Dėl „SEJL“ papildymų

Acta Linguistica Lithuanica LX (2009), 129–134 Megjegyzések A SEJL kiegészítéseihez A krakkói tiszteletre méltó professzor munkájával K. Būga, E. Fraenkel, J. Kazlauskas és Urbutis után tovább lendítette nyelvünk lexikájának etimológiai V. vizsgálatát; mindent a balti nyelvek alapos ismeretével mutat be. A legfontosabb forrásokra, az LKŽ-re, K. Sirvydasra, részben A. Juškára, különösen pedig Z. Zinkevičiusra támaszkodik. Ezért meg kell értenünk a mű rendkívüli jelentőségét nyelvtudományunk számára, és ki kell fejeznünk megbecsülésünket a ir tudós iránt, mert mi E tekintetben meglehetősen le vagyunk maradva. A szerző tudományos munkáiban, úgy tűnik, valósággal forr benne az energia. Íme, kezünkben tartjuk és figyelmesen vizsgáljuk a 2007 mindössze ezer ir oldalnyi, néhány év alatt kiadott könyveket, amelyek még a nyelv A folyóiratban Minden javítás és kiegészítés sora. Sok nyelvész számára W. Smoczyrski könyvei valóságos felüdülést jelentenek. Mindazonáltal a Szótárban közölt bizonyos szavak etimologizálását illetően eltérő véleményen vagyunk (például: Géiti, arsus, [éSis ir stb.). Néhány ir hangsúlyozási kérdés kétséges. Ezek nem különösebben jelentős hibák, de félrevezethetik a Professzor műveinek olvasóit és követőit. Reikia priminti visiems, kad nemažai bendrinės kalbos žodžių turi ne paveldėtą kirtį ar priegaidę, bet pakeistą, paimtą iš tarmybės rato Žmonių: tai proga, ir (4) — priega, reikšmė (4) < rėikšmė, veiksmas — véikslas ir kt. Pvz., audrė poetų ir teatralų imta bendrinės kalbos teisėmis vartoti tik nuo 1935 m. pagal ežero vardą Audra, -ds (Aldrd, -ds), dabar pasidarė norma (net bk jaunesni žemaičiai jos tvirtai laikosi). Taip yra daroma ir su žodžiais lék3té > lékSté, 6da -> odd, kibiras — kibiras, vérgas > vergas, pavérgti > pavergti, vdistas > vaistas, Zdisti > Zaisti, spéigas > speigas ir t.t. W. Smoczyrski minden hangsúlyozási változatot egyenrangúan ír le az örökölt változatokkal. Nem, ezek újításos hangsúlyozási változatok, a szavak fejlődésének eredményei. ne Ez heves vihar / (LKŽ! Egyáltalán nem volt megadva, akárcsak a kibiro /kibiro'). Az aikštės (4) szót a fiatalabb nyelvjárásokban a dikste a tanítók révén aikste alakra változtatta; így j történt ir az aistra szóval (2) Žemaitijos, dabar bk (4). „Į institutą kellett vinnem, hogy lejegyezzem és meghallgassam a nyelvjárási szavakat B. Vosylitė és K. Ulvydas 1956-os döntése alapján: Állítólag csak Vilnius, Žaliakalnis, talán Panevėžys. Ez újonnan megtanult, és a LKŽ számára szükségtelen 129 Megjegyzések Természetesen a nyelvi normák változnak, nem merevedhetnek meg. Ha nem rombolják le a nyelvi rendszereket, a művelt társadalom o szinte egyetemesen elsajátítja őket, el kell fogadnunk és el kell ir kezdenünk szinonimikusan változtatni. Csupán A VPU hallgatói által megjelölt változatokat egy tudós „A litván köznyelv hangsúlyozása” című tankönyvéb- (2007) en mind ir Kelet Litvánia, és iS A kaunasi szerzők hajlamosak sok mindent ka megváltoztir atni, figyelmen