Klasterinė tipologinių kalbos ritmo grupių analizė

168 acta Linguistica Lithuanica LXIX agnė PukeViČiūtė Vytauto didžiojo universitetas A tudományos kutatások irányai: a beszélt litván nyelv sajátosságai. asta kaZLauskienė Vytauto didžiojo universitetas A tudományos kutatások irányai: a beszélt litván nyelv vizsgálatai: a hangok akusztikai sajátosságai, fonotaktika, a hangsúlyozás törvényszerűségei, a norma és a nyelvhasználat, a beszéd ritmikája; alkalmazott nyelvészet. A NYELVI RITMUS TIPOLÓGIAI CSOPORTJAINAK KLASZTERELEMZÉSE1 összefoglaló A tanulmány két kérdésre kíván választ adni: 1) alkalmas-e a klaszterelemzés a ritmikai tipológiai hasonlóságok feltárására, és ennek alapján lehet-e osztályozni az eddig nem vizsgált nyelveket, valamint 2) melyik cluster analysis of typological groups of Language rhythm klaszterbe – a szótagvagy a hangsúlyritmusú nyelvek klaszterébe – kerül a litván és a lett nyelv. A vizsgálathoz öt anyanyelvi beszélő (egy lett, egy litván nő, egy svéd, egy izlandi nő és egy kínai nő) lefordította és felmondta ugyanazt, körülbelül 1 perc hosszúságú szöveget. A Praat programban a felvételeket Paolo Mairano módszerét alkalmazva annotálták 1 a kutatást a Litván Tudományos Tanács finanszírozta (a szerződés száma: Lit-5-4). Kezdeti eredményeit összefoglalták azoknak, akik segítették a vizsgált anyag szegmentálását: prof. habil. dr. Pēteris Vanagusnak, Valgerður bjarnadóttírnak, Magnus Liwnek, Huashan Linek és doc. dr. Aušra Saudargienėnek az anyag agnės Pukevičiūtės magistro baigiamajame darbe (Akustiniai lietuvių ir latvių kalbų ritmo koreliatai, 2013, vadovė prof. dr. asta kazlauskienė). straipsnio autorės nuoširdžiai dėkoja informantams, įrašiuelőkészítésében nyújtott segítségért; a ritmus korrelátumai, klaszterelemzés, litván, lett, svéd, izlandi, kínai nyelv. statistinei analizei ir patarimus dirbant su sPss programa. esMiniai ŽodŽiai: ritmas, kirtinio ritmo kalbos, skiemeninio ritmo kalbos, akustiniai kalKulcsszavak: ritmus, hangsúlyidőzítésű nyelvek, szótagidőzítésű nyelvek, a ritmus akusztikai korrelátumai, klaszteranalízis, litván, lett, svéd, izlandi, kínai. klasterinė tipologinių kalbos ritmo grupių analizė 169straipsniai / articles a Correlatore programmal (2.1-es verzió) kiszámították a ritmus akusztikai korrelátumait. a klaszteranalízishez felhasználták e program szerzőjének, Mairanónak (2011) a más nyelvek ritmusvizsgálatában kapott eredményeit is. az adatokat bevitték az sPss programba, és atlikto tyrimo rezultatai rodo, kad hierarchinė ir dviejų žingsnių klasterinė analizė vienaelvégezték a klaszteranalízist. nem ad szignifikáns válaszokat. a hierarchikus elemzés meglehetősen alkalmas a kevésbé statisztikailag feldolgozott változók (ΔV, Δc, %V, részben pedig a varcoΔV, varcoΔc) klaszterezésére. a nyelvek ritmus szerinti osztályozásakor a kétlépcsős elemzést nagyon körültekintően kell alkalmazni, mivel eredményei ellentmondásosak. A litván és a lett nyelv valamennyi elemzett változó alapján ugyanabba a klaszterbe kerül kartu su daugeliu kirtinio ritmo kalbų. todėl galima būtų daryti atsargią išvadą, kad abiejų gyvųjų baltų kalbų ritmas panašus ir jį lemia kirtis. tai kirtinio ritmo kalbos. annotation this article aims to answer two questions: 1) whether the cluster analysis is handy for finding typological rhythm similarities and on the basis of it so far unanalysed languages can be classified 2) which cluster – stress-timed or syllable-timed languages – Lithuanian and