Kalbos variantiškumas paauglių akimis: lyties kintamasis

219straipsniai / articles daiVa aLiūkaitė Vilniaus universiteto kauno humanitarinis fakultetas, Lietuvių kalbos institutas A kutatási irányok: geolingvisztika, szociolingvisztika, perceptív dialektológia, kognitív nyelvészet. kaLbos VariantiŠkuMas A serdülők szemével: Nem kintaMasis1 Variability of Language in the eyes of teenagers: the Variable of gender A tanulmány kivonata a Litván nyelv: eszmények, ideológiák és identitástörések című tudományos projekt kísérleti anyagát elemzi. A tanulmány kutatási kérdése az, hogy a nemi változó jelentős tényező-e a fiatal generáció litván nyelvi eszményeinek differenciálásában. A nyelvi változatosság értékeinek kérdéseit. A 7 legnagyobb körül végzett kísérleteket elemezve sąmoningųjų ir nesąmoningųjų nuostatų eksperimentų duomenys leidžia svarstyti ir kitus a szülőföld, a nagyvárosi nyelv és a köznyelv képviselőinek szociolingvisztikai portréi. regioninius Lietuvos miestus ir Vilniuje (bendra eksperimento dalyvių imtis – 1451 devintos ir dešimtos klasės mokinys iš 23 Lietuvos mokyklų), medžiagą, eskizuojami sociolingvistiniai kalannotáció a tanulmány a „Litván nyelv: eszmények, ideológiák és identitásváltozások” című kutatási projektben végzett kísérletek anyagát elemzi. A kutatási kérdés az, hogy a nem változója jelentős változó-e, amely megkülönbözteti a fiatal nemzedék litván nyelvi eszményeit. 1 A kutatás a Litván nyelv: eszmények, ideológiák és identitástörések című projekt keretében valósult meg, 2010–2013 (a Litván Nyelvi Intézet hajtja végre, vezetője Loreta Vaicekauskienė, támogatója a Litván Tudományos Tanács, szerződésszám: Vat-14/2010). KULCSSZAVAK: szociolingvisztika, nemi változó, tudatos attitűdök, tudattalan attitűdök, szociolingvisztikai portré. attitűdök, szociolingvisztikai portré. keyWords: sociolinguistics, variable of gender, conscious attitudes, unconscious 220 acta Linguistica Lithuanica LXIX a nyelv változékonyságával kapcsolatos értékelések egyéb daiVa aLiūkaitė kérdéseit vizsgálja. A Litvánia 7 legnagyobb regionális városa és Vilnius környékén végzett the combination of experiments of the conscious and unconscious attitudes enables us to kísérletek adatainak elemzése (a kísérlet résztvevőinek teljes mintája – 1451 kilencedik és tizedik osztályos tanuló a nyelvi szülőföld, a nagyvárosi nyelv és a standard nyelv [kategóriáiban]. from 23 Lithuanian schools) allows us to sketch sociolinguistic portraits of the representatives 1. ĮVadinės Pastabos: Lyties kintaMasis socioLingVistinėje PersPektyVoje szociolingvisztikai perspektíva, amely a társadalmi nemet bizonyos viszonyítási egységnek tekinti kintamąjį, yra dviplanė. Az első irányzat lényegében a variációs szociolingvisztikához (angolul variationist sociolinguistics), más néven a kvantitatív szociolingvisztikához (angolul quantative sociolinjuojama su Williamo Labovo vardu) guistics) tyrimų tradicija (žr. Labov 2004: 6–21). Ši paradigma dažniausiai asocikapcsolható. éppen Labov fejtette ki elsőként azt az elképzelést, hogy kijelentsük: éppen ez a kutatói variantiškumas yra prigimtinė kalbos charakteristika (žr. Labov 1969: 728). galima felismerés vált a variációs szociolingvisztika alapjává; a variációs szociolingvisztika legelső munkáiban a principu (plg. tagliamonte 2012: 2). nemet a nyelvi közösségen belüli variabilitást2 meghatározó jelentős tényezőként értékelték. 1958-ban johiš esmės šiuo fisherio tyrimu įteisintas lyties kintamojo dvinariškumas – tyrėjas gija dialektologinių nas L. fisheris, naujosios anglijos (jaV) kaimelyje ištyręs -in ir -ing vartoseną (plg. fishin’ ir fishing)3 ir kalbamuosius variantus įvardijęs socialiai lemtais variantais (angl. socially conditioned variant) arba socialiniais-simboliniais variantais (angl. socio-symbolic variants), konstatuoja, kad mergaitėms būdingesnis -ing variantas (daugiau apie tyrimą ir kitų kintamųjų distribuciją žr. fisher 1964 (11958): 483–489). tyrimų tradicijoje buvo nauja. Itt fontos hozzátenni, hogy fisheguage community definícióját. csupán a sąmoningai modeliuodamas tyrimą numatė abiejų lyčių informantus. tokia stratehasználati hagyományok miatt nem térnek át a beszédvagy nyelvjárási közösségre (erről a különbségről 2 Pažymėtina, kad šiame straipsnyje kategorija kalbos bendruomenė atitinka speech community, o ne lanbővebben lásd Aliūkaitė 2007: 16–18; Vaicekauskienė, Sausverde 2012: 7). 3 A vizsgálati csoportot 24 gyermek alkotta, egyenlő arányban fiúk és lányok. Az adatközlők két korcsoporthoz tartoztak, nevezetesen a 3–6 évesek és a 7–10 évesek csoportjához. A vizsgálati anyagot háromféle nyelvi adat alkotta: az úgynevezett apercepciós tesztek (azaz a gyermekek által a kutatók által megadott rövid bevezető mondatok alapján létrehozott szövegek); a formális kérdőívre adott válaszok (csak az idősebb adatközlőktől); a saját tevékenységükről készült nem formális interjúk (néhány idősebb adatközlővel) (fisher 1964 (11958): 483). kalbos variantiškumas paauglių akimis: lyties kintamasis 221cikkek / articles rio a kutatás dialektológiai alapokból nőtt ki4, és maga a tudós, bemutatva elvégzett munkáját, azt mérlegelte, hogy az ilyen kutatásokat nem lehetne-e összehasonlító ideolektológiának (angl. comparative ideolectology) tekinteni (fisher 1964 (11958): 487). A kvantitatív szociolingvisztikai kutatási hagyomány szempontjából különösen jelentős, Labov által a New York-iak kiejtéséről készített tanulmányban5, amikor a kutatónak az r változó irányításával (po kinti, pontosabban úgy lenne helyes állítani, hogy – balsių, pavyzdžiui, bar) ir th (pavyzdžiui, thing) distribucijos analize, pavyko paaišsikerült bizonyítania, hogy a nyelvi változás rendszeresen vizsgálható, a nemi változót mint jelentős tényezőt szintén figyelemben részesítik. életkorral stb. Labov kimutatta, hogy a Laisvieji variantai (angl. free variation) iš tiesų yra fikcija, nes iš esmės visi kintamieji sietini su socialinės struktūros vienetais – socialine klase, profesija, lytimi, nyelvi variáció mintázatai (angl. patterns of Anélkül, hogy részletesebben kitérnénk a variation) galima nustatyti netgi sudėtingoje didmiesčio kalbos bendruomenėje (daugiau žr. Labov 2006 (11966): viii, 30–33; Mesthrie 2001: 377–381). variációs szociolingvisztikai hagyomány jelentőségére, a szociolingvisztika képviselői által gvistinių tyrimų raidai apskritai, pasakytina, kad tam tikros šių pačių pirmųjų tramegfogalmazott felismerések ebben a tanulmányban bemutatandó kutatás számára is fontosak. Így mind Fisher, mind Labov kutatási adatai azt mutatják, hogy a lányok (csak Fisher kutatásában) és/vagy a nők kevesebb jelölt változót valósítanak meg, azaz megvalósításuk közelebb áll a standardhoz, rájuk a presztízsformák jellemzőbbek (további részletekért lásd: fi sher 1964 (11958): 484; Labov 1972: 243; swann 2003: 221–222). nagyobb vagy kisebb szociolingvisztikai tanulmányok, amelyek valamilyen módon aktuálisak a nančių lyties kintamąjį, yra gausu ir amerikos, ir kontinentinėje sociolingvistikos hagyományokban (vö. lásd: eckert 1989: 245–267; cheshire 2002: 423–443; romaine 2003: 98–118; tagliamonte 2012: 32–34 stb. ). 1990-ben Labov több mint 30 éves kutatási tapasztalatára támaszkodva felhívta a figyelmet az -in és mulavo principus6, apibendrinančius skirtumų tarp vyrų ir moterų kalbėjimo mo4 1954–1955 m. johnas L. fisheris kartu su žmona rinko kalbinę medžiagą, kurią transkribavus ir buvo az -ing megvalósulására, ami arra ösztönözte a kutatót, hogy kísérleti vizsgálatba kezdjen (lásd: fisher 1964 (11958): 483). 5 Hozzá kell tenni, hogy a variációs vagy kvantitatív szociolingvisztikai kutatások kezdetét leggyakrabban William Labov 1963-ban, a Massachusetts állambeli Martha’s Vineyard szigetén végzett hangváltozási (angl. a sound change) kutatásaival azonosítják. A kutató a közvetlen megfigyelés elveit alkalmazva vizsgálta a nyelvi változók (angl. linguistic variable) /ay/ és /aw/ megvalósulását. A kvantitatív szociolingvisztika úttörője megjegyezte, hogy az /ay/ és /aw/ fonetikai változatok gyakoriságának és eloszlásának vizsgálatában a fesijų, etninių grupių atstovų ir kt., bus galima paaiškinti garsų kaitą (daugiau žr. Labov 1972: 7–41). tačiau különböző életkorú, New York-i kiejtésű beszélők kutatásai természetesen nagyobb hatást gyakoroltak e mame leidinyje Sociolinguistic Patterns (Labov 1972) perspausdintas 1963 m. publikuotas tyrimas. 6 I principas. esant stabiliam sociolingvistiniam susisluoksniavimui, vyrų nestandartinių formų vartojimo terület fejlődésére. Hozzá kell tenni, hogy a idézési gyakoriság nagyobb, mint a nőké. I. alapelv. A felülről jövő változás (angl. change from above) esetén a nők kezdeményezőbbek a presztízsformák átvételében, mint a férfiak. II. alapelv. Az alulról jövő változás (angl. change from below) esetén a nők többnyire újítók. 222 daiVa aLiūkaitė acta Linguistica Lithuanica LXIX delius. A nemi változót nem értékelik abszolutizálva. hatása egyrészt a szociális nemi nės hierarchijos vidinėje struktūroje, t. y. bet kurioje klasėje konstatuojamas monyelvi közösség tagjainak presztízsnormákra való törekvésében, másrészt pedig az innovációk iránti nagyobb fogékonyságban mutatkozik meg (lásd: Labov 1990: 210, 213, 425–426; taip pat žr. Mesthrie 2003: 106–107). 