Mikalojaus Daukšos „Katekizmo“ (1595) sudėtiniai aiškinamieji sakiniai

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA XLVII (2002), 19-29 Mikalojaus Daukšos katekizmusa (1595) összetett magyarázó mondatai ARTŪRAS JUDŽENTIS Litván Nyelvi Intézet, Vilnius A tanulmány az M. Daukšas Katekizmasában, valamint a Trumpas budas pasisakymo nuodémiu (1595) című művében előforduló, mellékmondati kiegészítést tartalmazó összetett mondatokkal foglalkozik. Figyelmet fordítunk e mondatok szintaktikai szerkezetére és a tagmondatok közötti szemantikai viszonyokra. Összehasonlítjuk őket a modern standard litván megfelelő mondatmodelljeivel. Arra a következtetésre jutunk, hogy Dauksa nyelvében nem voltak tulajdonképpeni komplementátorok, azaz a beágyazás szemantikailag üres jelölői. Ehelyett olyan alárendelő kötőszókat találunk, amelyek a bővítmény és a fő predikátum közötti szemantikai viszony különböző típusait tükrözik; hasonló szemantikai viszonytípusok tükröződnek az ugyanazon alárendelő kötőszókkal bevezetett határozói mellékmondatokban. 0. BEVEZETÉS A mai köznyelv magyarázó mondatait' a kad, jog többjelentésű kötőszók, illetve a közvetett kérdést kezdő kapcsolószók kapcsolják össze (Ambrazas 1994: 669-670). A kad, jog kötőszókat az akadémiai nyelvtanok jelentés nélküli, illetve funkcionális kötőszóknak (asemantic, polyfunctional conjunctions) is nevezik, mivel a mellékmondatot a főmondathoz kapcsolják, de kapcsolatuk jellegét nem jelölik (Ambrazas 1994: 661; 1997: 720). A régi litván írásoknak a mai köznyelvvel való összehasonlítása az összetett alárendelő mondatok szerkezetében bekövetkezett lényeges változásokat mutatja. Ebben a tanulmányban az 1595-ben konvolútumban kiadott két Mikalojaus Daukša-mű — a Katekizmusa® és * A cikk a Litván Állami Tudományos és Tanulmányi Alap által támogatott „M. Daukša 1595-ös Katekizmusának összetett mondatai” című projekt anyaga alapján készült. A projektet Jūratė Pajédienėvel együtt hajtották végre; nyilvántartási száma: 96-163/3G. A cikk elkészítése során tett értékes észrevételeiért őszinte köszönetemet fejezem ki Aksel Holvoet professzornak. Ebben a cikkben — akárcsak a litván nyelvészet újabb műveiben — magyarázó mondatoknak nevezik azokat az alárendelő összetett mondatokat, amelyek mellékmondatai a főmondatban állítmányként szereplő igéktől, igei főnevektől, melléknevektől, melléknévi igenevektől, valamint határozószóktól függenek, és a főmondat alanyának vagy tárgyának szintaktikai funkcióját töltik be (vö. Ambrazas 1994: 665, 668-669; 1997: 725-726; Labutis 2002: 157-158). A magyarázó mondatok mellékmondata a főmondat állítmánya által megnyitott valamely vonzat aktánspozícióját foglalja el (vö. Labutis 2002: 157). *—KATHECHISMAS ARBA MOKSLAS KIEKWIENAM KRIKSZCZIONII PRIWALYVS. A továbbiakban —Katekizmus. 20 | ARTŪRAS JUDŽENTIS A Rövid beszéd vétkei” — „magyarázó mondatok”. A mai köznyelvtől eltérően ezekben az idant, jog és jei(g(u)) kötőszókat használják, amelyekkel Daukša a határozói mellékmondatokat is összekapcsolja”. A mai köznyelvben uralkodó hogy® kötőszót Daukša csak az időhatározói, valamint az azokhoz közel álló okés feltételes mondatokban használja. 