scieee AI-readable full text Open interactive document viewer

Apie gyvenvietės pavadinimą „Salantai“ ir asmenvardžių tyrimą

Zigmas Zinkevičius

Full text

145Megjegyzések / zigMas zinkeViČius notes aLakóhelyekről A SALANTAI helynév és a személynevek kutatása E cikk megszületésének előzményét a Salantai vidékéről származó nyelvész, Pranas Kniūkšta két tanulmánya adta, amelyek néhány évvel ezelőtt jelentek meg a Kalbos kultūra1 című kiadványban, de csak nemrég jutottak a szerző kezébe. Ezekben számos fontos adat található, amelyeket a salantai templom 1631–1640. évi keresztelési anyakönyvéből gyűjtöttek össze. A Skilandžiai településnévnek a nagyon archaikus Sãlantas folyónévből alkotott névvel való felváltására vonatkozó adatokat a tanulmány gondosan és alaposan közli. Nagyon értékesek. A keresztelési bejegyzések idegen nyelvű alakjait kritikusan szemléli. És ez helyes is, mert az élő nyelv alakjai mindig összehasonlíthatatlanul pontosabbak és hitelesebbek az idegen nyelvű dokumentumokban szereplőknél, amelyek ott öntudatlanul, néha pedig tudatosan, eltorzítva jelennek meg2. Ezt a rendelkezést a névanyag fiatal kutatóinak jól meg kellene szívlelniük. Ez nagyban hozzájárul majd munkájuk sikeréhez. A tanulmányokban közölt XVII. századi személynevek (ezek zöme a második tanulmányban szerepel) kezelése azonban meglehetősen kifogásolható. A jelenlegi antroponimikai terminusokat, különösen a vezetéknevet, itt mesterségesen alkalmazzák azokra az időkre. Tudományos munkában ennek nem szabadna előfordulnia. Hiszen a XVII. században vezetéknevük (megkülönböztető jegyük – az öröklődés) csak a nemességnek volt. Az egyszerű emberek, különösen vidéken, még nem öröklődő személyneveket használtak, amelyeket az öröklődő vezetéknevektől való megkülönböztetés céljából rendszerint ragadványneveknek neveznek. Ezek különféle pontosító jellegű szavakból eredtek, amelyeket ősidők óta a név mellett használtak. todėl jiems pavadinti ir siūlomas prievardžio terminas. galima juos vadinti ir tiesiog asmenvardžiais, žinoma, jeigu neturime įrodymų, kad tai dar ne paveldima pavardė. Visų tokių XVii a. asmenvardžių vadinimas pavardėmis komplikuoja dėstymą ir daro jį nelengvai suprantamu. straipsnių autoriui tenka vartoti terminą netikros pavardės (p. 208) – kam tada iš viso tekste reikalingas terminas pavardė? Prieinama 1 Pranas kniūkšta. salantų vardas dviejose XVii a. krikšto įrašų knygose. – Kalbos kultūra 81, 103–111; Pranas kniūkšta. barzdžių kaimo XVii amžiaus pavardės. – Nyelvi kultúra 83, 202–210. 2 ezt hangsúlyozza egy nemrég megjelent könyv: Zigmas Zinkevičius. Ukmergė járás településnévtára: A nevek eredete. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2011 (különösen lásd a 10. old.). 146 acta Linguistica Lithuanica LXVI még az olyan félreértések ellenére is, mint az az zigMas zinkeViČius állítás, hogy „a XIX. század közepétől Burzdžiuose egyetlen olyan családnév sem volt, amely közvetlenül szerepel a XVII. századi bejegyzésekben” (207. o.). Természetesen nem is lehetett, mivel a XVII. századi bejegyzésekben még nem öröklődő személynevek, nem pedig családnevek szerepeltek. A kifejtés pontosságát olyan homályos terminusok árnyékolták be, mint a pontos terminus, a (nem öröklődő) patronimikumok helyett használt patronimikus (patronim) családnevek. A szerző mentegetőzése, miszerint a nem öröklődő személyneveket azért lehet családneveknek nevezni, mert „a név után állnak” (203. o.), egyáltalán nem meggyőző, mivel figyelmen kívül hagyja a családnév legfontosabb sajátosságát, öröklődését. A szerző maga is kezdi kétségbe vonni a pavardė terminus szövegében való használatának célszerűségét. Erre utalnak az olyan kijelentései, mint például: „ha az ilyen patronimikumokat vezetékneveknek lehet nevezni” (206. o.) stb. A pavardė terminus tudományos munkában való helytelen használata a szakembereket természetesen nem fogja megtéveszteni, csupán megnehezíti a nagyon gondosan és becsületesen összegyűjtött, értékes antroponímiai adatok felhasználását. Beérkezett 2012. március 2-án.