Housenames of Fauna (Bird Names) Semantics in Vidzeme: Materials of Historical (Souls) Revisions in Vidzeme Guberniya 1826

130 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII ILGA JANSONE Latvian Language Institute, University of Latvia Kutatási területek: névtan, szemantika, lexikológia, dialektológia. A FAUNA ELNEVEZÉSEI (MADÁRNEVEK) SZEMANTIKÁJA VIDZEMÉBEN: TÖRTÉNETI ANYAGOK (LELKEK) RE VÍZIÓK VIDZEMÉBEN GUBERNIJA 18261 Vidžemės sodybų pavadinimai, suponuoti ornitonimų (paukščių pavadinimų): 1826 m. Vidzemei kormányzóság kataszteri adatai2 ANNOTÁCIÓ A cikk összesen 505 olyan vidzemei háznevet elemez, amelyek madárnevet tartalmaznak, és amelyeket az 1826. évi Vidzemei Kormányzóság összeírási anyagai (lelkek) említenek. A vidzemei háznevekben használt ornitolexémák többsége a modern lett nyelvben széles körben ismert és használt közszó, például: balodis, bezdelīga, dzenis, kaija, strazds, vārna, vanags, žagata, cīrulis, zvirbulis, vālodze, lakstīgala. A vidzemei háznevekben előforduló lett lexémák száma összesen 43, és ezek vadon élő madarakra utalnak, míg három lett lexéma háziszárnyasokra vonatkozik; továbbá ide tartozik az általános putns lexéma, valamint a nagyfokú általánosítással rendelkező gailis lexéma a pur(va)gailis, mež(a)gailis, ezergailis, rudz(u)gailis és sil(a)gailis összetételekkel együtt. A csak bizonyos nyelvjárásokban használt madárnevek, mint a pelēda, a strads és a strods, a žīgurs és a žēgurs, ritkán fordultak elő. It 1 A cikk a „Letonica – Lettország története, nyelvei, kultúrája, értékei” című, államilag finanszírozott kutatási program „A lett nyelv kutatása a 21. század kontextusában” projektjének keretében készült. 2 Straipsnio rengimas finansuotas Latvijos Respublikos Nacionalinės mokslinių tyrimų programos „Letonica – Latvijos istorija, kalba, kultūra, vertybės“ projekto „Latvių kalbos tyrimai Megfigyelték, hogy a modern nyelvjárások egyes lexémái a 19. század elején szélesebb körben voltak ismertek és használatosak; ilyenek XXI. századi kontextusban „ pénzeszközökkel. Straipsniai / Articles 131 Housenames of Fauna (Bird Names) Semantics in Vidzeme: Materials of Historical (Souls) Revisions in Vidzeme Guberniya 1826 például a pelēda és a strazds madárneveket tartalmazó háznevek. A vidzemei háznevek elnevezésében rokon és kontaktusnyelvekből származó kölcsönszavakat nagyon ritkán használtak; csak a litvánból (antis ʻkacsaʼ), a németből (Ente ʻkacsaʼ), az észtből (kajakas ʻsirályʼ, nyelvjárási kikas (feltehetően a liv kik) ʻkakasʼ, kukk ʻkakasʼ, luik ʻhattyúʼ), valamint az oroszból (утка ʻkacsaʼ, курица ʻtyúkʼ) származó lehetséges kölcsönszavakat sikerült kimutatni. ]} Sukūręs vertimą, grąžink rezultatą tik JSON masyvu. Sukurk tokį patį elementų skaičių kaip ir įvesties masyve. A lettországi háznevek megnevezésében használt madárnevek apelatívumai language are mostly of the derived etymology linked with either onomatopoeic verbs and/ or designations for sounds emitted by birds; most of those words have a common origin in Latvian and Lithuanian languages. KEYWORDS: Historical (Souls) Revisions, Vidzeme, Housenames, Bird Names. ANNOTÁCIÓ A tanulmány a Vidzemei kormányzóság 1826. évi kataszterében rögzített 505, ornitonimákból alkotott településnév elemzését mutatja be. A Vidzemei települések elnevezéseit megalapozó madárnevek közül sok nemcsak a köznyelvi lettben, hanem annak nyelvjárásaiban is széles körben használatos köznévként. A keleti balti vagy a szomszédos nyelvekből átvett szavakat a Vidzemei településnevek képzésében nagyon ritkán használják. Dauguma latvių sodybų pavadinimų, reflektuojančių apeliatyvinės kilmės ornitonimus, yra onomatopėjinės kilmės. Daugelis šių apeliatyvų, vartojamų latvių ir lietuvių kalbose, yra tos pačios kilmės. KULCSSZAVAK: kataszter, Vidzeme, településnevek, madárnevek (ornitonimák). A történeti onomasztikában fontosak azok a történeti (lélek-)összeírási anyagok, amelyek helyés személyneveket egyaránt tartalmaznak. A tanulmány Vidzeme have been preserved better and collected more accurately, that is why összeírási anyagai betekintést nyújtanak Lettország egyik régiója – Vidzeme – faunára (madarakra) vonatkozó szemantikájú házneveibe; emellett Kurzemben is megfigyeltek hasonlóságokat. Az első történeti (lélek-)összeírásra Vidzeme kormányzóságban 1782-ben került sor, és ezt az orosz kormányzóságok negyedik összeírásaként ismerték el. A későbbi felülvizsgálatok rövidebb vagy hosszabb időközönként zajlottak: az ötödik felülvizsgálat – ILGA JANSONE 132 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII 1795, a hatodik átdolgozás – 1811-ben a hetedik átdolgozás – 1816-ban a nyolcadik átdolgozás – 1834-ben a kilencedik átdolgozás – 1850-ben, végül az utolsó átdolgozás – 1858-ban. Az udvarházak felülvizsgálati dokumentumaiban a magánés koronaudvarházak, valamint a hozzájuk kapcsolódó háztartási épületek (féludvarházak, majorságok, kocsmák, malmok és mások), továbbá a pásztorudvarházak lakóit sorolták fel. 1816-ig csak férfiakat soroltak fel, és nagyon valószínű, hogy a dátum nem pontos. 