Lokatyvinių inesyvo ir iliatyvo konstrukcijų semantinė raiška šiaurės rytų aukštaičių vilniškių patarmėje
Full text
Straipsniai / Articles 153 DAIVA KARDELYTĖ-GRINEVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas Kutatási irányok: dialektológia, a nyelvjárások morfológiája és szemantikája, kognitív szemantika A LOKATÍVUSZI INESSIVUSI ÉS ILLATÍVUSZI KONSTRUKCIÓK SZEMANTIKAI KIFEJEZÉSE ÉSZAKKELETI AUKŠTAITIS VILNIUSI NYELVJÁRÁSÁBAN Semantic Expression of Locative Inessive and Illative Constructions in the Northeastern Aukštaitian Subdialect of Vilnius ANNOTÁCIÓ A tanulmány kognitív szemantikai módszerekre támaszkodva elemzi az északkeleti aukštaitis vilniusi nyelvjárás lokatívuszi inessivusi és illatívuszi konstrukcióinak szemantikai kifejezését. A vizsgált szerkezeteket szemantikai szempontból úgy tárgyaljuk, hogy elkülönítjük az általuk megnevezett kognitív fizikai, esemény-, társadalmi és állapottérségeket. Megvalósulásuk a prototipikus, nem prototipikus és átmeneti használati eseteken keresztül aktualizálódik. Összegzésként értékeljük a lokatívuszi inesszívuszi és illatívuszi szerkezetek szemantikai kifejezésének viszonyát. LÉNYEGES SZAVAK: keleti aukštaitis vilniusi nyelvjárás, lokatívuszi inesszívuszi szerkezet, lokatívuszi illatívuszi szerkezet, kognitív tér, prototipikus használat, nem prototipikus használat. ANNOTÁCIÓ A kognitív szemantika módszerei alapján a tanulmány elemzi az általuk megjelölt kognitív sion of locative inessive and illative constructions in the Northeastern Aukštaitian Subdialect of Vilnius. The constructions in question are discussed in terms of semantics by disfizikai, esemény-, társadalmi és állapottér szemantikai kifejezését. Kifejezésük a prototipikus, nem prototipikus és átmeneti eseteken keresztül valósul meg.
DAIVA KARDELYTĖ-GRINEVIČIENĖ 154 Acta Linguistica Lithuanica LXXII használat. A tanulmány a lokatív inesszív és illatív szerkezetek szemantikai kifejezésének arányára vonatkozó értékeléssel zárul. KULCSSZAVAK: Vilnius keleti aukštaitis nyelvjárása, lokatívuszi inesszívuszi szerkezet, lokatívuszi illatívuszi szerkezet, kognitív tér, prototipikus használat, nem prototipikus használat. 1. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK Az utóbbi évtizedekben a litván nyelvjárások kutatása gyors ütemben halad előre: folyamatosan gyarapodik a beszédváltozatok fonetikájának, fonológiájának és morfológiájának leírása, valamint a nyelvjárási szövegek és tyrėjams atidžiau panagrinėti kalbinius reiškinius, kurie iki šiol likdavo tyrimų szótárak száma. A bőséges és könnyen hozzáférhető nyelvjárási anyag lehetővé teszi a periférián. A kevésbé kutatott jelenségek közé sorolhatók a litván nyelvjárásokban használt helyhatározói esetek – az inessivus és az illativus. Eddig a posztpozicionális helyhatározói esetek kialakulásának történeti indítékait és működését elemezték (Zinkevičius 1966: 200–203; 1980: 253–263; 1982: 21–38; 2006: 96; 145–146). A dialektológiai szakirodalom említi az inessivusi és illativusi formák 200–202; LKA III: 50–55; 76; LKTCH: 82). Remdamasis struktūriniais ir naneutralizációját (Zinkevičius 1966: A természetes morfológia módszereivel e neutralizáció indítékait és kialakulásának feltételeit Albertas Rosinas vizsgálta (1995: 74–75; 2005: 251–252). Az általa felvetett előfeltevések alapján néhány részleges megállapítás született az inessivus és az illativus viszonyáról a déli aukštaitis beszédváltozataiban (Leskauskaitė 2012: 81–90), valamint a keleti aukštaitis vilniškiai beszédváltozataiban (Kardelytė-Grinevičienė 2009: 557–566; 2014). Van néhány, a nyelvjárási helyhatározói esetek fonetikájával foglalkozó tanulmány (Bacevičiūtė, Rinkauskienė 2007: 4–11; 2008: 229–237; 2009: 71–88), valamint a szemantikájukkal foglalkozó munka (Petkelytė 2010; Ragaišienė 2012; Kardelytė-Grinevičienė 2014). 1.1. A kutatás anyaga, célja és feladatai A keleti aukštaitisi vilniusi nyelvjárás nyomtatásban megjelent anyaga nem nagy terjedelmű. Az egyes pontokról lejegyzett, kis terjedelmű transzkribált szövegek az Aukštaičių tarmių tekstuose című kiadványban (Markevičienė 1999: 110–162), az LKTCH-ban (111– 122), az iskolák számára készült Rytų aukštaičiai vilniškiai című könyvben (Kardelis, Kardelytė-Grinevičienė 2010), valamint Jolita Urbanavičienė monográfiájában (2010: 324–352) találhatók.
