Analogija lietuvių kalbos žodžių daryboje. Potenciniai ir okaziniai dariniai

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA XLVI (2002), 73 -80 Analógia a litván szóképzésben. Potenciális és alkalmi képzett szavak JURGITA MIKELIONIENĖ Vytautasi Nagy Egyetem, Kaunas A tanulmány az analógiával foglalkozik a litván szóképzésben, vagyis új lexikai elemek meglévő modellek alapján történő képzésével. A litván lexikon közelmúltbeli fejleményeinek elemzése azt mutatja, hogy a modell gyakrabban a deriváció produktív típusa, mint egy konkrét lexikai elem. Kísérlet történik a potenciális és az alkalmi lexémák közötti hasonlóságok és különbségek bemutatására, valamint az alkalmi képzések strukturális osztályozásának megadására. Példák szemléltetik az analógia működését személyeket jelölő főnevek, eszköznevek, elvont főnevek stb. képzésében. Tárgyaljuk a derivációs típusok produktivitásának fogalmát. Végül bemutatjuk, hogy az analógia a derivációs szinonímia, a kontamináció és a szójáték forrása. A szóképzés aktív folyamatai, az új szavak megszakítás nélküli áradata — a nyelv életképességének és dinamizmusának fontos jellemzője. A szinkrón szóképzési folyamatok elemzése elválaszthatatlan az új szavak megjelenésének feltételei és módjai leírásától. A szóképzést állandóan változó rendszerként szemlélő kutatók egyik legfontosabb célja — annak tisztázása, hogy nemcsak milyen képzett szavak léteznek, hanem az is, hogy melyek lehetségesek potenciálisan. Amikor új szavakról esik szó, még a neologizmusok meghatározásakor is gyakran csak megjelenésük extralingvisztikai okait hangsúlyozzák (az újonnan megjelent tárgyak, jelenségek, fogalmak megnevezésének szükségességét). A belső, nyelvi okokat, mivel kevésbé nyilvánvalóak, bár nem kevésbé fontosak, olykor elfelejtik. Ebben a tanulmányban közelebbről kívánunk megvizsgálni egyet a legerősebb belső nyelvi mechanizmusok közül, amely az új lexika megjelenését meghatározza: az analógiát. A szóképzés elméletében az analógiát úgy értelmezik, mint új szavak képzését a nyelvben már létező képzési modellek alapján. A szavak egy már meglévő konkrét szó alapján is létrehozhatók (így a mėnuleigis ’holdjáró’ mintájára létrejött a marsaeigis ’marsjáró’). Ez azonban leggyakrabban produktív képzéstípusokra támaszkodva történik (Motsch 1999, Ferm 1994). A litván neologizmusoknak a mai publicisztika, szépirodalom és tudományos irodalom adatai alapján végzett elemzése azt mutatja, hogy a szavak már meglévő példák alapján történő létrehozásának képessége mind az uzuális, mind a nem uzuális (potenciális vagy alkalmi) képzésekben megmutatkozik; vagyis az analógiára nagyon széles körben támaszkodnak új szókészleti egységek képzésekor vagy létrehozásakor. Éppen a köznyelvi használatba be nem került szavak megjelenése demonstrálja az analógia rendkívüli erejét a nyelvi rendszerben (Zemskaja 1992: 203); a tanulmány fő figyelme éppen ennek a lexikának szól. A potenciális és az alkalmi képzés fogalmát, valamint egymáshoz való viszonyukat is eltérően értelmezik. Általában véve megfontolandó, hogy célszerű-e így felosztani a nemuzuális lexikát. į ar „A potenciális származékok olyan, igen produktív és szabályos szóképzési típusokhoz tartozó szavak, amelyek nem önálló lexikai egységként kerülnek be a nyelvbe, hanem csupán e típusok által előirányzottak, és a beszédben bármely pillanatban 