1816 óta minden személyt nemétől és életkorától függetlenül nyilvántartásba vettek. Az 1826-os felülvizsgálatot nem tekintették külön eseménynek (az 1816-os felülvizsgálat megismétlésének their surnames were registered, namely, historical revision materials included both housenames and full names – first names, last names, patronyms across Vidzeme Guberniya for the first time, thus allowing to establish a connection tartják); azonban rendkívüli jelentőséggel bírt, mint a háznevek és vezetéknevek közötti parasztok. Érdemes lenne áttekintést írni a 3. számú Lett Állami Történeti Levéltár of the historical revision of ploughs and names because their orthography had anyagaiban előforduló helyesírásról. PICTURE 1. Excerpt from the historical revision materials of Vidzeme Guberniya in 1826 from Aloja private mansion. (LVVA3 foundation nr. 199, description nr. 1, file nr. 17, p. 8.) Cikkek / Articles 133 Housenames of Fauna (Bird Names) Semantics in Vidzeme: Materials of Historical (Souls) Revisions in Vidzeme Guberniya 1826 been influenced not only by clerks’ writing skills but also oftentimes low skills a lett nyelvben, amint azt számos párhuzamos forma, valamint egyes nevek német nyelvű írásmódja is bizonyítja; például az objektumok megnevezései – Gesinde, Hoflage, Buschwächter, Lande, Krug, Mühle –, egy személy leíró adatai – Wirtschaft, Sohn, Frau stb. –, bizonyos esetekben pedig a háznevek leíró és meghatározó megnevezései – Alt, Neu – rendszerint németül voltak írva. A 18. és 19. századi történeti összeírásokra Vidzemében 686 uradalomban került sor, és az 1826-os összeírások során több uradalmat egyesítettek, valamint 1834. A történeti összeírások jegyzékeiben szereplő háznevek száma: Koknese visions of Vidzeme Guberniya in 1826 reach 14,500, including independent farmsteads retaining their original household name, for example, in 1826 there plébániájának Vecbebru magánuradalmában hat, azonos Dſerwan nevű ház volt, Piņķu plébániájának Piņķu uradalmában pedig négy, Dſilne nevű házat, valamint négy, Dumpe nevű házat említettek. A fauna szemantikájú háznevek száma összesen 1 065 egység, ami Vidzeme házneveinek teljes számából 7,34 százalékot tesz ki, feltéve, hogy a vidzemei történeti összeírás által rögzített minden egyes egységet külön háznévnek tekintünk. Az adatokat olyan uradalmakból is nyerték, amelyek nem tartalmaztak állatnevet (emlősök, hüllők, kétéltűek és egyebek), de A paraszti gazdaságok the registered materials of 1826, and so they were obtained from the revisions of 1816 and 1834. Of the mentioned 1,065 units, 560 or 3.86 per cent are motivated housenames Vidzemében való kialakulásáról a 15. századtól kezdve lehet beszélni. Valószínű, hogy 505 or 3.48 per cent are motivated housenames containing a bird name. ekkor jöttek létre az első háznevek; 17. század. A parasztgazdaságok száma a 19. században növekedett, egyrészt a rokonság felosztása következtében, amely új however, relatively reliable information is available from the first half of the önálló gazdaságok kialakulásához vezetett, másrészt pedig a zsellérházak kivásárlása révén. Így a kulturális környezetre jellemző, hogy előtérbe kerülnek a természeti tájba harmonikusan illeszkedő gazdaságok. A lettek természetközelsége mind a lett népdalokban és hiedelmekben, mind pedig abban a lett életmódban tükröződik, amely abban az időben jellemezte őket, amikor a házak nevet kaptak. A háznév in the choice of sacred places and abode could not but influence housenames. Although the housename group of fauna semantics is not big, it does show megválasztásakor a tulajdonosok általában nem egy konkrét madárfajt részesítettek előnyben (például baltpieres zoss ʻfehérhomlokú lúdʼ, meža zoss ʻszürke lúdʼ, īsknābja zoss ʻnyíllúdʼ); gyakorlatilag mindig egy olyan lexéma használatos, amely a közlettben vagy valamelyik aldialektusban egy madárfaj megnevezésének felel meg (gyakran, de nem szükségszerűen egy nemzetségnek vagy alfajnak is megfelelhet), ILGA JANSONE 134 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII továbbá egy olyan faj lexémája, amely egy rendszerint a parasztház közelében fészkelő konkrét madárról alkotott általánosított elképzelésnek felel meg, illetve a vadászott madarak lexémái. Egyes esetekben a jellegzetes hangokat adó madarak nevei is háznevekké váltak. A jelen tanulmányban több szpém általánosított közös megnevezéseként