Latvian languages fall into. Ehhez a tanulmányhoz öt anyanyelvi beszélő (lett, litván, svéd, izlandi és kínai) ugyanazt a szöveget fordította le és rögzítette. a szöveg időtartama körülbelül 1 perc volt. A felvételeket a Praat programmal annotálták, a ritmus akusztikai korrelátumait pedig a Paolo Mairano által fejlesztett Correlatore program (2.1-es verzió) segítségével számították ki. A klaszteranalízishez a Mairano (2011) által, a program szerzőjeként becsült más nyelvekre vonatkozó eredményeket használták. Az adatokat bevitték az sPss programba, és klaszteranalízist végeztek. Az eredmények azt mutatják, hogy a hierarchikus és a kétlépcsős klaszteranalízis nem szolgáltat egyértelmű eredményeket. A hierarchikus elemzés igen praktikus a kevésbé statisztikailag feldolgozott változók (ΔV, Δc, %V, részben varcoΔV, varcoΔc) klaszterezésére. A kétlépcsős elemzést óvatosan kell alkalmazni ellentmondásos eredményei miatt. A litván és a lett nyelv valamennyi változó alapján ugyanabba a klaszterbe kerül, számos hangsúlyidőzítésű nyelvvel együtt. ezért óvatosan arra lehet következtetni, hogy a két balti nyelv ritmusa hasonló, és azt a hangsúly okozza. ezek a hangsúly-időzítésű nyelvek. 1. a bESzÉdRitMuS-kuTatÁsoK rÖViD ÁtTekInTÉsE kenneth Lee Pike (1945) az elsők között tárgyalta részletesebben a nem egyenletesen időzített beszéd 2) s z ó t a g i ritmusú (ang. syllable-timed) nyelveit, amelyek ritmikussága azon alapul, hogy a XX. ritmiškumo tipologinius skirtumus. jis skyrė: 1) ki r ti nio ritmo (ang. stress-timed) kalbas, kurių ritmo pagrindas yra kirtis (pavyzdžiui, anglų, vokiečių kalbos), század végének számos kutatása Pike nyelvek ritmustipológiai osztályozására 170 acta Linguistica Lithuanica LXIX ehhez a két tipológiai csoporthoz valamivel agnė PukeViČiūtė, asta kaZLauskienė később egy harmadik is társult – a moraritmus-csoport; az ebbe a csoportba panašios kiekybės skiemenų vartosena (pavyzdžiui, prancūzų, ispanų kalbos). Prie tartozó nyelvek ritmusának alapját a mora alkotja (például a japán és a tamil nyelv). vonatkozó hipotézisén alapult. A szótagok és a hangsúlyok közötti intervallumok akusztikai időtartamának mérésével és összehasonlításával a két ritmuscsoport létezését és különbségeiket igyekeztek alátámasztani (abercrombie 1967; roach 1982). sajnos, a hangzó beszéd szegmentumainak izokronitását – azaz egyenlő időközönkénti ismétlődését vagy megközelítőleg azonos időtartamát – kísérleti kutatások nem erősítették meg. ezért a nyelvi ritmikusság más mutatóit kezdték keresni. rebecca Mckeever dauer (1983) abból kiindulva, hogy a nyelv fonológiai rendszere közvetlenül meghatározza a ritmust, azt javasolta, hogy a nyelveket bizonyos fonológiai sajátosságok jelenléte vagy hiánya alapján ritmuscsoportokba sorolják. ez a magánhangzó-redukció és a szótagstruktúra összetettsége. ezen az elképzelésen alapulva, és statisztikai módszereket alkalmazva, franckas ramusas, Marina nespor és jacques Mehleris (1999) megkísérelték meghatározni a nyelvi ritmus akusztikai korrelátumait (a magánhangzóés mássalhangzó-intervallumok időtartamának kiszámításával nyert változókat): ΔV – a proporciją. Minėti autoriai hipotetiškai spėjo, kad kirtinio ritmo kalboms būdingas didesnis balsių trukmės variantiškumas ir sudėtingesnė skiemens struktūra, todėl magánhangzó-intervallumok időtartamának standard eltérése, Δc – a mássalhangzó-intervallumok időtartamának standard eltérése, %V – a magánhangzó-intervallumok időtartamának ΔV és