas; Béis-trakiai falu (PLM): Beišys, trakas; Benč-ia-kiemis falu (Jz): *Benčius- ,*Benčys, vö. Bencévicius, kiémas; Birj-a-gala falu (Rz): *Birjus, vö. Birjotas, galas stb. (összesen mintegy 430). 2.3. Az első elem helynévből, a második köznévből származik: 1) az első elem a falu nevéből származik: Dambav-- a-ragis falu (VRB3): Dambava falu (Jz), ragas „hegyes földdarab, amely benyúlik a tengerbe, tóba vagy erdőbe, félsziget; szög, sarok'; Kreting-- sodis f. (RDC): Kretinga v., sodа „fel nem osztott falu, falucska- ’; Prien-laukys f. (SIL): Prienai v., laūkas; Minič-ia-- kampis t. (SMT): Minčia f. (TRGN), kampas; 2) az első tag folyó nevéből származik: Jūdr-a-rūdė f. (VSR): Jūdrė folyó (KzR), rūda „vasöntöde'; rūda, rūdė „rossz, tőzegkeverékes mocsaras föld, tőzegláp- '; Jiestrakis f. (SIL): Jiesia folyó (GRL), trūkas; Jūost-a-- viečiai f. (SDL): Jiiosta folyó (PN), vieta; Leit-giriai f. (JKN): Leitė folyó (SLU), erdő; Šyš-giriai f. (KIN): Šyša folyó (SLv), erdő; Giland-viršiai f. (LKSR): Gilandė folyó (PGG), viršūs „felső, magasabban fekvő rész”; Meldikviršiai f. (TRG): *Meldikė" folyó, vö. Meldikupė, Meldė folyó (TRG), viršūs. 2.4. Az első tag közszóból, a második helynévből származik: 1) a második tag a falu nevéből származik: Virš-ū-rodukis f. (VRN): viršūs „felső, magasabban fekvő rész”, Roduka f. (MRK); 2) a második tag folyónévből származik: Gal-a-verknis f. (TLK): galas, Verknė folyó (Jz); Roziakmenis (<*Roz-ia- -akmenis) f. (Gur): rózsa (rózsája- ), Akmena folyó (PB). 3. MELLÉKNÉVBŐL ÉS FŐNÉVBŐL KÉPZETT SZÁRMAZÉKOK 3.1. A második tag köznévből: a helynevekben mintegy 30 melléknévi lexéma rögzíthető; a velük alkotott származékok az 300: aštras, -a ‘éles’, aštrūs, -i: Aštr-ū-kalnis f. (BA1B), AStr-ia-- kalnis f. (GRAZ); a második tag a kalnas ‘hegy’ szóból; aukštas, -a: Aukst-a-- dvaris f. (RM, SDRV, VDN, ZB), vs. (KUL, SKM, VDN); Aukšt-agiré f. (LKV); Aukst-a-- giris vs. (SVNCL); Aukst-aglynis (<*Aukst- -a-eglynis) vs. (KZT, SMT); Aukst-a-- gojis f. (PMP); Aukst-a-- kaimis f. (UPN) és egyebek (összesen 50); a második tagok a következőkből: dvaras, eglynas, galas, giria, sl. gojus, kaimas, kalnas, kiémas, laitkas, liepa (liepos), miškas, pamedé (pamedys) ‘pamiské’, sala “sodžius, kaimas), šilas, trakas; baisūs, -i: Bais-6-galaTM település (BsG); a második tag a galas szóból; baltas, -a: Balt-ū-dvaris f. (VDN), puszta (PBRD); Balt-biržis f. (KZT); Balt-kalnis d. (LKV); Balt-miškiai d. (ALKSNP) és mások (összesen 6); a következőkből származó második tagok: biržė, biržė „egy bizonyos erdőrész; az erdőben kivágott sáv’, dvaras, kalnas, miškas; didis, -ė, -i: Did-kiemis d. (P3); Did-laukė d. (PD); Didž-ia-balis vs. (LBN); Didž-iūdvaris d. (PKNS); Didž-ia-kaimis f. (KuR); Didž-ia-salis f. (NMZ); Didž-iū-šilis t. (KZ); Didž-prūdžiai f. (ANTS) ir kt. (iš viso 13); antrieji sandai iš: bala, dvaras, kaimas, kiémas, laūkas, prūdas, sala, šilas; 2 Dėl tokios ankstesnės ar buvusios gretiminės upėvardžio lyties plg. Vanagas (1981: 209). 