Analogija lietuvių kalbos žodžių daryboje. Potenciniai ir okaziniai dariniai

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA XLVI (2002), 73 – 80 Analógia a litván szóalkotásban. Potenciális és alkalmi képzések JURGITA MIKELIONIENĖ Vytauto Didžiojo universitetas, Kaunas A cikk a litván szóalkotásban érvényesülő analógiával, vagyis új lexikai elemek meglévő minták alapján történő képzésével foglalkozik. A litván szókincs közelmúltbeli változásainak elemzése azt mutatja, hogy a minta gyakrabban egy produktív képzési típus, mint egy konkrét lexikai elem. A tanulmány a potenciális és alkalmi lexémák hasonlóságait és különbségeit igyekszik bemutatni, továbbá az alkalmi képzések szerkezeti osztályozását adja. Példák szemléltetik az analógia működését személyeket jelölő főnevek, eszköznevek, elvont főnevek stb. képzésében. A tanulmány tárgyalja a képzési típusok produktivitásának fogalmát. Végül rámutat arra, hogy az analógia a képzési szinonímia, a kontamináció és a szójáték forrása is. A szóalkotás aktív folyamatai, az új szavak szüntelen áramlása a nyelv életerejének és dinamizmusának fontos jellemzője. A szinkrón képzési folyamatok elemzése elválaszthatatlan az új szavak keletkezési feltételeinek és módjainak leírásától. Azoknak a kutatóknak, akik a szóalkotást folyamatosan változó rendszerként vizsgálják, egyik legfontosabb célja, hogy feltárják nemcsak a létező, hanem a potenciálisan lehetséges képzéseket is. Amikor új szavakról esik szó, még a neologizmusok meghatározásakor is gyakran kizárólag keletkezésük extralingvisztikai okait hangsúlyozzák (az igényt az újonnan megjelent tárgyak, jelenségek, fogalmak megnevezésére). A belső, nyelvi okok, mivel kevésbé nyilvánvalók, bár nem kevésbé fontosak, olykor feledésbe merülnek. Ez a cikk az analógiára, a nyelv egyik leghatékonyabb belső mechanizmusára kíván alaposabban összpontosítani, amely az új szókincs keletkezését meghatározza. A szóalkotás elméletében az analógiát úgy értelmezik, mint új szavak képzését a nyelvben már létező képzési minták alapján. A szavak egy már meglévő konkrét szó alapján is létrejöhetnek (így a mėnuleigis utánzásával jött létre a marsaeigis). Ez azonban többnyire produktív képzési típusok alapján történik (Motsch 1999, Ferm 1994). A litván nyelv új képzéseinek elemzése, amely a mai publicisztika, szépirodalom és szakirodalom adataira támaszkodik, azt mutatja, hogy a meglévő példák alapján történő szóalkotás képessége mind a szokásos, mind a nem szokásos (potenciális vagy alkalmi) képzésekben megmutatkozik; vagyis az analógia igen széles körben szolgál alapul új lexikai egységek létrehozásához. Éppen a közhasználatba nem került szavak keletkezése mutatja az analógia különleges erejét a nyelvi rendszerben (Zemskaja 1992: 203); a cikk fő figyelme erre a szókincsre irányul. A potenciális és az alkalmi képzés fogalmát eltérően értelmezik, akárcsak egymáshoz való viszonyukat. Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán indokolt-e így felosztani a nem szokásos szókincset. „A potenciális képzések olyan, nagyon produktív és szabályos képzési típusokba tartozó szavak, amelyek nem önálló lexikai egységként kerülnek be a nyelvbe, hanem csupán e típusok előrejelzései, és a beszédben előfordulhatnak 74 | JURGITA MIKELIONIENĖ realizuojami kiekvienu momentu“ (Urbutis 1978: 269). Okazionalizmai „Kalbotyros terminų žodyne“ (1990: 136) apibrėžiami kaip bendrajai kalbos vartosenai nebūdingi žodžiai, pasitaikantys tik kartą tam tikrame kontekste, darybos atžvilgiu netipiški, individualūs. Ne visi kalbininkai linkę skirti potencialinius ir okazinius darinius. Jų argumentai – ir potencialiniai, ir okaz(iniai) dariniai yra tos pačios darybinės sistemos