Mato Slančiausko rankraštinis žodynėlis „Lietuviški vardai“

124 acta Linguistica Lithuanica LXX esMiniai ŽodŽiai: asmenvardžiai, deminutyvai, etnonimai ir etninių grupių pavadinimai, fonetikus írás, a nyugati aukštaitiai Šiauliai-vidékének nyelvjárása. Kulcsszavak: személynevek, kicsinyítő képzős nevek, etnonimák és etnikai csoportok nevei, fonetikus írás, a nyugati aukštaitiai Šiauliai-vidéki nyelvjárás. janina ŠVaMbarytė-VaLuŽienė Litván Nyelvi Intézet Kutatási irányok: írott források nyelvjárásának elemzése, nyelvjárási lexikográfia és lexikológia, szociolingvisztika. Matas Slančiauskas kéziratos szótáracskája LITVÁN NEVEK Matas Slančiauskas Litván nevek című kéziratos szótárának annotációja, a szótárka összetett részei, valamint a szótárka összetett részeinek nyelvészeti elemzése. A kéziratos Litván nevek szótárka anyagát összegzik, kiemelve M. Slančiauskas munkájának straipsnyje pirmą kartą mokslo visuomenei pristatomas rankraštinis Mato slančiausko žodynėlis Lietuviški vardai, sudarytas apie 1911–1918 m. aptariama rankraščio struktūra, aprašomos maradandó értékét. A kézirat teljes anyaga a cikk mellékletében található. annotáció a cikk első alkalommal mutatja be a Matas slančiauskas által összeállított Lietuviški vardai (Litván nevek) című kéziratos szótárt a tudományos közösségnek. A szótárt M. slančiaus kas állította össze 1911–1918 körül. A tanulmány a kézirat szerkezetét tárgyalja, bemutatja és leírja a szótár szerkezeti részeit, valamint elvégzi azok nyelvészeti elemzését. A Lietuviški vardai című kéziratos szótár anyagát az M. slan čiaus kas által végzett munka maradandó értékének kiemelésével foglaljuk össze. A kézirat teljes anyaga a tanulmány mellékleteiben található. BEVEZETÉS Mato slančiausko (1850 ii 21–1924 iii 11) nyelvi kérdésekhez kapcsolódó kéziratos hagyatéka még nem teljes egészében ismert a tudományos közösség és a társadalom előtt. Ez a tanulmány M. slančiausko Lietuviški vardai című kéziratos szójegyzékét mutatja be, amelyet a Lietukas őriz; az ebben szereplő szavakat M. Mato slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai 125cikkek / articles vių irodalmi és néphagyományi intézet kézirattárában. Két szignatúra jelöli: a Litván Tudományos Társaságé és az LLti-é. A teljes szignatúra: LMd i 1060. 6 ív, 564. M. slančiauskas maga sehogyan sem nevezte meg ezt a kéziratot. A szerző úgy véli, hogy a Lietuviški vardai cím teljesen indokolt, mivel az első rész a lietuviški žodžiai címmel kezdődik (vezetéknevek, falunevek, kicsinyítő szavak stb.), sok közülük azonban képzés Lietuviški vardai, o toliau tekste lieka tik skaičius ir žodis vardai, pvz.: 2 vardai, 3 vardai, 4 vardai [...] 12 vardai. kitos dvi dalys turi pavadinimus Kas=Kits ir Vardai=ir=vadinimai (nušaukimai), kuriais įvardija tam tikras realijas, todėl galima taikyti pirmosios dalies Lietuviški vardai pavadinimą visam rankraščiui pavadinti. M. slančiausko rankraštis vadinamas žodynėliu, kadangi rankraštyje ne tik surašyti szerint van csoportosítva, egy részüket pedig általánosító állításokkal magyarázza. A további szövegben a Lietuviški vardai szójegyzék kifejezés szerepel. M. slančiauskas nem jelölte meg, pontosan mikor íródott a Lietuviški vardai szójegyzék. Lehetséges, hogy öregedve igyekezett a lehető legtöbb munkát elvégezni: emlékiratokat írt, népköltészetet gyűjtött és népköltészeti gyűjteményeket állított össze, – nem fordítva figyelmet az idő feltüntetésére. Norbertas Vėlius folkloristo teigimu, žodynėlis Lietuviški vardai laikotarpiu 1911–1915 m.1 buvo parengtas. M. Slančiauskas mėgo pats susiūti sąsiuvinius iš įvairiems tikslams skirto popieriaus lapų2. Žodynėlio Lietuviški vardai sąsiuvinis susiūtas iš 24 grafomis subraižyto popieriaus puslapių. Puslapio plotis – 11,5 cm, aukštis – 17,5 cm. Ant popieriaus aiškiai įskaitomos ir matomos 8 išilgai nubrėžtos grafos, rusiškai įvardytos taip: Mѣcяцъ, Число, № Арт., Паръ (ši dalis suskirstyta į smulkesnes, pažymėtas 1. 2. 3.), Всего паръ., Цѣна, Руб., Коп. Išilginės grafos skersai subraižytos į 17 eilučių. Šiose grafose M. Slančiauskas kiekviename puslapyje užrašė, sunumeravo ir pavingiavo vardus (varðai). Pirmosios žodynėlio dalies Vardų numeracija pradedama skaičiumi 2 ir baigiama 13. Jei vardai netelpa viename puslapyje ir perkeliami į kitą, tas puslapis lieka nenumeruotas3. A 14-es számmal jelölték a szójegyzék második részét, a Kas=Kits címmel ellátottat, a harmadik részt pedig, amelynek címe Vardai=ir=vadinimai (nušaukimai), a 15-ös számmal írták le. Ezután hat oldal nincs számozva. slančiauskas neveknek, megnevezéseknek és elnevezéseknek nevezte? ezeket ma több csoportra lehetne felosztani: a) tulajdonnevek (személynevek, helynevek); b) családtagok, társadalmi rétegek megnevezései és ezek kicsinyítő képzős származékai 1 Norbertas Vėlius a kéziratot egyszerűen gyűjteményecskének nevezi, vö.: „Elkészítette a nyelvi tárgyú gyűjteményecskét is, amelybe összegyűjtve litván vezetékneveket, a családtagok becéző-kicsinyítő neveit, más nemzetiségűek, valamint az egyes társadalmi rendek és csoportok litván megnevezéseit helyezte.” Bővebben lásd: Vėlius 1974: 27. 2 Bővebben lásd: Švambarytė-Valužienė 2011: 53–65. 3 A 6 név és a 11 név jegyzéke a szójegyzék további oldalain folytatódik. 