kívül hagyva a szabályszerűséget, miután ir megtanulták. Tegyük fel, hogy a hangsúly régiséget jelez. Pl., sokban Žemaitis ir Az északnyugati aukštaitis nyelvjárásokban van advi ‘ije, mivel nem sikerült alkalmazkodnia a hosszú, é, hangsúlyoshoz, ilyen adat nincs közzétéve; szintén abfe Skn, Zg, Grz, abfi Kr8 - be latvių kalbos i svarstymų skolinys; nereikėtų didesnių svarstymų, nes senas tarmės Žodis būtų dabar (trumpuosius kirčiuotus pailginančios šnektos taip pailgina ir Pp Sémetai¢iy k. 1985 így ir lehetett hallani: d.bFe abré. ~ Forma pdlksniné désningai i8 paalksninés (p. 11) - jellegzetes magánhangzó-összevonás. Alig hallható, harmatos rét (p. 11). A toldalékutánzatok a žemaičiai nyelvjárásban csak dnt- (még Damburgosban is, a mássalhangzó kiesése után t, 0 n hozzákapcsolódott a következőhöz’ b ir ejtik m. A szó: dnkiausis ,a „kacsa tojása” a beszélt nyelvi stílus, kiejtési dialektizmus. Csak az aukštaičiaié az arisztotelész (o. 18). Örülni javítandó: örvendezni (o. 19). Ka körülbelül Zem. apei, aplei, aple az én szerzőm, miért helyett ie Cia ei, Zodis e? atariciy (dgs. gal.) turi atitrauktinj kirti (p. 28). Tarminis pasakymas yra tik dudras kélti ,dikti‘ (p. 31). Zem. van avécia (o. 38). A „beveik” határozószó (o. 58) nem öröklött, a hangsúlyok változása a városokban. Talán a duburkdlis a csekély duburkis‘ (o. 69) ir A kurpalis — egyetlen képzővel képzett alakok? Az egész földön. A területen csak bruoteré.lis, broterélis ne található (o. 75). cigonénar = éigonénai (1). Ének szó (3) ne csak vallási, de ünnepélyes, pl. ir himnusz (o. 91). Ar A daugélis egy ne daijgelis ,]. gromada‘. Forma dréiti (drezéti SykStauti‘ (p. 124)) félreértés dregi. = Zem. dristi egy bizonyos an, en, in, i8laikymo kraSte esam. un |. yra dFenéo Jd raSes; Salia dré.kc ,dritas‘, daug kur tariamas dritgdgalis Kr8, Pvn kt. ir Ar ne korektiros klaida yra acc. sg. dilobe = dudbe (p. 133). Zodis eiksté yra kazkokiu transponavimy (J), a magánhangzók redukciójának eredménye (o. 143). Aldija eldija ir szavak, amelyek csak összekapcsolódir etranszpozíció — által, tehát ez egyetlen Szó (o. 146). Kétes adatok gdila (o. 151), po gdisq (iš latvių kalbos? — p. 151). Žodis urkštȳnė Šnektų tik uFkštȳnė, urkštȳnė o teikiama pagal kitus bk tokius priesaginius žodžius, Juškos bdgalis is §nekty, kur na-, ba-, todėl plėtimosi buvo pakeistas e balsiu vakary e Šnektose (klaipėdiškių ir kretingiškių) — p. 165, 0 gegu%ė bene korektūros klaida (ten pat). I8 német rövidítése földrajz a helyesírásban a = jélas gélas alakok jelentek meg (o. 166, ott is vö. ir jegyzet). A Gelzis szó etimológiája nem meggyőző a balti nyelvek nagyobb gelZ-, gelezterülete miatt 0 (gelaztik dél le > la) tik aukStai¢iy Snekty. Veiksmazodziu gimdzia, khudzia (p. 175) yra iiro kam. esam. en.cit ~ drqsit, o formos dresit (p. 125) egyszerűen sehol sem hallottir am az 130 A |. megjegyzések helyettesítendők. |. „užkamienu ja” alakot. glemZa = glémzZa (p. 188; gitiosis (i8 JZ) valószínűleg nyomdahiba, ellenőrizve; — az