nariai, ir vieni, ir kiti yra dvilypiai – turi griežtai apibrėžiamą struktūrą ir semantiką, todėl jiems suvokti dažniausiai neprireikia konteksto, tiek potencialinių, tiek okazinių darinių daryba remiasi analogija. Šiai nuomonei dažniausiai nenori pritarti tiriantieji atskirų funkcinių stilių okazionalizmus. Grožinės literatūros ir publicistikos neįprastų darinių okazionalumo laipsnis yra labai nevienodas. Publicistinio stiliaus okazionaliniai dariniai daug artimesni potencialiniams nei grožinės literatūros kūrėjų vaizdingi autoriniai dariniai (Ferm 1994: 92–93, Zemskaja 1992: 180–182). Az ilyen képzések nem szerepelnek a szótárakban, ezért tisztán lexikográfiai szempontból új képzéseknek is tekinthetnénk őket. A neológia területén emiatt számos vita folyik. Valójában rendkívül nehéz határt húzni az új képzés és a potenciális képzés között, mert nem mindig világos, hogy a létező szó egyszerűen újra előáll-e, vagy minden alkalommal a nyelvben meglévő képzési minták alapján alkotják meg. Az alkalmi képzés feltűnő, szembetűnő újszerűsége az egyik legfontosabb ismérve. Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyszeri jelleg és az egyediség kritériuma, valamint az imént említett újszerűség sem mindig érvényesül. Számos alkalmi szó, különösen a publicisztikában előfordulók, igen gyorsan elterjed, emlékezetessé válik, és potenciális, sőt olykor közhasználatú szóvá lesz. Ez a cikk abból indul ki, hogy a potenciális és az alkalmi képzések nem azonosíthatók egymással. Fő megkülönböztető jegyük a képzési szabályok betartásához, illetve megszegéséhez kapcsolódik. Az alkalmi képzés – amelyet, ahogyan számos kutatója hangsúlyozza, egyéni, szerzői alkotásnak, az analógián alapuló kreatív tevékenység eredményének tekintenek, nem pedig pusztán szóalkotásnak – többnyire megsérti az általános szóalkotási törvényszerűségeket. A potenciálisnak tekinthető képzés szabályos, gyarapítja a képzési paradigmát, típust vagy kategóriát, rendszerbe illeszkedik, mégsem számít szokásosnak. Potenciális képzéseket bármikor, akadálytalanul létre lehet hozni, ha felmerül az igény valaminek a megnevezésére; gyakran előfordulnak írott forrásokban, noha a szótárak nem rögzítik őket. Az analógia szerepének feltárása érdekében a potenciális szavak képzésében, valamint a szokatlan, egyéni képzések vizsgálatához a cikk a legnagyobb számú képzési kategóriákhoz tartozó alakokat elemzi – ilyenek a személynevek és az elvont főnevek –, továbbá néhány kisebb számú, szemantikailag meglehetősen szigorúan korlátozott kategória (például a húsfajták nevei) képzéseit; emellett példákat mutat be a legproduktívabb képzési típusok új szuffixális származékaira1. Az analógia mechanizmusának vizsgálatakor elkerülhetetlenül szembesülünk a képzési típus produktivitásának és aktivitásának fogalmával. Arra a kérdésre, hogy miben nyilvánul meg, illetve miből ismerhető fel a képzési minta vagy formáns aktivitása, a VDU mai litván nyelvi szövegkorpuszából kiválasztott tényanyag példáival próbálunk válaszolni. Meg kell jegyezni, hogy a képzési típus, illetve a formáns produktivitása döntő szerepet játszik az analógiás szóalkotásban. Nem állíthatjuk azonban, hogy a szavak ne képződnének nem produktív képzési 1 Az elemzéshez a szuffixális szóalkotási módot választottuk, mivel jelenleg ez a legproduktívabb. POTENCINIAI IR OKAZINIAI DARINIAI | 75 típusokat. A nyelvtanok a következő képzőket tartják nem produktívnak: -eika, -ėnas, -ila, -muo, -išius, -ėlius. Ezekkel is keletkeznek azonban származékok, például: šnibždeika, svaidmuo, madišius, kirmėlius, žuvenas és mások. Ezért a produktivitás fontosságát nem elvetve a munkákban a képzési típus aktivitásáról, illetve elevenségéről is beszélni