126 acta Linguistica Lithuanica LXX toldalékokkal; c) etnonimák (népek vagy etnikai janina ŠVaMbarytė-VaLuŽienė csoportok nevei és magyarázataik); nevek és egyéb elnevezések rövid leírásukkal. A Lietuviški vardai című szójegyzékben összesen 382 szó található, amelyek közül 274 socialinių grupių pavadinimai, įvardijimai pagal religiją, tautosakoje vartojami pavaaz első, Vardai című részben, 57 a második, Kas=Kits című részben, 51 pedig a harmadik, Vardai=ir=vadinimai (nušaukimai) című részben szerepel. A három részből álló szójegyzéket, amelyek az objektum megnevezésének szerkezete szerint kerülnek tárgyalásra és a jelenlegi tudományos kutatásokkal kapcsolódnak össze, a Lietuviški vardai című szójegyzék tanulmányának célja – a kéziratos szójegyzék kalbinės raiškos tarminis pobūdis. szerkezetének leírása és nyelvi elemzésének elvégzése. E célból a következő kérdéseket tették fel: a) mikor és hogyan állították össze a kéziratot, b) milyen részekből áll, c) milyen nyelvi anyagot tartalmaz, és hogyan van az bemutatva, d) dima lietuvių kalbotyros darbuose ir kartotekose, e) kaip pateikta medžiaga vertinértelmezhető-e a kortárs kutatások kontextusában. A cikkben leíró, összehasonlító, számítási és az anyag strukturálására irányuló módszereket alkalmaznak. Kéziratos szójegyzék A LITVÁN NEVEK ÁTTEKINTÉSE A neveket4 M. Slančiauskas kizárólag tulajdonneveknek tekinti: a Joniškis vidékéről származó családneveknek és helyneveknek. A 13-as számmal jelölt oldalon zárójeles bejegyzés található, amely szerint a „Vardai sodžių” falu családnevei és nevei a Saločiai plébániából (Pasvalys járás) származnak. M. Slančiauskas a családneveket a visszatérő végződés alapján csoportosította, ezért a különböző oldalakon mindig eltérő szerkezetű nevek szerepelnek. Megfigyelhető, hogy a szerző nemcsak a szavak végződéseire (képzőire), hanem a szó szerkezetére (összetett szavakra) is figyelmet fordított, feltehetően a családnév lehetséges eredetének keresése során. Az 1–2. oldalon M. Slančiauskas a családneveket ábécérendben, oszlopban közli, feltüntetve a két szótagú, a rövid családnévi formát és az -ūnas képző változatát. M. Slančiauskas abi vezetéknevet = jellel kapcsolja össze, pl. : Jankus = Jankunas, Mankus = Mankunas, Mickus = Mickunas, Mitkus = Mitkunas, Morkus = Morkunas, Norkus = Norkunas, Pranckus = Pranckunas, Ratkus = Ratkunas, Rimkus = Rimkunas, Stankus = Stankunas, Sutkus = Sutkunas, imkus = imkunas, Tautkus = Tautkunas, Vaitkus = Vaitkunas, Vaitiekus = Vaitiekunas, Vitkus = Vitkunas. ott, ahol a kéttagú szó 4 E cikkrészben a vezetéknevek úgy szerepelnek, ahogyan Matas Slančiauskas lejegyezte őket. a cikk szerzője, amennyire M. Slančiauskas által közölt anyag engedi, a vezetéknevek létrehozásának lehetséges módjára utal. Mato slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai 127cikkek / articles változat nincs megadva, csak a vezetéknevek vannak felsorolva, pl. : Bratkunas, Laikunas, Petrikunas, Šaikunas, Tvaskunas. Ezeken az oldalakon Slančiauskas a következő vezetékneveket is lejegyezte: Kaunas, Kaunys, Kunas, Perkunas. A 3. oldalon, amelynek címe 2 nevek, M. Slančiauskas kiemelte azokat a régi két törzsű személyneveket, amelyeknek a záróeleme -mantas (nyelvjárási alakja -mantis), pl. : Daumantas, Eišmantas, Jomantas, Kamantas, Lymantas, Skirmantas, Talmantas, Vidmantas, Vismantas, Žymantas és Normantis. 4. o., M. Slančiausko által megnevezett 3 névben a -tautis törzs végi -as és -is atspindi pavardės su -tautis: Bertautis, Butautis, Gažtautis, Viltautis, bet Bytautas, Cirtautas, Goštautas, Kontautas. M. slančiausko asmenvardžiai, sietini su žodžiu váltakozását úgy kell bemutatni, hogy a -tautis az összetett szó második vagy első tagjaként szerepeljen, vö. Mintautas, Nutautas, Gintautas, Žutautas és Tautkus, Taučiunas, Tautginis, Tautkunas, Tautvaišas. 5. o., 4 név, a M. Slančiausko által felsorolt, -gėla, -gėla(i)s, -gaila(ius), -gilas, -gelaitis elemet tartalmazó személynevek a gélti, gėlà, gailti (gali), gailùs szavakkal hozhatók kapcsolatba, pl. Daugela, Jagela; Mingelas, Jaugelis, Mangelis; Skirgaila, Songaila, Svidrigaila; Vižgailius; Norgilas; Daugelaitis. Egy vezetéknév valószínűleg lett – Kežgailins. 6. oldal, 5 név; M. Slančiauskas két hosszú gondolatjellel választja el egymástól azokat a vezetékneveket, amelyeknek összetett eleme az akis. Először azokat a személyneveket sorolja fel, amelyeknek ez az eleme a személynév kezdete, pl. : Akas, Akilaitis, Akunis, Akis, Akylius. Az első gondolatjel után azok a vezetéknevek következnek, amelyekben az -akis (-akas) elem a személynév végződése, pl. : Baltakas, Mylakis, Pašakis, Plačakis, Plakis. Po antrojo brūkšnio slančiausko pateiktos šios pavardės: Rudakis, Smalakis, Spirakis, Šakis, Taurakis, Žalakis. Baltakis, Jautakis, Ylakis, Kaulakis, Ketrakis, Keturakis, Laumakis, 7–8. oldal, 6 név, M. Slančiauskas által megadott, -eikis végződésű vezetéknevek, pl. : Adeikis, Vijeikis, Brazdeikis, Dirbeikis, Dirmeikis, Kanteikis, Kiauleikis, Kušleikis, Lapeikis, Lydeikis, Maldeikis, Mišeikis, Petreikis, Rimeikis, Rupeikis, Rusteikis, Sereikis, Saveikis, Skabeikis, Šateikis, Šileikis. Néhány vezetéknév mellett M. Slančiauskas a vezetéknevek rövid formáit is feltünteti: Alseikis = Alsys, Budreikis = Budrys, Jauneikis = Jaunys, Juodeikis = Juodis, Noreikis = Noras, Rimeikis = Rimas. M. Slančiauskas meglehetősen sok ilyen típusú vezetéknevet jegyzett fel, ezért ezek nem fértek el egyetlen oldalon. 9. oldal, 7 név, M. Slančiauskas kisebb betűkkel írta fel: Romas = Romutis = Romutaitis; Rimas = (Rimaitis). Az egyik vezetéknév még így is fel van írva: RimVydas. A feljegyzett személynevekben a ram-, rim-, romelemek többnyire a szó elején, illetve (a -rimas elemként) a végén állnak, pl. : Ramonas, Ramačiunas = Romančionis, Rimkus, Rimkunas, Rimeikis, Rimgaila; Mantrimas, Kantrimas, Putrimas. 10. o., 8 név, M. Slančiausko által feljegyzett négy vezetéknév -kantas, -kantis képzővel, amelyek a kančià, ksti szóval hozhatók kapcsolatba, pl. Viskantas, Daukantas, Girkantis, Žukantis. 