Vakarų aukštaičių kauniškių dvigarsiai: kiekybės santykiai
Full text
193straipsniai / articles riMa bakŠienė Lietuvių kalbos institutas Mokslinių tyrimų kryptys: dialektologija, geolingvistika, ekspekísérleti fonetika, fonológia. VakarŲ aukŠtaiČiŲ kauniŠkiŲ dVigarsiai: A mennyiségi viszonyok tekintetében a nyelvjárásokra eltérő intonációs allofónok jellemzők: a the diphthongs of West highlanders in kaunas area: Quantitative ratio anotacija straipsnyje eksperimentiniais metodais analizuojama vakarų aukštaičių kauniškių (Vak) trijų šnektų – Marijampolės, Vilkaviškio ir Šakių – mišriųjų dvigarsių kiekybė. tiriamosioms Marijampolisi nyelvjárásban a kezdő hangsúlyú diftongusok i, u komponensei megnyúlnak, a Šakiai nyelvjárásban úgynevezett folyamatos intonáció található, a Vilkaviškisi nyelvjárásban pedig e jellemzők egyike sem figyelhető meg, ezért diftongusos szótagjainak prozódiai szerkezete áll a legközelebb a köznyelvhez. A tanulmány tárgyalja továbbá a Vak diftongusok mennyiségének értelmezését és jelölését a litván dialektológiai hagyományban. a, e. A Marijampolisi és Vilkaviškisi tyrimo rezultatai parodė, kad visose šnektose ilgiausi yra tvirtapradžiai dvigarsiai su dėmenimis nyelvjárásban jelentősen hosszabbak a megfelelő végső hangsúlyúaknál, a Šakiai nyelvjárásban azonban ez az időtartambeli különbség nem kifejezett. Az i, u komponenseket tartalmazó diftongusok teljes időtartama rövidebb. Visose šnektose skirtumas tarp šios grupės tvirtapradžių ir tvirtagalių dvigarsių yra labai mažas. Pirmojo dėmens trukmė neabejotinai yra svarbus dvigarsių su dėmenimis a, e priegaidžių požymis Marijampolės ir Vilkaviškio šnektose. Šakių šnektoje pirmojo dėmens trukmė nelaikytina esminiu priegaidžių požymiu. tai susiję su šnektoje egzistuojančia tęstine priegaide. dvigarsių su dėmenimis i, u grupėje pirmojo dėmens trukmė aiškiai skiria priegaides tik Marijampolės šnektoje, o Vilkaviškio ir Šakių šnektose šis požymis nesvarbus. A kezdő hangsúlyú diftongusok a, e komponensei minden nyelvjárásban félhosszúként értékelendők, az i, u komponensek pedig a Marijampolisi és Šakiai nyelvjárásban félhosszúak, a Vilkaviškisi nyelvjárásban rövidek. A Šakiai nyelvjárás valamennyi végső hangsúlyú diftongusának komponensei félhosszúként értékelendők, amelyeket a folyamatos intonáció megnyújtott. Főbb szavak: dialektológia, litván nyelvjárások, vegyes diftongus, intonáció, mennyiségi jegy. kulcsszavak: dialektológia, litván nyelvjárások, félkettőshangzó, szótaghangsúly, mennyiségi jegy.
194 acta Linguistica Lithuanica LXXI A jelölés az akut hangsúlyok első komponenseit i-vel és u-val riMa bakŠienė megnyújtja; A Šakiai-nyelvjárásban tehát a kutatási eredmények azt mutatták, hogy a leghosszabb kettőshangzók az a-t és e-t tartalmazó akut kettőshangzók, és ez minden the article analyses the quantity of semi-diphthongs in three subdialects of West highlanders in kaunas area (hereinafter referred to as Vak) namely: Marijampolė, Vilkaviškis and Šakiai. the researched subdialects feature various syllable accent allotones: Marijampolė subdialect nyelvjárásra jellemző. Marijampolė és Vilkaviškis nyelvjárásaiban lényegesen hosszabbak, mint a called continuous accent, meanwhile Vilkaviškis subdialect has none of the aforementioned features thus the prosodic composition of diphthong syllables is closest to the standard language. the article also discusses the the interpretation of Vak diphthongs quantity and marking in Lithuanian tradition of dialectology. cirkumflex változatok; eközben a Šakiai-nyelvjárásban ez a hosszbeli különbség nem olyan éles. Az i-t és u-t tartalmazó kettőshangzók közös időtartama rövidebb. Az e csoportba tartozó akut és cirkumflexus kettőshangzók közötti különbség igen csekély. Az akut kettőshangzók aés e-összetevőit félhosszúként tartják számon, míg az iés u-összetevők nyelvjárásonként változnak: Marijampolė és Šakiai nyelvjárásaiban félhosszúként, a Vilkaviškis-nyelvjárásban the length of the first component of diphthongs with a and e is an important accent feature in Marijampolė and Vilkaviškis subdialects. the duration of the first component in Šakiai subdialect is not considered as a crucial feature of accent. it is related to the existing continuous accent prevailing in the subdialect. in the group of diphthongs with i and u the duration of the first component clearly distinguishes accents only in Marijampolė subdialect, meanwhile in Vilkaviškis and Šakiai subdialects this feature loses importance. viszont rövidként tekintenek rájuk. A Šakiai-nyelvjárás cirkumflex kettőshangzóinak minden összetevőjét félhosszúnak tekintik, és a folyamatos hangsúly miatt megnyúlnak. 1. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A nyugati aukštaitis kauniškiai nyelvjáráscsoport vegyes kettőshangzóinak1 kísérleti vizsgálataiból mindeddig kevés áll rendelkezésre. A litván dialektológusok műveiben időtartamuk sajátosságait tik iš klausos. akivaizdu, kad dvigarsių ir jų dėmenų kiekybė priklauso ir nuo sudaromųjų elementų kokybės, ir nuo priegaidės įtakos. bendrinėje kalboje turima gana többnyire a hangsúlyfajtákkal való egyértelmű korreláció alapján írják le: félhosszúvá nyúlnak az akut kettőshangzók aés e-összetevői; Az i, u elemek, valamint az idegen eredetű , ɔ rövidek maradnak2; valamennyi ereszkedő kettőshangzó második eleme félhosszúvá nyúlik (bővebben lásd Pakerys 2003: 134–135, 220). A dialektológiai szakirodalomban leginkább a nyugati nyelvjárások emelkedő kettőshangzóinak első elemével kapcsolatos mennyiségről folyik vita. A kutatók egyetértenek abban, hogy az a, e elemek minden nyugati nyelvjárásban Az 1. cikkben csak az elsődleges kettőshangzókat elemezzük, a másodlagosakról nem esik szó. 2 Mindazonáltal el kell ismerni, hogy ez a modell csak ideális törekvésként létezik, a köznyelv számos használója hajlik arra, hogy az emelkedő kettőshangzók i, u elemeit is megnyújtsa.