1. idant KÖTŐSZÓS MONDATOK Az idant kötőszó Daukša leggyakrabban használt összetettmondat-- kapcsoló szava: a Katekizme és a Trumpame būde című művekben 144, ezzel a kötőszóval alkotott összetett mondat található. Mellékmondata közvetlen szintaktikai kapcsolatban áll a főmondat állítmányával, vagy a főmondat más mondatrészeit módosítja. A főmondat állítmánya által megkövetelt, vagyis magyarázó mondatok az e kötőszóval talált összetett mondatoknak csaknem a felét alkotják (68 példa). A vizsgált művekben a szabadon, az összetett mondat szemantikai struktúrájának tagjaiként szereplő határozói mellékmondatokból csak néhány példával találtak többet, mint magyarázókból. A főállítmány által meg nem kívánt, bár vele közvetlenül szintaktikailag összefüggő, az idant kötőszóval bevezetett mellékmondatok az összetett mondatban célhatározói (a) vagy következményes® (b) körülményként szerepelnek. Ez utóbbiakra jellemzők a szintaktikai funkciót kiemelő utalószók’, például: : a) wiffos tos naktis atait ///idgnt’ ant’ mūjfJų vžgrūtų //ir mus vifiégty. (wfsytkie ty //nocy pr3ychod3ą /aby na nas v-//padly y nas 3akryty.) 169 18-20 A Nitdemius Rövid útmutatója az imához vagy a gyónáshoz. A továbbiakban — Rövid útmutató. A régi litván nyelv magyarázó mondatait külön nem vizsgálták. Az egyes típusaikra, különösen a bennük használt kötőszavakra vonatkozó adatok A. Leskien (1903), E. Hermann (1912, 1926) és J. Palionis (1967) tanulmányaiban találhatók. A mai standard nyelv megfelelő mondatait a nyelvtanok tárgyalják (Jablonskis 1911/1957, 1922/1957; Balčikonis, 1982; Balkevičius 1963; Sirtautas, Grenda 1988; Ambrazas 1972, 1976, 1994, Ambrazas, red. 1997; Labutis 2002); kifejezetten a mai nyelv tárgyas mellékmondatainak témájáról V. Būda írt (1979; lásd még 1987-es munkáját). A mai standard nyelv és a régi írások cél-, ok-, feltételes, valamint következményes összetett alárendelő mondatait e kötőszavakkal a legrészletesebben L. Drotvinas vizsgálta (1958, 1961, 1962, 1963a, 1963b, 1964, 1967). Ezeket az említett litván nyelvtanok is tárgyalják. Az egyes újabb határozói mellékmondattípusok kutatásai közül S. Girdenienė (2000, 2001), E. Kibildaitė (2001), J. Liutkutė (Erichsmeier) (Liutkutė 1998, 2000, Erichsmeier 2002), valamint V. Našlėnaitė (Eberhardt) (2001, 2002) munkái emelhetők ki. 6 A kad kötőszó használatát a mai litván nyelvben J. Žukauskaitė tanulmánya írja le (1957). A tanulmány azt az álláspontot képviseli, hogy a helyváltoztatást, illetve mozgást jelentő igék szemantikai struktúrájában nincs olyan finitív funkció, amelyet magyarázó mondatok fejezhetnének ki, ezért a megfelelő mellékmondatokat a határozói mellékmondatok közé sorolják. Más véleményen van a „Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodyno” szerzője, N. Sližienė, vö. ateiti (Sližienė 1994: 105). Az akadémiai grammatikákban az ilyen mondatokat közvetlen kapcsolású vonatkozó mondatoknak tekintik (vö. Ambrazas 1976: 836-842; 1994: 678-680, Ambrazas, szerk. 