74 | JURGITA MIKELIONIENĖ megvalósulhatnak” (Urbutis 1978: 269). Az alkalmi szavakat a „Nyelvészeti terminusok szótára” (1990: 136) a köznyelvi használatra nem jellemző, egy bizonyos kontextusban csak egyszer előforduló, képzésük szempontjából atipikus, egyéni szavakként határozza meg. Nem minden nyelvész hajlik arra, hogy különbséget tegyen a potenciális és az alkalmi származékok között. Érveik szerint mind a potenciális, mind az alkalmi származékok ugyanannak a képzési rendszernek a tagjai, és mindkettő kettős természetű — szigorúan meghatározható struktúrával és szemantikával rendelkezik, ezért megértésükhöz többnyire nincs szükség kontextusra; mind a potenciális, mind az alkalmi származékok képzése analógián alapul. Ezzel a véleménnyel leggyakrabban az egyes funkcionális stílusok alkalmi szóalkotásait kutatók nem kívánnak egyetérteni. A szépirodalom és a publicisztika szokatlan származékainak alkalmi jellege igen eltérő mértékű. A publicisztikai stílus okazionális képzett szavai sokkal közelebb állnak a potenciális képzésekhez, mint a szépirodalmi alkotók képszerű, szerzői képzései (Ferm 1994: 92-93, Zemskaja 1992: 180-182). Az ilyen képzések nem szerepelnek a szótárakban, ezért tisztán lexikográfiai szempontból akár új képzéseknek is tekinthetnénk őket. A neológia területén emiatt meglehetősen sok vita bontakozik ki. Valójában rendkívül nehéz meghúzni a határt az új képzés és a potenciális képzés között, mert nem mindig világos, hogy egy létező szó egyszerűen reprodukálódik-e, vagy minden alkalommal újra létrejön a nyelvben létező szóalkotási modellek alapján. Az okazionális képzés szembetűnő, feltűnő újszerűsége annak egyik legfontosabb jellemzője. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy az egyszeri jelleg és az individualitás kritériumai, valamint az említett újdonságjegy sem mindig érvényesülnek. Jelentős számú okazionalizmus, különösen a publicisztikában előfordulók, nagyon gyorsan elterjed, emlékezetessé válik, és potenciális, olykor pedig a köznyelvi használat szavaivá lesznek. Ebben a tanulmányban azt az álláspontot képviseljük, hogy a potenciális és az okazionális képzéseket nem lehet azonosítani. Fő megkülönböztető jegyük a szóalkotási szabályok betartásával vagy be nem tartásával kapcsolatos. Az alkalmi képzés, amely – amint azt számos kutatója hangsúlyozza – egyéni, szerzői, nem annyira szóalkotási, mint inkább analógián alapuló alkotói folyamat eredménye, többnyire megsérti a szóalkotás általános törvényszerűségeit. A potenciálisnak tekinthető képzés kifogástalan, kiegészíti a szóalkotási paradigmát, típust, kategóriát, rendszeres, ennek ellenére mégsem tekinthető szokásosnak. A potenciális képzéseket bármikor, akadály nélkül létre lehet hozni, amikor szükség van valaminek az elnevezésére; írott forrásokban nem ritkán előfordulnak, bár a szótárakban nem rögzítik őket. Az analógia szerepének feltárása érdekében a potenciális szavak képzésében, valamint a nem tipikus, egyéni képzések vizsgálatához a tanulmány a legnagyobb számban előforduló – személyneveket, absztraktumokat –, illetve néhány kevésbé gazdag, szemantikailag meglehetősen szigorúan korlátozott (pl. húsnevek) szóalkotási kategóriába sorolt képzéseket elemzi, és bemutatja a legproduktívabb szóalkotási típusok új képzett, toldalékos származékainak példáit'. Az analógia mechanizmusának tisztázásakor