Straipsniai / Tanulmányok 155 Lokatyvinių inesyvo ir iliatyvo konstrukcijų semantinė raiška šiaurės rytų aukštaičių vilniškių patarmėje Kiemelkednek a Mielagėnai környékéről származó szövegek (Kardelis 2006), amelyekben a nyelvjárási szövegek egy konkrét areálból származnak. Ehhez a tanulmányhoz az anyagot a vilniusi nyelvjárás eddig közzétett legnagyobb forrásából, a Šiaurės rytų aukštaičiai vilniškiai című könyvből gyűjtöttük (Kardelis, Kardelytė-Grinevičienė, Navickaitė, Strungytė 2006; a továbbiakban – ŠRAV)1. Ebben 17 északi vilniusi területhez tartozó lakott helyről származó transzkribált szövegek találhatók: Bėčinų, Bėčiõnių, Didžiãsalio, Garbnų, Dndų, Vaišninų, Žydẽlių (Palšės plébánia), Sẽnojo Dugėlškio, Kininų, Kjiškės, Prisiegnės, Smilgniškės, Šiūlnų, Vingrių (Daugėlškio plébánia), Rimšnų, Navkų (Vdiškių plébánia). A könyvben a nyelvjárás 21 hagyományos képviselőjének 1940 előtt született elbeszélt szövege olvasható. A nyelvjárási szövegekben rögzített inessivusi és illativusi formákat vizsgálva kiderült, hogy ezek szorosan kapcsolódnak a megnyilatkozásban használt igékhez. Gyakran éppen az ige, nem pedig a helyhatározói eset határozza meg a térbeli jelenet szemantikáját (különösen a helyhatározói esetek semlegesítése és a konkuráló használat eseteiben). Ezért az esetekkel kifejezett helyviszony elemzésekor nemcsak az inessivusi és illativusi formákat vizsgálják, hanem legalább a lokalizációt jelölő minimális szerkezetet is, amelyet lokatív inessivusi vagy lokatív illativusi szerkezetnek neveznek. Ez olyan nyelvi egység, amely a helyet jelölő esetből, valamint az azt kiegészítő, pontosító és a térbeli jelenet nyelvi leképezését formáló komponensekből áll (bővebben lásd Kardelytė-Grinevičienė 2014: 22–24). Az ŠRAV-szövegek vizsgálata során 309 lokatív inessivusi és 271 lokatív illativusi szerkezetet találtak (lásd az 1. ábrát). A térbeli kifejezésmódot ebben a 1 PAV. Lokatyvinių inesyvo ir iliatyvo konstrukcijų kiekybinis santykis Šiaurės rytų aukštaičių vilniškių tekstuose ŠRAV tekstuose rastų lokatyvinių inesyvo ir iliatyvo konstrukcijų semantanulmányban a kognitív szemantika módszerei – a kategorizáció és a prototípusok elmélete – alapján írják le. Az elemzés célja egy olyan modell kidolgozása, 1 A könyv kompaktlemezzel együtt jelent meg.
DAIVA KARDELYTĖ-GRINEVIČIENĖ 156 Acta Linguistica Lithuanica LXXII amely bemutatja, milyen eszközökkel valósul meg a vizsgált szerkezetek szemantikai kifejezése. A kutatás feladatai: • išnagrinėti baigtinę šiaurės rytų aukštaičių vilniškių tekstų imtį ir rea kognitív szemantika módszereivel feltárt lokatívuszi konstrukciókat szemantikailag motivált kognitív terekbe sorolni; • a lokatívuszi inesivusi és illativusi konstrukciók kognitív tereinek modelljét kidolgozni; • kiszámítani és értékelni a lokatívuszi inesivusi és illativusi konstrukciók szemantikai kifejezésének arányát. 1.2. Elméleti előfeltevések A lokatívuszi inesivusi és illativusi konstrukciókkal megnevezett térbeli jelenetek elemzésekor e tanulmány abból indul ki, hogy a nyelvben létezik a valós fizikai tér idealizált reprezentációja – a tér mentális modellje (an. mental model of space). Ez a valós vagy hipotetikus helyzeteknek az ember képzeletében létező modellje, a konceptualizáció és a gondolkodás közötti közeg. A fizikai világból származó jelentés absztrakt jelentésbe tevődik át (Frawley 1992: 205tt). Minden mentális térmodellnek megvan a maga belső struktúrája. A lokalizációt jelölő esetek szemantikai tere különböző kognitív terekből (ang. cognitive domain) áll. Kognitív térnek nevezzük a szemantikai egységeket jellemző kontextust (Lakoff 2004: 19kk.; Langacker 1991: 3). A kognitív módszereken alapuló szemantikai elemzés számára a kontextus rendkívül fontos. A nyelvi egységek nem értelmezhetők az enciklopédikus szemantika (ang. encyclopedic semantics) figyelembevétele nélkül, amelyet a kontextusokban az enciklopédikus ismeretek (ang. encyclopedic information) – az extralingvisztikai ismeretek nyelvi egységeken keresztül megvalósuló része – képviselnek (Evans 2007: 72). A kontextus és az enciklopédikus ismeretek nagyon fontosak a térbeli jelenetek leírásában és vizsgálatában. Ezek a tényezők meghatározzák ugyanazon lexéma használatát különböző konstrukciókban vagy megnyilatkozásokban, és meghatározzák a vizsgált egység szemantikai kifejeződését. A kognitív tereket összekapcsoló viszonyok különböző összetettségűek lehetnek. A kognitív szemantika lehetőséget biztosít a nyelv kutatója számára a szemantikai leírás olyan mértékű részletezésére, amennyi Kiekviena pažintinė inesyvo ir iliatyvo erdvė apima konkrečių panašiais seismerettel az adott pillanatban rendelkezik, illetve amennyit a vizsgált nyelvi jelenségről megszerezhet. azoknak a helyzeteknek a kötegeit, amelyekben ezek a névszóragok használatosak, és amelyek szemantikai jegyekkel rendelkeznek. A vizsgált konstrukciók kognitív terekbe sorolásakor a prototipikus, nem prototipikus és átmeneti használat kritériumaira támaszkodunk. A kognitív
