„Zanavykų šnektos žodynas“ II (L–R)

174 | RECENZIÓK (a szerző 1958-ban 3 hétig a bátyja családjánál élt, ezért nővérének és bátyjának a beszéde sokkal archaikusabb és rendszeresebb). Ott 6-znd-~ uéznai van, nem wznai (275. o.), aiistrinis (dustrenis), nem dustrinis. Természetesen a Palangai nyelvjárás az északnyugat-žemaitiai nyelvjárás (Litvánia földrajzának harmadik összekeverése, lásd a 276. o.-t). És Degučiai az úgynevezett dzūkiniai területhez tartozik, nem a klaipėdaihoz. Doutu, invali.do.m”, va-ikd. nem e nyelvjárás alakjai: d6-to, invaledoma, vacks:, többes szám. loc. Sé5'd-s m'été’s – a transzkripció készítője vagy valaki más alkotta. Nagyon kiváló tervezésű könyv, sok munkát és reményt fektettek bele, de hiányzott a részletekre fordított figyelem, az átírás jelentősen elmaradott, sok benne az igazságtalanság is. A munka vezetője szociológus nyelvész, tősgyökeres vilniusi docens, doktor. Laima Grumadienė a sok munka és a nyelvjáráskutatásban szerzett csekély gyakorlata miatt, úgy látszik, nem tudott a szerkesztőknek kellőképpen segíteni. Tudományos célokra használva ezt a könyvet legyünk kissé óvatosak. A Litván Nyelv Intézete: ZANAVYKU SNEKTOS ZODYNAS II, L–R. A SZÖVEG SZERZŐI: RIMA BACEVIČIUTĖ, GIEDRĖ CEPAITIENĖ, VILA SAKALAUSKIENĖ, JANINA SVAMBARYTĖ, KLEMENTINA Vytautas Antanas Vitkauskas Gauta 2005 06 09 VOSYLĖ. SZERKESZTŐK: VILIJA P. VileiSio g. 5, 10308 Vilnius, Lietuva SAKALAUSKIENĖ (FŐSZERK.), KLEMENTINA VOSYLĖ. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet, 2004, 595 o., ISBN 5-420-01550-1 (2. kötet), ISBN 5-420-01506-6 (összesen). Már a Zanavykai nyelvjárási szótár második kötete is rendelkezésünkre áll, amely az L–R betűkkel kezdődő szavakat tartalmazza. Ez az általános (teljes) típusú nyelvjárási szótár a köznyelv alapját képező nyelvjárás által rögzíthető, valamint az LKŽ-ből kiírt, az expedíciók során fel nem jegyzett teljes lexikát közli; egyszerűsített fonetikai átírást használnak (kár, hogy nincs benne a nem feszes magánhangzó 9, a mássalhangzók 7, 7', x). Nagyon jó, hogy elhagyták a szépirodalmi írók mondatainak és szavainak idézését (mert még az abból a tájból származó írók neologizmusait és máshonnan összekapkodott szavakat is közölték — ez nem a tájszótárak tárgya). A szótár valóban sok megbízható és teljesen új nyelvjárási anyagot, élő és nagyon szemléletes népi nyelvi példát közöl, amelyeket kétségtelenül sok litván nyelvkutató, különösen pedig a beszélt nyelv kutatói is felhasználnak és értelmeznek majd munkáikban. A szótár a mai történelmi korban is fontos, amikor az örökölt beszélt nyelvi rendszerek egészét erősen befolyásolja a köznyelv és annak hatóeszközei, különösen a rádió, a televízió, a közigazgatás és a politikai tényezők. Ez különösen jól látható a Šiauliai-vidéken, ahol az újdonságokat élvezettel hajszolják, a szleng pedig mindenféle kölcsönszóval és tükörfordítással együtt úgy hangzik a helyi Jonas Jablonskis földijének ajkán! Ezekből itt egy keveset közöltek, talán csak figyelmeztetni kellett volna a szótár használóit az ilyen szavak és formák újdonságára. Ez a hivatalnokság „hozzájárulása” nyelvünk egész állományához: tömegesen SK „tömegesen* (130. o.); pramapyti (jelentése: előre látni) (135. o.); frazeol. vezérlőcsomópont,,agy* (139. o.); [nő] megfullad (157. o.); misiitginis,,- bolond* (a zsidó életből) (201. o.); motininé [kiaulé],,vedeklé“ (216. o.); pamusti blata.,belemászni, RECENZIÓK jl? kommunikálni* (230. o.); állandóak (288. o.) Zp = állandóan; szaporulat. (=szaporulat:) eladásra neveljük (=... eladásra nevelni) (469. o.); [befejezve] propkes (478. o.); rota (1) zsargon a szovjet hadseregből (574. o.); határok fn. (2) = határok (szl.) (575. o.). Hála