Mikalojaus Daukšos raštų ilgosios šaknies „sta“ kamieno veiksmažodžiai

9cikkek / articles esMiniai žodžiai: daukša, veiksmažodis, intarpas, sta kamienas, šaknies struktūra, tarmės, senieji raštai. kulcsszavak: daukša, ige, infixum, sta-tő, gyökérstruktúra, nyelvjárások, régi szövegek. raiMonda Šarkytė klaipėdai egyetem Kutatási irányok: baltisztika, az ige története. mikaLojaus daukŠa írásainak hosszú gyökérrel rendelkező sta tövű Igéi sta stem Verbs with Long root attested in the texts of Mikalojus daukša összefoglaló a cikk Mikolajus Daukša írásainak hosszú gyökerű sta tövű igéit elemzi. A vizsgált típusba tartozó, adatolt igéket különböző szempontok szerint elemzik: tárgyalják az igék morfológiáját (a jelen és a múlt idő szerkezetét), morfonológiáját (a vokalizmust, a konsonantizmust, a magánhangzó-váltakozás eseteit), valamint a kategorikus szemantikával kapcsolatos konstrukciós kódolás sajátosságait. Daukša igéit Martynas Mažvydas és Jonas Bretkūnas igerendszereivel, a litván nyelvjárások és a mai litván nyelv adataival vetik össze annak érdekében, hogy tisztázzák a lexémák lokalizációját és kronológiáját, valamint a szerkezeti változások motivációit. Megjegyzés: a tanulmány a Mikalojus Daukša írásaiban adatolt, hosszú tövű sta-tövű igéket vizsgálja. A szóban forgó igéket különböző szempontok szerint elemezzük: morfológiai (a jelen és a múlt idejű alakok szerkezete), morfonológiai (a vokalizmus, a konzonantizmus, a magánhangzó-váltakozás esetei), továbbá figyelembe vesszük a kategoriális szemantikára vonatkozó konstruktív kódolás sajátosságait. A Daukša műveiben rögzített igék szerkezetét továbbá összeveti a Bretkūnas és Mažvydas régi írásaiban, valamint a litván nyelvjárásokban és a mai litván nyelvben található szerkezettel. A kutatás célja a rögzített lexémák lokalizációjának és kronológiai rétegeinek meghatározása, továbbá a večia / vista, gržia / gržta, ráugia /rgsta, deg ia / dýgsta ir pan.) változásának okaira vonatkozó javaslatok the verbs in question. 10 Acta raiMonda Šarkytė Linguistica Lithuanica LXVII 0. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK 0.1. A tanulmány tárgya a Mikolajus Daukša írásaiban (a Postillában és a Katekizmusban) rögzített, hosszú tövű sta-tövű igék1. E szerző műveiben 87 infigált és sta-tövű ige található, ezek közül 30 infigált, 57 pedig sta-tövű; közülük 49 tövében hosszú magánhangzó van. A tágabb kontextuális perspektíva érdekében Daukša igerendszerét kortársai – Martynas Mažvydas és Jonas Bretkūnas – rendszerével vetjük össze. Mažvydas írásaiban 17, Bretkūnas Bibliájában pedig 43 hosszú tövű sta-tövű ige van adatolva. E szerzők igerendszereinek sajátosságait a továbbiakban a litván nyelvjárásokéval és a mai litván nyelvével hasonlítjuk össze, lietuvių kalbos duomenimis. daukšos raštai, iliustruojantys vidurinį lietuvių kalbos variantą, tirti įvairiais aspektais2, tačiau išsamaus