Cikkek / Articles 157 Lokatyvinių inesyvo ir iliatyvo konstrukcijų semantinė raiška šiaurės rytų aukštaičių vilniškių patarmėje atstovai laikosi požiūrio, kad kalbos kategoriją sudaro jos reikšmių visuma, taszemantika csau jelentései nem egyenértékűek. Elemzésük során a prototípuselmélet (ang. prototipe theory) alapelveit követjük, amelyek szerint valamennyi kategória belső struktúrákkal rendelkezik, amelyek egy központból és perifériából állnak2. A prototípus a legjobb, legvilágosabb példa, a kategória tagjainak etalonja; ennek alapján az egész kategória felismerhető (Lakoff 2004: 62–71; 375; Langacker 1987: 159). A kevésbé következetesen és világosan aktualizálódó jelentésmódosulásokat, amelyek néha csak különleges kontextusokban jelennek meg, nem prototipikusnak tekintjük. A kognitív tereket megnevező prototipikus és nem prototipikus használati példákban gyakran több kognitív tér fonódik össze, és így kognitív terek közötti átmeneteket alkot. A vizsgált anyagban a lokatívuszi inessivusi és illativusi szerkezetek térbeli jeleneteket neveznek meg. Ezeket a jelenetek két résztvevője – a trajektor és a vonatkoztatási pont – közötti aszimmetrikus viszony jellemzi. Ezek a térbeli jelenet főbb, feltűnőbb, illetve kiemelkedő résztvevői. A trajektor bármilyen jellegű mozgásra vagy cselekvésre (fizikai vagy elvont) utal, és alkalmas mind statikus, mind dinamikus viszonyok megnevezésére. A vonatkoztatási pont arra utal, ahová a trajektor mozog, vagy ahol lokalizálódik (Langacker 1987: 217–220)3. Amint már említettük, a nyelv a tér idealizált reprezentációját vetíti ki. A trajektor és a vonatkoztatási pont térbeli viszonyai – akárcsak az emberi sai, neretai yra metaforiški arba metonimiški. Todėl kognityvinės krypties atstovai semantinės analizės objektu laiko konceptualiąją metaforą (an. conceptual metaphor) ir konceptualiąją metonimiją (an. conceptual metonimy). Jos atskleidžia gondolkodás proceaz emberi gondolkodás struktúráit, az általános emberi tapasztalatból eredő gondolkodási jelenség nyelvi tükröződéseit – a gondolkodási folyamat nyelv általi értelmezését valósítják meg és magyarázzák (Lakoff, Johnson 2007: 27tt; 63tt). 2. A KOGNITÍV TEREK ELEMZÉSE A relációs kifejezés négy, mindkét vizsgált konstrukció számára ŠRAV tekstuose rastų lokatyvinių inesyvo ir iliatyvo konstrukcijų semanközös kognitív téren keresztül valósul meg: a rendkívül nagy számban reprezentált fizikai téren (277 lokatív inesszívusi 2 A prototípuselmélet kezdete Eleonor Rosch (1978: 27–48) és a kognitív pszichológia más képviselőinek munkáihoz kapcsolódik. E. Rosch a prototípus fogalmát az emberi észlelés esztétikai kategóriáinak – a színészlelésnek – vizsgálata során szilárdította meg. 3 A viszonyítási pont jellemzőit a tárolók dimenzionális tulajdonságai egészítik ki. Ezeket figyelembe véve a lokatív inesszívusi és illatívusi konstrukciók három, két, egy és nulla dimenziós viszonyítási pontokat, illetve tárolókat nevezhetnek meg (Langacker 1987: 150–151; 248; Kardelytė-Grinevičienė 2014: 27–29).
DAIVA KARDELYTĖ-GRINEVIČIENĖ 158 Acta Linguistica Lithuanica LXXII inesyvo ir 234 iliatyvo konstrukcijos) ir mažiau produktyvias įvykių (17 lokaívusi inesszívusi és 25 illatívusi konstrukció), társadalmi téren (8 lokatív inesszívusi és 12 illatívusi konstrukció) és állapottéren (7 lokatív inesszívusi és 4 illatívusi konstrukció) (lásd a 2. ábrát). 2. ÁBRA A lokatív inesszívusi és illatívusi konstrukciókkal megnevezett kognitív terek mennyiségi aránya az északkeleti felvidéki vilniusi nyelvjárás szövegeiben A továbbiakban a cikk részletesebben tárgyalja a lokatív inesszívusi és illatívusi konstrukciókkal megnevezett kognitív tereket. 2.1. Pažintinė fizinė erdvė Prototipiškai lokatyvinėmis inesyvo ir iliatyvo konstrukcijomis įvardijamas trajektoriaus buvimas ar judėjimas erdvėje suvokiamas kaip jo ir fizinės talpya hely, illetve a viszonyítási pont kapcsolata. A fizikai tér tartálya különféle topológiai jellemzőkkel rendelkező fizikai régiót tartalmaz, ahol a trajektor található, vagy amely felé mozog (vö. Frawley 1992: 254–255). A lokatív inessivusi szerkezetekkel megvalósuló fizikai tér prototipikus példáinak azok a térbeli jelenetek tekinthetők, amelyekben a viszonyítási objektum egy bizonyos háromdimenziós fizikai tartályban található (lásd a 3. ábrát). A lokatív illativusi szerkezetek prototipikus használatának azok a térbeli jelenetek tekinthetők, amelyeket e szerkezetek neveznek meg, és amelyekben a trajektor maga mozog, vagy valaki egy bizonyos háromdimenziós, térfogattal rendelkező tartályba helyezi. Illativusszal a DINAMIKUS SÉMA KEZDŐPONT–ÚT–VÉGPONT részeinek egyike – a VÉGPONT – jelölhető (vö. Langacker 2008: 32; lásd a 4. ábrát).