3 Plačiau žr. Vanagas (1996: 34–36). A LITVÁNIAI ÖSSZETETT OIKONIMÁK KÉPZÉSÉNEK JELLEMZŐI| 125 dubūs, -i: Dūb-a-klonis f. (KBš, NDz); a második alkotóelem: klonis; gražūs, -i: Graž-ia-vietė k. (KuR); a második alkotóeliš em: vieta; ilgas, -a: Ilg-a-brada f. (AN); Ilg-a-kiemis f. (GRL, Kš); Ilg-a--laukiai f. (RK, VB); Ilg- -a-pievis d. (SMAL); Ilg-a-trakis f. (T1); Ilg-brastė f. (Šv); llg-vieciai f. (KZ) és egyebek (összesen 13); a második tagok a következőkből: brada „nagy sár, kátyús út, nedves hely”, brasta, kiémas, laūkas, pieva, trakas, vieta; jaunas, -a: Jaun-a-daris d. (SUT); Jaun-ū-kampis f. (JNšM); Jaun-zemė t. (SMLB); a második tagok a következőkből: dara „készítés, munka”, kampas, zėmė „föld”; jūodas, -a: Jūod-a-kampis t. (MND); Jūod-a-klonis f. (ONS); Jūod-a-laukis f. (GRB, GRIG); Jūod-a-purvis f. (LBN, SUG, ZB); Juod-a-raistis f. (Si); Jitod-baliai f. (TRAKS); Jūod-būdis f. (VV); Juod-laukys f. (SMN) ir kt. (iš viso 20); antrieji sandai iš: bala, būda, dvaras, kampas, klonis, laūkas, lieknas, pjaunys, purvas, raistas, šilas, valka *šlapia, klampi, pelkėta vieta, dauba'; klevinis, -ė: Klevin-kalnis f. (GUOB, GVLT); antrasis sandas iš kalnas; lygus, -i: Lyg-ia-laukis f. (PB, SZ); Lyg-laukiai f. (BRŽ); a második összetételi tag: laūkas; vidám, -a: Linksm-a- -kalnis f. (BGT); Linksm-a- -kalnis f. (GRL, SKM), t. (VDšK, Žr); Linksm-a- -vieté f. (BERZ, KUR) és egyebek (összesen 7); a második összetételi tagok a következőkből: kalnas, vieta; új, -a: Naū-dvaris (<*Nauj-- dvaris) f. (KLM, NJ, SLv, Srv, Uzv), t. (VšvL); Nauj-a-dalis f. (TR), t. (BLN); Nauj-a-kaimis f. (Gz, PDVN); Nauj-a-kampis f. (R); Nauj-a-kiemis f. (ASN, SLCN), vö. (DGL, VSL, VZNs stb.); Nauj-a-laukis f. (LGM, PLM), vö. (AUK, KMB, PNV) stb. (összesen mintegy 90); a második tagok a következőkből: dalis „földdarab, mező”, dvaras „uradalom”, kaimas „falu”, kampas „sarok”, kiémas „udvar”, laitkas „rét”, pieva „rét”, pilis „vár”, sala „falu”, sėda „ülés”, soda „falu”, germ.; šiūkas „kocsma- ”, trioba „ház”, szl.; ūlyčia, ūlyčia „régi falusi út, utca; kaimas „falu”, sodžius „falu”, tiltas „híd”; piktas, -a: Pik-pelkis (<*Pikt-pelkis) vö. (Užv); Pikt-a-galis f. (TRS); Pikt-a-galys f. (KVR, ŠMNš); Pikt-a-kiemis f. (KTV); Pikt-a-raistis f. (DBG); a második tagok a következőkből: galas, kiėmas, pėlkė, raistas; plikas, -a: Plik-a-kalnis vsz. (BZD); a második tag a kalnas szóból; szl. felfújt, -a ‘henyélő, semmivel nem rendelkező, üres': Pis-dvaris f. (<*Pūst-- dvaris) (TT); Pūst-a- -giris f. (T3); Pūst-ū-kiemis f. (ZSL); Pūst-ū-laukiai f. (SKM); Piist-a-laukis