11. o. M. Slančiausko által megadott 9. és 10. név. A 9. névnél a -gail(a) elemet tartalmazó vezetéknevek kiemelve, amelyek a gailà, gailti szóval hozhatók kapcsolatba, amelyet a személynév 128 Acta Linguistica Lithuanica LXX kezdeti és záró elemeként használnak, pl. Gailis, janina ŠVaMbarytė-VaLuŽienė Gailutis, Gailiunas; Songaila, Rimgaila, Višgaila. 10 Slančiausko által lejegyzett személynév a gáudyti, gùdas, -ė elemekkel, pl. : Gudas, Gudaitis, Gudanis (valószínűleg lett), Gelgaudas, Lygudas. Tulis, Pakulis, Pečiulis, Pranciulis, Raziulis, Sabulis, Samulis, Spudulis, Staniulis, Stasiulis, Tamulis, Vaičiulis, Veniulis, Valiulis, Žigulis. Ebben a listában 12–13 psl., 11 vardai, M. slančiausko surašytos pavardės su -(i)ulis, pvz.: Bandžiulis, Bičiulis, Bačiulis, Baltulis, Baliulis, Batulis, Beniulis, Braziulis, Bulys, Didžiulis, Gatulis, Jarulis, Jatulis, Jeniulis, Kaziulis, Keršulis, Kukulis, Liulis, Mačiulis, Maszerepel a három csillaggal elválasztott, az -(i)uolis elemet tartalmazó három vezetéknév, pl. : Skruolis, Šniuolis, Vijuolis. 14. o. (12 név) M. Slančiausko által lejegyzett vezetéknevek a -(g)inis (as) elemmel és annak -(g)ins nyelvjárási alakjával, amely a gnti szóval hozható kapcsolatba, és egy két tövű személynév második elemeként használatos, pl. : Butgins, Dauginis, Metgins, Ogins, Tautgins, Vidginis, Virginis. A Metgins és Ogins lett családnevek lehetnek. Egy vezetéknév mellett zárójelben M. Slančiauskas ezt írta: Longins (latinul). A 15. oldalon (13 név) M. Slančiauskas a Saločiai plébániájához (Pasvalys járás) tartozó vezetékés faluneveket írta le, ezért a megnevezés mellett zárójelben utalás található (a Saločiai plébániában szereplő vezetéknevek „a Saločiai plébániában szereplő vezetéknevek”). Itt a személyés helynevek vannak csoportosítva M. Slančiauskas nem törekedett erre, hanem egyszerűen mindent lejegyzett, amit valaki közölt, aki valószínűleg Saločiaiban élt, vagy a Saločiai plébániából származott. A vezetéknevek közül említendők: Meldutis, Ožela, Mičiuks, Matulions, Dulmans, Mašals, Mašaliuks, Mikaliuns, Tijunas, Užkurs, Švežiks, Putelis, Čepulis, Kepuls, Žiedelis, Verkys, Kriaučiuns, Liesvenčiuns, Liudvigs, Šaučiuns, Strielčiuns. Az egyik vezetéknév nem olvasható egyértelműen: Kulbokas? M. Slančiauskas következetesen kiírja azoknak a vezetékneveknek a végződését, amelyek -is-re végződnek, míg a többi végződést lerövidíti. A keresztnevek közül említendők: Indre, Tuoms, Aleksandra, Liudvigs, Rapols, Vince. Az első kettő a vezetéknevek mellett, a többi pedig a csillagok után szerepel, Slančiauskas által használt megkülönböztető jelként. A második oszlopban a „falunevek” szócikkben szereplő személynevek vannak felsorolva. Közülük említendők: Bajorai, Baltpamušis, Dzietoniai (Dcietoniai?), Dzeltenpamušis, Gniaužei, Grybkelei, Kemenai, Kubiliūnai, Sadogala, Šakarnei, Tervedenai, Žilpamušis. A Nevek fejezet nyelvészeti és statisztikai áttekintése A Lietuviški vardai (Litván nevek) szótár első részében 240 vezetéknevet közöl Joniškis környékéről, 26-ot Pasvalys járásából, valamint Saločiai településről és 12 faluból származó nevet. Összesen M. Slančiauskas 274 személyés helynevet jegyzett fel. M. Slančiauskas a személyneveket szerkezetük szerint csoportosította5. Először a két szótagú patronimikus neveket sorolja fel 5 A szerző követi Vitalija Maciejauskienė véleményét a vezetéknevek képzési szempontú értékeléséről. Bővebben lásd Maciejauskienė 2001: 167–187. Mato slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai 129straipsniai / articles a származási vezetéknevek és a jel után = a toldalékos változataik szerepelnek (lásd: Nevek). M. Slančiauskas által összeírt vezetéknevek, amelyek mind köznevekkel, mind tulajdonnevekkel összefüggésbe hozhatók (akis, bičiulis, Rimas, Romas). néhány vezetéknév (Sutkunas, Ginkunas, Juodeikis, Tautinis ir pan.) yra tapę vietovardžiais6. A vezetékneveket a Lietuvių pavardžių žodynuval (a továbbiakban LPŽ) összevetve kiderült, hogy 81 vezetéknév mindmáig ismert Joniškis, Skaistgiris, Žagarė és Kriukai környékén (lásd az 1. függelék táblázatát). 88 vezetéknév szintén szerepel az LPŽ-ben, de Joniškis környékén nem jegyezték fel őket, hanem Šiauliai környékén ismertek (Meškuičiai, Gruzdžiai, Šakyna környékén) (lásd a 2. függelék táblázatát). 51 vezetéknév nem szerepel az LPŽ-ben, de számos vezetéknév (illetve azok töve) megfelelői megtalálhatók a Lietuvių kalbos instituto Vardyno skyriaus történeti személynévi kartotékában (Lki Vs iak). néhány vezetéknév valószínűleg lett7 (lásd a 3. függelék táblázatát). A Pasvalyszi járásbeli Saločiai plébánia vezetéknevei, amelyekből 26 van, a LPŽ ir žinomos Pasvalio krašte, 2 pavardės aptinkamos joniškio krašte, o 4 pavardžių atitikmenų esama Lki Vs iak (žr. 4 priedo lentelę). következőképpen oszlanak meg: közülük 20 M. Slančiauskas által feljegyzett, leggyakrabban előforduló, -(i)ulis és -eikis képzős vezetéknév, szám szerint 36, illetve 328. Az -ela, -elis és -(i)unas, -(i)unis képzőkkel és változataikkal egyaránt 6–7 vezetéknév van feljegyezve9. Az -aitis, -(i)uolis, -(i)ulis képzőkkel M. Slančiauskas egyenként 3 vezetéknevet írt össze. Két vezetéknév -(i)uk(a)s képzővel, továbbá egy-egy vezetéknév -ylius, -(i)on(i)s, -an(a,i)s, -al(a)s, -ur(a, y, i)s, -ika(a)s, -okas, -ol(a)s képzővel szerepel (lásd a 6. melléklet táblázatát)10. Összesen 148 képzős vezetéknév van, magukból a képzőkből és változataikból pedig 17. A személynévkutatók által leggyakrabban megadott -aitis, -(i)ūnas képzőkön és a kicsinyítő -elis, -elė, -(i)ukas képzőkön kívül M. Slančiauskas a következő patronimikus képzőkkel alkotott vezetékneveket közölte: -eikis, -(i)unis, -(i)uolis, -ylius, -(i)on(i)s, -an(a,i)s, -al(a)s, -ur(a, y, i)s, -ika(a)s, -okas, -ol(a)s és a kicsinyítő -(i)ulis (lásd az 1. táblázatot). M. Slančiauskas olyan régi vezetékneveket is összeírt, amelyek alapját két törzsű személynevek alkotják (lásd a 7. melléklet táblázatát)11. A Lietuviški vardai szótár első részében, a Vardai címűben, a régi két törzsű vezetéknevek 9 olyan törzsből állnak, amelyek első6 sutkūnai (Šiauliai járás), ginkūnai (Šiauliai járás), juodeikiai (Joniškis járás), tautiniai (Šiauliai járás) 7 Plačiau žr. ЛАФ 187–191. 