Tanulmányok / Articles 159 Lokatyvinių inesyvo ir iliatyvo konstrukcijų semantinė raiška šiaurės rytų aukštaičių vilniškių patarmėje 3. ÁBRA A lokatív inessivusi szerkezetek prototipikus sémája a fizikai térben4 4. ÁBRA A lokatív iliatívuszi konstrukciók prototipikus sémája a fizikai térben5 a Kadangi nagrinėtoje šiaurės rytų aukštaičių vilniškių medžiagoje gausu pafizikai teret megnevező lokatív inesszívuszi és iliatívuszi konstrukciók, kisebb szemantikai típusokra oszlanak. Megkülönböztetésük alapja a tartályok rendeltetése vagy jellege. Három domináns szemantikai típus különíthető el: a helyiségekben, tárolóedényekben, valamint földrajzi és tájképi régiókban való lokalizáció. Találtak néhány olyan egyedi esetet is6, amelyek nem sorolhatók e szemantikai típusokhoz. 2.1.1. A vizsgált északkeleti aukštaitis vilniškiai szövegekben a lokatív inesszívuszi és iliatívuszi konstrukciókat tartalmazó példák jelentős része helyiségekben való lokalizációt jelöl. Összesen 46 lokatív inesszívuszi és 55 lokatív iliatívuszi konstrukciót találtak. A helyiségekben való lokalizáció a fizikai tér egyik prototipikus megvalósulása a boje, nurodančių, jog trajektorius yra arba juda į tam tikrą uždarą trimatę patalkalpą. A vizsgált északkeleti aukštaitis vilniškiai anyagban a helyiségekben való lokalizációt prototipikusan a pirkia lexémát tartalmazó lokatív konstrukciók nevezik meg, 4 TR – trajektor, OR – orientyras. 5 SP – a megfigyelő pozíciója. 6 A kognitív fizikai tér szemantikai típusok szerinti részletesebb felosztását lásd. Kardelytė-Grinevičienė 2014: 35–94.
DAIVA KARDELYTĖ-GRINEVIČIENĖ 160 Acta Linguistica Lithuanica LXXII pirtis, kluonas, krautuvė, ligoninė helyhatározókkal7, például: (1) hát szombaton, vasárnap az egyik kunyhóban8, aztán ott, a másik kunyhóban sok fiatal9 [gyűlik össze] (ŠRAV 53); (2) bemegyek a kunyhóba, és azt mondom: mama, a bárányaim nincsenek itt, félek elmenni megkeresni őket (ŠRAV 56); (3) kifésülik, és a lent is kitörik a fürdőházban; (4) és kicsépelik a termést10, aztán ahogy van, behordják a csűrökbe (ŠRAV 193); (5) most mindent elmész és megveszel a boltban (ŠRAV 52); (6) a pap megfogta a kezét, hát a kórház így, és bevitte a kórházba (ŠRAV 161). A vizsgált anyagban a helyiségen belüli lokalizáció nem prototipikus megnevezési esetei metonimikus kifejezésként valósulnak meg: (7) az egyik elkísérte a vágóhíd kapujáig Vilniusban, Santariškėben, és sír (ŠRAV 180). A vizsgált szerkezetek nem prototipikus használatát a lokatívuszok konkuráló használata is aktualizálja. Ezzel a fogalommal azt a nyelvi jelenséget jelölik, amikor ugyanazon nyelvi jelenséget megnevező két különböző kifejezőeszközt párhuzamosan használnak, és egyikük sem bizonyul nyilvánvalóan dominánsnak 123; 1967: 100–123; plačiau žr. Kardelytė-Grinevičienė 2014: 104–119). Analizuota šiaurės rytų aukštaičių vilniškių medžiaga rodo, kad neprototipinė varto- (vö. Fónagy 1957: 100– az inesszívuszés illatívuszformák konkurálásakor a következő kapcsolatokban valósul meg: • névmás (IL)11 + főnév (IN), például: (8) de ott az oroszokhoz mindenféle embert vittek abba a házba, már sokat odavittek, tudod, mindenféle lakót (ŠRAV 147); (9) hát egy házban, ott már egy házban gyűlünk össze így, hát a fiatalok ott, és táncolunk (ŠRAV 152); • névmás (IL) + főnév (IL) + állapotige, például: (10) és a házak szépek voltak, és minden ott volt, így azokban a házakban telepedett le a családjával (ŠRAV 59); 7 Itt és a továbbiakban azt jelöljük, hogy az elemzett anyagban hányszor fordulnak elő a lokatív szerkezetekben rögzített konkrét lexémák inessivusi és illativusi esetei. A helyiségekben való lokalizációt megnevező lexémák a vizsgált szövegekben a következő gyakorisággal szerepeltek: pirkioj – 5, pirty – 5, tvartan – 4, pirkion – 3, pirtin – 3, kluone – 3, kluonan – 3, malūnan – 3, bažnyčion – 3, name – 3, bažnyčioj – 2, gamyklon – 2, kalėjime – 2, kalėjiman – 2, priemenėj – 2, virtuvėj – 2, reanimacijoj – 2; egy-egy előfordulást találtunk a következő alakoknál: bankan, ceche, forte, fortan, gamykloj, getan, kalvėj, klebonijoj, kluban, kontoroje, krautuvėj, krautuvėsu, ligoninėj, ligoninėn, namuose, naman, namuosan, nuovadoj, nuovadan, operacinėn, policijon, raštinėj, redakcijon, salėn, Santariškėse, sklepan, tvarte, tvartuosan. 8 A bemutatott példákban a lokatív inessivusi és illativusi szerkezetek alá vannak húzva. 9 A kényelem kedvéért a nyelvjárási példákat a köznyelvi ábécé betűivel átírva, nem pedig fonetikusan közöljük. 10 Gabonát. 11 Az IN rövidítés az inessivust, az IL pedig az illativust jelöli.