emberek nem tudják (p. 191); gliidinas = gluddinas (p. 191) is jámborság Zem. (diinininky); atéjo = atéjo (p. 214). AukStai¢iy Beszédekben ir bk a prie’ mindig hozzáadódik: jiekad i = j: iekd, = jiéSmas ié§mas, = jieva ievd, JieSmuo = lesmuo = (o. 216-217). idővel = idővel (az újonnan átvett szó hangsúlyos ir helyének hanglejtés-válto- — p. 218; zása = nuddai (4 nuodai hangsúly.) — p. 221; fsnauja ir ysnauja csak írásban, kiejtve i: (o. 225); lélé lélé = (4) — p. 227; jeknos ir jaknos „kepenys“ – csak az írásmód különbözik, a kiejtés — p. 233; azonos, az első ugyanaz a jelenség = jlio jud, juioba = juoba — p. 238; gidure — g megjelei§ nt a német žemaitis nyelvjárás írásmódja — A porosz litvánok ejtették j (p. 235), jiisdsis = jiisasis Žem — p. 240; kaind 4 — ZodzZio ne is $nekprietu mimo apie 1910 m. kir¢io ir priegaidés perstatymo pagal K. Biiga dalykas (p. 242). karéema — retesnis Zodzio kirtis = karéema (p. 255). Rövidítés. rotininku kevdrza skeverza‘ (o. 280) = kevérza, még transzponálva sem deklinálhatatlan. A kiviftias szó az ellazult sportolók újságíróinak ir A szó, teljesen új = kiviFéas (2) — p. 293. klán (víz) 4 — a klanai gazdasági ügyekben vett kölcsönszó, o klanai ,balos‘ — p. 293. Ugyanott ez áll: klone, klonis, a nyelvjárásokban gyakrabban kléné, klénis, — záróhangsúlyos; ezt dr. S. Ambrazas. A klévas klidvai ir szavak (p. 297) csupán helyesírási kérdés. A koneveikti, -veikit, -veikiai hangsúlyozása lehetetlen, összeillesztett keliy i8 Snektu: iškeikti, -iu, -iau bk ir vakary aukStai¢iai ir iškeikti, -veikiu, -iati piety — aukStaiCiail (Drsk, Rtn, Maceliai, Vrn) — p. 305. képa ,; wydma pomorska‘ — naujas kiréio vietos priegaidés ir pertvarkymas miesty inteligenty (ten pat). IS késéti sakome késéju, koséju o beveik negirdimas (p. 306). A formai kincstár keitimas kreiciti yra *ri rei > (o. 307). Még a is krasés is padaroma krésé net zem. (ugyanott) — Lásd. a Lietuviy kalbos tarmiy morfoneminiai reiskiniai című könyvben (o. 155-158). Szintén zajlik su A krdtilas ir krétilas, kraséti ir kreséti ir stb. szavakkal (ugyanott), krduti kriduti, ir krauliéti kriaulidti ir és sok ir más — p. 309. Nos, az a kriau.akis csak egy görbület (azaz e., a > kettőshangzó első elemével transzponálva, így volt írva, a mássalhangzó keményítése, amely o láthatóan — elkezdődött, r K. Sirvydas idejében, következménye (o. 311). A krdusé szó különösen jellemző Žemaičiams Egyes szám, birtokos eset, Sv, Grdm, Pj ir stb. (o. 313). A szerző már írta, hogy a krumsnoti a nem transzponált kramsnoti forma (o. 315). Pl. a cugis a német szerinti egyértelmű írásmód Zem. (o. 321). A „Kulis kilys / akmuo” nem tévesztendő össze a kulsu A gyökér szavaival (ugyanott), különösen Kuliij su Kiliais. A szovjet megszállás idején alkották meg a „laisvandris” szót, su hogy ne egyezzen a litván önkéntes harcosok elnevezésével. (p. 394). A kaunasi beszéd levélformája egy új A szó hangsúlyának áthelyezése, elhagyva a gromata kölcsönszót 1920 m. — p. 335. A Taurdlaukis új elnevezés, mivel