215, idézi Cheshire 2002: fontos hozzátenni, hogy a variacionista szociolingvisztika kutatói által hozzáférhető következtetések az aktív nyelvi tevékenységet foglalják össze. antrasis planas sociolingvistikos paradigmoje, lyties kintamąjį laikąs reikšmingu dydžiu, sietinas su kalbinių nuostatų tyrimais. kalbos konceptus ar bet kokią konkrečią raišką gali vertinti abiejų lyčių atstovaitiriamieji, taigi išryškėjantys percepcijos ir vertinimo skirtumai gali būti siejami ir a nyelvi közösség tagjainak nemével. kalbant apie kalbinių nuostatų tyrimus, svarbi yra tiesioginių (angl. direct) ir nea közvetlen (angl. indirect) kutatások közötti különbséget. Az első paradigma kutatásai kérdőíveken alapulnak, amelyekben a vizsgálati személyek a nyelvhasználatra, a nyelvekre, a nyelvváltozatok klausimus ir pan., netiesioginiai metodai – tiriamąjį objektą užmaskuoja. Metodoloértékelésére vonatkozó kérdésekre válaszolnak; a közvetett döntések elrejtik az elsődleges célt, ezért a kutatók szerint a közvetett módszerek spontánabb és nyíltabb válaszokat biztosítanak (vö. Obiols kaip pažymėjo kathryna campbell-kibler, nuostatų eksperimentų pagrindas yra 2002: 2). ingereket (lásd: Campbell-Kibler 2013: 142). így mindenekelőtt megemlítendő az 1960-ban Wallace Lambert és csapata által kidolgozott maszkos (angl. the matched guise nyelvi attitűdökre irányuló technique)7 metodas (žr. Murray 1998: 75–78)8, kurio esmė yra tai, kad tiriant vizsgálat, amelyben a válaszadók előtt nem tárják fel a kutatás valódi célját, így a verbális ingerek tikintis gauti nesimuliuojamų duomenų. Vykdant kaukės tyrimą, tiriamieji klauso alapján értékelik a beszélők személyes, társadalmi és egyéb tulajdonságait. Katie Drager (2013), a szociolingvisztikában alkalmazott kísérleti módszereket összefoglalva, elkülönítette a maszkos módszert a spontán beszéd ingereivel és a céltudatosan előkészített, a vizsgálathoz kidolgozott mulais. Ši – spontaniškos kalbos ir parengto stimulo – skirtis yra svarbi ir pristatysiingerekkel. tehát a maszkos vizsgálat lényege az, hogy általában az ingerek hanganyagában egy iš kalbėtojų kalba du kartus, vienu atveju neutraliai, kitu atveju atlieka tyrimo organizatorių paskirtąjį kaukės vaidmenį, t. y. realizuoja tiriamąją raišką (tai gali būti dialektusként vagy más módon jelölt beszéd). így derül ki, hogy a beszédváltozat pontosítja, megváltoztatja-e a hallgató-értékelő számára a beszélő társadalmi jellemzőjét, vagy sem. Vagyis a beszélőkről kapott értékelések válnak az alapjává annak, hogy meghatározzák a változat társadalmi, kul8 tūrinę vertę. Kaukės metodas yra priskirtinas prie netiesioginių metodologijų. 7 Plg. kaukės metodu pagrįstas tyrimas pristatomas aurelijos Čekuolytės straipsnyje, skirtame analizuoti, kaip jaunimas vertina angliškus žodžius suaugusiųjų kalboje (Čekuolytė 2010: 323–326). a kutatók hangsúlyozzák, hogy a beszédértési módszer a nyelvi attitűdvizsgálatok egyik legelterjedtebb módszere (clopper 2013: 156). kalbos variantiškumas paauglių akimis: lyties kintamasis 223straipsniai / articles kalbant apie kalbinių nuostatų tyrimus ne mažiau svarbi yra perceptyviosios dialektológiai paradigma. dennis r. Preston által 1981-ben (Preston 1989; Preston 1999a: xxiii–xl; Preston 1999b: 359–373; Preston 2002: 57–104) kidolgozott vagy kibendrintos skirtingų kalbėjimo variantų, pirmiausia tarminių, suvokimo ir vertinimo metodologinės nuostatos sėkmingai pritaikytos jaV, jungtinėje karalystėje, japonijoje, Vengrijoje, italijoje, Prancūzijoje, Vokietijoje, olandijoje, turkijoje ir kai kuriuose kituose kraštuose. Preston a vizsgálat négy fő összetevőjét írta le: a vizsgálati személyek, a kutatások turi atlikti žemėlapio užduotį (sužymėti jiems žinomas ar įsivaizduojamas variantų ribas žemėlapyje), reitinguoti variantus pagal taisyklingumą ir patrauklumą, įvertinti variantų skirtingumą nuo jų pačių vartojamos atmainos (ar nuo kokio kito lyginamojo nario), lokalizuoti variantus žemėlapyje (daugiau žr. Preston 1999a: xxxiv–xxxv). nors tyrimo mechanizmas turi sąsajų su Lamberto metodu, pirmiausia tuo, kad során leggyakrabban használt ingerek (ritkábban a vizsgálati személyeknek saját emlékeikre, képzeteikre és hasonlókra kell hagyatkozniuk), továbbá az ilyen vizsgálatok do, – išsiaiškinamos nuostatos dėl vieno ar kito kalbos varianto9, visgi yra ir esminių eredménye, akárcsak a maszkos módmódszertanok különbsége. Mindenekelőtt tyrimuose tiriamieji įprastai žino, kad vertina kalbą. antra, kai kurių perceptyviosios dialektologijos tyrimo segmentų šaknys yra geolingvistinės paradigmos darbuose, plg. hangsúlyozandó, hogy a perceptív dialektológia térképes feladata, a változatok különbözőségének megállapítására irányuló feladat (lásd Preston 1999: xxv– xxx; rensink Vadinasi, galima teigti, kad kalbinių nuostatų tradicijos iš esmės išplinta iš dvie1999: 3–7; daan 1999: 9–30; kremer 1999: 31–36 stb.). elméleti perspektívájuk: a szociálpszichológiáé, ahol a kutatások elsősorban a különböző nyelvek értékelésével kapcsolatosak10, valamint a perceptív dialektológiáé, amelynek képviselői egyetlen nyelv dera pasakyti, kad abiejų tradicijų darbuose lyties kintamasis yra svarbus analitinio instrumentarijaus vienetas. Šiame straipsnyje kaip tik ir svarbus šis, antrasis, sociolingvistinių tyrimų planas: analizuojant kalbines nuostatas dėl variantiškumo, svarstoma, ar lyties kintamasis yra reikšmingas dydis, lemtingai diferencijuojantis jauváltozatosságának értékelésére és percepciójára irányuló kutatásokra összpontosítanak. az új generáció litván nyelvi eszményeit. Az első perspektíva, vagyis a variacionista szociolingvisztika nemi változóra vonatkozó elvei csak összehasonlító információként kerülnek be az alapvető elemzésbe, mivel a bemutatandó kutatás alapját nem az aktív nyelvi tevékenység, hanem az értékelési és percepciós adatok képezik. 9 Šios idėjinės jungtys yra visiškai suprantamos, nes Prestonas buvo Lamberto studentas (žr. giles, billings 2004: 190). 10 Lambert és csapata a maszk módszerét alkalmazta a kanadai angolul és franciául beszélőkkel kapcsolatos attitűdök értékelésére (bővebben lásd Murray 1998: 74–75). 224 daiVa aLiūkaitė acta Linguistica Lithuanica LXIX taigi šio svarstymo pagrindas – kalbinių nuostatų eksperimentų, vykdytų aplink 7 didžiausius regioninius Lietuvos miestus ir Vilniuje, duomenys. kalbinė ekspeA kísérletek anyagát a köznyelv, Vilnius város nyelve, Kaunas város nyelve és a régiók, vagyis tájnyelvileg jelölt nyelv stimulusa képezte. a kísérlet teljes adalyvių imtis – 1451 devintos ir dešimtos klasės mokinys iš 23 Lietuvos mokyklų (a vizsgált helyszíneket lásd az 1. ábrán). a kutatást minden ponton 2012-ben végezték el. 2. MetodoLoginė PLatforMa: dVinaris eksPeriMentas kalbinių nuostatų eksperimentas yra dvinaris: tiriamos nesąmoningosios ir sąegynemű attitűdök. Előre le kell szögezni, hogy az attitűdök vizsgálatának ilyen modellje mindenképpen sikeresebb, mint az attitűdök valamelyik egyetlen oldalának vizsgálatára tett kísérlet. Kétféle adattal operálva nagyobb objektivitás remélhető A mento 1. ábra. vizsgálati pontok kalbos variantiškumas paauglių akimis: lyties kintamasis 225tanulmányok / articles mint az elsődleges nyelvi anyag vizsgálata, azonban ebben ir patikimumo. Žinoma, dera pripažinti, kad metalingvistinis diskursas (o kaip tik tokį ir užtikrina verbalizuota nuostatų medžiaga) visada palieka daugiau klausimų az esetben célszerű lenne kissé átparafrazálni Labovot, aki a variációs modellekkel szemben a nagy nyelvi közösségekben egyes elődei által tanúsított kritikus hozzáállást kommentálva azt állítólag mondta, hogy ha egyáltalán lehet valamilyen modellről beszélni, akkor az „a modell teljes hiányának modellje” (angl. the complete absence of any pattern), és hangsúlyozta, hogy még a nagyon homályos, bizonytalan variációs modellek is vizsgálhatók rendszeresen, és összekapcsolhatók társadalmi modellekkel (lásd Labov 2006: 24, 30). tehát a metanyelvi diskurzus, vagy másképpen a szubjektív adatok pontosságáról vs. tévességéről szólva kétségtelenül számíthatunk bizonyos modellek általánosítására. Ebben az esetben ezek bizonyos attitűdvariációs modellek lennének, amelyek feltehetően nem kevésbé kapcsolódnak menės sąranga ir, dar labiau tikėtina, reflektuoja bendruomenės kalbinį sąmonina társadalmi, regionális és egyéb nyelvi közösséghez. ezt az attitűdöt alapvetően a már elvégzett kutatások meglátásai ösztönzik (vö. kalėdienė 2010: 86; kliukienė 2010: 104). 2.1. nesąmoningųjų nuostatų tyrimo modelis nesąmoningųjų nuostatų tyrimo pagrindas – stimulų eksperimentas. eksperiprototípus – a Lanchart nemzetközi projekt (bővebben lásd Kristiansen 2009: 173–178, különösen az 1. táblázatot a 174. oldalon) módszertani platformja. A tudattalan attitűdök feltárására az úgynevezett beszélőértékelési tesztet alkalmazták (angl. speaker alapja evaluation experiment) (žr. kristiansen 2010: 544). taigi tyrimo metododologinis lényegében Lambert maszkmódszerével és Preston percepbloomer módszerével is tyviosios dialektologijos tyrimų technika. Per eksperimentą naudota tipinė 7-balė semantinio diferencialo skalė (daugiau apie semantinio diferencialo skalės naudojimą lingvistų tyrimuose žr. Wray, trott, összefügg, Reay, Butler 2005: 174–176; Kristiansen 2010: 545) (lásd a 2. ábrát). A Įprastai semantinio diferencialo antoniminių reikšmių būdvardžiai (ar kt. kalbos részkonstrukciók), amelyek bizonyos jellemzőket neveznek meg, két dimenzióval kapcsolatosak, nevezetesen a státusszal és a szolidaritással (vö. Ryan, Giles, Sebastian kristiansen 2010: 545) arba viršenybe ir patrauklumu bei dinamizmu (plg. Zahn, 1982, idézi Hopper 1985, idézi Kristiansen 2010: 545). E dimenziók értékei már felvázolták a kalbėtojo sociolingvistinį portretą (žr. 1 lentelę). taigi tyrimų duomenys leis bent standard nyelv, Vilnius város nyelve és a nyelvjárákai žymėtos kalbos atstovų portretus. Minden inger beszélői ugyanazt a témát bontották ki – véleményt nyilvánítottak a jó tanárról. érdemes hozzátenni, hogy szinte minden ingerben megismétlődnek 226 daiVa aLiūkaitė acta Linguistica Lithuanica LXIX temos žodžiai (pvz.: geras mokytojas, mokinys, pamoka, metodai, pamokos tema ir pan.), taigi tiriamiesiems pagrįstai galėjo susidaryti įspūdis, kad tyrimas yra susijęs su kokia nors pedagogine problema. Šiuo požymiu eksperimentas atitinka kaukės a jelentéses, technikán alapuló kutatások. 