Vakarų aukštaičių kauniškių dvigarsiai: kiekybės santykiai 195cikkek / articles a nyelvjárásokban megnyúlik, ez a megnyúlás azonban nem azonos fokú. korábbiak, mint a hosszúak (ká·lnas, kǽ·lmas). Ilyen jelölést a 20. század se darbuose labiau įprasta manyti, kad kirčiuoti dėmenys a, e Vak realizuojami második felének számos kiadványában találunk (zinkevičius 1966; 1994; Lkt 1970; Lka 1982: 68. térkép; Markevičienė 20013). Az újabb munkákban a nyugati nyelvjárások emelkedő kettőshangzóinak a, e elemeit gyakrabban félhosszúnak tekintik4 (ká.lnas, kǽ.lmas) (Lktf 2003; bacevičiūtė 2004; Vakka 2005; ŠŠt 2006; gat 2008; jat 2013). tik rytinės kauniškių dalies tekstuose dažniau žymimi ilgieji a·, e· (jaroslavienė 2010). Šių dėmenų žymėjimas dialektologų darbuose dažniausiai yra apibendrintas, suvienodintas, tik „Lietuvių kalbos tarmių joje dominuoja pusilgiai dėmenys a., e., bet chrestomatijos“ (Lktchr 2004) rengėjų stengtasi žymėti pagal konkretų tarimą, pasitaiko ir vienas kitas ilgasis. tvirtapradžių dvigarsių dėmenys i, u Vak plote labiau įvairuoja. jie dialektonuomonę ir ją atitinkantį žymėjimą (prmas, kúrmis) randame logų darbuose taip pat žymimi nevienodai. tradiciškai manyta, kad šiaurvakarinėje kauniškių dalyje šie dėmenys nepakinta nei kiekybiškai, nei kokybiškai. tokią daugelyje ankstesniųjų darbų (zinkevičius 1966; 1994; Lkt 1970; Lka 1982: 20 žemėl.; Markevičienė 2001). kai kur paminima, jog pakraščiais pasitaiko ir vienas kitas pusilgių dėmenų i., u. atvejis. XXi a. pradžioje, atlikus daugiau eksperimentinių tyrimų (apie juos žr. toliau), pradėta kelti mintis, kad ir šioje kauniškių dalyje dėmenys i, u tariami ne trumpieji, o pusilgiai; tik jie esą labai atviri, todėl kokybiškai aiškiai skiriasi nuo ilgųjų balsių (p.rmas, k.rmis). Ilyen jelölést számos újabb munkában találunk (Lktf 2003; bacevičiūtė 2004; Lktchr 2004; ŠŠt 2006; jat 2013). Az egyszerűsített transzkripcióval lejegyzett egyes szövegekben, különösen az iskolák számára készültekben, ezt a még mindig viták tárgyát képező megnyúlást nem rögzítik, hanem rövid i, u elemeket írnak (Vakka 2005; gat 2008). Korábbi források adatai szerint (zinkevičius 1966; 1994; Lkt 1970; Lka 1982: 20. térkép), a nyomatékos kezdőtagú kettőshangzók i, u elemeinek megnyúlása (a hosszú magánhangzók szintjéig) a gražškiai–Šunska–kazlų rūdà–agukiškė–kaũ nas5 hozzávetőleges vonaltól kezdődik; itt is általánosan rögzíthető az i, u elemek megnyúlása, hosszúságuk azonban változó – több hosszú eset fordul elő, de félig hosszúakat is feljegyeztek (žr. 1 pav.) ir apima visą pietrytinę Vak dalį. naujesniuose darbuose šiose šnekto- (Lktf 2003; Lktchr 2004; Vakka 2005; jaroslavienė 2010). 3 Bár a kiadvány már a XXI. század elején jelent meg, a szövegek többségét a XX. század végén rögzítették, a kiadvány szerzője pedig az idősebb dialektológus-generációhoz közelebb álló transzkripciós elveket követi. 4 Sajnos az újabb források többsége egyelőre csak a Vak északi részéről készült, így nem szemléltetik a Vak kettőshangzórendszerének egészét. 5 Megjegyzendő, hogy a Litván nyelvjárások chrestomathiájának térképein az izoglosszákat az Lka pagrindu. Lka rengėjų žemėlapiai braižyti tik pagal duomenis, surinktus iš klausos, eksperimentiniais térképei alapján rajzolták; az akkori kutatásokra nem támaszkodtak. Ezért az Lka térképei (különösen a fonetikai sajátosságoknak szenteltek) nem mindig tükrözik a XX. század közepi tényleges helyzetet, továbbá a XXI. században számos izoglossza lokalizációja is megváltozhatott. A jövőben a térképeket a kísérleti kutatások eredményeire támaszkodva feltétlenül pontosítani kell.
196 acta riMa bakŠienė Linguistica Lithuanica LXXI 1 P a V. Vak területe és a legfontosabb izoglosszák6 6 A térképet a cikk szerzője a Lietuvių kalbos tarmių chrestomatija (Vilnius, 2004) című kiadványban található kaunasi nyelvjárási alnyelvjárás térképe alapján készítette.