a régi klaipėdaiak (és a Fenzlaw) a tdurlé.ukis alakot használták. A lailéti, laila, -é€jo ige a kelet-litván forma változatlan átvétele (o. 342), öreg macska 131 Megjegyzések Szótárírói hiba. F. de Saussure törvényének megsértése: léxti, léZtu, léziau ,rimti, maizéti‘ = ... léxtii, léZiaii (o. 349). a leisgyvis, leizgyvis, lei-t-gyvis az újonnan használt szó bk hangsúlyának átrendeződése (o. 342). atlyZaii javítandó, mert csak atlyZau atlyZti if (o. 348). A szó [@sis nyelvjárás története lenis, S. iris, Stan. laisis leisis = lesis, lefigis ar mintha nem mutatna germán ir (o. 348) esa; étel (o. 368) a déli i§ aukštaiťi (dzūk) redukált kettőshasu ngzós adata -ai: étel. = A forma méno az én = rövid, i8 hangsúlyos magánhangzóimat megnyújtó beszédben (o. 372). Úgy tűnik, (= látni, látszik) ilyen az én sorsom (nyelvművelési hiba) — o. 377. Helyesírás, csak javítandó (mint látható) = azonnal — p. 377. A madiis, bérnas szavak (o. 385) talán a dadininky i§ nyelvjárás lesz ar i8 $v, Grdm. A malata szó (o. 386) szótagja is van -ati§ le keményítő A o beszédet, a nyelv anyagát nem javítják ki korrekt módon. A mondás: Zmoné parsiléido valószínűleg Zmond pérsileido (p. 391, 307 i8naSa). A paminklinis melléknév (2) valamiféle nyelvjárási alak, így pamifiklinis, -é (1) — O. 403. Mennyi Ismert, hogy a mysti ige nyelvjárási jelen ideje: mendil, mefiza (Kr, Sauk, Vg, Varn), minzii— ne p. 407; mékymasis ne neologizmus (o. 409), vö. még nem ragozott föld. mtioki forma. mios / mioki.muos plagiai (p. 408). Zem. az anya nem tud gyermeket vállalni Ppriesagos -yna, amely rossz minőséget jelent (amikor Svenėionio merginoms mokykloje šlovės mokytojas pasakė, kad po 50 metų jos tai ir prisimins supykusios (p. 411). Mot. giminės būdvardis Paptiota reiškia patelę, su daug papų, tai Žinoma, i8 viename Lietuvių kalbos draugijos posėdyje 1910 m. kalbėjo apie papingą mergą ir paptiotą kiaulę (p. 439). Žodžiai Pumplys, pumpukas turi netransponuotą um ~ am (p. 438). A névutó ir határozószavak pdskui ,i8 paskos‘ ir paskui ,véliau‘ nagyon különböző, nem ir ragozható Szavak (p. 441), valamint paskum paskumh. A ir payydéti ige es. |. tariamas pavydziu, ne Pavydgit (p. 444). Paviétra kažkaip netikétai kirGiuojama ir raSoma (p. 444). Pieldiai stoks dzioviklis‘ (p. 447) kazin ar transponuotini péléiais. Az -tin argi eredetű utótag (p. 451) to seniai atsisakyta. Előszó. pérnot az északnyugati žemaitiai nyelvjárásokban (Kp, Krg, Plik) A szó utolsó szótagjában ai > o (W. Fenzlau 1936, 13, D. Gargasaité LKK III 87-89, LD 90 ir stb.) = tavaly. csak a lett parelőtag ne cserélhető, de minden ir A z emaitiak, az északi aukštaitisok körében Zg, Ps, Pn, Kp ir máshol (o. 451). Valamilyen tisztázatlanság a pésti ir padisyti kapcsán ,rwat (o. 453). A pelakas pelakai ir szavak i8 -le- > -laA Snekty területe (o. 459). Többség A ir žemaitik most piflinks / pifiiyks, pinifginis- -t mond, ez stlit. ne gw. (p. 461). Ne minden litván szavai (p. 474), A szegény žemaitiai mindenütt st-des stedis-t mondana- / k, pris