Tanulmányok / Articles 161 Lokatyvinių inesyvo ir iliatyvo konstrukcijų semantinė raiška šiaurės rytų aukštaičių vilniškių patarmėje • įvardis (IL) + daiktavardis (IN) + metonimija, pavyzdžiui: (11) mane atvežė šitan Devintan fortan; Nos, ebben a Kilences erődben nem ültem sokáig, talán vagy két hónapig (ŠRAV 57). Az iskoláról szóló12, a szemantikai befogadási altípust megnevező helyhatározói trukcijos žymi ir pažintinių erdvių pereigą. Ji itin ryški kontekstuose, pasakoinessivusi és illativusi konstrukciókban. Az északkelet-aukštaitisi vilniškiai szövegekben az mokykloj és mokyklon térbeli referenciák egyaránt megnevezik azt az épületet vagy helyiségeket, ahol oktatási és tanítási tevékenység folyik, valamint a tanulás bizonyos időtartamon át zajló folyamatát. Ezért az mokykla lexémával realizuojama pažintinių fizinės, įvykių ir laiko erdvių pereiga, pavyzdžiui: (12) alkotott helyhatározói inessivusi és illativusi szerkezetekben: na va ir mokyklon nuėjo gi šita jau, kiek ten gi mokės aš jau gi nežinau, žinot (ŠRAV 79); (13) ott volt az iskola, és ott helyben, ebben az iskolában, ott helyben laktunk, főztünk, éjszakáztunk13 (ŠRAV 65). A megismerési terek átmenetét a dvare, dvaran lexémákkal alkotott helyhatározói szerkezetek is jelzik. Az ezekkel a lexémákkal alkotott térbeli jelenetek egyrészt az általuk megnevezett épületekben való lokalizációt, másrészt pedig egy bizonyos társadalmi rendben való létezést jelölnek, ezért bennük összefonódik a megismerési tér fizikai és társadalmi dimenziója, például: (14) na, akkor ezt a Dorokov meglátta, ott, a birtokon kiszáradt a fa [van] (ŠRAV 202); (15) aztán, amikor már a végéhez közeledett, akkor már bezárták a kapukat, hogy ezek a hívek ne járkáljanak be a birtokra (ŠRAV 203). 2.1.2. A fizikai tér tartályaihoz különböző méretű és térfogatú háromdimenziós objektumok sorolandók, amelyeket általánosan edényeknek nevezhetünk. Prototipikusan az elemzett anyagban az ilyen tartályok teljesen zártak, de egy mobil határfallal rendelkeznek (doboz, kemence, üvegcse, üst, vagon stb.14). A trajektorok olyan tartályokban is lokalizálódnak, amelyeknek valamelyik (vagy több) fizikai határfala hiányzik (bliūduosan, duobėj, duonakepėn, grioviuosan, kašikan, lineikoj15, piestoj, puodelin, pastaunykan16, spaviednyčion, skavardon17, vežiman). Az elemzett szövegekben a mokykla lexémával nem kevesebb mint 16 lokatív illatívuszi és 4 inesszívuszi konstrukciót találtunk. E lexéma helyhatározó eseteinek gyakoriságát az határozza meg, hogy szinte minden adatközlő az iskolai évekről és a tanulási körülményekről mesél. Az elbeszélés során a mokykla lexéma helyhatározó esetei gyakran ismétlődnek, néha még minden mondatban, ezért az e lexémával alkotott lokatív konstrukciók igen gyakoriak. 13 Éjszakáztunk. 14 E lexémák helyhatározó eseteinek mennyisége a vizsgált anyagban: pečiun – 8, buteliuke – 3, katilan – 3, šuliny – 2, vagone – 2, rašalinėj – 1, vagonuosan – 1, aviliukan – 1, dėžėn – 1, laivan – 1. 15 Könnyű, szép kocsiban. 16 Elkerített, az állatok legeltetésére kijelölt területre. 17 Serpenyőbe.