elkerülhetetlenül szembesülünk a szóalkotási típus produktivitásának és aktivitásának fogalmával. Arra a kérdésre, hogy miben nyilvánul meg, miből látható a szóalkotási modell vagy a formáns aktivitása, a Vytautasi Nagy Egyetem kortárs litván nyelvi számítógépes korpuszából kiválogatott tényanyag példái alapján kísérelünk meg válaszolni. Meg kell mondani, hogy a szóalkotási típus és a formáns produktivitása meghatározó szerepet játszik az analógiás szóalkotásban. Mindazonáltal nem állítható, hogy a szavak nem produktív szóalkotási módok szerint nem jönnek létre. Az elemzéshez a képzős szóalkotási módot választottuk, mint jelenleg a legproduktívabbat. POTENCIÁLIS ÉS ESETI SZÁRMAZÉKOK | 75 típus. A nyelvtanok nem produktív képzőkként a következőket jelölik meg: -eika, -ėnas, -ila, -muo, -išius, -ėlius. Mindazonáltal ezekkel is képeznek származékokat, például: šnibždeika, svaidmuo, madišius, kirmėlius, žuvėnas stb. Ezért, a produktivitásnak a szóalkotásban betöltött jelentőségét nem elvetve, beszélni kell a szóalkotási típus aktivitásáról vagy elevenségéről is. A nem produktív szóalkotási típusok bizonyos időszakokban aktivizálódhatnak, és szokásos, potenciális vagy akár eseti új szavakat is létrehozhatnak. Megjegyeztem: öltözködni tud, de madišius nem. A felébredt Ksaveras, mit sem értve, ködös holdlakói tekintetével végigpásztázta valamennyiüket... A továbbiakban néhány, hagyományosan meglehetősen produktívnak tartott szóalkotási típust vizsgálunk meg*. Jelenleg, amint azt az összegyűjtött anyag mutatja, meglehetősen aktívak is. Az elemzett képződmények nagy része potenciális származéknak tekinthető, azonban alkalmi szóalkotásra is találunk példákat. Az analógia alapján létrehozott potenciális képződmények tipikus példái a húsnevek képzési kategóriájába tartozó, -iena toldalékkal képzett származékok. A szótárakban megtalálhatók az állatés madárnevekből képzett, a köznyelvi használatba bekerült következő szavak: briediena, elniena, kalakutiena, kiauliena, stirniena, šerniena, veršiena, vištiena stb. Potenciális képződményeknek tekinthetők a VDU szövegtárában megtalált, de a DLKŽ-ben nem rögzített, azonos képzési jelentésű származékok: kengūriena, kurapkiena, lokiena, nutrijiena, paršeliena, smaugliena, sraigiena, strutiena, stumbriena, šuniena, varliena, varniena, vėžliena, žaltiena, žiurkiena, žvirbliena. Ezek közül sok az itthon vagy külföldön fogyasztott madárvagy állathúsát jelöli. Az ételben maga sem volt válogatós —... nem kerülte a Zaltienát és a parázson megsütött fiatal varjakat. A sraigiena alkalmas főtt, szárított vargányával készített salátákhoz. Naponta három tonna patkányhúst szállítanak a déli tartomány piacára. Ugyanezzel a képzővel több, halnevekből képzett származék is létezik, noha a nyelvtanokban ilyen jelentés nem szerepel: lašišiena, lydekiena, Zuviena. Az ūsorok húsa nagyon ízletes, bár szálkás... Egyszerűbb lenne füstölt vagy sózott lazachúst vásárolni az üzletben. V. Urbutis monográfiájában (1978: 272) az ilyen képzett szavakat még potenciálisaknak sem tekinti, hanem csupán képzési hibákként kezeli. Úgy véljük, hogy a nyilvánvaló szemantikai és képzési analógia lehetővé teszi, hogy az ilyen képzett szavakat, ha nem is potenciális, de legalább alkalmi képzéseknek tekintsük, mivel „a nyelvi norma elnéző az alkalmi képzések különböző extravaganciáival szemben” (Lykov 1976: 18). A dvėseliena szó szemantikai és képzési szerkezete alapján jöttek létre a lavoniena és moteriena szavak. E származékok alapszavaik jelentését tekintve még inkább eltérnek az elemzett képzéstípus tipikus példáitól, mint a halak „húsának” megnevezései. Igaziak 2 Annak megállapításához, hogy a képzéstípus produktív-e, a Dabartinės lietuvių kalbos gramatika (Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1994) című műre támaszkodunk. 