„Knygos nobažnystės“ (1653) morfologijos tyrimo galimybės naudojant reliacinę duomenų bazę

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA LI (2004), 1-14 A Knygos nobažnystės (1653) morfológiai kutatásának lehetőségei relációs adatbázis használatával Klaipėdai DALIA JAKULYTĖ Egyetem A cikk a régi litván írások morfológiájának vizsgálatához létrehozott relációs adatbázist mutatja be. Logikai adatmodellt fejlesztettek ki és valósítottak meg a Microsoft Access adatbázis-kezelő rendszerben (DBMS). A Knyga Nobažnystės két részének valamennyi szavát bevitték az adatbázisba. Létrehoztak egy motort a morfológiai (inflexiós) adatok kiválasztására, így a szavak mostantól bármely hozzárendelt tulajdonság vagy tulajdonságcsoport alapján kiválaszthatók. Egy ilyen adatbázis eszközként szolgál az adatok rendezéséhez, kiválasztásához és javításához, valamint szövegek és indexhordozók tárolásához. Lehetővé teszi a kutató számára, hogy különféle nyelvészeti problémákkal, például a főnévi tőváltakozással, a szövegek szerzőségével stb. hatékonyan, gyorsan és pontosan foglalkozzon. 0. BEVEZETÉS A régi írásokat kutató nyelvészek egyik legnagyobb problémája az anyag kiválasztása. Az anyag fő forrásai maguk a szövegek (rendszerint könyvek fénymásolatai), a szótárak és a szómutatók. Ezekből az adatokat (kézzel vagy számítógéppel) átírják, papíralapú cédulagyűjteményeket készítenek, ezeket meghatározott rend szerint osztályozzák és rendezik. Az ilyen cédulagyűjteményből történő anyagkiválasztás hosszú és meglehetősen bonyolult munka: az egész cédulagyűjteményt át kell nézni, ki kell választani a szükséges cédulákat, fel kell osztani őket stb. ; a munka befejezése után a kiválasztott cédulákat vissza kell helyezni a közös kartoték megfelelő helyeire, ellenkező esetben az nem lesz használható. Az ilyen problémák megoldásában a számítógépes technológiák segítenek. A lexikográfiai kutatásokhoz számítógépes szövegkorpuszokat, régi írások adatbázisait stb. hoznak létre. A számítógépes szövegkorpuszok egyik alapvető jellemzője — a szöveg automatikus elemzésének lehetősége, például szövegkonkordanciák automatikus készítése, azaz a keresett szó minimális kontextusban való megadása. Az automatikus nyelvi elemzéshez a szövegeket annotálni kell, hogy a konkordanciaprogram a nyelvi egységeket ne csak formai, hanem grammatikai jegyek alapján is keresse. (Marcinkevičienė 1997). Automatikus nyelvtaniformavagy hasonló felismerő programokat azonban csak a normatív nyelvhez lehet létrehozni és alkalmazni, a régi írások grammatikai jegyeit pedig kézzel kell annotálni. Pl. a Vytautas Magnus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Számítógépes Nyelvészeti Központjában összeállított, 100 millió szóból álló litván nyelvi szövegkorpuszt (donelaitis.vdu.lt/ tekstynas) a függetlenség időszakának kiadványai alkotják, amelyeket úgy válogattak össze, hogy minél ge- 2 | DALIA JAKULYTĖ jobban tükrözze a mai írott litván nyelvet. A szövegkorpusz keresőrendszere lehetővé teszi egy szó keresését, a kiválasztott szó statisztikai adatainak megismerését, a kiválasztott szó konkrét grammatikai alakjának (pl. nepriklausomybės) keresését, illetve a szó valamennyi alakjának keresését a „*” szimbólum használatával (nepriklausomyb*). A Lett Egyetem Matematikai és Informatikai Intézete az interneten közzétette a XVI–XVIII. század régi írásos emlékeinek szövegeit is, hasonló keresési lehetőségekkel (konkrét szó vagy annak része kereshető a „96” szimbólummal), valamint archivált szóalak-gyakorisági szótárés indexfájlokat (www.ailab.lv/senie). Hasonló munka folyik a Litván Nyelv Intézetében is — a régi írások szövegeit számítógéppel gyűjtik vagy olvassák be, és szóalakindexeket állítanak össze. Ezeket félig kézi módszerrel állítják össze, vagyis a számítógép egy speciális program segítségével csupán ábécérendbe rendezi a szóalakokat, megadva azok helyét a szövegben és közölve a kontextust. A szövegtani információkat, valamint az adott szóalak grammatikai és lexikai jelentését kézzel rögzítik (Ambrazas 1998). A régi írások morfológiájának vizsgálatához hagyományosan ugyanazokat a cédulagyűjteményeket használják, mint a szótárakhoz, de felhasználásuk mechanizmusa eltérő: például nemcsak lexémák, hanem más jegyek (szófajok, morfémák, szóalkotás, alak stb.) szerint is rendezik őket. Ennek megfelelően a számítógépes adatbázis szerkezetét és az anyag kiválasztásának lehetőségeit is hozzá kell igazítani. A régi írások morfológiai adatbázisának létrehozására irányuló ötlet Antanas Jakulis által megkezdett, Knygos nobažnystės (1653)' című művel kapcsolatos kutatások folytatásaként született meg. 2004-ig, amikor megjelent a Knygos Nobažnystės fakszimilekiadása (Pociūtė, szerk., 2004), a litván nyelvészek számára csak egy 1968-ban készült mikrofilm állt rendelkezésre (a Tudományos Akadémia Központi Könyvtárában őrzik). A Klaipėdai Egyetem Baltisztikai Központja ugyanabban az évben A. Jakulis által készített fénymásolatokkal rendelkezett a Knygos Nobažnystės (Sumos evangelijų ir Maldų Krikscionisky) című műről, a Művészeti Kar könyvtára pedig — az énekeskönyv xeroxmásolataival. Ezek alapján A. Jakulis összeállította a Knygos Nobažnystės lexikai regiszterét, amelynek csak egy része jelent meg — a Sumos evangelijų lexikája (Jakulis 1995). Ehhez a lexikai regiszterhez elkészítették a teljes lexika papíralapú cédulakatalógusát, vagyis külön lapokra feljegyezték a szavakat, feltüntetve azok alapalakját, jelentését és grammatikai alakját (1. ábra), majd ezeket a lapokat az alapalakok szerint csoportosították és ábécérendben rendezték el. A szerkesztő azonban a Knygos Nobažnystės nyelvét tovább kutatva maga használta a cédulakatalógust, és a lapokat csak általa ismert rend szerint csoportosította át. Lényegében újra kellett volna összeállítani, de szerették volna alkalmassá tenni többszöri használatra. Ezért úgy döntöttek, hogy elektronikus cédulakatalógust — adatbázist — hoznak létre, amelyben különféle morfológiai, lexikai, szemantikai és egyéb adatok gyűjthetők, rendezhetők vagy szűrhetők, és amely a régi írások morfológiáját kutató szakember eszközeként szolgálhat. Egy ilyen adatbázis létrehozása két fő szakaszból áll — a tervezésből és a megvalósításból. A tervezés során meghatározzák, hogy