szolgáló lexéma (a fent említett példa ornitholexémája a zoss). cies in common Latvian and / or subdialects will be referred to as ornitholexBár az ornitholexémák osztályozása nehézségeket vet fel, amelyek bizonyos madárfajok azonosításával, nevezetesen egy adott nemzetséghez való hozzárendelésükkel kapcsolatosak, például a sārtais strazds ʻSwainson-féle rigóʼ, a mājas strazds ʻseregélyʼ és a raibais zemesstrazds ʻföldi rigóʼ a turdidae családba tartoznak, a niedru strazds ʻnádi poszátaʼ, a melnais meža strazds ʻerdei sziklarigóʼ, a dziedātājstrazds ʻénekes rigóʼ, a pelēkais strazds ʻszürkearcú rigóʼ, a melnrīkles strazds ʻfekete torkú rigóʼ, az apkakles strazds ʻgyűrűs rigóʼ és a sila strazds ʻerdei rigóʼ pedig a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartoznak. A tanulmány a rend szerinti ornitológiai osztályozásra hivatkozik. A Lettországban megállapított 18 madárrendből (Latvijas daba 4, 203–207) 13 különböző rend madárneveit használták háznevek megjelölésére. Eltérő elemzést végeztek a motivált roosterʼ háznévvel kapcsolatban. A gailis ʻa containing poultry names, for example, vista ʻa henʼ, cālis ʻa chickʼ, and also housenames with a generalized bird name putns ʻa birdʼ and a lexeme gailis ʻa roosterʼ ornitholexémát tartalmazó motivált háznevek külön csoportba tartoznak, mivel számos összetett név tartalmazza ezt a lexémát és a can be designations for various bird families in colloquial and / or hunters’ proszaklexikont. TOPONIMIZATION OF BIRD NAMES A PASSERIFORMES REND Elsőbbséget élvezett a verébalakúak rendjébe tartozó madárnevek vizsgálata, in Vidzeme housenames, which altogether make up 147 units or 29 per cent of mivel minden motivált háznév madárneveket tartalmaz. Mindazonáltal az ebbe a rendbe tartozó madárfajok tizenkét megnevezését tartalmazó háznevek nominációjában a legnépszerűbb család a Paridae család volt, amelyet olyan lexémák képviseltek, mint a zīle ʻszéncinegeʼ és a zīlīte ʻcinegeʼ. The literary name zīle is the most widespread bird name in the nomination of housenames; it appears in 32 housenames altogether. It should be admitted hogy a zīle lexémának a lett nyelvben homonimái vannak, és lehetséges Straipsniai / Articles 135 Housenames of Fauna (Bird Names) Semantics in Vidzeme: Materials of Historical (Souls) Revisions in Vidzeme Guberniya 1826 hogy a háznevek nominációjában egy tölgytermést – makkot – megnevező homonimát használtak. A zīle háznévlexéma alapalakban (Sihle4, Siehle, Siele) és összetett nevekben (Jaun Sihl5, Wetz Sihl, Wezs Sihle, Kaln Sihle, Kalne Sihle, Leies Sihle, Leijes Sihle, Meſche Sihle, Siehle Alksne, Siehle Kaln Jahn, Siehle Purre Tanne, Siehle Wawur, Siele Gust, Siele Jahn, Siele Jatze, Siele Peter) használatos. A zīle appellatívum bekerült a 17. és 18. század első lett szótáraiba6 (vö. Sihle ta, die Meiʃe Lange 1773: 296). A széncinege nevének analógjai a szláv nyelvekben (vö. például cseh sinice, lengyel is the same both in Latvian and Lithuanian (cf. Lith. zlė or žlė); however, it is different in Old Prussian (cf. Prus. sineco Mažiulis IV 110–111) which has ansinica, ukrán синця, óegyházi szláv синица). A név etimológiájáról különböző hipotézisek léteznek7. Jānis Endzelīns a zīle eredetét a zils – ‘kék’ – színnévvel kapcsolja össze (ME IV 732). Ezt a hipotézist Ernst Fraenkel is támogatja (LEW 1309), és Max Vasmer is elfogadta, aki jelezte, hogy a név kezdetben egy konkrét fajt jelölt – a kék cinegét (Parus caeruleus). A madár hangja és az ornitolexéma közötti kapcsolatot, nevezetesen a hangutánzó eredetet, M. Vasmer Orosz etimológiai szótára és Konstantīns Karulis Lett etimológiai szótára is megemlíti (ЭСРЯ III 625, LEV II 559). K. Karulis megemlíti a zīle lexéma és a zināt ʻtudniʼ ige lehetséges kapcsolatát, megfigyelései pedig abból a tényből indulnak ki, hogy a lett és a litván folklórban a zīle hagyományosan kapcsolatban áll a jövendőmondással (LEV II 559). A zīle lexémával kapcsolatos hipotézisek közül a legvalószínűbb a hangutánzó eredetre vonatkozó. 4 A zárójelek az ornitolexémák Vidzemei Kormányzóság egész területéről származó revíziós anyagokban rögzített helyesírási formáit jelölik. 5 A tanulmány részletesen nem elemzi a szóalakokat és az összetételeket, mivel második komponenseik általában nem kapcsolódnak egy meghatározott madár nevéhez; ezek a komponensek általában különböztiate housenames. 6 For the sake of comparison, the first dictionaries Lettus with Phraseologia Lettica of the Latvian language written by Georgius Mancelius and the Latvian–German Dictionary edited by Jakob a Vidzemében élő Lange anyagait használták. Egyes esetekben a 17. és 19. század más szótáraira is hivatkoztak. 