Mato Slančiausko rankraštinis žodynėlis „Lietuviški vardai“

JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ Litván Nyelvi Intézet Kutatási területek: írott források nyelvjárásainak elemzése, nyelvjárási lexikográfia és lexikológia, szociolingvisztika. Matas Slančiauskas kéziratos szótárfüzete Litván nevek Kéziratos szótár Litván nevek Matas Slančiauskastól ABSZTRAKT A tanulmány első alkalommal mutatja be a tudományos közönségnek Matas Slančiauskas kéziratos szótárfüzetét, a Litván nevek című munkát, amely 1911–1918 körül készült. A tanulmány ismerteti a kézirat szerkezetét, leírja a szótárfüzet egyes részeit, és nyelvészeti elemzést végez az egyes részekről. Összegzi a kéziratos szótárfüzet, a Litván nevek anyagát, kiemelve M. Slančiauskas munkájának maradandó értékét. A kézirat teljes anyaga a tanulmány függelékében található. JEGYZETEK A cikk első alkalommal mutatja be a tudományos közösségnek Matas Slančiauskas kéziratos szótárát, a Lietuviški vardai című munkát. A szótárt M. Slančiauskas 1911–1918 körül állította össze. A cikk tárgyalja a kézirat szerkezetét, bemutatja és leírja a szótár szerkezeti részeit, valamint nyelvészeti elemzést végez. A Lietuviški vardai című kéziratos szótár anyagát M. Slančiauskas munkásságának maradandó értékét kiemelve összegzi. A kézirat teljes anyaga a cikk függelékeiben található. BEVEZETÉS Matas Slančiauskas (1850. II. 21. – 1924. III. 11.) nyelvi tárgyú kéziratos hagyatéka a tudományos közösség és a nagyközönség előtt még teljes egészében nem ismert. Ez a cikk M. Slančiauskas kéziratos szójegyzékét mutatja be, Lietuviški vardai, amelyet a Litvá- KULCSSZAVAK: személynevek, kicsinyítő képzős alakok, etnonimák és etnikai csoportok megnevezései, fonetikus helyesírás, a nyugat-aukštaitiai nyelvjárás Šiauliai környéki alnyelvjárása. KULCSSZAVAK: személynevek, kicsinyítő képzős alakok, etnonimák és etnikai csoportok nevei, fonetikus írásmód, a nyugat-aukštaitiai nyelvjárás Šiauliai környéki alnyelvjárása. 124 Acta Linguistica Lithuanica LXX Mato Slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai ván Irodalmi és Néprajzi Intézet kézirattárában. Két jelzet alatt tartják nyilván: a Litván Tudományos Társaság és az LLTI jelzete alatt. A teljes jelzet: LMD I 1060. 6 füzet. 564. M. Slančiauskas maga semmilyen címet nem adott ennek a kéziratnak. A szerző indokoltnak tartja, hogy Lietuviški vardai címen említsük, mivel az első rész a Lietuviški vardai címmel kezdődik, a szövegben pedig ezt követően már csak egy szám és a vardai szó szerepel, például: 2 vardai, 3 vardai, 4 vardai [...] 12 vardai. A másik két rész címe Kas=Kits, illetve Vardai=ir=vadinimai (nušaukimai); ezek bizonyos valóságokat neveznek meg, ezért az első rész Lietuviški vardai címe az egész kéziratra alkalmazható. M. Slančiauskas kéziratát szójegyzéknek nevezzük, žodynėliu, mivel a kézirat nemcsak litván szavakat (családneveket, faluneveket, kicsinyítő alakokat stb.) sorol fel, hanem sokat közülük foglalkozás szerint csoportosít, némelyiket pedig összefoglaló megállapításokkal magyaráz. A továbbiakban a Lietuviški vardai szójegyzék megnevezést használjuk. M. Slančiauskas nem tüntette fel, hogy pontosan mikor készült a Lietuviški vardai szójegyzék. Lehetséges, hogy idős korában igyekezett minél több munkát elvégezni: emlékiratokat írt, népköltészeti anyagot gyűjtött és gyűjteményeket állított össze, miközben nem törődött az időpontok feltüntetésével. Norbert Vėlius néprajzkutató szerint a Lietuviški vardai szójegyzék 1911–1915 között készült1. M. Slančiauskas szeretett maga füzeteket fűzni különféle célokra szánt papírlapokból2. A Lietuviški vardai szójegyzék füzete 24, oszlopokra vonalazott lapból van összefűzve. A lap szélessége 11,5 cm, magassága 17,5 cm. A papíron jól olvasható és látható nyolc hosszanti oszlop, amelyeket oroszul a következőképpen neveztek el: Мѣсяцъ, Число, № Арт., Паръ (ez a rész további, 1, 2, 3 számmal jelölt kisebb oszlopokra oszlik), Всего паръ., Цѣна, Руб., Коп. A hosszanti oszlopokat keresztben 17 sorra osztották. Ezekbe az oszlopokba M. Slančiauskas minden oldalon felírta, megszámozta és hullámos vonallal elválasztotta a vardai (varðai) szavakat. A szójegyzék első részében a Vardų számozása a 2-es számmal kezdődik, és a 13-assal végződik. Ha a vardai nem férnek el egy oldalon, és átkerülnek a következőre, az az oldal számozatlan marad3. A szójegyzék második részét 14-es számmal jelölték, címe Kas=Kits; a harmadik, Vardai=ir=vadinimai (nušaukimai) című részt 15-ös számmal jegyezték fel. Az ezt követő hat oldal számozatlan. Mik ezek a szavak, amelyeket M. Slančiauskas vardai, vadinimai ir nušaukimai? néven említ? Ma több csoportra lehetne osztani őket: a) tulajdonnevek (személynevek, helynevek); b) a családtagok és társadalmi rétegek megnevezései, valamint ezek kicsinyítő képzős származékai 1 Norbertas Vėlius a kéziratot egyszerűen rinkinėliu-nek nevezi, vö.: „Összeállított egy nyelvi tárgyú kis gyűjteményt is, amelybe az általa összegyűjtött litván családneveket, a családtagok kedveskedő-kicsinyítő neveit, valamint más nemzetiségek és egyes társadalmi rendek, illetve csoportok litván megnevezéseit helyezte.” Bővebben lásd Vėlius 1974: 27. 2 Plačiau žr. Švambarytė-Valužienė 2011: 53–65. 3 A 6 vardai és 11 vardai jegyzéke a szójegyzék további oldalain folytatódik. Straipsniai / Articles 125 JANINA ŠVAMBAR YTĖ-VALUŽIENĖ képzőkkel; c) etnonimák (népek vagy etnikai csoportok elnevezései és magyarázataik); társadalmi csoportok elnevezései, vallás szerinti megnevezések, a folklórban használt elnevezések és egyéb megnevezések rövid leírásukkal. A Lietuviški vardai című szójegyzék összesen 382 szót tartalmaz, amelyek közül 274 az első, Vardai című részben, 57 a második, Kas=Kits című részben, 51 pedig a harmadik, Vardai=ir=vadinimai (nušaukimai). című részben szerepel. A három részből álló szójegyzék, amelynek részeit a megnevezett objektum szerkezete szerint tárgyalják, és a jelenkori tudományos kutatásokhoz kapcsolják, áttekinti a Lietuviški vardai szójegyzék nyelvi kifejezésmódjának terminológiai jellegét. A tanulmány célja a kéziratos szójegyzék szerkezetének leírása és nyelvészeti elemzése. Ennek érdekében a következő kérdéseket tűzi ki: a) mikor és hogyan készült a kézirat, b) milyen részekből áll, c) milyen nyelvi anyagot tartalmaz, és azt hogyan közli, d) megjelenik-e a magyar nyelvtudományi munkákban és cédulagyűjteményekben, e) hogyan értékelhető a közölt anyag a kortárs kutatások összefüggésében. A tanulmány leíró, összehasonlító, számítási és az anyag rendszerezésére szolgáló módszereket alkalmaz. A KÉZIRATOS SZÓJEGYZÉK LIETUVIŠKI VARDAI ÁTTEKINTÉSE Vardai4 M. Slančiauskas ide sorolja a tulajdonneveket: a vezetékneveket és a Joniškis vidékéről származó helyneveket. A 13-as számmal jelölt oldalon zárójeles megjegyzés található, amely szerint a vezetéknevek és a Vardai sodžiu „Vardai sodžių” a Saločiai plébániáról (Pasvalys járás) származnak. M. Slančiauskas a vezetékneveket az ismétlődő végződés szerint csoportosította, ezért a különböző oldalakon eltérő szerkezetű nevek szerepelnek. Megfigyelhető, hogy a szerző nemcsak a szavak végződéseire (képzőire), hanem a szavak szerkezetére (összetételeire) is felfigyelt, feltehetően a vezetéknevek lehetséges eredetének nyomait keresve. Az 1–2. oldalon M. Slančiauskas a vezetékneveket ábécérendben, oszlopban sorolja fel, megadva a két szótagú, rövid vezetéknevet és a –ūnas képzővel alkotott változatát. M. Slančiauskas a két vezetéknevet = jellel kapcsolja össze, például: Jankus = Jankunas, Mankus = Mankunas, Mickus = Mickunas, Mitkus = Mitkunas, Morkus = Morkunas, Norkus = Norkunas, Prankus = Prankunas, Ratkus = Ratkunas, Rimkus = Rimkunas, Stankus = Stankunas, Sutkus = Sutkunas, imkus = imkunas, Tautkus = Tautkunas, Vaitkus = Vaitkunas, Vaitiekus = Vaitiekunas, Vitkus = Vitkunas. Ott, ahol a két szótagú szó 4 A tanulmány e részében a vezetéknevek úgy szerepelnek, ahogyan azokat Matas Slančiauskas leírta. A tanulmány szerzője, amennyire azt M. Slančiauskas anyaga lehetővé teszi, megadja a vezetéknevek lehetséges képzési módját. 