milyen jellegű adatokra van szüksége a régi írások morfológiáját kutatónak, körülhatárolják ezen adatok specifikációját, jellemzőit és egymás közötti kapcsolatait, valamint előre meghatározzák, milyen kérdésekre kell választ adnia a létrehozandó adatbázisnak. E szakasz eredménye a logikai adatstruktúra. Ezt a tanulmány 2.1. fejezete írja le. A Knyga Nobažnystėsről és történetéről bővebben lásd Dainora Pociūtė (2004), Ingė Lukšaitė (2001), Zigmas Zinkevičius (1988: 213-223), Juozas Tumelis (1967, 1968) és mások munkáiban. A KNYGA NOBAŽNYSTĖS ADATBÁZISA | 3. szakasz — az elkészített adatstruktúra megvalósítása az egyik adatbázis-kezelő rendszerben — leírása A 2.2. fejezetben. A régi írások morfológiai adatbázisa, amelyet létrehoztak és megvalósítottak, már használható kutatásokhoz, azaz az adatok feltöltése és szükséges jellemzőik megjelölése után ezek az adatok tetszés szerinti szempontok szerint kiválaszthatók, rendezhetők és sorba állíthatók. A tanulmány második fejezete a létrehozott régi írások morfológiai adatbázisának alkalmazását írja le egy konkrét forrás, a Knygos nobažnystės morfológiai kutatásaira. 1. A RÉGI ÍRÁSOK MORFOLÓGIAI ADATBÁZISÁNAK LÉTREHOZÁSA 1.1. Az adatok logikai struktúrája A lexikai regiszter kartotékájának alapvető elemei a szövegben előforduló szavak alakjai (a továbbiakban minden szóalakot, azaz bármely lexéma minden egyes előfordulását „szónak” nevezünk). Egy kártya — egy szó és annak jellemzői (attribútumai) (lásd az 1. ábrát). 1. ÁBRA A SZENTSÉGES KÖNYV LEXIKONÁNAK KARTOTÉKLAPJA főszó alapalak forrás, oldal, sor a csiefu nyelv szófaja id sas, (E50 stb. „valamilyen cselekvésh- | ez — előrelátott, meghatárooF zott, kiszabott idő, ii határidő““ i jelentése Ismerd meg azt a csiefu látogatót faw/o duolds jam kolap éigfas ird dffiraft —| Bais Eshis Minden szó egyedi. Még ha ugyanazt a szót ugyanabban a formában és jelentésben többször is használják, minden alkalommal más helyen, más kontextusban fog szerepelni; Ha a kártyák meg lennének számozva, az azonos szóalakok különböző számokat kapnának. Ezért az adatbázis fő elemének egy egyedi számmal rendelkező szónak kell lennie. Attribútumai — forma, forrás, alapformák, jelentés stb. Egyes attribútumok (pl. a szófaj, a paradigma) az egész lexémára közösek. A lexéma attribútumainak meghatározására létrehozandó a „Lexéma” elem, amely a „Szó” elemmel „egy a többhöz” kapcsolatban áll, azaz egy „Lexéma” rekordnak több „Szó” rekord felelhet meg. A régi írások morfológiai adatainak általánosított logikai struktúráját a 2. ábra szemlélteti. 2. ÁBRA LOGIKAI ADATSTRUKTÚRA? DALIA JAKULYTĖ Szó I Zisman A szó lexémája ID Tumikabis mmeris A lexéma ID Alapvető f. N Fészek Jelentés 4 Alap. f, ormos Funkció Szófaj Ragozás imekat ; links. ; személyes Eredet Nem L hímn., nőn. ; hat. ; közös Szerkezet Szám {ns többes szám, kettes szám Paradigma Fokozat į melléknév. ; magas... Alap. szó Határozottság /névmás ; rt ormant Igei forma Általános asm dal; f sly ... : Képző(k) Reflexivitás ~~ /sanex; don. Faj fvelk ; reveik, Mód kijel, Lip; ige. ; Idő fes. ; kell. ; kell.d. ; lesz. Idő-/módforma | egyszerű. össz. befejezett össz. megkezdett.,... Személy 11;2;3 Törzs iia la i ow... Irányítás as Isa név. ; eredettel .... Kontextus / szövegsor mondat ar Szöveg į evangélium; prédikáció ima... Szerző Fejezet Oldal Sor A morfológiai adatok sajátosságairól, a tervezett elemekről, azok attribútumairól és egymás közötti kapcsolatairól bővebben a Knygos nobažnystės morfológiai adatbázisának létrehozásáról szóló tanulmány ír (Jakulytė 2001). 