DAIVA KARDELYTĖ-GRINEVIČIENĖ 168 Acta Linguistica Lithuanica LXXII (ŠRAV 170); (64) azt mondja, hogy amikor felébredtél, ažrozo47 sírni, hogyan menjek én most a Tizedikbe; sírtam; de én nem emlékszem; és én teljes értelmemmel sírtam, amikor én a Tizedikre, a Tizedik pedig másnap volt, miattunk a búcsú a paringyi Tizedikén (ŠRAV 182). A 63. példában az ankstyvoji melléknév a korai karácsonyi vagy húsvéti rytą vykstančios pirmosios pamaldos, 64 – metonimiškai vartojama skaitvardžio forma dešimtoji „10-tą sekmadienį po šv. Velykų švenčiami Kristaus širdies atlaidai“. 2.3. A megismerési társadalmi tér elkülönítésének kritériuma a viszonyítási ponthoz rendelhető elevenségi jegy. A viszonyítási pontot olyan lexéma nevezi meg, amely az emberek közösségét, kollektíváját, egyesülését jelöli (Kuznetsov 2012: 99–102). E megismerési térre nem jellemzők a dimenzionális jegyek. Az elemzett szövegekben lokatív szerkezeteket találtunk a következő lexémákkal: šeima, talka, atlaidai, veselia, vestuvės, svotai, šliūbas, laidotuvės, partizanai48. Összesen 8 lokatív inesszívuszi és 12 lokatív illatívuszi szerkezetet rögzítettünk, például: (65) nagy családban éltem (ŠRAV 57); (66) milyen piacokon árusított (ŠRAV 75); (67) milyen dolog jött ki, és segíteni megy, és segítségre megy, én hozzád mentem, te hozzám jössz (ŠRAV 69); (68) már lehet-e49 ide hozzátok kérőbe menni (ŠRAV 171). Az elemzett szövegekben a társadalmi aspektus gyakran kapcsolódik más kognitív terekhez. A kognitív terek ilyen átmenete különböző kontextusokban aktualizálódik a namai ’otthon, ház’ lexéma használatával. A vele alkotott lokatív szerkezetek egyaránt jelölhetik a fizikai tartályban való lokalizációt (lásd 6–7. o.), valamint a társadalmi egység – a család – összetételében való jelenlétet, például: (69) ez legalább megmutatja, melyik szép leányzó van már otthon [van], ez a szép, akkor a résen kihúzza magát, ez pedig még hozományt is kap50 (ŠRAV 171). Ebben a példában a társadalmi és fizikai terek kognitív átmenete aktualizálódik. Nem ritkák azok a kontextusok, amelyekben a társadalmi tér összefonódik az események és az idő terével, pavyzdžiui: (70) atlaiduosan jau būdavo, o bernai, tai atlaiduosan, tai gi dabar kai va jau atlaidai va būva jau šitai Palūšėj Laurynas51, va jau greit bus, tai būdavo gi visų kaimų bernai gi, tai visi an dviračių važiuoja gi jau šitai atlaiduosan (ŠRAV 82). 47 Azonnal. 48 E lexémák lokatívuszának gyakorisága az elemzett szövegben: atlaiduosan – 4, partizanuos – 3, vestuvėsan – 3, šeimoj – 2, talkon – 2. Egy-egy alkalommal fordult elő: laidotuvėse, svotuosan, šliūban, talkosu, veselioj, veselion. 49 Galima. 50 Megörvendezik; jóllakik. 51 Szent Lőrinc-búcsú.
Straipsniai / Articles 169 Lokatyvinių inesyvo ir iliatyvo konstrukcijų semantinė raiška šiaurės rytų aukštaičių vilniškių patarmėje 2.4. A megismerési társadalmi térhez nagyon közel áll az állapot tere. A társadalmi teret az életszerűség jegye jellemzi, vagyis a viszonyítási pontot az emberek kollektíváját jelölő lexémákkal kell kifejezni, míg az állapot tere szempontjából az állapotváltozás aspektusa a legfontosabb (Kuznetsov 2012: 103). A tartályok méretei ebben a kognitív térben valójában nem léteznek, azonban a trajektória és a viszonyítási pont viszonyainak kifejezésére a fizikai tér leírásához hasonló strukturális modelleket használnak – valamely állapotba vagy helyzetbe jutnak, abban kambarį; būti kambaryje). Taigi pažintinės būsenos erdvės projekcija kalboje yra paremta konceptualiąja metafora. Analizuotoje šiaurės rytų aukštaičių vilniškių medžiagoje būsenos erdvę tartózkodnak (vö. a fizikai teret: a belépést prototipikusan a lokatív inesszívuszi és illatívuszi konstrukciók jelölik a következő lexémákkal: burliokystėj52, pliene53, išpažintin, belaisvėn, smertin54. Összesen 7 lokatív inesszívuszi és 4 illatívuszi konstrukciót találtunk, például: (71) na tai atsiveža pinigų prikrutėję55 burliokystėj, tai tada dienąnakt per jį [geria] (ŠRAV 162); (72) az ajtó mögött állt ez a Jurgis, és késsel megszúrta, majd smertin és felvágta (ŠRAV 90). Az állapot tere számára a kognitív terek átmenete is jellemző: (72) o kaip jau pliene buvo trejus metus brolis (ŠRAV 55); (73) anas pateko lenkam belaisvėn (ŠRAV 79) – a fogságban való tartózkodás nemcsak az állapot megváltozásával (szabad emberből fogollyá válás), hanem a fizikai (a fogságban való tartózkodás fizikai helye) és az időbeli (a fogságban bizonyos időtartamig tartózkodnak) terekkel is összefügg. A kognitív állapotés időterek kapcsolatát a legvilágosabban a számnévvel alkotott lokatív konstrukció Visų aptartųjų pažintinių erdvių – fizinės, įvykių, socialinės ir būsenos – pereigą apibendrintai galima pavaizduoti pažintinių erdvių modeliu (žr. 5 pav.). illusztrálja, például: (75) Čičelio va uošvė dar ana ir dabar yra gyva, ana jau šimte boba (ŠRAV 196)56. A pontozott vonalak a lokatív inesszívuszi és illatívuszi siomis konstrukcijomis įvardijamos pažintinės erdvės analizuotoje šiaurės rytų konstrukciókkal megnevezett kognitív terek átmeneti zónáit jelölik. Ez a modell azt mutatja, hogy a vizsgált aukštaičiai vilniškiai anyagában szorosan összekapcsolódnak. A lokatív szerkezetek szemantikai kifejezésére nemcsak a térbeli, hanem az időbeli jegyek is jellemzőek. 52 Oroszországi munkákban. 53 Fogságban. 54 Halálosan. 55 Megkeresve a pénzt. 56 A megismerési állapot teréhez sorolhatók az emlékezet (a farkasok pedig az én emlékezetemben voltak (ŠRAV 98)) és emlékezetben (csak emlékezetben tartottam, amit már elolvastam, ami érdekes, azt nem felejtem el (ŠRAV 177)) lexémákkal metaforikusan használt lokatív szerkezetek. Ezek nem a jelenleg fennálló, hanem a múltban létezett térbeli jelenetekben való lokalizációt jelölik.