126 Acta Linguistica Lithuanica LXX Mato Slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai a változat nincs megadva, csak a családnevek vannak felsorolva, pl.: Bratkunas, Laikunas, Petrikunas, Šaikunas, Tvaskunas. Ezeken az oldalakon Slančiauskas a következő családneveket is feljegyezte: Kaunas, Kaunys, Kunas, Perkunas. A 3. oldalon, amelynek címe 2 vardai, M. Slančiauskas azokat a régi, két tövű személyneveket emelte ki, amelyek utótagja -mantas (nyelvjárási alakja: -mantis), például: Daumantas, Eišmantas, Jomantas, Kamantas, Lymantas, Skirmantas, Talmantas, Vidmantas, Vismantas, Žymantas és Normantis. A 4. oldalon, amelyet M. Slančiauskas 3 vardai címmel látott el, a tővégi -as és -is váltakozást a -tautis⟧ végű családnevek tükrözik: Bertautis, Butautis, Gažtautis, Viltautis, de Bytautas, Cirtautas, Goštautas, Kontautas. M. Slančiauskas személynevei, amelyek a tauta szóval hozhatók kapcsolatba, úgy vannak megadva, hogy a -tautis összetett szó második vagy első tagjaként szerepel, vö.: Mintautas, Nutautas, Gintautas, Žutautas és Tautkus, Taučiunas, Tautginis, Tautkunas, Tautvaišas. Az 5. oldalon, 4 vardai, M. Slančiauskas az alábbi végződésű személyneveket jegyezte fel: -gėla, -gėla(i)s, -gaila(ius), -gilas, -gelaitis; ezek a következő szavakkal hozhatók kapcsolatba: gėlti, gėlà, gailėti (gaili), gailùs, például: Daugela, Jagela; Mingelas, Jaugelis, Mangelis; Skirgaila, Songaila, Svidrigaila; Vižgailius; Norgilas; Daugelaitis. Az egyik családnév feltehetően lett: Kežgalins. A 6. oldalon, 5 vardai, M. Slančiauskas két hosszú gondolatjellel választja el azokat a családneveket, amelyek összetett eleme akis. Először azokat a személyneveket írta fel, amelyeknek ez az elem a név elején áll, például: Akas, Akilaitis, Akunis, Akis, Akylius. Az első gondolatjel után azok a családnevek szerepelnek, amelyekben az -akis (-akas) elem a személynév végén áll, például: Baltakas, Baltakis, Jautakis, Ylakis, Kaulakis, Ketrakis, Keturakis, Laurnakis, Mylakis, Pašakis, Plačakis, Plakis. A második gondolatjel után Slančiauskas a következő családneveket sorolta fel: Rudakis, Smalakis, Spirakis, Šakis, Taurakis, Žalakis. A 7–8. oldalon, 6 vardai, M. Slančiauskas az -eikis végződésű családneveket közölte, például: Adeikis, Vijeikis, Brazdeikis, Dirbeikis, Dirmeikis, Kanteikis, Kiauleikis, Kušleikis, Lapeikis, Lydeikis, Maldeikis, Mišeikis, Petreikis, Rimeikis, Rupeikis, Rusteikis, Sereikis, Saveikis, Skabeikis, Šateikis, Šileikis. Néhány családnév mellett M. Slančiauskas a rövid alakokat is feljegyzi: Alseikis = Alsys, Budreikis = Budrys, Jauneikis = Jaunys, Juodeikis = Juodis, Noreikis = Noras, Rimeikis = Rimas. M. Slančiauskas meglehetősen sok ilyen típusú családnevet jegyzett fel, ezért azok nem fértek el egyetlen oldalon. A 9. oldalon, 7 vardai, M. Slančiauskas kisebb betűkkel a következőket írta le: Romas = Romutis = Romutaitis; Rimas = (Rimaitis). Az egyik családnevet még így is feljegyezte: RimVydas. A felsorolt személynevekben a ram-, rim-, rom- tövek leggyakrabban a szó elején, illetve (a -rimas tő esetében) a végén fordulnak elő, például: Ramonas, Ramačiūnas = Romančionis, Rimkus, Rimkunas, Rimeikis, Rimgaila; Mantrimas, Kantrimas, Putrimas. A 10. oldalon, 8 vardai, M. Slančiauskas négy, -kantas, -kantis végű családnevet jegyzett fel; ezek a kančia, kęsti szavakkal hozhatók kapcsolatba, például: Viskantas, Daukantas, Girkantis, Žukantis. A 11. oldalon M. Slančiauskas a 9 és 10 vardai. 9 vardai címszó alatt a -gail(a) tővel rendelkező családneveket emelte ki; ezek a gailà, gailėti szóval hozhatók kapcsolatba, amely személynévként használatos Straipsniai / Articles 127 JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ kezdő és záró elemek, pl.: Gailis, Gailutis, Gailiūnas; Songaila, Rimgaila, Višgaila. 10 név Slančiauskas által feljegyzett személynevek a gáudyti, gūdas, -ė elemmel, pl.: Gudas, Gudaitis, Gudanis (feltehetően lett), Gelgaudas, Lygudas. 12–13. o., 11 név, M. Slančiauskas által feljegyzett –(i)ulis végű családnevek, pl.: Bandžiulis, Bičiulis, Baciulis, Baltulis, Baliulis, Batulis, Beniulis, Braziulis, Bulys, Didžiulis, Gatulis, Jarulis, Jatulis, Jeniulis, Kaziulis, Keršulis, Kukulis, Liulis, Mačiulis, Matulis, Pakulis, Pečiulis, Pranciulis, Raziulis, Sabulis, Samulis, Spudulis, Staniulis, Stasiulis, Tamulis, Vaičiulis, Veniulis, Valiulis, Žigulis. E listába három csillaggal elválasztva három, –(i)uolis elemet tartalmazó családnév is bekerült, pl.: Skruolis, Šniuolis, Vijuolis. 14. o. (12 név) M. Slančiauskas által feljegyzett, –(g)inis (as) elemet tartalmazó családnevek és ennek nyelvjárási –(g)ins alakja, amely a gìnti szóval hozható kapcsolatba, és a két tövű személynév második elemeként használatos, pl.: Butgins, Dauginis, Metgins, Ogins, Tautgins, Vidginis, Virginis. A Metgins és az Ogins lett családnevek is lehetnek. Az egyik családnév mellé M. Slančiauskas zárójelben a következőt jegyezte fel: Longins (latin). 15. o. (13 név) M. Slančiauskas által feljegyzett családnevek és falunevek a Pasvalys járásbeli Saločiai plébániáról, ezért a megnevezés mellett zárójelben ez a megjegyzés szerepel: (saločių parapijoje pavardės „családnevek a Saločiai plébánián”). M. Slančiauskas itt nem törekedett a személynevek és helynevek csoportosítására, hanem egyszerűen feljegyzett mindent, amit egy olyan ember közölt, aki feltehetően Saločiaiban élt, vagy a Saločiai plébániáról származott. A megemlítendő családnevek közé tartoznak: Meldutis, Ožela, Mičiuks, Matulions, Dulmans, Mašals, Mašaliuks, Mikaliuns, Tijunas, Užkurs, Švežiks, Putelis, Če pulis, Kepuls, Žiedelis, Verkys, Kriaučiuns, Liesvenčiuns, Liudvigs, Šaučiuns, Strielčiuns. Az egyik családnév nem olvasható egyértelműen: Kulbokas? M. Slančiauskas következetesen kiírja azoknak a családneveknek a végződését, amelyek –is végűek, a többi végződést pedig rövidíti. A megemlítendő keresztnevek: Indre, Tuoms, Aleksandra, Liudvigs, Rapols, Vince. Az első kettő családnevek mellett szerepel, a többi pedig csillagok után, amelyek Slančiauskas elválasztójelként használt jelei. A második oszlopban a vardai sodžiu „falvak nevei” szerepelnek. Közülük megemlítendők: Bajorai, Baltpamušis, Dzietoniai (Dcietoniai?), Dzeltenpamušis, Gniaužei, Grybkelei, Kemenai, Kubiliunai, Sadogala, Šakarnei, Tervedenai, Žilpamušis. A nevek fejezet nyelvészeti és statisztikai áttekintése A Litván nevek című szótár első részében 240 vezetéknevet közölnek Joniškis környékéről, 26-ot Pasvalys járásból, Saločiaiból, valamint 12 falunév szerepel Saločiaiból. M. Slančiauskas összesen 274 személy- és helynevet jegyzett fel. M. Slančiauskas a személyneveket szerkezetük szerint csoportosította⁵. Elsőként a két tövű patronimikus neveket sorolta fel 5 A szerző Vitalija Maciejauskienė véleményét követi a családnevek képzéstani szempontú értékelésével kapcsolatban. Bővebben lásd Maciejauskienė 2001: 167–187. 128 Acta Linguistica Lithuanica LXX Mato Slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai eredetű családnevek, majd a = jel után toldalékos változataik következnek (lásd Vardai). M. Slančiauskas olyan családneveket is feljegyzett, amelyek köznevekkel és tulajdonnevekkel egyaránt kapcsolatba hozhatók (akis, bičiulis, Rimas, Romas). Néhány családnév (Sutkunas, Ginkunas, Juodeikis, Tautinis stb.) helynévvé vált6. A családneveket összevetve a Lietuvių pavardžių žodynu (a továbbiakban LPŽ) kiderült, hogy 81 családnév máig ismert Joniškis, Skaistgirys, Žagarė és Kriukai környékén (lásd az 1. melléklet táblázatát). Az LPŽ további 88 családnevet is említ, de ezek Joniškis környékén nincsenek adatolva, hanem Šiauliai környékén (Meškuičiai, Gruzdžiai, Šakyna vidékén) ismertek (lásd a 2. melléklet táblázatát). Az LPŽ 51 családnevet nem tartalmaz, de számos családnév (vagy azok tövének) megfelelőjét megtalálták a Litván Nyelvi Intézet Névkutatási Osztályának történeti személynévi cédulagyűjteményében (LKI VS IAK). Néhány családnév feltehetően lett7 (lásd a 3. melléklet táblázatát). A Pasvalys járásbeli Saločiai plébánia 26 családneve a következőképpen oszlik meg: közülük 20 szerepel az LPŽ-ben, és a Pasvalys-vidéken ismertek; 2 családnév Joniškis vidékén fordul elő, 4 családnévnek pedig a megfelelője megtalálható az LKI VS IAK-ban (lásd a 4. melléklet táblázatát). M. Slančiauskas legtöbb feljegyzett családneve a –(i)ulis és a –eikis képzővel szerepel, számuk rendre 36 és 328. A –ela, –elis képzővel és változataival, valamint a –(i)unas, –(i)unis képzővel 6–7 családnév szerepel9. M. Slančiauskas három-három családnevet jegyzett fel a –aitis, –(i)uolis, –(i)ulis képzőkkel. Két családnév a –(i)uk(a)s képzővel, egy-egy pedig a következő képzőkkel szerepel: –ylius, –(i)on(i)s, –an(a,i)s, –al(a)s, –ur(a, y, i)s, –ika(a)s, –okas, –ol(a)s (lásd a 6. melléklet táblázatát)10. Összesen 148 képzős családnév van, a képzők és változataik száma pedig 17. A személynévkutatók által leggyakrabban említett –aitis, –(i)ūnas képzők és a kicsinyítő képzők, –elis, –elė, –(i)ukas mellett M. Slančiauskas patronimikus képzőkkel alkotott családneveket is közölt: –eikis, –(i)unis, –(i)uolis, –ylius, –(i)on(i)s, –an(a,i)s, –al(a)s, –ur(a, y, i)s, –ika(a)s, –okas, –ol(a)s, valamint a kicsinyítő –(i)ulis képzővel (lásd az 1. táblázatot). M. Slančiauskas régi családneveket is feljegyzett, amelyek alapját kéttagú személynevek alkotják (lásd a 7. melléklet táblázatát)11. A Lietuviški vardai szótár első részében, a Lietuviški vardai című rész Vardai fejezetében a régi, kéttagú családnevek 9 olyan tőből képződnek, amelyek az első- 6 Sutkūnai (Šiaulių járás), Ginkūnai (Šiaulių járás), Juodeikiai (Joniškio járás), Tautiniai (Šiaulių járás) 7 Bővebben lásd ЛАФ 187–191. 