i / prist-dtejose ,prisuodije’. A Kiréio plit-gas kifejezést sehol sem hallottam, a feljegyzett hangsúlyok ismeretlenek (o. 476). A prastiiolis főnév javítandó: Pprastudlis (o. 480). A ptiota 1 szintén új hangsúly-- átrendezbk és (o. 489). Punia ir puné ugyanaz Gyökér Szavak? kötés, -d (4) ez ryrdigas, -a (3) 132 A tarmiy összefoglalói iS bk átalakított Szó (o. 497). A Ravkasys raukasi's ejtendő ~ A Ravkasysnak kellett lennie, a gyakoribb Ravakasys jobban vonzotta a szótárírókat (p. 505). Bk Jelenleg a rozandiaus helyett a rozinis terjed qa — p. 505. Priev. Zemynraziui, Zemynvarpiui (p. 505) létrehozni a zem. helyett Yeminrazou, Semi: ‘nvafp6u (p. 505) a „rumitis” ige nem világos (p. 510), am > um ramétis? A riebus melléknév, -i 3 a hangsúlyozás ritkasága miatt csak most kezd bk igazodni a 4 (p. 514). Többes szám: = atarieciai atérieci A beszédben, ahol megmaradt *a, változatlan o (p. 515). Nyelvjárásokban Zem. ridniei ir rodnié.fice - rodmé%e / van, mint a mésos ir variánsai (p. 522). A „samané” szó ,a naminé a televíziós humoradásakon keresztül terjedt el, még Žem., ahol A samana szót egyáltalán nem használták, az akkori 5-7 évszázados A szó (o. 531). Óvatosan töltött ne sámpylinis tej (o. 532), de az adventi böjt száraz böjtjei alatt. ar Forma sdvo i§ A rövid hangsúlyos magánhangzók megnyújtásának helye (o. 537). következő, amely eljön, még el nem bk fogadott (o. 540). az iskola (4) által i8 alkotott neologizmus, -tól/-től (3) — p. 562. smélétas, -a = smélétas (1) korrektúrahiba? (o. 576). Bk hatodik (1), ne sdstas (o. 584). Hogyan Gia iSeina: főként repedni Žem., a o keleti (1) aukštaitisok spalgena (o. 585). A, Salio 1932-es neologizmus: staigmend (3°) — p. 600, 0 hiányzik = {hiányzik (o. 601). A stérti ige nem lehet biti -u stéraii stérau = (o. 602). Jelen |. Sgla = Sla (p. 623). Újra megjelenik az élő nyelvben: kaind (p. 623). Zem. Satrija (3°), ne Satrija! (o. 625). siduéa csak egyetlen J, Zem. atSiduza, atsdZa, atSmiza (o. 627). Főnév Seimd, ei amely olyan, mint a kreitis, kreivas, seitas (o. 617). ferde öröklött, megkeményíthető, r vetett Snekty Szó, lehet redukció, a kemény és a lágy ar s korrekcióir ja (o. 637). Egyes szám birt. sépos nem lehet kiré. 4 (o. 628). A helynév Sestokat (4), ne Sestdkai (o. 633). Ta Sdiza egy megbízhJ, ató pasdiza (1) — p. 635. Ahol megkülönböztetik a hangsúlyokat, ott ligknas, o lieknas keleti, i3 kiegyenlítődött ‘~ hangsúlyok (o. 635). Az élő nyelvben 2dlesas, ne Zalésas van (o. 639). Jelen idő Snidkséi Sniokscit (o. 648). Melléknév Sunkis, -i pontosabban a bit transzponált neme Sankus, -i Soklus‘' — p. 652. Nyelvjárási = rumbus rambis (o. 658). I8 Priisy Litvániába jött állítani, ez az első változat (o. 664), o állítani későbbi átalakítások Szó. A prazvimbé forma nyelvjárási (p. 675). A jelen idejű k. alak: tremti, trémiail, trémiau, a trémti igéhez tartozik 0 (p. 685). ez Žagarė–Gruzdžiai környékén használatos (i5 Kr8 ista), azaz udstai (Siaurés Zem. Gustd:) - p. 707. IS utis Kr8, Rdn, Tl, Eig turbiit pasidaré utélé, skruzdis (skruzis) i8 skruzdélé, skruzélé kt. ir (plg. p. 707). Zodis valanda (i§ paveldétos valanda, -ds 3°) i§ vartojusiy adynq ir pakeitusiy skolinj savu (o. 715). A gyakoribb írásmód helytelen, nem ne szabványos (o. 717). A vmássalhangzó az amelőtt anélkül ejtendő, azokban a nyelvjárásokban, amelyekben > az am-, anom-, / onum-, unszabály érvényesül: urivadis, ufi.