7 Az etimológiák magyarázatához elsősorban a balti nyelvek etimológiát feltüntető szótárait (ME, LEV, LEW, Smoczyński 2007), a nyelvi kontaktusok néhány etimológiai szótárát (EES, ЭСРЯ), valamint a balti és más indoeurópai nyelvek etimológiájáról szóló átfogó tanulmányokat (Sabaliauskas 1990, Гамкрелидзе & Иванов 1984, Sehwers 1953) használtuk. Esetenként konkrét lexémák etimológiájával foglalkozó egyes szerzők cikkeit is idéztük. ILGA JANSONE 136 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII Only three housenames can be linked with the terminological designation for the representative species of zīlīte. A zīlīte lexéma a háznevekben csak alapalakban fordul elő (Sihliht, Sihlit). A zīlīte appellatívum már bekerült a lett nyelv első, 17–18. századi szótáraiba (vö. ein Meißchen/Sielite/nedʃe Phras. Lettica 1638: 279), ahol a sniedze ʻhómadárʼ név mellett jelenik meg, német elnevezése azonban a zīlīte névnek felel meg. A zīlīte lexéma a varjúfélék madárnevei közé tartozik, amelyeket olyan ornitolexémák diminutive form of the lexeme zīle that was formed with a traditional deminutive suffix -īte. The second most popular bird names appearing in Vidzeme housenames képviselnek, mint a karakuls ‘hollóʼ, az agate ‘szarkaʼ és a koraris ‘csókaʼ. A karakuls appellatívum 19 háznévvel áll kapcsolatban. A krauklis lexéma háznevekben mind önálló alakban, usuKrauklin), mind ally in the feminine (Kraukle, Krauckle), in derivative forms (Kraukel, Krauklit, szókapcsolatokban (Kraukle Krug, Krauckle Krug, Krauklu Krug, Krisch Kraukle jetzt Jaun Kraukle genannt, Wetz Kraukle jetzt Jahn Kraukle genannt) előfordul. A krauklis appellatívum már bekerült a lett nyelv első, 17–18. századi szótáraiba (vö. Raab/Kraucklis Lettus 1638: 138; Rabe/Krauklis Phras. Lettica 1638: 279; Krauklis tas, eine Rabe Lange 1773: 156); a lettben és a litvánban egyaránt használatos (vö. lit. kraukls ʻvarjúʼ és kriauLEV I 420). Valamennyi említett forrás arra utal, kls ʻravenʼ) and can be linked with sound verbs Latv. kraucinât, kraukât, kŗaukt, Lith. kraũkti ʻkrächzen (to caw)ʼ imitating bird sounds (ME II 263, LEW 290, hogy a szláv krukъ ʻhollóʼ hangutánzó eredetű. Vidzeme házneveiben ritkábban fordul elő a žagata ʻszarkaʼ ornitolexéma (összesen 13 egység). A žagata lexéma a háznevekben egyaránt megjelenik alapalakban (Sagat, Saggat, Schagat, Schaggat), származékokban (Schaggaten), valamint szókapcsolatokban (Kaln Schaggat, Lei Schaggat). A žagata appellatívum már bekerült a lett nyelv első, 17. és 18. századi szótáraiba is (vö. Specht/Schaggata Lettus 1638: 171; Eeʃter/ hangutánzás (LEV II 575). Hechʃter/Schaggata Phras. Lettica 1638: 279; Schaggata ta, ein Heiʃter Lange 1773: 272). J. Endzelīns considers the word žagata to be a borrowing from Lithuanian žagata ME IV 786; K. Karulis admits the origin of this word as a creation from Mindössze egy háznév tartalmazza a kovārnis ʻcsókaʼ The lexeme kovārnis appears only as an appropriate form of the correspondornitolexémát. ing appellatívumot (Kowahrn). Straipsniai / Articles 137 Housenames of Fauna (Bird Names) Semantics in Vidzeme: Materials of Historical (Souls) Revisions in Vidzeme Guberniya 1826 A kovārnis köznév már bekerült az első 17. és 18. (balti, szláv, tochár) nyelvekbe; century dictionaries of the Latvian language (cf. Kohwahrs tas, eine Dohle Lange 1773: 155). The root of the word corresponds to the designation for a word vārna of the coraciiformes order of the coracidae family, and in some language groups ez egy új fonetikai képződmény, amelynek kezdőhangja *- a *k[h]or-nproto-gyökből, vö. litván várna, porosz warne8 (Гамкрелидзе, Иванов 1984(2): 540). K. Karulis szerint a kovārnis köznév összetétel (LEV II 489), J. Endzelīns azonban csak más nyelvek analóg alakjaira hivatkozik, vö. kisorosz кáворон ʻSaatskräheʼ, szlovén kâvran ʻKolkrabeʼ (ME II 350). A háznevek elnevezésében használt madárcsaládok közül a harmadik legnépszerűbb a verébalakúak rendjébe tartozó sturnidae család, amelyet olyan ornitolexémák képviselnek, mint a strazds és a strads/ strods. A strazds köznév 12 háznévben jelenik meg. The lexeme strazds appears in housenames both in the principal form – usually in the feminine gender (Strasde), in derivative forms (Strasdin), and in word csoportok (Leel Strasd, Leel Strasde, Mas Strasda, Mas Strasde, Kalne Strasde, Leijes Strasde). A strazds „rigó; seregély” appellatívum már szerepelt a lett nyelv első 17. és 18. századi szótáraiban (vö. Drohʃʃel/Spreen/Straʃda Phras. Lettica 1638: 280; Straʃds tas, ein Krammetsvogel Lange 1773: 328). Amint azt Vjacseszlav Ivanov és Tamaz Gamkrelidze jelezte, az elnevezés több régi európai indoeurópai dialektusban hangutánzásból keletkezett, például az innovációra (Гамкрелидзе, Иванов 1984(2): 