„Baltu valodu atlants. Prospekts = Baltų kalbų atlasas. Prospektas = Atlas of the Baltic languages. A prospect“

187recenziók / ismertetők christiane schiLLer humboldt-universität zu berlin Tudományos kutatási irányok: porosz–litván lexikográfia, onomasztika, balti–német nyelvi, irodalmi és kulturális kapcsolatok. baLtu VaLodu atLants. Prospektus = a balti nyelvek atlasza. ProsPektas = a baLti atLasza Nyelvek. a ProsPect szerkesztői és a bevezető szerzői: danguolė Mikulėnienė, anna stafecka; a térképek kommentárjainak szerzői: ilga jansone, anna stafecka, rima bacevičiūtė, asta Leskauskaitė; a térképek számítógépes változatát edmundas trumpa készítette. Rīga: Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézete, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2009, 183 o. ISBN 978-9984-742-49-6 A baltikumi nyelvek atlaszának itt tárgyalandó prospektusa, amint azt a többnyelvű cím is érzékelteti, lett–litván közös munka. A munkáért Anna Stafecka, a Lett Egyetem rigai Lett Nyelvi Intézetének munkatársa, valamint Danguolė Mikulėnienė, a vilniusi Litván Nyelvi Intézet munkatársa felel. Ez egy próbakötet, amelynek célja, hogy bemutassa egy ilyen közös projekt szükségességét, valamint a tartalmi és kartográfiai megvalósítás lehetőségeit. Tekintettel arra, hogy a litván és lett nyelvjárásokat és tájnyelveket a standard nyelvek hatása egyre inkább nivellálja, a szerkesztők célja a nyelvjárások lexikájának dokumentálása és elterjedésének térképi ábrázolása. 188 acta Linguistica Lithuanica LXX Az atlasz adatbázisa a litván és lett christiane schiLLer nyelvatlaszokra támaszkodik: Lietuvių kalbos atlasas (1. köt.: Leksika. Vilnius, 1977) (Lka), Latviešu valodas dialektu atlants (Leksika. Rīga, 1999) (LVda), valamint azokra az adatokra, amelyeket a Lett Egyetem rigai Lett Nyelvi Intézete és a vilniusi Litván Nyelvi Intézet gyűjtött össze az Atlas Linguarum Europae (aLe) számára. Ezen adatok alapjául az 1960-as évektől végzett felmérések szolgálnak. Ennyiben a bemutatott nyelvi térképek a 20. század második felének nyelvjárási helyzetét tükrözik. A következetesen háromnyelvű kiadás (lett, litván, angol) alapos bevezetést nyújt a problémakörbe. A tanulmány a Balti nyelvek, élők és holtak című áttekintő bemutatással kezdődik (15–29. o.), amely először a balti nyelvek felosztását ismerteti, majd részletesen tárgyalja különösen a kihalt balti nyelveket: a kursit, a szemgallit, a szelit, az óporoszt, a jatvingot és a szalavist. Az élő nyelvekkel, a litvánnal, a lettel és a latgallal ezen a helyen viszonylag röviden foglalkozik. Ezt követi a lett (25–29. o.) és a litván nyelvjárások (30–34. o.) leírása és osztályozása, valamint a lett (35–39. o.), illetve a litván nyelvre (40–44. o.) vonatkozó geolingvisztikai kutatások fejlődésének áttekintése. A bevezetést a térképek és kommentárok kialakítási elveinek leírása (45–49. o.), valamint a lett (50–53. o.) és a litván nyelvjárások (54–57. o.) fonetikai átírásának alapelveit bemutató rész zárja. Jelentős terjedelmű a kommentárrész (61–134. o.). A kommentárokban bemutatják az adott szómező szempontjából releváns etimákat azok egyes nyelvi megfelelőivel együtt, leírják elterjedésüket, etimologizálják őket, és közlik a többi indoeurópai nyelvből származó összehasonlító anyagot, amely főként a hosszú időn át mérvadó etimológiai szótárakból, azaz Ernst Fraenkel Litauisches Etymologisches Wörterbuch című, Heidelbergben 1955–1965 között megjelent művéből, valamint a Latviešu etimoloģijas vārdnīca című, Rigában 