Vakarų aukštaičių kauniškių dvigarsiai: kiekybės santykiai 197 cikkek / articles A Vak feszes végű kettőshangzóinak kiejtése és jelölése a dialektológusok munkáiban szintén eltérő. Gondot okoz a kaunasi nyelvjárási alnyelvjárás északi része, amelyben a feszes végű hangsúlynak egy jellegzetes allotonja – folyamatos hangsúly – található (lásd az 1. ábrát). Ezt az allotont a régióval foglalkozó számos munka leírja, sajnos azonban a korábbi évek forrásaiban jellemzőit szintén csak hallás alapján határozzák sio dėmenis, kurių ne tik antrasis, bet ir pirmasis gauna tam tikrą spūdį ir yra pameg. Hangsúlyozzák, hogy a feszes végű hangsúly mindkét kettőshangzón keresztül folytatódik, vagy a kettőshangzó megnyúlik (Zinkevičius 1966: 36; 1994: 32; Lkt 1970: 29; Lka 1982: 125). A dialektológusok munkáiban ennek a hanglejtésváltozatnak a jelölése mindmáig háromféle volt: 1) az összetevők megnyúlását és nyitottságát nem jelölik7 (vkas, kũpas) (Lkt 1970; Markevičienė 2001; Vakka 2005); 2) mindkét összetevőt félhosszúként jelölik, az i, u nyitottságát nem jelölik (v..kas, kũ..pas) (zinkevičius 1966; 1994); 3) mindkét összetevő félhosszú, az i, u nyitottságát jelölik (v..kas, k..pas) (Lktf 2003; bacevičiūtė 2004; Lktchr 2004; ŠŠt 2006; gat 2008; jat 2013). Tehát a kutatók többsége e diftongusok mindkét összetevőjét félhosszúnak tekinti, csupán az i, u nyitottságával kapcsolatban vannak kétségek (bővebben lásd: bacevičiūtė 2005: 42). Vak déli részén, ahol nincs folyamatos hanglejtés, a cirkumflexszel hangsúlyozott diftongusokat nagyjából mindenütt egyformán ejtik, a második összetevőt hangsúlyozva és megnyújtva; ezt leggyakrabban félhosszúnak tekintik. 2. kísérleti vizsgálatok a nyugati felső-aukštaitis kaunasiak diftongusairól Kísérleti fonetikai módszerekkel mindmáig részletesebben csak Vak északi részének (a Šakiai nyelvjárásának) diftongusait vizsgálták. Megállapították, hogy az akut és a cirkumflexszel hangsúlyozott diftongusok időtartamának (mind az összidőtartamnak, mind az egyes összetevők időtartamának) arányai változóak, bár valamivel gyakrabban az akut diftongusok hajlamosak hosszabbak lenni. Az időtartam jellemzői nem lehetnek jelentősek Vak e részének diftongusos szótagjai hanglejtésének megkülönböztetésében; számukra fontosabbak az alaphang paraméterei: a tartomány (az akut diftongusoké sokkal szélesebb) és a csúcs emelkedésének ideje (az akut diftongusok csúcsai sokkal korábban emelkednek ki) (bővebben lásd: bacevičiūtė 2004: 86–113). nagyobb figyelmet szenteltek az északi nyugati rész tőhangsúlyos kettőshangzóinak az i, u elemekkel. Ezeket az elemeket az egyes rövid i, u magánhangzókkal, valamint a hosszú i·, u· magánhangzókkal hasonlították össze. megállapították, hogy a kettőshangzók elemei hozzávetőleg 1,7-szer hosszabbak a rövid magánhangzóknál, és mindössze 0,8-szor rövidebbek a hosszú magánhangzóknál. a kutatók szerint a raseiniai nyelvjárásban szokásosabbak a tőhangsúlyos kettőshangzók félig hosszú, nyílt elemei: ., daroma išvada, kad didžiajai daliai šiaurinių Vak šnektų (kaip ir pietų žemaičiams . (bővebben lásd: bacevičiūtė 2001: 12–19; bacevičiūtė 2004: 89; bacevičiūtė, Leskauskaitė 2004: 12–14; Vaišnienė, bacevičiūtė 2005: 292–302). 7 helyenként mindkét elem fölé két cirkumflexjelet írnak, helyenként pedig egy hosszú jelet. ez valószínűleg csupán a nyomdák technikai lehetőségei miatt kialakult változatosság.
198 riMa bakŠienė acta Linguistica Lithuanica LXXI 3. tyriMo tiksLas, MedŽiaga, Metodika Šiame straipsnyje išsamiai analizuojama trijų Vak šnektų – Marijámpolės, A Vilkaviškisés Šakiai-nyelvjárás – a vegyes kettőshangzók mennyisége. a vizsgálathoz kiválasztott nyelvjárások, reprezentuojančios Vak arealus, turinčius skirtingus dvigarsinių skiemenų prozodinius požymius (žr. 1 pav., 1 lentelę). 1. Táblázat. A Vak kettőshangzós szótagjainak prozódiai jegyei Šnekta PoŽyMis Mrj 8 Vlkv Šk tvp dėmenų i, u ilginimas + – – folytonos intonáció – – + A tanulmány fő célja a Vak nyugati részének kettőshangzós szótagjai mennyiségi szerkezetének és annak a prozódiai elemekkel (intonációkkal) való korrelációjának részletes tárgyalása. részfeladatok: 1) a vizsgált Vak nyelvjárások a, e összetevőket tartalmazó kettőshangzóinak mennyiségi jegyeit meghatározni; 2) a su dėmenimis i, u kiekybės požymius; 3) pateikti trijų skirtingų arealų dvigarsių vizsgált Vak nyelvjárások kettőshangzóinak mennyiségi viszonyait, valamint a Vak nyugati része kettőshangzós szótagjai mennyiségének általános törvényszerűségeit meghatározni. Medžiaga įrašyta šiose vietovėse: Marijampolės rajone – Marijampolės seniūnijos svetlcos kaime, esančiame maždaug 10 km į pietvakarius nuo Marijampolės; Vilkaviškio rajone – Pãjevonio seniūnijos trlaukio kaime, esančiame maždaug 20 km į pietvakarius nuo Vilkaviškio; Šakių r. – Lukši miestelyje, esančiame maždaug 8 km rytus nuo Šakių (žr. 1 pav.). tyrime dalyvavo po 6 diktorius iš kiekvienos vietovės (po 3 moteris ir 3 vyrus, mokančius gimtąją šnektą; stengtasi, kad tarp jų mind a fiatalabb, mind az idősebb nemzedék képviselői). A felvétel módszere a következő volt: a nyelvjárást jól ismerő adatközlő elmondta a szükséges mondatot9, az adatközlő pedig 3–5 alkalommal megismételte. rövid mondatokban a következő szavakat kell beírni a szükséges kettőshangzókkal: leesett a kalapács a pad alá: nagyon kemény volt; nekem kinőtt egy karpa: mindent elgörbít az a gyerek; te, sötét, gyere ide: már a sötétségen át visszajött10; az asztal széle éles: itt meredek a part; itt egy híd volt: kevés fér bele a fazékba / in; a 8 rövidítések magyarázata a cikk végén található. 9 az anyag rögzítésében nyújtott segítségért köszönet marijampolėi kolléganőmnek, Ona Aleknavičienėnek és a vilkaviškisi Sigitának Langaitienei. 10 A marijampolėi nyelvjárásban e helyett ezt a mondatot jegyezték fel: Megztinį tasų nupirko, nes žodis liškių kirčiuojamas tvirtapradiškai.