541; ample, Prus. tresde, Lith. strãzdas, Latv. strazds; however, if a Greek στρουϑός ʻsparrowʼ can be considered a sound imitation, it means that in old Indo-European dialects of Europe the name of strazds would be considered a semantic lásd még ME III 1083, LEW 920). A Vidzeme keleti részén, valamint Latgaléban kevesebb mint 9, a strads és strods dialektális lexémákkal összefüggő háznév fordul elő (lásd ME III 1080). alakban, Dialectical lexemes strads and strods in housenames appear in the principal rendszerint nőnemben (Stradde, Strodde), származékos alakokban (Stradding), valamint szókapcsolatokban (Isſand Stradde, Leies Strodde). A strads appellatívum a strazds hangváltozásainak eredményeként keletkezett (ME III 1080). 8 A lett vãrna hozzáadható a litván és porosz alakokhoz, és ezt a tényt nem mentioned in Vyacheslav Ivanov’s and Tamaz Gamkrelidze’s study. ILGA JANSONE 138 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII A háznevek elnevezésében az alaudidae családnak csak néhány madárneve jelenik meg, a megfelelő ornitolexéma pedig a cīrulis ʻpacsirtaʼ. A cīrulis appellatívum 19 háznévben fordul elő. A cīrulis lexéma a háznevekben mind alapformában (Zirul, Zihrul, Zierul, Zierull), mind szókapcsolatokban (Wezz Zihrul, Alt Zierul, Jaun Zihrul, Neu Zierul). A cīr(v)ulis appellatívumot már a lett nyelv első, 17. és 18. századi szótárai is tartalmazták (vö. Lerch/Zierwuls Lettus 1638: 116; ein Lerche/Zihrwulis Phras. Lettica 1638: 277; Zihrulis tas, eine Lerche Lange 1773: 402). A cīrulis szó eredetét illetően nincs általános egyetértés, a legtöbb kutató azonban úgy véli, hogy hangutánzásból ered (ME I 291–292, LEW 70, LEV I 181). A litván crulis, cyruls feltehetően 70, Sabaliauskas 1990: 270). Ojārs Bušs a standard lett nyelvben to be borrowed from Latvian or Couronian languages (ME I 291–292, LEW előforduló kurš és kvázi-kurš szavakról készített elemzésében jelzi, hogy a lett nyelvben a cīrulis szót nem kell kurš szónak tekinteni (Bušs 2008 [1988]: 186), a madárnévi lexéma litván nyelvbeli elterjedését azonban a Balti nyelvek atlaszának prospektusa mutatja be (BVA 2009: 94–95). A verébfélék családjába tartozó madárneveket több mint tíz alkalommal használják házhelynevek megnevezésében; ezeket a standard zvirbulis madárnévi lexéma és annak nyelvjárási žīgurs változata képviseli. A zvirbulis ʻverébʼ appellatívum három házhelynév megnevezésében jelenik meg. A zvirbulis lexéma a házhelynevekben alapalakban (Swirbul) és szókapcsolatokban (Kallne Swirbul, Leijes Swirbul) jelenik meg. A zvirbulis appellatívumot már a lett nyelv 17. és 18. századi első szótárai is tartalmazták (vö. Sperling/Swirrbuls Lettus 1638: 171; ein Sperling/Swirrbulis Phras. Lettica 1638: 280; Swirbulis tas, der ment széles körben tanulmányozták. E. Fraenkel az óegyházi szláv vrabii ʻzvirbulisʼ, a cseh vrabec, a lengyel wróbel stb. szavakkal kapcsolja össze (LEW 1328), J. Endzelīns a z-, vagyis žkezdőhangú szavakkal (ME IV Sperling Lange 1773: 339). The etymology of zvirbulis is not clear. It is related to Lithuanian žvìrblis (ME IV 776–777, LEW 1328); however, its further develop777), Wojciech pedig *arb-/*irbalakokat ad meg (Smoczyński 2007: 796). indicates the possible contamination between the words of the root virband Smoczyński restores the common root appearing in the Baltic and Slavic lanNépszerűbb változata a dialektális žīgurs (arī žēgurs), amely a következőben jelenik meg: 11 housenames. A žīgurs és žēgurs dialektális lexémák mind főalakban (Schigur, Schiggur, Sihgur), mind szókapcsolatokban (Kalne Schägur, Kalne Schiggur, Kalne Leies Schägur, Leijes Schiggur, Leies Leies Schägur, Kaup Schehgur) szerepelnek a háznevekben, Tanulmányok / Articles 145 Housenames of Fauna (Bird Names) Semantics in Vidzeme: Materials of Historical (Souls) Revisions in Vidzeme Guberniya 1826 Toporov rámutat arra, hogy a porosz Aytegenis (kis fakopáncs) megnevezés alapján a porosz genis Nomen act.-nak tekinthető. a balti *genʻsistʼ (üt, ver) szóból (Топоров E–H 205–206). A dzilna appellatívum nyolc háznév megnevezésében jelenik meg. A dzilna lexéma a háznevekben egyaránt megjelenik főalakban (Dſilne), származékos alakokban (Dſilnan), valamint szókapcsolatokban (Jaun Dſilne, Wetz Dſilne, Meſche Dſilne, Tihrum Dſilne). A dzilna appellatívum már a lett nyelv 17. és 18. századi első szótáraiban is szerepelt (vö. grün Specht/Dʃillna Phras. etimológiájáról vélemények hangzottak el. J. Lettica 1638: 280; Dʃilna ta, ein gelblichter Specht Lange 1773: 90); different opinEndzelīns a lett dzilna szót a lett dzlts ʻgelb (sárga)ʼ (ME I 550) szóval hozza kapcsolatba, E. Fraenkel a lett dzina, dzilnis, litván gilnà szavakat a gélti ʻstechen, wehtun (physisch und psychisch) (szúrni, fájdalmat