Mažmožiai 16, 17
Full text
Acta Linguistica Lithuanica
LIX (2008), 141 – 142
Megjegyzések
Remarks
16. apróság
A halott élővé akar válni. Az autodidakta Antanas Juška, aki lelkesen gyűjtötte a nyelvjárási szavakat, egy olyan bakūžė szóból alkotta a bakà szót, amelyet a bak- és a -ūžė képző összetételének vélt. Ez az új szó Juška szótárának I. kötetében jelent meg. Az LKŽ I szerkesztőinek segítő tudóscsoportja (E. Fraenkelis, J. Gerullis, J. Otrębskis, A. Salys, P. Skardžius) 1939–1941-ben nem engedte újra forgalomba hozni ezt a megalkotott szót — az LKŽ I-ben (1941) nem szerepelt, elhallgatták.
Sajnos B. Tolutienė figyelmeztetése is feledésbe merült a mesterséges bakos szó eredetéről (Literatūra ir kalba 5, 1961, 153. o.). A Lietuvių kalbos enciklopedijoje (Vilnius, 1999, 45. o.; a második kiadásban megismételték) ez a szó ismét valódi nyelvi tényként jelent meg. Hasonlóképpen a Słownik etymologiczny języka litewskiego című Smoczyński-könyvben is megjelent a bakà (2007, 42. o.). Ebből semmi jó nem származik a tudomány számára. Juška számos más ilyen új szót is alkotott: kumė ← kumelė, sama ← samana, šãža (šáiža) ← atšãža, atšáiža stb. (vö. a szerző Lietuvių kalbos žodyno taisymai című könyvében (2006) felsorolt, a nyelvjárásokban végzett ellenőrzés során nem hallott szavakkal: Lietuvių kalbos žodyno taisymai).
17. apróság
A híres krakkói egyetemi baltista, prof. Wojciech’as Smoczyński’s továbbra is a litván nyelv szókincsének etimologizálásával foglalkozik — újonnan közzétette könyvének, a Słownik etymologiczny języka litewskiego című műnek a kiegészítéseit, a sajtóhibákat és egyéb tudnivalókat (lásd: „Uzupełnienia do Słownika etymolognego języka litewskiego“, Acta Linguistica Lithuanica 58, 53–151).
A tanulmányban minden nagyon érdekes és értékes, bár egy dolog különösen felkeltette a figyelmet és a korábbi szerkesztő érdeklődését. Az LKŽ I. kötetében az LKŽ ötletgazdája és nagy úttörője, Juozas Balčikonis azt írta, hogy „... akadtak olyan gyűjtők is, akik nem tudtak különbséget tenni a valódi szavak és a képzeletük szülöttei között” (LKŽ I, „Prakalbos”, V. oldal). Ilyen tényeket a gazdag képzelőerejű tauragnusi nő is alkotott, ezért a Tauragnusból és más helyekről általa közölt adatokat gyanúval fogadták és ellenőrizték (lásd még Birutė Jasiūnaitė lexikológus és etnográfus gondolatait Baltistica XLII (3), 2007, 446. o., valamint e sorok szerzőjének, az LKŽ szerkesztőjének
141
Pastabos
knygą Lietuvių kalbos žodyno taisymai, 2006). Toks pasirodė ir Tauragnų žodis sūduvā „purvynas‘, etimologo Broniaus Savukyno palaikytas patikimu. Jis buvo spiriamas paneigti tai, nes tikrinant vietoje visi sakė tokio žodžio nežinantys, net a. a. dr Kazimieras Gaivenis tik šypsosi.
Most ezt W. Smoczyński professzor is megismétli (ugyanott, 126–127. o.), és az LKŽ téves szócikkutalásaként említi. Nem, ezt alaposan ellenőrizték, és nem került be az LKŽ-be. Az ilyen dolgokról le kellett volna mondani, akárcsak annak a gyűjtőnőnek a Tauragnusba áthelyezett bātnyko „dzsúk erdei méhésze”, a pogány istennőként kitalált Indrajos esetéről, amelyet lelkes keletiek, utenaiak és mások terjesztenek. Maradjon ez a sūduvā a nyelvésznő autodidakta hitének ügye, annak bizonyítékául, hogy hisz fantáziája művében és eredményeiben. Juozas Balčikonis professzor ezt nagyon jól tudta, és messzire előrelátott. Az elhunyt Bronius Savukynas nem látta előre, hogy ezt közzétegye, mert a Litván Nyelvi Intézetben megindult az elbocsátására irányuló akció, amiért kapcsolatot tartott a Német Szövetségi Köztársaságból érkező turistákkal. És bizony volt ilyen...
Vytautas Antanas Vitkauskas
Litván Nyelvi Intézet
P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Litvánia
142