Vakarų aukštaičių kauniškių dvigarsiai: kiekybės santykiai 199straipsniai / articles tamsą marijampošértas tas paršas : smagiai keta ta(i)s malkas; most korán sötétedik: tegnap az a šniūras; mano žéntas padarė : vienas ceñtas nukrito; sulūžo tltas per upę : da(r) šitas tas puodas; jai skrtas buvo : rudenį skista tos rankos; labai kmsta tas vaikas : kietai kištas tas skilandis; vakar spntą pirkom : vasarą spiñta tos musės; tiesiog (už)pùltas11 to brudo : visas pukas atėjo; jau (pa)kùrtas tas pečius : visas tutas pratámadó csapott le; el volt (el)tolva az az asztal: teljesen görbe volt; hozzánk eljött Kùnca: nyáron (el)görbül az a gyerek. A Praat számítógépes hangelemző programmal szegmentálták a hangokat, és kiszámították a kettőshangzó teljes időtartamát (ms), valamint az első elem12 időtartamát (ms, százalékban)13. Ezután az adatokat átvitték az ExCEL programba, amelyben kiszámították a szükséges időtartam-átlagokat és grafikonokat készítettek. 4. bendroji trukMė (absoLiutusis iLguMas) Pirmiausia pravartu paanalizuoti atskirų Vak šnektų dvigarsių trukmės eiles (žr. 2 lentelę). jose galima pastebėti dvigarsių savaiminės (priklausančios nuo dėmenų kokybės) ir funkcinės (lemiamos priegaidės) trukmės sąveiką14 skirtingose šnektose. A táblázatból látható, hogy valamennyi nyelvjárásban a leghosszabbak az a, e elemeket tartalmazó ereszkedő kettőshangzók. A marijampolėsi és vilkaviškisi nyelvjárásban a leghosszabb kettőshangzó az él (327, 277 ms), a šakiųi nyelvjárásban pedig az én (240 ms). A táblázat tetején megfigyelhetők a nyelvjárások elsődleges, bár csekély különbségei: a marijampolėsi és vilkaviškisi listák tetején csak ereszkedő kettőshangzók állnak, míg a šakiųi nyelvjárásban nagyon hosszú, köztük néhány emelkedő kettőshangzó is található – e (240 ms), a (230 ms). Ezeknek az időtartam-soroknak az összeállításakor azt várták, hogy valamennyi nyelvjárásban a nyolc leghosszabb kettőshangzó első helyét éppen az a, e elemeket tartalmazó ereszkedő kettőshangzók foglalják majd el, azonban a nyolcatoje vietoje atsidūrė tvirtagaliai – Marijampolės ir Šakių añ (269, 213 ms), Vilkaviškio – eñ (236 ms). 11 az anyag szegmentálásakor a szükségtelen szó-előtagokat eltávolították. A 12. cikk nem tárgyalja a második komponens időtartamát, mivel – amint az áttekintett szakirodalomból látható – a vak kettőshangzók második komponense nem problematikus, továbbá időtartama az esetek többségében az első komponens időtartamától függ. 13 Az összidőtartam kiszámításakor csak az abszolút időtartamértékekkel dolgoztunk, mivel a vizsgált szópárok az esetek többségében nem voltak minimális párok, így nem volt lehetőség a kettőshangzó relatív időtartamának kiszámítására, vagyis annak meghatározására, hogy a kettőshangzó időtartama a teljes szó időtartamának mekkora részét teszi ki. Minimális párok hiányában csak a kettőshangzó egyes Šis santykis straipsnyje reiškiamas ir aptariamas procentais. komponenseinek relatív időtartama számítható ki, vagyis az, hogy a kettőshangzó mekkora részét foglalja el annak komponense. 14 A veleszületett és funkcionális prozódia terminusairól lásd: Pakerys 1982: 10.
200 acta riMa bakŠienė Linguistica Lithuanica LXXI 2. táblázat. A vak kettőshangzók összidőtartamának sorozata (ms) sorsz. a kettőshangzó teljes időtartama (ms) Mrj Vlkv Šk 1. él 327 él 277 én 240 2. án 305 án 252 e 240 3. én 284 ém 251 él 233 4. ém 283 ám 248 ár 232 5. ám 281 én 241 a 230 6. ér 279 ér 239 án 228 7. ár 279 ál 236 ál 216 8. añ 269 eñ 236 añ 213 9. ál 267 ár 235 eñ 213 10. ún 260 e 235 ém 211 11. e 251 e 229 n 210 12. n 250 añ 228 a 208 13. eñ 247 iñ 221 e 208 14. l 247 a 214 ún 208 15. a 247 a 212 u 203 16. u 243 i 210 úl 201 17. iñ 238 a 209 uñ 199 18. r 233 u 209 e 198 19. úm 232 ún 208 iñ 194 20. m 231 e 207 a 194 21. úl 229 n 207 u 194 22. e 228 u 205 úm 192 23. u 226 r 196 úr 192 25. e 222 m 192 m 174 összefoglalva ezeket az elsődleges megfigyeléseket megállapítható, hogy a diftongusok általános időtartama 24. uñ 225 u 195 ám 190 minden nyelvjárásban hosszabb, mint a megfelelő ereszkedő hangsúlyúaké, a Šakiai 26. a 220 l 192 u 173 27. úr 219 i 191 ér 173 28. i 218 uñ 191 l 169 29. a 208 úl 183 i 168 30 i 206 úm 181 r 167 31. i 205 i 179 i 147 32. u 198 úr 175 i 141