8 A névtani kutatók a patronimikus eredetű családneveket a következő képzőkkel különítik el: –aitis, –ėnas, –(i)onis, –(i)ūnas, –elė, –elis, –ėlis, –ikas, –(i)ukas, –utis, –užis, –iška, –iškis. Bővebben lásd LPŽ 14; Maciejauskienė 1991: 230; 1994: 5, 84; Ragauskaitė 2005: 34, 37. 9 Apie pavardžių variantus plačiau žr.: Lietuvių pavardžių žodynas 1985: 17–18; Maciejauskienė 1991: 118–119; 1994: 53–63; Ragauskaitė 2005: 92. 10 Apie pavardes su mažybinėmis priesagomis plačiau žr.: Maciejauskienė 1991: 240; 1994: 12–13; Ragauskaitė 2005: 100, 103, 104. 11 Apie dvikamienes pavardes plačiau žr. Maciejauskienė 1994: 83, 91–92; Maciejauskienė 2001: 178. Straipsniai / Articles 129 JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ vagy egy kéttagú vezetéknév második tagjaként (összesen 118 vezetéknevet közöl). Ezek közül 25 vezetéknévtag etimonja -kūnas; 22-é Taut-, -tautas; 17-é -akas, -akis; 14-é Gail-, -gaila, -gailin(a)s, -gilas; 12-é Ram-, Rom-, Rim-, -rimas; 11-é -mantas, -mantis; 8-é -ginis, -gins; 5-é Gud-, -gudas (lásd a 7. függelék táblázatát). A több mint száz éve Slančiauskas által feljegyzett vezetéknevek 71,1%-a ma is használatos Litvániában. M. Slančiauskas történeti forrásokban adatolt vezetékneveinek aránya 28,9% (lásd LKI VS IAK). 1 TÁBLÁZAT. M. Slančiauskas által összeírt, képzős és kéttagú vezetéknevek Képzős vezetéknevek Vezetéknevek száma Kéttagú vezetéknevek Vezetéknevek száma –(i)ulis 36 -kūnas 25 -eikis 32 Taut-, -tautas 22 -ela, -elis 6-6 -akas, -akis 17 –(i)unas, –(i)unis 7-7 Gail-, -gaila, -gailin(a)s, -gilas 14 -aitis, –(i)uolis, –(i)ulis 3 után Ram-, Rom-, Rim-, -rimas 12 –(i)uk(a)s 2 -mantas, -mantis 11 -ylius, –(i)on(i)s, –an(a, i)s, –al(a)s, –ur(a, y, i)s, –ik(a)s, –okas, –ol(a)s 1 után -ginis, -gins 8 Gud-, -gudas 5 A szójegyzékben M. Slančiauskas által feljegyzett, Pasvalys járás Saločiai plébániájához tartozó 12 falu nevét összevetették a Helynevek szótárával (a továbbiakban VŽ), a Litván SZSZK közigazgatási-területi felosztásának kézikönyvével (a továbbiakban Ž I, Ž II), valamint az LKI által őrzött gépirattal, a Lakott helyek jegyzékeivel (a továbbiakban LKI GVS). A legtöbb helynév a Ž I. és II. részébe került be, összesen 8. Közülük 3 szerepel a VŽ-ben. 1-et az LKI GVS-ben őrzött helynévkartonok gépirata említ (lásd az 5. függelék táblázatát)12. 12 A helynévkartonokról bővebben lásd LVŽ XVII–XVIII. 130 Acta Linguistica Lithuanica LXX Mato Slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai A szótárfüzet Lietuviški vardai ezen részének összegzéseként elmondható, hogy a személynevek és helynevek változása több mint száz év alatt nem túl jelentős, ami a személynevek és helynevek használatának stabilitását mutatja. Kas=kits A 16. oldalon, az M. Slančiauskas által Kas=kits címmel ellátott részben három oszlopban szerepelnek a apa, fiú, gyermek; anya, lány, nővér; úr, ember szavak különféle kicsinyítő képzős származékai. M. Slančiauskas megjegyzi, hogy a lány és a nővér megnevezésére kétféle szó használatos, ezért ezeket és származékaikat kötőjellel vagy külön írja, vö.: Dukte – dukra, Sesuo – sesuva, Motina, Moče. A képzők közül említést érdemel: a) -aitis, -aitė (tevaitis, sunaitis, vaikaitis, Motinaite, Dukraite, Dukraite, sesaite, seseraite, ponaitis, žmogaitis)13; b) -elis, -ela | -(i)ala, például: tevelis, Motinela, sunelis, Duktiala – dukriala, Vaikelis, seserela, ponelis, žmogelis; c) -ytis, például: tevytis, sunytis, Vaikytis, Motinyte, sesyte – seseryte, žmogytis; d) -utis, például: tevutis, sunutis, Vaikutis, žmogutis; e) -utis, -(i)utė, például: močiutė, dukrute, žmogutis; f) -(i)ukas, például: poniukas. M. Slančiauskas az említett szavak két képzővel (két lépésben) alkotott származékait is közli: -elaitis (tevelaitis, sunelaitis, ponelaitis), -utelis, -utela (tevutelis, sunutelis, Vaikute-lis, močiutela), -uželis, -užela (tevuželis, sunuželis, Vaikuželis, dukružela, ponuželis, žmoguželis), -uty tis (sunutytis), -elytis (Vaikelytis, žmogelytis), -elaitis, -elaitė (seselaitė, žmog elaitis), -eliukas (poneliukas), -utėlis (ponutelis, žmogutelis). A kétlépcsős képzős származékok többsége az említett szavak hímnemű alakjaiból származik. Nyelvészeti és statisztikai Kas=kits fejezetének áttekintése A Lietuviški vardai szótárfüzet második részében, a Kas=kits címűben, pontosabban egyetlen oldalon M. Slančiauskas három oszlopban 57 szót jegyzett fel. Ezek 8 egyszerű (elsődleges) főnévből képzett alakok. Közülük 6 rokoni kapcsolatot jelöl, tehát rokonsági terminus, 2 pedig személyt nevez meg és társadalmi rétegét jelöli. A rokonsági terminusok közül az elsődleges főnevekből, tėvas, sūnus, vaikas, močia, motina, duktė, dukra, sesuo, seserys, 43 képzős származék szerepel: ezek közül 34 egy képzővel, 23 pedig két képzővel képzett alak (lásd a 11. és 13. függelék táblázatait). A žmogus és ponas szavakból 14 egy- és kétlépcsős képzős származék szerepel (lásd a 12. függelék táblázatát). Miért Slančiaus- 13 Ezen az egész oldalon csak az első szavak kezdődnek nagybetűvel, de a Motina, Duktė és a Vaikas szavak minden származékát a szerző nagybetűvel kezdi. A tanulmány M. Slančiauskas helyesírását követi. Straipsniai / Articles 131 JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ Nehéz ma megmondani, miért éppen ezeket a szavakat választották ki. Egy dolog biztos: a nyelvben leggyakrabban használt szavak voltak, a kicsinyítő-becéző alakok, azok képzési változatossága és használata pedig a nyelvjárási beszéd sajátossága; ezt mindmáig megőrizték a magyar nyelvjárások, köztük a joniškisi nyelvjárás is, amelyben hallott szavait M. Slančiauskas szójegyzékbe gyűjtötte14. M. Slančiauskas feljegyzett olyan képzett alakokat, amelyek a litván nyelv leggyakoribb és legnépszerűbb kicsinyítő képzőivel jöttek létre: -aitis, -aitė; -elis, -(ia)ela; -ytis, -ytė; -utis, -(i)ute15. A kicsinyítő képzett alakok az említett képzők kapcsolataival jönnek létre: -elaitis, -elaite; -elytis; -utelis, -utela; -utyis; -uželis, -užela16. A -ina képzővel alkotott motina ‘anya’ képzett alak már a 16–17. század óta elvesztette kicsinyítő jelentését (Ambrazas 2000: 106–107, 195). E szó kétszeresen képzett, -inaite, -inela, -inyte képzőjű alakjainak kicsinyítő jelentése egyértelmű. Alaktanilag tagolható a gyűjtőnévi, illetve valamely tulajdonság birtokosainak csoportját jelölő, -uva képzővel alkotott sesuva ‘nővér’ alak is (Ambrazas 2000: 51, 181). Az egyetlen kicsinyítő képzővel alkotott szavak M. Slančiauskas összes feljegyzett szavának 59,6%-át teszik ki. A -aitis, -aite és -elis, -ela képzővel alkotott alakok 15,8%-ot, a -utis, -(i)ute képzősek 12,3%-ot, míg a -ytis, -yte képzősek az összes képzett alak 10,5%-át teszik ki (lásd a 2. táblázatot). A kétszeres kicsinyítő képzésű Kas=kits csoport aránya 40,4%. A -utelis és -uželis, -užela képzőkkel alkotott alakok aránya 10,5%, a -elaitis, -elaite képzőseké 8,8%, míg a -elytis, -elyte képzőseké 3,5%. A kicsinyítő képző mint alaktani elem nem mindig kicsinyítő jelentést fejez ki, vö.: močiute és močiutela, vagy ponelis, poniukas, poneliukas (Macienė 2005: 35–41). 2 TÁBLÁZAT. Slančiauskas által feljegyzett egyszeres és kétszeres kicsinyítő képzések. Alapszavak | Egyszeres képzők | Kétszeres képzők: dukra, | -aitė, | -elaite; dukte, | -aitis, | -elaitis; moč ia, motina, | -(ia)ela, | -elytis; ponas, | -elis, | -inaite; seserys, | -ina, | -inela; sesuo, | -yte, | -inyte; sūnus, | -ytis, | -utela; tėvas, | -(i)ute, | -utelis; vaikas, | -utis, | -utyis; žmogus | -uva | -užela, -uželis 14 Plačiau žr. Joniškio šnektų pratimai ir tekstai 2001: 35. 15 A litván nyelv kicsinyítő alakjainak nagy számáról és a kicsinyítő képzőkről bővebben lásd DLKG 87–93; Ambrazas 2000: 93, 97, 103, 108, 109, 127. 16 A két képzővel alkotott alakokról bővebben lásd DLKG 93–94. 