8 A névjegyzék kutatói a következő, patronimikus eredetű vezetékneveket különítik el: -aitis, -ėnas, -(i)onis, -(i)ūnas, -elė, -elis, -ėlis, -ikas, -(i)ukas, -utis, -užis, -iška, -iškis képzős vezetékneveket. Bővebben lásd: LPŽ 14; Maciejauskienė 1991: 230; 1994: 5, 84; ragauskaitė 2005: 34, 37. A vezetéknevek változatairól bővebben lásd: Lietuvių pavardžių žodynas 1985: 17–18; Maciejauskienė 1991: 118–119; 1994: 53–63; ragauskaitė 2005: 92. 10 apie pavardes su mažybinėmis priesagomis plačiau žr.: Maciejauskienė 1991: 240; 1994: 12–13; ragauskaitė 2005: 100, 103, 104. 11 apie dvikamienes pavardes plačiau žr. Maciejauskienė 1994: 83, 91–92; Maciejauskienė 2001: 178. 130 janina ŠVaMbarytė-VaLuŽienė acta Linguistica Lithuanica LXX vagy a két tagú vezetéknév második tagjaként (összesen 118 vezetéknevet közöltek). közülük nem kevesebb mint 25 vezetéknév tagja – a -kūnas etimon; 22 – Taut-, -tautas; 17 – -akas, -akis; 14 – Gail-, -gaila, -gailin(a)s, -gilas; 12 – Ram-, Rom-, Rim-, -rimas; 11 – -mantas, -mantis; 8 – -ginis, -gins; 5 – Gud-, -gudas (lásd a 7. függelék táblázatát). A Slančiauskas által több mint száz évvel ezelőtt feljegyzett családnevek 71,1%-át a mai napig használják Litvániában. A történetileg adatolt, M. Slančiauskas által feljegyzett családnevek aránya 28,9% (lásd: Lki Vs iak). 1. TÁBLÁZAT. M. Slančiausko által összeírt vezetéknevek képzőkkel és két törzsű vezetéknevek Vezetéknevek képzővel Vezetéknevek száma Két törzsű vezetéknevek Vezetéknevek száma -(i)ulis 36 -kūnas 25 -eikis 32 Taut-, -tautas 22 -ela, -elis Egyenként 6 -akas, -akis 17 -(i)unas, -(i)unis 7 -gaila, Egyenként -gailin(a)s, Gail-, -gilas 14 -aitis, -(i)uolis, -(i)ulis EgyenkéRam-, Rom-, Rim-, -rimas nt 3 12 -(i)uk(a)s 2-mantas, -mantis 11 -ylius, -(i)on(i)s, -an(a, i)s, -al(a)s, -ur(a, y, -ika(a)s, -okas, -ol(a)s A M. Slančiausko žodynėlyje užrašyti 12 Pasvalio r. Saločių parapijos kaimų i)s, -gins 8 pavadinimai, pradedant -ginis, Gud-, -gudas 5, buvo lyginami su Vietovardžių žodynu (toliau – VŽ), Lietuvos TSR administracinio-teritorinio suskirstymo žinynu (toliau – Ž I, Ž II) ir LKI saugomu mašinraščiu „Gyvenvietės“, net 8. Iš jų 3 įtraukti į VŽ. 1 paminėtas LKI GVS saugomame vietovardžių bylų mašinraštyje (žr. 5 priedo namųjų vietų sąrašai (toliau Lki gVs). daugiausia vietovardžių yra patekę į Ž i ir lentelę)12. 12 Apie vietovardžių bylas plačiau žr. LVŽ XVII–XVIII. Mato slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai 131. cikk / articles Összefoglalva a Szójegyzék Litván nevek című részét megállapítható, hogy a személynevek és helynevek változása több mint száz év alatt nem túl jelentős, ami a személynevek és helynevek használatának stabilitását mutatja. Kas=kits 16. o., M. Slančiausko által Kas=kits cím alatt megnevezett részben három oszlopban szerepelnek a tėvas, sūnus, vaikas szavak; motina, duktė, sesuo; ponas, žmogus különféle kicsinyítő képzőkkel képzett származékai. M. Slančiauskas megjegyzi, hogy a lány és a nővér megnevezésére kétféle szó használatos, ezért ezek és származékaik kötőjellel vagy külön szerepelnek, vö. : Dukte – dukra, Sesuo – sesuva, Motina, Moče. a képzők közül említendők: a) -aitis, -aitė (tevai tis, sunaitis, vaikaitis, Motinaite, Dukraite, Dukraite, sesaite, seseraite, ponaitis, žmo gaitis)13; b) -elis, -ela |-(i)ala, pl.: tevelis, Motinela, sunelis, Duktiala – dukriala, Vaikelis, seserela, ponelis, žmogelis; c) -ytis, pl.: tevytis, sunytis, Vaikytis, Motinyte, sesyte – seseryte, žmogytis; d) -utis, pl.: tevutis, sunutis, Vaikutis, žmogutis, e) -utis, -(i)utė, pl.: močiute, dukrute, žmogutis, f) -(i)ukas, pl.: poniukas. M. Slančiausko által közölt, két képzővel (kétlépcsős) ellátott, említett szavak származékai: -elaitis (tevelaitis, sunelaitis, ponelaitis), -utėlis, -utėla (tevutelis, sunutelis, Vaikutelis, močiutela), -užėlis, -užėla (tevuželis, sunuželis, Vaikuželis, dukružela, ponuželis, žmoguželis), -utytis (sunutytis), -elytis (Vaikelytis, žmogelytis), -elaitis, -elaitė (seselaite, žmogelaitis), -eliukas (poneliukas), -utėlis (ponutelis, žmogutelis). A kétlépcsős képzőkkel képzett származékok többnyire az említett szavak hímnemű alakjaiból származnak. Nyelvészeti és statisztikai A fejezet áttekintése M. Slančiauskas három oszlopban 57 szót írt össze. Ezek 8 egyszerű (elsődleges) antroje žodynėlio Lietuviški vardai dalyje Kas=kits, tiksliau, viename puslapyje, főnévből képzett származékszó. Közülük 6 rokonsági kapcsolatokat jelöl, és rokonsági terminus, 2 pedig személyt nevez meg, és annak társadalmi rétegét jelöli. A rokonsági terminusok közül a tėvas, sūnus, vaikas, močia, motina, duktė, dukra, sesuo, seserys elsődleges főnevekből 43 képzett származékszó szerepel: közülük 34 egyetlen képzővel képzett származékszó, 23 pedig két képzővel képzett származékszó (lásd a 11. és 13. melléklet táblázatait). Az žmogus és ponas szavakból 14 egyés kétlépcsős, képzővel képzett származékszó szerepel (lásd a 12. melléklet táblázatát). Miért M. Slančiaus13 Ezen az egész oldalon csak az első szavakat írják nagy kezdőbetűvel, de a Motina, Duktė és Vaikas szavak minden származékát a szerző nagy kezdőbetűvel kezdi. A tanulmány M. Slančiauskas helyesírását követi. 