12 stimulų garsyną sudarė 8 pastovūs ir 4 keičiami stimulai. kiekvienu atveju a vizsgálati személyek a standard nyelv 4 képviselőjét (2 lányt és 2 fiút), 4 vilniusi kalbos atstovus (2 merginos ir 2 vaikinai). Likusių 4 stimulų kalbėtojai (2 merginos és 2 fiút) értékelték – a regiolektális megnyilvánulásokat, illetve egy másik nagyváros (azaz kaunasi) fiataljainak nyelvét képviselik. a telšiai csoport vizsgálati pontjain (Žemaičių Kalvarijában, Sedában és Alsėdžiai­ban)11 használt ingerek a žemaitiai nyelvjárás regiolektális egységeiként értékelendők; A marijampolėi csoport vizsgálati pontjain használt stimulusok nyugati aukštaitis kauniškiai regiolektális egységekként értékelendők; A šiauliai csoport vizsgálati pontjain használt stimulusok nyugati aukštaitis šiauliai vienetai; stimulai, naudoti Panevėžio grupės tiriamuosiuose punktuose, vertintini regiolektális egységekként értékelendők; a 11 másik csoport vizsgálati pontjait lásd az 1. ábrán. célt elérni igyekvő határozatlan Megbízható megbízhatatlan komoly Könnyelmű Érdekes unalmas Magabiztos magában nem bízó Protingas kvailas Kedves kellemetlen kemény sikertelen (Hoppenbrouwers 1983: 1). más szerzők használatában reAz összes stimulus néhány perces felvételekből készült, amelyeket 2 PaV. Vertinimo skalė kalbos variantiškumas paauglių akimis: lyties kintamasis 227tanulmányok / articles lektális egységek; az Alytus csoport vizsgálati pontjain kaip rytų aukštaičių panevėžiškių regiolektiniai vienetai; stimulai, naudoti utenos grupės tiriamuosiuose punktuose, vertintini kaip rytų aukštaičių uteniškių regiohasznált stimulusok, a verregịolektális egység pedig a hagyományos nyelvjárás12 és a tintini kaip pietų aukštaičių regiolektiniai vienetai. köznyelv közötti köztes változatként értelmezendő, amely a nyelvjárás és a köznyelv bonyolult kapcsolatait tükrözi. szinte elsőként a regiolektális egység – a regiolektus – kategóriáját Cornelius A. J. Hoppenbrouwers használta, ezzel a terminussal azt a változatot jelölve, amely a su- (irány: nyelvjárás → köznyelv) révén alakul ki (lásd: mišus, supanašėjus, išsilyginus bendrinei kalbai ir tarmei tarpusavyje egy „jó tanár” témájú, szabad típusú interjú során az adott városok (lásd 1. ábra) tanulóitól rögzítettek. mindegyik pont esetében legalább 30 interjút gyűjtöttek giolektas vartojamas ir kelių dialektų panašėjimo, mišimo, persidengimo dariniui įvardyti (daugiau žr. aliūkaitė, Merkytė-Švarcienė 2012: 161–162; aliūkaitė 2013: 5–6). össze, az informátorokat előre meghatározott kritériumok szerint kiválasztva, azaz 1) a nemi kritérium alapján – mindkét nemhez tartozó informátorok anyagát kellett összegyűjteni a stimulusok kialakításához, 2) az életkori kritérium alapján – az informátoroknak a 11–12. osztály tanulóinak kellett lenniük; 3) a helyhez kötöttség kritériuma – az adatközlőknek a vizsgált településen (azaz Šiauliaiban, Marijampolėben stb.; lásd az 1. ábrát) kellett születniük és felnőniük. fiatalok nyelvét használva. így az interjúanyagból reprezentatív részleteket vágtak ki a reprezentativitás kritériuma Audacity programą parengti 13–16 sekundžių stimulai, atspindintys interviu punkto alapján, vagyis arra törekedtek, hogy a regionális stimulusok nyelvjárásilag jelöltek stimulams formuoti, išvalytas triukšmas, iškirptos pauzės, tekstas pagarsintas ir kt. rengiant regioninės raiškos stimulus, laikytasi stimulų geolingvistinio reprezenlegyenek (például a žemaitė nyelvjárás regịolektális stimulusaira jellemző a žemaitė hangsúly-visszahúzás, az o következetlen kettőshangzósítása; a keleti aukštaitisok utenai regịolektális megnyilvánulása a fiatal nyelvi közösség tagjainak megítélése tiniai stimulai išsiskiria o tarimu (su ryškiu a atspalviu) ir pan.). Pabrėžtina, kad tokia stimulų rengimo strategija taikyta, siekiant patikrinti, ar tarmiškai žymėta szerint érték szempontjából versenyez a ...-val, a kontinuumban pedig jóval bendrine kalba. neabejotina, kad raiškos variantiškumas tarmės ir bendrinės kalbos változatosabb annál, mint ami 4 stimulus hanganyagával feltárható. Mindazonáltal a kísérlet során a nyelvjárásiasság variációjának több modellje is megmutatkozik, kalbėtojų įverčius galima vertinti kaip regioninės raiškos atstovų įverčius ir, svartehát mindenekelőtt össze kell vetni őket Vilnius városi nyelvének, valamint a köznyelv képviselőinek adataival. Természetesen a kirajzolódott értékeléseket nem lehet univerzálisnak tekinteni, azonban arról tendencijas kalbėti galima. 12 kurios bene aiškiausias kriterijus yra skiriamųjų ypatybių sklaida variante. 234 daiVa aLiūkaitė acta Linguistica Lithuanica LXIX lę). statisztikailag szignifikánsan csak egy tétel tekintetében különböznek a lányok és a Marb (6)17 kalbėtojo bruožo, t. y. šio stimulo atstovas atrodo labiau malonus mergaifiúk attitűdjei. a szolidaritás e dimenziójellemzőjének összesített értékelése alacsony (mindössze 7,56; összehasonlításképpen: a köznyelv képviselőinek e jellemzőre 4,82; 5,52; 5,80), taigi, manytina, kad šios skirties sureikšminti nederėtų, nes pagal vonatkozó értékei a marijampolėi csoport vizsgálati alanyai között más paraméterek tekintetében Marb (6) a lányok és a fiúk értékelése nem különbözik. Következésképpen mergaičių ir berniukų yra vienodas. kad jis nėra aukštas, rodo daug palankiau eskiáltalánosságban kijelenthető, hogy a nyelvi szülőföld kódjához való szolidaritás mértéke a köznyelv és a vilniusi nyelv képviselői között szociolingvisztikai portrék plekso (angl. dialect inferiority complex) (žr. sibata 1958, cit. iš inoue 1999a: 148). rajzolódnak ki. az ilyen adatok a nyelvjárás úgynevezett kisebbrendűségi bojimas nuo kalbinės gimtinės raiškos ir prielankumas kitoms raiškos būdingas tokomplexusára vonatkozó feltételezést ösztönzik. A perceptív dialektológia kutatásai azt mutatják (vö. Evans 2002: 71–93), hogy azok a közösségek, amelyek közvetlen környezetük nyelvjárási kódjait különböző okokból nem tekintik egyenértékűnek, pristatydamas dialekto vaizdinio (angl. dialect image) koncepciją. tyrėjas teigia, kad elsősorban a nyilvános szféra kódjaiként. a nyelvjárási kisebbrendűségi komplexus diniai (galėtume pridurti – stereotipai). Vaizdinys, jo teigimu, gali turėti įtakos dialektų kaitai bei tarminių kodų sklaidai apskritai, jei kalbėtume apie lingvistus okát találóan magyarázza Fumio Inoue: a nyelvjárás képét maga a nyelvjárás és a hely, illetve a lakosok sztereotipikus képei is meghatározzák, amelyek érdeklődésre számot tartó aspektusokat. ugyanakkor a nyelvjárás képe a nyelvjárási kisebbrendűségi taigi iš to, kas pasakyta, galima teigti, kad kalvarijos, Vilkaviškio ir Pilviškių jaunųjų tiriamųjų (ir mergaičių, ir berniukų) dialekto vaizdinys, konkrečiu atveju tai būtų vakarų aukštaičių kauniškių kapsų krašto (žr. bacevičiūtė, Mikulėnienė, komplexus oka is – Inoue szerint ez már a szociálpszichológiai kutatók érdeklődési területe (bővebben lásd: Inoue 1999a: 147–15918; Inoue 1999b: 174). a salienė 2005: 93–95) regiolektális kód képe legalább a dialektus kisebbrendűségi komplexusának gyenge formáját eredményezi. kyla klausimas, ar tik toks kalbinės gimtinės atstovo sociolingvistinio portreto paaiškinimas galimas. Veikiausiai ne, bet kitokia perspektyva bus pristatyta ieškant nesąmoningųjų ir sąmoningųjų nuostatų sąlyčio taškų ir skirtumų logikos. o dabar egy keveset más csoportok tudattalan attitűdjei kísérletének adatairól. A Šiauliai csoport (gruzdžiai, kuršėnai, radviliškisiek) vizsgálati személyei, férfiak és nők, vertindami Šiaulių stimulų variantiškumą, iš esmės atskleidžia labai panašias nesąmoningąsias nuostatas. regiolektinei raiškai aukšti įverčiai neskiriami (žr. 5 lentelė). 17 stimulų raidžių ir kitų ženklų reikšmės: Mar – Marijampolės stimulai; M – mergaitė, b – berniukas; (x) – numeris nurodo stimulo eilės numerį. 18 különösen 11.7. ábra, amely a 158. oldalon található. kalbos variantiškumas paauglių akimis: lyties kintamasis 235straipsniai / articles tik šiek tiek palankesni, eskizuodami sociolingvistinį regiolektinės raiškos atstovo portretą, yra berniukai. ŠiaulM (3)19 ir Šiaulb (12) kalbėtojų rimtumo vs. a könnyelműség megítélése a fiúk és a lányok között jelentősen eltér. számukra mind a Šiaulaum beszélőnő (3), mind a Šiaulaub beszélő (12) aktívabbnak bizonyult. lehetséges, rimti negu lengvabūdžiai (žr. 6 lentelė). Žinoma, negalima nepaisyti ir diskurso hogy éppen ezen beszélők véleménye a jó tanulási modellről (lásd Labov idézett i toją pasirodė tiriamiesiems labiausiai priimtina, rimtai argumentuota. apskritai berniukų didesnis palankumas regiolektinei raiškai yra labiau tikėtinas nei netikėtinas. tai atitinka ir sociolingvistikos tyrimuose apibendrintą vartosenos alapelvét e cikk 1. részében. Bevezető megjegyzések: a nemi változó szociolingvisztikai perspektívában). azonban el kell ismerni, hogy ez a feltétel nem teljesül. A tudattalan attitűdökből kibontakozó, a regionális nyelvjárási megnyilvánulás képviselőjének szociolingvisztikai portréja nem mutatja, hogy ilyen megnyilvánulást a fiúk vartosenos modelis. támogatnának; a dzsukijai etnográfiai régió másik csoportjába, vagyis a daugai és monių ir simno mokinių, nuostatos dėl kalbinės gimtinės išsiskiria. Šioje grupėje lyties kintamasis turi nuostatas diferencijuojančios galios. dėl visų keturių kalbėbutritojai vizsgálati személyekhez tartozó fiúk és lányok attitűdjei jelentősen különböznek. A szignifikancia mértéke minden esetben eltérő (lásd a 8. táblázatot). Így az alM (3)20 beszélőt értékelve e csoport vizsgálati személyei kedvezőbb attitűdöket fejeznek ki annak komolyságával, önbizalmával, értelmességével és kellemes voltával