Veliuonos apylinkių gyventojų pravardės: onomasiologinė motyvacija

ILONA MICKIENĖ Vilniaus universitetas Kutatási területek: lexikológia, névtan, szóalkotás. RITA BARANAUSKIENĖ Vilniaus universitetas Kutatási területek: szintaktikai szemantika, funkcionális grammatika, nyelvészeti pragmatika. Veliuona környékének lakosaira használt ragadványnevek: onomasziológiai motiváció Veliuona környékének lakosaira használt ragadványnevek: onomasziológiai motiváció ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány a Litván Nyelvi Intézet projektje keretében A geolingvisztika korszerű kutatása Litvániában: a kutatópont-hálózat optimalizálása és a nyelvjárási információ interaktív terjesztése során Veliuona környékén feljegyzett 386 lakos csúfnevét elemzi. A kutatás célja a csúfnevek onomasztikai motivációjának, vagyis a kiválasztásuk okainak feltárása, amelyek meghatározzák a nevek szerkezetét és köznévi jelentését. A csúfneveket onomasziológiai szempontból vizsgálja. Csak azokat tárgyalja, amelyek motivációját a válaszadók megadták. Az alkalmazott módszertan feltárja a csúfnevek alkotásának leggyakoribb motivációit, a jellemző konnotációkat és a helyi lakosokat egyénítő, a csúfnevekben kódolt tipikus vonásokat. ANNOTÁCIÓ A tanulmány 386, Veliuona környékén feljegyzett lakoscsúfnevet elemez, amelyeket a Litván Nyelvi Intézet projektje A geolingvisztika korszerű kutatása Litvániában: a kutatópont-hálózat optimalizálása és a nyelvjárási információ interaktív terjesztése keretében gyűjtöttek. K U L C S S Z A V A K: csúfnév, onomasztikai motiváció, onomasziológia, konnotáció. K U L C S S Z A V A K: csúfnév, onomasztikai motiváció, onomasziológia, konnotáció. Straipsniai / Articles 175 ILONA MICKIENĖ, RITA BARANAUSKIENĖ ektális információ. A kutatás célja a csúfnevek onomasztikai motivációjának, azaz a csúfnevek szerkezetét és köznévi jelentését meghatározó választási okoknak a feltárása. A csúfnevek vizsgálata onomasziológiai megközelítésű. Csak azokat a csúfneveket tárgyalja, amelyek motivációját a válaszadók megadták. Az alkalmazott módszertan lehetővé teszi a csúfnevek alkotásának leggyakoribb motivációi, a jellemző konnotációk, valamint a helyi lakosokat egyénítő, a csúfnevekben kódolt tipikus vonások feltárását. BEVEZETÉS A Litván Nyelvi Intézet projektje A geolingvisztika korszerű kutatása Litvániában: a kutatópont-hálózat optimalizálása és a nyelvjárási információ interaktív terjesztése1 keretében az élő nyelvhasználat névanyagának örökségi részét is vizsgálják. A kaunasi, marijampolėi és pasvalysi nyelvjárási kutatópontokon gyűjtött névanyagot – a helyneveket és a csúfneveket – a tanulmány szerzői már elemezték (Mickienė, Baranauskienė 2012: 208–215). 2011 nyarán Jurbarkas környékét vizsgálták. Az egyik kutatópont Veliuona volt. Amikor felkeresték Stasys Liutvinavičiust, az egykori litván szakos tanárt, kiderült, hogy a kisvárosi iskola múzeumában őrzik a környék lakóinak, diákjainak és tanárainak csúfneveit és helyneveit, amelyeket a tanár kezdeményezésére a felsőbb osztályos tanulók gyűjtöttek össze és jegyeztek fel. A tanár, majd valamivel később az iskola képviselői is hozzájárultak ahhoz, hogy az összegyűjtött anyagot tudományos kutatásra használják fel. A tanulmány a szerzők által feljegyzett csúfneveket is közli és tárgyalja. Az iskolai füzetlapokról a csúfneveket lemásolva feltűnt, hogy közülük sok ismétlődik (néha eredetük leírása kissé eltér; a tanulmány valamennyi feljegyzett változatot közli), ezért nem kétséges, hogy ezeket a csúfneveket sok helyi lakos ismeri és használja. Az is könnyen észrevehető, hogy a csúfnevek nemzedékről nemzedékre öröklődnek (az egész család ugyanazt a csúfnevet viseli), így elmondható, hogy tovább élnek, mint ameddig viselőjük él. A csúfnevek egy másik része feltehetően diákcsúfnév, amelyet jóval kevesebben ismernek és használnak. Ezek a csúfnevek rövidebb ideig maradhatnak fenn – attól függően, hogy hosszabb időre ráragadnak-e valakire, vagy csak addig élnek, amíg az illető iskolába jár –, de különféle névadási motivációkat is tükröznek, ezért fontosak. Veliuona kisvárosában és a környező falvakban összesen mintegy 800, egykor ott élt vagy jelenleg is ott élő ember csúfnevét gyűjtötték össze. Nem mindegyik csúfnévhez tartozik névadási motiváció. Ezeket a csúfneveket nem elemzik, hanem a Veliuona iskola múzeumában őrzik. 1 A geolingvisztika korszerű kutatása Litvániában: a kutatópont-hálózat optimalizálása és a nyelvjárási információ interaktív terjesztése (a projekt kódja: VP1-3.1-ŠMM-07-K-01-028). A projekt vezetője Danguolė Mikulėnienė professzor, doktori fokozattal. 