132 Acta Linguistica Lithuanica LXX Mato Slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai A második részben Kas=kits szembetűnik M. Slančiauskas nagybetűhasználata. Minden alapszót nagybetűvel kezd, a származékokat viszont kisbetűvel. Mindössze három szó – Motina, Duktė, Vaikas – és ezek származékainak első betűje szerepel következetesen nagybetűvel. Hogy M. Slančiauskas miért írt nagybetűket, csak találgatni lehet. Talán azért, mert a Slančiauskas családban négy lány nőtt fel; talán azért, mert a két fiúgyermek röviddel születése után meghalt; talán azért, mert M. Slančiauskas első felesége, Barbora Čepulytė halála után másodszor is megnősült, és Ona Zalogaitét vette el... Akárhogy is gondolunk erre, a nagybetűhasználat bizonyára nem volt véletlen. Nevek= és =megnevezések (elnevezések) A 17–23. oldalon M. Slančiauskas ábécérendben sorolja fel és röviden jellemzi az etnonimákat, az etnikai csoportok neveit, valamint a folklórban előforduló különféle lények megnevezéseit. Minden kiemelt szót szerzői aláhúzás jelöl, a zárójelekben szinonimák szerepelnek. M. Slančiauskas minden címszót egy vagy több mondattal magyaráz meg. A harmadik részben, a Nevek= és =megnevezések (elnevezések) címszavaiként értelmezett szavak több csoportra oszthatók, és a következő sorrendben tárgyalhatók: etnonimák (nép- vagy etnikai csoportnevek és magyarázataik); társadalmi csoportok nevei, vallási megnevezések, egyéb megnevezések, valamint a folklórban használt elnevezések. Tárgyalásukhoz a saját | hozzánk tartozó (vagy felismerhető), saját | jellegzetes értékelő szempont ellentétpárja alkalmas. A népek vagy etnikai csoportok megnevezéséhez a saját | hozzánk tartozó ellentétpár illik. Slančiauskas a lietuvi̇ninkai megnevezést használja, és a lietuvininkát Nagy- és Kis-Litvánia litvánjaként, illetve részben poroszként értelmezi, például: Girenai ar Giruzei, tai buk buve kita kart Lietuvininkai tuo vardu; Herulei tie patys kas Girulei.; Prusai, daug lietuvninku yra.17 Litvánia etnikai csoportjai közül M. Slančiauskas csak kettőt említ: a dzsukokat és a žemaitokat: Džiukai, Suvalku gubernijo vienam šmote lietuvius džiukais vadin.; Žemaitėi, tai tie patys lietuvininkai, tiktai jie kalbedami žemaičiuoja ir gyven toj pusej ant pajure žemesniojo vietoj Lietuvoj. A hozzánk tartozó és a gud, vö.: Gudai, senoves buvo lenkai ir rusai vadinami, dabar žemaičei vadin tuos pačius lietuvius kas given ant Vilniaus toj pusej. M. Slančiauskas történeti törzseket is említ: Jatvežei, Jatvingai, Juodvyžei, tai buvę Lietuvių tautos žmonelėi, bet par daug daugybes kariu juos išžudę; Scitai arba Skitai tai buvę lietuviu senoves vardas kol da lietuvoj jie negy (nebaigta); Trakai, tai musu lietuviu gimine. Tehát a saját és a hozzánk tartozó olyan embert jelöl, aki valamelyest másként beszél, Litvánia vagy a szomszédos területek különböző részein él. A saját | könnyen felismerhető ellentétpárral M. Slančiauskas olyan népeket jellemez, amelyek történelmi kapcsolatban álltak Litvániával, ezért M. Slančiauskas szerint nincs szükségük bővebb magyarázatra. 17 M. Slančiauskas a magyarázó mondatok végére nem következetesen tesz pontot. Straipsniai / Articles 133 JANINA ŠVAMBARytĖ-VALUŽIENĖ bővebb magyarázatra, vö.: Graikai – (Grekai – Grekonys), senей visur minavojami žmonys; Prancūzai, visi Žemaičei žina; Švedai, nuo senoves minavojami ir musu visiem žinomi; Turkai girdeti ir daugumai matyti žmonys; Vokėčei, labjausei pažystami musu kaimynai iš gilios senoves; Žuivedai arba Švedai netoli nuo musu už mares; Žydai teipat nuo senu laiku mums ir visame pasviety pažystama tauta. M. Slančiauskas a jól (vagy valamivel kevésbé) ismert népeket is igen röviden írja le, vö.: Danai, (Dakai) Danije mums mažai ta žeme pažystama, kad ir netoli; Estai, tai tie patys kas Čiuknas; Finnai, teip pat Čiuknu veislas gyven anapus Peterburgo; Zaksai arba Saksai, Saksonijos vokelė; Igaunei, latviškai tie patys Čiuknas; Ingelčikai tai Anglikai, anglikonai; Kaklai, tai maskoliu kartos žmonys; Valakai dabar Italais vadinas apie Ryma (– Roma); Rusai (– Ruskei) tai musu karalystes Maskolei – Slavonai; Rusynai, tie gyven po Austrijos valdze Slavonu tautos žmonys. M. Slančiauskas a népeket a saját | jellegzetes ellentétpár alapján is megnevezi. A jellegzetességként a nép harci vagy katonai különállását említi, például: Tutorei arba Tatarai seniaus lietuviams labjaus buvo pažystami karesė. M. Slančiauskas a nép olyan vonását is megjegyzi, mint az alkalmazkodás, például: Vokžydžei, tai žydai vokiškai apsirėdę ir kalba taiso po vokišku skambėjimu. Az országnevek magyarázataiban tükröződik az a termelési sajátosság, amely Litvániában ismert és értékelt, vö.: Anglikai, (Anglikonai, Angeliškai): tie nuo senu senoves mums žinomi; iš anglies visokius geležies ir geriause pliena daiktus gaunama; Holendai – (Olandai) drobes olendriškas lenderskas drobes geresnioses perkant. M. Slančiauskas kiemeli az ország kulturális sajátosságát, és az emberek életszínvonaláról is szól, például: Gotai, buvę vokiški žmonys; raštai gotiški, bažnyčias gotiška stylaus; Čiuknas, gyven už Rygas, prasni žmonelėi. Az életmód sajátossága alapján – például a litvánokra nem jellemző viselkedés szerint – M. Slančiauskas mindössze néhány népet említ: Cigonai, pas mums ir visur gerai žinomi juodi žmonys, arklių mainininkai, vagys, sukčei, šalberei; Kalmukai (Kalmikai) tie asą iš Tutorui kartos žmonys, jie esdavę kita karta žmonis, tiktai dabar juos atpratin. A társadalmi csoportok megnevezései közül M. Slančiauskas csak a nemeseket, a gazdákat és a zselléreket említi, tulajdonuk és hierarchikus különállásuk alapján jellemezve őket, vö.: Bajorai, visiem žinoma musu aukštesnioji žmoniu karta; Ūkininkai, musu žemturei; Ynamei, tai musu grintelninkai sodiečei ir prie miesteliu pakraščių kas tur sava šioke – toke grintele arba koki mažuma žemes. A Lietuviški vardai szótárfüzet harmadik részében, a Nevek= és =megnevezések (elnevezések) című fejezetben az embercsoportok vallási alapon is elkülönülnek. Közülük a žiniai és bambizai említendő, vö.: Žinei tai senoves Lietuvių kuningai – žinei, žiniūnai – žinotojei, Bambizai, musu katalikai vadin teip kaloynus ir liuterus. Az egyéb megnevezések közé azok az emberek vagy embercsoportok nevei sorolhatók, amelyek valamilyen, külső megjelenés, viselkedés, életmód vagy más hasonló szempont szerinti sajátosságra utalnak. M. Slančiauskas feljegyzett szavai: anarchistas, bačkyras, burliokas, 134 Acta Linguistica Lithuanica LXX Mato Slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai eidukas, šunburnis, vingras, žygūnas jelentése a következő: Anarchistai, akiket manapság nagyon erkölcstelen embereknek tartanak, királyságokat és pártokat gyújtanak fel, uralkodókat és elöljárókat vernek; Bačkyr<...> JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ megnevezés – 7 (lásd a 9. függelék táblázatát). Társadalmi státusz szerinti és egyéb megnevezés – 9 (lásd a 10. függelék táblázatát). M. Slančiauskas a leírást olyan szavakkal kezdi, amelyek a közelségre, az ismertségre és a litván néppel való ősi kapcsolatokra utalnak, vö.: élnek, azok (ők maguk), (mindenki) mindenki számára ismertek (ismeri őket), (fejedelmek) a mieink, ahová hozzánk jönnek, az ókorban voltak, ezek (azok, akik voltak, emberek, légy, a miénk, zsidók,), hallott, valamikor, legismertebbek. Így írja le M. Slančiauskas a saját|sajátos ellentéteket. Leggyakrabban használt szavak: ők, ez, azok, akik voltak. A leírás rendszerint egyszerű, bővített mondattal történik (néha azonos mondatrészekkel), például: A girénaiak vagy giruzéiak, ezek egykor Lietuvninkai nevűek voltak; a cigányok nálunk és mindenütt jól ismert fekete emberek, lókereskedők, tolvajok, csalók, csirkefogók. M. Slančiauskas a kiterjedtebb leírásoktól sem riad vissza: egyszerű mondatokkal ír, amelyek közé vessző kerül, ezért ezek kötőszó nélküli mellérendelő összetett mondatoknak tekinthetők, vö.: Anglikai (anglikánok, Ilgeliškai): régóta ismerjük őket; a szénből mindenféle vas- és legjobb acéltárgyakat nyernek. Kalmukai (Kalmikai): ők a tatár nemzetségből való emberek, máskor is emberek voltak, csak most már leszoktatták őket18. Alárendelő összetett mondat is előfordul, vö.: A szkíták vagy szkíták a litvánok ősi neve volt, amíg még Litvániában nem éltek (M. Slančiauskas befejezetlen szava). A szerző összetettebb szöveget alkot, amikor mitológiai vagy mesealakokat ír le. Például a boszorkányokról és varázslókról szóló szöveg egyszerű és összetett mondatokból épül fel úgy, hogy megfelelő leírás jöjjön létre a magyarázott szóról (lásd: Nevek=és=megnevezések (elnevezések)). A tárgyalt rész Nevek=és=megnevezések (elnevezések) egyszerű és összetett mondatainak aránya 39:17. Összesen 56 mondat található benne. A leírásokban az egyszerű, bővített mondatok aránya 69,4%, a kötőszó nélküli mellérendelő és az alárendelő összetett mondatoké pedig az összes mondat 30,4%-a. M. Slančiauskas a következő írásjeleket használja: gondolatjelet, zárójelet, vesszőt, pontot és kettőspontot. A pontot mondatzáró írásjelként a mondat végére teszi, de következetlenül: nyolc mondat után hiányzik a pont. M. Slančiauskas néha kettősponttal választja el a magyarázó szavakat, például: Abrinakei: valahol messze élnek, a tenger mögött, a szigeteken. M. Slančiauskas gondolatjellel választja el a szinonimákat, amelyeket rendszerint zárójelben, gondolatjellel vagy egyenlőségjellel szoktak megadni, például: abrine – (vogone – skučiula); görögök – (Grekai – Grekonys); hollandok – (Olandai); litván fejedelmek – žinei, žiniūnai – žinotojei; Žygunai (= Žygunotai). Gondolatjellel választja el a ne- előtagot az igétől vagy az igealakoktól (ne – nustovėdavę), illetve az állandósult szókapcsolatokat 18 Plačiau žr. Labutis 1998: 172–177. 