1992-ben kiadott szótárból származik. Történeti lexikográfiai művek és nyelvjárások adatai egészítik ki a bemutatást. Időnként, pl. a gólyagról szóló kommentár a fogalom mitológiai jelentésével foglalkozik. A 135. oldaltól kezdődik a térképrész. Ezt megelőzik a lett (137. o.) és a litván nyelvjárások (139. o.) áttekintő térképei, amelyeken feltüntették az adatfelvételi pontokat. A térképek színes pontszimbólumés felülettérképekként, illetve a bemutatandó viszonyoktól függően e kettő kombinációjaként készültek. A pontszimbólumtérképeken az egyes központi adatfelvételi pontokat jelölték, a felülettérképek esetében pedig ezeket a mellékelt, az adatfelvételi pontok rácshálóit tartalmazó fóliák segítségével A prospektushoz 12 nyelvi fogalmat választottak ki, amelyekkel a lehető legszélesebb szemantikai spektrumot kívánták lefedni. Ezek konkrétan: ÉG (lett mākonis, lit. debesis), (FA)CSÚCSA (lett. (koka) galotne, lit. (medžio) viršūnė), BORÓKA (lett paeglis/kadiķis, lit. kadagys), VARANGY (lett krupis, lit. rupūžė), GALAMB (lett balodis, lit. karvelis), MEZEI PACSIRTA (lett cirulis, lit. vieversys), GÓLYA (lett stārķis, lit. gandras), KARALYRÉPA (lett kālis, lit. griežtis), ŐSZI BÚZA (lett: (ziemas) kvieši, lit. (žieminiai) kviečiai), GABONALÁDA (lett apcirknis, lit. aruodas), SZÉNAKAZAL (lett stirpa, lit. stirta), KOVÁCS (lett kalējs, lit. kalvis). minden térképhez hozzárendelték az adott sztenderd Baltu valodu atlants. Prospekts = Baltų kalbų atlasas. Prospektas = Atlas of the Baltic languages. A prospect 189recenzijos / reviews te, amelyek az adott térképre ráhelyezhetők, feltárandók. A hiMMeL és storch térképei kizárólag pontszimbólum-térképként készültek. Ez a körülmény annak tulajdonítható, hogy a két térkép alapjául szolgáló adatokat elsősorban az Atlas Linguarum Europae (aLe) keretében gyűjtötték, amelyhez a felvételi pontok ritkább hálózatát vették alapul, így az izoglosszák nem határozhatók meg pontosan. A két ország dialektustérképein már figyelembe nem vett és fehérrel jelölt nagyvárosi területek (Lettország esetében Riga és Daugavpils, Litvánia esetében Vilnius, Kaunas, Klaipėda, Šiauliai és Panevežys) mellett a térképeken más nyelvű népesség többsége miatt jelöletlen marad a Vilniustól nyugatra fekvő teljes terület, valamint a Daugavpilstől délre eső területek, továbbá Latgallia délnyugati és nyugati részei. Ezzel szemben a litván dialektológia hagyományában a Litvánián kívüli litván nyelvterületek és nyelvszigetek is figyelmet kaptak a bemutatás során. A függelékben végül a Lett nyelvatlasz (LVDA) (lásd 167–169. o.) és a Litván nyelvatlasz (LKA) (lásd 170–177. o.) adatfelvételi pontjainak áttekintése, egy irodalomjegyzék (lásd 177–182. o.) és egy rövidítésjegyzék (183. o.) található. nyelvi megfelelőket, valamint a térképészetileg ábrázolt nyelvi fogalom fényképes ábrázolását. A válogatás a nyelvi fogalmak szemantikai szélessége mellett az ábrázolandó jelenségek sokféleségét és összetettségét is dokumentálja; ezekre az ábrázolási lehetőségek kiigazításával kell tekintettel lenni. Így a prospektus a WinterWeiZenhez tartozó térképet felülettérképként mutatja be, amely a két etimon litván és lett nyelvterületen való elterjedésének ábrázolásához két színnel is beéri, miközben lett. pūri/pūŗi, lit. pūrai a Kurföldön beszélt lett nyelvjárások, valamint Livónia és Latgallia néhány szigete, továbbá a nyugati és északi žemaitis nyelvjárások területei számára a(z) Litvánia, lett. A lett és litván nyelvterület többi részére a (ziemas) kvieši, lit. (žieminiai) kviečiai érvényes. Hasonlóan csekély komplexitást mutat a térkép is, 190 Acta Linguistica Lithuanica LXX süket, amely a két etimon eloszlásának christiane schiLLer bemutatására (lett baluodis/lit. balandis a teljes lett nyelvterületen és a litvániai žemait dialektusokban, lit. karvelis a litvániai aukštait nyelvterületen) szintén kétszínű területi térképként készült, amelyen ezenfelül sraffozást alkalmaznak a lit. karvelis/balandis kevert területének jelölésére az aukštait és žemait nyelvterület határa mentén. A komplexitási skála másik végén helyezhető el a Heuschoberhez készült térkép, amely kombinált felületés pontszimbólumtérképként készült, és amelyen nyolc színben és színárnyalatban megjelenített felületeket, valamint 18 pontszimbólumot használnak. A felülettérképek, illetve a pontszimbólum-ábrázolással kombinált felülettérképek a nyelvatlaszokban a legkifejezőbb grafikus megjelenítést biztosítják. Ennyiben kívánatos lenne, hogy a jelenleg csak pontszimbólum-ábrázolásban elkészített térképeket, amelyek az Atlas Linguarum Europae (aLe) adatai alapján készültek, ki lehessen egészíteni a hiányzó adatfelvételi pontok adataival, hogy perspektivikusan az e nyelvi fogalmakhoz tartozó térképek esetében is lehetővé váljon a felülettérképként, illetve kombinált felülettérképként való megvalósítás. A lett és litván dialektológusok együttműködésének a prospektusban bemutatott első eredményeit szemlélve hamar arra a következtetésre jutunk, hogy egy ilyen közös projektre már régóta nagy szükség volt. Noha a projekt alapjául szolgáló egyes nyelvek nyelvatlaszai, az Lka és az LVda, még ma is fontos és felbecsülhetetlen segédeszközök a dialektológusok és nyelvészek számára, a litván és lett adatoknak az egyes etimák országhatárokon átnyúló izoglosszáit bemutató térképen való megjelenítése teszi lehetővé a nyelvrokonság vizualizálását. Emellett ez a fajta ábrázolás a nyelvi kontaktus hatásait is kézzelfoghatóvá teszi, amint például a kovács szóhoz készült térképen, amely a szláv eredetű, lit. kavõlius/kavõlis < poln. kowal, fehérorosz. каваль kölcsönszó elterjedését dokumentálja a kalvis eredeti, határokon átnyúló elterjedési területén. A következetesen háromnyelvű kivitelezés révén az atlasz a felhasználók széles köre számára hozzáférhetővé válik. A grafikus ábrázolás módja – a korábbi nyelvatlaszokhoz, az Lka-hoz és az LVda-hoz hasonlóan – nem korlátozza ezt csupán a nyelvészekre, hanem lehetővé teszi, hogy a tanárok és a diákok, valamint más nyelvészeti laikusok is nagy haszonnal forgassák. A jelen kötet nemcsak hasznos, hanem tipográfiailag is rendkívül tetszetős könyv, amelynek megtervezéséért a litván könyvművészet bevált hagyományát követve a litván könyvművész, Alfonsas Žvilius felel. amelyhez a szerkesztők tájékoztatása szerint a balti nyelvatlasz projektje 500 nyelvi fogalomra van tervezve. A korábbiakhoz képest egy olyan, Baltu valodu atlants. Prospekts = Baltų kalbų atlasas. Prospektas = Atlas of the Baltic languages. A prospect 191Recenzijos / Reviews A két nyelv, az Lka és az LVda mértékadó kézikönyveiben, valamint a nyelvi adatok felhasználóbarátabb bemutatásában számos új felismerést kínál a balti nyelvek nyelvtörténete számára. Remélni lehet, hogy ez az ambiciózus projekt folytatható lesz, és hogy e prospektust még sok kötet fogja követni. Beérkezett 2014. május 21-én. christiane schiLLer Humboldt-Universität zu Berlin Német Nyelvi és Nyelvészeti Intézet Unter den Linden 6, D-10099 Berlin, Németország [email protected]