176 Acta Linguistica Lithuanica LXVII Veliuonos apylinkių gyventojų pravardės: onomasiologinė motyvacija A tanulmány célja a Veliuona környéki ragadványnevek névadási motivációjának, vagyis a ragadványnév kiválasztásának okainak feltárása, amelyek meghatározzák annak szerkezetét és közszói jelentését; ebből kiindulva bemutatja a ragadványnévadással megnevezett lakosok tipikus vonásait. A ragadványneveket onomasziológiai szempontból vizsgálja, azaz feltárja az adásuk mögött álló indítékokat. A tanulmány eltekint a szemasziológiai elemzéstől, amely a ragadványnév adásának indítékait nem ismerve a közszavakat szemasziológiai úton a szótári definícióval hozza összefüggésbe. Ezért kizárólag azokat a ragadványneveket vizsgálja, amelyek indítékait a válaszadók megadták. Objektív okokból a ragadványnevek viselőinek valódi személyneveit nem közli, kivéve azokat az eseteket, amikor a vezetéknév vagy az utónév a ragadványnév keletkezésének indítéka. A vizsgált anyag 386 ragadványnévből áll. A ragadványnevek nem hivatalos személynevek, amelyek különféle tulajdonságaik – megjelenésük, jellemük, lakóhelyük, munkájuk, beszédük, érdeklődésük, családi állapotuk és egyebek – alapján jellemzik az embereket (LKE 1999: 494—495). A ragadványnevek nemcsak kiegészítő megnevezésként szolgálnak, hanem a vezetéknevektől eltérően jellemzik és egyénítik is viselőiket (Aleknavičienė 2009: 1). Ezért Evalda Jakaitienė szerint ragadványnevet akkor adnak, ha az emberek megkülönböztetéséhez nem elegendő az utónév és a vezetéknév, vagy ha valakit további jellemzés igénye merül fel (vö. Jakaitienė 2009: 268). 1. A RAGADVÁNYNEVEK ADÁSÁNAK OKAI A ragadványnevek használatát kétféle ok határozza meg: objektív, vagyis onomasztikai, valamint szubjektív, vagyis pszichológiai okok (vö. Butkus 1995: 22—25). A ragadványnévadás ezen okait Antanas Salys is említi: „Ez gyakran előfordul falun, ahol egynél több azonos vezetéknevű lakos él, vagy ahol egyébként is elterjed a ragadványnevek adásának szokása; kezdetben rendszerint egy éles nyelvű ember talál ki ilyen nevet” (Salys 1983: 43). 1.1. Objektív, vagyis onomasztikai okokból Veliuona környékén a közös vezetéknevűek Vieverskiai és Ramonai esetében ragadványnevek alakultak ki. Megkülönböztetésük érdekében az előbbiek az apai név alapján a Selveriai és a Korneliai, az utóbbiak pedig a Tamošiai, Tadausiai, Feleksai, Juzai, Pranai ragadványneveket kapták. Az ilyen ragadványnevek általában stilisztikailag semlegesebbek azoknál, amelyeket szubjektív, vagyis pszichológiai okok határoznak meg. 1.2. Veliuona környékén a legtöbb ragadványnév szubjektív (pszichológiai) okokból jött létre; a ragadványnév alapja az ember valamely olyan különleges tulajdonsága, amelyet a környezete észrevett. Salys szerint „amit az ember eszik vagy iszik, jobban szeret vagy készít, arról kaphat ragadványnevet” (Salys 1983:46). E csoport ragadványnevei többnyire meglehetősen kifejezett konnotációval rendelkeznek. Straipsniai / Articles 177 ILONA MICKIENĖ, RITA BARANAUSKIENĖ 2. A RAGADVÁNYNEVEK ONOMASZTIKAI MOTIVÁCIÓJA A ragadványnevek onomasztikai motivációjának vizsgálatakor fontos meghatározni a ragadványnév motivációit. A ragadványnevek motivációi általában fizikai sajátosságok, rokonság, tevékenység, a beszéd tartalma, jellem, asszociációk, lakóhely, vagyon, származás, nemzetiség stb. (vö. Butkus 1995: 26—27). Willis Van Langendonck a családneveket és azok eredetét elemezve megjegyzi, hogy a családnevek szemantikai motivációjának alapja gyakran metafora vagy metonímia (vö. Langendonck 2011: 19—20). Így egyes ragadványnevek is vizsgálhatók lennének, különösen azok, amelyek egy személy fizikai és jellembeli sajátosságait jelölik. Ezek ugyanis olyan trópusoknak tekinthetők, amelyek valamilyen hasonlóság alapján kapcsolják össze az illetőt az összehasonlítás tárgyával, például: Kecskegidafejű – azért, mert nagy a feje; Zombi – mindig kopasz; Paradicsom – állandóan piros arca miatt; Varjú – mert tátott szájjal jár; Szamár – gondolkodásra képtelen ember; Ciba – makacs ember. A Veliuona környéki ragadványneveket jellemző indítékaik alapján a rokonságra, származásra, lakóhelyre, fizikai tulajdonságokra, belső tulajdonságokra, beszédtartalomra, tevékenységre, különféle asszociációkra és egyebekre utaló csoportokba sorolták. Kettős motivációjú ragadványneveket is találtak. 2.1. A családi ragadványnevek a családhoz tartozást jelzik. Személynévből is alkothatók: keresztnévből, családnévből, ragadványnévből. Veliuona környékén 21 ilyen nevet jegyeztek fel (5,44%). A rokonsági kapcsolatot jelölő ragadványneveket apai ági és házassági ragadványnevekre osztják. 2.1.1. Gyakoribbak az apai eredetű ragadványnevek (17). Ezek a családból eredő ragadványnevek, más szóval az apa vagy az anya személynevéből alkotott ragadványnevek (vö. Butkus 1995: 57). Például: 1) iš tėvo vardo (10): Adomukas – nes tėvas Adomas; Juzutukas – nes tėvo vardas Juozas; Levukas – nes tėvo vardas Levas; Severas – nes tėvo vardas Severinas; Zanimų / Zankė – nuo tėvo vardo Zanas; Zigmas – nes tėvo vardas Zigmas; Antosiukas – tėtis vardu Antosius; Melniko Andrius; Jagorikės – visos šeimos pravardė; 2) iš motinos vardo (1): Rožinukas – nuo motinos vardo; 3) Veliuonos apylinkėse aptikta ir iš senelio, senelės, dėdės asmenvardžio sudarytų pravardžių (3): Liudas – nes senelio vardas Liudvikas; Stasė – dėl senelės vardo; Teodorinė – nes dėdės vardas Teodoras; 4) prie patroniminių pravardžių priskirta iš senelio pravardės padaryta pravardė (1): Janciukas. 