okozni (fizikailag és lelkileg))ʼ címszó alatt tárgyalja (LEW 145–146). K. Karulis az IDE *dhelbhʻto dig, to hollow outʼ szóval való kapcsolatát is megemlíti (LEV I 253). TOPONIMIZATION OF BIRD NAMES OF A GALAMBALAKÚAK RENDJE A galambalakúak rendjébe tartozó galambfélék családjából származó balodis ʻgalambʼ és ūbele ʻgerleʼ madárnevek megjelennek a háznevek névadásában. A galambalakúak rendjének madárneveiből eredő háznevek 33 egységet, azaz a madárszemantikájú objektumok 6,5 százalékát alkotják. A balodis ornitolexéma 19 háznévben jelenik meg; ez a hatodik legnépszerűbb ornitolexéma. A balodis lexéma a háznevekben egyaránt megjelenik alapformában (Balod, Ballod, Ballohd, Ballohds, Ballosch), származékos formákban (Ballodan, Balloden, Ballodin), valamint szókapcsolatokban (Kallne Ballod, Leijes Ballod). Nyilvánvalóan a Ballud alak az alūksnei egyházközségből származó lexéma dialektális változata. A balodis appellatívumot már a lett nyelv első, 17. és 18. századi szótárai is tartalmazták (vö. taub/ ballohdis Lettus 1638: 181; Taube/Ballohdis Phras. Lettica 1638: 279; ballodis tas, die Taube Lange 1773: 49); a balti nyelvek közös szókincséhez kapcsolható (vö. lit. balañdis), és a balti nyelvekben használt közös megnevezés egy szín megjelölése (vö. lett balts, lit. bãlas, báltas) (lásd ME I 259–260, LEW 31, Smoczyński 2007: 42). A 20. században mindkét, a balti nyelvekben használatos nevet megkísérelték kapcsolatba hozni az oszét bælon ʻházigalambʼ szóval, ezáltal a balti nyelvek területéről az ILGA JANSONE 146 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII areas of the Baltic and Indo-Iranian languages (see Гамкрелидзе, Иванов 1984 (2)I 602; Sabaliauskas 1990: 29; Karaliūnas I 77; ME I 259–260). A galambokat jelölő, bizonyos mai konnotációval rendelkező dūja appellatívum tíz háznév megnevezésében jelenik meg. A dūja lexéma a háznevekben alapformában (Duije, Duijes) és szókapcsolatokban (Mesche Duije, Kalne Duije/ Kalne Duje, Leijes Duje) jelenik meg. Emellett a tūja lexémát tartalmazó háznevek is előfordulnak. A háznevek vagy szókapcsolatok (Strupp Thujes, Garr Thujes, Jaun Thujes, Wetz Thujes, Tuhjas Melſup), vagy összetett csoportok (Latwan Tuhjan, Andre Egy másik, galambra vonatkozó megnevezés – dūve – már szerepelt a lett nyelv első Tuhjan) used only in Lēdmane’s private mansion of Lielvārde parish, Bučauska’s private mansion of Cesvaine parish, and also in Alūksne manor house. szótáraiban (vö. Duhwe, duhwiņa, eine zahme Taube Lange 1773: 93). Ha a dūja lexémát tartalmazó háznevek egyértelműen a fauna szemantikai csoportjához kapcsolhatók, a párhuzamos tūja lexémát tartalmazó háznevek nehézségeket vetnek fel. E háznevek csak ortográfiailag kapcsolhatók a flóra szemantikai csoportjához; a köznyelvben azonban gyakrabban fordul elő a dzīvībaskoks elnevezés (latinul Thuja occidentalis). És ha figyelembe vesszük a Liepupe plébániához tartozó Tūja kúria nevét, arra a következtetésre juthatunk, hogy a Tūja kúria neve nem a flóra szemantikájához tartozik, hanem a fauna szemantikájú nevek közé sorolható. A német Taubenhof név (a német Taube ʻgalambʼ, Hof ʻkúriaʼ) az etimológiai magyarázat alapja, és kapcsolatba hozható a galamb nevével – dūja –, amelyben a t : d váltakozást a német Taube befolyásolhatta. A “Baltisches historisches Ortslexikon” szerzői (lásd Ortslexikon II 637) ilyen etimológiát adnak meg. Az Alūksne plébániához tartozó Tūja kúria német Kragenhof neve nem ad választ, lett neve azonban szintén a dūja nevével kapcsolatos, nevezetesen 1631-től 1791-ig a Tūja kúria tulajdonosai a von Taub család képviselői voltak (lásd Ortslexikon II 298). Etymologically, the lexeme dūja is a borrowing from MLG dūve, and hence Latvian dūve which turned into dūja as a result of the deminutive dūviņa > dūjiņa (ME I 524, Sehwers 1953: 178). Az ūbele ornitolexéma négy háznévben fordul elő, mind önálló alakban (Ubel, Uhbels/ Uhbel/ Uhbele), mind szókapcsolatokban (Ubel Krug, Uhbel Gesinde). Az ūbele megnevezés már bekerült a lett nyelv 17. és 18. századi első szótáraiba (vö. Turteltaube/Ubele Phras. Lettica 1638: 279; Uhbele ta, eine Turteltaube Lange 1773: 362). Ez az ūbuôt hangutánzó igéből származó hangutánzó szó (ME IV 403, LEV II 448). Straipsniai / Articles 147 Housenames of Fauna (Bird Names) Semantics in Vidzeme: Materials of Historical (Souls) Revisions in Vidzeme Guberniya 1826 TOPONIMIZATION OF BIRD NAMES OF A SÓLYOMALAKÚAK RENDJE A sólyomalakúak rendjébe tartozó madárneveket korábban aktívan használták Vidzeme házneveinek megnevezésében; összesen 32 egységet, vagyis a motivált háznevekben szereplő összes madárnév 6,3 százalékát teszik ki. A legnépszerűbb nevek az Accipitridae családból származnak, és e család két