1.2. A morfológiai adatbázis megvalósítása A kartoték elektronikus megfelelője — az adatbázis. A gyűjtött adatok feldolgozására, megtekintésére, kiválasztására, nyomtatására, valamint új adatok bevitelére speciális szoftvert — adatbázis-kezelő rendszereket (DBVS) — használnak. Jelenleg a legszélesebb körben a relációs adatbázis-kezelő rendszereket alkalmazzák (pl. Visual 2 Az adatbázisban tárolt információ eleme — az entitás — a logikai adatstruktúrában téglalappal van jelölve. Felül az entitás neve szerepel, az alsó részben pedig az entitás jellemzői (attribútumai) vannak felsorolva. Az „egy a többhöz” kapcsolatot elágazó egyenes ábrázolja. KÖNYVEK EGYHÁZI ADATOK ADATBÁZISA | 5 FoxPro, dBase, Paradox stb.). A Microsoft Office programcsomagba beépített MS Access DBMS rendelkezik a relációs típusú DBMS-ek valamennyi jellemző tulajdonságával, és jól integrálható a csomag többi programjával. Az adatok táblázatokban tárolódnak benne. A főtábla minden sora egy külön rekord — (a fő elem attribútuir jo mai). A többször előforduló elemek (attribútumok) listáit segédtáblákban tárolják. A főtáblába az elemeket beírják, az attribútumokat pedig a segédtáblákból választják ki. A táblák összekapcsolásával különféle lekérdezések végezhetők, amelyek lehetővé teszik az információk kiválasztását egy vagy több táblából (vagyis a szükséges kartotéklapok kiválogatását és kívánt sorrendbe rendezését). A kialakított logikai adatstruktúra alapján a régi írások morfológiai adatbázisát Microsoft Access 2003 adatbázis-- kezelő rendszer használatával valósították meg. Itt két főtáblát hoztak létre: „Szavak” (a szóalakok számára), ir „Alapformák” (a lexémák számára). A segédtáblákban — az attribútumok listái találhatók. Valamennyi segédtábla kapcsolattal csatlakozik a főtáblákhoz „egy a su sok közül“. A régi írások morfológiai adatbázisának táblázatai és a közöttük lévő kapcsolatok a 3. ábrán láthatók. 3 ÁBRA ADATBÁZIS TÁBLÁZATAINAK IR KAPCSOLATAI KÖZÖTT JŲ DBVS MS ACCESS SÉMA Szerző Fejezet Oldal Sor Önállóság Alapvető formák Meghatározottság Irányítás Az ige for Ragozás, személy Szóképzés Alapszó Szóképzési formáns Alapvető gyökér1 Alapgyökér 2 Képző (os) Előtag (iai) ngiamasis basis Lako/nuosakos for Személy Megjegyzések Jaknavičius Sirvydas Daukša 3 Egyelőre itt maradnak a táblázatok eredeti elnevezései. Ezek ko valószínűleg nem változnak, — az elnevezés megváltoztatása o meglehetőjo sen bonyolult, a felhasználó általában nem látja. 