éas, uridi:, de ud. Adifi (o. 718, 720). Erről sokat írtak. Ebben az esetben 133 Megjegyzések: a meghatározott beszédterület nem teszi lehetővé, hogy ezt régebbi dolognak ir tekintsük, még változatos. Talán ar Itt valamiféle sajátosság, valamilyen ar dolog, GSy, andenifj stb. található. ir Főnév: fajta (p. 728) nyelvjárási, majdnem általánosan használt: fajta (2), 0 fajta, a városban való i& eligazodás hiánya. A Véltana szabályos e > a rövidítés dadininky Snektose (o. 733). Zemdirbiy ejtése Siénvergé, ne Siefiverzé (o. 742). A védo forma véso-ra változtatandó (o. 743). séjéjas = séj@as (ugyanott). Egyes szám hely. minden litván kiejtése Belül, felül, vért, csak a tankönyvek tanítják a belül, felül alakot, ez csak írási szokás (o. 747), is VPU oktatói belül, felül hangsúlyozva (1) ir stb. Váratlanul hangsúlyozott egyes számú (o. 748) = egyes számú (2). Az Úr cseréje viešitt (o. 750) apró viccekké vált. A viéztis ige nincs megmagyarázva, Zem. vié%d-s-nek ejti, neuSiviezu, o ezért úgy hangzik, mint valamilyen miéstas, svietas ir stb. szlavizmusok. A tó neve VaSuoka, i8 nyj. vd.so.kas / vd.gakas a hangsúlytalan kiejtés uo miatt Nyelvjárásokban (o. 744). A szótagok alakja – a toldalékok belsejében i Beszéd (o. 744). Másik A „szó” — kifejezés általában nehezen magyarázható hangsúlyozással (o. 744). Egyszótag- -é ú, (o. 748) = egyes számú, -é (2). A résztvevő fel van öltöztetve (o. 753) i $venéioniij ir Utena vidékének, sok litván által csupán felöltöztetve (o. 753). Bevyré, didvyré metatonikusan ejtendők: bevyré, didvyré (o. 757). A felszín alakja megváltoztatandó felszín (o. 761). A Zdisti öröklött (Suvalkija vidéke így szidja a gyerekeket: praid.idei vé piFStinites, erről Lz-ről Zt már nem ir is beszélek (o. 771). A Zipsnis forma valószínűleg inkább keletkezettsi if Spsnis, ys miatt u > i (o. 775). Suliteratiirinti em. szodziai Zemynraiiui, Zemynvafpiui taip vejojasi ir visa teksta: po yra tik galiiné <u’ / ‘ou / 0° (p. 778). I vokietiy Zem. a helyesírási hiba eljött (o. 789), a németesedett tilzėni pagėgiskiai ir nyugati aukštaičiai nyelvjárását kezdték beszélni. Prof. sok munkát fektetett bele W. Smoczyriski professzor nagy alkotótevékenységével ajándékozta meg a világot. Nyelvünket ismertté tette, mindnyájunir kat arra tanít, hogy nyelvünk ir nyelvjárásait és a ir tudomány legkülönfélébb forrásait kitartóan, odaadóan és önfeláldozóan kutassuk. Ar i§ saját erőnkben való bizalmatlansáar gból, mert úgy véljük, hogy jobban ar felkészültünk, egy ideig lustálkodni akarunk? Vytautas Antanas Vitkauskas, Litván Nyelvi Intézet P. Vileisio g. 5, LT-10308 Vilnius, Litvánia 134