Vakarų aukštaičių kauniškių dvigarsiai: kiekybės santykiai 201cikkek / articles a második nyolcasban (9–16. sor) kirajzolódik a Marijampolisi és a Vilkaviškisi nyelvjárás különbsége: itt a Marijampolisi nyelvjárás a, e összetevőjű eső hangsúlyú kettőshangzói és az i, u összetevőjű emelkedő hangsúlyú kettőshangzói kerültek elő, míg a Vilkaviškisié – kizárólag különféle i, u összetevőjű nimis. taigi matyti, kad Marijampolės šnektos tvirtapradžiai dvigarsiai su dėmenieső hangsúlyú kettőshangzók, jóval hosszabbak. A Šakiai nyelvjárás második nyolcasa igen változatos, valamiféle világosabb tendenciát nehéz felismerni. a lės ir Vilkaviškio šnektose dominuoja dvigarsiai su dėmenimis i, u, o Šakių – dauharmadik nyolcasban (17–24. sor) Marijampolise több a, e összetevőjű kettőshangzó található. A táblázat alján (25–32. sor) a Marijampolisi nyelvjárásban szinte kizárólag különféle összetevőjű eső hangsúlyú kettőshangzók láthatók, a Vilkaviškisi és a Šakiai nyelvjárásban – emelkedő és eső hangsúlyúak, de csak i, u összetevőkkel. A legrövidebbek a Marijampolisi nyelvjárás u (198 ms), a Vilkaviškisi – úr (175 ms), a Šakiaié – i (141 ms). nyelvjárásban azonban ez a különbség nem szembetűnő; az i, u elemeket tartalmazó kmės eilės išryškino tokias tendencijas: tvirtapradžiai dvigarsiai su dėmenimis a, e diftongusok csoportjában csak a Marijampolėi nyelvjárás emelkedő hangsúlyú diftongusai hosszabbak, a Vilkaviškisi és a Šakiai nyelvjárásban a különbség nem szembetűnő. a továbbiakban a diftongusokat érdemes külön tárgyalni: az a, e, valamint az i, u elemeket tartalmazókat. Mennyiségi arányaik és a hangsúlytípustól való függésük mindhárom összehasonlított nyugati nyelvjárásban nagyon eltérő. Az a, e összetevőjű kettőshangzók teljes időtartamát vizsgálva (lásd 2–4. ábra, 3. táblázat) megállapítható, hogy e csoport emelkedő és eső hangsúlyú kettőshangzóinak arányai hasonlóak a Marijampolisi és a Vilkaviškisi nyelvjárásban, Šakiai nyelvjárásában azonban teljesen eltérőek. A Marijampolisi és a Vilkaviškisi emelkedő hangsúlyú kettőshangzók kétségtelenül hosszabbak az eső hangsúlyúaknál. A Marijampolisi nyelvjárás e csoportba tartozó emelkedő hangsúlyú kettőshangzóinak teljes időtartam-átlaga 288, az eső hangsúlyúaké – 236 ms (1,22 : 1), az időtartam különbsége mindkét esetben statisztikailag szignifikáns. A vilkaviškisi nyelvjárás diftongusainak időtartambeli különbsége kisebb, a megfelelő átlagok és arányok – 247 és 221 ms (1,12 : 1), statisztikailag megbízható azonban csak az a komponenst tartalmazó diftongusok időtartamának különbsége. A šakiai nyelvjárás kezdő és záró hangsúlyos diftongusainak teljes időtartama gyakorlatilag nem különbözik – 215 és 213 ms (1,01 : 1), ezt a statisztikai értékelés is megerősíti: mindkét esetben a Student-féle kritérium értékei kisebbek a 95%-os valószínűségi szint kritikus értékeinél. Egészen más arányokat látunk az i, u komponenseket tartalmazó diftongusok teljes időtartamát ábrázoló grafikonokon és táblázatban (lásd az 5–7. ábrát és a 4. táblázatot). mennyiségi szempontból a teljes időtartam alapján a marijampolėsi és a šakiai nyelvjárás diftongusai tűnnek hasonlóbbnak. A marijampolėsi nyelvjárás e csoportba tartozó kezdő és záró hangsúlyos diftongusainak teljes időtartamára vonatkozó átlagok 238 és 219 ms (1,09 : 1), a šakiai nyelvjárásban pedig 189 és 177 ms (1,07 : 1). statisztikailag azonban csak a marijampolėsi nyelvjárásé megbízható
208 acta riMa bakŠienė Linguistica Lithuanica LXXI A vizsgált Vak kezdő hangsúlyos diftongusok első komponensének időtartamát összehasonlítva két dolog figyelhető meg: valamennyi nyelvjárásban az a, e komponenseket tartalmazó kezdő hangsúlyos diftongusok inkább hosszabbodnak, mint az i, u komponenseket tartalmazók; A marijampolėi nyelvjárás minden kezdőhangsúlyos összetevője erősebben hajlamos megnyúlni, mint a másik két nyelvjárásé. E tendenciákat az átlagos időtartamok és arányok is megerősítik. A marijampolėi, vilkaviškisi és šakiai kezdőhangsúlyos, a, e összetevőjű kettőshangzóinak első összetevője átlagosan 191, 155 és 135 ms (1,42 : 1,15 : 1), az i, u összetevőjű megfelelő kettőshangzóké pedig 132, 88 és 102 ms (1,5 : 1 : 1,16). A mojo dėmens trukmės vidurkiai yra 124, 116 ir 130 ms (1,07 : 1 : 1,12), atitinkavégsőhangsúlyos kettőshangzók első összetevőinek időtartambeli különbségei valamennyi vizsgált nyelvjárásban csekélyek. A marijampolėi, vilkaviškisi és šakiai, a, e összetevőjű kettőshangzóinak első összetevői, valamint az i, u összetevőjű kettőshangzók első összetevői – 108, 91 és 98 ms (1,19 : 1 : 1,08). 6. Az első összetevő időtartama (Százalékos megnyúlás) a pontosabb mennyiségi arányokat és a vizsgált nyelvjárások különbségeit az első összetevő százalékos hosszúságának vizsgálata tárja fel. E vizsgálatok során azt számították ki, hogy a teljes kettőshangzó időtartamának hány százalékát teszi ki az első összetevő időtartama. rezultatai – 10 lentelėje. 