Δc értékeinek magasabbaknak, míg a %V értékének alacsonyabbnak kell lennie, mint a szótagritmusú nyelveké. sajnos az általuk elemzett konkrét nyelvek eredményei ezt csak részben erősítették meg. A későbbi kutatásokban figyelmet fordítottak a különböző nyelvi és nem nyelvi tényezők ritmusra gyakorolt lehetséges hatására. a tempókülönbségek normalizálása érdekében Esther Grabe és Ling ee Low (2002) páros variabilitási indexeket számított: nPVi – a magánhangzós intervallumok, rPVi – a mássalhangzós intervallumok indexét. azt várták, hogy a hangsúlyos ritmusú nyelvekre a magánhangzók és mássalhangzók időtartamának nagy variabilitása jellemző, nPViés rPVi-értékük magas, míg a szótagritmusú nyelvek ezen indexei alacsonyak. A tempó időtartamra gyakorolt hatásának elkerülésére törekedett Volker Dellwo és Petra Wagner (2003) is. A magánhangzós és mássalhangzós intervallumok időtartamának standard eltérését megszorozták 100-zal, és kiszámították a variációs együtthatókat: varcoΔV (a magánhangzós intervallumoké), valamint varcoΔc (a mássalhangzós intervallumoké). A páros variabilitási indexek és a variációs együtthatók azonban egyike sem teszi lehetővé a ritmus tipológiai hasonlóságainak egyértelmű meghatározását és a nyelvek tipológiai osztályokba sorolását. Mindazonáltal a ritmusparaméterek meghatározásának tárgyalt módszertana meglehetősen hosszú ideig népszerű volt, és még ma is az, jóllehet megalapozott kritikát is kapott (például Arvaniti 2012)2. 2 A tárgyalt beszédritmus-kutatási módszerekről, valamint arról, hogy alkalmazhatók-e a lett beszéd ritmą žr. kazlauskienė 2013. klasterinė tipologinių kalbos ritmo grupių analizė 171tanulmányok / articles 2. kutatási módszertan a ritmikai korrelátumok és általában a nyelvi ritmus Šiam tyrimui pasirinkta išbandyti naują būdą – eksperimentiškai patikrinti akushasonlóságát klaszteranalízis módszerével vizsgálva. A statisztikában objektumok vagy jelenségek hasonlóságának meghatározására, valamint klaszterekbe (azaz hasonló objektumok csoportjaiba) való sorolására használják. A klaszteranalízis célja a vizsgált mennyiségek úgy történő csoportosítása, hogy a klaszteren belüli különbségek a lehető legkisebbek, a klaszterek közötti különbségek pedig a lehető legnagyobbak legyenek (Vaitkevičius, saudargienė 2006). Azt várták, hogy a klaszteranalízis elvégzésével két olyan dolog tisztázódik, amelyek egyben e kutatás célját is képezik. 1. Paolo Mairano (2011) és a jelen kutatás számára kiszámított svéd, izlandi és kínai nyelvi akusztikai ritmuskorrelátumok ugyanazokba a klaszterekbe kerülnek-e? Eltérnek-e a Mairano által, illetve általunk meghatározott, a svéd és izlandi nyelv hangsúlyos ritmusának korrelátumai a kínai nyelv szótagritmusától? Ha ezekre a kérdésekre igenlő választ kapunk, akkor a klaszteranalízis valóban alkalmas a ritmus tipológiai hasonlóságainak feltárására, és ennek alapján lehetőség nyílik az eddig nem elemzett nyelvek osztályozására. 2. A másik fontos kérdés az, hogy a litván és a lett nyelv melyik klaszterbe – a szótagritmusú vagy a hangsúlyos ritmusú nyelvek klaszterébe – kerül? A svéd, izlandi és kínai nyelv akusztikai ritmuskorrelátumait már más szerzők kiszámították (ehhez a kutatáshoz egy mindenki számára hozzáférhető internetes forrás, Mairano 2011 adataira támaszkodtunk). Az első két nyelvet a hangsúlyos ritmusú, a kínait pedig a szótagritmusú csoportba sorolták. A litván és a lett nyelv ritmusát e módszertan szerint még nem vizsgálták. A korábbi