6 | DALIA JAKULYTĖ Egyes segédtáblák már ki vannak töltve, mások — minden egyes írásos emlékhez igazíthatók. Ki vannak töltve a grammatikai kategóriák táblázatai (amelyek a 3. ábra bal oldalán láthatók). Mindegyikük több oszlopból áll: azonosító, az attribútum neve (nevei) és megjegyzések. A segédtáblából a főtáblába csak az azonosító kerül be, de a gum esetében egyes attribútuduomenų atrankoje galima naudoti bet kurios grafos duomenis, todėl vartotojų patomokat litván és nemzetközi terminusokkal egyaránt meghatároznak (vö. az eset kategóriáinak felsorolását az 1. táblázatban). A „Kontekstas”, „Skyriaus- ”, „Teksto” és „Autorių” táblázatok minden egyes írásos emlékhez igazíthatók. A „Pagrindinių formų” (lexémák) és a „Reikšmių” táblázatok kezdetben üresek, de az adatok betölthetők egy másik írásos emlékhez létrehozott adatbázisból. 1. TÁBLÁZAT. A RAGOZÁSI KATEGÓRIA ATTRIBÚTUMAINAK JEGYZÉKE Ragozási kategória ID Eset Latinul Megjegyzések 0 i 1 alanyeset N. Nominativus 2 birtokos eset G. Genitivus 3 részes eset D. Dativus d 4 tárgyeset A. Accusativus 5 eszközhatározói eset I. Instrumentalis 6 helyhatározói eset In. Inessivus 7 illativus. Il. Illativus 8 adessivus. Ad. Adessivus 9 allativus. Al. Allativus 10 vocativus. Vokativusz 21. hét eredete G. birtokos Birtokos genitivusz A KNYGOS NOBAŽNYSTĖS ADATBÁZISA | 7 2. AZ ADATBÁZIS ALKALMAZÁSA A KÖNYV NEMESSÉGÉBEN A MORFOLÓGIAI KUTATÁSOKHOZ 2.1. Adatbevitel Mielőtt egy konkrét írásos emlék morfológiai adatait bevinnénk, az adatbázist hozzá kell igazítani. Például a KN nyelvének vizsgálatakor figyelembe kell venni a szöveg szerkezetét és szerzőségét (bővebben lásd Jakulis 1982, 1984). A különböző könyvrészeket különböző szerzők készítették vagy fordították, ezért a „Szöveg” táblázatban feltüntetik a szövegtípusokat (evangélium, prédikáció, ima, ének...), a „Szerzők” táblázatban pedig felsorolják a KN ismert szerzőit. A „Skyrius“ tábla is kitöltésre kerül — felsorolják az összes KN-fejezetet (lásd a 6. ábrát). Az adatok bevitele a szöveg begépelésével kezdődik. A begépelt szöveget soronként betöltötték a táblázatba, a sorokhoz azonosítószámokat rendeltek. Ezután a szöveget szavakra bontották, azokhoz azonosítószámokat rendeltek, megjelölték a sorok ID-jét, a szöveg ID-jét, a fejezet ID-jét, valamint az eredeti oldalés sorszámokat. Mindezeket a műveleteket a szerző által létrehozott Microsoft Word szövegszerkesztő-- makrókkal automatikusan hajtották végre. Mivel ebben a szövegben a szóhatárok gyakran nem esnek egybe a szavak közötti szóközökkel, az elkészített táblázatot átnézik és kijavítják. Az átnézett táblázatokat betöltik a morfológiai adatbázis megfelelő „Kontekstas” (ezt „KNtekstas”-ra nevezték át) és „Žodžiai” tábláiba. Az egyéb jellemzők (nem, szám, eset, igeidő stb.) ID-jét manuálisan (nem automatikusan) írják be az adatbázis „Žodžiai” táblájába. A bevitel megkönnyítése érdekében az ID-k számok, az adott kategóriák sorszámai, így például a Kryftaus szóalakhoz (férf. egyes szám birtokos eset) a megfelelő rovatokba csupán a „1“, „1“, „2“ számokat kell beírni (vö. 4. ábra). 