1997: 735-737 (correlative clauses)), míg a hagyományos grammatikákban — az állítmány, a jelző vagy a módhatározó mellékmondatainak (vö. Jablonskis 1911/1957: 492, mę“ (1964: 22). Itt és a továbbiakban V. Jakštienė és J. Palionis által előkészített Katekizmo ir Trumpo būdo kiadása szerint idézünk (1995). DAUKSOS KATEKIZMO AISKINAMIEJI SAKINIAI | 21 b) téikis ia //teip apkabint /ir faw¢[p //priimt' /idgni nei giwato-//ié /nei numirimę nūg tawės //nė galėtų bat’ at[kirta. (rdcj ią tak //obtapič /y ku [obie przyiąc /aby //ani w žywocie /ani w šmierci //od čiebie oderwana byč niemo-//gta.) 168, Az idant-tal álló, a főmondat állítmányával közvetlenül össze nem függő mellékmondatok a főmondat tárgyát (a), illetve jelzőjét (b) módosítják*". Jelentésükben a következmény jelentése összekeveredik a cél, az elérendő dolog jelentésével, vö. : a) Zinaigu tu koky wai-//[tą /idant kas niekad //nė tėifėi nė prifiėktu? (Wiefs3e ty idkie lekarftwo ///jeby kto nigdy kr3ywo nie pr3y-//šięgat?) 79,, milédamas tawė meile teip' karfta idgnt’ wiffos iščios mano degt( mitéymu tawo (mi-//tuige cig [...] mitoščią tak gorą-/ca /aby wfsytkie wnętr3nošči //moie gorzaly w milosči twey) b) [...] // / // // 167, ,, Az idant-tal összetett mondatban álló magyarázó mellékmondatok az alany vagy a tárgy szintaktikai funkcióját töltik be. Tárgyként azok a magyarázó mellékmondatok szerepelnek, amelyeket a következők kívánnak meg: a) verba desiderativa, azaz az akarat aktusait vagy valamely cél elérésére irányuló erőfeszítéseket kifejező igék: norėti „akarni”, rūpintis „gondoskodni”, valamint a padaryti pasirgėjimą „megpróbálni, gondoskodni” szókapcsolat: galū //melft Diewą /idgnt’ pér nū-//pėlnus /ir darbus [awy //fwetuiy fuffimyttų ant muf- // fu 66, , Tu norėiči // idgnt’ bucsia kaip [krinia // Teftamėnto (Tyš chéial dbych byt iako Įkrzynia Teftame- // ntu) 166,, b) verba postulandi, azaz olyan igék és szókapcsolatok, amelyek a címzett magatartásának befolyásolására irányuló beszédaktusokat fejeznek ki (melsti „könyörögni”, prašyti „kérni”, liepti „parancsolni”, graudinti „figyelmeztetni”, jgraudenti „figyelmeztetni”, padaryti paraginimgq): Kaip i3pildiffimé // trėc3ią priffdkimg [...]? liepdami iddant’ ir // azok, akik Maffy waldžioia, vannak // /t€ipaiag darity. (Megtartjuk a harmadik //parancsolatot [...]? cžyniąc tež aby y inni // nam poruc3eni / Mf5ey ftuchali.) 79-80, c) verba timendi (a félni ige): biiokites /idant' Wie-//(špatis Diewas nė pėrtai-// [tų ko pikto ąnt iuffy (boyčie fię //[kardnia Božego) 81., d) verba sentiendi —az atminti ige felszólító módú alakja (az idant kötőszó általában nem jellemző az ilyen igéket tartalmazó mondatokra): 0 A hagyományos grammatikákban jelzői mellékmondatoknak tekintik őket (vö. Jablonskis 1911/1957: 494-495; Balčikonis 1982: 125; Balkevičius 1963: 342, 345; Sirtautas, Grenda 1988: 163-164), 0 az akadémiai grammatikákban — közvetlen alárendelésű jelzői vagy meghatározó mellékmondatoknak (vö. Ambrazas 1976: 830, 840-843). 22 | ARTŪRAS JUDŽENTIS Emlékezz arra, hogy a vasárnap napja né-//dėlos we [timbei. (Pamigtay dbys džien Nie-//džielny šwiečil.) 