136 Acta Linguistica Lithuanica LXX Mato Slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai kapcsolatok (šioke – toke)19. M. Slančiauskas által használt fő írásjel a gondolatjel, amellyel a következők különülnek el: a) a magyarázó szó; b) az azonos mondatrészek; c) az összetett, mellérendelő, kötőszó nélküli mondatok; d) az összetett alárendelő mondatok, például: Anarchistai, asą dabar kilę labai nedori žmonys, jie deginą ir partiją karalystes, mušą valdonus ir vyresnybę; Cigonai, pas mums ir visur gerai žinomi juodi žmonys, arklių mainininkai, vagys, sukčei, šalbierei; Kalmukai (Kalmikai) tie asą iš Tutoriu kartos žmonys, jie esdavę kita karta žmonis, tiktai dabar juos atpratin; Danai, (Dakai) Danije mums mažai ta žeme pažystama, kad ir netoli. M. Slančiauskas pontosvesszőt csak egyszer használt összetett, mellérendelő, kötőszó nélküli mondatban, például: Anglikai, (Anglikonai, Ingeliškai): tie nuo senų senoves mums žinomi; iš anglijos visokius geležies ir geriause pliena daiktus gaunama. M. Slančiauskas magyarázatai a következő értékelési szempontokra épülnek: a) a Litvániával való kapcsolatok; b) a termelés és a termékek minősége; c) a háború és a harciasság; d) a vallás és annak terjesztése; e) az életmód és a viselkedés; f) az emberiesség számára elfogadhatatlan tulajdonságok; g) a jellem, a kitartás és a kiválóság; h) a nyelv és az öltözködés sajátosságai. A Vardai=ir=vadinimai (nušaukimai) című fejezet magyarázatai a 19. század végének és a 20. század elejének értékrendjét, kulturális, történelmi és közösségi tapasztalatait, valamint veleszületett nézeteit tükrözik. A KÉZIRATOS SZÓJEGYZÉK LIETUVIŠKI VARDAI HELYESÍRÁSA ÉS A NYELVJÁRÁSI SAJÁTOSSÁGOK TÜKRÖZŐDÉSE Helyesírás és a nyelvjárási sajátosságok tükröződése M. Slančiauskas valamennyi betűje megegyezik a köznyelvben használatosakkal. A kiemelt szavakban időnként előfordul a Ž betű, vö.: Žygunai, Žygunotai, Žinei, Žemaičėj20. Ez az írásmód következetlen, mivel a kiemelt szó magyarázatában kis ž betűt használ, például: žinei, žiniunai, žinotojei, žygiuotojei, žiniu. M. Slančiauskas fonetikus helyesírást követ, vagyis úgy ír, ahogyan ő maga ejtette21. A fonetikus helyesírás leginkább a szóvégekben tükröződik, például a többes szám alanyesetének vagy eszközhatározói esetének alakjaiban, amelyek végződése –(i)ai a lágyító magánhangzó után, 19 Apie stabiliausius žodžių junginius plačiau žr. Marcinkevičienė 2001: 81–98; Švambarytė-Valužienė 2013. 20 Meghagyjuk a nagybetűket ott, ahol M. Slančiauskas nagybetűvel írta őket. 21 Az írásjelekről bővebben lásd a 11–12. oldalon, a „Vardai=ir=vadinimai (nušaukimai)” című részben. Straipsniai / Articles 137 JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ Így írja őket: Abrinakei, keleivei, Igaunei, Jatvežei, Juodvyžei, sukčei, šalbierei, žmonel ei, Giruzei, žemaičei, Herulei, žmonel ei, Raganei, Ruskei, Maskolei, Šunburnei, Tutorei, žemturei, Vienakei, Vokečei, Vokžydžei, Ynamei, sodiečei, Žinei, žinotojei, žygiuotojei, nešiotojei, marškineis. Még a labiausei határozószó alakja is -ei végződéssel szerepel. A nyugati aukštaitis šiauliai nyelvjárás északi részének, amely a Joniškis járást foglalja magában, néhány megkülönböztető sajátossága: a) a hangsúlytalan hosszú magánhangzók megrövidülése, b) a szókezdő e, ei a, ai-vá alakulása, c) a végződések megrövidülése, d) az l megkeményedése az e, ę, ei, ė, e magánhangzók előtt, e) a šlekiavimas22. Ezek a sajátosságok jól tükröződnek a nyugati aukštaitis šiauliai nyelvjárást beszélő M. Slančiauskas Lietuviški vardai című szójegyzékében. A névszók egyes számú alanyesetében, valamint az igeragozatlan alakokban elhagyja az -as végződés -a magánhangzóját, például: uiltaks, „sveiks“, gerdams, Driuts, Bačkyrs, Kriaučiūns „Kriaučiūnas“, Liudvigs „Liudvikas“, Butgins „Butginas“. A névszók egyes számú alany- és birtokos esetének, valamint többes számú alany- és helyhatározói esetének -ė, -ės végződését M. Slančiauskas -e, -es alakban írja, vagyis megrövidíti; vö.: Vince „Vincė“, Indre „Indrė“, abrine „abrinė“, žeme, žemes „žemė, žemės“, už mares „už marės, už marių“, gadynes „gadynės“, karalystes „karalystės“, senoves „senovės“, pavardes „pavardės“, drobes „drobės“, kares karese „karės, karėsė, karai, karuose“. A személynevek egyes számú alanyesetének -ys végződése többnyire (de nem mindig) megrövidül, és -is alakban szerepel; vö.: Plakis „Plakys“, Šakis „Šakys“, Liulis „Liulys“, de Kaunys, Verkys is. A végződések megrövidülése a névszók egyes számú tárgyesetű és többes számú birtokos esetű alakjainak írásában is tükröződik; vö.: šioke „šiokią“, toke „tokią“, grintele „grintelę“, koki „kokį“, mažuma „mažumą“, žinogu „žmogų“, gimine „giminę“, Ryma „Rymą“, Roma „Romą“, liga „ligą“, kalba „kalbą“, samti „samtį“, je „ją“, kita karta „kitą kartą“, nakti „naktį“, mariu „marių“, saliu „salių, salų“, Suvalku „Suvalkų“, Tutoriu „Tutorių, totorių“, Slavonu „Slavonų“, miesteliu „miestelių“, žiniu „žinių“, sodžiu „sodžių“, saločiu „Saločių“. Igaz, ezek a ragos alakok nem mindig szerepelnek nazális jelölés nélkül. M. Slančiauskas szójegyzékében a morfológiai írásmódot tükröző alakok is előfordulnak, vö.: vyresnybe, vandeni, karta, arkliu, Lietuviu, karviu, apšaku, musu, žmoniu, pakraščių. A névszók és névmások egyes számú helyhatározói esete kétféleképpen rövidül: vagy a legrövidebb, -o, -y magánhangzóra végződő alakot, vagy az -i végű, valamivel hosszabb alakot használja; vö.: kakto „kaktoje“, gubernijo „gubernijoje“, pasviet y „pasvietyje“, žemesniojo vietoj „žemesniojoje vietoje“, senovej „senovėje“, rankoj „rankoje“, toj „toje“, pusej „pusėje“, Lietuvoj „Lietuvoje“. A névszók, a ragozott igealakok – a melléknévi igenevek – és az ezeket helyettesítő személyes névmás jis, ji, valamint a birtokos névmás savas, -a egyes számú alany- és birtokos, valamint többes számú alany- és tárgyesetében a végződésekben álló -(i)a, -o(s) magánhangzókat M. Slančiauskas -e vagy -a magánhangzóval jelöli; vö.: 22 Bővebben lásd: LKTCH 60–65. 138 Acta Linguistica Lithuanica LXX Mato Slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai Danije „Dánia”, valdze „hatalom, uralom”, geriause „legjobb”, anglije „Anglia”, pliena „acél”, maskolijes „Moszkóvia”, Saksonijes „Szászország”, pajure „tengerpart”, olendriškas „holland”, lenderskas „holland”, Rygas „Riga”, gotiška „gót”, sava „saját”, senoses „régi”, bažnyčias „templomok”, laksty davuses „szaladgáló”, atimdavusias „elvivő”, pagadindavusias „megrongáló”, jes „őket”. Kizárólag az ige ragozott alakjait – a különböző idejű és cselekvésnemű melléknévi igeneveket egyes és többes számú nőnemű alakjaikban – írja orrhangú magánhangzókkal, vö.: sakydavęs, atsakydavęs, paklysta, sugavę, kilę, degina, mušą, buvę, nešiodavę, išžudę, apiburdavę, pagadindavę, nutverdavę, mesdavę, sudegindavę, varę, pamatę, čypdavę, pavirsdavę, pasiversdavę, galedavę, apsirėdę. M. Slančiauskas mindössze néhány igenevet írt nyelvjárásban (atiduodavęs „át szokta adni”, buvo „voltak”, asa „azt mondja, hogy van”). Nemcsak a névszói alakok rövidülnek, hanem az igék főnévi igenevei és ragozott alakjai is, például: užduot, užgert, vaikščioj, tur, gyven, vadin, de girdeti „hallani”. A végződések rövidülése napjaink joniškisi beszédében is megfigyelhető23. A szavak tövében az ē, ū hosszú magánhangzókat M. Slančiauskas e, u betűkkel jegyezte le; vagyis a hosszú magánhangzók rövidülése nyelvjárási sajátosságként fennmaradt, vö.: sueda „megeszi”, driuti „száradni”, musu „a miénk”, dziukais „dz(i)úk”, Girenai „Girėnai”, buk „légy”, esdavę „szokott lenni”, Prusai „poroszok”, turedavus „szokott tartani”, edą „evőt”, girdeti „hallani”, galeda ve „szoktak tudni”, „deku” „köszönöm”, apsiredę „felöltözve”, begdavę „szokott futni”, nustovedavę „szokott megállni”, apželus „benőve”, Ukininkai „gazdák”, kalbedami „beszélgetve”, pajure „tengerpart”, Tevas „apa”, sunaitis „fiú”, de Prancūzai. Az y, ē, ū hosszú magánhangzók a szavak képzőiben is rövidülnek, vö.: išpjaustitais „kifaragottakkal”, apgargażejus „megperzselődött, megégett”, skambėjimu „csengéssel”, Jankunas „Jankūnas”, Gailiunas „Gailiūnas”, Kubiliunai „Kubiliūnai”, žmogutelis „emberke”. M. Slančiauskasnál más szavakat is úgy írtak le, ahogyan ejtették őket, például: minavojemi „említett, megnevezett”, teip „így”, teipat „éppen így”. A széles e hangot ia jelöli, például: liadais „jéggel”, neprigardavus „nem szokott berúgni”, sesiala „kishúg, nővér”, duktiala „kislánya, lánya”, dukri a la „kisleány”. Az ie kettőshangzót nyelvjárási alakban jegyzik le, vagyis e-re vagy i(y)-ra változik, például: vokėčių „németek”, toki „ilyenek”, pryžodis „előszó”. A rövid i-t y jelöli, ami a rövid magánhangzók megnyúlását mutatja; ez a sajátosság jellemző a nyugat-aukštaitiai šiauliaiiakra, például: styliaus „stílus”, kalvynas „kovács”. 