132 janina ŠVaMbarytė-VaLuŽienė acta Linguistica Lithuanica LXX Hogy miért éppen ezeket a szavakat választották, ma már nehéz megmondani. Egy dolog világos: ezek a nyelvben többnyire használatosak, a kicsinyítő-becéző alakok szavai, azok képzési változatossága és használata pedig a nyelvjárási beszéd sajátossága, amelyet mindmáig valamennyi litván nyelvjárás megőrzött; ez alól a joniškisi beszédmód sem kivétel, amelyben hallott szavakat M. Slančiauskas egy szójegyzékben14 jegyezte fel. M. Slančiauskas feljegyezte a litván nyelv leggyakoribb és legnépszerűbb deminutív képzőivel alkotott származékokat: -aitis, -aitė; -elis, -(ia)ela; -ytis, -yte; -utis, -(i)ute15. A deminutív származékok az említett képzők kapcsolataival képződnek: -elaitis, -elaite; -elytis; -utelis, -utela; -utytis; -uželis, -užela16. Az -ina képzővel képzett motina szó kicsinyítő jelentését már a XVI–XVII. századra elvesztette (Ambrazas 2000: 106–107, 195). E szó -inaitė, -inela, -inytė képzőkkel képzett kétlépcsős származékainak kicsinyítő jelentése nyilvánvaló. Alaktani szempontból felbontható, és a gyűjtőnévi, illetve a Žodžiai su viena deminutyvine priesaga sudaro 59,6 % visų M. slančiausko užrašytų žodžių. Priesagų -aitis, -aite ir -elis, -ela vediniai sudaro 15,8 %, priesagų tulajdonság birtokosainak csoportjába sorolható a -uva képzővel képzett sesuva szó (Ambrazas 2000: 51, 181). Az -utis, -(i)utė – 12,3%, az -ytis, -ytė pedig – 10,5%-a az összes származéknak (lásd a 2. táblázatot). A kétlépcsős kicsinyítő képzős alakok Kas=kits részében 40,4% található. Az -utelis és -uželis, -užela képzőkkel együtt 10,5%-ot, az -elaitis, -elaitė képzővel 8,8%-ot, az -elytis, -elytė képzővel pedig 3,5%-ot alkotnak. A deminutív képző mint szóalkotási elem nem mindig kicsinyítő jelentés jelölésére használatos, vö.: močiute és močiutela, illetve ponelis, poniukas, poneliukas (Macienė 2005: 35–41). 2. TÁBLÁZAT. Slančiauskas által feljegyzett egyfokozatú és kétfokozatú deminutívumok. Alapszavak Egyfokozatú képzők Kétfokozatú képzők dukra, -aitė, -elaite, duktė, -aitis, -elaitis, močia, -uželis vaikas, motina, -(ia)ela, -elytis, ponas, -elis, -inaite, seserys, -ina, -inela, sesuo, -utis, -yte, -inyte, sūnus, -ytis, -utela, tėvas, -(i)ute, -utelis, žmogus -uva -užela, -utytis, 14 Lásd bővebben: Joniškis környéki nyelvjárások gyakorlatai és szövegei 2001: 35. 15 A deminutívumok litván nyelvbeli gazdagságáról és a deminutív képzőkről lásd bővebben: DLKG 87–93; brazas 2000: 93, 97, 103, 108, 109, 127. 16 apie dviejų priesagų vedinius plačiau žr. dLkg 93–94. Mato slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai 139cikk / articles Danije „danija“, valdze „valdze, valdžia“, geriause „geriausia“, anglijes „anglijos“, pliena „plieno“, maskolijes „maskolijos“, Saksonijes „saksonijos“, pajure „pajūrio“, olendriškas „olendriškos, olandiškos“, lenderskas „lenderskos, olandiškos“, Rygas „rygos“, gotiška „gotiško“, sava „savo“, senoses „senosios“, bažnyčias „bažnyčios“, lakstydavuses „lakstydavusios“, atimdavusias „atimdavusios“, pagadindavusias „pagadindavusios“, jes „jas“. kivételesen orrhangjelölő betűkkel írják a ragozott igealakok – a különböző idők és igemódok egyes számú részes alakjainak – ... és többes szám igei alakok, vö.: sakydavęs, atsakydavęs, paklystą, sugavę, kilę, deginą, mušą, buvę, nešiodavę, išžudę, apiburdavę, pagadindavę, nutverdavę, mesdavę, sudegindavę, varę, pamatę, čypdavę, pavirsdavę, pasiversdavę, galedavę, apsiredę. csupán néhány participiumot írt le M. Slančiauskas tájnyelvben (atiduodaves „atiduodavęs“, buve „buvę“, asa „asą, esą“). Nemcsak a névszói formákat rövidítik, hanem az igék főnévi igenevét és a ragozott igealakokat is, pl.: užduot, užgert, vaikščioj, tur, gyven, vadin, de girdeti „girdėti“. A végződések rövidítése napjaink joniškisi nyelvében is megfigyelhető23. A szavak tövében a hosszú ė, ū magánhangzókat M. Slančiauskas e, u betűkkel jegyezte le, vagyis a hosszú magánhangzók rövidítése mint tájnyelvi sajátosság fennmarad, vö.: suedą „suėdą“, driuti „driūti“, musu „mūsų“, dziukais „dz(i)ūkais“, Girenai „girėnai“, buk „būk“, esdavę „ėsdavę“, Prusai „Prūsai“, turedavus „turėdavus“, edą „ėdą“, girdeti „girdėti“, galedavę „galėdavę“, „deku“ „dėku“, apsiredę „apsirėdę“, begdavę „bėgdavę“, nustovedavę „nustovėdavę“, apželus „apžėlus“, Ukininkai „ūkininkai“, kalbedami „kalbėdami“, pajure „pajūrio“, Tevas „tėvas“, sunaitis „sunaitis“, bet Prancūzai. A hosszú y, ė, ū magánhangzókat a szóképző toldalékokban is rövidítik, vö.: išpjaustitais „išpjaustytais” (feldaraboltakkal), apgargažejus „apgargažėjus, apdegusi” (megperzselődve, megégett), skambejimu „skambėjimu” (hangzással), Jankunas „jankūnas”, Gailiunas „gailiūnas”, Kubiliunai „kubiliūnai”, žmogutelis „žmogutėlis” (emberke). M. Slančiausko és más szavakat úgy írják, ahogyan ejtik, pl.: minavojemi „minavojami, minimi” (emlegetettek, említettek), teip „taip” (így), teipat „taip pat” (szintén). A széles e magánhangzót ia jelöli, pl.: liadais „ledais” (jéggel), neprigiardavus „neprigerdavus” (nem berúgva), sesiala „seselė, sesuo” (nővérke, nővér), duktiala „duktelė, duktė” (lányka, leány), dukriala „dukrelė” (lányocska). Az ie kettőshangzót nyelvjárásosan írják le, vagyis e-re vagy i(y)-ra váltják, pl.: vokečių „vokiečių” (németek), toki „tokie” (ilyenek), pryžodis „priežodis” (közmondás). A rövid i-t y jelöli, ami a rövid magánhangzók megnyújtását mutatja; ez a sajátosság a nyugati felső-ausztaiai šiauliai nyelvjárás beszélőire jellemző, pl.: styliaus „stiliaus” (stílus), kalvynas „kalvinas”. 