f. (SDRV); Pist-a-polis f. (AR) (összesen 6); a második tagok a következőkből: dvaras, giria, kiėmas, laitkas, polis. vörös, -a: Raudon-a- -laukis f. (BLN); Raudon-balė vs. (Avž); Raudon-dvaris k. (KvL, NMC, PKLNŠ ir kt.) ir kt. (iš viso 11); antrieji sandai iš: bala, dvaras, laūkas, plynė; reibus, -i ‘raibas’: Reib-kalnis vs. (GRMz); antrasis sandas iš kalnas; saūsas, -a: Saus-a-laūkė k. (Sv); Saus-a-raistis vs. (BLC); Saus-baliai k. (PLV); Sausgirys vs. (VEL) és társai (összesen 11); a második tagok a következőkből: bala, laiikas, raistas, šilas; sena, -a: Sen-a-budis f. (KLVR); Sen-a-dvariai f. (GLv, OB); Sen-a-laukis vs. (PNV); Sén-a-salis f. (RKN) és társai (összesen 11); a második tagok a következőkből: būda, dvaras, sala; skaistūs, -1 „szép, kiváló’: Skaist-a-- kaimis f. (GL); Skaist-a-- Silis f. (MGN); Skaistbalys f. (VB); Skaist-kalnis f. (KRKN) és mások (összesen 8); a második tag a következőkből: bala, giria, kaimas, kalnas, šilas; skersas, -a: Skers-a-- balė f. (BBRV); Skers-a-- baliai f. (BzD, NIN); Skers-a-- balis f. (UTN); a második tag a bala szóból; 126 | MARIJA RAZMUKAITĖ hideg, -a: Šalt-a-laūkiai f. (AN); a második tag a laūkas szóból; nedves, -ia: Slap-abalé vs. (ARN); Slapia-šilis f. (Sv); a második tagok a következőkből: bala, Silas; szent, -a: Švent-ū-kalnis f. (ZB); Švent-rūgis f. (IGL); Svent-vakariai f. (PRK); Švefitvalkis f. (PVN); második tagok a következőkből: kalnas, ragas, vakarai, valka; világos, -i: Sviés-laukis f. (KLS); második tag a laūkas szóból; rövid, -a: Trump-ragys f. (RGV); második tag a ragas szóból: zöld, -ia: Zal-ia-klonis vs. (DEN); Zal-ia-pieviai f. (STN); Zal-ia-silis f. (KLvL, LVR); Zal-silé f. (NV); Zdl-medziai f. (MGC); a második tagok a következőkből: klonis, médis (médziai), pieva, šilas. 3.2. A második tag egy helynévből: 1) A második tag egy folyónévből: Auš-bikavis f. (<*Aukšt- -bikavis) (VN): aukštas, -a, Bikava folyó (VN); Graž-jūris f. (KV): gražūs, -i, Jūra folyó (TRG); 2) A második tag egy oikonimból: Juod-a-žeimiai f. (JNšM): jūodas, -a (juodi), Zeimiai f. (JNSM); Nauj-ū-pamūšis f. (LGM): naūjas, -a, Pamūšis f. (LM); Nauj-a-rodžiai f. (PTR): naūjas, -a (nauji), Rodai f. (PTR); Naū-stremeniai (<*Nauj-- stremeniai) f. (Us): naūjas, -a (nauji), Streméniai f. (Us); Naū-stubriai (<*Nauj-- stubriai) f. (KTČ): naūjas, -a (nauji), Stubriai f. (KTČ); Raudon-pamūšis f. (GSTG): raudonas, -a, Pamūšis f. (GRŽ). 4. SZÁMNÉVBŐL ÉS KÖZSZÓBÓL KÉPZETT ALAKULATOK Devyn-ia-- viršė vs. (SLD): devyni, viršūs; Ketūr-kaimis f. (JDP): keturi, kaimas (kdimai); Ketūr-naujiena k. (SNT): keturi, naujiena, naujiena „frissen felszántott föld, irtásföld, irtás”; Penk-valakiai k. (PLV): penki, valakas (valūkai); Tri-kalnis k. (SMAL): trys, kalnas; Tri-laukys k. (P3Vv): trys, laūkas. Amint az itt bemutatott anyagból látható, Litvánia oikonímiájában a főnév + főnév típusú összetételek dominálnak (körülbelül 700), amelyek közül nagyobb produktivitásukkal a személynév + köznév szerkezetű összetételek emelkednek ki (körülbelül 430). A litván összetett oikonimák alkotórészeinek összekapcsolási módjai nem különböznek a köznevek vagy a helynevek más osztályai összetételeinek kapcsolási módjaitól (vö. Vanagas 1970: 225-255; 1973: 213); az újabb oikonima-összetételek kötőhangzókkal (i)a, ai, é, i, y, (i)o, (i)u és azok nélkül képződnek, pl. : Rūčk-a-kiemis, Nauj-a-triobiai, Mazg-ai-galis, Plink-ai-galis, Bat-ė >-gala, Aukst-i-galiai, Vet-y-gala, Dauks-ié-gala, Diev-6-gala, Vardz-iu-kiemis, Vyzū-kalnis, Sar-kaimys, Vilk-ragis ir kt. Emellett másképpen összekapcsolt képzések is lehetségesek, pl. : Dubos-giris: duba “különálló gazdaság, lakóhely, tanya’, giria; Silo-karéema (a régi Silutés neve): Silas, karčema és kt. A képzett szavakban metatónia esetei is előfordulnak, pl. : Anic-laukis k. (BRT): antis (antys), laiikas; Einia-kampis k. (SDRV): élnias, kampas; Mific-kampis k. (TRGN): Mincia k., kampas; Jies-trakis k. (SIL): a Jiesia folyó, a trakas és egyebek. Amint már említettük, a képzőelem-tő képzésében jelentős szerep jut a végződésnek is (itt ugyanazok a paradigmatizációs folyamatok érvényesülnek, mint a köznyelvi lexikában): amint azt számos korábban bemutatott példa mutatja, két elemből álló oikonimák alkotásakor rendszerint megváltozik a második komponens tővége, ezzel együtt a végződése is, pl. Liekna-gala: lieknas + galas; Kapcia-miestis: Kūpčius személynév + miėstas; Vyšnia-laukis: vyšnia + laūkas stb. A KOMPLEX LITVÁN OIKONIMÁK KÉPZÉSÉNEK JELLEMZŐI| 127 A pluralia tantum nemű analógiája miatt az új oikonimaképződmények gyakran többes számú nemi végződéseket kapnak, pl. Piev-a-galiai, Šalt-a-laūkiai, Jūost-a-viečiai stb.“ Bár az összetett nevek aránya nem nagy, megfigyelhető, hogy Litvánia egész területén sem egyformán népszerűek. Az összetételek produktivitása alapján Litvánia járásai a következő sorrendbe állíthatók (zárójelben az összetételek százalékos aránya szerepel): Šilūtė járás (9,3%), Vilkaviškis járás (9%), Kėdainiai járás (7,5%), Prienai járás (6,7%), Šakiai járás (6,5%), Pasvalys járás (6,4%), Varėna járás (6%), Kaūnas járás (5,8%), Panevėžys járás (5,8%), Jonava járás (5,4%), Kretinga járás (5,4%), Tauragė járás (5,3%). Biržai, Mažeikiai, Plūngė és Telšiai járásban az összetételek aránya mindössze 5%. A többi járásban az összetételek aránya 5%-nál alacsonyabb; csak valamivel több mint 3% összetételt rögzítettek Ignalina, Kūpiškis, Molėtai, Rokiskis, Širvintą, Šalčininkai, Ukmergė és Zarasai járásban. Nagyon kevés összetétel található Akmėnė (2,7%), Švenčionys (2,6%) és Joniškis (2%) járásban. A legmagasabb összetételi