23 Bővebben lásd: Joniškio šnektų pratimai ir tekstai 2001 vagy CD, 2005. Straipsniai / Articles 139 JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ A hosszú magánhangzó helyett y (i) M. Slančiauskas in-t ír, vagy fordítva, vö.: grintelė „grytelė”, kuningas „kunigas”, surakytus „surakintus”. A nyelvjárási sajátosságok közül említést érdemel az a magánhangzó szókezdő használata ott, ahol a köznyelvben e áll, vö.: asa „esą”, asąs „esąs”. M. Slančiauskas az l mássalhangzó keményedését is jelöli e, ė, ei típusú hangok előtt, vö.: skučiula „skučiulė, fából kivájt, fedeles edény vaj, túró, tejföl vagy zsír tárolására”, veislas „veis lės”, Motinela „motinėle”, močiutela „močiutėla”, Dukterela „dukterėlė”, dukružela „dukružėlė”, Duktiala „duktelė, duktė”, dukriala „dukrelė”, seserela „seserėlė”, sesiala „seselė, sesuo”. A šlekiaválás eseteiként a következő szavak emelhetők ki: Giružei „Giružiai”, valadze „valdžia”, zmonys „žmonys, žmonės” (másutt – žmonys), Žemaitei „Žemaičiai”, Džiukai „Džiūkai”, dziukais „džiukais, džiūkais”. A morfológiai nyelvjárási alakok közül említést érdemelnek: a) a tövek keveredése, vagyis az i- és e-tövű főnevek többes számú alakjainak az a-tövűek ragozási paradigmája szerinti ragozása, vö.: raumenai, raumenais „raumenys, raumenimis”, žmonys, žmonis „žmonės, žmonės”; b) nőnemű alakok használata (a köznyelvben hímnemű), vö.: už mares „už marių, marės”, saliu „salų, salės”, kares, kariu (karės, karių); c) a szavak rövidebb alakjainak használata, vö.: gelžies „geležis”, Liuterus „liuteronus”; d) a nem rövidült határozószói alakok seniaus „seniau”, labjaus „labiau” használata; e) a határozott alakok használata, vö.: geresnėses „geresnės”, žemesniojo „žemesnėje”. M. Slančiauskas „Lietuviški vardai” című szótárfüzetében megtaláljuk a par elöljáró nyelvjárási használatát is (par daug „per daug”), valamint az ant su használatát a hely megjelölésére (given ant Vilniaus toj pusej „gyvena ant Vilniaus toje pusėje, gyvena Vilniaus pusėje”), továbbá az su su használatát az eszköz megjelölésére szolgáló esettel (su vandeniu užduot „su vandeniu užduoti, vandeniu pagirdyti”). A nyelvjárási szókészletből említést érdemelnek azok a főnevek, amelyeket a joniškiečiaiak ma is használnak, például: kelinių „kelnių”, abrine „abrinė, fából kivájt, fedeles edény vaj, túró, tejföl vagy zsír tárolására”, vogone „vogonė, lásd abrinė”, skučiula „skubiulė, lásd abrinė”. Említést érdemelnek más főnevek is, amelyek a köznyelvben ritkán vagy egyáltalán nem használatosak: žemturei „žemturiai, földdel rendelkezők”, Žygunai „Žygūnai, akik híreket terjesztve utaznak”, Žygunotai „Žygunotai, lásd Žygūnai”, Žuivedai „Žuivėdai, žuvėdai, svédek”, vald onas „valdovas, uralkodó”. A szemléletesebb igék és igealakok közül emlékeztetőül: apgargažėjus „apgargažėjus, csomókban leégve”, partijį „pusztítót”. 140 Acta Linguistica Lithuanica LXX Mato Slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai Amint az előzőekben kifejtett állításokból látható, M. Slančiauskas szótárfüzetében Lietuviški vardai a nyugati aukštaitis nyelvjárás šiauliai változatának különféle fonetikai, morfológiai és lexikai sajátosságai csak azért tükröződnek, mert a szerző fonetikus helyesírást használt. KÖVETKEZTETÉSEK M. Slančiauskas kéziratos szótárfüzetét, a Lietuviški vardai című művet, amely három, a szerző által elkülönített részből áll: Vardai, Kas=kits, Vardai=ir=vadinimai (nušaukimai), most először mutatják be a litván tudományos közösségnek és a nagyközönségnek. A kéziratos szótárfüzet elsősorban nyelvtörténeti emlékként értékelendő. Emellett több nyelvészeti okból is figyelmet érdemel: a személynevek mint nyelvi jelenség folyamatos nyelvhasználatban maradása, valamint a morfológiai, pontosabban szóalkotási formánsok több mint százhatvan évvel ezelőtti használata miatt. Pszichológiai szempontból is fontos, mind M. Slančiauskas saját értékrendje és világfelfogása, mind a világ jelenségei sajátosságainak összegzésére való képessége miatt. A Lietuviški vardai című szótárfüzet első részében, a Vardai címűben 274 személy- és helynevet sorol fel: 240 vezetéknevet Joniškis környékéről, 26-ot Pasvalys járásból, Saločiaiból, valamint Saločiai 12 falujának nevét. M. Slančiauskas több mint százhatvan évvel ezelőtt lejegyzett vezetékneveinek 71,1%-a ma is használatos Litvániában, 28,9%-uk pedig történeti forrásokban adatolt. A második részben, a Kas=kits címűben M. Slančiauskas 57 képzett alakot sorolt fel. Ezeket a -aitis, -aitė; -elis, -(ia)ela; -ytis, -ytė; -utis, -(i)ute kicsinyítő képzőkkel alkotta. Az egyetlen kicsinyítő képzővel képzett szavak az összes 59,6%-át teszik ki. A -aitis, -aitė és -elis, -ela képzők aránya 15,8%, a -utis, -(i)ute képzőké 12,3%, míg a -ytis, yte képzőké az összes képzett alak 10,5%-a. A kétlépcsős kicsinyítő képzések a képzett alakok 40,4%-át teszik ki. A -utelis és -uželis, -užėla képzőkkel alkotottak aránya 10,5%, a -elaitis, -elaite képzővel alkotottaké 8,8%, a -elytis, -elyte képzővel alkotottaké pedig 3,5%. A kézirat harmadik részében, a Vardai=ir=(vadinimai (nušaukimai) címűben M. Slančiauskas által leírt etnonimák (népek vagy etnikai csoportok nevei és magyarázataik), társadalmi csoportok nevei, vallási megnevezések, egyéb elnevezések és a folklórban használt megnevezések igen találékonyak, és a szerzőnek a leírt tárgyról alkotott nézetét tükrözik. Ezeket a savas | saviškis, savas | savitas ellentétpárok alapján értékeli, kiemelve az emberek és népek bizonyos viselkedését, életmódját, helyzetét, harciasságát és így tovább. M. Slančiauskas Lietuviški vardai című szótárfüzete a nyugati aukštaitis nyelvjárás šiauliai változatának legfontosabb sajátosságait tükrözi: az l kemény ejtését az e, ė magánhangzók és az ei kettőshangzó előtt; a rövid magánhangzók megnyúlását; a rövid magánhangzók elhagyását a szóvégeken; bizonyos morfológiai alakok használatát; valamint a szókincs és a szintaktikai kifejezésmód sajátosságait. Az összes említett nyelvjárási sajátosság azért tükröződik ilyen jól, mert M. Slančiauskas a fonetikus helyesírás elveit követte. Straipsniai / Articles 141 JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ LITERATŪRA Ambrazas Saulius 2000: Daiktavardžių darybos raida II. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. DLKG – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, red. Vytautas Ambrazas. Autoriai: V. Ambrazas, K. Garšva, A. Girdenis, E. Jasaitienė, P. Kniūkšta, S. Krinickaitė, V. Labutis, A. Laigonaitė, E. Oginskienė, J. Pikčilingis, A. Ružė, N. Sližienė, K. Alvydas, V. Urbutis, A. Valeckienė, E. Valiulytė. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1994. Joniškio šnektų pratimai ir tekstai 2001: Ats. red. Janina Švambarytė, sud. Nerija Bartkutė, Rasa Dumčiūtė, Aušra Kaikarytė, Lina Kazlauskaitė. Šiauliai: J. K. Vasiliausko įmonė [arba: Joniškio šnektų pratimai ir tekstai, elektroninis išteklius. Šiauliai: Dipolis, 2005]. Labutis Vitas 1998: Lietuvių kalbos sintaksė. Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. LKI GVS – Gyvenamųjų vietų sąrašai (Vietovardžių bylos). Mašinraštis. 2 knyga. LKI VS IAK – Lietuvių kalbos instituto Vardyno skyriaus Istorinių asmenvardžių kartoteka. LKTCH – Lietuvių kalbos tarmių chrestomatija. Mokslinė redaktorė Laima Grumadienė, sud. Rima Bacevičiūtė, Audra Ivanauskienė, Asta Leskauskaitė, Edmundas Trumpa. Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 2004. LPŽ – Lietuvių pavardžių žodynas 1–2, ats. red. Aleksandras Vanagas. Vilnius: Mokslas, 1985–1989. LVŽ – Lietuvos vietovardžių žodynas I A–B, red. kolegija: Laimutė Baluodė, Grasil da Blažienė, Vytautas Kardelis, Alma Ragauskaitė, Sergejus Temčinas, Jürgen Udolph; autoriai: Laimutis Bilkis, Marija Razmukaitė, Vitalija Maciejauskienė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008. Maciejauskienė Vitalija 1991: Lietuvių pavardžių susidarymas. Vilnius: Mokslas. Maciejauskienė Vitalija 1994: Lietuvių pavardės: raida ir kilmė. Habilitacinis darbas. Vilnius: Lietuvos informacijos institutas. Maciejauskienė Vitalija 2001: Dėl lietuvių pavardžių vertinimo darbų požiūriu. – Acta Linguistica Lithuanica 44, 167–187. Macienė Jurgita 2005: Deminutyvų stilistika. Šiauliai: VšĮ Šiaulių universiteto leidykla. Marcinkevičienė Rūta 2001: Tradicinė frazeologija ir kiti stabilūs žodžių junginiai. – Lituanistica 4, 81–98. Ragauskaitė Alma 2005: XVI–XVIII a. kauniečių asmenvardžiai. Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Švambarytė-Valužienė Janina 2011: Mato Slančiausko rankraštinis žodynėlis Liuberiszka arba senų ubagų kalba (1892). – Baltu filologija 20(2), 53–65. 142 Acta Linguistica Lithuanica LXX Mato Slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai Švambarytė-Valužienė Janina 2013: Frazeologijos pateikimo principai Mato Slančiausko žodyne. – Acta Linguistica Lithuanica 69, 81–89. Vėlius Norbertas 1974: M. Slančiauskas – folkloro rinkėjas. – Šiaurės Lietuvos pasakos. Vilnius: Vaga, 22–30. VŽ – Vietovardžių žodynas, vyr. red. Aldonas Pupkis, sud. Marytė Razmukaitė, Rita Miliūnaitė. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2002. Ž I–II – Lietuvos TSR administracinio-teritorinio suskirstymo žinynas 1–2, rengė Zigmundas Noreika, Vincentas Stravinskas. Vilnius: Mintis, 1974–1976. ЛАФ – Сталтмане Велта Эрнестовна. Латышская антропонимия. Фамилии. Москва: Наука, 1981. PRIEDAS 1 LENTELĖ. Pavardės, fiksuotos Lietuvių pavardžių žodyne Joniškio krašte Pavardės Slančiausko žodynėlyje, psl. Lokalizacija Joniškio krašte Adeikis 6 Jnš, Žg Alsys 6 Sk Bačiulis 11 Jnš, Sk Balakas 5 Jnš, Sk, Žg Bijėikis 6 Sk Bytautas 4 Jnš Braziulis 11 Jnš Budrys 6 Jnš Bulys 11 Jnš Butautis 4 Jnš, Sk, Žg Dapkus 1 Jnš Dauginis 12 Jnš, Žg Daukantas 8 Žg Didžiulis 11 Kri Gailiunas 10 Jnš Gatautis 4 Jnš Gintautas 4 Jnš Ginkus 1 Jnš Goštautas 4 Jnš, Sk, Žg Jarulis 11 Jnš, Žg Pavardės Slančiausko žodynėlyje, psl. Lokalizacija Joniškio krašte Jatulis 11 Jnš, Kri Jautakis 5 Žg Juodeikis 6 Žg Juodis 6 Jnš, Kri, Sk Kaunas 1 Jnš Kaziulis 11 Jnš, Žg Keturakis 5 Jnš, Žg, Kontautas 4 Žg Kukulis 11 Žg Laikunas 1 Žg Lydeikis 6 Žg Liulis 11 Žg Mačiulis 12 Jnš, Žg Mandeikis 6 Sk Mankus 1 Jnš Matulis 12 Žg Mickus 1 Jnš, Žg Morkunas 1 Jnš, Sk Norkunas 1 Jnš Norkus 1 Jnš Straipsniai / Articles 143 JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ Pavardės Slančiausko žodynėlyje, psl. | Lokalizacija Joniškio krašte Pakulis 12 | Jnš Pečiulis 12 | Jnš Pranciulis 12 | Sk, Žg Pranckus 1 | Sk, Žg Ramonas 8 | Jnš, Sk, Žg Ratkus 1 | Jnš Rimaitis 8 | Jnš Pavardė parašyta skliaustuose. Rimgaila 8, 10 | Kri Rimkunas 1, 8 | Jnš Rimkus 1, 8 | Jnš, Žg Romutis 8 | Jnš Sabulis 12 | Jnš Samulis 12 | Jnš Staniulis 12 | Jnš Stasiulis 12 | Jnš, Žg Stankunas 1 | Jnš, Žg Stankus 1 | Žg, Jnš, Sk Sutkus 1 | Jnš Šimkunas 2 | Jnš Pavardės Slančiausko žodynėlyje, psl. | Lokalizacija Joniškio krašte Šimkus 2 | Jnš, Sk, Žg Tamulis 12 | Jnš Tautkus 2, 4 | Jnš, Sk, Žg Tautvaišas 4 | Jnš, Sk, Žg Udrakis 5 | Žg Vaičiulis 12 | Žg Vaitkus 2 | Jnš, Žg Valiulis 12 | Jnš, Žg Vatiekunas 2 | Jnš, Sk Vatiekus 2 | Sk Vaitkunas 2 | Jnš Veniulis 12 | Sk Vitkunas 2 | Jnš Vitkus 2 | Jnš, Žg Žalakis 5 | Jnš Žygmantas 3 | Jnš, žodyne nuoroda į Zigmantas. Šlėkiavimo pavyzdys Žigulis 12 | Jnš, Sk, Žg 2 LENTELĖ. Pavardės, surašytos Slančiausko žodynėlyje, fiksuotos ir lokalizuotos Lietuvių pavardžių žodyne Šiaulių apylinkėse. Prie pavardės pažymėtas žodynėlio puslapis Alseikis 6 Akis 5 Akunis 5 Baliulis 11 Baltakis 5 Baltulis 11 Bandžiulis 11 Bartkunas 1 Batulis 11 Beniulis 11 Bičiulis 11 Brazdeikis 6 Budreikis 6 Cirtautas 4 Daumantas 3 Deikis 6 Dirmeikis 6 Eišmantas 3 Gailis 10 Gelgudas 10 Girkantas 9 Gudaitis 10 Gudanis 10 Gudas 10 Jankunas 1 Jeniulis 11 Jomantas 3 Ylakis 5 Kanteikis 6 Kantrimas 8 Kaulakis 5 Keršulis 11 Ketrakis 5 Kiauleikis 6 Kunas 1 Lapeikis 6 Laumakis 5 Lygeikis 6 Lymantas 3 Mačys 1 Mantrimas 8 Mažeikis 6 Mintautas 4 Mišeikis 6 144 Acta Linguistica Lithuanica LXX Mato Slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai Mitkus 1 Morkus 1 Noras 6 Noreikis 6 Nutautas 4 Perkūnas 1 Petreikis 6 Pranckunas 1 Putrimas 8 Razulis 12 Rimdeikis 6 Rimas 6, 8 Rimeikis 6, 8 RimVydas 8 Romas 8 Rudakis 5 Rupeikis 6 Rusteikis 6 Saveikis 6 Sereikis 6 Skabeikis 6 Skirmantas 3 Skruolis 12 Smalakis 5 Spirakis 5 Spudulis 12 Sudeikis 7 Sungaila 10 Šaikunas 2 Šakis 5 Šateikis 7 Šileikis 7 Šniuolis 12 Talmantas 3 Taurakis 5 Tvaskunas 2 Vidginis 13 Vidmantas 3 Virginis 13 Viskantas 9 Vismantas 3 Žutautas 4 3 LENTELĖ. Pavardės, nepatekusios į Lietuvių pavardžių žodyną, bet paliudytos LKI VS IAK ar ЛАФ Pavardė Slančiausko žodynėlyje, psl. Atitikmenys LKI VS IAK ir ЛАФ Akas 5 LKI VS IAK Akatis Aklailaitis 5 LKI VS IAK Akelaycia Akylius 5 Po šia pavarde įterptos pavardės Aukštakis, Ankštakis. Bartkus 1 LKI VS IAK Bartkienė Bertautis 4 Bratkunas 1 LKI VS IAK Bratkus Butgins 13 Dapkunas 1 LKI VS IAK Dapkunas Dirbeikis 6 LKI VS IAK Дырба Gailutis 10 LKI VS IAK Gaylis, Gailus Gatulis 11 LKI VS IAK Gatulis Gažtantis 4 LKI VS IAK Gažutis Ginkunas 1 LKI VS IAK Ginkunas Jankus 1 LKI VS IAK Jankus Jauneikis 6 LKI VS IAK Jawniškis Jaunys 6 LKI VS IAK Jawnis Kamantas 3 LKI VS IAK Kaman Kaunys 1 Straipsniai / Articles 145 JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ Pavardė Slančiausko žodynėlyje, psl. Atitikmenys LKI VS IAK ir ЛАФ Kušleikis 6 LKI VS IAK Kulis, Kuфlene Lygudas 10 LKI VS IAK Ligučka Longins 13 ЛАФ Logins (191), Lontāns (187), Lodēns (189) Sk liausteliuose Slančiauskas prirašė: (lotynu) Mačekunas 1 Mankunas 1 LKI VS IAK Mankunas Metgins 13 LKI VS IAK Medginis; ЛАФ Metens (189) Mickunas 1 LKI VS IAK Mickunas Mylakis 5 LKI VS IAK Miǰlachicia Mitkunas 1 LKI VS IAK Mitkunas Normantis 3 LKI VS IAK Nortautis 4 LKI VS IAK Nortowt Ogins 13 ЛАФ Ogrēns (190) Pašakis 5 Petrikunas 1 LKI VS IAK Petrikucia Plačakis 5 Plakis 5 LKI VS IAK Plakis Rimigailis 10 LKI VS IAK Rymgayīa Romutaitis 8 LKI VS IAK Помутайтис Stirpeikis 7 LKI VS IAK Stypeyko Jnš yra žinoma pavardė Stripeikis Striupeikis 7 LKI VS IAK Strypeyko Sutkunas 1 LKI VS IAK Sutkunas Tautavilis 4 Taučiunas 4 LKI VS IAK Tautckunas Tautinis 4 Tautginis 4 LKI VS IAK Tawtgin Tautgins 13 LKI VS IAK Tawtgin Tautkunas 2, 4 LKI VS IAK Tawtkus Viltautis 4 LKI VS IAK Wiłtowt, Wiłtutaitis Vijuolis 12 LKI VS IAK Wijuckas, Wypuk, Wijunaycie Višgaila 10 LKI VS IAK Wisginajicia Vytautas 4 LKI VS IAK Vitautis Žukantis 9 LKI VS IAK Zukas 146 Acta Linguistica Lithuanica LXX Mato S lančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai 4 LENTELĖ. Saločių (Pasvalio r.) pavardės Pavardė S lančiausko žodynėlyje, psl. Atitikmuo LPŽ Nėra atitikmens LPŽ Lokalizacija Aleksandra 14 + Nežinoma apie Saločius Čepuls 14 + Žinoma Jnš, Žg Dulmans 14 + Indre 14 + Vardas? Kepuls 14 + Kraučiūns 14 + Jnš, Žg Kulbokas 14 + Liesvenčiuns 14 + Liudvigs 14 + Nežinoma apie Saločius Mašaliuks 14 Mašals 14 + Matulionis 14 + Meldutis 14 + Mičiuks 14 + Mikaliuns 14 + Nežinoma apie Saločius Ožela 14 + LPŽ Oželas apie Saločius Putelis 14 + Žinoma Saločiuose ir Sk Rapols 14 + Nežinoma apie Saločius Strielčiuns 14 + Nežinoma apie Saločius Šaučiuns 14 + Nežinoma apie Saločius Švežiks 14 + Žinoma Jnš Tijunas 14 + Nežinoma apie Saločius Tuoms 14 Užkurs 14 + Nežinoma apie Saločius Verkys 14 + Nežinoma apie Saločius Vince 14 + LKŽ Vinca, Vincius. Nežinoma apie Saločius Žiedelis 14 + Straipsniai / Articles 147 JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ 5 LENTELĖ. Kaimų vardai (Pasvalio r., Saločiai) Kaimo (sodžiaus) vardas Atitikmo VŽ Atitikmuo Ž I, Ž II Atitikmo LKI GVS Bajorai Baltpamušis Ž II 85 Džietoniai (Džieto-nei?) Dzeltenpamušis Gniaužei LKI Grybkelei Gripkeliai Ž I 179 Kemenai VŽ 170 Ž II 133 Kubiliunai VŽ 184 Ž I 179, Ž II 143 Sadogala Saudogala Ž I 179, Ž II 273 Šakarnei VŽ 360 Ž I 179, Ž II 297 Tervedenai Žilpamušis Ž I 180, Ž II 361 6 LENTELĖ. Slandžiausko sugrupuotos vienkamienės pavardės Priesagos Pavyzdžiai -aitis, -elaitis Akilaitis, Romutaitis, Daugelaitis -al(a)s Mašals -an(a, i)s Dulmans -eikis Adeikis, Alseikis, Vijeikis, Budreikis, Brazdenkis, Dirmeikis, Jauneikis, Juodeikis, Kantrikis, Kiauleikis, Kušleikis, Lapeikis, Lydeikis, Lygeikis, Maldeikis, Mažeikis, Mišeikis, Noreikis, Petreikis, Rimdeikis, Rimeikis, Rupeikis, Rusteikis, Sereikis, Saveikis, Skaben kis, Striupeikis, Sudeikis, Stirpeikis, Šateikis, Šileikis -ela | -elis, -elaitis Daugela, Jagela, Mangelis, Ožela, Putelis, Žiedelis -ik(a)s Švežiks -ylius Akylius -okas Kulbokas -ol(a)s Rapols -(i)on(i)s Matulions -(i)uk(a)s Mičiuks, Mašaliuks 148 Acta Linguistica Lithuanica LXX Mato Slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai Priesagos Pavyzdžiai –(i)ulis Bandžiulis, Bičiulis, Bačiulis, Baltulis, Baliulis, Batulis, Beniulis, Braziulis, Bulys, Didžiulis, Gatulis, Jarulis, Jatulis, Jeniulis, Kaziulis, Keršulis, Kukulis, Liulis, Mačiulis, Matulis, Pakulis, Pečiulis, Pranciulis, Raziulis, Sabulis, Samulis, Spudulis, Staniulis, Stasiulis, Tamulis, Vaičiulis, Veniulis, Valiulis, Žigulis, Čepuls, Kepuls, –(i)unas | –(i)unis Akunis, Mikaliuns, Tijuns, Kriaučiūns, Liesvenčiūns, Šaučiuns, Strielčiūns –(i)uolis Skruolis, Šniuolis, Vijuolis –ur(a, y, i)s Užkurs –utis Meldutis, Romutis, Gailutis 7 L E N T E L Ė. Slančiausko sugrupuotos dvikamienės pavardės Kamienas Pavyzdžiai –akas (–akis) Balakas, Baltakis, Jautakis, Ylakis, Kaulakis, Ketrakis, Keturakis, Laumakis, Mylakis, Pašakis, Plačakis, Rudakis, Smalakis, Spirakis, Taurakis, Udrakis, Žalakis Gail- | –gaila, –gailius, –gailin(a)s, –gilas Gailis, Gailutis, Gailiunas, Songaila, Rimgaila, Višgaila, Jagaila, Kaišgaila, Kežgailins, Skirgaila, Songaila, Svidrigaila, Višgailius, Norgilas –ginis (–gins) Butgins, Dauginis, Lingins, Mergins, Ogins, Tautgins, Vidginis, Virginis Gud- | –gudas Gudas, Gudaitis, Gudanis, Gelgudas, Lygudas –kantas (–kantis) Viskantas, Daukantas, Girkantas, Žukantis –kunas (kūnas) Bartkunas, Bratkunas, Dapkunas, Ginkunas, Jankunas, Laikunas, Mankunas, Mačekunas, Mickunas, Mitkunas, Morkunas, Norkunas, Prankunas, Petrikunas, Ratkunas, Rimkunas, Stankunas, Sutkunas, Šaikunas, Šimkunas, Tautkunas, Tvaskunas, Vaitkunas, Vaitiekunas, Vitkunas –mantas (–mantis) Daumantas, Eišmantas, Jomantas, Kamantas, Lymantas, Normantis, Skirmantas, Talmantas, Vidmantas, Vismantas, Žygmantas Ram-, Rom-, Rim- | –rimas Ramonas, Ramačiunas, Romančionis, Rimaitis, Kantrimas, Mantrimas, Putrimas, Rimkus, Rimkūnas, Rimeikis, RimVydas, Rimgaila Taut- | –tautas (is) Bertautis, Bytautas, Butautis, Cirtautas, Gatavუტis, Gažtantis, Goštautas, Gintautas, Kontautas, Mintautas, Nortautis, Nutautas, Tautkus, Taučiūnas, Tautginis, Tautkunas, Tautinis, Tautvaišas, Tautavilis, Viltautis, Vytautas, Žutautas Straipsniai / Articles 149 JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ 8 LENTELĖ. Tautų, etninių grupių pavadinimai Słančiausko žodynėlyje Tautų, etninių grupių pavadinimai, psl. Aiškinimas Anglikai (Anglikonai, Ingeliškai) 17 Anglai, žymūs plieno gaminiais Cigonai 18 Juodi žmonės, vagys, sukčiai, šalbieriai, arklių mainininkai Čiuknas 18 Prasni žmogeliai, gyvenantys už Rygos Danai (Dakai) 18 Danija Džiukai 18 Džūkai, Suvalkų gubernijoje gyvena Estai 18 Tie patys, kas čiuknos Finnai 18 Čiuknų veislės, gyvena anapus Peterburgo Girenai ar Giruzei 18 Lietuvininkai Herulei 19 Tie patys, kas Girulei Gotai 18 Vokiški žmonės Gudai 19 Lietuviai, kas gyvena ant Vilniaus toj pusėj Graikai – (Grekai – Grekonys) 19 Seniai minavojami žmonės Holendai – (Olandai) 19 Olandiškos drobės gerosios perkant Igaunei 19 Latviškai tie patys Čiuknos Ingelčikai 19 Anglikai, anglikonai Jatvėžei, Jotvingai, Juodvyžei 19 Lietuvių tautos žmogeliai Kaklai 19 Maskolių kartos žmonės Kalmukai (Kalmikai) 19 Totorių kartos žmonės Prancūzai 20 Visi Žemaičiai žino Prusai 20 Daug lietuvininkų yra Rusai (- Ruskei) 20 Maskoliai, Slavonai Rusynai 20 Po Austrijos valdžia Slavonų tautos žmonės gyvena Saksai arba Zaksai 20 Vokiečių žmonės Scitai arba Skitai 20 Lietuvių senovės vardas, kol dar Lietuvoje jie negyveno Švedai 21 Nuo senovės minavojami ir mūsų visiems žinomi Trakai 21 Lietuvių giminė Turkai 21 Girdėti ir daugumai matyti žmonės Tutorei arba Tatarai 21 Lietuviams pažįstami karuose Valakai 21 Italais vadinas apie Romą Vokėčei 22 Kaimynai iš gilios senovės Vokžydžiai 22 Žydai, vokiškai apsirėdę 150 Acta Linguistica Lithuanica LXX Mato S lančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai Tautų, etninių grupių pavadinimai, psl. Aiškinimas Zaksai arba Saksai 22 Saksonijos vokiečiai Žemaičei 22 Lietuvninkai, gyvenantys žemesnėje vietoje ant pajūrio Žuivedai arba Švedai 23 Netoli nuo mūsų, už marių Žydai 23 Nuo senų laikų mums ir visame pasaulyje pažįstama tauta 9 LENTELĖ. Tautosakiniai, mitologiniai įvardijimai Slančiausko žodynėlyje Tautosakiniai, mitologiniai pavadinimai, psl. Aiškinimas Abrin akiai 17 Vienaa kai, jūrose gyvenantys Eidukai 18 Žmonės, išpjautais raumenimis kojose, greiti, nešiodavę gromatas Raganas ir Raganei 20 Burtininkai Šunburnei 21 Apžėlę žmonės Vienakei 21 Kas Abrin akiai Vilktakai 21 Iš žmonių vilkais pavirsdavę Žinei 22 Senovės Lietuvių kuningai 10 LENTELĖ. Socialinių sluoksnių, žmonių profesinės ir socialinės veiklos įvardijimai Slančiausko žodynėlyje Socialinių sluoksnių, profesinės ir socialinės veiklos ir kt. pavadinimai, psl. Aiškinimas Anarchistai 17 Labai nedori žmonės, naikina karalystes, muša valdinkus ir vyresnybę Bačkyrai 17 Driūti žmonės, ėdą arklius, šunis, kates Bajorai 17 Aukštesnioji žmonių karta Bambizai 17 Kalvinai arba liuterai Burliokai 17 Raudonais iš kelnių išlindusiais marškiniais žmonės, ateinantys iš maskolijos Ukininkai 21 Žemturiai Vingrai 22 Žmonės, kasmet vaikščiojantys su vaistais Ynamei 22 Grintelniņkai sodiečiai ir prie miestelių pakraščių gyvenantys žmonės Žygunai (= Žygunotai) 22 Kuningai žygiuotojai, žinių nešiotojai Straipsniai / Articles 151 JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ 11 LENTELĖ. Giminystės terminai (vienos priesagos vediniai, vienpakopiai) Slანčiausko žodynėlio dalyje Kas=Kits Priesagos ir kamienai | –aitis, –aite | –elis, –ela (–(i)ala) | –ytis, –yte | –utis, –(i)ute | –ina | –uva Tev– | + | + | + | + | | Sun– | + | + | + | + | | Vaik– | + | + | + | + | | Moč– | | | | + | | Mot– | | | | | + | Dukt– | + | + | | | | Dukr– | + | + | | + | | Ses– | + | + | + | + | | + Seser– | + | + | + | | | Iš viso: | 7 | 7 | 5 | 6 | 1 | 1 12 LENTELĖ. Ponas ir Žmogus vediniai Slანčiausko žodynėlio dalyje Kas=Kits Priesagos ir kamienai | –aitis | –elis | –ytis | –utis | –elaitis | –elytis | –utelis | –užėlis | Iš viso: Pon– | + | + | | + | + | | + | + | 6 Žmog– | + | + | + | + | + | + | + | + | 8 13 LENTELĖ. Giminystės terminai (dviejų priesagų vediniai, dvipakopiai) Slანčiausko žodynėlio dalyje Kas=Kits Kamienai ir priesagos | Tev– | Sun– | Vaik– | Moč–, Mot– | Dukt–, Dukr– | Ses– –elaitis, –elaite | + | + | | | | + –elytis | | | + | | | –utelis, –utela | + | + | + | + | | –užėlis, –užėla | + | + | + | | + | –utytis | | + | | | | –inaite | | | | + | | –inela | | | | + | | –inyte | | | | + | | Iš viso | 3 | 4 | 3 | 4 | 1 | 1 152 Acta Linguistica Lithuanica LXX Mato Slančiausko rankraštinis žodynėlis Lietuviški vardai Manuscript Dictionary Lithuanian Names by Matas Slančiauskas S U M M A R Y The manuscript legacy of Matas Slančiauskas (21st Feb. 1850–11th Mar. 1924), dedicated to the matters of language, is not yet known to the academic community and society. This article aims to present the manuscript dictionary Lithuanian Names by Matas Slančiauskas held in the manuscript collection of the Institute of Lithuanian Literature and Folklore and marked by two signatures: Lithuanian Scientific Society (Lith. LMD) and Institute of Lithuanian Literature and Folklore (Lith. LLTI) (Full signature: LMD I 1060. 6 sąs. 564). According to the folklorist Norbertas Vėlius, Slančiauskas compiled the dictionary Lithuanian Names around 1911–1915. Slančiauskas used to bind books from the sheets of paper of different uses. The book of the dictionary Lithuanian Names is made of 24 pages of columnar paper. Page width – 11.5 cm, height – 17.5 cm. 8 longitudinal columns can well be seen on the paper; they bear the following Russian titles: Мѣсяцъ, Число, № Арт., Паръ (this part is subdivided into smaller parts marked as 1. 2. 3.), Всего паръ., Цѣна, Руб., Коп. Longitudinal columns are drawn crosswise, each with 17 lines. In each page the columns bear the names (Lith. vardai (vardài)), which are numbered and written in winding characters. The numbering of the first part of the dictionary, Names, starts with number 2 and ends with 13. If the names do not fit in a single page and are moved into the next page, this page is left unnumbered. The second part of the dictionary Kas–Kits is marked by number 14, while the third part, Vardai=ir=vadinimai (nušaukimai) (Names=and=Callings), bears number 15. The following six pages are not numbered. Įteikta 2013 m. rugpjūčio 30 d. JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Lietuva [email protected] Straipsniai / Articles 153