23 Bővebben lásd Joniškioi nyelvjárási gyakorlatok és szövegek 2001, illetve CD, 2005. 140 janina ŠVaMbarytė-VaLuŽienė acta Linguistica Lithuanica LXX A hosszú y (i) magánhangzó helyett M. Slančiauskas in-t ír, vagy fordítva, vö.: grintele „grytytė” (kis házikó), kuningas „kunigas” (pap), surakytus „surakintus” (összekötözötteket). A nyelvjárási sajátosságok közül említést érdemel az a nėje kalboje turimas e, plg.: asa „esą“, asąs „esąs“. magánhangzó használata a szó elején, ahol a köznyelvben a mássalhangzó l megkeményítését e, ė, ei típusú hangok előtt M. Slančiauskas szintén jelöli, vö.: skučiula „skučiulė, fából kifaragott, fedővel ellátott edény vaj, túró, tejföl vagy zsír tárolására”, veislas „veislės” (fajták), Motinela „motinėlė” (anyácska), močiutela „močiutėla” (nagymamácska), Dukterela „dukterėlė” (leányka), dukružela „dukružėlė” (leányka), Duktiala „duktelė, duktė” (lány, leány), dukriala „dukrelė” (leányka), seserela „seserėlė” (nővérke), sesiala „seselė, sesuo” (nővér, lánytestvér). A šlekiavimas eseteiként a következő szavak különíthetők el: Giruzei „giružiai”, valdze „valdžia” (hatalom), zmonys „žmonys, žmonės” (emberek) (másutt – a) kamienų mišimas, t. y. i-kamienių bei ė-kamienių daugiskaitos formų kaitymas pagal a-kamienių paradigmą, plg.: raumenai, raumenais „raumenys, raužmonys), emaitei „Žemaičiai” (žemaitisok), Džiukai „dzūkai” (dzūkaiak), dziukais „dzūkais, dzūkais”. A morfológiai nyelvjárási jelenségek közül említést érdemelnek: menimis”, žmonys, žmonis „žmonės, žmones” (emberek, embereket); b) nőnemű alakok használata (a köznyelvben – hímnemű alak), vö.: už mares „už marių, marės” (a tengeren túl, tenger), saliu „salų, salės” (szigetek, termek), kares, kariu (karės, karių); c) a szavak rövidebb alakjainak használata, vö.: gelžies „geležis” (vas), Liuterus „liuteronus” (lutheránusokat); d) a meg nem rövidült határozószói alakok használata: seniaus „seniau” (régebben), labjaus „labiau” (jobban); e) a névmási alakok használata, vö.: geresnioses „jobbak”, žemesniojo „az alacsonyabban fekvőben”. M. Slančiauskas Lietuviški vardai című szótárjegyzékében a par elöljárószó nyelvjárási használatát is megtaláljuk (par daug „túl sok”), valamint az ant használatát k. l. mellett a hely megjelölésére (given ant Vilniaus toj pusej „Vilniusnál azon az oldalon él, Vilnius oldalán él”), továbbá a su használatát įn. l. mellett az eszköz iš tarminės leksikos minėtini vardažodžiai, kurie joniškiečiuose iki šiol vartojamegjelölésére (su vandeniu užduot „vízzel megitatni, vízzel itatni”). mi, például: kelinių „nadrágoké”, abrine „abrinė, fából kifaragott, fedővel ellátott edény vaj, túró, tejföl vagy zsír tárolására”, vogone „vogonė, lásd: abrinė”, skučiula „skubiulė, lásd: abrinė”. Említést érdemelnek más, a köznyelvben ritkábban vagy egyáltalán nem használt névszók is: žemturei „žemturiai, földbirtokosok”, ygunai „Žygūnai, hírek hirdetésével žr. Žygūnai“, uivedai „Žuivėdai, žuvėdai, švedai“, valdonas „valdovas, kas valdo“. iš vaizdingesnių veiksmažodžių ar jų formų primintini: apgargažejus „apgargažėjus, sudegus gumulais“, partiją „niokoją“. Mato slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai 141straipsniai / articles utazók”, ygunotai „Žygunotai, amint az előzőekben kifejtett állításokból látható, M. Slančiauskas Lietuviški vardai című szótárjegyzékében a nyugati aukštaitis šiauliškiai nyelvjárás különféle fonetikai, morfológiai és lexikai sajátosságai tükröződnek, mégpedig azért, mert a szerző fonetikus helyesírást alkalmazott.” KÖVETKEZTETÉSEK M. Slančiauskas Lietuviški vardai című kéziratos szótárjegyzéke, amely a szerző által elkülönített három részből áll: Vardai, Kas=kits, Vardai=ir=vadinimai (nušaukimai), – első alkalommal kerül bemutatásra a litván nyelvészet közössége és a szélesebb nyilvánosság számára. A kéziratos szótárjegyzék elsősorban nyelvtörténeti emlékként értékelendő. Emellett több nyelvészeti okból is figyelmet érdemel: a személyneveknek mint nyelvi jelenségnek a nyelvben való folyamatos használata miatt; a morfológiai, pontosabban a szóalkotási formánsok több mint százharminc évvel ezelőtti használatáról. pszichológiai szempontból is fontos, egyrészt M. Slančiauskas axiológiai beállítottságai és világfelfogása, másrészt pedig a világ jelenségei sajátosságainak általánosítására való képessége miatt. A Lietuviški vardai című szójegyzék első részében, a Vardai címűben, 274 személyés helynév szerepel: 240 vezetéknév Joniškis környékéről, 26 Pasvalys járásából, valamint Saločiai és 12 falu neve Saločiai környékéről. A több mint százharminc évvel ezelőtt M. Slančiauskas által feljegyzett vezetéknevek 71,1%-át Litvániában mindmáig használják, 28,9%-uk pedig történetileg adatolt. A második részben, a Kas=kits címűben M. Slančiauskas 57 képzett, toldalékos alakot jegyzett fel. Ezeket a -aitis, -aitė kicsinyítő képzőkkel alkották; -elis, -(ia)ela; -ytis, -yte; -utis, -(i)utė. Vieną deminutyvinę priesagą turintys žodžiai sudaro 59,6 %. Priesagos -aitis, -aitė ir -elis, -elė sudaro 15,8 %, priesagos -utis, -(i)utė – 12,3 %, o -ytis, -ytė – 10,5 % visų vedinių. Dviejų pakopų deminutyvai sudaro 40,4 % vedinių. Su priesagomis -utelis ir -uželis, -uželė sudaro 10,5 %, su priesaga -elaitis, -elaitė – 8,8 %, o su -elytis, -elytė – 3,5 % vedinių. trečioje rankraščio dalyje Vardai=ir=(vadinimai (nušaukimai) M. Slančiausko apibūdinti etnonimai (tautų ar etninių grupių