aránnyal rendelkező régiók Litvánia nyugati és délnyugati részén találhatók, vagyis a Kis-Litvánia területével határos vagy ahhoz legközelebb fekvő járásokban, ahol az összetett oikonimák meglehetősen produktív képződmények (Deltuvienė 2001: 14; Gornowicz 1980: 299). A toponimák összetett képzése más nyelvekben sem egyformán népszerű. A lett nyelv oikonímiájában szintén vannak összetételek; Az összetételek a szláv nyelvekben is ismertek. Az összetételeket mint önálló szóalkotási típust a nyugati szláv nyelvekben különítik el (lásd Sramek 1988: 69-71), míg a keleti szláv oikonímiában kevéssé népszerűek, és inkább a német nyelv szerkezetének hatásával magyarázzák őket (lásd Gérnowicz 1980: 295). Ezek e nem produktív oikonimaképzési típus főbb jellemzői és tendenciái; részletes tárgyalásukat a jövőben az egész oikonímia szóalkotási típusainak általános áttekintésébe és elemzésébe kellene beilleszteni. A HELYMEGHATÁROZÁSI HIVATKOZÁSOK RÖVIDÍTÉSEI ALKSNP —Alksnėnai (Plūngės r.) ARN—Arnionys (Molėtų r.) ASN —Ausičniškės (Trakų r.) ASMN —Ašminta (Prienų r.) AvžAvižičniai (Vilniaus r.) AžL—Ažūlaukė (Vilniaus r.) BAIB —Baibiai (Zarasū r.) BBRV —Bobruvka (Trakų r.) BEN —Bučiūnai (Joniškio r.) BERZ —Beržai (Jonavės r.) BLc-Balceriškės (Trakų r.) Bar-Bagėtoji (Marijampolės r.) BvpžV —Buivydžiai (Vilniaus r.) BzD -Bezdonys (Vilniaus r.) '* Az ilyen többes számú végződéseket tartalmazó alakok tévesen azt a benyomást kelthetik, hogy a szóban forgó származékok nem összetételek, hanem összetett lakosnevekből származó oikonimák. 128 | MARIJA RAZMUKAITĖ ČLN —Čiulėnai (Molėtų r.) DėN-Daučiūnai (Šalčininkų r.) Dus-Dumsiai (Jonavos r.) Grr -Glitiškės (Vilniaus r.) GRB—Grybėnai (Ignalinos r.) GRIG —Grigaičiai (Vilniaus r.) GRMZ —Grimziai (Kelmės r.) GuoB-Guobai (Marijampolės r.) Gvrr-—Gavaltuva (Marijampolės r.) INT-Inturkė (Molėtų r.) JKN —Juknaičiai (Šilūtės r.) JNP—Janapolė (Telšių r.) KBš-Kibysiai (Varėnės r.) KrvL—Kalvėliai (Vilniaus r.) Kw —Kirbartiškė (Zarasi r.) Kur -—Kulva (Jonavės r.) KvrL—Kavoliškės (Zarasū r.) LksR—Laūksargiai (Tauragės r.) LVR —Lavėriškės (Vilniaus r.) MGC —Maguciai (Zarasū r.) MGN —Magūnai (Švenčionių r.) MND —Mindūnai (Molėtų r.) NIN —Naujiena (Marijampolės r.) NMmZ —Nemėžis (Vilniaus r.) PDVN —Padovinys (Marijampolės r.) PKLNS —Pakalniškiai (Radviliškio r.) PKNS —Pakniškės (Zarasū r.) PNv —Piniava (Panevėžio r.) Rpč-Rūdaičiai (Kretingos r.) SDRV —Sudervė (Vilniaus r.) SMLB —Smilgiai (Biržų r.) STN —Stoniskiai (Šilūtės r.) SZ —Suziénys (Vilniaus r.) SMNS —Šeimyniškiai (Anykščiū r.) Smt —Šeimatis (Utenos r.) Šur—Šūtai (Švenčionių r.) TRAKS — A régiek Trakai (Trakų rajonas) ŪTN —Naujėji Ūta (Prienų rajonas) VRBJ -Verebičjai (Alytaus rajonas) VsL-Visalaukė (Vilniaus rajonas) VSvL - Viešvilė (Jurbarko rajonas) ZB-—Zibalai (Širvintų rajonas) A LITVÁN ÖSSZETETT HELYSÉGNEVEK KÉPZÉSÉNEK JELLEMZŐI| 129 EGYÉB RÖVIDÍTÉSEK avd.