madárnevét használták; a következő ornitolexémákról van szó: vanags ʻhéjaʼ és ērglis ʻsasʼ. A köznév ag, vanags appears in the nomination of 30 housenames, and together with the appellative dzenis it shares the second place in the use of ornitholexemes. The lexeme vanags appears in housenames both in the principal form (WanWannag, Wannags, Waagge) ragozott alakokban (Wannadſen), összetételekben (Pollowannag), valamint szócsoportokban (Kalne Vannag, Leies Vannag, Leijes Wannag, Purre Wannag, Ogelneck Wannag). A vanags köznevet már az 1638-as első szótárak is tartalmazták,82; ein the Latvian language of the 17th and 18th centuries (cf. Habich/Wannags Lettus Habicht/Wannags Phras. Lettica 1638, 277; Wannags tas, der Habicht Lange 1773, 377). A. Sabaliauskas a lett vanags szót a litván vãnagas, a porosz sperglavanagis szóval együtt a balti nyelvek közös szókincsi rétegéhez kapcsolja (Sabaliauskas 1990: 152). A szó további etimológiája nem kellően tisztázott (az etimológia lehetséges változatait a LEW 1194 és a LEV II 481–482 tárgyalja; ME IV 468). Only one housename contains the lexeme ērglis, and it is only in the principal form of the feminine gender (Ergle). Az ērglis appellatívumot már a lett nyelv 17. és 18. századi első szótárai is tartalmazták (vö. Adler/Ehrghle Lettus 1638, 18; ein Adler/Ehrgliß Phras. Lettica 1638, 277; Ehrglis tas, der Adler Lange 1773, 110); megőrizte a régi *he/orin gyököt valamennyi balti nyelvben, amelyekből a lett ḕrglis, a litván nyelvjárási arẽlis, erẽlis, a porosz arelie (=arelis) származott (Гамкрелидзе, Иванов 1984(2): 538; a porosz arelie-ről lásd még Топоров A–D 101–102). Csak egy háznévben szerepel a piekūns ʻsólyomʼ ornitolexéma a sólyomfélék családjába tartozó Peekun megszólító névhez megfelelő formában. A gót finger It is possible that the appellative piekūns was included in Carl Christian Ulmann’s Latvian-German dictionary of 1872 for the first time (cf. peekuhns, ein großer Flake Ullmann 1872: 194). J. Endzelīns mentions the possible Lath. Piec- (ujj)ʼ és az afgán fanged (megragad, elkap, lefog)ʼ alakokkal való kapcsolata (ME III 262). ILGA JANSONE 148 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII TOPONIMIZATION OF BIRD NAMES OF THE GALLIFORMES ORDER Names of the galliformes order have been actively used in Vidzeme háznevek; összesen 30 egységet tesznek ki, vagy Az összes madárkakas 5,9 names in motivated housenames. The most popular of this order were two designations from the tetraonidae family represented in the housenames by such ornitholexemes as mednis ʻwood grouseʼ, rubenis ʻblack grouseʼ and teteris ʻheathszázaléka. A mednis köznév 11 háznév megnevezésében jelenik meg Vidzeme. A mednis lexéma háznevekben alapalakban, rendszerint nőnemben (Medna, Medne), valamint szókapcsolatokban (Medne Zenne, Muisches Kripan Mednes) fordul elő. A mednis köznév már bekerült a lett nyelv 17. és 18. századi első szótáraiba (vö. Meddens Mednis, ein Auerhahn Lange 1773: 187). lett mednis (régebbi medenis alakjával együtt) a *medinis szóból származik, amely megfelel a litván melléknév medinis ʻfából készült’ alakjának (ME II 590, LEV I 575–576). Both lexemes of the tetrao tetrix family appear in the housenames of Vidzeme: the appellative rubenis was a motivating word in eight housenames a teteris azonban – hét háznévben. A rubenis lexéma háznevekben alapalakban (Rubben, Rubbin) és szókapcsolatokban (Grosz Rubben, Klein Rubben, Mas Rubben, Rubben Ansch, Rubben Martz, Tupeſchan Rubben) fordul elő. A rubenis köznév már bekerült a lett nyelv 17. és 18. századi első szótáraiba (vö. Birckhun/Tetteris/Rubbenis Lettus 1638: 35; Birckhan/Tetteris/ Rubbenis Phras. Lettica 1638: 279; Rubwhereas E. Fraenkel kimutatta, hogy a proach főnévből képzett hangutánzó bens tas, ein Birkhuhn Lange 1773: 253). J. Endzelīns and E. Fraenkel expressed opposite opinions about Latv. Rubenis: J. Endzelīns thinks that the name of a bird derives from the sound verb rubinât ʻutter mating-callsʼ (ME III 552), ige iránya: - ʽhangutánzó igeʼ → ʻmadárnévʼ. A teteris lexéma a háznevekben mind az Latv. rubenis (LEW 744). In the explanation of the etymology a more usual apalapformában (Tetter), mind pedig származékos formákban jelenik meg. A teteris appellatívum már bekerült a lett nyelv 17. és 18. századi első szótáraiba (vö. in derivative form (Teterit), and in word groups (Kaln Tetter, Leijes Tetter). Birckhun/Tetteris/Rubbenis Lettus 1638: 35; Birckhan/Tetteris/Rubbenis Phras. Lettica 1638: 279; Tetteris tas, Birkhahn Lange 1773: 348). A hangutánzó, reduplikált *t[h]et[h](e)r tő a madárnevekben valamennyi fő IDE nyelvjárási csoportban gyakori, pl. porosz. tatarwis ‘a siketfajd nőstényeʼ, litvánul. tetervà