pavadinimai ir jų aiškinimai); socialinių grupių pavadinimai, religiniai pavadinimai, kitokie pavadinimai ir tautosakoje vartojami pavadinimai gana išradingi ir atspindi paties autoriaus požiūrį į apibūdinamą objektą. A savas | saviškis, savas | savitas oppozíciók alapján értékelik őket, kiemelve a M. tam tikrą žmonių ir tautų elgesį, gyvenimo būdą, vietą, karingumą ir pan. Slančiausko Lietuviški vardai című szójegyzékében tükröződő legfontosabb nyugati taičių šiauliškių patarmės ypatybės: l kietinimas prieš balsius e, ė ir dvibalsį ei; rövid magánhangzónyújtást; a rövid magánhangzók elhagyását a szóvégeken; bizonyos morfológiai formák használatát; a lexika és a szintaktikai kifejezésmód sajátosságát. Az összes említett nyelvjárási sajátosság csak azért tükröződik ilyen jól, mert M. Slančiauskas a fonetikus írás elveire támaszkodott. 142 acta janina ŠVaMbarytė-VaLuŽienė Linguistica Lithuanica LXX Irodalom ambrazas saulius 2000: Daiktavardžių darybos raida ii. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. dLkg – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, red. Vytautas ambrazas. autoriai: V. ambraZas, K. Garšva, A. Girdenis, E. Jasaitienė, P. Kniūkšta, S. Krinickaitė, V. Labutis, A. Laigonaitė, E. Oginskienė, J. Pikčilingis, A. Ružė, N. Sližienė, K. Alvydas, V. Urbutis, A. Valeckienė, E. Valiulytė. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1994. Joniškisi nyelvjárási gyakorlatok és szövegek 2001: a ts. szerk. Janina Švambarytė, s ud. Nerija Bartkutė, Rasa Dumčiūtė, Aušra Kaikarytė, Lina Kazlauskaitė. Šiauliai: j. k. Vasiliauskas vállalata [vagy: Joniškisi nyelvjárási gyakorlatok és szövegek, elektronikus forrás. Šiauliai: Dipolis, Labutis Vitas 1998: A litván nyelv szintaxisa. Vilnius: A 2005]. Vilniusi Egyetem kiadója. Lki gVs – Lakóhelyek jegyzékei (Helynevek iratanyagai). Gépirat. 2. könyv. Lki Vs iak – A Litván Nyelv Intézete Névtani Osztályának történeti személynév-kartotékja. Lktch – A litván nyelvjárások chrestomathiája. Tudományos szerkesztő: Laima grumadienė, összeállítók: rima bacevičiūtė, audra ivanauskienė, asta Leskauskaite, edmundas trumpa. Vilnius: A Litván Nyelv Intézetének kiadója, 2004. LPŽ – Lietuvių pavardžių žodynas 1–2, ats. red. Aleksandras Vanagas. Vilnius: Mokslas, LVŽ – Lietuvos vietovardžių žodynas I a–b, red. kolegija: Laimutė Baluodė, Grasilda Blažienė, 1985–1989. Vytautas Kardelis, Alma Ragauskaitė, Sergejus Temčinas, Jürgen Udolph; autoriai: Laimutis Bilkis, Marija Razmukaitė, Vitalija Maciejauskienė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008. Maciejauskienė Vitalija 1991: Lietuvių pavardžių susidarymas. Vilnius: Mokslas. Maciejauskienė Vitalija 1994: Lietuvių pavardės: raida ir kilmė. habilitacinis darbas. Vilnius: Lietuvos informacijos institutas. Maciejauskienė Vitalija 2001: a litván vezetéknevek képzési szempontú értékeléséről. – Acta Linquistica Lithuanica 44, 167–187. Macienė jurgita 2005: A kicsinyítő képzők stilisztikája. Šiauliai: a Šiauliai Egyetem kiadója. Marcin kevičienė rūta 2001: a hagyományos frazeológia és más állandósult szókapcsolatok. – Lituanistica 4, 81–98. ragauskaitė alma 2005: a XVI–XVIII. századi kaunasi személynevek. Vilnius: a Litván Nyelvi Intézet kiadója. Švambar yt ė-Valužienė jan ina 2011: Mato slančiausko kéziratos szótára, a Liuberiszka, avagy a régi koldusok nyelve (1892). – Baltu filoloģija 20(2), 53–65. Mato slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai 143straipsniai / articles Švambar ytė-Valuž ienė janina 2013: A frazeológia bemutatásának alapelvei Mato slančiauskas szótárában. – Acta Linquistica Lituanica 69, 81–89. Vėlius norber tas 1974: M. slančiauskas – folklórgyűjtő. – Észak-Litvánia meséi. Vilnius: Vaga, 22–30. VŽ – Helységnevek szótára, főszerkesztő: aldonas Pupkis, összeáll. Marytė Razmukaitė, Rita Miliūnaitė. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2002. Ž i–ii – A Litván SZSZK közigazgatási-területi felosztásának kézikönyve 1–2, összeállította Zigmundas Noreika, Vincentas Stravinskas. Vilnius: Mintis, 1974–1976. ЛАФ – Сталтмане Велта Эрнестовна. Латышская антропонимия. Фамилии. Москва: Наука, 1981. Függelék 1. TÁBLÁZAT. A Litván családnevek szótárában a Joniškis vidékén rögzített Pavardės slančiausko žodynėlyje, psl. Lokalizacija joniškio krašte családnevek: adeikis 6 jnš, Žg jatulis 11 jnš, kri alsys 6 sk jautakis 5 Žg bijeikis 6 sk kaunas 1 jnš bytautas 4 jnš kaziulis 11 jnš, Žg braziulis 11 jnš butautis 4 jnš, sk, Žg Laikunas 1 Žg dapkus 1 jnš Lydeikis 6 Žg dauginis 12 jnš, gailiunas 10 jnš Mankus 1 jnš gatautis 4 jnš Matulis 12 Žg gintautas 4 jnš norkus 1 jnš rimgaila 8, 10 kri rimkunas 1, 8 jnš rimkus 1, 8 jnš, Žg romutis 8 stankunas 1 jnš, Žg stankus 1 Žg, jnš, sk sutkus 1 jnš Šimkunas 2 jnš Šimkus udrakis 5 Žg ginkus 1 jnš Pavardės slančiausko žodynėlyje, psl. Lokalizacija joniškio krašte bačiulis 11 jnš, sk juodeikis 6 Žg balakas 5 jnš, sk, Žg juodis 6 jnš, kri, sk keturakis 5 jnš, Žg, budrys 6 jnš kontautas 4 Žg bulys 11 jnš kukulis 11 Žg Žg Liulis 11 Žg daukantas 8 Žg Mačiulis 12 jnš, Žg didžiulis 11 kri Mandeikis 6 sk Mickus 1 jnš, Žg goštautas 4 jnš, sk, Žg norkunas 1 jnš jarulis 11 jnš, Žg jnš sabulis 12 jnš samulis 12 jnš staniulis 12 jnš stasiulis 12 jnš, Žg 2 jnš, sk, Žg tamulis 12 jnš tautkus 2, 4 jnš, sk, Žg tautvaišas 4 jnš, sk, Žg Morkunas 1 jnš, sk 144 Acta janina ŠVaMbarytė-VaLuŽienė Linguistica Lithuanica LXX Pavardės slančiausko žodynėlyje, psl. Lokalizacija joniškio krašte Pakulis 12 jnš Pečiulis 12 jnš Pranciulis 12 sk, Žg Pranckus 1 sk, Žg ramonas 8 jnš, sk, Žg ratkus 1 jnš rimaitis 8 jnš A vezetéknév zárójelben