kell. Az egyébként nem produktív képzési típusok bizonyos időszakokban aktivizálódhatnak, és konvencionális, potenciális, sőt akár alkalmi új szóalakokat is létrehozhatnak. Észrevettem: öltözködni tud, de madišius nem. A felébredt Ksaveras, mit sem értve a történtekből, dramstu menulėno tekintetével végigpásztázta a többieket... A továbbiakban néhány olyan képzési típust vizsgálunk meg, amelyet hagyományosan meglehetősen produktívnak tartanak2. A jelenleg összegyűjtött anyag tanúsága szerint ezek kellően aktívak is. Az elemzett származékok nagy része potenciális képzett szónak tekinthető, de alkalmi képzési példák is előfordulnak. Az analógia alapján alkotott potenciális képzett szóra tipikus példák a húsfajták elnevezéseinek képzési kategóriájába tartozó, -iena képzővel alkotott származékok. A szótárakban megtalálhatók az állat- és madárnevekből képzett, a köznyelvi használatba bekerült szavak: briediena, elniena, kalakutiena, kiauliena, stirniena, šerniena, veršiena, vištiena és mások. Potenciális képzett szónak tekintendők az alábbi, a VDU szövegkorpuszában talált, de a DLKŽ-ben nem adatolt, azonos képzési jelentésű származékok: kengūriena, kurapkiena, lokiena, nutrijiena, parš eliena, smaugliena, sraigiena, strutiena, stumbriena, šuniena, varliena, varniena, vėžliena, žaltiena, žiurkiena, žvirbliena. Sokuk nálunk vagy másutt fogyasztott madár- vagy állathúsra utal. Az ételben nem volt válogatós –... nem vetette meg a žaltiena-t és a parázson sült fiatal varjakat sem. A sraigiena alkalmas főtt, szárított vargányával készített salátákhoz. A déli tartomány piacára naponta három tonna žiurkiena érkezik. Ugyanezzel a képzővel néhány halnévből alkotott származék is keletkezett, noha a nyelvtanokban ilyen jelentés nem szerepel: lašišiena, lydekiena, žuviena. A ūsorių žuviena nagyon finom, bár szálkás... Egyszerűbb lenne füstölt vagy sózott lašišiena-t venni az üzletben. V. Urbutis savo monografijoje (1978: 272) tokių darinių nelaiko net ir potenciniais ir juos traktuoja tik kaip darybos klaidas. Manome, kad akivaizdi tiek semantinė, tiek darybinė analogija leidžia tokius darinius priskirti jei ne potenciniams, tai bent jau okaziniams dariniams, nes „kalbos norma yra pakanti skirtingam okazionalizmų ekstravagantiškumui“ (Lykov 1976: 18). A dveseliena szó szemantikai és képzési szerkezete alapján alkotott szavak: lavoniena, moteriena. Alapszavaik jelentését tekintve ezek a származékok még a halak „húsát” jelölő elnevezéseknél is távolabb állnak az elemzett képzési típus tipikus példáitól. Valódi Annak megállapításakor, hogy egy képzési típus produktív-e, a Dabartinės lietuvių kalbos gramatika (Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1994) című munkára támaszkodunk.2 76 | JURGITA MIKELIONIENĖ Azok az alkalmi szóalkotások, amelyek szerkezeti és szemantikai deformációja különösen szembetűnő, a következők: bulvariena, formuliena, laikraštiena, žodiena, žodeliena, žurnalistiena..., mivel alapszavuk nem állat- vagy madárhúst jelöl. Néha az ilyen származékok közelebb állnak a szintén ebbe a kategóriába sorolt ételnevekhez (vö. šaltiena), vagy általában valamely test „húsának” elnevezéseihez, vö. uoliena, grybiena,...az objektumok nyelvi anyagból, szóanyagból készülnek. Az említett alkalmi szóalkotásokban nem annyira a szóalkotás, mint inkább a szemantika szokatlan. Társadalmunkat mérgezett újságpapírral etették....kutya jó szaglása van, és rögtön elmenekül a bűzös szóanyag elől, amelyből mostanában hegyekben áll az erdőkben. A szintetikus nyersanyag a semmi elsajátított zsákja, sűrűsödött formula. Ezt az anyagot formulienának neveztük. Az analógia erőteljes hatása a szerszámnevek szóalkotási kategóriájában is megfigyelhető. A