76 | JURGITA MIKELIONIENĖ Különösen kifejezett strukturális és szemantikai deformációjuk miatt okazionalizmusoknak tekinthetők a bulvariena, formuliena, laikraštiena, žodiena, žodeliena, žurnalistiena... szavak, mivel alapszavuk sem állat, sem madár húsát nem nevezi meg. Egyes esetekben az ilyen képzett szavak közelebb állnak az ugyancsak ebbe a kategóriába sorolt ételek (vö. šaltiena) vagy általában valamely testrész „húsának” elnevezéseihez, vö. uoliena, grybiena,... az objektumok nyelvi anyagból —Zodienos-ból készülnek. Az említett okazionalizmusokban nem annyira a képzés, mint inkább a szemantika szokatlan. Társadalmunkat mérgekkel átitatott laikraštiena-val táplálták....- kutyaszaglása van, és nyomban eliszkol a megavasodott žodiena elől, amelyből nálunk most hegyek-hegyei vannak. A szintetikus nyersanyag a nemlét elsajátított rögje, tömörült formula. Az ilyen anyagot formuliena-- nak neveztük el. Az analógia erős hatása megfigyelhető az eszköznevek képzési kategóriájában. A DLKŽ-ben nem rögzített, de a korpuszban megtalált, -iklis képzővel képzett szavak vizsgálata világosan mutatja e képzéstípus termékenységét és elevenségét. Ezzel a formánssal aktívan alkotnak új számítástechnikai szakkifejezéseket (griebiklis – fogó, kaupiklis – gyűjtő, trumpiklis – rövidítő, valdiklis – vezérlő), valamint különféle berendezések, készülékek (delsiklis – késleltető, gaviklis – vevő, kroviklis – töltő, lankstiklis – hajlító, šaldiklis – hűtő, šildiklis – fűtő), illetve olyan anyagok megnevezéseit, amelyek az alapszóval kifejezett tulajdonságokkal rendelkeznek (emulsiklis – emulgeálószer, ploviklis – mosószer, rausviklis – pirosító, rišiklis – kötőanyag). Az ilyen típusú képzett szavakat kölcsönszavak megfelelőiként is szívesen alkotják, például: a konteiner helyett — talpiklis, a mikser helyett — plakiklis, a polirol helyett — blizgiklis. E képzéstípus atipikus, sőt nem is teljesen szabályos példái előtagos tövekből származnak, azonban nem érzékeljük őket szokatlan, egyedi képzéseknek, ezért nem tekinthetők okazionalizmusoknak: iškasiklis, nuėmiklis, pertraukiklis, pračiuožiklis, pranešiklis, pridegiklis, susegiklis. Újabbnak és szokatlanabbnak legfeljebb a kvepiklis, liesiklis, reiškiklis tűnik: Hogy az autó illatos legyen, akasszon az utastérbe egy különleges kvepiklist. Ez, edényagyag előkészítésére szolgáló liesiklis, ugyanolyan szemcséjű, mint amilyen a már kiégetett edényekben található....