10. lentelė. A vak kettőshangzó első elemének időtartama (százalékban) Példa Az első elem Az első (százalékban) Példa elem időtartama időtartama (százalékban) Mrj Vlkv Šk Mrj Vlkv Šk k<ál>tas : 64,4 62,9 60,9 š<i>tas 59,7 47,2 43,6 t<l>tas : 57,1 53,5 41,7 k<ár>pa : 57,3 68,0 65,6 k<a>tas sk<r>t47,9 46,9 as : 59,7 53,2 58,6 k<a>po 54,1 53,5 67,6 63,0 sk<i>sta 57,6 54,4 60,2 t<ám>s- /ų 50,5 48,4 ta : 66,7 k<i>št59,1 as 48,1 57,8 54,3 k<m>s41,8 43,4 ta : 55,5 43,2 44,8 t<a>sąk<án>ta54,7 s: 64,4 60,1 sp<iñ>ta sp<n>tą 46,9 43,8 57,8 60,1 : 54,2 39,9 53,6 54,7 kr<añ>tas 55,1 k<él>tas : p<u>kas 64,7 62,7 47,4 47,7 p<úl>tas : 70,1 52,3 62,0 55,7 52,3 61,2 t<e>pa 49,1 50,4 š<ér>tas 66,7 : 69,9 67,6 t<u>tas 78,6 55 50,3 58,3 k<úr>tas t<ém>s- : 61,5 53,7 ta : 67,6 53,6 61,1 59,2 k<e>ta st<úm>t60,1 62,1 as : 48,1 38,2 44,2 : 66,4 64,6 t<e>pt68,7 as 50,8 K<ún>ca : 47,3 53,7 57,1 47,3 k<u>pas 54,3 42,6 40,3 c<eñ>tas 50,2 51,5 57,3 ž<én>tas 64,7 k<uñ>ta 50,3 43,6 47,7
Vakarų aukštaičių kauniškių dvigarsiai: kiekybės santykiai 209straipsniai / articles dvigarsių su dėmenimis a, e grupėje (žr. 14–16 pav., 11 lentelę) panašus pirmojo dėmens procentinis ilgumas yra Marijampolės ir Vilkaviškio šnektose. MariA jampolėi nyelvjárás tőhangsúlyos kettőshangzóinak első eleme 66,4-et alkot, míg lių – 52,5 proc. (1,27 : 1), Vilkaviškio atitinkamai – 62,8 ir 52,5 proc. (1,2 : 1), šiuos skirtumus paremia ir statistinis vertinimas. Visai kitokia padėtis Šakių šneka mellékhangsúlyosban. A százalékos időtartam eredményei még világosabban šioje šnektoje nėra reikšmingas kriterijus priegaidėms skirti. Šakių šnektos šios grupės tvirtapradžių dvigarsių pirmasis dėmuo sudaro 62,9, o tvirtagalių – 61 proc. (1,03 : 1), skirtumai nereikšmingi statistiškai. 14–16 PaV. Vak tvirtapradžių ir tvirtagalių dvigarsių su pirmaisiais dėmenimis a, e mutatják, hogy az első elem időtartama az első elem időtartama (%) 17–19 PaV. A tőhangsúlyos és mellékhangsúlyos, i, u első elemeket tartalmazó kettőshangzók első elemének időtartama (%)
210 acta riMa bakŠienė Linguistica Lithuanica LXXI 11. táblázat. Az a, e elemeket tartalmazó kettőshangzók első elemének időtartamának statisztikai értékelése Nyelvjárás kétgarsis nx (ms) s (ms) v (%) 95 % pasikl. int. (ms)t > < tα Mrj <á>R <a> 24 24 65,5 51,9 2,3 3,3 3,5 6,4 61,9 ÷ 69,1 46,6 ÷ 57,2 t = 6,75 > t(0,999) = 5,96 <é>R 24 <e> 24 67,2 2,2 3,3 52,9 4,9 9,3 63,7 ÷ 70,6 45,1 ÷ 60,7 t = 5,3 > t(0,995) = 4,32 Vlkv <á>R 24 <a> 61,4 2,9 4,7 24 50,9 3,8 7,5 56,8 ÷ 66,0 44,8 ÷ 56,9 t = 4,42 > t(0,995) = 4,32 <é>R <e> 24 24 64 54,3 2,8 6,7 4,4 12,3 59,6 ÷ 68,5 43,6 ÷ 64,9 t = 2,67 > t(0,95) = 2,45 Šk <á>R <a> 24 24 60,7 60,5 4,7 4,5 7,8 7,4 53,3 ÷ 68,2 53,3 ÷ 67,6 t = 0,09 < t(0,95) = 2,45 <é>R 24 <e> 24 64,7 11,5 61,8 5,7 9,3 17,7 46,5 ÷ 82,9 52,7 ÷ 70,9 t = 0,46 < t(0,95) = 2,45 dvigarsių su dėmenimis i, u grupėje (žr. 17–19 pav., 12 lentelę) vėlgi išsiskiria Marijampolės šnekta. Procentinio ilgumo duomenys patvirtina, kad joje tvirtapradžių dvigarsių dėmenys gerokai ilgesni. Marijampolės šnektos tvirtapradžių dvigarsių pirmasis dėmuo sudaro 55,9, o tvirtagalių – 49,4 proc. (1,13 : 1). tačiau statistiškai skirtumas nėra reikšmingas, taigi šios grupės tvirtapradžių dvigarsių pira mūveletek elemének megnyúlása kétségtelenül kisebb fokú, mint az a, e elemek megnyúlása. Vilkaviškis és Šakiai nyelvjárásainak helyzete hasonló, ezekben nincs jelentős különbség e csoport kezdőhangsúlyos és végzőhangsúlyos kettőshangzóinak első elemei között. A Vilkaviškis nyelvjárásban az első elem 46,1 és 45,8 százalékot (1,01 : 1), Šakiai nyelvjárásában pedig rendre 53,6 és 55 százalékot (1 : 1,03) tesz ki. 12. táblázat. Az i, u elemeket tartalmazó kettőshangzók első elemének időtartamértékelése statisztikailag Nyelvjárás Kettősgarsis nx (ms) s (ms) v (%) 95 % pasikl. int. (ms)t > < tα Mrj <>R 24 <i> 24 50 55,7 2,8 5,0 5,1 10,3 51,3 ÷ 60,1 41,8 ÷ 58,1 t = 1,98 < t(0,95) = 2,45 <ú>R 24 <u> 24 55,6 5,6 48,8 5,2 10,0 10,6 46,7 ÷ 64,5 40,6 ÷ 57,1 t = 1,78 < t(0,95) = 2,45 Vlkv <>R <i> 24 24 45,9 5,7 44,5 12,5 6,0 13,4 35,0 ÷ 54,0 36,8 ÷ 55,0 t = 0,34 < t(0,95) = 2,45 <ú>R 24 <u> 24 47,9 7,0 45,5 4,4 9,7 14,6 36,7 ÷ 59,0 38,5 ÷ 52,5 t = 0,58 < t(0,95) = 2,45