litván nyelvi ritmikussági kutatásokban a hangsúlyt tekintették a ritmus alapjának, de nem az egységek akusztikai időtartamát számították, hanem a hangsúly eloszlását különböző szegmensekben. A verses nyelv ritmusát ilyen módon Juozas Girdzijauskas (1966, 1979) és Leonardas Sauka (1974, 1978), a próza és a beszélt nyelv ritmusát pedig Valerija Ramonaitė (1980, 2006), Bonifacas Stundžia (1991), valamint Asta Kazlauskienė és Inga Fokaitė (2005) vizsgálta. ritmikusságára vonatkozó litván nyelvi utalások leírására, már korábban is szó esett. Zinny Sans Bond, Dace Markus és Verna Stockmal (2003) az anyanyelvi lettek és a lettül beszélő anyanyelvi oroszok prozódiáját hasonlították össze: a magánhangzók kontrasztív időtartamát, a hangsúlyt és a ritmust. Cikkükben nem közöltek részletes elemzést és értelmezést a lett nyelv ritmusáról, noha kiszámították Ramus, Nespor, Mehler (1999), valamint Grabe és Low (2002) által javasolt mutatókat. Bond, Markus és Stockmal (2003) kutatásában abból a feltevésből indultak ki, hogy a lett nyelvre szótagritmus jellemző. E kutatáshoz a Nemzetközi Fonetikai Társaság szabványát választották (lásd: http:// alt-usage-english.org/north_txt.html) siūlomas tekstas (ang. The North Wind and the Sun, lie. Šiaurės vėjas ir saulė), amelyet nemcsak a ritmuskutatók, hanem valamennyi fonetikus is használ. Más jellegű anyag elemzése esetén módszertanilag helytelen lenne e kutatás eredményeit összehasonlítani más nyelveknek az említett szöveg alapján nyert adataival. 172 acta agnė PukeViČiūtė, asta kaZLauskienė Linguistica Lithuanica LXIX Öt anyanyelvi beszélő (egy lett, egy litván nő, egy svéd, egy izlandi nő és egy kínai nő)3 lefordította és felolvasta a szöveget. Az adatközlők beszédét csendes helyiségben diktafonnal rögzítették. minden bejegyzés valamivel rövidebb egy percnél. a kutatási anyagot és az empirikus adatokat több szakaszban dolgoztuk fel és nyertük ki: 1. az egyes nyelvek informánsaival konzultálva a Praat programban annotáltuk a felvételeket. az annotálás során az oszcillogram képére és a hallásra egyaránt támaszkodtunk. a program szöveges annotációinak rendezett rácsát (ang. TextGride) *txt formátumban mentettük el. 2. a torinói (Olaszország) Arturo Genre Kísérleti Fonetikai Laboratóriumban Mairano (2011) által kifejlesztett Correlatore program (2. 1 verzió) segítségével kiszámítottuk az általunk készített felvételek akusztikai kiami 1 lent.). klasterinei analizei, kaip jau minėta, panaudoti duomenys iš Mairano (2011). jie reikalingi tam, kad būtų galima tinkamai atlikti klasterinę analizę, ritmuskorrelátumainak statisztikai mutatóit (az eredmények sokkal megbízhatóbbak, amikor nagyobb mennyiségű adatot csoportosítanak. 1. táblázat. az akusztikai ritmuskorrelátumok statisztikai mutatóinak értékei4 kalba Δc %V ΔV varcoΔV varcoΔc nPVi rPVi Litván 52 54 54 54 66 57 57 Lett 55 52 58 55 65 70 65 Svéd 55 44 36 39 48 45 68 Svéd 2 65 49 51 50 66 60 82 izlandi 60 40 33 45 56 45 63 izlandi 2 52 47 41 50 60 51 56 kínai 44 51 44 44 47 48 54 kínai 2 48 62 74 51 62 51 53 japán 31 51 39 47 40 43 32 Portugál 54 49 55 48 44 57 56 Francia 40 49 40 45 41 45 44 finn 47 48 45 47 46 45 55 görög 37 47 34 50 48 52 42 Német 66 46 54 56 60 58 65 észt 54 46 39 43 51 43 53 cseh 58 45 51 51 49 45 61 török 58 45 38 43 55 46 67 3 Minden informáns – felsőfokú filológiai végzettséggel rendelkező, egyetemeken dolgozó vagy tanulmányaikat folytató emberek: a lett és az izlandi nő – oktatók, a svéd – személyzeti vezető, a litván és a kínai nő – mesterszakos hallgatók. 4 Itt és a továbbiakban kutatásunk felvételeit 2-es indexszel jelöljük, pl.: svéd 2, Mairano adatait pedig index nélkül. klasterinė tipologinių kalbos ritmo grupių analizė 173straipsniai / articles kalba Δc %V ΔV varcoΔV varcoΔc nPVi rPVi arab 55 45 47 56 55 47 64 italų 54 44 44 53 49 48 62 olandų 46 43 45 62 50 68 53 dán 61 42 40 46 52 50 66 spanyol 52 42 30 42 53 42 60 orosz 55 41 34 43 48 45 63 angol 59 40 48 62 51 61 70 Lengyel 66 36 32 41 49 41 72 3. az adatok bevitele az sPss programba (erről bővebben lásd: http://www.insol.lt/ statistics/, Vaitkevičius, saudargienė 2006) ir atlikta jų klasterinė analizė. nagrinėjant lietuvių ir latvių kalbas sPss programa, buvo atlikta hierarchinė ir kétlépéses klaszterelemzés. Hierarchikus elemzés alkalmazásakor a klaszterek száma előzetesen nem ismert. A klaszterek hierarchikus elv alapján alakulnak ki – minden adatot egyetlen klaszternek tekintenek, amely kisebb csoportokból áll. Ezek meghatározhatók úgy, hogy egy közös klasztert kisebbekre bontanak, vagy úgy, hogy a kis klasztereket nagyobbakká egyesítik. A kétlépéses elemzés abban különbözik a tárgyalttól, hogy alkalmazásakor a klaszterek száma előre ismert (Vaitkevičius, saudargienė 2006). A dolgozatban két klasztert választottak, mivel trečioji, morinio ritmo, grupė neįtraukta į analizę, nes nekelta hipotezė, kad baltų kalbos galėtų priklausyti šiai grupei. atliekant klasterinę analizę, objektai perkét nyelvi ritmuscsoportot vizsgálnak – a hangsúlyos és a szótagos ritmust. Addig osztják őket, amíg a klaszteren belüli hasonlóságok lényegesen nagyobbá nem zultatai tikrinami taikant tik dviejų žingsnių klasterinę analizę, nes pasirinktas mažas nagrinėjamų objektų skaičius (šešios kalbos). be to, iš anksto žinomas klasválnak, mint a klaszterek közötti hasonlóságok (Vaitkevičius, saudargienė 2006). A svéd, izlandi és kínai nyelv ritmustípusainak száma és az, hogy e nyelvek melyik ritmuscsoporthoz tartoznak (két ritmuscsoport és két kutatás eredményei). 3. A svéd, izlandi és kínai nyelvek akusztikai korrelátumainak kétlépcsős klaszterelemzése annak megállapítására, hogy a Mairano (2011) által, valamint az e kutatásban rögzített svéd, izlandi és kínai nyelvek %V és Δc értékei hasonlóak-e és standartinis priebalsių trukmės nuokrypis (Δc) ir balsinių intervalų trukmės procentas (%V) ugyanabba a csoportba tartoznak-e, klaszterelemzést végeztek 2 56,50 7,778 46,00 2,828 összesen 48,83 7,521 54,00 7,720 a táblázatból látható, hogy az első klaszter Δc-átlaga 174 acta Linguistica Lithuanica LXIX kétlépcsős klaszterelemzés. Először kiszámították az agnė PukeViČiūtė, asta kaZLauskienė egyes klaszterek mennyiségi változóinak átlagértékeit és szórását (lásd a 2. táblázatot). 2. táblázat. A klaszterek középpontjai a magánhangzós intervallumok időtartamának százalékos aránya és a mássalhangzók időtartamának standard szórása alapján %V Δc Vidurkis standartinis nuokrypis Vidurkis standartinis nuokrypis magasabb a másodikénál, míg a %V változó esetében fordítva – a második klaszter 145,00 3,916 58,00 5,715 értéke magasabb, de ebben az esetben a szórás is meglehetősen nagy. Vagyis az első klaszterre összetettebb szótagstruktúra jellemző (azaz több mássalhangzó van a szótagban (magasabb Δc)), ami a magánhangzós intervallumok kisebb százalékát eredményezi (%V). Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a leghasonlóbb %Vés Δc-értékekkel rendelkeznek, és egy klasztert alkotnak a hangsúlyos ritmusú csoporthoz tartozó izlandi (%V = 40, Δc = 60), izlandi 2 (%V = 47, Δc = 52), svéd (%V = 44, Δc = 55), svéd 2 (%V = 49, Δc = 65) nyelvek, míg a szótagritmusú kínai (%V = 51, Δc = 44) és kínai 2 (%V = 62, Δc = 48) példányai egy másik klasztert alkottak. Vagyis a %V és a Δc meglehetősen megbízható mutató, amely alapján az elemzett nyelvek valóban különböznek egymástól, és amely nem függ a kutatók vagy az adatközlők objektív (beszédtempó, intonáció stb.), illetve szubjektív (a felvétel minősége, az annotálási különbségek stb.) tényezőitől. A variációs együtthatók alapján is meglehetősen nagy különbség van a két klaszter középpontjai között. A 3. táblázatból látható, hogy a második klaszter varcoΔV és varcoΔc átlagai nagyobbak. 3. TÁBLÁZAT. a klaszterek középpontjai a variációs együtthatók szerint varcoΔV varcoΔc Vidurkis standartinis nuokrypis Vidurkis standartinis nuokrypis klaszter 2 50,33 142,67 3,215 50,33 4,933 0,517 62,67 3,055 bendras 46,50 4,680 56,50 7,688 klasterinė tipologinių kalbos ritmo grupių analizė 175tanulmány / articles Nos, ezúttal az eredmények nagyon meglepőek: a varcoΔV és varcoΔc leginkább hasonló értékeivel rendelkező nyelvek alkotják az első klasztert: a Mairano (2011) által elemzett izlandi (varcoΔV = 45, varcoΔc = 56), svéd (varcoΔV = 39, varcoΔc = 48) és kínai (varcoΔV = 44, varcoΔc = 47) nyelv. Minden vizsgált felvételünk a második klaszterbe kerül: izlandi 2 (varcoΔV = 50, varcoΔc = 60), svéd 2 (varcoΔV = 50, varcoΔc = 66) és kínai 2 (varcoΔV = 51, varcoΔc = 62). Tehát a variációs együttható, amelynek tipológiai szempontból objektívebbnek kellett volna lennie a nyelvek osztályozásában, több zavart okoz, és arra enged következtetni, hogy eredményei nagymértékben függnek az adott nyelv annotálási gyakorlatától. A felvételeink variációs együtthatói hasonlóak, ami arra enged következtetni, hogy az annotálás során talán nem elegendő csupán anyanyelvi adatközlőkkel konzultálni, hanem magát az annotálást anyanyelvi fonetikusoknak kell elvégezniük. A páros variabilitási indexek Különbség a két klaszter középpontja között az nPVi és az rPVi alapján meglehetősen nagy (lásd: 4. táblázat. ). 4. TÁBLÁZAT. A klaszterközéppontok a páros variabilitási indexek szerint nPVi rPVi Vidurkis standartinis nuokrypis Vidurkis standartinis nuokrypis 2. klaszter 148,00 3,000 58,80 6,458 60,00 . 82,00 . összesen 50,00 5,586 62,67 11,094 azonban a nyelvek csoportosulása még kétértelműbb, mint a variációs együtthatók vizsgálatakor. Az első klasztert a jelen vizsgálatban elemzett svéd 2 nyelv kivételével az összes nyelv alkotja (annak rPVi-je nagyon magas – 82, noha az nPVi-je hasonló a többi nyelvéhez – 60) – ez az egyetlen, amely a második klaszterbe került. A többi nyelv páros variációs indexei nagyon hasonlóak: izlandi (nPVi = 45, rPVi = 63), izlandi 2 (nPVi = 51, rPVi = 56), kínai (nPVi = 48, rPVi = 54), kínai 2 (nPVi = 51 rPVi = 53), svéd (nPVi = 45, rPVi = 68). Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy a kétlépcsős klaszterelemzés nem hasznos, mivel az első klasztert még kisebb csoportokra kell felosztani. Összefoglalva a három nyelv kétlépcsős klaszterelemzésének eredményeit elmondható, hogy a mássalhangzók időtartamának szórása (Δc) és a magánhangzós intervallumok időtartamának százalékos aránya (%V) meglehetősen megbízható mutató a nyelvek osztályokba csoportosításakor. A variációs együtthatók és a páros variabilitási indexek kétlépcsős klaszterelemzése ebben az esetben több kérdést vet fel, mint amennyi választ ad. 176 acta agnė PukeViČiūtė, asta kaZLauskienė Linguistica Lithuanica LXIX 4. LietuVių ir LatVių kaLbų ritMas A KLASZTERELEMZÉS ALAPJÁN A standard időtartam-szórások (Δc, ΔV) segítségével annak megállapítására, hogy a lett és a litván nyelv mely tipológiai ritmuscsoporthoz ir balsinių intervalų trukmės procentas (%V) tartozik, először hierarchikus klaszterelemzést végeztek, amelynek célja annak ellenőrzése volt, hogy a ΔV, %V és Δc alapján hogyan csoportosulnak a nyelvek, és melyik klaszterbe kerül a litván és a lett nyelv. Ehhez az elemzéshez más nyelvek adatait is felhasználták, amelyeket Mairano munkájában közöltek. A hierarchikus klaszterelemzés (2011: 170, 179, 199). eredményei azt mutatják, hogy a litván, a lett, a német, az arab, az angol, a cseh, az olasz és a portugál nyelv ΔV, %V és Δc értékei a leghasonlóbbak, ezért egy klasztert alkotnak, amelyben a nyelvek ΔV értéke 44 és 58, %V értéke 40 és 54, Δc értéke pedig 52 és 66 között van. Ebben a klaszterben csak az olasz nyelvet tekintik a szótagritmushoz közelebb állónak (amint látható, a klaszterelemzés ezt mintha kétségbe vonná), az összes többi nyelv (természetesen az elemzett balti nyelveket kivéve, amelyek ritmustípusa ismeretlen) a hangsúlyritmusú nyelvekhez tartozik. A második csoportot számos szótagritmusú nyelv alkotta, de meglehetősen sok olyan is bekerült, amelyeket inkább hangsúlyritmusú vagy vegyes ritmusú nyelveknek szokás tekinteni (lásd az 5. táblázatot). E nyelvek ΔV értéke 30 és 45 között, a %V értéke 36 és 51 között, a Δc értéke pedig 37 és 66 között van. Az eredményeket áttekintve egy dolog kétségtelen: az első klaszterbe egyetlen prototipikus szótagritmusú nyelv sem került be (francia, spanyol, görög), míg a másodikba mindössze két prototipikus hangsúlyritmusú nyelv került be (orosz, holland). amint az az 5. táblázatból látható, a litván és a lett nyelv az első klaszterbe kerül, és inkább a prototipikus hangsúlyritmusú nyelvekhez hasonlít (a nyelvek akusztikai korrelátumainak adatait az 1. táblázat tartalmazza). 5. TÁBLÁZAT. a hierarchikus klaszterelemzés eredményei a standard eltérések és a magánhangzó-arány alapján5 klaszter száma ritmuscsoportok és nyelvek hangsúlyritmus szótagritmus nem meghatározott 1angol, német, arab, portugál, cseh olasz litván, lett 2 orosz, holland, izlandi, török, dán, lengyel, svéd, kínai, észt, finn, spanyol, francia, görög, 5 Ebben és a többi táblázatban félkövérrel a konkrét ritmuscsoportok prototipikus nyelvei vannak kiemelve; a többi nyelv ritmusáról vita folyik (egyeseket még osztályozhatatlannak, illetve vegyes ritmusúnak is tartanak). klasterinė tipologinių kalbos ritmo grupių analizė 183cikkek / articles Az északi szél olyan erősen fújt, ahogy csak tudott, de minél erősebben fújt, az utazó annál szorosabban tekerte maga köré a köpenyét, mígnem végül az északi szél feladta a próbálkozást. Þá fór sólin að skína, og undireins fór ferðamaðurinn úr frakkanum. Þá varð az északi szélnek el kellett ismernie, hogy a nap erősebb nála. 6. kínai nyelvű vizsgálati szövegek you yi tian, dang yi ge guo zhe da yi de lv xing zhe chu xian de shi hou, bei feng he tai yang zheng zai zheng chao jiu jing shui geng jiang. ta men tong yi shui xian rang lv xing zhe ba wai tao tuo diao jiu ren wei shui bi ling yi ge qiang. sui hou, bei feng jiu jing ta zui da de nu li lai chui feng, dan shi, ta chui de yue da, lv xing zhe jiu ba wai tao guo de yue jin. Zui hou,bei feng fang qi le. jie xia lai, tai yang kai shi fa chu re liang, lv xing zhe li ji jiu tuo xia le wai tao. Ezért az északi szél kénytelen elismerni, hogy a nap erősebb nála. ÖSSZEFOGLALÁS ez a cikk két kérdésre kíván választ adni: 1) hogy a cluster analysis of typological groups of Language rhythm klaszterelemzés segítségével megállapítható-e, mely nyelvek 2) melyik klaszterbe – a hangsúlyidőzítésű vagy a szótagidőzítésű nyelvek közé – tartozik a litván és rhythm typological similarities, and it can be classified on the basis of it so far unanalysed A lett nyelvek a következő csoportokba tartoznak. A Nemzetközi Fonetikai Társaság által javasolt standard szöveget (lásd: http://alt-usageenglish.org/north_txt.html) (ang. The North Wind and the Sun, lit. Šiaurės vėjas ir saulė) választották ki ehhez a vizsgálathoz. öt anyanyelvi beszélő (lett, litván, svéd, izlandi és kínai) lefordította és felolvasta azt (mindegyik felvétel jóval rövidebb volt 1 percnél). A felvételeket a Praat programmal annotáltuk, és az elkészített felvételek ritmusának akusztikai korrelátumait a Correlator (2. 1-es verzió) program segítségével számítottuk ki, amelyet Pado Mairano (2011) fejlesztett ki a torinói (Olaszország) Arturo Genre Kísérleti Fonetikai Laboratóriumban. Megállapították, hogy a litván Δc=52, %V=54, ΔV=54, varcoΔV=54, varcoΔc=66, nPVi=57, rPVi=57; a lett Δc=55, %V=52, ΔV=58, varcoΔV=55, varcoΔc=65, nPVi=70, rPVi=65; a svéd Δc=65, %V=49, ΔV=51, varcoΔV=50, varcoΔc=66, nPVi=60, rPVi=82; az izlandi Δc=52, %V=47, ΔV=41, varcoΔV=50, varcoΔc=60, nPVi=51, rPVi=56; a kínai Δc=48, %V=62, ΔV=74, varcoΔV=51, varcoΔc=62, nPVi=51, rPVi=53. 184 agnė PukeViČiūtė, asta kaZLauskienė acta Linguistica Lithuanica LXIX data of other languages estimated by the author of the program Mairano (2011) was used klaszteranalízishez. Az adatokat bevittük az sPss programba, és a klaszterelemzés egyértelmű performed. the results show that the cluster analysis (both hierarchical and two-steps) does not provide eredményeket hozott. A hierarchikus elemzés meglehetősen alkalmas a kevésbé statisztikailag feldolgozott változók (ΔV, Δc, %V, részben varcoΔV, varcoΔc) klaszterezésére; kétlépcsős elemzésre lehetne támaszkodni, az összetettebb indexek (PVi) esetében pedig. A kétlépcsős elemzés azonban felveti a kérdést, mivel nem hagyja meg a harmadik lehetőséget (a hangsúlyidőzítésű vagy a szótagidőzítésű nem keverhető). A litván és a lett nyelv valamennyi változó alapján ugyanabba a klaszterbe kerül, számos hangsúlyidőzítéses nyelvvel együtt. ezért óvatosan arra a következtetésre lehet jutni that rhythm of the two baltic languages is similar and caused by stress. they are stress-timed languages. A klaszterelemzés (különösen a svéd, az izlandi és a kínai nyelv; a két adattípus összehasonlítása) kimutatta, hogy a ritmussal kapcsolatos kutatásokban az annotáció pontossága különösen fontos. másfelől az eredmények nem a nyelvek ritmusának tipológiai osztályozása, és nem is a nyelvek ritmusának mutatói szempontjából relevánsak. irányelvekként szolgálhatnak további kutatásokhoz, vagy újabb okot adhatnak a beszédritmus szigorúan meghatározott osztályai létezésének megkérdőjelezésére. Beérkezett: 2013. július 11. agnė PukeViČiūtė Vytauto Didžiojo universitetas Kristijonas Donelaitis utca 58., LT–44248 Kaunas, Litvánia [email protected] asta kaZLauskienė Vytauto Didžiojo universitetas Kristijono Donelaičio g. 58, LT–44248 Kaunas, Lietuva [email protected]