- hangsúlyozni az ilyen vonásokat: 1) a mondat mint a gondolat fő kifejezőjének fogalmát... A bemutatott példák azt mutatják, hogy bár mind az egyik, mind a másik képzéstípus analógián alapul, a potenciális és az alkalmi képzések pragmatikája, szemantikája és struktúrája olykor, ha csekély mértékben is, de valóban különbözik. Az előbbiek megjelenését gyakran bizonyos körülmények idézik elő (pl. az éttermekben felszolgált ételek sokfélesége), az utóbbiak pedig a nyelvi lelemény, az író fantáziájának termékei. Vagyis a potenciális képzések elsősorban nominációs funkciót töltenek be, míg az alkalmi képzések szerepe az érzelmi-expresszív értékelés közvetítéséhez kapcsolódik. A potenciális képzések tehát, amelyek gyakran idővel a rendszerszerű képzések kategóriájába kerülnek át, új tevékenységi területek megnevezésének szükségessége miatt jönnek létre. Elemezzük a -(inink)ystė típusú, főnevi absztraktumok képzésének kategóriájába tartozó, újabb képzett szavakat. Például a produktív -ininkystė képzővel alkotott, de a szótárakba még fel nem vett mezőgazdasági ágazatnevek: grybininkystė, grūdininkystė, jautininkystė, putpelininkystė, sliekininkystė, uogininkystė,žąsininkystė. E szavak képzési alapjául a tenyésztett vagy termesztett állatok, illetve növények nevei, valamint az előállított termékek nevei szolgálnak: dešrininkystė, koklininkystė, laikraštininkystė, pašarininkystė, prieskonininkystė. E képző további származékai szintén tevékenységet neveznek meg, ám itt az alapszó a személy foglalkozása vagy tisztsége: namudininkystė, operatorystė, orakulystė, oratorystė, popiežystė, sielininkys- LEHETSÉGES ÉS ESETI KÉPZETT SZAVAK | 77 tė, Saulyste, trenerysté, viréjysté, Zygeivysté. Ezek a képzett szavak gyakran ironikus árnyalatúak: premjerysté, prezidentysté, rasytojysté. A képző produktivitását az újabb jövevényszavakból alkotott származékok is szemléltetik: sponsorysté, sutenerysté. A tulajdonságot olyan származékok jelölik, mint az autsaiderysté, kekšystė, luosysté, nemoksysté, prisitaikélysté, verteivysté, valamint a nemnormatív szavak tövei: Smuklerysté, šulerystė, Zulikyste. A vegetarianizmus kivételével szinte mindegyik negatív konnotációjú. Az összes, bár jelentésárnyalatukban különböző, e képzővel alkotott származék között nem kevés az összetett tőből képzett alak, amelyeknek első tagja annak a tárgynak a megnevezése, amelyre a második taggal kifejezett cselekvés irányul: niekdirbystė, stikladirbystė, ženkladirbystė; motinžudystė, tironžudystė. E szavak képzésében a sorozatos tagok, a -dirbystė és a -žudystė analógiája érezhető (vö. a szótárakban található kryždirbystė, brolžudystė alakokkal). Összetett tőből képzett személymegnevezésekből származnak. Más jellegű a vaistažolininkystė. Az első, melléknévi tagot tartalmazó összetételekből származik a naujagimystė és az aklagimystė. Egyedi alakok a brokdarystė, knygrijystė, kraugerystė, pilvapenystė, vaizdakūrystė, žiniarinkystė és žmogėdrystė. Szokatlan szemantikájuk miatt már alkalmi képzésekre hasonlítanak. Alkalmi képzéseknek tekinthetők a nem tipikus második taggal rendelkező képzések (igei helyett főnévi vagy melléknévi): saldžiabalsystė, suktagalvystė, šleivakreivystė, šventpaikystė. A szabályos képzéstől még távolabb állnak a klaidžiatikystė, regėjystė, suaugystė, vidursuaugystė, televienvaldystė. Azoknak pedig, akik jobban kedvelik a hátukon hátizsákkal tett gyalogos kirándulásokat, a központ különféle žygeivystės-- útvonalakat kínál....beleegyezett, hogy magára vállalja a rövid premjerystés nehéz terhét....csak a könyvtárosnők érthették meg könygrijystėmet, a még fiatalabb öcsém, Vytas....a pilvapenystė szokásommá vált, ezért túrom magam a sáros pocsolyában. Az alkotói munka olykor az alkalmi szóalkotások szövegbeli bemutatásából is felismerhető: együtt járnak azzal a szóval, amelyet utánoznak, amelyre