4. ÁBRA A „SZAVAK“ TÁBLÁZAT RÉSZLETE. AZ ALAK MEGADÁSA BSR | Szó I Kontextus cision im ea oy i Via ro | | 20030701 dteyfiancia 200307 2 I 301 3 7 O etti(at) ateiti 2 1 2 1.12 3 0 | | 20030702 Pona 200307 2 I S01 3 7 ponas ponas la 1 1 1 2 1 0 P| 20030703 Kryftaus 0007 2 1 Sot 3 7 O Kristus 102/1 1 10 0 || 20030704 ant 200307 2 1 s01 3 7 0 ant 2804/1 0 g-.0 '0 0 0 |_| 20030705 luda 200307 2 1 S01 3 7 0 sūdasi sūdas 1 1 || 2 1 0 A főalakok megadása előtt a megfelelő bejegyzést létrehozzuk a „Főalakok“ táblázatban, majd a „Szavak“ táblázat „Főalakok“ rovatába beírjuk, vagy a lista lenyitásával kiválasztjuk (5. ábra). 8 | DALIA JAKULYTĖ 5. ÁBRA. A „SZAVAK“ TÁBLÁZAT RÉSZLETE. A FŐBB ALAKOK MEGADÁSA | | i [K m: | a Sa Fb lg Zi Jelentés HOE my ar ira 2 1 3 7 0 eiti(at) ateiti 2 1 1 0 | | 20030702 Pond Ar 2 1 ui 3 7 0 úr úr la 1 į 1; į 0 |-7| 20030703 Kryftaus 200307 2 1 sol 3 7 0 o 0 | | 20030704 ant 200307 2 1 S01 3 7 0 1 0 0 | | 20030705 fuda 200307 2 1 S01 3 7 0 Knstu Knstusas, Kristuso 1 1 0 | | 20030706 raBtas 200307 2 1 S01 3 7 0 |knvida krividė krivida, krividos 1 1 0 |_| 20030707 Bwentas 200307 2 1 S01 3 7-8 0 Įkrividijimas knvidy krividijimas, krividijimo 1 1 0 | | 20030801 primeana 200308 2 1 so 3 8 O Įkryžiavoti (nv kryžia' nukryžiavoti, --, --ojo 5 1 0 | | 20030802 Kayp 200308 2 1 S01 3 8 0 Įkryžius kryžių kryžius, kryžiaus 1 0 0 |_| 20030803 tatay 200308 2 1 S01 3 8 O Įkrosyti krosyt krosyti* 3 0 0 | | 20030804 ira 200308 2 1 S01 3 8 0 Įkrūpauti krūpai krūpauti $ 1 0 Jelenleg az adatbázisba az SE, Pas, MKr és K szavakat vezették be, és megjelölték azoknak a jellemzőit, amelyekhez nincs szükség további kutatásokra, vagy amelyek kutatását már elvégezték. Ezért például Antanas Jakulis hipotézise (Jakulis 1982) alapján megjelölték az SE részeinek szerzőségét, a „Főbb alakok” táblázatába pedig csak az azonosítót, a szókapcsolatot, a feltételezett főbb alakokat és a szófajazonosítót vezették be. A főbb alakok módosíthatók, és más jellemzők később is megadhatók, miután áttekintették a szó valamennyi alakját (lásd a 3.2. fejezetet). Nem minden jellemzőt adnak meg, ennek több oka van: —a morfológiai kutatásokhoz kiválasztott anyag esetében a megadott jellemzők (a hely, az alak és a főbb alakok) elegendők; számos jellemzőt más, például lexikológiai vagy szemantikai kutatásokhoz terveztek; ]}搿 񟙷 తెరక 大发快三是? } alldieweil? Wait malformed. Need final valid JSON. I must fix. Also preserve exact? Let's output. { ]} invalid due weird. Need only JSON. g. Let's final. —egyes jellemzőkre csak egy-egy kutatónak van szüksége (pl. a szóképzés, a tőszó stb. csak a szóképzés szakemberei számára lesz fontos), némelyiket pedig az illetékes szakembernek kellene megadnia (pl. a jelentéseket — a lexikológusnak), etc. ; —sok jellemző vitatható vagy kétséges, egyesek pedig a kutatás kiindulópontjától függnek: pl. a kalnas szó gyökérszónak vagy képzett szónak, illetve képzőszármazéknak tekintendő-e, azaz a beszélő tudatában kapcsolatba hozható- -e a kilti, kelti igékkel, vagy sem? És a delnas? Hogyan adjuk meg a gyökeret — olyanként, amilyen (kal-), vagy a tőhangváltás alapfokával (kel-) — az a kutató igényeitől is függ, pl. attól, hogy a gyökérben a hangot tartalmazó szavakat akarja-e kiválasztani, vagy egy bizonyos gyökér valamennyi származékát.