kapcsolatban. Az alM (9) beszélőt értékelve e csoport vizsgálati személyei a fiúknál kedvezőbben ítélik meg a beszélő komolyságát, kellemes voltát, megbízhatóságát, érdekességét és értelmességét. A lányok és a fiúk között minden esetben statisztikailag szignifikáns vagy erősen szignifikáns különbségek rajzolódnak ki a tudattalan attitűdök szintjén. Mindkét beszélőnőt leginkább komolynak értékelték. Felvethető a kérdés, hogy ezek az attitűdök az azonos nemű beszélőnőkkel való tės kalbėtojus-berniukus būtų įvertinusios ne taip palankiai kaip mergaites-kalbėtoszolidaritás kifejeződését jelentik-e. Valószínűleg nem. ezt abban az esetben lehetne állítani, ha a lányok. bár valamennyi dimenzió összesített értékei (vö. 1. táblázat) nem túl magasak, és statisztikailag szignifikánsan eltérnek a köznyelv és a vilniusi nyelv képviselővų įverčių, visgi mergaičių eskizuojamas sociolingvistinis kalbinės gimtinės atstovo (kaip ir atstovės) portretas leidžia teigti, kad regiolektiniu (su aukštaičių tarmės (a déli aukštaitis nyelvjárás) kódján megszólaló fiatalember vagy fiatal lány nem válik teljesen idegenné, gyanússá, akinek személyiségét kétségbe lehet vonni (lásd a 7. táblázatot). A Mer19 stimulusingerek betűinek és egyéb jeleinek jelentése: Šiaul – a šiauliai stimulusingerei; M – lány, b – numeris nurodo stimulo eilės numerį. fiú; (x) – 20 stimulusinger betűinek és egyéb jeleinek jelentése: al – az alytusi stimulusingerek; M – numeris nurodo stimulo eilės numerį. 236 daiVa aLiūkaitė acta Linguistica Lithuanica LXIX lány, b – fiú; (x) – a lányok hajlamosak úgy vélekedni, hogy az alb (6) beszélő okos, magabiztos, kedves, siekiantis tikslo, patikimas ir netgi kietas. taip pat statistiškai reikšmingai arba labai jelentősen eltérnek a lányok attitűdjei az alb (12) beszélő kedvességének, magabiztosságának, megbízhatóságának, komolyságának, intelligenciájának és keménységének megítélésében. apibendrinant berniukų ir mergaičių tarpusavio įverčių skirtumus (kurie yra statisztikailag szignifikánsak, sőt nagyon jelentősek is (lásd a 8. táblázatban a jellemzőket a binės žyma***), galima teigti, kad šios grupės tiriamųjų mergaičių sociolingvistinis kalszülőföld képviselőjének portréja pozitív. Ennek megfelelően a vizsgált személyek alapvetően žįsta kalbinės gimtinės kodo vertę. Vadovaujantis nesąmoningųjų nuostatų eksperipripamento adatai alapján kijelenthető, hogy a lányok lojálisabbak a nyelvi szülőföldhöz, szolidárisak a régióval. E csoport esetében csak a fiúk kapcsán beszélhetünk arról, hogy a vizsgált tikro laipsnio dialekto menkavertiškumo kompleksą. Vėlgi būtina pridurti, kad tokia tendencija prieštarauja sociolingvistikos diskurse apibendrintiems berniukų ir mergaičių vartosenos modeliams (žr. referuotą Labovo i principą šio straipsnio dalyje 1. Įvadinės pastabos: lyties kintamasis sociolingvistinėje perspektyvoje). dviejų rytų aukštaičių kalbinės aplinkos grupių (Panevėžio ir utenos, žr. 1 pav.) személyek által létrehozott, a regiolektális megnyilvánulás képviselőiről alkotott neišsiskiria (žr. 9, 11 lenteles). nors dera pažymėti, kad turint omenyje rytų aukšszociolingvisztikai portrék szintén a taičiai, panevėžiškiai és uteniškiai nyelvjárások 6–7), buvo tikėtasi, kad šių grupių tiriamieji sukurs stipresnius sociolingvistinius életképességét tanúsítják (vö. Mikulėnienė 2012: a portrékat, vagyis kedvezően értékelik a hallható regiolektális változatokat. a Panevėžys-csoport (Ramygalos, Krekenavos, Pumpėnų) vizsgált személyeinek adatait áttekintve megállapítható, hogy a tudattalan attitűdök szintjén statisztikailag szignifikáns különbségeket nem figyeltek meg a férfi és női válaszadók között a PanM (9)21 beszélő megnyilvánulásának értékelésekor. A PanM (3) beszélőnőt a vizsgált lányok megbízhatóbbnak tartják, a Panb (12) beszélőt pedig a vizsgált fiúk. Feltehető, hogy a saját nemükhöz tartozó beszélővel való ilyen azonosulás nem különösebben jelentős, mivel e beszélők skirtumų neišryškėja. dar vienas kalbėtojas – Panb (6) stimulo – tiriamosioms egyéb személyes tulajdonságainak értékelésekor magabiztosabb benyomást kelt. Az utenai ingerek beszélőit minden paraméter alapján hasonlóan értékelik mind a lányok, mind a fiúk, a különbségek statisztikailag nem szignifikánsak. Csak az utM (3)22 beszélő értékelése említendő. A svėdasai, užpaliai és alantai diáklányok kedvezőbben értékelik, mint a fiúk, az utM (3) keménységét, komolyságát és kellemességét (lásd a 12. táblázatot). 21 Az ingerek betűinek és egyéb jeleinek jelentése: Pan – panevėžysi ingerek; M – lány, b – fiú; (x) – numeris nurodo stimulo eilės numerį. 22 Az ingerek betűinek és egyéb jeleinek jelentése: ut – utenai ingerek; M – lány, b – fiú; (x) – a szám az inger sorszámát jelöli. kalbos variantiškumas paauglių akimis: lyties kintamasis 237straipsniai / articles összességében, e csoportok által felvázolt szociolingvisztikai regiolektális raiškos atstovų portretus, lyties kintamojo laikyti reikšmingu, lemiančiu skirtingų asmeninių savybių portretus, nederėtų. szempontokat értékelve a fiatal žemaitisok (Žemaičių kalvarija, Seda és Alsėdžiai sociolingvistiniam kalbinės gimtinės atstovo portretui (žr. 13 lentelę) tiriamųjų lytis tanulói) által létrehozott regiolektus esetében sem meghatározó tényező. a tudattalan attitűdök szintjén statisztikailag jelentős különbségek a négy beszélő közül kettő értékelésekor mutatkoznak, vagyis a telšM (3)23 beszélőt a lányok kissé komolyabbnak tartják, mint a fiúk, a telšb (6) beszélő pedig a vizsgált lányok számára magabiztosabbnak tűnt (lásd a 14. táblázatot). a régiócsoportok eredményeit röviden összefoglalva megállapítható, hogy a lányoknak a nyelvi szülőföld regiolektális atitinka apibendrintų vartosenos modelių (žr. referuotą Labovo i principą šio straipskifejezésmódjai iránti nagyobb fokú kedvező viszonyulása, jóllehet nem teljesen váratlan az 1. részben. Bevezető megjegyzések: a nem változója szociolingvisztikai perspektívában), nem teljesen meglepő. Hasonló eredményekre más országok kutatói primintina, kad šios grupės tiriamieji gavo išklausyti 12 stimulų garsyną, iš kurių 8 stimulai reprezentuoja didmiesčių kodus. 4 stimulai sukurti iš kauno miesto is jutnak olykor24. Mielőtt bemutatnánk a kaunasi csoport (Kruonis, Babtai, Vilkija) vizsgálati személyeinek adatait, a tanulói interjúk anyagát, tehát nem lenne teljesen helytálló azt állítani, hogy e kódok a vizsgálati személyek számára nyelvi szülőföldjük kódjának prototípusára emlékeztethetnek. Kruonis (a Litván nyelv atlaszának 554. pontja) geolingvisztikai szempontból a nyugati aukštaitisok prie-dzūkijai areáljába esik (lásd Bacevičiūtė, Mikulėnienė, Salienė 2005: 114–116), Vilkija (a Litván nyelvatlasz 495. pontja) a nyugati aukštaukai északi areáljába kerül25. Babtai a Litván nyelvatlasz Vareikoniai-pontjához tartozik (ez a pont (470) a nyugati aukštaukai šiauliai areáljában található), Babtain halad át a nyugati aukštaukai24–25). Vagyis valószínű, hogy a kísérlet résztvevői čių kauniškių patarmės siena (žr. kazlauskaitė, Lapinskienė, bacevičiūtė 2007: rendelkezhetnek nyugati aukštaukai azonban ez természetesen nem jelenti azt, hogy a vizsgált személyek kauniškių (galbūt ir šiauliškių) patarmės ar bent regiolektinių bruožų patirties. taigi kauno stimulai nelaikytini jų kalbinės gimtinės pavyzdžiais. számára a kaunasi fiatalok változatai ismeretlenek. E települések lakóit Kaunas városának ipari és kulturális 23 stimulusa, a betűk és egyéb jelek jelentései is vonzzák: telš – telšiai ingerek; M – lány, b – fiú; (x) – Svájc francia nyelvű részében az adatok azt mutatták, hogy a nők nem olyan szigorúak a rím numeris nurodo stimulo eilės numerį. 24 Plg.: caroline L’eplattenier-saugy, atlikusios perceptyviosios dialektologijos metodika pagrįstus tyrimus megítélésekor, ezért ellentétes hipotézist fogalmaztak meg (lásd L’eplattenier-saugy 2002: 354, 360–361). 25 nestandartinius variantus ir pagal taisyklingumo, ir pagal patrauklumo kriterijus, nors tyrėja prieš tyA Nemunastól északra – így nevezi ezt az areált Rima Bacevičiūtė, Danguolė Mikulėnienė és Vilija Salienienė, Salienė 2005: 82–84). nė, aiškindamos vakarų aukštaičių kauniškių patarmės vidinę diferenciaciją (žr. bacevičiūtė, Mikulė- 238 acta Linguistica Lithuanica LXIX meg kell mondani, hogy a kísérlet során a daiVa aLiūkaitė vizsgált személyek, miután értékelték a beszélők személyes adatait, e feladat paslaugos. taigi, neabejotina, kad kalbamų punktų jaunimui kaunas nėra svetimas. kalbinis kaunas taip pat. Visgi teigti, kad šios grupės tiriamieji atpažino kauno stimulų kalbėtojus kaip kauno jaunuolius ir tai lėmė jų vertinimą, taip pat negalima. adatai némileg pontosítják az értelmezést. A kaunb (12)26 beszélőt a vizsgált savybes, gavo dar vieną užduotį – nurodyti, iš kokio miesto yra kalbėtojas. taigi személyek 35%-a Kaunas városához, 45%-a pedig Vilnius városához sorolta; A kaunM-t Kaunas városához 44%, Vilnius városához pedig 44% sorolta; A kaunb (6)-ot – 41% (3) – 38 proc. kauno miestui, 44 proc. Vilniaus miestui; kaunM (9) – 42 proc. Kaunas városához, 37% pedig Vilnius városához sorolta. Vagyis a tulajdonságok által így vagy úgy modellezett szociotípia esetében a fő asszociátum általánosabb volt – lingvistinis kalbėtojo portretas nebuvo asocijuojamas tik su kauno miestu. Manyez pedig a nagyváros. és bár a kaunasi ingerek (akárcsak más esetekben a regiolektusi ingerek) beszélőinek személyes sajátosságai a beszéd nyelvi ingereinek meninės ypatybės įvertintos mažiau palankiai negu Vilniaus kalbos stimulų ir benbeszélői személyes tulajdonságai voltak (lásd a 15. táblázatot), ez nem akadályozta tiriamiesiems šių kodų atstovų lokalizuoti Vilniuje27. meg abban, hogy Itt érdemes felidézni Willy Diercks távolság (angl. distance) és aktuális távolság (angl. actual distance) (lásd Diercks 2002: 51) fogalmait, amelyek a tényleges, vagyis a földrajzi paraméterek által meghatározott távolságot, parametrų. norint priartinti patrauklaus kodo atstovus arba nutolinti nepatrauklaus valamint a társadalmi, kulturális, sztereotipikus kódok által meghatározott rodo santykius su savo ar kokiu kitu vertinamu kodu. Paprastai perceptyviosios dialektologijos darbuose atstumą ir aktualųjų atstumą labai gražiai atskleidžia vaditávolságot jelölik; a kód képviselőit az aktuális távolság segítségével manipulálják. az ilyen „létrehozott” távolságok a Panama-térkép feladatai (vö. Aliūkaitė 2009: 165–166). E kísérletcsoport adatainak vizsgálatából kitűnik, hogy az aktuális tas vs. kaimas išraiška. Peržiūrint kauno grupės (kruonio, babtų, Vilkijos) tiriamųjų vertinimus tiriamojo lyties kintamojo aspektu, pasakytina, kad statistiškai reikšmingų nuostatų távolságot a nagyváros eszméje befolyásolja, feltehetően mint a szociolingvisztikában tipikus, konkrét oppozíciót. A lányok és fiúk között nem mutatkozott különbség a KaunB (6) szöveginger beszélőjének értékelésekor. A KaunM (9) és KaunB (12) beszélők esetében a lányok és fiúk között statistiškai labai reikšmingi nuostatų skirtumai tik dėl kalbėtojų rimtumo. reikia 26 stimulų raidžių ir kitų ženklų reikšmės: kaun – kauno stimulai; M – mergaitė, b – berniukas; (x) – numeris nurodo stimulo eilės numerį. 