74,, e) modális (deontikus" szükségességet kifejező) igék és predikatívan használt melléknevek: derėti, reikėti; reikalingas, privalus: ręikia //idant pagęrbtūmbimę a-//ng /per kury prifsiékeme. (potr3eba vežčiwošči ku temu //pr3e3 kogo przyšięgaią.) 78,,, f) kauzatív igék tágabb értelemben (a tiszta kauzatívumok, valamint azok az igék, amelyek azt fejezik ki, hogy az alany engedélyével, segítségével stb. feltételeket teremt valamely cselekvéshez vagy állapothoz) — duoti ‘engedni, nyújtani’, padėti ‘segíteni’, padaryti ‘megtenni, előidézni’: Jeig dabar manę //fwčiką pramitįfi /dik idąni //galéc3é giwatą mang [ti-//prei pataifit (Jefliže iefsc3e pr3y 3dro-//wiu mię 3achowaf3 /day dbych //mogt žywota mego [tatecžnie // poprawic) 189 g) a vertas melléknév: S3wėtas Jonas krikfstito-//iės [...] nė pa3inos //ėffąs wėrtū idgni 14-17 autūwo //tawo diržęlį išrifstų. (Swiety Jan //Krąčičiel [...] ani [ig //3nat byč godnym /ižby v tr3e-//wika r3emyk rozwigzal.) 149, Alanyi szintaktikai funkcióval rendelkeznek azok a magyarázó mondatok, amelyek egy főnév alanyi pozíciójában állnak, amikor ezeket a postulandi jelentésű, visszaható főnévi igenév, a priminėtis ige megköveteli (a)'? vagy azok az igék, amelyek a propozicionális argumentumok közötti azonossági viszonyt és annak megállapítását fejezik ki: išmanytis „jelenteni”, priskaityti ‘poczytac’, būti ‘reiksti’ (b), pl. : a) C3¢ gali priminétis /idgnt //nidemes wy[[okios [dugo-//tus kiekwiénas (Widruy [ig každy grzechu wfela-//kiego) 93, „, b) M. Kas tai ifiméanos // Amen? Mo. Jddnt teip’ butū arba teip' / tétamp’ // teip / Nagy // Isten. (M. A coj3 [ig rosumie Amen? V. Aby tak bylo: taiko Bože day.) 43, „, Az idant kötőszós alárendelt mondatok a főmondatban utalószavakat is tartalmazhatnak, amelyek szorosabban kapcsolják össze az összetett mondat tagmondatait, és kiemelik az alárendelt mondat mondattani funkcióját, pl.: "A terminusról vö. Matthews (1997: 91); a deontikus modalitásról bővebben lásd: Palmer (1986: 18–20). > Hasonló esetekhez vö. Drotvinas (1964: 41). DAUKŠA KATEKIZMUSÁNAK MAGYARÁZÓ MONDATAI | 23 tū-//rigu būt Diewiep mietais / //tad’ priwalū to /idant' //iféityg išš mėites. (galima tikėti Dievą //tikrai /tad reikia to /kad //atsirastų 3 gailestingumai.) 72,, „Daukšos kalbai būdingi sudėtiniai sakiniai su asemantiniais arba labai bendros reikšmės atliepiamojo žodžio vaidmenį atliekančiais daiktavardžiais daiktas, dalykas, malonė, net širdis ir pan.“, kurių vartoseną palaikė verčiamojo teksto pobūdis. Su tokiais daiktavardžiais dažnai vartojamas artroidas. Pvz.: nė //reikalingas esąs dai-//ktas /idant dažnai tu-//rėtųsi tai daryti. (nebuvo //reikalinga //kad tai įvyktų-//[- tų ir pasikeistų mano meilė) 117,,, Duok man tą //malonę /idant aš galėčiau //būti maloningas tos gėrybės (Racžže mi dač tę ta-//[kg /abych ia mogt byč wd3ig-//cžen tego dobrodžieyftwa) 167,, Aiškinamiesiems sakiniams su idant būdingas deontinis modalumas. Akivaizdus šio tipo aiškinamųjų sakinių semantinis artimumas aplinkybiniams tikslo sakiniams, kurie taip pat perteikia subjekto valios aktus. Tuo galima paaiškinti ir jungtuko idant vartojimą sakiniuose su verba timendi (bijoti ir pan.): tipologiniu požiūriu šių veiksmažodžių reikalaujami papildinio sakiniai kildinami iš neigiamųjų tikslo sakinių (plg. Lichtenberk 1995). Vadinasi, jungtukas idant būdingas Katekizmo ir Trumpo būdo tikslo sakiniams ir tiems aiškinamiesiems sakiniams, kurie jiems giminiški reiškiamų semantinių santykių atžvilgiu. 2. SAKINIAI SU jog A jog kötőszó a vizsgált Daukša-könyvben 115 esetben kapcsolja össze az összetett mondat részeit — ez a Daukša által erre a célra leggyakrabban használt kötőszavak egyike. A jog kötőszóval álló mellékmondatok csaknem kétharmada (70 példa) magyarázó mellékmondat — e mondatok fő szintaktikai típusa. A jog kötőszóval álló körülményhatározói mellékmondatokból a Katekizme és a Trumpame būde című művekben feleannyit találtunk. Az összetett mondatban okhatározói (a), feltételes (b) vagy következményes (c) körülményhatározói szintaktikai funkciót töltenek be. Pl. : a) Karalus //Dowidas priimdawo [ko-//miėfp fawėlfp raifsg žmogų: //iog būwo funumi ano di-//džio /o mieto priėtėlėus io //Jonatos (krol //Dawid pryimowat do [totu //[wego chromego cžtowieka /iš //byt fynem onego wielkiego a //mitego pr3yiacield iego Jona-//ty) b) iog 153 17-22 //Wiefspatié noréigi wel at-//eit ing tūs grinus namūs //mano ir iūfę ftowėt / pradėk //laimint namūs tarno ta-//wo (gdyjes Pa-//nie /hciat te przyšė w ten vbo-//gi dom /y w nim ftanąč /poc3ni //blogoftawič dom [tugi twego) 165,,, '*-—Vö. hasonló mondatok a mai nyelvben a névszói állítmányi rész szerepét betöltő gėda, kaltė és hasonló főnevekkel (Ambrazas 1976: 813, 820-821; 1994: 671). „* Daukšos sakiniuose priežasties aplinkybei taip pat vartojami specialieji jungtukai nes(q) ir kadang. 24 | ARTŪRAS JUDŽENTIS c) kas //yra žmogus /iog teip atme-//ni ij (co ieft cžtowiek /iš nan tak //pamietač racžyf) 162,, A jog kötőszó használata (néha még kapcsolószavak nélkül is!) a mai köznyelv számára szokatlan a原因 körülményes mondatokban.“ Daukšos szövegeiben az okviszonyokat a főmondatban használt utalószavak, a todrin, drin to és dėl to emelik ki. A joggal alkotott feltételes mondatokra a mellékmondat prepozíciója jellemző, bennük nincsenek utalószavak. A joggal alkotott következményes mellékmondat olykor nem a fő állítmányhoz kapcsolódik, hanem a módhatározót módosítja'®, vö.: teip gėrai prif-//[idabdio tam if; maną //žmonės iog pataifimas /Ba3nic3ios /ir giwa-//tos krikf5c3ionifskos ///kitaip but nė galgio ///tiektai per tą fektą iau-//nūmo. (tak do-//br3e to obacžyli madr3y //ludžie /iš inacžey napra-//- wa koščiota Bože?" y r3e-//c3y pospolitey Chr3esci-/- /ianfkiey byč nie može /ie-//dno 3 tego mtodego našie-//nia) 6,,, A jog kötőszóval kapcsolt magyarázó mellékmondatok az összetett mondatban alanyi vagy tárgyi szintaktikai funkciót töltenek be. Tárgyként azok a mondatok szerepelnek, amelyeket a következők kapcsolnak magukhoz: a) beszédigék (verba dicendi): byloti, pa(si)sakyti stb., pl. Tė pafsiffakai iog [fu ti-//krūiu fawū kūnu nė vfsi-//taike (Niechay fię fpowiada iš 3 // wtafnym čiatem [woim /nie //obchodžit fig) 126,,,, b) mentális tevékenységet vagy episztemikus értékelést" kifejező igék (verba sentiendi): tikėti, tikėtis, žinoti, pažinti ‘pripazinti’, išpažinti, atminti, neužmiršti, veizdėti ‘turéti omenyje", išmanyti ‘suprasti- ’, prirašinėti ‘priskirti- ’, pl.: priwa-//tū žinot /iog tokios //nūdemes gali būt ar-//ba priefs Diewą /arba //priefš mūs pacsius (potr3eba //wiedžieč iš tdkowe gr3e-//chy mogą byč abo pr3e-//čiw Bogu /dbo pr3ečiw //nam [dmym) 116,, c) a kauzatív ige, daryti: M. Kodrinag ią wa-//dina marinanč3ia? //Mo. Jog ii [...] daro tai ///iog atima [weikatg /ir gi-//watg ios /tai ėft /matonę //Diewo. (M. Cžemuž go 30wią šmiertel-/- /nym? //V. Jį [...] c3yni /je //ona traci žywot [woy /to ieft //tafkę Božą.) 92 10-16 5 Vö. Ambrazas (1976: 867). 1 A hagyományos grammatikák az ilyen mondatokat módhatározói mondatoknak tekintik (vö. Jablonskis 1911/1957: 506; Balčikonis 1982: 127; Balkevičius 1963: 357-358 (a módhatározói mondatok meghatározó értelmű változatai); Sirtautas, Grenda 1988: 168), 0 az akadémiai grammatika — közvetlen alárendelésű meghatározó mondatoknak (vö. Ambrazas 1976: 840— 842; 1994: 680, Ambrazas, szerk. 1997: 735-737(korrelatív mellékmondatok)- ). 7 A terminusról vö. Matthews (1997: 115-116); az episztemikus modalitásról bővebben lásd. Palmer (1986: 18-20). A DAUKŠOS-KATEKIZMUS MAGYARÁZÓ MONDATAI | 25 d) érzelmi igék, azaz érzelmi reakciót kifejező igék: stebėtis, skųstis (vö. Drotvinas 1963a: 17; 1964: 21), valamint a duotis kaltam „megvallani (a vétkeket)” igekapcsolat: nė reikia ftėbėtis ///iog nėkurios pgrfonos //nėbažnos nė rąda nū-//demių /išš kurių turė-//tų ditis kaltos (nie tr3eba //[ig džiwowač /iš niektore //perfony nabožne /nie ndy-// duią gr3echow /3 ktorych //by [i¢ mialy winnemi da-//wač) 115, „, [gali dūtis kaltas) iog nė tu-//rčio teip [tipro tikéiimo ///kaip dera ([može [ig dač winien] ij nie mial tak [td-//tec3ney widry /iako stufsa) 121,—-122,, Alanyi funkciót töltenek be azok a jog kötőszóval bevezetett mellékmondatok, amelyeket a verborum dicendi szenvedő alakja kíván meg (a), továbbá az azonossági viszonyt a propozicionális argumentumok között kifejező igék: išsimanyti ‘jelenteni’, išeiti “(valamilyen eredménnyé válni”, būti ‘jelenteni’ (b), valamint az episztemikus értékelést kifejező būti tiesa ‘igaznak lenni’ szerkezet (c), pl. : a) Ape tawė ¢ifskei //tarita é[t: iog priemei nufidé-//iušius /ir fu iėis walgei. (O tobie iawnie mo-//wiono /jes pr3yimowat gr3e-//f5ne /y 3 nimiš iadt.) 150, ,, b) M. Kas yra fedėt ąnt //défsinés Diewo Tė-//wo wi[fogalinc3io? //Mo. Jog [édi gnt’ aukfsezėu-- //[ios wietos /kuri yra dą-//guié 37, iš to ifšė-//it /iog nė tūri /iš ko tu-//rėtųs kaltais dūtis (z tad pochod3i /iš //nie maią 3 c3egoby //[ig win-//ni dač mieli) 115,,-116, c) Tikra eft tiefša iog ///ko nof žmogus iž iau-//niftes issigiėre /tąię //ir pafkuieiais mėtais //vitaiko (R3ec3 pewna //ieft /iš c3e® fig cžtek 3 mto-//du népije /to y na poto-// mne c3dfy 3achowa) 5,, A jog kötőszóval bevezetett magyarázó mondatokban a visszautaló szavak ritkán használatosak. Bár általában az eredeti szövegtől függenek, találtunk olyan mondatokat is, amelyekben a visszautaló elemnek nincs megfelelője az eredetiben. Ilyenek a daryti ’tenni’ (vö. az idézett példát), išmanyti ’tudni’ főigéket tartalmazó mondatok: M. Kaipag ifymanai ///Gime iš Marios mer-//gės? //Mo. Teip' iog nė wéikahu // žmogaus /bėt wčikalu Dwa-//[ios (gwęetos pagimde ii mer-//ga pafilikdama (M. A iakož Jig to Jtalo? //V. Nie [prawg cžtowiecžą /dle //fprawą Ducha šwietego: po-//niewaž ona Panna 30ftata) 33,, A felelőszó több magyarázó mondatban szükséges, amelyekben a mellékmondat megelőzi a főmondatot (a), továbbá olyan mondatokban, amelyeknek főigéi két propozíció közötti ok-okozati kapcsolat megállapítását jelentik, például a prirašinėti ’tulajdonítani’ (b), vö. : a) Jog tūli i3g tų ///kurie dažnai išpa-//žifta nūdemės /nė koki-//mé fumifsimė /ir pėr-//traukime fietos fawos //kartais rądaš [...] Tam //gali rast dwi priežafti (JZ niemato 3 tych //co fię cžęfto [powid-//daią w nieidkim 3amiefga-//- niu y roftargnieniu fum-//nienia Įwego podežas [ig /nayduią [...] temu moje dwie pr3y-//ežynie nalešč.) 111,-112, 26 | ARTŪRAS JUDŽENTIS b) tawai tai malonei [...] priraf§in- €iu /iog ma-//nė tikéiimop tawop fswetop //pawadint [...] teikéis (twoiey to tafce [...] pr3ypifuig /jes //mig do widry twey Swigtey po-//wold¢ [...] racžyt) 185,186, A vizsgált mondatokban, akárcsak az idant kötőszóval álló mondatokban, felelőszóként absztrakt jelentésű főnevek is szerepelnek: malonė ’kegy’, slapté ’titok’, geradarymas ’jótett’, például Bat ir f5i-//tą nė ma3e[nj tawą gera-//darimą i3pa3iftu /iog manę //nig prietikimų daugiaro-- //py [...] i3wer3ei /ir išgęlbė-//i- ¢i (Ale y to //nie mnieyfse twoie dobrod3iey-/ Jtwo wy3nawam /jes mig od //pr3ygod rozmaitych [...] wyrwal y wybawit) 186, Amint a példákból látható, a jog kötőszóval bevezetett magyarázó mondatok elsősorban a beszédet vagy a szellemi tevékenységet kifejező igékre (verba dicendi et sentiendi), valamint érzelmi igékre jellemzők. A magyarázó mondatok e típusa közel áll a körülményes okhatározói mondatokhoz: a propozicionális argumentum nemcsak a csodálkozás (panasz stb.) tárgyaként, hanem a csodálkozást (panaszt stb.) kifejező körülményként is felfogható. A jog kötőszós mellékmondatokra jellemzők az állítmány szerepét betöltő ige kijelentő módú igealakjai. Ez a faktív státusukkal kapcsolatos'®: feltételezik, hogy a magyarázó mondat tartalma megfelel a valóságnak. 3. A(z) jei(g(u)) KÖTŐSZÓS MONDATOK Daukšas vizsgált műveiben mind a 39, ezzel a kötőszóval alkotott mellékmondat közvetlen szintaktikai kapcsolatokkal kapcsolódik a főmondat állítmányához. Egyesek közülük, a magyarázó mellékmondatok, az állítmány szerepét betöltő ige vagy melléknév valencia szerinti bővítményének helyét foglalják el, mások, a körülményhatározói mellékmondatok, —a szabad tag pozícióját. Daukšas összetett mondatai közül a(z) jei(g(u)) kötőszóval alkotottak többsége körülményhatározói. Mellékmondati tagjuk rendszerint feltételt“ (a) fejez ki; néha, különösen negatív főmondati állítmány mellett, —engedményt (b), pl. : a) Ha apád valamilyen hazugság vagy gonoszság elkövetésére utasítana, engedelmeskedned kellene neki? (ha apád arra utasítana, hogy valamilyen hazugságot mondj, vagy valami bűnt kövess el: köteles vagy-e engedelmeskedni neki?) 81–82, b) Apádat látva szemrehányást teszek neked, aki el akarod rejteni előlem azt, amit a szemed előtt nem tudsz elrejteni. (Látva, atyám, hogy szemrehányóan tekintesz rám, [be]vallom bűneimet, amelyeket, ha előtted el akarnék titkolni, nem tehetem- .) 134 16-19 ' A terminusról lásd. Matthews (1997: 125). “ A katekizmusban és a Rövid tanításban a feltételes mondatokban a kačeib(a) speciális kötőszó is használatos. DAUKŠA KATEKIZMUSÁNAK MAGYARÁZÓ MONDATAI | 27 A feltételes összetett mondatokra nem jellemzők a ráutaló szavak. Bennük az alárendelt mondat prepozíciója dominál. Az engedményes mondatban a mellékmondati tag szintén az állítmány előtt áll. A Katekizme és a Trumpame 11 példát találtak a jei(g(u)) kötőszóval álló magyarázó mondatokra. Ezeket érzelmi igék (skųstis), a szellemi tevékenység igéi (vartoti ‘rozbierac’), az oksági kapcsolatot (elegendő vagy elégtelen feltételt) kifejező pakakti ige, valamint az állítás érvényességének korlátozásait kifejező išimti “iSskirti’ ige kapcsolja magához, pl.: pakdka to ///iaigu turi norą /ir walg /pri-//imt its ir iaigu tai daro /kas //pridera darit (dofyč na tym /že ma //chęč y wolą przyiąč ie /gdy to //cžyni /co ieft winien cžynič.) 42. . [ispildiffimé dma] nė apréi[k]fdami nide-//miy ne3inomų (tiéktai ige-//mus /iai butū drin’ i3waifti-/- mo iy /tam kurėmi pridera (nie ob-//mawidigc /nie odkrywdigc // griechow potdiemnych (chy-//baby //dla veženia ich /temu ko-//mu pr3yftoi) 86,87, A jei(g(u)) kötőszóval álló magyarázó mellékmondatokat a duotis kaltam igei szerkezet is megköveteli, amely azt jelenti: „megvallani (a vétket)”: [gali dutis kaltas] i¢i nu-//pute Ju [sirdimi ([može [ig dač winien] iefli v-//padat 3 vmyjftem) 121,-122 Az összes idézett példában a mellékmondat a tárgy szintaktikai funkcióját tölti be. A visszautaló szót (akárcsak az eredetiben) a pakakti igével álló mellékmondatok tartalmazzák. Azt, hogy ezekben az esetekben a mellékmondat magyarázó, nem pedig körülményes feltételes mondat, ugyanazokban az összetett szerkezetű mondatokban a jei(g(u))-- val váltakozva használt jog kötőszó mutatja. A kötőszó kiválasztása a litván fordításban minden esetben az eredetitől függ, vö.: [Te [kandies graud3éi] Jog nė būwo kgntrus //priėpūlūfsė /arba iéi wel nė //turéio kgntrumo prié[pau-- //dofsė /arba rūpęščiūjjJę ([Niechay [ig tej v[kar3a 3a-//tofnie] J5 nie byt Cierpliwy //w pr3y-//padkdch pr3eciwnych /dbo ie-//fli te nie miat čierpliwošci w // dotegtosciach) 124 125, [gali dutis kaltas] iog nė tu-//réio teip [tipro tikéiimo / //kaip dera: o iéi nė Jęrgeios //ty pagūndų /ir dimoiimy ([moje [ig dač winien] ij nie mial tak [td-//tec3ney widry /idko ftufsa: a ie-//fli [ig nie wy[tr3egat tych po-//kus y mysli) 121, -122 | Az alany szintaktikai funkcióját olyan mellékmondat tölti be, amelyet a személy belső állapotát jelölő deja /bėda főnév követel meg: Deia //man /iéig palkui teip tūtus //waiftus /nė būjiu Įwėikas iéi tac3ėu ir gnt kūno /ir ant //dūfgios ligą nūdemių kęšiū. (Biada mnie /ieflije po tak wie-//le lekarftwach nie będę 3drowy iefli pr3edfię y na čiele y na du-//fy niemoc gr3echow čierpieč //będę.) 143,,,