DAIVA KARDELYTĖ-GRINEVIČIENĖ 170 Acta Linguistica Lithuanica LXXII 5. ÁBRA Az északkeleti aukštaitisi vilniškiai szövegekben rögzített lokatívuszi inessivusi és illativusi szerkezetek kognitív téri modellje 3. KÖVETKEZTETÉSEK 1. Az elemzett északkeleti aukštaitisi vilniškiai szövegekben a lokatívuszi inessivusi és illativusi szerkezetek szemantikai kifejezésének modellje 2-en keturias pažintines erdves: fizinę, įvykių, socialinę ir būsenos. keresztül valósul meg. A lokatívuszi inessivusi és illativusi szerkezetek szemantikai kifejezése a legproduktívabban a lokalizációnak a kognitív fizikai térben való megnevezésében aktualizálódik. Az események, a társadalmi és az állapottér a vizsgált szerkezetekkel ritkábban kerül megnevezésre. A lokatívuszi inessivusi szerkezetek csekély mértékben dominálnak a tisztán lokális jelentéssel bíró kognitív fizikai tér megnevezésében, míg a lokatívuszi illativusi szerkezetek az elvontabb eseményés társadalmi terekében. 3. Az északkeleti aukštaitisi vilniškiai nyelvjárási szövegek elemzése azt mutatja, hogy a lokatívuszi inessivusi és illativusi szerkezetekkel megnevezett kognitív terek nem elszigeteltek egymástól, vagyis a szemantikai kifejezés modellje feltárja a kognitív terek közötti átmenetet. A vizsgált szerkezetekkel megnevezett fizikai térbeli lokalizációt nemcsak szemantikai helyjelölők jellemzik. A trajektor fizikai tartózkodási helye összefügg annak bizonyos módjellemzőivel, és nagyon gyakran az időaspektussal is. Az átmenet különösen akkor válik szembetűnővé, amikor a lokatív szerkezetekben poliszém lexémákat használnak.
Tanulmányok / Articles 171 Lokatyvinių inesyvo ir iliatyvo konstrukcijų semantinė raiška šiaurės rytų aukštaičių vilniškių patarmėje 4. Feltételezhető, hogy az inesszívuszi vagy illatívuszi lokatív szerkezetek (valamint az azokban használt konkrét lexémák) szemantikai kifejezésmódját (és gyakoriságát) a közlő kognitív potenciálja határozza meg. A térbeli jeleneteket megnevező kifejezőeszközök kiválasztása függ a közlő által kibontott témától, valamint az elbeszélésben használt igék dinamikus vagy statikus jellegétől. Ezért bizonyos szövegmennyiségek alapján nem pontos arra következtetni, hogy egyes lexémák lokatívumai ritkán vagy egyáltalán nem használatosak. Ha a történet nem igényli például az illatívuszt (statikus cselekvésekről vagy folyamatokról van szó), e rag ilyen összefüggésben nem fog előfordulni, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem használják. IRODALOM ÉS FORRÁSOK Bacevičiūtė Rima, Rinkauskienė Regina 2007: A keleti aukštaitis uteniškiai nyelvjárás inessivusi és illatívusi végződéseinek intonációjáról (Kísérleti vizsgálat). – Žmogus ir žodis: Didaktinė lingvistika 9(1), 4–11. Bacevičiūtė Rima, Rinkauskienė Regina 2008: A keleti aukštaitis uteniškiai nyelvjárás inessivusi és illatívusi intonációi: auditív vizsgálat. – Baltistica 43(2), 229–237. Bacevičiūtė Rima, Rinkauskienė Regina 2009: Auditív kísérlet a dialektológiában: előnyök és hátrányok (A keleti aukštaitis uteniškiai nyelvjárás helyhatározói esetei intonációinak vizsgálata). – A hang és kutatásának aspektusai: módszertan és gyakorlat / The sound and aspects of its research: metodology and practice, 71–88. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Evans Vyvyan 2007: A kognitív nyelvészet fogalomtára. Edinburgh: Edinburgh University Press Ltd. Fónagy Ivan 1957: A hangváltozás lefolyásáról. – Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 6, 173–278. Fónagy Ivan 1967: Variation und Lautwandel. Ansätze zu einer dynamischen Phonetik. – Phonologie der Gegenwart. Wiener slavistisches Jahrbuch, Ergänzungsband 6, 100–123. Frawley William 1992: Nyelvi szemantika. New Jersey: Lawrence Erlbaum Associatesm Inc. Kardelis Vytautas 2006: Mielagėnų apylinkių tekstai. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Kardelis Vytautas, Kardelytė-Grinevičienė Daiva 2010: A keleti aukštaitiai vilniusi nyelvjárás beszélői. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Kardelytė–Grinevičienė Daiva 2009: A keleti aukštaitiai vilniusi nyelvjárás inessivusza és illativusa közötti viszonyról. – A nyelvtörténet és a dialektológia problémái 2, 557–566.