van feltüntetve. Pavardės slančiausko žodynėlyje, psl. Lokalizacija joniškio krašte Vaičiulis 12 Žg Vaitkus 2 jnš, Žg Valiulis 12 jnš, Žg Vaitiekunas 2 jnš, sk Vaitiekus 2 sk Vaitkunas 2 jnš Veniulis 12 sk Vitkunas 2 jnš Vitkus 2 jnš, Žg Žalakis 5 jnš Žygmantas 3 jnš, a szótárban utalás található a Zigmantas névre. A Šlekiavimas példája: Žigulis 12 jnš, sk, Žg 2. Táblázat. A Slančiauskas szótárfüzetében felsorolt vezetékneveket a Litván vezetéknevek szótára Šiauliai környékén is rögzíti és lokalizálja. A vezetéknév mellett megjelölt szótári oldal alseikis 6 brazdeikis 6 gudanis 10 kiauleikis 6 akis 5 budreikis 6 gudas 10 gelgudas 10 kaulakis 5 Mažeikis 6 beniulis 11 girkantas 9 keršulis 11 Mintautas 4 bičiulis 11 kunas 1 akunis 5 cirtautas 4 jankunas 1 Lapeikis 6 baliulis 11 daumantas 3 jeniulis 11 Laumakis gudaitis 10 ketrakis 5 Mišeikis 6 5 baltakis 5 deikis 6 jomantas 3 Lygeikis 6 baltulis 11 dirmeikis 6 ylakis 5 Lymantas 3 bandžiulis 11 eišmantas 3 kanteikis 6 Mačys 1 bartkunas 1 gailis 10 kantrimas 8 Mantrimas 8 batulis 11 Mato slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai 145straipsniai / articles Mitkus 1 Morkus 1 5 noras 6 noreikis 6 2 nutautas Perkunas Petreikis 6 PranckunPutrimas 8 raziulis 12 rimdeikis 6 rimas 6, 8 rimeikis 6, rimVydas 8 romas 8 4 rudakis 5 1 rupeikis rusteikis 6 as 1 sereikis 6 skabeikis 6 skirmantas skruolis 12 8 smalakis spirakis 5 spudulis 12 sudeikis 7 6 sungaila Šaikunas 2 saveikis 6 Šateikis 7 Šileikis 7 3 Šniuolis 12 talmantas 3 5 taurakis tvaskunas Vidginis 13 Vidmantas 3 10 Virginis 13 Viskantas 9 Šakis 5 Vismantas 3 Žutautas 4 3. táblázat. Pavardės, nepatekusios į Lietuvių pavardžių žodyną, bet paliudytos Lki Vs iak ar ЛАФ Pavardė slančiausko žodynėlyje, psl. atitikmenys Lki Vs iak ir ЛАФ akas 5 Lki Vs iak akatis akilaitis 5 Lki Vs iak akelaycia akylius 5 Po šia pavarde įterptos pavardės aukštakis, ankštakis. bartkus 1 Lki Vs iak bartkienė bertautis 4 bratkunas 1 Lki Vs iak bratkus butgins 13 dapkunas 1 Lki Vs iak dapkunas dirbeikis 6 Lki Vs iak dырба gailutis 10 Lki Vs iak gaylis, gailus gatulis 11 Lki Vs iak gatulis gažtantis 4 Lki Vs iak gažutis ginkunas 1 Lki Vs iak ginkunas jauneikis 6 Lki Vs iak jawniskis jaunys 6 Lki Vs iak jankus 1 Lki Vs iak jankus jawnis kamantas 3 Lki Vs iak kaman kaunys 1 146 acta Linguistica Lithuanica LXX Longins 13 ЛАФ janina ŠVaMbarytė-VaLuŽienė Logins (191), Lontāns (187), Lodēns (189) skliausteliuose Pavardė slančiausko žodynėlyje, psl. atitikmenys Lki Vs iak ir ЛАФ kušleikis 6 Lki Vs iak kulis, kuʃlene Lygudas 10 Lki Vs iak Ligucka slančiauskas prirašė: (lotynu) Mačekunas 1 Mankunas 1 Lki Vs iak Mankunas Metgins 13 Lki Vs iak Medginis; ЛАФ Metens (189) Mickunas 1 Lki Vs iak Mickunas Mylakis 5 Lki Vs iak MiĪachicia Mitkunas 1 Lki Vs iak Mitkunas normantis 3 LKI VS IAK nortautis 4 Lki Vs iak nortowt ogins 13 ЛАФ ogrēns (190) Pašakis 5 Petrikunas 1 Lki Vs iak Petrikucia Plačakis 5 Plakis 5 Lki Vs iak Plakis rimgailis 10 Lki Vs iak rymgayĪa romutaitis 8 Lki Vs iak Ромутайтис stirpeikis 7 Lki Vs iak styrpeyko jnš yra žinoma pavardė stripeikis striupeikis 7 Lki Vs iak strypeyko sutkunas 1 Lki Vs iak sutkunas tautavilis 4 taučiunas 4 Lki Vs iak tautckunas tautinis 4 tautginis 4 Lki Vs iak tawtgin tautgins 13 Lki Vs iak tawtgin tautkunas 2, 4 Lki Vs iak tawtkus Viltautis 4 Lki Vs iak Wiłtowt, Wiłtutaitis Vijuolis 12 Lki Vs iak Wijuckas, Wypuk, Wijunaycie Višgaila 10 Lki Vs iak Wisginaijcia Žukantis 9 Lki Vs iak Ƶukas kepuls 14 + kulbokas 14 + Vytautas 4 Lki Vs iak Vitautis Mato slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai 147straipsniai / cikkek 4 LenteLė. saločių (Pasvalio r.) vezetéknevei Pavardė slančiausko žodynėlyje, psl. atitikmuo LPŽ nėra atitikmens LPŽ Lokalizacija aleksandra 14 +nežinoma apie saločius dulmans 14 + indre 14 čepuls 14 +Žinoma jnš, Žg +Vardas? kraučiuns 14 +jnš, Žg Liesvenčiuns 14 + Liudvigs 14 +nežinoma apie saločius Mašaliuks 14 Mašals 14 + Matulionis 14 + Meldutis 14 + Mičiuks 14 + Mikaliuns 14 +nežinoma apie saločius ožela 14 +LPŽ oželas apie saločius Putelis 14 +Žinoma saločiuose ir sk rapols 14 +nežinoma apie saločius strielčiuns 14 +nežinoma apie saločius Šaučiuns 14 +nežinoma apie saločius Švežiks 14 +Žinoma jnš tijunas 14 +nežinoma apie saločius tuoms 14 + užkurs 14 +nežinoma apie saločius Verkys 14 +nežinoma apie saločius Vince 14 +LkŽ Vinca, Vincius. ismeretlen a saločiai-ról Žiedelis 14 + dzeltenpamušis 148 acta Linguistica Lithuanica LXX 5. táblázat. janina ŠVaMbarytė-VaLuŽienė falunevek (Pasvalys járás, saločiai) a falu (település) neve megfeleltetése VŽ megfeleltetése Ž i, Ž ii megfeleltetése LKI gVs nemesek baltpamušis Ž ii 85 dzietoniai ( dcietonei?) gniaužei LKI kubiliunai VŽ 184 Ž i 179, Ž ii 143 sadogala saudogala Ž grybkelei gripkeliai Ž i 179 kemenai VŽ 170 Ž ii 133 i 179, Ž ii 273 Šakarnei VŽ 360 Ž i 179, Ž ii 297 tervedenai Žilpamušis Ž i 180, Ž ii 361 6. táblázat. Slančiauskas által csoportosított egytövű vezetéknevek Képzők Példák -aitis, -elaitis akilaitis, romutaitis, daugelaitis -al(a)s Mašals -an(a, i)s dulmans -eikis kis, Lydeikis, Lygeikis, Maldeikis, Mažeikis, Mišeikis, noreikis, adeikis, alseikis, Vijeikis, budreikis, brazdenkis, dirmeikis, dirmeikis, jauneikis, juodeikis, kantrikis, kiauleikis, kušleikis, LapeiPet reikis, rimdeikis, rimeikis, rupeikis, rusteikis, sereikis, saveikis, skabenkis, striupeikis, sudeikis, stirpeikis, Šateikis, Šileikis -ela |-elis, -elaitis daugela, jagela, Mangelis, ožela, Putelis, Žiedelis -ik(a)s Švežiks -ylius akylius -okas kulbokas -ol(a)s rapols -(i)on(i)s Matulions -(i)uk(a)s Mičiuks, Mašaliuks