támaszkodnak: ..prisliauZe žalčiai laižydavo jo akeles, auseles, galvelę... Innen ered Krivė Prūto aiškiaregystėje, aiškiagirdystėje és aiškiaprotystėje megnyilvánuló tisztánlátása, tiszta hallása és tiszta gondolkodása. Elkövet valamilyen disznóságot (vagy patkányságot). Itt az aiškiagirdystė képzés szempontjából potenciálisnak tekintendő (megfelel az „aiškiai girdi, aiškiai regi” modellnek), az aiškiaprotystė pedig alkalmi is lehet, mivel itt a képzés alapjának második tagja főnévi (aiškus protas). A szótárakban rögzített, összetett főnevekből képzett hasonló származékok esetében, amelyek első tagja aiškus-/aiškiai-, a képzés alapjának második tagja igei. A mindentudás analógiájára megalkotni a mindentlátást és a mindenhatóságot. Általában az egyazon képzéstípushoz tartozó potenciális és alkalmi származékok sokfélesége a főnévi -ybė képzővel alkotott absztrakt főnevek példáival szemléltethető. A „Kortárs litván nyelv szótárában” (2000) nem szereplő, de a Vytautas Magnus Egyetem számítógépes korpuszában rögzített -ybė képzős főnevek között sok potenciális képzés található, vagyis olyanok, amelyek csupán az -umas képző helyettesítői, jelentéskülönbség nélkül, hangzásuk azonban kissé szokatlanabb és újabb, például: ribotybė, sodrybė, šlapybė, vaiskybė, vienišybė, žiaurybė: ...képzeljük el, hogy hirtelen elveszítjük minden tudásunkat, minden elméletünket a látható világról: micsoda káosz, micsoda magány tárul az ember elé....és annak a kenyérnek a feketesége, sóssága, nedvessége! — 78 | JURGITA MIKELIONIENĖ mint a sós szappan.....- .a legmagasabb ponton —a paradicsom ragyogása, a legalacsonyabbon pedig —a pokol , sötétjei....- miután olvasott napjaink szerencsétlenségéről —a megszámlálhatatlan bűntettekről, a kimondhatatlan kegyetlenségekről. Nyilvánvaló képzési megfelelői nincsenek a nem túl tipikus alapszavakból képzett apstybė, jokybė, nenumatomybė, pažįstamybė, vidybė szavaknak: Ebben a kis elbeszélésben szellemességből —eleven bőség van. A szó tiszta minősége és lényege éppen a semmissége....a jövő —a meghatározatlanság és a kiszámíthatatlanság területe....- az elmélet látóterébe került tárgy nem veszíti el teljes érthetőségét és teljes ismertségét. Érdekesebbek a švankybė, žinomybė származékok, amelyek a mondatokban a nešvankybė, nežinomybė előképzős származékok képzési antonimáinak funkcióját töltik be. E képző egyedi, alkalmi származékának tekinthető a kosmosybė képzés: A litván televízió kezdeteitől fogva a néző hozzászokott, hogy abból a dobozból limonádés szemérmetlenséget lásson... Így jelenik meg a tudatban az ismertség és az ismeretlenség szembeállítása. A szövetség — ez valami ismeretlen, valamiféle „szójuz”, csak nem az, amelyet az oroszok az űrbe bocsátottak. A potenciális képzések másik figyelemre méltó vonása — hogy nagyon gyorsan kibővítik a képzési töveket, amelyek mindegyik tagja szintén elemezhető analógia alapján. Így gyakran megjelenik egy ige, amely az alapszóval megnevezett személy által végzett cselekvést nevezi meg: yrininkauti, jūrininkauti, muitininkauti. Nem ritkán a cselekvés megnevezése is megjelenik — pensininkauti, pensininkavimas; turistauti, turistavimas; verslininkauti, verslininkavimas. Előfordulnak elvont főnevek rögzített ige nélkül is: kilpininkavimas, kultūrininkavimas, palūkininkavimas, sąmokslininkavimas. Nyilvánvaló, hogy az igék megjelenése a sajtóban