—személynév germ. —germán gr.—görög k.—falu r.—járás skol. —jövevényszó sl. —szlávok folyó.—folyó vs. —tanya LITERATŪRA BALČIKONIS, J. 1978: Gyvenamųjų vietų pavadinimai iš ežerų ir upių vardų. I d., Rinktiniai raštai 1, sudarė A. Pupkis, Vilnius: Mokslas, 339-349. DELTUVIENĖ, D. 2001: Mažosios Lietuvos oikonimai (XIV-XVIII a.) (daktaro disertacijos santrauka), Kaunas. GAIVENIS, K., KEINYS, S.1990: Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas: Šviesa. GORNOWICZ, H. 1980: Toponimia Powišla Gdaniskiego, Gdansk: Zaktad Narodowy im. Ossolinskich. (Pomorskie monografie toponomastyczne, 4.) Kuzavinis, K., SAVUKYNAS, B. 1987: Lietuvių vardų kilmės žodynas, Vilnius: Mokslas. LKŽ -— Lietuvių kalbos žodynas 1-19, Vilnius, 1968-1999. LPŽLietuvių pavardžių žodynas 1-2, red. A. Vanagas, Vilnius: Mokslas, 1986—1989. RAZMUKAITĖ, M. 1981: Priesaginės darybos Lietuvos TSR gyvenamųjų vietų vardai iš hidronimų. Lietuvių kalbotyros klausimai 21, 199—205. RAZMUKAITĖ, M.1983: Asmenvardiniai priesaginės darybos Lietuvos TSR oikonimai. Lietuvos TSR mokslų akademijos darbai. A ser. 2 (83), 146-153. RAZMUKAITE, M.1988: Apeliatyviniai priesaginés darybos Lietuvos TSR oikonimai. Lietuvos TSR mokslų akademijos darbai. A ser. 3 (104), 88-104. RAZMUKAITE, M. 1989: Budingesnés Lietuvos TSR oikonimų darybos priesagos. Lietuvos TSR mokslų akademijos darbai. A ser. 3 (108), 138-147. RAZMUKAITE, M.1991: Lietuvos oikonimai, išversti i$ kitų oikonimų. Lituanistica 2 (6), 53-60. RAZMUKAITE, M.1993: Oikonimuy, atsiradusių iš asmenvardžių su patroniminémis priesagomis, paplitimas Lietuvoje. Lietuvių kalbotyros klausimai 32, 133-165. RAZMUKAITĖ, M.1997: Priesaginiai Lietuvos oikonimai iš asmenvardžių. Baltistica 32 (1), 111-116. RAZMUKAITĖ, M. 1998: Lietuvos priesaginiai oikonimai (daktaro disertacija), Vilnius. RAZMUKAITĖ, M. 1999: Priesaginiai oikonimai iš asmenvardžių ir apeliatyvinių asmenų pavadinimų. Acta Linguistica Lithuanica 41, 159-201. RAZMUKAITE, M. 2001: Kelios pastabos dėl oikonimų derivaty su priesagomis -inink- (tarm. -inyk-), -nink- (tarm. -nyk-) paplitimo Lietuvoje. Linguistica Lettica 8, 142-150. SRAMEK, E. 1988: Strukturtypen der slawischen Ortsnamen, Leipzig: Karl-Marx-Universitat. Urvypas, K., red. 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1. Fonetika ir morfologija, Vilnius: Mintis. URBUTIS, V. 1978: Žodžių darybos teorija, Vilnius: Mokslas. VANAGAS, A. 1970: Lietuvos TSR hidronimų daryba, Vilnius: Mintis. VANAGAS, A. 1973: CTpyKTYpHO“-CJIOBO06pa30BaTeJIbHEIH AHAJIH3 Ha3BaHHH rop JIiuTBEI. Lietuvos TSR mokslų akademijos darbai. A ser. 3 (44), 209-219. VANAGAS, A. 1981: Lietuvių hidronimų etimologinis žodynas, Vilnius: Mokslas.