2.1.2. A házassági ragadványnevek kisebb csoportot alkotnak (4 ragadványnév) az összes családi ragadványnéven belül. Megkülönböztethetők a nők és a férfiak házassági ragadványnevei. A nők ragadványnevei a férj keresztnevéből származnak: Dionizienė – mert a férj neve Dionizas volt; Pranienė – mert a férj neve Pranas volt. A férfi ragadványnevének alapja a feleség keresztneve (Bronkinas – a feleségét Bronkának hívták), illetve az anyós családneve (Sluoksnaitinis – mert az anyós családneve Sluoksnaitienė volt). 178 Acta Linguistica Lithuanica LXVII Veli unos apylinkių gyventojų pravardės: onomasiologinė motyvacija 2.2. A becenevek egy másik csoportját a tevékenységet jelölő becenevek alkotják: 49 ilyen van (12,69%). E becenevek motivációi igen változatosak, és az emberek foglalkozásuk alapján történő egyéni megkülönböztetését teszik lehetővé. A tevékenységet jelölő becenevek csoportokra oszthatók. 2.2.1. A legnépesebb csoportot a szolgálattal, illetve a mesterséggel összefüggő becenevek alkotják (18). Ezek a Veliuona környékének lakói által korábban vagy jelenleg betöltött foglalkozásokat, viselt vagy viselt tisztségeket, illetve mesterségeket jelölik. Megfigyelhető, hogy némelyikük magának az illetőnek a tevékenységéhez, mások pedig a nagyapa, az apa vagy az anya tevékenységéhez kötődnek. Például: 1) az illető saját szolgálatához, mesterségéhez kapcsolódó becenevek (15): Bocmanas – a haditengerészetnél szolgált; Brigadierius – korábban brigádvezetőként dolgozott; Bulius – mert állatorvos; Dailys – a „művész” szóból; Diras – igazgató; Lietuvos lenciūginis – rendőr; Marozninkas – mert fagylaltot árult; Mentas – rendőr; Pieninis – tejet gyűjt; Pipiras – borsárus; Pipirinis – mert borsot árul; Žibalinė – mert korábban petróleumot árult; Žuvedra – a haditengerészetnél szolgált; Kalvis – a vezetékneve Masaitis; Molpetris – Petras, aki kályhákat épített; 2) a nagyapa, az apa vagy az anya tevékenységéhez kapcsolódó becenevek (7): Girinis – az apa foglalkozása miatt; az apa erdész, erdészként dolgozik; Kalvis – a nagyapa kovács volt, az apa is kovács volt; Kliurkė – az anyja és ő is klórmeszet árul, mert korábban „klórmeszet” árult: Látható, hogy egyes becenevek közvetlenül nevezik meg a mesterséget vagy a szolgálatot, másoknak viszont bizonyos további konnotációik, szemantikai árnyalataik is vannak, vö.: Dailys – a „művész” szóból; Diras – igazgató, valamint Bulius – mert állatorvos; Žuvedra – a haditengerészetnél szolgált. 2.2.2. Kevesebb, foglalatosságot jelölő becenevet találtak (7). Ez azt mutatja, hogy Veliuona lakóinak becenevei ritkábban alapulnak nem hivatásszerű tevékenységen. Az ilyen tevékenység alapján adott becenevek pozitív vagy negatív konnotációjúként jellemezhetők, például: 1) Samba – mert karatét tanult; Sodininkas – mert van kertje; Tr iu šinis – mert nyulakat tenyésztett és árult; 2) Ilgapirštė – lop; Padlinis – borjakat vág; Pampalinis – vadász; Šėtanė – kártyavetéssel foglalkozik. 2.2.3. Veliuona vidékén a hobbik említése sem gyakori. Hobbira utaló becenévből 8-at találtak, például: Astra – az őszirózsák iránti rajongás miatt; Kanalizacijos undinė – mert szeret későn sétálni; Pijokas – sok alkoholt fogyasztó ember; Šernas – mert szereti a makkot; Latriukas – szeret inni; Metaliūga – szereti a metálzenét; Modistė – mert nagyon követi a divatot; Ožka – így nevezik azt a két nővért, akik kissé „művészlelkek”. 2.2.4. Mindössze néhány becenév kapcsolódik egy adott helyzethez (2), például: Meškiukas – mert a karneválon mackót alakított; Zemsiurbė – mert korábban mocsári növényeket evett. Straipsniai / Articles 179 ILONA MICKIENĖ, RITA BARANAUSKIENĖ 2.3. Veliuona környékén a lakosok leggyakoribb, testi sajátosságokkal, jellegzetes fizikai vonásokkal kapcsolatos ragadványnevei. 140-et jegyeztek fel (36,27 százalék). 2.3.1. Közülük a legtöbb az ember külsejét írja le (118). Ebbe a csoportba a testrészekre, a testmagasságra és testalkatra, a hasonlóságra és szépségre, a testtartásra, valamint az öltözékre és annak részleteire utaló ragadványnevek tartoznak. 2.3.1.1. A testrészeket jellemző ragadványnevekből találták a legtöbbet (53). Megfigyelhető, hogy Veliuona vidékén leggyakrabban az arc és a fej jellegzetes vonásai alapján alkotnak ragadványneveket. Erre Alvydas Butkus is felfigyelt, aki a litván ragadványneveket kutatta (Butkus 1995: 36). Az ilyen ragadványnevek motivációi: a) arcvonások (6): Baisūnas – mert „nagyon ijesztő a pofája”; Griūšiukas – mert körte alakú az arca; Pomidoras – állandóan vörös arca miatt; Stalčius – mert kiáll az álla; Sūrinis – mert lapos az arca; Žąsinas Žandinis – mert anyajegy van az arcán; b) bőr (1): Graikas – sötét bőre miatt; c) nyak (2): Anfisa – hosszú nyaka van; Ciegė – nagyon vékony nyaka van; d) fej (3): Buòžgalvis – azért, mert nagy a feje; Gaublys – mert nagy a feje; Trikampė – mert háromszögletű a feje; e) bajusz, szakáll (2): Senis – még nem öreg, de így hívják, mert bajusza van, és úgy jár, mint egy öregember; Barzda – szakállt visel; nagy és sűrű szakálla van; f) haj és frizura (19): Avis – mert nagyon göndör; Bigudas – mert göndör; Burius – mert göndör; Garbanius – göndör hajú ember; Mopsas – mert göndör a haja; EŠerys – mert „vörös”, és égnek áll a haja; kócos a haja; Lapiukas – mert nagyon „vörös” a haja; Ryža – természetes vörös haj; Rudis – vörös a haja; Raudongalvė – festett haj; Geltonplūkis – szőke; Pūkys – mert világos színű; Šyla – világos haja van; Undinė – nagyon hosszú haja van; Vilnonis – hosszú hajú fiú; Zombis – mindig kopasz; Žilius – mert nagyon világos a haja; Plikis – kopasz ember, a frizurája miatt; Kuodė – a frizurája miatt; g) szem (4): Čiukčius – keskeny szeme van; Šamas – mert kidülledő szemű, magas ember. Akiniuotas smurfas, arba Grifas – szemüveges; szemüveget viselő ember; Keturakė – mert szemüveget visel, dupla lencsés szemüveget hord; h) fül (1): Leopoldas – elálló fülei miatt; i) fogak (5): Dantistė – előreálló fogai vannak; nagyon kiálló fogai vannak; Kiškis – nagy fogai miatt, mert hasonlít rá; Triušis – előreálló fogai vannak; Zylė – széles metszőfogai miatt; Dantys – mert nagyon nagyok a fogai; j) orr (4): Dumčius – nagy az orra; Grifas – mert horgas az orra, hosszú orrú ember; Paukštis – mert nagyon horgas az orra; Paukštvanagis – horgas az orra. k) a kéz és a láb jellemzői (6): Čerpė – mert nagyon hámlik a keze; Kiras – X-lábú, görbe lábú ember; Klipšė – azért, mert az egyik lába kifelé- 180 Acta Linguistica Lithuanica LXVII Veliuonos apylinkių gyventojų pravardės: onomasiologinė motyvacija görbe; Klišė – görbe lábak; Klišius – azért, mert görbe lábú; Leška – mert vastag a combja. 2.3.1.2. Az alkatot és a testmagasságot a Veliuona környéki lakosok 45 csúfneve jellemzi. Ezek a kövérséget és a soványságot, az alacsony és a magas termetet jelölik. 1) A kövérséget és soványságot jelölő csúfnevek közül 18-at jegyeztek fel. Közülük gyakoribbak a kövérséget kiemelő csúfnevek (14), például: Bačiutė – kövérsége miatt; Banginis – mert kövér; kövér ember; Bekonas – mert kövér; Blizgė – kövér lány; Bomba – kövér; Erotika – nagyon kövér; Filmukas – kövér testalkatú nő; Gringrasas – kövér ember; Kalnas – a külseje miatt; Kiaulė – kövér ember; Kindziulis – kövérsége miatt; Krokodilė – kövér; Reizė – nagyon kövér nő; Storas – mert kövér, igazi hájpacni. A soványságot ritkábban jellemzik (4): Agurkas – soványsága miatt; Džiūvėsėlis – mert nagyon vékony; Sliekas – sovány ember, mert vékony; Šapokliaka – vékony testalkatú. 2) A testmagasságot 18 csúfnév jellemzi; ezek gyakrabban az alacsony, kis termetet emelik ki (13), például: Musė – mert kicsi; Snarglis – 16 éves, mégis nagyon kicsi; Snarglius – 10. osztályba jár, de a dohányzástól és ivástól nagyon alacsony termetű; Trumpas – mert nagyon alacsony; Pempiukas – alacsony termetű; Mažylis – alacsony termetű; Mažius – alacsony termetű ember; Mažas – alacsony termetű; Mažiukas – alacsony termetű; Coliukė – mert kicsi; Degtukas – alacsony termetű; Grūzdas – nagyon alacsony termetű; Kiškelis – nagyon alacsony termetű. A magas termetet ritkábban hangsúlyozzák (5): Didžioji apkė – magas termetű; Ilgas – nagyon magas; azért, mert nagyon magas; Sabonis – mert nagyon magas; Stulpas – magas termetű ember; Žirafa – lány, mert nagyon magas. 3) Néhány csúfnév a testmagasságot és a testalkatot is jellemzi (9), pl.: Gysla – magas és „sovány”, magas és vékony; Gringrasas – kövér és magas; Kulverstukas / Kūlverstukas – a külseje miatt; mert kicsi és kövér, alacsony, ő maga nevezte így magát; Mažiuks – alacsony és zömök; Medis – magas és „sovány”, magas termetű ember; Meškis – alacsony és zömök; Silkė – magas és nagyon „sovány”; Burundukas – alacsony termetű; alacsony és zömök; Kirminas – magas és „sovány”. 2.3.1.3. 15 olyan csúfnevet találtak, amely külső hasonlóságot, szépséget és testtartást jelöl. A valamire vagy valakire való hasonlóság több csoportja különíthető el: 1) személynevek, népnevek (9), például: Džina – nagyon hasonlít a „Santa Barbara” sorozat Džina nevű színésznőjére; Leninas – mert kopaszodik; Stu čkus – egy filmszereplőhöz való hasonlósága miatt; Šaris – hasonlít a filmhős Šarikra; Šimša – a külseje miatt; Šūrikas – mert hasonlít; Tedas – mert hasonlít Tedre a „Santa Barbarából”; Teresė – úgy jár és beszél, mint egy nő; Čigonas – báró; hasonlít egy cigányra; Straipsniai / Articles 181 ILONA MICKIENĖ, RITA BARANAUSKIENĖ 2) zooapelatívumok (3), például: Bičiulio beždžionė – majomra hasonlít; Čiukas – malachoz hasonlít; Driežas – azért, mert gyíkra hasonlít; 3) természetfeletti lényekre utaló (1), például: Velnias – mert hasonlít rá, és úgy be van rúgva, mint az ördög. Veliuona lakóinak szépségét és testtartását igen ritkán emelik ki (2): Gražuolė – mert szép; Kuprius – görnyedt testtartása miatt, mert púpos. 2.3.1.4. Az öltözetet és annak részleteit viszonylag ritkán idézik fel (5): Matrosas – csíkos inget visel; Miltonas – „Miltons” farmert hordott; Kotas – kendőt visel; Aptiaškė – azért, mert mindig szűk nadrágot hord; Boružė – mert többnyire pöttyös ruhákat visel. 2.3.2. Az ember mozdulatait és mozgását 8 ragadványnév írja le. Megfigyelhető, hogy ezek a járás sajátosságaira és hibáira utalnak: Klipšys – sántítva jár; Nindzės – az egész családot így hívják, úgy járnak, mint a rákok; Pingvinas – járása miatt, kövér és imbolyogva jár; Sprendžina – a járása miatt; Strutis – mert gyorsan fut; Ančiķės – mert járás közben totyognak; Kiškutis – szökdécselve jár; Zuikis – gyors futása miatt. 2.3.3. A beszédhez kapcsolódó hallható fizikai sajátosságokból kevésre akadtak (5): Cypalas – mert nagyon vékony hangja van; Fleita – mert dallamos hangja van; Perkūno oželis – vékony hangja miatt. 2.3.4. A fiziológiai ragadványnevek az ember negatív tulajdonságait emelik ki. Mindössze 3 ilyen akad: Siurblys – ivás közben szívja az italt; Smirskė – mert büdös; Šeškas – olyan ember, aki bűzt áraszt. 2.3.5. A ragadványnevek indoklásakor a válaszadók néha több, a külsőt leíró tulajdonságot is megadnak (6): Žiurkė – előreálló fogai vannak, mint a patkánynak, és még hülyén is öltözködik; Indėnė – hangos beszéde és feltűnő sminkelése miatt; Kaukolė – nagyon „sovány”; olyan ember, akinek az arca koponyára hasonlít; Kiaušinis – tojás alakú arca van; mindig piszkos a ruhája, nem mosakszik és nem fésülködik; Klebonėlis – úgy beszél és jár, mint egy nő; Kupriukas – alacsony, és görnyedten jár. 2.4. Az asszociációt jelölő ragadványnevek „nem jellemzik a megnevezettet, mert a keresztnévből vagy a vezetéknévből keletkeznek” (Butkus 1995: 103). A becéző névváltozatokat nem tekintik ragadványnévnek, vagyis a keresztnév rövidített alakját, például: Liucė – mert a neve Liucija; Rička – a Riĉardas névből; Vitka – a Vytautas névből. Veliuona környékén sok ilyen névváltozatot jegyeztek fel; különösen elterjedtek a fiatalabb nemzedékhez tartozók körében. A becéző vezetéknevek megítélése azonban más. Rövidített és meghosszabbított alakjaikat személyeket megnevező, illetve személyneveket jelölő ragadványneveknek tekintik. Egyes asszociatív ragadványnevek keresztnévből (28), mások vezetéknévből (60) származnak, például: Aucas – a keresztnév Antanas; Bimbis – mert a keresztneve Rimvydas; Borutė – a Birutė névből; Cytrius – a Žydrius névből; Čėcha – mert a keresztneve Česlovas; Džekis Kiau Kiau – Džeraldas; 182 Acta Linguistica Lithuanica LXVII Veliuonos apylinkių gyventojų pravardės: onomasiologinė motyvacija Bakanė – mivel a vezetékneve Bakanaitė; Balanda – a Baradauskas vezetéknévből; Biga – mivel a vezetékneve Begonis; Bulis – Babenskas; Cilius – mivel a vezetékneve Cilišauskas; Drugelis – a Daugelis vezetéknévből. Érdekes megjegyezni, hogy a csúfnevek szokatlan képzésének olyan esetét is találtuk, amikor a csúfnév a keresztnévből és a vezetéknévből jön létre, például: Simas – a Simanavičius vezetéknévből és a Rimas keresztnévből. Összesen 94 (24,35 százalék) ilyen csúfnevet jegyeztek fel. Ezek fonetikai és szemantikai csúfnevekre oszthatók. 2.4.1. A fonetikai asszociációk alapján képzett csúfnevek száma 88. Az asszociációs csúfnevek a következőket jelölik: a) tárgyak megnevezéseit: Rubinas – a keresztnév Robertas; Rublis – a Robertas keresztnévből; Spurga – mert a keresztneve Jurga; Sulė – mert a keresztneve Saulius; Vadenilis – a Vandelinas keresztnévből; Žarna – mert a keresztneve Žana; Moria – a Jūratė keresztnévből; Iešmutis – mert a keresztneve Irmantas, Irmutis; b) állatok megnevezéseit: Bimbis – mert a keresztneve Rimvydas; Borutė – a Birutė keresztnévből; Šarka – a Šarūnas keresztnévből, Žaltys – mert a keresztneve Žilvinas; Bulis – Babenskas; Drugelis – a Daugelis vezetéknévből; Cilius – mert a vezetékneve Cilišauskas; Gužas – a Gudžiūnas vezetéknév; Kabans – a Bakanas vezetéknévből; Levas – mert a vezetékneve Liutvinavičius; Ryklys – a Rykliavičius vezetéknév; Šeškas – leánykori neve Šeškauskaitė; c) növények megnevezéseit: Giliukas – mert a keresztneve Gileta; Pinavijas – a keresztnév Bijūnas; Balanda – a Baradauskas vezetéknévből; Diemedėlis – mert a vezetékneve Diemenis; Biga – mert a vezetékneve Begonis; Lauras – mert a vezetékneve Laurinaitis; Liepa – mert a vezetékneve Lieponis; Malina – Malinauskas; Žibutė – mert a vezetékneve Žibaitė; d) tulajdonságok megnevezéseit: Mindžius – a keresztnév Mindaugas; Sadistė – mert a vezetékneve Sadauskienė; Sukčius – a Sutkus vezetéknévből; Šiaurinis – a Baltrušaitis vezetéknévből; Šniokštas – mert a vezetékneve Šniokaitis; e) személyek megnevezéseit és személyneveket: Bakanė – a vezetéknév Bakanaitė; Džiugas – a Džiongys vezetéknévből; Elzė – mert a vezetékneve Elzbergienė; Gudas – mert a vezetékneve Gudaitis; Gusta – a vezetéknév Gustaitis; Gutė – a Gotautas vezetéknévből; Jasius – a vezetéknév Jasukynas; Letas – Letukas; Lukas – a vezetéknév Lukianskas; Maja – mert a vezetékneve Majauskas; Mikas – Mikalauskas; Petia – a Petkus vezetéknévből; Petras – a Petravičius vezetéknévből; Poškė – mert a vezetékneve Poškutė; Skadimiras – mert a vezetékneve Skadas; Šležac – a vezetéknév Šleževičius; Urbas – az Urbanavičius vezetéknévből; Vizgė – a vezetéknév Vizgaitienė; Zeblė – mert a vezetékneve Zabl iauskaitė; Undra – az Unduraitis vezetéknévből; f) egyéb közneveket, többnyire negatív konnotációjúakat: Pinda – mert a keresztneve Inga; Dirmovas – mert a vezetékneve Birmanas; Drabas – a vezetéknév Drabatiukas; Optavkas – a vezetéknév Optažas; Zombė – mert a vezetékneve Zambezevičiūtė; Šapronas – a vezetéknév Saprončikas. Straipsniai / Articles 183 ILONA MICKIENĖ, RITA BARANAUSKIENĖ 2.4.2. A szemantikai asszociációk, vagyis a személynevek közszói jelentése alapján alkotott ragadványnevek jóval ritkábbak (6), például: Žuvelė – a Karosas vezetéknévből; Sondeckis – a Saulius keresztnévből; Rokis – mert a neve Romas; Reiganas – a Raimondas keresztnév; Karmenas – a Romas keresztnévből; Sabas – a Sabotaitis vezetéknévből. 2.5. Veliuona vidékén 57 (14,77%) ragadványnevet jegyeztek fel, amely a jellembeli, vagyis belső tulajdonságokra utal. Ezeket az emberekre jellemző jellemvonások alapján alkotják. Butkus szerint a legcélszerűbb a motivációs ellentét elve alapján osztályozni őket, amikor a két legáltalánosabb tulajdonságot vesszük alapul (Butkus 1995: 94). A Veliuona vidékén feljegyzett ragadványnevek több csoportra oszthatók. 2.5.1. A legnépesebb csoportot az okosságra / ostobaságra utaló tulajdonságok alkotják, amelyek gyakrabban negatív jellemvonásokat jelölnek, például: Mažvaikis – nem nőtt ki a gyerekkorból; Varna – mert tátott szájjal jár; Asilas – gondolkodni képtelen ember; Ciba – makacs ember; makacs; Gaidys – feltűnősködő ember; Išsižiojėlė – mert akkor is tátja a száját, amikor nem kellene; Kietekas – olyan ember, aki mások fölé helyezi magát; Viščiukas – mert együgyű; Visų galų meistras – magát dicsérő ember; Ponia – műveltnek tartja magát; Ožka – makacssága miatt, makacs ember. Az ember ravaszságát, bölcsességét csak néhány ragadványnév jellemzi, például: Lapė – ravasz ember; Liaudies išmintis – sokat tud; Proto bokštas – túl sokat gondolkodó ember; Moksliukas – sokat tanuló, sokat tudó ember. 2.5.2. Jelentős csoportot alkotnak a nyíltság–zárkózottság tulajdonságai. Figyelemre méltó, hogy a ragadványnevek gyakrabban a nyíltabban beszélő, társalgó (fecsegő, pletykás, sokat beszélő) embereket jellemzik, például: Barbė – mert sokat fecseg; Kielė – nagy pletykafészek; Kniauklys – érdekes módon beszél; Trydmarė – fecsegő Marytė; Tirškė – nagyon fecsegő nő; Šarka – nagy pletykafészek; Šarkiukas – mert szeret sokat beszélni; Širšė – természete miatt, tolakodó; Parakinė – zajos nő. Ritkábban kapnak ragadványnevet a társaságot kerülő, tartózkodó, félénk emberek, például: Lauko pelė – nagyon csendes; Tundra – nehéz természete miatt; Šakalas – gyáva; Pelė – mindentől félő ember. 2.5.3. Veliuona lakóit gyakrabban szorgalmas és serény emberekként jellemzik, a lustaságukról ismert emberek ragadványneveit pedig egyáltalán nem jegyezték fel, például: Bitė – szorgalmáért; Buožė – nagyon sokat dolgozik; Velniukas – nagyon csintalan; Triedenienė – mindent nagyon gyorsan csinál; Flegmatikas – lassú természetű ember. 2.5.4. Kevés olyan ragadványnevet találtak, amely a vidámságra / komorságra utal. Ezekből látható, hogy az ember mindkétféle érzelmét megnevezik, például: Saulutė – mosolygóssága miatt; Juokdarys – tréfálkozó ember; Žvengalius – mert mindig ok nélkül nevet; Liūdnutė – gyakran szomorú; mert folyton szomorkodik. 2.5.5. Jól látható, hogy gyakrabban kapnak ragadványnevet a Veliuona vidékén élő durva, indulatos, rosszul viselkedő emberek, például: Tigras – indulatos ember; Šiurpas – indulatos nő; Blogietis – rossz természetű ember; Kenkeja – másoknak ártó; 184 Acta Linguistica Lithuanica LXVII Veliuonos apylinkių gyventojų pravardės: onomasiologinė motyvacija Kraugerys – rossz és durva természetű; Kandis (lány) – másoknak ártó ember; Stalinas – nagyon rosszindulatú és irigy. Mindössze egy pozitív konnotációjú ragadványnevet találtunk: Gerietis – jó természetű ember. 2.5.6. A rendezettséget/rendetlenséget jellemző csoportból csak negatív konnotációjú, az ember öltözködésére és ápolatlanságára utaló ragadványneveket jegyeztek fel, például: Bezdė – piszkos nő; Mauras – gyűrött ruhák, kócos haj, mosdatlan; Pampolė – mert nem tud rendesen felöltözni. 2.5.7. A költekezés/takarékosság motívumcsoportjában csak egy, az illető költekezésére utaló ragadványnevet találtunk: Sponsorius – szeret mindenkinek venni valamit. 2.6. A lakóhely alapján adott ragadványneveket a legrégiesebbek közé sorolják (idézi: Butkus 1995: 109), amelyek a családnevek kialakulásának kezdetét jelentették (vö. Zinkevičius 1977: 35). Az ilyen ragadványnevek azt jellemzik, hogy az emberek hol, mi mellett, kinél élnek. 7 (1,81%) ragadványnevet jegyeztek fel, amelyek közül gyakrabban azt jelölik meg, hogy az illető milyen természeti képződmény mellett lakik, például: Pakhmenorius – az Akmena-csatorna mellett lakott; Bebras – a patak mellett lakik; Durpius – mert tőzeglápból származik; Miškinis – mert az erdőben lakik; Kaimietis – falun élő ember; Anūkelis – a nagymamájánál lakik. 2.7. A ragadványnevek olykor az illető beszédének tartalmát jellemzik: gyakran ismételt szavakat, töltelékszavakat, szólásokat, megszólításokat, dalszövegeket, kifejezések szavait. 9 ilyen ragadványnév van (2,33%). A Veliuona környéki lakosok ragadványnevei azt mutatják, hogy az embereket az általuk használt töltelékszó, szólás vagy kedvenc énekeik alapján nevezik el, például: Ajajus – állandóan használta az ajajai szólást; Vodnas – ilyen szólása volt; Rupūžna – ugyanez a szólás; Brangusis vikšrelis – azért, mert megszokásból ismételgette, hogy brangusis; Nieka nieką – mert mindig ezt mondja; Viskas kad nu – mert megszokásból ismételgette ezt a mondatot; Raganaitė – mert mindig a „Šoka basos raganaitės” című dalt énekelte; Učkudų – szeretett ilyen dalt kezdeni. 2.8. A származást és nemzetiséget jelölő ragadványneveket akkor adják, ha az illető más lakóhelyről származik, más nemzetiségű vagy más etnikai csoporthoz tartozik. Veliuona környékén az ilyen ragadványnevek ritkák, mindössze 4-et jegyeztek fel (1,04%): Lenkė – származása miatt; Rusas – anyja nem litván, orosz; Pasvalys – Pasvalysból származik; Žemaitis – Žemaitijából származik. 2.9. Egyes ragadványnevek esetében a Veliuona környéki lakosok két indítékot is megneveznek, ezért érdemes ezeket külön tárgyalni. A cikkben kettős motivációjú ragadványneveknek nevezzük őket. 5 ilyen ragadványnevet jegyeztek fel (1,3%). Megfigyelhető, hogy a kettős motivációjú ragadványnevek rendszerint az ember jellemét és fizikai tulajdonságait, jellemét és asszociációkat, illetve jellemét és tevékenységét írják le, például: Kanarelė – világos bőrű, nyugodt természetű férfi; Šuo – sok feleslegeset beszél; kutyaszaga van; Voras – az alakja és a jelleme miatt; Caras – nagyon felmagasztalja magát; a vezetékneve Karalius; mindent ő irányít; Žąsis – nagyon ügyetlen; a farsangi mulatságon libát alakított. Straipsniai / Articles 185 ILONA MICKIENĖ, RITA BARANAUSKIENĖ A ragadványnevek alkotásának és változatosságának, mondhatni, nincs határa. A ragadványnévadás körülményei és indítékai rendkívül sokfélék lehetnek, maga az alkalom pedig néha egészen véletlenszerű (Salys 1983: 47). KÖVETKEZTETÉSEK Az elvégzett kutatást összefoglalva meg kell jegyezni, hogy a Šiuolaikiniai geolingvistikos tyrimai Lietuvoje: punktų tinklo optimizacija ir interaktyvioji terminės informacijos sklaida projektum keretében a Veliuona iskolai múzeumban őrzött, összegyűjtött több mint 800 ragadványnév vizsgálata után a cikk elemzésre csak azokat választotta ki, amelyek motivációja egyértelmű. Összesen 386, onomasztikai motivációjú ragadványnevet vizsgáltak meg, vagyis olyanokat, amelyek szubjektív okokból keletkeztek. Megállapították, melyek a Veliuona vidékén élők ragadványnévvel való megnevezésének leggyakoribb motivációi. A legnagyobb csoportot a fizikai tulajdonságok alapján adott ragadványnevek alkotják. Ilyenből összesen 140-et jegyeztek fel (az összes ragadványnév 36,27 százalékát). Gyakoriak továbbá a fonetikai és szemantikai asszociációk alapján alkotott ragadványnevek. Ezekből 94-et rögzítettek (az összegyűjtött ragadványnevek 24,35 százalékát). A jellemet és a tevékenységet leíró ragadványnevek száma közel azonos: 57 (14,77 százalék), illetve 49 (12,69 százalék). A rokoni kapcsolatok alapján ritkábban alkotnak ragadványneveket. Ezekből 21-et jegyeztek fel (az összes ragadványnév 5,44 százalékát). Veliuona vidékén különösen ritkák a beszéd tartalmát (9; 2,33 százalék), a lakóhelyet (7; 1,81 százalék) és a származást (4; 1,04) leíró ragadványnevek. A cikk kétféle motivációjú ragadványneveket is elkülönít, amelyeknél a személy megnevezése két motiváció alapján jön létre. Öt ilyen ragadványnevet elemeztek (1,3 százalék). Az ember egyénítésére a rá jellemző tulajdonságok alapján alkotnak ragadványneveket. Érdekes megjegyezni azt is, hogy a vizsgált vidéken egyes ragadványnevek mintha öröklődnének. Nemcsak a szülők, hanem a nagyszülők tevékenysége, ragadványneve és családneve alapján is adják őket. Így a ragadványnevek nemzedékről nemzedékre öröklődnek, ezért elmondható, hogy tovább élnek, mint maga a ragadványnév viselője. A várakozásoknak megfelelően a negatív konnotációjú ragadványnevek vannak túlsúlyban: ezek negatív fizikai tulajdonságokat (nem szép arcvonásokat, a fej, a szem, a fül, az orr, a fogak és a lábak formáját, a kövérséget, az alacsony termetet), illetve jellemvonásokat (butaságot, durvaságot, rosszindulatot, ápolatlanságot) emelnek ki. Veliuona lakóit azonban szorgalmas, energikus emberekként is jellemzik, és egyáltalán nem jegyeztek fel a lustaságukról tanúskodó emberekre utaló ragadványneveket. LITERATŪRA Aleknavičienė Ona 2009: Kazlų Rūdos ir jos apylinkių gyventojų pravardės. – Lietuvos valsčiai. Kazlų Rūda. Interneto prieiga svetainėje Lietuvos lokaliniai tyrimai: http://www.llt.lt/pdf/kazlu_ruda/kalba.pdf. Publikuota 2009-02-23; žiūrėta 2012-02-24. Butkus Alvydas 1995: Lietuvių pravardės. Kaunas: Aesti. 186 Acta Linguistica Lithuanica LXVII Veliuonos apylinkių gyventojų pravardės: onomasiologinė motyvacija Jakaitienė Evalda 2009: Leksikologija. Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. LKE – Lietuvių kalbos enciklopedija, red. Vytautas Ambrazas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1999. Mickienė Ilona, Baranauskienė Rūta 2012: Onomastikos rezultatai geolingvistikoje: ekspedicijų patirtis. – Respectus Philologicus 21(26), 208–215. Salys Antanas 1983: Pravardė. – Raštai 2. Tikriniai vardai. Roma: Lietuvių katalikų mokslo akademija. Van Langendonck Willy 2011: Diachronic classification of bynames given by adults, and bynames given by young people. – Regioninė onomastika: ką sužinome iš vardyno. Tarptautinės mokslinės konferencijos tezės. 2011 m. lapkričio 10–11 d., 19–20. Interneto prieiga: http://www.khf.vu.lt/images/stories/naujienos/konferencijos/lietuviu_filologijos/Regionine-onomastika_2011_TEZES.pdf. Zinkevičius Zigmas 1977: Lietuvių antroponimika: Vilniaus lietuvių asmenvardžiai XVII a. pradžioje. Vilnius: Mokslas. Nicknames of the residents of the environs of Veliuona: onomasiological motivation S U M M A R Y While participating in the Institute of the Lithuanian Language project Modern Research of Geolinguistics in Lithuania: Optimization of Network of Points and Interactive Spread of Dialectal Information during the summer of 2011 the nicknames of one of the dialectal points, i.e. the region of Veliuona were analysed. The paper aims at identifying the onomastic motivation of Veliuona region nicknames, i.e. the reasons for nickname choice determining its structure and appellative meaning, whereof revealing the prototypical characteristics of the locals that are implicated in nicknames. The nicknames are analysed onomastically – determining the assigning motives of the nicknames. The paper excludes semasiological analysis in which the motives for the given nickname are not known and appellatives are semiologically associated with a dictionary definition. For this reason only the nicknames for which the respondents provided the motives were analysed. For the objective purposes the real nicknamed people names are not mentioned except the cases when nickname was derived from the surname or the personal name. The object of study consists of 386 nicknames. Summarising the research it is possible to denote the most frequent motives for Veliuona region nicknames. The largest group consists of nicknames that are given according to the physical properties. 140 nicknames were found (36,27% from all the nicknames that were analysed). Nicknames that stemmed from phonetic or semantic associations are also frequent. Straipsniai / Articles 187 ILONA MICKIENĖ, RITA BARANAUSKIENĖ 94 of them were recorded (24,35% from all the nicknames that were analysed). The nicknames denoting temper or occupation divide almost evenly: 57 (14,77%) and 49 (12,69%). The nicknames that are created according to kindred are less frequent – 21 (5,44%). Far more uncommon are the nicknames denoting language content (9; 2,33%), living place (7; 1,81%) and background (4; 1,04%). The paper also distinguishes the nicknames with double motivation, i.e. when the nickname for individual is created according to two motives. 5 (1,3%) of such nicknames were analysed. In attempt to individualise a person the nicknames are created according to the features that are characteristic of him. It is interesting to notice that in the region that was analysed the nicknames are as if inherited. They are given not only according to parents’ but also grandparents’ occupation, nicknames and surnames. As it was expected, the nicknames with negative connotation are dominant. Negative physical properties (such as unattractive face features, head, eye, ear, nose, teeth, leg form, stoutness or small height), certain traits of temper (as stupidity, harshness, malice or untidiness) are exposed. Nevertheless, people living in Veliuona region are described as studious, strong personalities and no nicknames describing lazy people were found. Įteikta 2012 m. gegužės 6 d. ILONA MICKIENĖ Vilniaus Universitetas Muitinės g. 8, LT-44280 Kaunas, Lietuva [email protected] RITA BARANAUSKIENĖ Vilniaus Universitetas Muitinės g. 8, LT-44280 Kaunas, Lietuva [email protected] 188 Acta Linguistica Lithuanica LXVII