Vakarų aukštaičių kauniškių dvigarsiai: kiekybės santykiai 211cikk / articles Nyelvjárás Kettőgarsis nx (ms) s (ms) v (%) 95 % pasikl. int. (ms)t > < tα Šk <>R 24 <i> 24 53,9 6,3 53,6 7,3 11,6 13,6 43,9 ÷ 63,8 42,0 ÷ 65,2 t = 0,06 < t(0,95) = 2,45 <ú>R 24 <u> 24 53,3 7,0 56,6 10,1 13,1 17,8 42,2 ÷ 64,4 40,5 ÷ 72,6 t = 0,53 < t(0,95) = 2,45 Az összesített százalékos időtartam-adatokat a 13. táblázatban láthatjuk. 13. TÁBLÁZAT. az első elem időtartamának összesített átlagai (százalékban) és a kettőshangzók időtartamának arányai az időtartam átlaga (százalékban) az időtartam aránya típus Mrj Vlkv Šk Mrj Vlkv Šk tvp a, e 66,4 62,8 62,9 1,06 1,00 1,002 tvp i, u 55,9 46,1 53,6 1,21 1,00 1,160 tvg a, e 52,5 52,5 61,0 1,00 1,00 1,160 tvg i, u 49,4 45,8 55,0 1,08 1,00 1,200 A három nyelvjárás hangsúlyos első elemű kettőshangzóinak százalékos időtartamát értékelve (lásd a 7. táblázatot) megállapítható, hogy ebben az esetben az időtartam-különbségek sokkal kisebbek, mint az abszolút időtartam számításakor (lásd az 5. táblázatot). Az a, e összetevőjű kettőshangzók első vidurkiai yra 66,4, 62,8 ir 62,9 proc. (1,06 : 1 : 1,002). dvigarsių su dėmenimis i, összetevőjének időtartama a csoportban alig különbözött: a marijampolėsi, vilkaviškisi és šakiai nyelvjárások u csoportjában a különbségek kifejezettebbek. A legrövidebbnek a vilkaviškisi nyelvjárás e csoportba tartozó kettőshangzóinak első összetevői bizonyultak, a marijampolėsi és šakiai nyelvjárások helyzete garsių su dėmenimis a, e pirmųjų dėmenų trukmė panaši, o Šakių šnektoje jie yra hasonló – 55,9, 46,1 és 53,6% (1,21 : 1 : 1,16). A hangsúlyos második összetevőjű kettőshangzók arányai eltérőek. A marijampolėsi és vilkaviškisi nyelvjárásokban kétszer hosszabbak – 52,5, 52,5 és 61% (1 : 1 : 1,16), az i, u összetevőjű megfelelő kettőshangzók esetében pedig – 49,4, 45,8 és 55% (1,08 : 1 : 1,2). 7. rezuLtatŲ aPibendriniMas ÉS KÖVETKEZTETÉSEK • A teljes időtartam alapján valamennyi nyelvjárásban az a, e összetevőjű, első összetevőjükön hangsúlyos kettőshangzók a leghosszabbak. A marijampolėsi és vilkaviškisi nyelvjárásokban jelentősen hosszabbak a megfelelő, második összetevőjükön hangsúlyos kettőshangzóknál, míg a šakiai nyelvjárásban a különböző hangsúlyviszonyú kettőshangzók időtartamának különbsége nem feltűnő.
212 acta Linguistica Lithuanica LXXI az i, u összetevőjű kettőshangzók teljes riMa bakŠienė időtartama kisebb. Valamennyi nyelvjárásban e csoport első, illetve második összetevőjükön hangsúlyos kettőshangzói közötti különbség nagyon csekély. A marijampolisi és šakiai nyelvjárásban kissé hosszabbak szoktak lenni a hangsúlyos első tagú kettőshangzók, a vilkaviškisi nyelvjárásban pedig a hangsúlyos második tagúak. A teljes időtartam alapján a marijampolisi nyelvjárás kettőshangzói a leghosszabbak, a šakiai nyelvjáráséi pedig a legrövidebbek. ez valószínűleg az első elem eltérő mértékű megnyúlásával függ össze A Vak nyelvjárásokban. • Az a, e elemeket tartalmazó kettőshangzók csoportjában az első elem időtartama kétségtelenül fontos intonációs jegy a marijampolisi és a vilkaviškisi nyelvjárásban. A šakiai nyelvjárásban a hangsúlyos első tagú kettőshangzók első eleme jelentősen nem különbözik a hangsúlyos második tagúakétól, ezért időtartama nem tekinthető az intonáció lényeges jegyének. ez a nyelvjárásban létező folyamatos intonációval függ össze. Az i, u elemeket tartalmazó kettőshangzók csoportjában az első elem időtartama csak a marijampolisi nyelvjárásban különíti el egyértelműen az intonációkat, míg a vilkaviškisi és a šakiai nyelvjárásban ez a jegy nem eredményez jelentős különbséget. • a három vizsgált Vak nyelvjárás diftongusainak első tagjait egymással összehasonlítva a következő arányok állapíthatók meg. A hangsúlyos első tagú diftongusok a, e tagjai minden nyelvjárásban nagyon hasonló időtartamúak (Marijampolys, Vilkaviškis és Šakiai aránya 1,06 : 1 : 1,002). E tagok tehát egyik nyelvjárásban sem különböznek jelentősen, ezért nagy valószínűséggel mind félig hosszúként értékelendők17. A hangsúlyos első tagú diftongusok i, u tagjainak aránya Marijampolys, Vilkaviškis és Šakiai nyelvjárásában 1,21 : 1 : 1,16. Tehát Marijampolys és Šakiai nyelvjárásában e tagok félig hosszúként, Vilkaviškis nyelvjárásában pedig rövidként értékelendők. A hangsúlyos utolsó tagú diftongusok a, e tagjai Marijampolys és Šakių šnektos dėmenys vertintini kaip pusilgiai, pailgėję dėl tęstinės priegaidės. Vilkaviškis nyelvjárásában teljesen azonos időtartamúak, Šakiai nyelvjárásában pedig hosszabbak (arányuk 1 : 1 : 1,16). E hangsúlyos utolsó tagú diftongusok i, u tagjainak aránya tehát Marijampolys, Vilkaviškis és Šakiai nyelvjárásában 1,08 : 1 : 1,2. Šakiai nyelvjárásában ezek kétségtelenül szintén félig hosszúként értékelendők. RÖVIDÍTÉSEK Mrj – Marijampolė tvp – kezdőhangsúlyos intonáció Šk – Šakiai Vak – nyugati kaunasi aukštalföldiek tvg – végződéses intonáció Vlkv – Vilkaviškis 17 a tartam pontosabb értelmezéséhez a jövőben össze kellene hasonlítani őket az egyes nyelvjárások rövid és hosszú magánhangzóival.