DLKŽ-ben nem rögzített, de a korpuszban megtalált -iklis képzős származékok vizsgálata egyértelműen megmutatja e szóalkotási típus termékenységét és elevenségét. Ezzel a formánssal aktívan alkotnak új számítástechnikai szakkifejezéseket (griebiklis, kauniklis, trumpiklis, valdiklis), különféle berendezések, készülékek (delsiklis, gaviklis, kroviklis, lankstiklis, šaldiklis, šildiklis), valamint az alapszóval kifejezett tulajdonságokkal rendelkező anyagok (emulsiklis, ploviklis, raudviklis, rižiklis) neveit. Az ilyen típusú származékokat szívesen alkotják kölcsönszavak megfelelőiként is, például: konteinerio helyett – talpiklis, mikserio helyett – plakiklis, polirėlio helyett – blizgiklis. E szóalkotási típus atipikus, sőt nem igazán szabályos példái igekötős tövekből származnak, mégsem érzékeljük őket szokatlannak vagy egyedinek, ezért nem tekinthetők alkalmi szóalkotásoknak: iškasiklis, nuėmiklis, pertraukiklis, pračiūžiklis, pranešiklis, prįdegiklis, susėgiklis. Újabbnak és szokatlanabbnak legfeljebb a következők tűntek: kvepiklis, liesiklis, reiškiklis: Hogy az autó illatos legyen, akasszon fel az utastérben egy különleges kvepiklis. Ez az edények agyagához készített liesiklis ugyanolyan szemcséjű, mint amilyen a már kiégetett edényekben található....hangsúlyozni az ilyen vonásokat: 1) a mondatnak mint a gondolat alapvető kifejezőjének fogalmát... A bemutatott példák azt mutatják, hogy noha mindkét szóalkotási típus az analógiára épül, a potenciális és alkalmi szóalkotások pragmatikája, szemantikája és szerkezete olykor, ha kis mértékben is, de határozottan különbözik. Az előbbiek létrejöttét gyakran bizonyos körülmények határozzák meg (például az éttermekben kínált fogások választéka), az utóbbiak viszont a nyelvi lelemény és az írói képzelet termékei. Következésképpen a potenciális szóalkotások elsősorban nominációs funkciót töltenek be, míg az alkalmi szóalkotások szerepe az érzelmi-expresszív értékelés közvetítéséhez kötődik. A potenciális szóalkotások tehát, amelyek egy idő után gyakran a rendszerszerű szóalkotások kategóriájába kerülnek, új tevékenységi területek megnevezésének szükségessége miatt jönnek létre. Megvizsgáljuk a főnévi alapú absztraktumok -(inink)ystė típusú képzőjének új származékait. Például a termékeny -ininkystė képzővel alkotott, de szótárakba még fel nem vett mezőgazdasági ágazatok nevei: grybininkystė, grūdininkystė, jautininkystė, pupelininkystė, sliekininkystė, uogininkystė, žąsininkystė. E szavak szóalkotási alapjául a tenyésztett vagy termesztett állatok és növények, illetve az előállított termékek nevei szolgálnak: dešrininkystė, koklininkystė, laikraštininkystė, pašarininkystė, prieskonininkystė. E képző más származékai szintén tevékenységet neveznek meg, de alapszavuk itt egy személy foglalkozása vagy tisztsége: namudininkystė, operatorystė, orakuly stė, oratorystė, popiežystė, sielininkys POTENCINIAI IR OKAZINIAI DARINIAI | 77 tė, šaulystė, trenerystė, virėjystė, žygeivystė. Ezeknek a származékoknak gyakran ironikus felhangjuk van: premjerystė, prezidentystė, rašytojųstė. A képző termékenységét az újabb kölcsönszavakból képzett származékok is szemléltetik: sponsorystė, sutenerystė. Tulajdonságot jelölnek az olyan származékok, mint autsaiderystė, kekšystė, luošystė, nemokšystė, prisitaikėlystė, verteivystė, valamint a nem normatív szógyökűek: šmuklerystė, šulerystė, žulikystė. Szinte mindegyik, a vegetarystė kivételével, negatív konnotációjú. E képző valamennyi, jelentésárnyalatában különböző származéka között sok az összetett tőből alkotott szó, amelynek első tagja annak a tárgynak a neve, amelyre a második tagban kifejezett cselekvés irányul: niekdirbystė, stikladirbystė, ženkladirbystė; motinžudystė, tironžudystė. E szavak szóalkotásában az analógia a sorozatos utótagokból érzékelhető: -dirbystė, -žudystė (vö. a szótárakban megtalálható kryždirbystę, broliųžudystę). Ezek összetett tőből képzett személynevekből származnak. Más jellegű a vaistažolininkystė. Melléknévi első tagú összetételekből származik a naujagimystė, aklagimystė. Egyedi példák a brokdarystė, knygrišystė, kraugerystė, pilvapenystė, vaizdakūnystė, žiniarinkystė, žmogėdystė. Szokatlan szemantikájuk miatt ezek már az alkalmi szóalkotásokhoz hasonlítanak. Alkalmi szóalkotásnak tekinthetők a nem tipikus második taggal alkotott szavak (az igei helyett főnévi vagy melléknévi taggal): saldžiabalystė, suktagalvystė, šleivakreivystė, šventpaikystė. A szabályos szóalkotástól még távolabb állnak a klaidži atikystė, regėjystė, suaugystė, vidursuaugystė, televienvaldystė. Azoknak pedig, akik jobban szeretik a hátizsákos gyalogtúrákat, a központ különféle túraútvonalakat kínál....vállalta a rövid ideig tartó miniszterelnökség súlyos terhét....csak a könyvtárosnők érthették meg könyvkötői munkámat, a fiatalabb öcsém, Vytas....a hasfalánkság szokásommá vált, ezért dagonyázom a sáros pocsolyában. A szerzői alkotómunka olykor az alkalmi szóalkotások szövegbeli elhelyezéséből is kitűnik: együtt szerepelnek azzal a szóval, amelyet utánoznak, és amelyre épülnek: ...odakúsztak a siklók, nyalogatták a szemeit, füleit, fejét... Ebből ered Prūto látnoki képessége, tisztánhallása és tisztánlátása. Kiötlött valami disznóságot (vagy patkányságot). Itt az aiškiagirdystė származék szóalkotási szempontból potenciálisnak tekinthető (megfelel az aiškiai girdi, aiškiai regi modellnek), míg az aiškiaprotystė alkalmi szóalkotás is lehet, mert itt a szóalkotás alapjának második tagja főnév (aiškus protas). A szótárakban rögzített, hasonló, összetett főnevekből alkotott származékokban, amelyek első tagja aiškus-/aiškiai-, a szóalkotás alapjának második tagja igei. A visažinyste analógiájára alkották a visaregystė és visagalystė szavakat. Általánosságban egyetlen szóalkotási típus potenciális és alkalmi származékainak változatosságát jól szemléltetik a főnévi alapú, -ybė képzős absztraktumok. A „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne” (2000) nem szereplő, de a VDU számítógépes korpuszában adatolt -ybė képzős főnevek között sok a potenciális szóalkotás, vagyis olyan alak, amely csupán az -umas képzővel alkotott szavak megfelelője, jelentéskülönbség nélkül, ám azoknál valamivel szokatlanabbul és újszerűbben hangzik, például: ribotybė, sodrybė, šlapybė, vaiskybė, vienišybė, žiaurybė: ...képzeljük el, hogy hirtelen elveszítjük valamennyi tudásunkat, minden, a látható világról szóló elméletünket: milyen káosz, milyen magány tárul az ember elé....és annak a kenyérnek a feketesége, sóssága, nedvessége! – 78 | JURGITA MIKELIONIENĖ mint a szaros szappan......a legmagasabb ponton – a gyermeki lét paradicsomi öröme, a legalacsonyabbon pedig – a pokol sötét homálya....miután olvasott korunk csapásáról – a megszámlálhatatlan bűncselekményekről, a leírhatatlan kegyetlenségekről. Az egyértelmű képzési megfelelőkkel nem rendelkező, kevéssé tipikus alapszavakból képzett alakok: apstybė, jokybė, nenumatomybė, pažįstamybė, vidybė: Ebben a kis elbeszélésben a szellemesség – eleven apstybė. A tiszta szó egyetlen minősége és lényege éppen a saját jokybė. …a jövő a bizonytalanság és a nenumatomybė terepe. …az elmélet látókörébe került tárgy nem veszíti el teljes érthetőségét és teljes pažįstamybė Érdekesebb képzett alakok a švankybė, žinomybė, amelyek a mondatokban a képzési antonimák, az előtaggal ellátott nešvankybė, nežinomybė alakok szerepét töltik be. E képző egyedi alkalmi