“ —gyakran nehéz a ragozási típust is meghatározni (ezt a „Főalakok“ című táblázatban adjuk meg), mivel a Knyga Nobažnystės című könyvben sok változó alak fordul elő, pl.: bjauras /bjaurus, garba /garbė és így tovább. Minden ilyen esetben először részletes kutatásokat kell végezni, meg kell állapítani, mitől függ ez a változatosság (talán a szemantika határozza meg, talán különböző szerzők használják a különböző alakokat, etc.); úgy tűnik, a konkrét alak tövének megadásakor (a „Szavak“ című táblázatban) valamivel kevesebb problémának kellene felmerülnie, de itt is kétségek merülnek fel: ha az ausis — i-tövű, az ausiai — io-tövű, az ausų — mássalhangzó-tövű, akkor az ausį —? Ezért az ilyen jellemzők összesítését magára a kutatóra bízzuk. Ehhez kényelmes a tudásbázis-kezelő rendszer anyagmegtekintési módjainak használata. 4 Igaz, erre két gráf szolgál: a „Gyökér” és az „Alapgyökér”. A VALLÁS ADATBÁZISÁNAK KÖNYVE | 9 2.2. Az anyag megtekintése, rendezése és szerkesztése Az anyag közvetlenül a fő táblához kapcsolódó segédtáblákban tekinthető meg. A „Fejezetek” táblázatban áttekinthetjük minden egyes fejezet teljes szövegét (6. ábra). 6. ÁBRA A „FEJEZET” TÁBLA RÉSZLETE. 13. FEJEZET TARTALMI ÁTTEKINTÉSE | | Fejezetazonosító | Könyv | Fejezet címe | Evangélium |Kezdeti pu: | +1S12 1 Az ötödik vasárnapon három király után Máté 13, 24:30 37 =!5813 1 Böjt előtti vasárnap Máté 20, 1:16 4C | ID | Sorok | Szöveg + 204005 A HÉT 8 NAPJÁN = 204006 RÉGI UZUGAVENIU. g | + 204007 EVANGÉLIUM Máté. 20. 8 mf 204008 Hasonlatos a mennyek országának története egy emberhez 1 E 204009 aki kiment, hogy munkásokat fogadjon a szőlőjébe 1 EF 204010 és megegyezvén velük egy dénárban napjára, elküldte őket a szőlőjébe 1 pip 204011 pedig a harmadik órában kimenvén, látott másokat tétlenül állani a piacon. | + MAN? TeiRaias dna alina tvačia imide Ihe Rosse 1 A szöveg áttekintésekor megtekinthetjük és szerkeszthetjük az egyes sorok minden szavát és azok jellemzőit (7. ábra). 7. ÁBRA ADATOK ÁTTEKINTÉSE A „KN SZÖVEG*” TÁBLÁZATBAN | ID | Sorok | Szöveg Oldal | Sor | + 207005 uzutaykis/ne ragaus [mierties ant amžiu/kal-1 = 207006 beia tada jam židay. Most megismerem az ördögöt 1, D | Szó [Szöveg[- Szerző] Fejezet [Oldal|Sor|Szerző- |Alapformák| Jelentés |Ragozás| Nem|Rész|Kapcsolat|Szótő|Fok| Ap |-| 20700601 tada 1 1 S20 70 6 O tada 0 0 {0 lo io 0 |-| 20700602 iam 1 1 S00 7 6 0 iis 0 1 2 11 3 o 0 |-| 20700603 židay 1 1 S20 70 6 0 žydas 0 1 i 13 id 10 |_| 20700604 Dabar 1 1 50 70 ls O dabar dabar 1/o 9 io 10 o 10 |» | 20700605 paind 1 1 S10 70 6 0 = žinti(pa) 0 2 | 0—13 io gv o | | 20700606 iuog 1 1 S20 70 6 0 jog 0 0:0 {0 0 o 0 | | 20700607 welnia 1 1 S20 70 6 0 = velnias 0 1 1 1 4 2 0 |%) 0 0 0 0 0 0 0 10 ip 0 gig + 207007 turi. Ábrahám meghalt, és feltámadaBay/o te 1 į j 2 + 207008 beszélsz, ha az én szavamat uzutaykis/ne ragaus 1 Az alapformákat áttekintve minden egyes szó előfordulásának összes esetét látjuk (8. ábra). Ebben az üzemmódban a legkényelmesebb a főalakokat módosítani, valamint a lexéma egyéb jellemzőit megadni, mivel itt láthatók az egyes szavak összes alakjai, a szöveg és azok a fejezetek, amelyekben előfordulnak stb. Ezért csak itt lehet megpróbálni meghatározni például az egyes lexémák ragozási típusát.