csupán idő kérdése. Megfigyelhető, hogy a potenciális képzések gyakran kiegészítik a képzési szinonimasorokat. Ezek azonban sem nem különösebben szemléletesek, sem stilárisan nem jelöltek, és csupán a nyelv valamiféle fölöslegének, sőt ballasztjának tekinthetők: például a szótárban megtaláljuk a vynininkysté ’szőlőés bortermelés’ képzett szót, a sajtóban pedig ezen kívül, ugyanazzal a képzővel még a vyndarystė és a vyndirbystė alakokat is rögzítik: Az év különösen sikeres volt a szőlőés bortermelés számára: a természet különösen kegyes volt a szőlőtermesztőkhöz és a bortermelőkhöz. A bortermelés szempontjából rendkívül nagy jelentőségük van a természet szeszélyeinek — az esők, a jégesők és a viharok pusztítják a szőlőültetvényeket... Az Ahro folyó völgye — a bortermelés egyik legészakibb körzete. Még gyakrabban fordulnak elő képzési szinonimák más képzőkkel, ez esetben a -ybė, -(išk)umas, -izmas képzőkkel: bergždystė ’meddőség’, luošystė ’nyomorékság’, modernystė ’modernség’, patriotystė ’patriotizmus’, savanaudystė ’önzés’ (vö. bergždumas ’meddőség’, luošybė ’nyomorékság’, modernizmas ’modernizmus’, patriotizmas ’patriotizmus’, savanaudiškumas ’önzés’). Az ilyen típusú szinonímia még egyetlen mondaton belül is előfordul: Meg vagyunk győződve arról, hogy szellemi alap nélkül az absztinencia nem fog erősödni, legfeljebb a passzív absztinencia hívei jelenhetnek meg. POTENCIÁLIS IR ALKALMI KÉPZÉSEK | 79 A potenciális és az alkalmi képzések között számos hibrid található. Az analógia a hibrid képzésben akkor figyelhető meg, amikor egy produktív idegen toldalékot saját eredetű gyökökhöz illesztenek: a nyelvtanokban az -izmasz képzőt az egyik legtermékenyebb kölcsönzött képzőként mutatják be. Az analógia akkor szembetűnő, amikor vele politikai, társadalmi vagy kulturális élettel kapcsolatos tulajdonnevekből képeznek származékokat: lukašizmasz, miltinizmasz, stašaitizmasz, tomkizmasz, urkinizmasz, vydūnizmasz, žiugždizmasz. Amikor az alapszó köznév, és valamely irányzat, rendszer, berendezkedés megnevezését vagy általában valamilyen tulajdonságot jelent, a származékok potenciálisak lehetnek (miesčionizmasz, paminklizmasz, raidizmasz, rūšizmasz, sarmatizmasz, žodizmasz), azonban szemantikájuk és képzésük szokatlansága gyakran az alkalmi képzéshez kapcsolja őket (izmasz, skliautizmasz). A képzés alapja egyaránt lehet régi és új idegenszerűség (švogerizmasz, ubagizmasz; snoumenizmasz), illetve atipikus alapszó (pliugžmizmasz, saldzialyrizmasz- ). A csodára vágyás egyáltalán nem valamiféle snoumenizmasz.- ...a švogerizmusszal való megvádolástól való félelem ösztönözte őket arra is, hogy ilyen rendelkezéseket írjanak be az Ügyvédi Kamara törvényébe....a Teklė életéről szóló elbeszélést átjárja a litván prózára jellemző édeskés líraiság („megálltak egymás mellett, és sokáig nézték a vörös naplementét“). Az analógia még ir azokra a képzésekre is hat, amelyek két szó részeinek összeolvadásával jönnek létre. Köztük is jų meglehetősen sok a keverék. Igaz, a kontaminációt, még a ir tudatosat is, egyes szóalkotók (Urbutis 1978: 301) nem tekintik valódi szóalkotásnak, azonban az alkalmi képződményekről szólva úgy véljük, hogy atipikus szóalkotási módnak ją tekinthető: munkaholista, zenoholista, szexoholista, csokoládéholista; hasdemokrácia, pornokrácia, parlamentdemokrácia; mausztizáció. A demokratikus világban