ilgosios šaknies sta kamieno veiksmažodžių aprašo šio szerző írásaiban még nem található. A sta-tövű igék az igék népes csoportját alkotják, leginkább a keleti balti nyelvekben elterjedtek, és sajátos vonásokkal rendelkeznek, amelyek megkülönböztetik e igéket a többi strukturális típustól. A sta-tövű igék fejlődésében különös jelentősége volt a kategorikus szemantikának – a mai litván nyelvben a sta formáns leggyakrabban önmagától végbemenő, terminatív cselekvést, valamint az állapot fokozatos megváltozását rögzíti; egyes sta-tövű igék causatva / resultatva oppozíciót alkotnak (vö. megfogalmazása. és rezultativális folyamatot jelöl (a sta-tövű igékről és fejlődésükről bővebben lásd Pakalniškienė 1995, uo. Kazlauskas 1968: 333, Kuiper 1937: 202–203). A sta-tövű igék jelentős része denominális vagy deadjektivális képzésű, ezért többnyire valamely átalakuló állapotot, annak változását jelöli, amely az alapszóhoz kapcsolódik: sipti, vagti, álkti, lgti, kasti (bővebben lásd. Pakalniškienė 2000: 71–89). a mai litván nyelvben (ritka kivételes esetektől eltekintve) a sta-tövű alakok optimálisan valósítják meg a szemantikai és morfológiai kódolás aszimmetriáját, és megfelelnek a konstrukciós ikonizmus elvének, mivel a sta-tő az önmagától végbemenő cselekvés jelentését és / vagy az intranzitivitás kategóriáját fejezi ki3. A morfonológiai szerkezet szempontjából a sta tövű igék a gyökben rövid vagy hosszú gyökérmagánhangzóval rendelkezhetnek (a rövid gyökvokálizmusú, infixumos és sta tövű igéket, amelyeket Mikalojus Daukša műveiben találtak, már tárgyalták, lásd: Pakalniškienė, Šarkytė 2012. 2 Daukša akcentológiai kérdéseit Pranas Skardžius vizsgálta, a névmások szerkezetét Albertas Rosinas írta le (2001), Daukša írásstílusát, lexikáját és a fordítás nyelvének sajátosságait Jonas Palionis (1979, 1995); Jurgis Lebedys (1963, 1977), az atematikus igéket Algirdas Sabaliauskas vizsgálta (1957: 77–114), a régi írásokban előforduló visszaható igék elemzését Audronė Kaukienė (2006) közölte; az egyes infixumos és sta tövű igetípusokat Vitalija Kapsevičienė írta le ( 2002, 2003). 3 csak kevés igére jellemző a tranzitivitás kategóriája, amely leggyakrabban prefikszumos alakokban fordul elő, vö.: išvysta, užmiršta, išgirsta, mėgsta. 11tanulmányok / articles Mikalojaus daukšos raštų ilgosios šaknies sta kamieno veiksmažodžiai E típusba olyan sta tövű igék tartoznak, amelyek gyökvokalizmusa nem változik – alapjukat hosszú magánhangzó, diftongus vagy kevert kettőshangzó alkotja), a múlt időre pedig az o tövű alakok jellemzők. Az újabb rétegű (kettős morfológiai jellemzőkkel rendelkező) sta-tövű igék jelen idejű tövében megnyúlt magánhangzók vannak: ą, ę, y, ū; ezek az n betoldásnak az s, š, z, ž előtti eltűnésével alakultak ki: mąžta, šąšta, gęsta, vysta, dūžta. A sta-tövű alapigék alakjaiban a magánhangzó-váltakozás nem jellemző, általában arra törekednek, hogy a vokalizmust minden főalakban egységesítsék. A sta-tövű igék mássalhangzós szerkezete igen változatos, a bonyolultabb tőszerkezet különösen a hosszú tövű igékre jellemző. 