származékának tekinthető a kosmosybė: képzett alak. A litván televízió kezdetei óta a néző hozzászokott ahhoz, hogy abból a dobozból limonádés švankybėt lásson… Így alakul ki a tudatban a žinomybės és az ismeretlenség ellentéte. Az Unió valami ismeretlen, valamiféle „sojūzas”, csak nem az, amelyet az oroszok a kosmosybes engedtek. A potenciális származékok másik feltűnő jellemzője, hogy igen gyorsan bővítik a képzési fészkeket, amelyek minden egyes tagja szintén elemezhető az analógia alapján. Így gyakran olyan ige keletkezik, amely az alapszóval megnevezett személy által végzett cselekvést jelöli: yrininkauti, jūrininkauti, muitininkauti. Gyakran a cselekvés megnevezése is létrejön – pensininkauti, pensininkavimas; turistauti, turistavimas; verslininkauti, verslininkavimas. Absztrakt főnevek olykor rögzített ige nélkül is előfordulnak: kilpininkavimas, kultūrininkavimas, palūkininkavimas, sąmokslininkavimas. Nyilvánvaló, hogy az igék sajtóbeli megjelenése csak idő kérdése. Megfigyelhető, hogy a potenciális származékok gyakran kiegészítik a képzési szinonimasorokat. Ezek azonban nem különösebben szemléletesek, és stilisztikailag sem jelöltek; csupán a nyelv sajátos többletének, sőt akár ballasztjának tekinthetők. Például a szótárban megtaláljuk a vynininkystė képzett alakot, a sajtóban pedig ezen kívül ugyanazzal a képzővel még a vyndarystė, vyndirbystė: alakokat is rögzítik. Az év különösen kedvező volt a vynininkystė számára: a természet különösen kegyes volt a szőlőtermesztőkhöz és a bortermelőkhöz. A természet szeszélyei – az esők, jégesők és viharok – óriási jelentőséggel bírnak a vyndarystė számára, és pusztítják a szőlőültetvényeket... Az Ahro folyó völgye a vyndirbystė egyik legészakibb körzete. Még gyakoribbak a más képzőkkel alkotott képzési szinonimák, ez esetben a -ybė, - (išk)umas, -izmas képzőkkel: bergždystė, luošystė, modernystė, patriotiystė, savanaudystė (vö. bergždumas, luošybė, modernizmas, patriotizmas, savanaudiškumas). Az ilyen típusú szinonímia akár egyetlen mondaton belül is előfordul: Meggyőződésünk, hogy lelki alap nélkül a blaivystė gyenge; legfeljebb a blaivybės passzív hívei jelenhetnek meg. POTENCINIAI IR OKAZINIAI DARINIAI 79 A potenciális és az alkalmi képzések között sok a hibrid. A hibrid képzésben az analógia akkor figyelhető meg, amikor egy produktív idegen affixumot őshonos tövekhez kapcsolnak: a nyelvtanok az egyik legproduktívabb kölcsönzött affixumként mutatják be az -izmus képzőt. Az analógia különösen szembetűnő, amikor tulajdonnevekből képeznek vele származékokat, amelyek a politikai, társadalmi vagy kulturális élethez kötődnek: lukašizmas, miltin'izmas, stašaitizmas, tomkizmas, urkinizmas, vydūnizmas, žiugždizmas. Ha az alapszó köznév, és valamilyen irányzat, rendszer, berendezkedés nevét vagy egyszerűen valamilyen tulajdonságot jelöl, a származékok lehetnek potenciálisak (mieščionizmas, paminklizmas, raidizmas, rūšizmas, sarmatizmas, žodizmas), ám szemantikájuk és képzésük szokatlansága gyakran az alkalmi szóalkotáshoz köti őket (izmas, skliautizmas). A képzés alapjául régi és új idegen szavak egyaránt szolgálnak (švogerizmas, ubagizmas; snoumenizmas), valamint nem tipikus alapszavak (pliugžmizmas, saldžiahy rizmas). Csodára vágyni egyáltalán nem valamiféle snoumenizmas....a sógorság vádjától való švogerizmu való félelem is arra késztetett, hogy ilyen rendelkezéseket vegyenek fel az ügyvédi törvénybe....Teklė életének elbeszélése a litván prózára jellemző saldžiahy rizmo ízével van átitatva („ketten megálltak, és sokáig nézték a vörös naplementét”). Az analógia még az olyan képzésekre is hat, amelyek két szó részeinek összeolvadásával jönnek létre. Közöttük is sok a hibrid. Igaz, a