a hasdemokrácia vált uralkodóvá. A falánk, művelt ifjúságunk egyedei a kriukik, akiket alacsony homlokukról és egyforma — dudoraikról lehet felismerni; ezek azt iš mutatják, hogy a kriukik ir pimaszságához szükséges, a mausztizáció idején igen fejlett kisagyuk van, a jobb és bal agyféltekéjükről nem is beszélve, ezért ko értelmük a test alsó részébe csúszott... Az analógia alkalmazásával szójáték is keletkezik, egyfajta paronomázia, amely nemcsak a képzésen, hanem az ir eltérő jelentésű szavak hangzásbeli hasonlóságán is alapul. Az ilyen képzések többnyire csak egy hangban különböznek egymástól, például: pliuralizmas — pliurpalizmas. ...a történelir em emlékeztet, és segít felismerni az egyszerű dolgokat. Ir csak azután jön a — pliuralizmas, pliurpalizmas és a többi szép „izé”. Az iparosokkal kötött megállapodás megköveteli annak pontosítását, hogy az üzleti érdekekkel kapcsolatban lobizmaszról vagy lubizmaszról volt-e szó....a privatizáció ügyes fickók kezében „prichvatizációvá” változott. XX a. Európa története — mindenféle bolsevizmusok, fasizmusok, nácizmusok, „nasizmusok”, valamint a demokráciát fenyegető ijesztgetések és veszélyek története. Így a litván nyelv szótára folyamatosan új lexikai példákkal egészül ki, amelyek között sok potenciális képzés található. A produktív és jelenleg is aktív képzőelemek alkalmi lexika kialakulását eredményezik. A litván alkalmi szavak szokatlansága mind a nem ir tipikus jelentésben, mind a szabályoknak nem megfelelő szóalkotásban megnyilvánul, azonban mindig jellemző rájuk a ir ne 80 | JURGITA MIKELIONIENĖ nem múló újdonság, a hétköznapiságtól való eltérés. Az analógián alapuló alkalmi képzések között több strukturális típust különíthetünk el: 1) a nyelvben létező szó analógiájára alkotott alkalmi képzések nem sértik a szóalkotási szabályokat, pl.: aiškiaregystė — aiškiagirdystė, uogautojas — vabalautojas, statyba — ėmyba; 2) meglévő szóalkotási modellek alapján létrehozott alkalmi képzések, amelyek az ezekre jellemző szóalkotási szabályokat részben megsértik: naivizmas, šuneliukizmas, pažadukizmas; 3) olyan alkalmi képzések, amelyek nemcsak a szóalkotási modell analógiája alapján jöttek létre, hanem az utánzott szó hangzásbeli hasonlóságára is támaszkodnak, pl. nacizmas — našizmas; 4) kontaminációval létrehozott alkalmi képzések: kaukodromas, seksodromas (vö. kosmodromas); seksozauras, sportozauras (vö. dinozauras). Mind potencialių, mind okazinių žodžių daryboje analogijos įtaka yra akivaizdi. Būtent ji lemia daugelio naujų tiek įprastos, tiek neįprastos vartosenos leksikos vienetų atsiradimą. LITERATŪRA FERM, L. 1994: Ocobennocmu paszeumus pycckou nexcuxku 6 noeeiimuiū nepuod (Ka Mamepuane 2a3em), Uppsala. (Acta Universitatis Upsaliensis. Studia slavica Upsaliensia, 33.) GAIVENIS, K., KEINYS, S. 1990: Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas: Šviesa. Lykov, A. G. 1976: Coespewennas pycckas nekcukonozusa (pycckoe oKKa3uonanbKkoe ¢i06o), MocKBa: Briciias mixona. Morscn, W. 1999: A német szóalkotás alapvonalai, Berlin–New York: de Gruyter. (A Német Nyelv Intézetének írásai, 8.) URBUTIS, V. 1978: A szóalkotás elmélete, Vilnius: Mokslas. ZeMsSKAJA, E. A. 1992: Crosoobpasosanue kak desmearsnocms, Mocksa: Hayka. Jurgita Mikelionienė Gauta 2002 04 15 Vytauto Nagy Egyetem S. Daukanto g. 28, 3000 Kaunas, Litvánia jurgita mikelioniene(dfc.vdu.lt