27 csak annyit tehetünk hozzá, hogy a vilniusi nyelv képviselőit is hasonló arányban sorolták mindkét nagyvároshoz, vö. : a vizsgálati személyek 46%-a a VilnB (2) beszélőjét Kaunashoz, 48%-a pedig Vilniushoz 58 proc. kaunui ir 32 proc. Vilniui; Vilnb (8) – 37 proc. kaunui ir 46 proc. Vilniui; VilnM (11) – 44 proc. kaunui ir 44 proc. Vilniui. kalbos variantiškumas paauglių akimis: lyties kintamasis 239straipsniai / articles sorolta; VilnM (5) – elmondható, hogy mindkét esetben a lányok kedvezőbben ítélték meg a beszélőket Lyties kintamasis šiek tiek suskaido nuostatas ir dėl kaunM (3) kalbėtojos. Mergaitės palankiau vertina šios kalbėtojos įdomumą, protingumą ir kietumą. Vilniaus mokyklų tiriamieji, vertinant iš lyties kintamojo perspektyvos, nėra labai originalūs. Vilnb (8)28 stimulo kalbėtojas ir mergaičių, ir berniukų įvertintas be statistiškai reikšmingų skirtumų. kitų trijų kalbėtojų sociolingvistinius portretus (lásd a 16. táblázatot). a lányok és a fiúk kissé eltérően hajlamosak felvázolni. Leginkább a VilnM (4) beszélőnő személyes tulajdonságainak értékelései emelkednek ki. A lányok a lány beszélőt a palankiau vertina šios kalbėtojos protingumą, malonumą, įdomumą, patikimumą. gefölérendeltség dimenziójának tulajdonsága alapján is értékelik – a célérték statisztikailag siekį. kita Vilniaus kalbos atstovė VilnM (6) eksperimento dalyvėms atrodo labiau įdomi, pasitikinti savimi ir kieta. berniukai šiai kalbėtojai yra kritiškesni, jų įverčiai szignifikánsan alacsonyabb. A kísérlet eredményei alapján nem állapítható meg a lányok nagyobb fokú kedvező viszonyulása a lány beszélőkhöz, mivel a Vilnb (2) inger megalkotója a vizsgálati személyek jas taip pat palankiau įvertinamas tiriamųjų. Šio stimulo atstovas tiriamosioms labiau számára okosnak és érdekesnek tűnik (lásd a 17. és 18. táblázatot). 3.2. A köznyelv és a vilniusi nyelv képviselőinek szociolingvisztikai portréi Visų grupių 12 stimulų (Vilniaus grupėje – 8 stimulų) garsyne teikti vertinti 4 bendrinės kalbos ir 4 Vilniaus kalbos stimulai. apibendrinant gautus duomenis reikia pasakyti, kad visų grupių tiriamieji sukūrė patrauklius ir bendrinės kalbos atstovo, ir Vilniaus kalbos atstovo sociolingisztikai portrékat. A lányok és a fiúk értékelései statisztikailag szignifikánsan (vagy akár igen szignifikánsan) különböznek (lásd a 19. táblázatot). Megjegyzendő, hogy a kapott adatok, vagyis a köznyelvi ingerek képviselőinek magasabb személyiségjellemző-értékelései megfelelnek a szociolingvisták által összegzett használati tendenciáknak (vö. Labov i. elvével). Labiausiai išsiskiria Marijampolės grupės (kalvarija, Vilkaviškis, Pilviškiai) ir Az Alytus-csoport (Daugai, Butrimonys, Simnas) vizsgálati személyeinek értékelései. E csoportok implicit attitűdöket vizsgáló kísérleteinek résztvevői különösen pozitív portrékat alakítanak ki a köznyelv képviselőiről (mind a társadalmi vonzerő, mind a státusz dimenziójának tulajdonságai tekintetében). A beszélő neme, amint az a 19. táblázatból látható, a vizsgált személyek számára nem fontos. 28 Az ingerek betűinek és egyéb jeleinek jelentése: Viln – vilniusi ingerek; M – lány, b – fiú; (x) – numeris nurodo stimulo eilės numerį. 240 daiVa aLiūkaitė acta Linguistica Lithuanica LXIX kitų grupių eksperimento dalyvės (gal išskyrus telšių grupę) iš esmės neparodo didesnio prielankumo negu dalyviai bendrinės kalbos berniukų stimulams. az ilyen különbségek a lányok saját nemükhöz tartozó beszélővel való azonosulását jelezhetik. a magas értékelések azt mutatják, hogy a köznyelvi kódhoz való közeledés so aktualiojo atstumo konceptą). taigi iš duomenų atkurtinas visai logiškas vertinitörténik (vö. a már említett dierckmódielltel – a lányok először a beszélőkkel való mergaitėmis, o ne kalbėtojais-berniukais. apskritai koreliuojant berniukų ir mergaičių įverčių skirtumus su kalbėtojų savybėmis, reikia pasakyti, kad statistiškai reikšmingų arba labai reikšmingų skirtumų azonosulást demonstrálják, amikor mind a szolidaritás, mind a státusz dimenziójának tulajdonságait értékelik. a lányok leggyakrabban akkor adnak magasabb értékeléseket a beszélőknek, amikor a beszélő megbízhatóságát és kedvességét (a szolidaritás dimenziójának tulajdonságai), valamint önbizalmát és intelligenciáját (a státusz dimenziójának tulajdonságai) értékelik. Vilniaus kalbos atstovo sociolingvistinis portretas pagal kai kurias charakteristiami versenyben áll a köznyelv képviselőjének szociolingvisztikai portréjával. pimas dalykas yra, ar šį portretą tikslina lyties kintamasis. Pridurtina, kad pačių Vilniaus grupės tiriamųjų kuriamas Vilniaus kalbos atstovo sociolingvistinis porSzámunkra a rūtretas lényegében nyelvi szülőföldjük képviselőjének portréja (lásd a 17. és 18. táblázatot), ezért értékeik különbségeit itt nem tárgyaljuk. el kell mondani, hogy a nemi változó jelentősen befolyásolja a vilniusi nyelv képviselőjének szociolingvisztikai portréparamétereit. állítható, hogy a vizsgált csoportok mindegyikében a lányok értékelései még nem csekély mértékben meghatározzák a vilniusi nyelvi ingerek helyét valamennyi változat ingereinek sorrendjében. A lányok által felvázolt vilniusi nyelvi képviselő szociolingvisztikai portréja, akárcsak a köznyelv képviselőjének szociolingvisztikai portréja, pozitívabb, mint a fiúké. másrészt a lányok a nyelvi szülőföld képviselőinek egyes tulajdonságait is kedvezőbben értékelték, mint a fiúk (lásd a tanulmány előző galima teigti, kad mergaitės apskritai vertindamos laikosi distancijos, jos nėra tokios fejezetét). nem határozottan, mivel a nyelvi szülőföld képviselőinek szociolingvisztikai portréi meglehetősen általánosak, kategorikusak; álláspontjuk nos stimulams yra sietinas su atvirojo prestižo veiksniu. Mažai tikėtina, kad Vilniaus kalbos stimulus paprastasis kalbos bendruomenės narys labai aiškiai atskiria nuo toleránsabb, mint a fiúké. visszatérve a vilniusi nyelvi ingerek értékeléséhez, megjegyzendő, hogy a lányok nagyobb rokonszenve e változat köznyelvi nyelvi ingerei29 iránt. Vagyis az értékelés során a képzetek és a helyes nyelv prototípusainak ugyanaz a rendszere működik. 29 A vilniusi beszédingerek jelöltsége nem egyértelmű, a köznyelvi ingerektől csak a például džiui, trumpųjų balsių ilginimas, ilgųjų trumpinimas nekirčiuotose pozicijos, dvibalsių ie ir uo vienmagánhangzó-kiejtés, a hangsúly visszahúzása és hasonlók különböztetik meg őket. Vö. : VilnM (4) inger [ iː] trumpinamas 3 iš 4 pozicijų ; [ uː] trumpinamas 1 iš 1 pozicijos; VilnM (8) stimule vienbalsinami [ie] (1 iš 1) ir [uo] (taip pat 1 iš 1) ir uo. kalbos variantiškumas paauglių akimis: lyties kintamasis 241tanulmányok / articles A statisztikailag szignifikáns vagy nagyon jelentős értékelési különbségek utenos ir Šiaulių grupėse. didžiausią palankumą Vilniaus kalbos stimulų atstovams legkevésbé az alytusi csoport és a telšiai csoport lányainál mutatkoznak (lásd a ir kalbinės gimtinės atstovo portretas eskizuojamas alytaus grupės mergaičių yra 19. táblázatot). Emlékeztetni kell arra, hogy a fiúkéinál pozitívabb, így drą mergaičių kalbinį sąmoningumą ir tolerantišką poziciją kalbos variantiškumui valószínű, hogy az ilyen értékkülönbségek általában ezt mutatják. A fiúk és lányok értékelési különbségeit a beszélők jellemzőivel összekapcsolva a kėja tos pačios tendencijos kaip ir vertinant bendrinės kalbos atstovus. statistiškai reikšmingų arba labai reikšmingų skirtumų yra vertinant ir solidarumo, ir statuso dimensijų kalbėtojų savybes. dažniausiai mergaitės aukštesnius įverčius kalbėtojams skiria vertindamos kalbėtojo malonumą ir įdomumą (solidarumo dimensijos savybės) bei pasitikėjimą saracionalitás is kirajzolódik (a státusz dimenziójának jellemzői). a kutatási adatokból Vilniaus kalbos atstovo mergaičių ir berniukų kuriamas sociolingvistinis portretas látható, hogy a keménység tulajdonságának értékelésével egyezik meg a leginkább. A apibendrinant dera pasakyti, kad mergaičių ir berniukų nesąmoningosios nuosköznyelvre és a vilniusi nyelvre vonatkozó értékelések nagyon hasonlóak. Feltehető, hogy az értékelések hasonlósága a közösség fiatal tagjai körében a köznyelv nem kellően világos képével függ össze. A vizsgált személyek képzetrendszerében a köznyelv differenciális jegyeinek rendszere nem szilárd és világos, így az egyértelmű regiolektális jegyekkel nem rendelkező hasonló kódokat ugyanazzal a rendelkezésre álló köznyelvi prototípussal mérik, és ez vezet az adott változat képviselője tulajdonságainak magas értékeléséhez. az eredmény – a beszélők nagyon pozitív 4. sąMoningųjų nuostatų duoMenys szociolingvisztikai portréi. és a Nem változó a nyelvjárások rangsorai révén mutatja a vizsgált személyek tudatos attitűdjeit. ahogy az várható volt, a tudatos attitűdök kísérletének adatai nem egyeznek a nem tudatos attitűdökkel. A kísérlet ezen részének adatai alapvetően lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a fiatal generációra jellemző a szülői régió iránti lojalitás. Vilnius város, a kaunasi csoport, az alytusi csoport, a Panevėžysi csoport, az utenai csoport változataihoz. csak a Šiauliai pės ir telšių grupės tiriamieji atvirai deklaruoja ištikimybę savo kalbinės gimtinės csoport és a Marijampolė csoport vizsgálati személyei hajlamosabbak kedvezőbben értékelni a vilniusi beszédet (lásd a 20. táblázatot). Mindazonáltal a tudattalan to duomenų, suponavusių įžvalgas dėl dialekto menkavertiškumo komplekso ženklų regionuose, sąmoningųjų nuostatų eksperimento duomenys nepapildo. 