kontaminációt, még ha szándékos is, egyes szerzők (Urbutis 1978: 301) nem tekintik valódi szóalkotásnak, az alkalmi képzésekről szólva azonban úgy véljük, hogy nem tipikus képzési módnak tekinthető: darboholikas, muzikoholikas, seksoholikas, šokoladoholikas; pilvokratija, pornokratija, seimokratija; maustizacija. A demokratikus világban eluralkodott a pilvokratija. Karcsú, felvilágosult ifjúságunk nemzedéke – a kriukok, akiket alacsony homlokukról és egyforma dudoraikról lehet felismerni, amelyek azt mutatják, hogy a kriukok pimaszságához szükséges maustizacijos idején igencsak fejlett kisagyuk van – ezt nem mondhatjuk el a jobb és bal agyfélteke smegenis esetében, ezért értelmük az alsótestük tájára csúszott... Az analógia alkalmazásával szójáték, sajátos paronomázia is létrejön, amely nemcsak a szóalkotásra, hanem a különböző jelentésű szavak hangzásbeli hasonlóságára is épít. Az ilyen képzések többnyire csak egy hangban különböznek, például: pliuralizmas – pliurpalizmas. ...a történelem emlékeztet, és segít felismerni az egyszerű dolgokat. És csak azután – pliuralizmas, pliurpalizmas és más szép „kütyük”. Az iparosokkal kötött megállapodás megköveteli annak pontosítását, hogy mire gondoltak: lobizmas ar lubizmas, amikor üzleti érdekekről van szó....privatizacija ügyeskedő fickók kezében „prichvatizacija”-vá változott. A 20. századi Európa történelme mindenféle bolsevizmusok, fasizmusok, nácizmusok, „našizmusok”, gázosítások és a demokráciát fenyegető veszélyek története. A litván szókincs tehát folyamatosan új lexikai példákkal gyarapodik, amelyek között sok a potenciális képzés. A produktív és jelenleg aktív képzési formánsok alkalmi lexika létrejöttét is eredményezik. A litván alkalmi szóalkotások szokatlansága mind a nem tipikus jelentésben, mind a szabályoknak meg nem felelő képzésben megmutatkozik, de nem mindig jellemzi őket 80 | JURGITA MIKELIONIENĖ az időtlen újszerűség és a hétköznapiságtól való eltérés. Az analógiára épülő alkalmi képzések között több szerkezeti típus különíthető el: 1) a nyelvben létező szóval való analógia alapján létrehozott alkalmi képzések nem sértik a szóalkotási szabályokat, például: aiškiaregystė – aiškiagirdystė, uogautojas – vabalautojas, statyba – emyba; 2) meglévő szóalkotási modellek alapján létrehozott alkalmi képzések, amelyeknél a rájuk jellemző szóalkotási szabályokat részben megsértik: naivizmas, šuneliukizmas, pažadukizmas; 3) olyan alkalmi képzések, amelyek nemcsak a szóalkotási modell analógiájára épülnek, hanem az utánzott szó hangzásbeli hasonlóságára is, például: nacizmas – našizmas; 4) kontaminációval létrehozott alkalmi képzések: kauko­dromas, seksodromas (vö. kosmodromas); seksozauras, sportozauras (vö. dinozauras). Mind a potenciális, mind az alkalmi szóalkotásban nyilvánvaló az analógia hatása. Éppen ez határozza meg számos új lexikai egység létrejöttét, mind a szokásos, mind a nem szokásos használatban. LITERATŪRA FERM, L. 1994: Особенности развития русской лексики в новейший период (на материале газет), Uppsala. (Acta Universitatis Upsaliensis. Studia slavica Upsaliensia, 33.) GAIVENIS, K., KEINYS, S. 1990: Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas: Šviesa. LYKOV, A. G. 1976: Современная русская лексикология (русское окказиональное слово), Москва: Высшая школа. MOTSCH, W. 1999: Deutsche Wortbildung in Grundzügen, Berlin–New York: de Gruyter. (Schriften des Instituts für deutsche Sprache, 8.) URBUTIS, V. 1978: Žodžių darybos teorija, Vilnius: Mokslas. ZEMSKAJA, E. A. 1992: Словообразование как деятельность, Москва: Наука. Jurgita Mikelionienė Vytauto Didžiojo universitetas S. Daukanto g. 28, 3000 Kaunas, Lietuva [email protected] Gauta 2002 04 15