DAIVA KARDELYTĖ-GRINEVIČIENĖ 172 Acta Linguistica Lithuanica LXXII Kardelytė–Grinevičienė Daiva 2014: A lokatívuszi inessivusi és illativusi konstrukciók szemantikája és viszonya a keleti aukštaitis vilniusi nyelvjárásban. Doktori disszertáció. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Kövecses Zoltan 2002: Metafora: Gyakorlati bevezetés. New York: Oksfordi Egyetemi Kiadó. Kuznetsov N. – Kuznyecov Nyikolaj 2012: A komi nyelv helyhatározói eseteinek térbeli szemantikája (kognitív elemzés). Tartu: Unoversity of Tartu Press. Lakoff G. – Лакофф Дж. 2004: Nők, tűz és veszélyes tárgyak. Москва: Языки славянкой культуры. Lakoff G., Johnson M. – Лакофф Дж., Джонсон М. 2007: Метафоры, которыми мы живем. Москва: URSS. Langacker Ronald W. 1987: A kognitív grammatika alapjai. 1. köt.: Elméleti előfeltételek. Stanford: Stanford University Press. Langacker Ronald W. 1991: Kognitív nyelvészeti kutatás: Fogalom, kép és szimbólum. A nyelvtan kognitív alapja. New York–Berlin: Ratzlow-Druck. Langacker Ronald W. 2008: Kognitív grammatika: Alapvető bevezetés. Oxford: Oxford University Press. Leskauskaitė Asta 2012: A főnévi nyelvtani kategóriák használati gyakorisága a déli dzsukiai nyelvjárások déli részén. – A nyelvek és kultúrák legújabb kutatásai. Vilnius: Az Európai Nyelvek és Kultúrák Párbeszéde Kutatóinak Egyesülete, 81–90. LKA III – Morkūnas Kazys 1991: A litván nyelv atlasza 3. Morfológia. Vilnius: Mokslas. LKTCH – Leskauskaitė Asta, Bacevičiūtė Rima, Ivanauskienė Audra, Trumpa Edmundas 2004: A litván nyelvjárások chrestomathiája. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. LKŽe – A litván nyelv szótára, elektronikus változat, szerkesztőbizottság: Gertrūda Naktinienė (főszerkesztő), Jonas Paulauskas, Ritutė Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, lanta Zabarskaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: www.lkz.lt. JoMarkevičienė Žaneta 1999: A felvidéki nyelvjárások szövegei 1. Vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó. Petkelytė Justina 2010: A hely kifejezése az északkeleti felvidéki vilniusi alknyelvjárásban (az illatívusz, az in és un elöljárószók szemantikája és kapcsolatai). Magiszteri dolgozat. Vilnius: Vilniusi Egyetem.
Straipsniai / Articles 173 Lokatyvinių inesyvo ir iliatyvo konstrukcijų semantinė raiška šiaurės rytų aukštaičių vilniškių patarmėje Ragaišienė Vilija 2012: A helyhatározói esetek és az elöljárós szerkezetek szemantikája és kapcsolatai az 1977-es írott Tverečius-nyelvjárási forrásban. Előadás a „A nyelvjárási lexika és fonetika változásai” című tudományos szemináriumon. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Rosch Eleonora 1978: A kategorizálás alapelvei. – Cognition and Categorization, 27–48. Rosinas Albertas 1995: A balti nyelvek névmásai: a morfológia fejlődése. Vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó. Rosinas Albertas 2005: Ismét az adessivus eredetének magyarázatáról. – Baltistica 40(2), 177–181. ŠRAV – Kardelis Vytautas, Kardelytė-Grinevičienė Daiva, Navickaitė Agnė, Strungytė Inga 2006: Északkeleti aukštaitisok Vilnius környékén. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. Urbanavičienė Jolita 2010: A svirkai nyelvjárás fonológiai rendszere: vokalizmus és prozódia. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Vainik Ene 1995: Az észt nyelv külső helyhatározói eseteinek szemantikája. Tallinn. Zinkevičius Zigmas 1966: Litván dialektológia. Vilnius: Mokslas. Zinkevičius Zigmas 1980: A litván nyelv történeti grammatikája 1. Vilnius: Mokslas. Zinkevičius Zigmas 1982: A litván nyelv posztpozicionális helyhatározói esetei. – Baltistica 18(1), 21–38. Zinkevičius Zigmas 2006: A litván nyelvjárások eredete. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Semantic Expression of Locative Inessive and Illative Constructions in the Northeastern Aukštaitian Subdialect of Vilnius ÖSSZEFOGLALÓ A kognitív szemantika kategorizálási módszerei és a prototípuselmélet alapján a tanulmány a helyhatározói inesszívuszi és illatívuszi szerkezeteket írja le a vilniusi északkeleti aukštaitis alnyelvjárásban. Az elemzés célja egy olyan modell létrehozása, amely bemutatja, the means used to realize the semantic expression of the constructions in question. The hogy a példák szemantikailag megalapozott kognitív terekre oszlanak. Az utóbbi leírása a lokatív szerkezetek által megvalósított prototipikus, nem prototipikus és átmeneti használati esetek aktualizálásán alapul.
DAIVA KARDELYTĖ-GRINEVIČIENĖ 174 Acta Linguistica Lithuanica LXXII The study shows that in the material under analysis both locative inessive and illative a szerkezeteket négy kognitív tér megjelölésére használják: különösen gyakran reprezentált fizikai tér, kevésbé aktív eseménytér, társadalmi tér és állapottér. Bizonyos kontextusokban megvalósulva nem különülnek el egymástól; kölcsönhatásba lépnek, és átmeneti zónákat hoznak létre. A szövegek elemzése azt a feltételezést is magában foglalja, hogy a lokatív inesszív vagy illatív szerkezetek (valamint a bennük használt specifikus lexémák) szemantikai kifejezését a beszélő kognitív potenciálja határozza meg. Beérkezett 2014. október 26-án. DAIVA KARDELYTĖ-GRINEVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected]