Postpozicinių vietininkų sistema Chylinskio Naujojo Testamento vertime

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA XLIX (2003), 33–49 A posztpozicionális helyhatározói esetek rendszere Chylinskis Újszövetség-fordításában GINA KAVALIŪNAITĖ Litván Nyelvi Intézet A tanulmány a helyhatározói esetek rendszerének szerkezetével foglalkozik az ólitván nyelvben, amint az Chylinskis Újszövetség- -fordításában tükröződik. Az érvelés szerint a litván helyi esetek hagyományos leírásait több fontos tekintetben felül kell vizsgálni. Amint azt korábbi publikációk kimutatták, az inessivus és az adessivus nem az esetjelentés tekintetében állnak szemben egymással, eloszlásuk a főnévi csoport kategóriális tulajdonságaitól (életteliségtől és individuációtól) függ. A lativusi esetek alrendszerében sincs szembenállás a belső (illativusi) és a külső (allativusi) eset között. E tekintetben csak az illativus jelölt; az allativus valójában általános lativusi eset, amely jelöletlen a „belső : külső” szembenállást illetően. A helyi esetek rendszere tehát valójában hármas: egy lokativusi esetből áll, amelynek két változata van (az inessivus élettelenek, az adessivus pedig élők esetében), valamint két lativusi esetből, amelyek közül az egyik emellett illativusként is jelölt. A tanulmány folytatja Chylinskis nyelvében a helyhatározói esetek használatának vizsgálatát, amelynek első eredményeit korábbi publikációkban tették közzé (Kavaliūnaitė 2001, 2002). Mindenekelőtt az inessivus és az adessivus használatát vizsgálták (Kavaliūnaitė 2001). A vizsgálat megerősítette Zigmas Zinkevičius (1982) és Wojciech Smoczyński (2001) feltevéseit az adessivusnak az élőség kategóriájával való kapcsolatáról, és pontosította e kapcsolat jellegét. A szóban forgó cikkben kimutatták, hogy az adessivust és az inessivust a Silverstein által megfogalmazott élőségi hierarchia szerint használják; e ragok viszonyát a szemantikai jegyek által meghatározott komplementáris disztribúció írja le. Egy későbbi publikációban (Kavaliūnaitė 2002) a lativusi esetek — az illativus és az allativus — használatát tárgyalták. Megállapították, hogy a lativusi esetek rendszerében is van bizonyos jelentősége az élőségnek, az allativusnak azonban olyan funkciói is vannak, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az élőséghez. Ebben a tanulmányban pontosítjuk a korábban megfogalmazott következtetéseket, és megfogalmazzuk a helyhatározói esetek rendszerének struktúrájára vonatkozó általános jellemzőket. Amint korábban megállapítottuk, az inessivus és az adessivus használatát a főnév vagy annak névmási helyettese élőségi hierarchiában elfoglalt pozíciója határozza meg. Az élettelen dolgokat (helyeket stb.) jelölő főneveknek csak inessivusi alakjuk van, az adessivusi alakot pedig kizárólag élőlényeket jelölő főnevek vagy az élőségi hierarchiában magas helyet elfoglaló egyéb főnévi szófajú elemek vehetik fel (erről és az élőségi hierarchiáról bővebben vö. Kavaliūnaitė 2001). Mivel az esetalakok használatát a főnév kategóriális tulajdonságai szabják meg, ezért ezen esetalakok között nincs szemantikai ellentét az esetjelentés tekintetében. Felmerül a kérdés, hogy hasonló tényezők határozzák-e meg a megfelelő lativusi esetek — az illativus és az allativus — használatát is. - 34 | GINA KAVALIŪNAITĖ első pillantásra úgy tűnik, hogy van kapcsolat az élőséggel: csak az élőség jegyével nem rendelkező névszók illatívuszai használatosak. Az alábbiakban az illatívusz és az allatívusz eloszlását bemutató statisztikai adatok következnek. Annak érdekében, hogy össze lehessen hasonlítani az inessivus és az adessivus eloszlásával, mindenekelőtt megismételjük az előző tanulmány táblázatát, amely azt mutatja, hogyan kapcsolódik az adessivus a szófajokhoz és azok alkategóriáihoz (vö. Kavaliūnaitė 2001: 99): 1. TÁBLÁZAT. A CHNT-ADESZÍV HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA SZÓFAJOK ÉS AZOK ALKATEGÓRIÁI SZERINT Kategória Adatolt alakok Az első személyű névmások adesívuszai egyes számban manimp (44x), többes szám musimp (21x) A második személyű névmások adessivusi alakjai tavimp (21x), többes szám jusimp (59x) A visszaható névmás adesívuszai savimpi (61x) A tulajdonnevek adesívuszai Kristusiep (65x), Viešpatiep (55x), Jėzusiep (47x), Diewiep (44x), Tėviep (11x), Sunumpi (4x), Simoniep (4x) stb., összesen 177 tulajdonnévi adesívusz A mutatóés harmadik személyű névmások adesívuszai jampi, tampi, kitampi (90x) A vonatkozó névmások adesívuszai kuriampi, kampi (23x) A személymegnevezések adesívuszai Zmogumpi (8x) A melléknevek adesívuszai gwampi (1x), tikrampi (1x), iSmintingampi (1x) Élőlények (nem emberek) és élettelen tárgyak megnevezéseinek adesívuszai nincsenek Összesen 307 Az inessivusi forma főnév kategóriális tulajdonságaitól való függését illetően fontos hangsúlyozni, hogy a CHNT fordításában alig használják az elevenségi hierarchiában magas helyet elfoglaló szófajok inessivusait; egyetlen egyes számú inessivusa sincs az elevenségi hierarchiában legmagasabb helyet elfoglaló 1. és 2. személyű névmásoknak. A CHNT-ben található több ezer inessivus közül mindössze 17 élőlények megnevezése, közülük 14 többes szá- CHYLINSKIS POSZPOZICIONÁLIS HELYHATÁROZÓI RENDSZERE | 35 ma inessivus, amelyek az individualitási hierarchia skáláján alacsony helyet foglalnak el (ezekről a kivételes esetekről bővebben lásd Kavaliūnaitė 2001: 101-103). Egyetlen személynév, valamint az aš, tu névmások, illetve a Dievas, Tėvas, Jėzus, Kristus stb. lexémák inessivusa sem fordul elő. 2. TÁBLÁZAT. A CHNT INESSIVUSÁNAK HASZNÁLATA SZÓFAJOK Kategorija Paliudytos formos Iš viso ÉS AZOK ALKATEGÓRIÁI SZERINT Élettelen dolgok megnevezésének inessivusai 1234x egyes szám, 383x többes szám. 1617x A mutatóés harmadik személyű névmások inessivusai aname (45x egyes szám, 27x többes szám), jame (1x), 216x joj (7x), jose (28x), tame (77x), tose (22x), šiame (6x), šiose (1x), tokiame (2x) Helynevek inessivusai 142x 142x Az általánosító névmások inessivusai cielame (9x), kozname (5x), 114x koznoje (3x), niekame (1x), tillame (2x egyes szám, 2x többes szám), az egészben (26x), az összesben (41x), bármelyikben (25x) A kérdő és vonatkozó névmások inessivusai: melyikben (6x), a másikban (1x), a másikban (3x), 76x milyenben (3x), milyenben (2x), amelyikben (38x), amelyben (19x), semmilyenben (2x egyes szám, 2x többes szám) A melléknevek inessivusai: 47x egyes szám, 20x többes szám. 67x A számnevek inessivusai 52x 52x Élőlények megnevezéseinek inessivusai: Ix egyes szám, 15x többes szám. 16x A melléknévi igenevek inessivusai 11x 11x A nyomatékosító névmás inessivusa: magában (1x) Ix 1. és 2. személyű névmások inessivusai nincsenek Összesen 2312 36 | GINA KAVALIŪNAITĖ A 3. és 4. táblázatban rendre megismételjük az illatívusz és az allativusz használatát szemléltető, megfelelően csoportosított adatokat (Kavaliūnaitė 2002: 84–86): 3. TÁBLÁZAT. A CHNT ILLATÍVUSZÁNAK HASZNÁLATA A BESZÉDRÉSZEK ÉS ALKATEGÓRIÁIK SZERINT Élettelen tárgyak neveinek illatívuszai 611x 611x TulajdonnevKategorija Paliudytos formos Iš viso ek (helynevek) illatívuszai 212x 212x Melléknevek illatívuszai 22x 22x A mutató névmások és a 3. személyű személyes névmások jan (9x), juosna (3x), anan (1x), 15x illatívuszai Sian (1x), tokian 1x A számnevek illatívuszai 11x 11x A kérdő és vonatkozó névmások illatívuszai kurian (5x). kuriosna (1x), 9x katrian (2x), katriosna (1x) A határozatlan névmások illatívuszai kitan (4x), nekurion (1x), 7x nekuriosne (1x), cielon (1x) A melléknévi igenevek illatívuszai 2x 2x A birtokos névmások illatívuszai savon (1x) és A személyek megnevezésének illatívuszai žmogun (1x) 1x Élőlények (nem személyek) megnevezésének illatívuszai nincs — A visszaható névmások, valamint az 1. és 2. személyű személyes névmások illatívuszai nincs összesen IS 891x CHYLINSKI POSZTPozicionális HELYHATÁROZÓ-RENDSZERE | 37 4. TÁBLÁZAT: A CHNT ALLATÍVUSZÁNAK HASZNÁLATA A BESZÉDRÉSZEK ÉS ALKATEGÓRIÁIK SZERINT A mutató névmások és Kategorija Paliudytos formos Iš viso a 3. személyű személyes névmások allativuszai Jop (344x), josp (33x), jump (305x), 736x anop (11x), top (23x), tosp (2x), tump (16x), topgi (1x), tokiop (1x) Élettelen tárgyak neveinek allativuszai 327x 327x Tulajdonnevek (személynevek) allativuszai 235x 235x Személyek megnevezésének allativuszai 164x 164x A 2. személyű személyes névmások allativuszai tavęsp (20x), jūsump (99x) 119x A visszaható névmás allativuszai savęsp (57x) 57x Az 1. személyű személyes névmások allativuszai manęsp (40x), mūsump (7x) 47x A határozatlan névmások allativuszai kitop (9x), kitump (14x), visop (2x), 41x visump (7x), cielop (2x), nekuriosp (2x), nekuriump (2x), niekop (3x) Melléknevek aliatívuszai 37x 37x Vonatkozó névmások aliatívuszai kuriop (12x), kuriump (2x), 24x kop (8x), katrop (2x) Melléknévi igenevek aliatívuszai 16x 16x Számnevek aliatívuszai 10x 10x Birtokos névmások aliatívuszai savump (1x), saviskiump (1x), 3x tavump (1x) Élőlények (nem személyek) megnevezéseinek aliatívuszai 2x 2x Összesen 1818x 38 | GINA KAVALIŪNAITĖ Ezek az adatok részben megfelelnek azoknak, amelyek az adessivus és az inessivus használatának összehasonlításakor nyertünk. A hierarchiában magas pozíciót elfoglaló 1. és 2. személyű személyes névmások illativusai nem adatoltak. Élőlényeket jelentő főnevek illativusai szintén nem adatoltak: itt csak egy kivétel figyelhető meg — az žmogun illativus (róla lásd Kavaliūnaitė 2002: 95). Másrészt szembetűnik egy jelentős különbség: az élettelen dolgok megnevezéseinek (inanimata) viszonylag nagy számú allativusa (327). Amint az 1. táblázatból látható, az ilyen főnevek adessivusai nem adatoltak. Hogy mit jelent ez a különbség, arról a továbbiakban lesz szó ebben a tanulmányban. A táblázatokból látható, hogy a belső és a külső helyhatározói esetek megoszlása szempontjából az élőség kategóriája jelentőséggel bír. Az, hogy élőlényeket jelentő főnevek (animata) nem rendelkeznek illatívusszal, azt mutatja, hogy az illatívusz használata – az inesszívuszéhoz hasonlóan – összefügg a főnév [-élő] jegyével. Mivel az adesszívusz a [+ élő] jeggyel kapcsolatos, arra számítanánk, hogy az allativusz is hasonlóan jegyzett. Az allativuszra azonban ilyen korlátozás nem jellemző. Következésképpen számíthatunk olyan esetekre, amikor egy főnévnek mind illatívuszi, mind allativuszi alakjai lesznek. Valójában nem kevés ilyen eset van. A CHNT szövegben a következő alakok tanúsítottak: garbėn és garbėsp: LK 9,26 CHNT ateyo garben [awo, ir (garben) Tewa, ir Bwentu Anjelu STB wanneer hy komen [al in /ijne heerlickheyt /ende [in de heerlickheyt) des Vaders /ende der heylige Engelen GpDB gdy przydžie w chwale [wey /y w Ojcowikiey /y swigtych Anjotow JN 11,4 CHNT liga n’elt /mertie[- p, bet garbe [p Diewo STB Dele kranckheyt en is niet tot der doot | maer ter heerlickheyt Godts GpDB Ta choroba nie jelt na smierc | ale dla chwaly Božey karalystén és karalystésp: LK 18,24 CHNT Kaypo nepigiey tie kuriey turi turtus ieyo Karaliften Diewo STB Hoe [waerlick [ullen de gene die goet hebben in het Koninckrijcke Godts ingaen GDB Idkoj trudno či co mdjg pienigdse /wnidg do krole [twa Bojego Arp 1,3 CHNT ir bekatba —kalb<ed- >amac ape dayktuo prigulinciuc —kurie pryguli karalifte/p Diewo STB ende [prekende van de dingen /die het Koninckrijcke Godts aengaen GDB y mowigc o kroleftwie Božym medzian és medZiop: Róm 11, 24 CHNT STB Jeygu neo tujen [...] eli [...] prief prygimima giaran aliwoc Median i[odyntac: Mert ha [...] a természet ellenére be lettél oltva a jó olajfába CHYLINSKIS POSZTPozíciós helyhatározói rendszere | 39 GDB LK 17.6 CHNT STB GDB és prapultiesp: Lk 8.31 CHNT STB Vége nekik, ontrecken ten verGDB Zyvatan ir Zyvatosp: IJN 3,14 CHNT STB GDB 2KOR 2,16 CHNT STB Ez GDB Abowiem jellis ty[...] pr3ečiwko przyrodzeniu jeltes wBežepieny w dobrą oliwę tarytumbite top figoc-lauka med3siop: JiiPaknik, ir ifilodynk Mariofe, 6 paktaulitu julu ghy [oudet tegen de fen moerbe fieboom [eggen /Wort ontwortelt / ende in de jee geplant: ende hy [oude u gehoorfaem 3ijn wlad3 šię w mor3u; ultuchdtoby was Prafe tada ghi kad nelieptu jemo eyt prapultyn afgront henen te varen priepasc Bet meojen nefme if tu kurie r3eklibyscie temu drjewu lesney figi: Wyrwi sig 3 kor3enia- /a prapultin ir atfitraukia prapultiep, bet if tu kurie tyki ujtureimop 3ywata derve | maer van de gene die gelooven tot behoudinge der 3iele ale 3 tych [y könyörögtek neki /hogy ne parancsolja meg nekik és [kérték a GDB-ben Tedy őt kérték /hogy ne parancsolja ktor3y wier3g ku pozy/kdniu dufle hogy onnan elmenjenek a HEeBR 10,39 CHNT STB Maer wy en 3ijn niet van de gene /die haer Zynom jog perejom if} [merties jywatan, jog milim brolus weten dat overgegaen Lec3 my nie jelte[my 3 tych ktor3y šię 3chranidjg ku jginieniu: Wy / wy 3ijn uyt doot het de leven in dewijle wy de / broeders lief hebben My wiemy želmy pr3eniesieni 3 šmierči do jywotd /iš mitujemy bračią Tiemuo tiela kwapu Smertiec smertie[- p, bet aniemuc kwapu zywato, zywatop eenen reuck des levens valóban a halál illata a halálra; maer genen ten leven Tymči wonnoscig Smierci na šmierč /dle onym wonnoščią 3ywota ku jywotowi Vannak olyan esetek, amikor a választás legalábbis első pillantásra attól függőnek tűnik, hogy a főnév élőlényt vagy élettelen tárgyat jelöl-e. Ilyen példa a bažnyčia szó, amely jelentheti akár az épületet, akár a hívők közösségét. Ha az épületet értjük rajta, illatívuszt használunk, ha pedig ezzel a szóval a hívőkhöz fordulunk — allatívuszt: App 13,14 CHNT STB és ataję Bajznicjion Subatooc diena, [edoc ende gegaen 3ijnde in de Synagoge op den dagh des Sabbaths / faten [y neder 40 | GINA KAVALIŪNAITĖ GDB a wPedPy do bojnice w džien Sobotni /usiedli APR 3,6 CHNT Kao turi aulic, tektaulo, ką dwalia kalba Bajsnicziump STB Die ooren heeft /die hoore wat de Geelt tot de gemeenten [eght GbpB Kto ma uy niechaj [fucha /co Duch mowi 3borom Tačiau šiuo atveju negalima teigti, kad priešprieša tarp iliatyvo ir aliatyvo remiasi tik gyvumu arba negyvumu. Nehéz megállapítani, milyen tényezők határozzák meg a ragválasztást a kalba bažnyčiump kifejezésben. A kalbėti igét tartalmazó szerkezetek, vagyis a beszéd predikátumai legalábbis prototipikus esetekben feltételezik a címzett élő voltát, ezért jelentésükre jellemző az irányultság (a beszédaktus címzettre irányítása) és a címzett élő voltának bizonyos jegyei közötti összefonódás; ezért nehéz megállapítani, pontosan melyik tényező határozza meg az allativus használatát. Így a differenciális jegyek számának redukálása és annak a „minimális párnak” a meghatározása érdekében, amely alapján megállapítható lenne a ragválasztás kritériuma, mindenekelőtt legalább néhány olyan példát kell megvizsgálni, amelyekben élettelen tárgyakat jelölő főnevek allativusi alakjai tiszta mozgásigékkel használatosak (elkerülve az irányjelentés és az élő volt összefonódását, amely például a beszéd predikátumaira jellemző). Az allativus és az illativus funkcionális viszonyának vizsgálata céljából több, gyakrabban használt, térjelentésű főnevet választottunk ki. Megvizsgáljuk a grabas és az eldija főnevek egyik példáját. 10 alkalommal használták ennek iliatyvai, išskyrus vieną atveji', atitinka olandiškas konstrukcijas su prielinksniu in, ir a szónak a latívuszát: grabop, 8 alkalommal pedig az illatívuszát: graban. Mindegyikük olyan helyzetet jelöl, amikor az elhunyt (leggyakrabban Jézus) testét sírba helyezik, vagy a tanítványok belépnek a barlangban található Jézus sírjába. Mindkét esetben egyértelmű, hogy a mozgás végpontja a sír belsejében van: MK 6,29 CHNT atajo ir ateme jo kuna, ir izdejo graban STB gingen [y ende namen [ijn doot lichaem wech /ende leydden dat in een graf GpB pr3yBli y wiigli čiato jego /y položyli je w grobie IN 20,6 CHNT Simonac tada Petrac atajo ir ejo palkuy ghi, ir iejo graban STB Simon Petrus dan guam ende volghde hem /ende gingh in het graf GpDB Pr3ypedti tež y Symon Piotr idąc 3d nim /y wBedt w grob Az alatyvusz használati esetei megfelelnek a naar és tot elöljárószavakkal alkotott holland szerkezeteknek. Itt azokat a helyzeteket írják le, amikor a tanítványok eljutnak arra a helyre, ahol Jézus sírja található. Az ilyen lokalizációt alativusznak (a hely mellé irányulónak) lehetne tekinteni, vagyis olyan esetnek, amikor a végpont a sír melletti hely: MK 16,2 CHNT atajo labey akflty grabop “ kad Y., ustekiejuc [auley 1 Arp 8,2: nunefe Stefona (podraug) graban (CHNT), droegen Stefanus te [amen [ten grave] (STB), Y pogrsebli Siciepand (GDB). CHYLINSKIO POSTPOZICINIŲ VIETININKŲ SISTEMA | 41 STB guamen [y tot het graf /als de [onne opgingh GbpB pr3yply do grobu gdy weflo [force Keliais sakiniais toliau aprašoma, kaip i kapo vietą atėję mokiniai įeina į pati kapa: MK 16,5 CHNT Jr ieję graban, iBwido jauniki, [edinti po defyney (Paliy) STB Ende in het graf ingegaen 3ijnde /[agen Ty een jongelingh /[ittende ter rechter GpB Y wpedfy w grob /ujrzaly mtodžienca Sied3gcego na prawicy Ezek a példák nem mondanak ellent annak a feltevésnek, hogy az illatívusz irányt fejez ki, amikor a mozgás végpontja az objektum belsejében van, míg az allatívusz az objektum melletti helyet jelöli a mozgás végpontjaként. Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy ennek a jelentésnek nincs megfelelője a statikus helyhatározói esetek rendszerében, mivel az adhezívusz nem fejezi ki az objektum melletti tartózkodás jelentését. Ezt a tényt a szakirodalom már megfigyelte (Gelumbeckaitė 2002:120), és Chylinski adatai is megerősítik. A megfelelő jelentést Chylinski nyelvében a pas elöljárószó fejezi ki tárgyesettel? *: IN 20,11 CHNT O Maria [towejo ore and > pao graba werkdama, kad tada werkie, palilękie graban STB Ende Maria [tont buyten by het graf /wenende. Als [y dan weende /buckte [y in het graf GDB ALe Marya [tald u grobu na dworse pliciac. A gdy ptakata / nachylita šię grob w LK 24,22 CHNT Batayg ir nekurioc Moterifkiec —Moterio iP mulu, izgandyno muc, kurioc anklty ryta meta pac graba buwo STB Maer oock fommige vrouwen uyt ons /hebben ons ontltelt / die vroegh in den morgen[- tont aen het graf geweelt 3ijn GpB Lecj y niewidlty niektore 3 napych pr3eltrapyty nas /ktore raniuciko byly u grobu : A pas elöljáró összesen 41 alkalommal fordul elő a CHNT-ben: 26-szor az élet jelével nem rendelkező főnevekkel (inanimata), 0 15-ször személyeket jelölő főnevekkel (animata) vagy azok névmási helyetteseivel. Amikor a pas elöljáró személy megnevezésével áll, jelentése valószínűleg közel állt az adesivus jelentéséhez, mivel ezt találjuk: idand hume —ume Pyrdiec atfiliktu WiePpatiep —pa WieBpati CHNT (App 11,23); a szívnek azon szándékával, hogy az Úrnál maradjanak (STB); a szív vállalkozásában kitartottak az Úr mellett (GDB). Egyébként az adesivus Viespatiep szinte mindig az in den Heere šv xugto" szerkezetnek felel meg, vö. kalbedami drg fey Wiefpatiep CHNT (Arp 14,3), vrymoediglick [prekende in den Heere (STB), be [piecinie mowigc w Panu (GDB): gijate wienok Diewuy CHriftu fiep Jesu fiep Wiefpatiep mufu CHNT (Rom 6,11), maer Gode levende 5ijt in Christo Jefu /on fen Heere (STB), dlescie 5ywymi Bogu w CHry ftusie IE3ušie PAnu ndfym (GpB) és így tovább. Az adesivus és a pas elöljárós szerkezet között kétségtelenül bizonyos különbségek voltak; az adesivust akkor használják, amikor valakinek a házában való letelepedésről van szó, és ez az árnyalat a 2 KOR 5,8: mielőbb szeretnénk — inkább szeretnénk a testből kiköltözni, és az Úrnál lakni (CUNT), jobban kívánjuk a testből kiköltözni | és az Úrnál lakni (STB), norime racjey wynis¢ 3 čiala /a is¢ na miefkdnie do Pand (GpB). Úgy tűnik, hogy Chylinskis a „valakinek az otthonában való (meg)élés” jelentését az inessivus változataként különítette el a véletlenszerű, átmeneti „valami mellett (közelében) való tartózkodástól” — ez utóbbi jelentést a pas elöljáró szóval alkotott szerkezet fejezi ki. 48 | GINA KAVALIŪNAITĖ Amint látható, a funkcionális elemzés eredményei eltérnek attól a helyhatározói eset­rendszer-struktúráról alkotható képtől, amely a morfológiai jegyek mechanikus szemantikai szintre való átvitelével alakulna ki. A látszat szerint a posztpozicionális helyhatározói esetek rendszere négytagú és szimmetrikus. Két jegyen alapul: szembeállítja a tartózkodási és a mozgási eseteket, egy másik jegy szerint pedig megkülönbözteti a belső és a külső helyhatározó eseteket. Valójában ez utóbbi szemantikai szembenállás Chylinski nyelvében nem létezik. A külső lokalizáció („valamilyen tárgy mellett való tartózkodás”) jelentése nem lényegi, sőt egyáltalán hiányozhat is. RÖVIDÍTÉSEK CHNT — CZESLAW KUDZINOWSKI, JAN OTREBSKI, szerk., Biblia litewska Chylinskiego. Újszövetség 2, Szöveg, Poznan: Ossoliński Nemzeti Intézet, 1958. G —NESTLE-ALAND, szerk., Novum Testamentum Graece, 27. Aufl., Stuttgart: Deutsche Bibelgesellschaft, GDB -Biblia swigta, Tho iest, Ksiggi Starego y Nowego Przymierza z Zydowskiego 1975. y Greckiego Języka nd Polski pilnie i wiernie przettumdczone [...], [Dantzig], 1632. STB -Biblia, Dat Is De gant che H. Schrifture, vervattende alle de Canonijcke Boecken des Ouden en des Nieuwen Testaments. A Fő-Méltóságú Egyesült Németalföldi Generális Rendek Urai parancsára [...] Az eredeti nyelvekből a mi németalföldi nyelvünkre hűségesen átültetve [...] és a Németalföldi Egyházak közös rendelésére kijavítva a nyomdahibáktól és tévedésektől, amelyek az első kiadásban találhatók. Amszterdamban, a néhai Paulus Aertfz van Ravelteijn özvegyénél nyomtatva [...] Év 1657. JELEK [--] kupiūra žmog[us] atstatyta rövidítés —a javítás kezdete elrontva, a Z törölve” törölve IRODALOM GELUMBECKAITĖ, J. 2002: A ragozási és elöljárós szerkezetek szintaxisa Jonas Bretkūnas Bibliájának Lukács evangéliumában, Vilnius: a Litván Nyelvi Intézet kiadója. (Opera Linguistica Lithuanica, 1.) HaAmMP, E. P. 1997: The inand ad-forms of case in XVI and XVIII c. Baltic. Baltistica 32 (1, 40. KAVALIŪNAITĖ. G. 2001: Az adesszívusz Chylinskis Újszövetség-fordításában. Acta Linguistica Lithuanica 45, KAVALIŪNAITĖ, G. 2002 [2003]: A posztpozicionális helyhatározói esetek Chylinskis Újszövetség-fordításában. Linguistica Baltica 10, 81–97. KUDZINOWSKI, Cz. 1964: 93-111. Chylinski litván Bibliája. Újszövetség 3, Index, Poznan: Állami Tudományos Kiadó. LAIGONAITE, A. 1957: A pasalio helyhatározók a mai nyelvben. Lemchenas, Ch., szerk., A litván nyelvtan néhány kérdése, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 21–39. PALIONIS, J. 1967: A litván irodalmi nyelv a XVI–XVII. században, Vilnius: Mintis. RANGE, J.-D. 1995: Allatívusz és adesszívusz a 16. századi ólitván szövegekben századé. Linguistica Baltica 4, SMOCZYNSKI, W. 2001: A balti nyelvek helyi esetei. Uő., A litván nyelv összehasonlító perspektívában, Krakkó: Jagelló Egyetemi Kiadó, 214–216. 96-102. CHYLINSKIO POSTPOZÍCIONÁLIS HELYHATÁROZÓK RENDSZERE | 49 ZINKEVICIUS, Z. 1980: A litván nyelv történeti grammatikája, Vilnius: Mokslas. ZINKEVIČIUS, Z. 1982: A litván nyelv postpozicionális helyhatározói. Baltistica 18 (1), 21-38. Gina Kavaliūnaitė Érkezett 2003 10 04 Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, 10308 Vilnius, Litvánia [email protected]