242 acta Linguistica Lithuanica LXIX A regionális kifejezésprototípusok rendszere daiVa aLiūkaitė többrétegű. összefoglalható: ez a változat vs. kevésbé vonzó vs. még kevésbé vonzó apskritai iš sąmoningųjų nuostatų eksperimento rezultatų išryškėja, kad patraustb. Az első modell a következő lenne: a leginkább tetsző nyelvi kifejezés prototípusa pagrindiniai modeliai, kurie sistemina kalbos variantiškumo vaizdinius: patraukliaua nyelvi szülőföld változata; kevésbé vonzó a köznyelv és/vagy a nagyvárosi nyelv; a többi változatot a nyelvi szülőföldtől való valós távolság szerint hierarchizálják. ez a modell, némi pontosítással, a kaunasi csoport, a telšiaii csoport és az alytusi csoport vizsgálati alanyaira jellemző. ypač reprezentatyvus ir tikslus šio modelio atspindys yra alytaus grupės tiriaattitűdök kísérletének attitűdjei. Elsőként a nyelvi szülőföld változatát értékelik, a második helyen a köznyelv, valamint a nagyvárosi változatok állnak – ez a képzetrendszer a magánszféra és a nyilvánosság különbségét implikálja. A druskininkai reitinge dar labiau pastiprina lojalumą gimtajam regionui. Šiek tiek patikslinti galima tik kauno grupės tiriamųjų vaizdinių modelį. Maés Varėna-i beszédmódok helyzete a beszédmódok hierarchiájában azt mutatja, hogy a Marijampolė-i beszédmód és a Šakiai-i beszédmód rangsorbeli helyzetét a már említett aktuális távolság fogalma magyarázhatja. A többi csoport vizsgálati személyei számára leginkább tetsző kifejezésprototípus heterogén, vagyis a nyelvi szülőföld változata, a köznyelv és a nagyvárosok (Kaunas, Vilnius) nyelvének vonzereje közötti különbségek statisztikailag nem szignifikánsak, míg a többi változatot a nyelvi szülőföldtől való valós (kisebb-nagyobb) távolság szerint hierarchizálják. Ebből didmiesčių (ypač Vilniaus) atmaina. következik, hogy a nyelvi szülőföld kifejezésmódját nem értékelik magasabbra a Marijampolės grupės tiriamiesiems. galima būtų teigti, kad iš visų tiriamųjų Marijampolės grupė išsiskiria didžiausiu nelojalumu kalbinės gimtinės raiškai, bet, maköznyelvnél, illetve hogy ez a modell jellemző a Panevėžys csoport, a Šiauliai csoport, az Utena csoport és a tyt esetében; a nyelvi szülőföld képzetrendszerében Marijampolė helyét a Vilkaviškis-i beszédmód foglalja el (e csoport egyik kísérletét Vilkaviškisban végezték). A vilniusi vizsgálati alanyok nyelvjárási rangsorait összefoglalva, a mingus įverčių skirtumus, reikia pažymėti, kad šios grupės tiriamieji ypač išskiria Vilniaus šnektą, antroje pozicijoje esančios bendrinės kalbos įverčiai statistiškai statisztikailag szignifikánsan különböző értékelések figyelembevételével. Įtraukus lyties kintamąjį į šnektų reitingų peržiūrą, kitaip negu iš nesąmonina nyelvi attitűdök kísérletének adatai alapján számos különbség rajzolódik ki. állítható, hogy ha csak az egyik nem nyelvi közösségének tagjait vizsgálnánk, más reitingai. to negalima pasakyti tik apie Vilniaus ir iš esmės alytaus grupių tirianyelvjárási eredményeket kapnánk. Az alytusi csoport lányainak és fiúinak nyelvi ízlése csak a vilniusi beszédmód megítélésekor tér el – a lányoknak a vilniusi beszédmód jobban tetszik, mint a fiúknak. kitas atmainas šios grupės tiriamieji reitinguoja vienodai. kalbos variantiškumas paauglių akimis: lyties kintamasis 243straipsniai / articles dar gana nuosekli yra ir jaunųjų žemaičių laikysena. jiems, kaip matyti 20 A táblázatban 16 változatot kellett rangsorolni, azonban a dialektusok bevonása a atmainų sąrašus galutinių rezultatų iš esmės nepakeitė. statistiškai labai reikšmingai rangsorolandók közé (**=p<.01)30 csak a klaipėdai beszédmód megítélésében különbözik. Ez a beszédmód a lányoknak jobban tetszik, mint a fiúknak. Felmerülhet a kérdés, hogy mą reikšmę turi kalbiniai ar nekalbiniai dalykai. klaipėda – vienas iš didmiečių, az ilyen értékelésben meghatározó, vagyis a változathoz való kedvezőbb viszonyulás összefügghet-e ezzel a tényezővel is. Statisztikailag szignifikánsan (*=p<.05) nę kalbą vertina palankiau negu berniukai ir skiria aukštesnes pozicijas reitinge. különböznek a köznyelv értékelései is. A lányok köznyelvi Azt lehet mondani, hogy ha a kísérletben csak fiúk vettek volna részt, akkor a változataik rangsorának négyes tarmė, Telšių šnekta, Plungės šnekta, Klaipėdos šnekta. Mergaičių sąmoningosios fogata talán a legegyértelműbben a žemaitiši identitás támogatását mutatná: a atmainų reitinge. žemaitiszi attitűdök harmonizálják ezt a különbséget – a lányok a köznyelvet a második helyre sorolják. A kaunasi csoport vizsgálati személyei a leginkább tetsző beszédmód státuszát egyöntetűen a kaunasi változatnak tulajdonítják, a többi változatot Vilniaus šnektai, o ne bendrinei kalbai. berniukų ir mergaičių vertinimo skirtumai azonban eltérően rangsorolják. A tudatos attitűdök szintjén a kaunasi csoport fiú nų vertinimas. Šiaulių, Panevėžio, Šakių, Marijampolės ir telšių atmainų vertinimo vidurkiai rodo, kad berniukai dažniau negu mergaitės šioms atmainos skiria aukšvizsgálati személyei nagyobb fokú kedvezést fejeznek ki; a különbség nagyon szignifikáns (**=p<.01). Szignifikánsan (*=p<.05) különböznek a beszédmódok rangsorában szereplő többi változat alacsonyabb helyezései is. A marijampolisi csoport fiúinak és lányainak nyelvi eszményei a tudatos attitűdök szintjén talán valamennyi csoport közül a leginkább különböznek. a fiúk rangsorának trejetukas yra Vilkaviškio šnekta, bendrinė kalba, Marijampolės šnekta, mergaičių reitingo trejetukas – Vilniaus šnekta, Kauno šnekta, bendrinė kalba. statistiškai labai reikšmingi (***=p<.001) skirtumai išryškėja reitinguojant Vilniaus ir kauno šnekelső helyén álló, valamint a marijampolisi és vilkaviškisi nyelvjárások. a nagyvárosi változatokat a lányok jóval gyakrabban magasabb helyre sorolják a rangsorban, mint a fiúk, míg a nyelvi szülőföld nyelvjárásait kaip labiausiai patinkančias dažniau vertina berniukai. toks reitingavimas iš esmės rodo, kad lyties kintamasis lemia dvi skirtingas labiausiai patinkančios raiškos prototipų sistemas. Hasonlóképpen, a nemi változó más vizsgált csoportokban is differenciálja a nyelvjárások rangsoradatainak alakulását. 30 skirtumų reikšmingumas skaičiuotas taikant Vilkoksono porų testą (angl. Wilcoxon Signed Pair test). Šiuo testu patikrinama, ar berniukų ir mergaičių vertinimo skirtumai skiriasi reikšmingai ar nereikšmingai, tai teikia pagrindą diskutuoti apie nuostatų skirtumus. duomenims diferencijuoti pasirinkti keli reikšmingumo lygmenys: vertinimai reikšmingai skiriasi ... vertinimai labai reikšmingai skiriasi, t. y. *=p<.05; **=p<.01; ***=p<.001. 250 daiVa aLiūkaitė acta Linguistica Lithuanica LXIX Maegaard Mar ie 2009: how many standards? investigating ‘the double standard Model’ in the Light of evaluative Patterns from a young urban community. – Language Attitudes, Standardization and Language Change, ed. by Marie Maegaard, frans gregersen, Pia Quist, j. normann jørgensen. Oslo: Novus, 131–147. Mesthr ie rajend 2001: szociolingvisztikai változatosság. – A szociolinMesthr ie rajend 2003: társadalmi guistics, ed. by rajend Mesthrie. oxford: elsevier science, 377–389. dialektológia tömör enciklopédiája. – Rajend Mesthrie, Joan Swann, Ana deumert, William L. Leap Introducing Sociolinguistics. edinburgh: edinburgh university Press, 76–113. Mikulėnienė Danguolė, Bacevičiūtė Rima, Salienė Vilija, szerk., 2005: A nyugat-aukštaitai kaunasiak és a Klaipėdai régió aukštaitaijai. Dialektus az iskolának. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Mikulėnienė Danguolė 2012: Litvánia helyzete a XXI. század elején: a dialektus átalakulása. A geolingvisztika és a szociolingvisztika polilógusa a XXI. században. A konferencia tézisei. 2012. december 6–7., Kaunas 2012, a Vilniusi Egyetem Kaunasi Bölcsészettudományi Kara, 6–7. Mur ray stephen o. 1998: American Sociolinguistics: Theorists and Theory Groups. amsterdam / Philadelphia: john benjamins Publishing company. obiols solís M. 2002: the Matched guise technique: a critical approximation to a A nyelvi attitűdök formális mérésének klasszikus tesztje. – Noves SL. Szociolingvisztikai folyóirat, 1–6. Preston dennis r. 1989: Perceptual Dialectology: Nonlinguists’ Views of Areal Linguistics. Dordrecht: Foris, 51–70. Preston Dennis R. 1999a: Bevezetés. – A perceptuális dialektológia kézikönyve 1, by dennis r. Preston. amsterdam, Philadelphia: john benjamins Publishing company, szerk. xxiii–xl. Preston dennis r. 1999b: A regionális változatok észlelésének nyelvi attitűdökre épülő megközelítése. – A perceptuális dialektológia kézikönyve 1, szerk. dennis r. Preston. Amszterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 359–373. Preston dennis r. 2002: Perceptuális dialektológia: célok, módszerek, eredmények. – Presentrensink W. g. 1999: day Dialectology. Problems and Findings, ed. by johannes bernardus berns, jaap van Marle. berlin, new york: Mounton de gruyter, 57–104. Az adatközlők dialektusbesorolása. – A perceptuális dialektológia kézikönyvének Dialectology 1, ed. by dennis r. Preston. amsterdam, Philadelphia: john benjamins Pubkiadóvállalata, 3–7. Romaine Suzanne 2003: Változatosság a nyelvben és a nemben. – A Language and Gender, ed. by janet holmes, Miriam Meyerhoff. oxford: blackwell Publishing Ltd. kalbos variantiškumas paauglių akimis: lyties kintamasis 251straipsniai / articles swann joan 2003: gender and language use. – rajend Mesthrie, joan swann, ana deumert, William L. Leap Introducing Sociolinguistics. edinburgh: edinburgh university Press, 216–247. Tagliamonte, Sali A. 2012: Variationist Sociolinguistics: Change, Observation, tation. Malden: blackwell. Interpretamaševičius, Gierius 2010: A „rossz“ nyelv és a szociolingvisztikai kompetencia. – Dolgobai ir dienos 54, 189–198. Vaicekauskienė Loreta, sausverde erika 2012: Lietuvos tarmių rezervatas: socialiniai ir geografiniai tarmės mobilumo ribojimai tiesioginių tyrimų duomenimis. – Alkalmazott nyelvészet 1, 1–27. Wray alison, trott kate, bloomer aileen, reay shirley, butler chris 2005: Projektek a nyelvészetben. Gyakorlati útmutató a nyelv kutatásához. London: replika Press Pvt. Priedas 1. táblázat. a szociolingvisztikai portré dimenziói: a tulajdonságok statusas solidarumas Viršenybė Patrauklumas ir dinamizmas mátrixa32 a célját elérni törekvő ... határozatlan – + + – megbízható ... megbízhatatlan – + + – komoly ... könnyelmű + – + – érdekes ... unalmas – + – + magabiztos ... önbizalomhiányos + – – + okos ... buta + – + – kedves ... kellemetlen – + – + kietas ... nevykėlis + – – + A 32 tulajdonságot tartalmazó mátrix Kristiansen 2009: 187–189, Kristiansen 2010: 545, Kristiansen 2011: 267, Maegaard 2005: 67–69. alapján készült. 252 daiVa aLiūkaitė acta Linguistica Lithuanica LXIX 2. TÁBLÁZAT. A nyelvjárások rangsorolási kísérletének nyelvjáráslistái Vilnius városi Kaunas csoport MarijamPolė grupės Šiaulių grupės alytaus grupės Panevėžio grupės utenos grupės telšių grupės köznyelv kalba köznyelv kalba köznyelv kalba köznyelv kalba köznyelv kalba köznyelv kalba köznyelv kalba köznyelv kalba nagyvárosok Vilniusi Vilniusi šnekta Vilniusi Vilniusi šnekta Vilniusi Vilniusi šnekta Vilniusi Vilniusi šnekta kaunasi šnekta kaunasi šnekta kaunasi šnekta kaunasi šnekta kaunasi šnekta kaunasi šnekta kaunasi šnekta kaunasi šnekta klaipėdasi šnekta klaipėdasi šnekta klaipėdasi šnekta klaipėdasi šnekta klaipėdasi šnekta klaipėdasi šnekta klaipėdasi šnekta klaipėdasi šnekta régióközpontšnekta ok Telšiai šnekta Telšiai Telšiai šnekta Telšiai Telšiai šnekta Telšiai Telšiai Telšiai šnekta šnekta šnekta šnekta šnekta šnekta šnekta šnekta Šiaulių šnekta Šiaulių šnekta Šiaulių šnekta Šiaulių šnekta Šiaulių šnekta Šiaulių šnekta Šiaulių šnekta Šiaulių šnekta alytaus šnekta alytaus šnekta alytaus šnekta alytaus šnekta alytaus šnekta alytaus šnekta alytaus šnekta alytaus šnekta Panevėžyšnekta si šnekta Panevėžyšnekta si šnekta Panevėžyšnekta si šnekta Panevėžyšnekta si Panevėžysi Panevėžysi Panevėžysi Panevėžysi šnekta Marijam polės beszéd Marijampolėi beszéd Marijampolėi beszéd Marijampolėi beszéd Marijampolėi beszéd Marijam polės beszéd Marijampolės šnekta Marijampolės šnekta polėi, šnekta Utenai, šnekta Utenai, šnekta Utenai, šnekta Utenai, šnekta Utenai, šnekta Utenai šnekta artima šnekta kalbinė aplinka: Jonavos, Vilkaviškšnekta, io, šnekta, Joniškio, šnekta, Varėnos, šnekta, Pasvalio, šnekta, Ignalinos, šnekta, Plungės šnekta, Šakių, šnekta Šakių, šnekta Pakruojšnekta o, Druskininkų kupiškio šnekta anykščių šnekta kretingos šnekta šnekta, aukštaičių, žemaičių, suvalkiečių, dzūkų tarmės kalbos variantiškumas paauglių akimis: lyties kintamasis 253 straipsniai / straipsniai 3 LenteLė. Marijampolės grupės tiriamųjų regiolektinės raiškos atstovo sociolingvistinis portretas33 Tikslo siekiantis (1) – 34 neapsisprendęs (7) (n =203) MarM (3) Marb (6) Marb (12) MarM (9) 7,04 7,48 8,43 8,79 Patikimas (1) – nepatikimas (7) (n=202) MarM (3) Marb (6) Marb (12) MarM (9) 6,69 7,56 8,11 8,75 Komoly (1) – könnyelmű (7) (n=203) MarM (3) Marb (12) Marb (6) MarM (9) 7,29 7,84 7,90 8,19 Érdekes (1) – unalmas (7) (n=202) MarM (3) Marb (6) Marb (12) MarM (9) 6,51 7,03 8,23 9,54 Pasitikintis savimi (1) – nepasitikintis (7) (n=189) Marb (6) MarM (3) MarM (9) Marb (12) 6,85 7,29 9,20 9,29 Okos (1) – ostoba (7) (n=199) MarM (3) Marb (12) Marb (6) MarM (9) 6,68 8,34 8,38 8,77 Kedves (1) – kellemetlen (7) (n=198) MarM (3) Marb (6) Marb (12) MarM (9) 6,88 7,56 8,36 9,21 Menő (1) – lúzer (7) (n=203) Marb (6) MarM (3) Marb (12) MarM (9) 6,44 7,42 7,98 9,18 33 A táblázat átlagos rangokat mutat be. A beszélők az átlagos rang alapján vannak rendezve, az értékek tvarka. Mažesnis vidutinis rangas reiškia, kad kalbėtojui dažniau linkta priskirti semantinio diferen cialo csökkenésének sorrendjében, a bal oldalon szereplő pozitív tulajdonság szerint (például célratörő, Pažymėtina, kad ir kitų grupių duomenys lentelėse aiškintini taip pat. megbízható, komoly stb.). 34 n – a csoport vizsgált személyeinek száma. Megjegyzendő, hogy a többi csoport adatait bemutató táblázatokban is n jelöli a vizsgált személyek számát. 254 acta daiVa aLiūkaitė Linguistica Lithuanica LXIX 4. táblázat. A marijampolėi csoportba tartozó lányok és fiúk értékelési különbségei35 siek. tikslo Patikimas rimtas Įdomus Pasit. savimi Protingas Malonus Kietas MarM chi² 0,080 0,151 0,000 0,147 0,434 0,393 (3) 0,011 0,189 p= 0,777 0,697 0,998 0,701 0,510 0,531 0,918 0,664 Berniukų ir mergaičių vertinimo skirtumų nėra MarM p= 0,249 0,867 0,598 (9) chi² 1,328 0,028 0,277 1,413 0,247 0,054 0,012 0,100 0,235 0,619 0,816 0,914 0,752 Berniukų ir mergaičių vertinimo skirtumų nėra Marb (6) chi² 0,000 2,326 1,768 0,247 0,916 1,579 5,994 0,138 p= 0,984 0,127 0,184 0,619 0,339 0,209 0,014 0,710 *(m>b) Marb (12) chi² 0,337 0,000 0,081 0,044 0,198 1,844 3,420 0,089 p= 0,561 0,993 0,776 0,834 0,656 0,174 0,064 0,765 Berniukų ir mergaičių vertinimo skirtumų nėra kruskal-Wallis testas: *=p<.05, **=p<.01, ***=p<.001 5. táblázat. A šiauliai csoport vizsgálati alanyainak regiolektális megnyilvánulását képviselő személy szociolingvisztikai portréja Célratörő (1) – bizonytalan (7) (n=190) Šiaulb (6) Šiaulb (12) ŠiaulM (9) ŠiaulM (3) 6,35 7,03 7,56 8,08 Patikimas (1) – nepatikimas (7) (n=188) Šiaulb (6) Šiaulb (12) ŠiaulM (9) ŠiaulM (3) 6,41 7,17 7,38 7,65 Komoly (1) – könnyelmű (7) (n=188) Šiaulb (6) ŠiaulM (3) Šiaulb (12) ŠiaulM (9) 6,12 7,27 7,66 7,95 A vizsgált csoportok (fiúk és lányok) közötti különbség értékelésének szignifikanciáját a Kruskal–Wallis-teszttel ellenőrizték. A khi-négyzet értékének növekedése a vizsgáltjų grupių vertinimo didėjimą. duomenims diferencijuoti pasirinkti keli reikšmingumo lygmenys: vertinimai reikšmingai skiriasi ... vertinimai labai reikšmingai skiriasi, t. y. *=p<.05; **=p<.01; ***=p<.001. Pažymėtina, kad ir kitų grupių duomenys lentelėse aiškintini taip pat. kalbos variantiškumas paauglių akimis: lyties kintamasis 255cikkek / articles Érdekes (1) – unalmas (7) (n=189) Šiaulb (12) ŠiaulM (3) Šiaulb (6) ŠiaulM (9) 6,52 6,71 6,82 8,00 Magabiztos (1) – bizonytalan (7) (n=186) Šiaulb (6) Šiaulb (12) ŠiaulM (9) ŠiaulM (3) 6,42 7,26 7,63 8,10 Okos (1) – buta (7) (n=191) Šiaulb (6) ŠiaulM (9) ŠiaulM (3) Šiaulb (12) 6,37 7,85 7,86 8,05 Kellemes (1) – kellemetlen (7) (n=190) Šiaulb (6) Šiaulb (12) ŠiaulM (9) ŠiaulM (3) 6,89 7,28 7,52 8,23 Menő (1) – lúzer (7) (n=190) Šiaulb (6) ŠiaulM (3) Šiaulb (12) ŠiaulM (9) 6,04 6,80 6,96 7,37 6. táblázat. A Šiaulių csoport lányainak és fiúinak értékelési siek. tikslo Patikimas rimtas Įdomus Pasit. savimi Protingas Malonus Kietas különbségei ŠiaulM khi² 0,660 1,36 4,551 2,012 1,18 0,338 0,178 0,224 p= 0,416 (3) 0,243 0,033 0,156 0,277 0,561 0,673 0,636 *(b>m) ŠiaulM p= 0,294 0,337 0,585 0,224 0,421 0,646 0,422 0,351 khi² 1,101 0,921 0,299 1,481 0,648 (9) 0,331 0,102 0,164 0,419 khi² 2,099 2,233 0,226 3,381 0,211 0,644 0,87 Šiaulb p= 0,147 0,135 0,634 0,066 Berniukų ir mergaičių vertinimo skirtumų nėra 0,943 2,672 1,936 0,653 (6) Berniukų ir mergaičių vertinimo skirtumų nėra Šiaulb khi² 1,085 0,434 4,094 0,016 1,729 0,267 (12) 0,399 0,000 p= 0,298 0,510 0,043 0,899 0,188 0,605 0,527 0,988 *(b>m) kruskal-Wallis testas: *=p<.05, **=p<.01, ***=p<.001 256 daiVa aLiūkaitė acta Linguistica Lithuanica LXIX 7 LenteLė. alytaus grupės tiriamųjų regiolektinės raiškos atstovo sociolingvistinis portretas Siekiantis tikslo (1) – neapsisprendęs (7) (n=163) alb (12) alb (6) alM (9) alM (3) 7,06 7,50 7,70 8,16 Patikimas (1) – nepatikimas (7) (n=161) alM (9) alb (12) alM (3) alb (6) 7,53 7,53 7,63 7,73 Rimtas (1) – lengvabūdis (7) (n=159) alb (12) alb (6) alM (3) alM (9) 6,44 7,45 8,01 8,07 Érdekes (1) – unalmas (7) (n=163) alb (6) alb (12) alM (3) alM (9) alb 6,85 7,13 7,73 8,10 Pasitikintis savimi (1) – nepasitikintis (7) (n=155) (6) alb (12) alM (3) alM (9) 6,82 7,25 8,54 8,57 Protingas (1) – kvailas (7) (n=162) alb (12) alb (6) alM (3) alM (9) 7,14 7,44 7,71 8,09 Kellemes (1) – kellemetlen (7) (n=164) alM (3) alb (6) alb (12) alM (9) 7,02 7,17 7,65 7,84 Kemény (1) – szerencsétlen (7) (n=162) alb (6) alb (12) alM (3) alM (9) 6,16 6,57 7,71 8,11 8. táblázat. az alytusi csoport lányainak és fiainak értékelési különbségei szign. PatialM tikslo kimas rimtas Įdomus Pasit. savimi Protingas Malonus kietas (3) chi² 1,304 0,728 9,623 0,611 8,349 4,656 3,929 3,2 p= 0,254 0,394 0,002 0,434 0,004 0,031 0,047 0,074 **(m>b) **(m>b) *(m>b) *(m>b) alM p= 0,204 