Istennek, kevés ilyen van, csak kár, hogy nem jelezték valamilyen rövidítéssel az újdonságukat, öröklődésből való hiányukat (40–50 év), és a csend félrevezethet egy-egy fiatal kutatót Litvániában és külföldön (így történt és történik a különféle helytelen transzponálások és történelmietlen közlések miatt is). Tudjuk, hogy emiatt különösen a szavak földrajzának kutatásai szenvednek kárt, amelyekre az etimológia tudománya gyakran támaszkodik. A nyelvjárási tényeket gondosan ellenőrizték, nagyobb kifogást nem lehet felhozni. Az ilyen adatok talán hihetetlennek tűnhetnek: egyes szám; gal. rozanc'u = rozanc'u: (9. o.) NM; manu vaiks pala-idoc tu6é (=thos?) kapuds (10. o.) LK¢; vienc []r'tbas (=vienc Sriiibas) (17. o.); liettts (3) (65. o.) — ez a kisvárosiak által /ytusra változtatott szó; paim[k] kudla: (=paim[k] kiidla.) (85. o.); arkléj (=ar'kl'éi) (86. o.); pro: li-tu: BBL, ar ne pro. I'i-tu. (90. o.); maréd, maréds = maréd, maréds (tar. ma-réd, ma-réds) (129. o.); vaskar6- -s NM (157. o.) = va-Skar6- -s; ato-sto-- gu. (159. o.) = atdsto-gu. ; csak a nesavé alak szerepel, amelyből a szótárban nem szereplő nesaveéjée alakot írták át (260. o.); nesénija (iS LKZ,,., 704) A hibás nemet nem kellett terjeszteni: csak nesé.n'ij@ van (261. o.); nupleskéjo SNT (429. o.) = nupleské- -ju; isva-ri jus pl@-tku. rinkt NM (432. o.) = isva-r'e: jus plé@-tku: rigkt; diong LeL (436. o.) = dutionq; pi-dimus JNK (482. o.) = pti-di-mus; i[S] C@ GRS (534. o.) = if Cee (§ az ir és é nem vonódik össze); rébloti lizde yra re-bl'o-je LKC (p. 536); kasn'tka. LK¢ (p. 541) = ka.s'n'tka. ; ri-skiai n. (p. 564) = ryskiai ADV. ; senitka. i-so-dinu... NM (p. 572) = senitka: i:so-dino-; gi-vé-si SNT (p. 573), LKS (p. 587) = gi-vé:si; déodavu NM (p. 577) = duiodavo- :; j@-s JNK (583. o.) = jeé:s; da-gi SK (583. o.) = dé.gi (i8 dargi) és még egy másik. A hangsúlyozási kérdések az első, siralmasan hangsúlyozott kötethez képest meglehetősen rendezettek. Itt a szerkesztő, dr. Vilija Sakalauskienė, a griškabūdisi nyelvjárás képviselője szilárd álláspontja az I. kötet rendezetlenségéből nyomot sem hagyott: az LKŽ utolsó köteteinek egyik legjobb szerzője és szerkesztője nem engedte meg magának és munkatársainak, hogy félvállról vegyék a nyelvjárástudomány fontos területét (talán nem egészen világos ez a megfogalmazás: „A szótárban a címszavak hanghordozását úgy jelölik, mint a köznyelvben“ — 5. o.). Láthatók a beszédmód legkisebb eltérései is, még F. de Saussure törvényének be nem tartására és más efféle dolgokra is akad példa: ge-lés... langines (23. o.) = lay'g'inés; i-... leke-tin'- us (= lek'e-t'in'- us) miskas (45. o.); /d.uZuose (3) (31. o.) aligha lehet; sré-p's'u (35. o.) = sré:p's'u; gi-vae-na (39. o.) = gi-v'@-na; egyes szám helyhatározói eset beld.isve (51. o.) = beld.is'v'- e-; liejinys (3°) (60. o.) = (3*); liésas, -a (4) (62. o.) = liesas, -a (3), vö. liespienis (63. o.); loviskiai (99. o.) = léviskiai (a lizde-ben javítva); mandieéra (1) (120. o.) = mandiera (1); iiméci6ti turi dainos kirtj (144. o.) = iimécioti; méistré 1 kiré., nem 3 (151. o.); uzgeé-su (156. o.) = uzgeé-su; Zi-di (157. o.) = Zi-d'i; mésininkas, -é (2) (163. o.) = (1); ri-pesc'u (166. o.) = ra-pesc'- u, vö. plg. ruipestis (589. o.); ré-ksmas (183. o.) = ré-ksmas, vö. réksmas (540. o.); Z't-ri (193. o.) = Zitiri; need.ugdavu (193. o.) = ned.ugdavu; gd.n (202. o.) = gan; mundiéra (220. o.) = mundiera (1); tiszteletlenség (2), de 2 kiré. nem illik acc. nepa.garba: (3°?) (257. o.); a forma valé.i meggyőző, mert a kezdő hangsúly nem bomlik fel, és nem folytatódik a diftongusok és kettőshangzók kapcsolódásain keresztül (266. o.); norti, vagy tényleg? (282. o.), mert