Vakarų aukštaičių kauniškių dvigarsiai: kiekybės santykiai 213tanulmányok / articles Irodalom bacevičiūtė rima 2004: A Šakiai-nyelvjárás prozódiája és vokalizmusa. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. bacevičiūtė rima 2005: Néhány megjegyzés a Šakiai-nyelvjárás átírásához. – A balti nyelvek nyelvjárásai: írott örökség. Šiauliai: discens, 36–44. bacevičiūtė rima, L e s kauskaitė a sta 2004: Az akúttal jelölt kettőshangzók első elemeinek, az i-nek és az u-nak a tartama a felsőföldi nyelvjárásokban. – A balti és más nyelvek fonetikájának és akcentológiájának problémái. Vilnius: Vilniusi Pedagógiai Egyetem, 9–20. gat 2008: Griškabūdis környékének szövegei, összeállította Rima Bacevičiūtė, Vilija Sakalauskienė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Jaroslavienė Jurgita 2010: A keleti kaunasiak Prienai nyelvjárásának fonológiája. Doktori disszertáció. Vilnius: Vilniusi Egyetem. jat 2013: Jurbarkas környékének szövegei, összeállította Vilija Sakalauskienė. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Lka 1982: A litván nyelv atlasza 2. Fonetika, felelős szerkesztő Kazys Morkūnas. Vilnius: Mokslas. Lkt 1970: A litván nyelvjárások: chrestomathia. Vilnius: Mintis. Lktchr 2004: A litván nyelvjárások chrestomathiája. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Lktf 2003: daiva atkočaity t ė, reg ina rin k auskienė. A litván nyelvjárások fonetikája: tankönyv. Vilnius: a Vilniusi Pedagógiai Egyetem kiadója. Markevičienė Žaneta 2001: A felső-litván nyelvjárások szövegei 2. Vilnius: a Vilniusi Egyetem kiadója. Pakerys antanas 1982: A litván köznyelv prozódiája. Vilnius: Mokslas. Pakerys antanas 2003: A litván köznyelv fonetikája. Vilnius: enciklopédia. ŠŠt 2006: Šakių šnektos tekstai, összeállította Rima Bacevičiūtė. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Vaišnienė Daiva, Bacevičiūtė Rima 2005: A dél-zemaitiai raseiniai és az északnyugati kaunasi felső-ausztriai kettőshangzókról [i, u + l, m, n, r]. – A nyelvtörténet és a dialektológia problémái 1. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 292–303. Vakka 2005: Nyugati kaunasi felső-ausztriaiak és a Klaipėda-vidéki felső-ausztriaiak: tankönyv, összeállította Rima Bacevičiūtė, Danguolė Mikulėnienė, Vilija Salienė. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Zinkevičius Zigmas 1966: Lietuvių dialektologija. Vilnius: Mintis. Zinkevičius Zigmas 1994: Lietuvių kalbos dialektologija. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.
214 riMa bakŠienė acta Linguistica Lithuanica LXXI the diphthongs of West highlanders in kaunas area: Quantitative ratio Összefoglalás: az elemzett nyelvjárásokban különféle szótaghangsúly-allotónok fordulnak elő: a the article analyses the quantity of semi-diphthongs in three subdialects of West highlanders in kaunas area (hereinafter referred to as Vak) namely: Marijampolė, Vilkaviškis and Šakiai. marijampolėi nyelvjárásban az elvégzett kutatás eredményei azt mutatták, hogy a leghosszabb gates the first components of acute accents with i and u; Šakiai subdialect possesses the so called continuous accent, meanwhile Vilkaviškis subdialect has none of the aforementioned features thus the prosodic composition of diphthong syllables is closest to the standard language. the article also discusses the the interpretation of Vak diphthongs quantity and marking in Lithuanian tradition of dialectology. diftongusok az a-t és e-t tartalmazó akut diftongusok, és ez minden nyelvjárásra jellemző. A marijampolėi és a vilkaviškisi nyelvjárásban lényegesen hosszabbak, mint a cirkumflex változatok; eközben a šakiai nyelvjárásban ez a hosszúságbeli különbség nem olyan éles. Az i-t és u-t tartalmazó kettőshangzók közös időtartama rövidebb. E csoport akut és cirkumflexus kettőshangzói közötti különbség minden alnyelvjárásban igen csekély. A cirkumflex diftongusok a the acute diphthongs tend to be slightly longer in Marijampolė and Šakiai subdialects, meanwhile vilkaviškisi nyelvjárásban kissé hosszabbak lehetnek. Úgy tűnik, ez a Vak alnyelvjárásokban az első komponens eltérő megnyúlásának köszönhető. Az akut a-t és e-t tartalmazó kettőshangzók the length of the first component of diphthongs with a and e is an important accent feature in Marijampolė and Vilkaviškis subdialects. the duration of the first component in Šakiai subdialect is not considered as a crucial feature of accent. it is related to the existing continuous accent prevailing in the subdialect. in the group of diphthongs with i and u the duration of the first component clearly distinguishes accents only in Marijampolė subdialect, meanwhile in Vilkaviškis and Šakiai subdialects this feature loses importance. komponensei hasonló hosszúságúak. A Marijampolėi, Vilkaviškisi és Šakiaii nyelvjárási alegységekben az i és u emelkedő kettőshangzók alkotóelemeinek aránya 1.21:1.16. Így a Marijampolėi és Šakiaii nyelvjárási alegységekben félig hosszúként, míg a Vilkaviškisi nyelvjárási alegységben rövidként tekintenek rájuk. Az a és e ereszkedő kettőshangzók alkotóelemei azonos hosszúságúak a Marijampolėi és Vilkaviškisi nyelvjárási alegységekben, míg a Šakiaii nyelvjárási alegységben rövidebbek (1:1:1.16 arányban). Ezért a Šakiaii nyelvjárási alegységben a kettőshangzók alkotóelemeit félig hosszúként és a folyamatos hangsúly miatt megnyújtottként tekintik. A Šakiaii nyelvjárási alegységben félig hosszúnak tekintett ereszkedő i and u in Marijampolė, Vilkaviškis and Šakiai subdialects is 1.08:1:1.2. they are undoubtedly kettőshangzók alkotóelemeinek aránya. Įteikta 2014 m. rugsėjo 30 d. riMa bakŠienė Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Litvánia [email protected]