1 . MikaLojaus daukŠos iLgosios Šaknies sta kaMieno Igék 1.1. Daukša írásaiban 49 hosszú tövű ige van feljegyezve, közülük 25-nek hosszú magánhangzó van a tövében, 4 ige tőközpontját kettőshangzó alkotja, 20 ige tövében pedig vegyes diftongus található. Ehhez a strukturális igetípushoz csak sta-tövű igék tartoznak. Az 1. táblázatban a Daukša, Mažvydas és Bretkūnas szövegeiben feljegyzett összes példa szerepel. A tő magánhangzójának hosszúságjelölése a vizsgált szerző írásaiban problematikus; a legtöbb esetben a magánhangzót diakritikus hangsúlyjellel jelölik, amely aligha tükrözi a magánhangzó hosszúságát, ezért a hosszú magánhangzó megkülönböztető grafikus kifejezése nem található meg (vö. a nuluſta dP 213,44, płuſta dP 580,14, vrikßta dP 463,10, wikſta dP 508,46, idikſta dP 487,11 / idîgſta dP 99,33 stb. alakokat). A szóban forgó igék összevetése más régi írások adataival szintén bizonytalanságokat vet fel, mivel sem Mažvydas, sem Bretkūnas írásaiban nem található meg a hosszú magánhangzók következetes grafikai jelölése, kivéve Bretkūnas néhány használt alakját, amelyekben mintha a tő hosszú magánhangzója tükröződne, vö. papijkſti bb12, 6, pakljda bb154, 3 (j és ij = y), plſta bb293, 25, iſchpld bb141, 314 . A vizsgált igéket hosszú tövű igéknek tekinteni a litván nyelvjárások és a köznyelvi litván nyelv adataival való összevetésük teszi lehetővé, ugyanis a nyelvjárásokban és a mai litván nyelvben ezen igék szerkezete stabil, minden paradigmában megmarad a hosszú magánhangzó, váltakozó alakok nincsenek, ezért nincs alapunk feltételezni, hogy Daukša által tanúsított alakokban a tő rövid vokalizmusa dominált volna. Az alábbiakban a régi írások jelen idejű alakjainak jegyzéke következik az igék tővokalizmusa alapján: 4 másfelől az ū magánhangzó hosszúságát e szerző írásaiban nagyon következetlenül jelölik, vö. a bb alakjait: pluſtan cʒẹ, plſtancʒẹ, plſtancʒẹ, infinitivus. pakrti – múlt idő k. l. pakre, bővebben lásd: raudienė 2001: 16. 12 acta raiMonda Šarkytė Linguistica Lithuanica LXVII 1. táblázat. A régi írások jelen idejű alakjainak jegyzéke 1A . daukša Mažvydas bretkūnas VeiksVeľké slová s dlhým samohláskovým koreňom vbłéſtncʒ dk 161,13 – – idîgſta dP 99,33 –iſchdigſta bb552, 23 idikſta dP 487,11 iůſta dP 462,29 – – ißiůſtá dP 312,15 ſulîgſta ſulígſtame dP 296,5 ſulígſtncʒius dP 217,27 prałobſta dP dP 59,28 – – 4,9 – pralobſta bb326, 47 nuluſta dP 213,44 – – nulúſta dP 484,19 megſta dP pamêgſta dP 378,4; dP 435,38 pamêkſta 40,13 megſta gk ii 452 mekſta bb551, 19 dP 213,48; pamégſta dP 395,5 panókſta mêgſti dP 10,28 [mêġeme dP 110,26] [pamegiáma DP 623,50] dP 489(490),22 –noksta panókſtama dP mekſta gkii 338 406,21 prinókſtami dP 389,47 [nepanókamoy’ dP 46,39] bbjoz2,16 ––papijkſti bb12, 6 płûſta dk 180,19 plſta bb293, 25 płuſta dP 238(138),48; 2] płuſtá dP 580,40 apipłûſta dP 626,23; 86,42∞ –– ipłuſta dP 251,2; nupłúſta dP 626,23 dP 370,1; –[plduncʒis dP 580,14 bb354, vrikßta dP 463,10 – – aṕrûgſta dP ſprógſta dP 13,1∞ – – praßókſta dP 104,8 praßokſta dP 500,17, trokßt’ dk 175,16 dk 169,4 –bb18, 10] [praſchoka praßókſtu dk 169,3 trokſcht gkii 447 – trokßta dP 36,10 13straipsniai / articles trôkßta dk 104,17; dk 155,22 Mikalojaus daukšos raštų ilgosios šaknies sta kamieno veiksmažodžiai daukša Mažvydas bretkūnas trôkßtu dk 135,7; dk 140,22 trókßtam dk 51,10 trôkßtnti dk 106,4; trókßtſis dP 399,20 wikſta dP 508,46 –– ißwîſta dP 287,4 – iſchwiſta bb284, 50 praîſta dP 303,42 – – 1b. IgeTövekben vegyes kettőshangzóval a tőben ałkſta dP 533,39, dk 104,16 alkſtat gam – ałkſtáncʒius dP 475,29; ałkſtncíam alxtancзus gk i 170 dP 523,5 âłpſta dP 66,11, –apalpſtant bb544, 32 âłpſtt dk 162,20 nugſtaś dP 80,40 teſſinſigąſt gk ii 514 – 24 grßta dP 236,4 tegriſcht gk ii 514 ſugrinſchta tegrinſchta bb529, 11 nugrßtadP 328,50; pagrîßta nenuſigſt’ dP 446,37∞ igîrſta dP 248,22 – – grîßta bb290, 43 aṗgrïßta dP 9,16; atgrßta dP 549,1; dP 236,4; dP 162,45 sugriſcht gk i 153 grinſchta bb334, dP 382,45; ſugrßta dP 120,36; dP 188,32; dP 433,30; dP ſugrßtncʒiús dP 542a(542),29 paiłſṫ dP –atſijlſta 477,48; ſugrîßta dP 206,25; dP 280,2; dP 282,42; bb12, 7 paiłſtamę dP 357,19 vmirßta dP 560,25, dk 586,33 vſchmirſtam gk ii vmîrßtamę dP 18,37 452 114,9 vßumirſta gk ii 522 – vmîrßta dP 274,35; dP ſkſta dP 222,36 – – skſtncǯi dP 78,20 615,40 iſchtirpſt gk ii 278 – wârgſtáte dP patârpſta dP 61,13 – – iǯtirpſtſis dP 32,4 wargſtancзuiu 136 pawargſta bb324, 25 wargſtancзę gk ii 39 pawîrſta dP 39,39; dk 12,1 pawirſṫ gk ii 334 pawirſta bb280, 16 pawirſta dk 11,13; dk 99,3 14 acta raiMonda Šarkytė Linguistica Lithuanica LXVII daukša Mažvydas bretkūnas 1c. IgeTövekben kettőshangzóval – – aſta bb73, 25 auſtant bb73, 24 igâißta dP 582,33 –iſchgaiſchtam bb400, noṗgâißta dP 81,3 12 paſwéikſta dP 369,45 –– 1.2. Dauksas írásaiban a szabályos paradigmák dominálnak, a vizsgált igék szemantikai és konstrukciós kódolása optimális – az igék szemantikai jellemzőit (spontán / terminatív cselekvés) a -sta morfológiai jelölő rögzíti. Dauksas munkáiban a sta-tövű jelen idejű formák stabil készlete dominál (lásd az 1. táblázatot), amelyek megfelelnek a paradigmastruktúra feltételeinek; a szerző által tanúsított sta-tövű, hosszú tövű igék többsége a mai litván nyelvben is meghonosodott. A vizsgált szerző írásaiban mindössze két igének vannak kettős jelen idejű alakjai: pamêgſta dP ǁ mêġeme dP; nepa nókſta ma ‘nesuvokiama’ dP ǁ nepanókamoy’ ‘neprilygstamoje’ dP, kurios leidžia daryti prielaidą, jog sta kamieno ekspansija lietuvių kalboje vyko palaipsniui, konkuruojant kelioms formoms. Veiksmažodis drsti daukšos Postilėje tebebuvo a kamienis (plg. drſa dP 23,47).5 1.3. Iš surinktų duomenų matyti, jog būtojo laiko formos tiriamojo autoriaus raštuose neįvairuoja, paliudytos tik o kamieno formos, atitinkančios sta kamieno veiksmažodžių paradigmų sąlygas (žr. 2 lentelę). Kita vertus, nemažos dalies veiksmažodžių būtojo laiko formos nėra paliudytos ar nerodo kamieno. 2 lentelė. Būtojo laiko formų registras daukša Mažvydas bretkūnas Áłko dP 242,49, íßáłko dP 106,40; ißałkuſi dk 162,18 –iſchalkens bb546, 48 Ißâußo dP 427,15 –praaſcha bb90, 8 váußuśiu dk 93,2 – – idîgo dP 82,35∞; dP 84,13; dP 610,44 –iſchdjga 97,22∞ bb91, 23 idîguś dP 97,21∞; idîg dP 5 a mai lett litván nyelvben ez az ige már új morfológiai szerkezetű. állítható, hogy ennek az igének a fejlődését nemcsak a kategorikus szemantika határozta meg, hanem a paradigma kiegyenlítésére irányuló törekvés is, így ugyanaz a magánhangzó általánosult ennek az igének valamennyi alakjára, és áttért a sta tőre. 15straipsniai / articles igndȯs dP Mikalojaus daukšos raštų ilgosios šaknies sta kamieno veiksmažodžiai daukša Mažvydas bretkūnas 440,38; igndoś dP 41,16; nſiganda dP 194,14∞; nugndos nſsiganda perſsiganda bb95, 28 nuſigdo dP gk ii 277 iſsiganda bb95, 28 igndotes bb101, 3 dP 6,36; nugándoś dP 337,14; 590,29 ſugêdo ſuſigéds dP 400,25 dP 576,52 – – pragîdo dP 159,2 – – grîmʒdo dP 290,3 grîmdo dP 288,3∞ – dP 179,14 ſugrißai gk ii 462 nogrimzdij gk ii 522 nugrimʒdus dP 595,4 grîo atgrißa bb20,10 gro dP pagrîo dP 189,33; pagro pagríuſios dP 393,28; dP 213,1; ſugrío dP 390,6; ſugriǯo dP 49,16; dP 65,38; dP 479,47 ſugrio dP 65,38; dP 58,18∞; dP 63,27∞; dP 381,9∞ ſugrîo dP 49,16; dk 121,10; dP 122,38; dP 189,38∞; dP 193,50; dP 195,10; dP 302,33; dP 386,22∞; dP 471,23∞; dP 591,4; ſugro dP 384,13; ſugro dP 63,11; dP 93,28; dP 185,23; dP 228,42; dP 229,21; dP 229,36; dP 311,35; dP 465,21; ſugrǯo dP 419,44; ſugrîomę dP 282,7; ſugrîǯome dP 58,35; ſugrîs dP 149,8; dP 385,24 ſugries dP 381,22∞; ſugris s dP dP 274,18∞; ſugres dP 296,11; dP 496,40; ſugrs dP 391,19; ſu gr- 385,25; ſugreś dP 204,35; ſugrîe dP 188,35; ſugrî dP 276,54; dP 412,17; ſugríuſios dP 180,11; ſugruſiam’ dP 561,43; ſugruſi dP 280,6 paiłſuſiu dP 174,33 nilſau gk ii 513 – 61,37 atgrinßa bb20, 9 dP 444,53; apsigrißa bb142, 6 sugrîo paſsigrißa bb95, 24 iſchilſis gk ii 447 apilſa gk ii 528 16 acta Linguistica Lithuanica LXVII raiMonda Šarkytė paíko dP 285,29 paiunkai gk ii 359 daukša Mažvydas bretkūnas paíkau dP 308,6; paíks dP 168a nukałts dP 432,29 – – paklîdo dP 136,39; paiunkta gk ii 481 – paiunktoſes gk ii 501 dP 136,41; –pakljda bb154, 3 dP 165,39; dP 246,37; paklîduſios dP 218,13; dP 232,12 218,4 paklido dP 469,47; paklîduſes dP paklîduſius dP 534,16; paklíduſiái dP 441,2 palínk dP 422,3 palinkus dP 52,21; palînkuśî dP 189,33 – – ſulîgo dP 344,2 – – prałôb dP 290,31; prałóbs dP 579,12 –praloba bb57, 13 Nulûdo dP 359,10∞; nulûdote dP 216,8; nulûde dP 191,11; nulûduſsi dk 106,19; nulduſsi dP 334,43 – – mego dP 492,42 pamega gki 216 pamego dP 598,47; pamégo dP 27,5; pamégos dP 625,28; pamêgo dP 28,32; – dP 35,5; dP 46,8; dP 280,35; dP 425,35; dP 595,31; pamêgau dP 432,17; pamegtś dP 397,23 dP 602,21 vßmirſchau gk ii 472 ußmirſchai bb533, 19 vmírßs dk 122,6; vmîrßs dP 602,33; pranóko –nunokens bb566, 14 dP 602,29; dP 616,25 panoka bb69, 23 panoko bb1Moz31,23 plîßo dP 288,1∞ –perpliſcha bb397, 31 perplißo 179,1 płûdo dP 169,2 –iſchpld bb141, 31 ißpłúdo dP 176,2; ipłûdo dk 142,5 ißrîßko dP 33,8 iſſiriſka gkii 280 – vrißko dP 418,23 591,42∞; pamêgai dP 435,7 pamegau dP 593,8; pamégau dP 77,20; 431 dP 361,4; vmîrß dP 94,36 pranôko dP 399,43; vmirßo dk 124,16; vmîrßo dP 355,36; paſkndo dP 60,48 – – paſkdo dP 523,13; dP 418,43 vmîrßome dP 135,2 451 itroſchkens bb546, 48 nuwârg dP 8,14 pawarguſi pawarguſiuiu gk ii vʒwêſſuśiu dk 93,2; vwęſs dP vßmirſcha gk ii 525 vſprîngo dP 140,5 – – paſwéiko praßóko dP 5,2; nevßmirſcha gk ii gk ii 524 pawarguſio bb181, 6 pawargśis dP 206,30 ußumirſcha bb90, 23 praßókuſius dP 474,25 – – trôßko dP 144,32 troſka gkii 353,18; – – vwêſuſeis dP 404,26 17 straipsnių / articles Mikalojaus daukšos raštų ilgosios šaknies sta kamieno veiksmažodžiai daukša Mažvydas bretkūnas 113,36∞ – – 522 Ißwîdo dP 117,36∞; Ißwîdau dk 144,9; ISʒwide dP 208,13 iſchwida gkii 462 iſchwida bb117,6 iſwjda bb118, 11 wiko dP 50,31 – – pawirto dP 491,14; pawîrto dP 43,9∞; pawirtes gk i 182 416,27 pawito dP 463,14 – – pawîte dP pawirta bb42, 26 pérwirtuſius dP 582,39 praîdo dP 398,22 – – 1.4. Įvairi daugiskaitos veiksmažodžių šaknies struktūra. Dominuoja veiksmažodžiai su gana nesudėtinga konsonantine struktūra, plg.: CVC (dvidešimt veiksmažodžių), CCVC (płûdo dP 169,2; paklido dP 469,47; plîßo dP 288,1∞, paſwéi ko VCC (iłgtis dP 454,22, paiłſuſiu dP 174,33, âłpſta dP 66,11, Áłko dP 242,49), CCCVC (ſprógſta dP 13,1), VC 113,36∞), dvinarę finalę turi dvylika veiksmažodžių (CVCC tipas). Pasitaiko ir retesnių struktūrų, dažnesnių veiksmažodžiuose su mišriuoju dvigarsiu veiksmažodžių šaknyje, plg.: CCCVCC (vſprîngo dP 140,5), CCVCCC (grîmʒdo dP 290,3), (Ißâußo dP 427,15). A magánhangzó-váltakozás által rögzített igék fő alakjaiban nincs6 . 1.5. A bemutatott szerzők – Daukša, Mažvydas és Bretkūnas – sta-tövű igéi nem mutatnak jelentős szerkezeti különbségeket, sok esetben mindhárom szerző írásaiban megegyeznek mind a jelen, mind a múlt idő alakjai: következetesen a sta-tövű igék jelen idejű és az o-tövű igék múlt idejű alakjait használják. Csak Bretkūnas által használt a-tövű alak említendő: praſchoka bb 18, 10, jóllehet Daukša írásai6 mindössze egy ige, a dręsa (történetileg a-tövű), szemlélteti a magánhangzók minőségi váltakozását a vizsgált szerző írásaiban: drſa dP 23,47 – drſſo dP 76,35. Bretkūnas írásaiban a drinsa alak tanúsága szerint ennek az igének a paradigmabeli kiegyenlítődési folyamata már megkezdődött.