a fészekben csak noro, panoro; nuoseklis, -i (3) = (4 vagy 3°) (289. o.); olbyti (294. o.) = dlbyti; pamazyciais (p. 324) = pamazyciais; i-sité-mijeu (340. o.) = i-sité-mijau; pasiturintis (1) —šie dalyviai kirGiuotés numerio neturi (p. 342); vé-leva (p. 349) = v'é-leva; paptils = papals (p. 349); irgi (p. 351) = ifgi; pristojus [arkliui] (p. 366) = pristdé-- jus; pintis acc. pl. (p. 370), vö. pintis (1) 176 | RECENZIJOS (p. 400); uspilto-s (p. 397) = us'p'ilto-s; vad6-ve-(- p. 414) = vad6-ve-; atéjo-(p. 414) = até-jo-; to-ks (p. 430) = to-ks; lé.idz’u (p. 457) = Ié.idz'u; ptioksté (nincs a szótárban); peli:ti (p. 462) = peli:ti; acisé-zdavo (p. 467) = acisé-zdavu; é-da (p. 479) = é-da; Za-si-tez (p. 484) = Za's'i-t'es; riedam (p. 508) = riédam; pasiré-d'- e. (p. 532) = pasiré-d'- e. ; k6-ta (p. 543) = ké-ta. ; atlé-kt (p. 559) = atl'é-kt; reng'uds'i (p. 565)= rey'g'tos- 'i; pasiryzimas (1) (p. 569) = (2); rodyti (570. o.) = rédyti, rodo, rédé; lehet, hogy még valami észrevétlen maradt. A hibák ebben a műben valóban csökkentek, közeledünk a példás tudományos szöveghez: ilyen fordítási és más hibák, ezért könnyű volt őket (a nyomdai előkészítés során) jelezni és kijavítani. Minden a nyelvjárástól függ? Hiszen a „nyelvjárási szó” meghatározatlan fogalom, noha az egész szótárkötetet mintha a „megörökölt szó” meghatározása kapcsolná össze. Nem nyelvjárási szavak és formák is vannak: literdtas (p. 88), stlosiu (=sulosit) (p. 97); neismaisi- -tu. GRS = neismaisi- -tu. (úgy tűnik, ott ilyen metatóniák nincsenek); uz bl@-cvas (452. o.); daugumo-- (=daugiausia) rifiko-[vezti] tarnd.uto-jus visus JNK (559. o.) és stb. Ez sem sok, pedig a hivatkozások nagyon hasznosak és szükségesek lennének. Most várni fogjuk ennek a beszédcsoportnak, a köznyelv alapjának teljes kincsét, az utolsó részét. A harmadik kötetben a kellemetlen hibákat és hiányosságokat is meg kellene jelölni. A nyelvjárási lexika szótárainak megfelelő összeállítása és lejegyzése rendkívül fontos ügy — a nyelvjárások és a régi írásos emlékek a nemzet nyelvének nagy kincsei, amelyek számos indoeurópai nyelvészeti kutató számára fontosak. Vannak még megoldatlan kérdések is, például a mássalhangzócsoportok lágyságának kérdése: m'iyks'ti vagy másképpen, al'ks'n'is vagy másképpen. A Litván Nyelv Intézete IRENA ERMANYTĖ ANTONIMÁK SZÓTÁRA Vilnius: Litván Nyelv Intézete, 2003, xxiii Vytautas Antanas Vitkauskas Gauta 2005 06 09 + 584 p., ISBN 9986-668-5P. VileiSio g. 5, 10308 Vilnius, Lietuva 2-2 Az Antonimák szótára hosszú időn át végzett, sok tudást és alaposságot igénylő munka eredménye. Szerzője, Irena Ermanytė tapasztalt szótáríró, aki hosszú éveken át írta és szerkesztette A litván nyelv nagy szótárát, valamint kiadta az iskolai Litván antonimaszótárt (1985), ezért teljes mértékben megbízhatunk mind nyelvészeti képességeiben, mind tudományos tisztességében. A recenzió tárgyát képező szótár a szakmai szótárak típusába tartozik, mivel egyetlen típusú lexikai egységeket tartalmaz: olyan szavak párjait vagy sorozatait, amelyek jelentései diametrálisan ellentétesek, azaz antonimák. Az anyagot A litván nyelv többkötetes szótárából válogatva, szépirodalmi és publicisztikai példákkal kiegészítve e műben arra törekedtek, hogy mind a rendszerszerű, mind a kontextuális antonimákat bemutassák, és magyarázzák mind a litván köznyelv, mind a nyelvjárások, mind a régi írások adatait. Így tehát jelentős terjedelmű lexikográfiai munka áll előttünk, amelyben nemcsak a mai litván nyelv szavainak rendszerszerű kapcsolatairól találhatók adatok, hanem az egyes szövegekben kialakuló ellentéti viszonyokról is, amelyek ilyen vagy olyan módon az egész nyelvi rendszert befolyásolják.