0,049 0,006 0,045 0,075 0,020 0,001 0,189 szign. (9) chi² 1,616 3,87 7,596 4,036 3,164 5,383 10,663 1,723 Patialb p= 0,030 0,022 0,311 0,103 0,002 0,000 0,003 *(m>b) **(m>b) *(m>b) *(m>b) **(m>b) kalbos variantiškumas paauglių akimis: lyties kintamasis 257straipsniai / articles 0,011 alb chi² 0,437 4,762 4,246 2,553 10,495 5,875 tikslo 15,044 5,784 p= 0,509 0,029 0,039 0,110 0,001 0,015 kimas rimtas Įdomus Pasit. savimi Protingas Malonus kietas 0,000 0,016 (6) chi² 4,725 5,234 1,026 2,653 9,926 18,65 8,734 6,502 *(m>b) *(m>b) **(m>b) ***(m>b) **(m>b) *(m>b) (12) *(m>b) *(m>b) **(m>b) *(m>b) ***(m>b) *(m>b) kruskal-Wallis testas: *=p<.05, **=p<.01, ***=p<.001 9 LenteLė. Panevėžio grupės tiriamųjų regiolektinės raiškos atstovo sociolingvistinis portretas Célját elérő (1) – határozatlan (7) (n=162) PanM (3) Panb (6) PanM (9) Panb (12) 6,40 6,74 7,84 8,14 Patikimas (1) – nepatikimas (7) (n=161) Panb (6) PanM (3) Panb (12) PanM (9) 6,63 6,66 7,83 8,05 Komoly (1) – könnyelmű (7) (n=163) PanM (3) Panb (6) Panb (12) PanM (9) 6,28 6,55 7,87 8,74 Érdekes (1) – unalmas (7) (n=162) Panb (6) PanM (3) Panb (12) PanM (9) 6,47 6,64 7,13 7,52 Önbizalommal rendelkező (1) – önbizalomhiányos (7) (n=154) PanM (3) Panb (6) PanM (9) Panb (12) 5,90 6,48 6,98 7,40 Okos (1) – buta (7) (n=158) PanM (3) Panb (6) PanM (9) Panb (12) 6,01 6,81 7,93 8,34 Malonus (1) – nemalonus (7) (n=162) PanM (3) Panb (6) Panb (12) PanM (9) chi² 5,88 7,01 8,05 8,19 Kietas (1) – nevykėlis (7) (n=161) Panb (6) Panb (12) PanM (3) PanM (9) 6,18 6,40 6,51 7,14 258 daiVa aLiūkaitė acta Linguistica Lithuanica LXIX 10. TÁBLÁZAT. A panevėžysi csoport lányainak és fiúinak értékelési siek. különbségei a következő célok tekintetében: Megbízható, komoly, érdekes, önbizalommal rendelkező önmagával gáz Kietas ProtinMaloPanM khi² 0,107 3,995 0,404 2,098 1,042 6,725 2,012 (3) 0,789 p= 0,743 0,046 0,525 0,147 0,307 0,010 0,156 0,374 *(m>b) *(m>b) PanM (9) 1,098 0,81 0,964 0,505 2,296 0,025 0,413 1,122 p= 0,295 0,368 0,326 0,477 0,130 0,875 0,521 0,289 Lányok és fiúk vertinimo skirtumų nėra Panb (6) khi² 0,034 0,862 0,058 3,458 4,439 2,166 0,531 0,057 p= 0,853 0,353 0,810 0,063 0,035 0,141 0,466 0,811 *(m>b) Panb khi² 1,061 5,538 1,825 1,429 1,656 0,723 0,064 (12) 2,858 p= 0,303 0,019 0,177 0,232 0,198 0,395 0,801 0,091 *(b>m) kruskal-Wallis testas: *=p<.05, **=p<.01, ***=p<.001 11. táblázat. Az utenai csoport vizsgálati személyei regiolektális megnyilvánulásának képviselőjének szociolingvisztikai portréja Célra törő (1) – határozatlan (7) (n=120) utM (3) utb (6) utb (12) utM (9) 6,52 7,83 8,18 8,21 Megbízható (1) – megbízhatatlan (7) (n=118) utM (3) utb (6) utb (12) utM (9) 6,86 7,19 8,08 8,34 Komoly (1) – könnyelmű (7) (n=119) utM (3) utb (6) utb (12) utM (9) 6,63 7,59 8,01 8,48 Érdekes (1) – unalmas (7) (n=116) utb (6) utM (3) utb (12) utM (9) 6,94 7,54 7,81 8,99 kalbos variantiškumas paauglių akimis: lyties kintamasis 259straipsniai / articles Magabiztos (1) – bizonytalan (7) (n=114) utM (3) utb (6) utb (12) utM (9) 6,54 7,29 8,11 9,42 Okos (1) – buta (7) (n=116) utM (3) utb (6) utb (12) utM (9) 6,91 7,57 8,65 9,32 Kellemes (1) – kellemetlen (7) (n=119) utM (3) utb (6) utb (12) utM (9) 7,37 7,4 7,75 8,79 Kemény (1) – lúzer (7) (n=119) keresés. utM (3) utb (6) utb (12) utM (9) 7,36 7,47 7,79 9,06 12 LenteLė. utenos grupės mergaičių ir berniukų vertinimo skirtumai Megbízható-Pro-Matikslo komoly Érdekes Önbizalommal. önmagában lusta lonus Kemény utM khi² 0,030 2,186 4,416 2,172 1,339 2,24 5,194 11,412 (3) p= 0,863 0,139 0,036 0,141 0,247 0,135 0,023 0,001 *(m>b) *(m>b) **(m>b) utM p= 0,706 0,947 0,195 0,831 0,610 0,669 0,315 (9) 0,734 khi² 0,828 0,679 0,037 0,016 0,472 1,767 1,829 0,392 khi² 0,142 0,004 1,677 0,046 0,260 0,182 1,008 Berniukų ir mergaičių vertinimo skirtumų nėra utb (6) 1,104 p= 0,363 0,410 0,847 0,898 0,492 0,184 0,176 0,293 Berniukų ir mergaičių vertinimo skirtumų nėra utb (12) khi² 0,232 1,140 0,746 2,090 0,362 1,162 1,055 0,791 p= 0,630 0,286 0,388 0,148 0,547 0,281 0,304 0,374 Berniukų ir mergaičių vertinimo skirtumų nėra kruskal-Wallis testas: *=p<.05, **=p<.01, ***=p<.001 266 acta daiVa aLiūkaitė Linguistica Vilniaus miesto tiriamieji kauno grupė Marijampolės grupė Šiaulių Lithuanica LXIX alytaus csoport csoport Panevėžio grupė utenos csoport csoport telšių Vilnb (8) megbízható **(m>b) *(m>b) siek. tikslo *(m>b) **(m>b) **(m>b) *(m>b) önbiz. rimtas **(m>b) *(m>b) įdomus *(m>b) **(m>b) *(m>b) önmagában **(m>b) **(m>b) kedves **(m>b) protingas **(m>b) *(m>b) ***(m>b) *(m>b) **(m>b) **(m>b) ***(m>b) ***(m>b) kemény *(m>b) 20. táblázat. Dialektų Vilniaus miesto kauno grupės Marijampolės grupės Šiaulių grupės alytaus grupės Panevėžio grupės utenos grupės telšių grupės Vilniaus šnekta kauno šnekta Vilniaus šnekta Vilniaus šnekta alytaus šnekta Panevėžio šnekta utenos šnekta Žemaičių reitingai bendrinė bendrinė bendrinė bendrinė dialektas Vilkaviškio Šiaulių bendrinė dialektas kalba kalba Vilniaus Vilniaus telšių dialektas kalba kalba kalba šnekamoji kalba kalba Utenos Klaipėdos Kauno dialektas dialektas kalba Kauno Kauno Kauno Anykščių dialektas dialektas tas Klaipėdos Kauno Alytaus klaipėdos Vilniaus bendrinė Marijam Klaipėdos dialektas bendrinė Vilniaus bendrinė dialektas polės dialektas dialektas Druskininkų dialektas dialektas dialektas Alytaus Jonavos dialektas dialektas Klaipėdos Panevėžio aukštaičių Varėnos Šiaulių Klaipėdos Vilniaus Šiaulių Utenos Alytaus Joniškio Klaipėdos Pasvalio Panevėžio dialektas dialektas dialektas šnekta šnekta šnekta šnekta šnekta šnekta šnekta šnekta klaipėdos šnekta kauno šnekta Plungės šnekta šnekta šnekta šnekta šnekta šnekta šnekta šnekta šnekta Panevėžio šnekta Šiaulių šnekta Šakių šnekta utenos šnekta utenos šnekta Marijampolės šnekta Šiaulių šnekta kauno šnekta MarijampPanevėžio o-Panevėžlės io dialektas dialektas dialektas Marijam polės dialektas Marijam polės dialektas utenos šnekta alytaus šnekta Šiaulių šnekta Telšių šnekta Šakių šnekta Šiaulių šnekta Telšių šnekta Panevėžšnekta io Alytaus šnekta Marikretjampolės šnekta ingos dialektas kalbos variantiškumas paauglių akimis: lyties kintamasis 267straipsniai / articles Vilniaus miesto kauno grupės Marijampolės grupės Šiaulių grupės alytaus grupės Panevėžio grupės utenos grupės telšių grupės Marijampolės šnekta Utenos šnekta Alytaus šnekta Šiaulių šnekta Kupiškio šnekta Ignalinos šnekta Panevėžšnekta telšių šnekta telšių šnekta Pakruojo šnekta telšių šnekta telšių šnekta telšių šnekta utenos šnekta io Alytaus dialektas Marijampolės dzūkų dialektas suvalkiečių Variability of Language in the eyes of teenagers: the Variable of gender ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány a „Litván nyelv: ideálok, ideológiák és identitásváltások” című kutatási projekt adatait elemzi. A kutatási kérdés az, hogy a nem változója szignifikáns változó-e, amely megkülönbözteti a fiatal generáció litván nyelvi ideáljait. E megfontolás a Litvánia 7 legnagyobb regionális városa és Vilnius környékén végzett nyelvi attitűdvizsgálatok adatain alapul. A 23 litván iskolában végzett nyelvi attitűdkísérlet bináris: a tudattalan és a tudatos attitűdöket elemezték. Az ingerkísérlet képezte a tudattalan attitűdök vizsgálatának alapját. A 12 ingerből álló beszédadatbázis 8 stabil és 4 változó ingert tartalmazott. A résztvevők minden esetben a standard nyelv 4 képviselőjét (2 lányt és 2 fiút), valamint 4 képviselőt értékeltek, és 2 fiú) a regiolektális kifejezésekhez sorolhatók. A tudattalan attitűdök azonosítására az úgynevezett beszélőértékelési kísérletet alkalmazták. Egy standard, 7 fokú szemantikai differenciálskála a of the Vilnius language (2 girls and 2 boys). the speakers of the remaining 4 stimuli (2 girls litván nyelv változatait a szubjektív – legjobb …legrosszabb – kritérium alapján értékelte. összefoglalva a tudatos és tudattalan nyelvi attitűdök vizsgálatából több következtetés is scale was used in the experiment. the ratings of sub-dialects formed the basis for the study of conscious attitudes. the particilevonható. A nyelvjárási altípusok értékelésének adatai arra utalnak, hogy a lányok és fiúk körében a nyelvi változatok neme, illetve még a legvonzóbb prototípusok rendszerei is nagyobb lojalitást mutatnak a nyelvi haza változataihoz (vagy a sztenderd nyelv regioletális változataihoz. pants is an important variable determining different evaluations of attractiveness of individual Megállapítható, hogy a nem változója nem kapcsolható szorosan a trinomiális (azaz sztenderd expression in certain cases. a tendency can be recorded that the ratings of sub-dialects of boys 268 daiVa aLiūkaitė acta Linguistica Lithuanica LXIX nyelvi, vilniusi nyelvi, regioletális változati) variabilitáshoz; a nem változója a nem változatok eral), whereas the ratings of sub-dialects of girls reveal a more favourable evaluation of the értékelése tekintetében szignifikáns. A tudattalan attitűdök statisztikailag szignifikáns szintje azt mutatja, hogy a női résztvevőket több változat jellemzi; a lányok hajlamosabbak voltak ity. the data from the part of experiment dealing with unconscious attitudes show that the pozitívabb szociolingvisztikai portrékat létrehozni, mint a fiúk; csak a nyelvi haza képviselőinek nificant or highly significant differences in evaluations between boys and girls manifest on the szociolingvisztikai portréit korrigálja a varifavourable disposition in respect of any variability. in evaluating the speakers of all language able of gender to a far lesser extent compared to a representative of the standard language or the Vilnius language. Įteikta 2013 m. spalio 7 d. daiVa aLiūkaitė Vilniaus universiteto Kauno humanitarinis fakultetas Muitinės g. 8, LT-44280 Kaunas, Lietuva [email protected]