ʻteterisʼ, lettül. teteris, de a név kora nem Straipsniai / Articles 149 Housenames of Fauna (Bird Names) Semantics in Vidzeme: Materials of Historical (Souls) Revisions in Vidzeme Guberniya 1826 teszi lehetővé a kezdeti jelentés és a tő lexémái által megnevezett konkrét madárfaj meghatározását (Гамкрелидзе, Иванов 1984(2): 540; lásd még Būga 1908: 138, ME IV 169, Sabaliauskas 1990: 35, LEW a háznevek említése és ezeket az irbemadár ʻfogolyʼ, valamint a paipala ʻfürjʼ ornitolexémák képviselik. Az irbe lexémát tartalmazó házneveket a fácánfélék (Phasianidae) családjához tartozóként vették számba; ide tartozik a laukirbe 1084–1085). Bird names of the phasianidae family appear less frequently in the nominaʻmezei fogoly, Perdix perdixʼ, amely a legelterjedtebb fogolyfaj, míg a savukārt mežirbe ʻnyírfajd, Bonasia bonasiaʼ és a baltirbe ʻnyírfajd, Lagopus lagopusʼ a klasszifikáció legutóbbi változásai szerint a tetrao tetrix nemzetséghez tartoznak. Az irbe lexéma a háznevekben csak származékos formákban jelenik meg (Irbiht, Irben). Az irbe appellatívum már bekerült a lett nyelv 17. és 18. századi első szótáraiba (vö. Haʃelhun/Irrbe Lettus 1638: 85; Rebhun/Irrbe Lettus 1638: 140; Haʃelhun/Irrbe Phras. family. The appellative irbe appears in three Vidzeme housenames. Lettica 1638: 278; Irbe ta, ein Feldhuhn Lange 1773: 132). Nincs egyetértés a szó etimológiáját illetően. A legtöbb etimológus úgy véli, hogy a lett irbe, litván jerub (változatokkal) ugyanahhoz a tőhöz tartozó szó, mint a lett rubenis (lásd ME I 708–709, LEW 193–194); azonban kísérlet történt a lett irbe szót egy színnévhez kapcsolni (lásd LEV I 344). A paipala lexéma csak egyetlen háznévben fordul elő, ahol más képzővel – Paippul – szerepel. A paipala appellatívum már bekerült a lett nyelv 17. és 18. századi első szótáraiba (vö. Wachtel/Paipole Phras. Lettica 1638: 278; Paipala ta, eine Wachtel Lange 1773: 225). J. Endzelīns a flattern, schwimmen (repül, lebeg, úszik) jelentésekkel hozza Latv. paipala to Lith. píepala, Old Prussian. penpalo and Rus. перепелъ (ME III 34), E. Fraenkel relates the further etymology with the IDE root *pelʻfliegen, kapcsolatba; ezt a magyarázatot K. Karulis is támogatja (LEW 586, LEV II 10). TOPONIMIZATION OF BIRD NAMES OF A KORACIIFORMES REND CSALÁDJA Bird names of the coraciiformes family also contributed to the choice of háznevek – összesen 22 egység, vagyis a madárjelentésű háznevek 4,4 százaléka. A koraciidák családjába tartozó madárneveket csak használják ILGA JANSONE 150 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII a háznevek megnevezésében, és egy vārna ornitolexéma által képviselve ʻvarjúʼ. A vārna lexéma a háznevekben mind alapformában (WahrJaun Wahrne, Wezz na, Wahrne, Warne), in derivative forms (Warnen), in compounds (Wahrnakrug, Wahrneporesch), and in word groups (Wahrne Krug, Warnes Krug, Wahrn Krug, Wahrne), mind pedig összetett nevek részeként (Wahrne-Lauks, Wahrne-Kalns) előfordul. A vārna appellatívum már a lett nyelv első, 17. és 18. századi szótáraiban is szerepelt (vö. Kräe/Wahrna Lettus 1638, 106; eine Kräe/Wahrna Phras. Lettica 1638, 279; Wahrns tas, eine Krähe Lange 1773, 371); egy nyelvcsoportban (balti, szláv, tochár nyelvek) fonetikai újítás, amelynek kezdőhangja *- a *k[h]or-nproto-gyökből, pl. litvánul várna, poroszul warne10 (Гамкрелидзе, Иванов 1984(2): 540). A. Sabaliauskas hozzáteszi: lettül vãrna, litvánul vanas, várna, poroszul warnis, warne a balti és szláv nyelvek közös lexikai rétegéhez (Sabaliauskas 1990: 120). TOPONIMIZATION OF BIRD NAMES OF A LÚDALAKÚAK RENDJE A háznevek elnevezésében néha a harkályalakúak rendjébe tartozó madárneveket részesítették előnyben – összesen 20 egységet, vagyis a madárszemantikájú háznevek 4 százalékát. A harkályalakúak rendjéből csak a récefélék családjába tartozó madarakat képviselik a gulbis ʻhattyúʼ, gaigala ʻkerceréceʼ, pīle ʻkacsaʼ ornitolexémák, valamint ezek kölcsönzött analógjai a háznevekben. A gulbis lexéma a háznevekben egyaránt megjelenik The appellative gulbis appears in ten housenames. alapalakban, rendszerint a nőnemű Gulbe formában, származékos alakokban (Gulban, Gulbit), valamint összetett alakokban (Ans Gulben, Anz Gulben, Jahn Gulben, Marting Gulben). A gulbis appellatívum már a lett nyelv első, 17. és 18. századi szótáraiban is szerepelt (vö. Schwan/Ghullbis Lettus 1638, 164; ein Schwan/Ghullbis Phras. Lettica 1638, 279; Gulbis tas, ein Schwan Lange 1773, 126). A. Sabaliauskas ezt a lexémát a balti és a szláv nyelvek közös lexikai rétegéhez sorolja, ugyanakkor elismeri, hogy Christian Stang azt csak a balti nyelvek lexikájával hozza kapcsolatba (Sabaliauskas 1990: 117–118; a szláv nyelvek alakjaihoz való viszonyról lásd még: ME I 676, LEW 175). Anatolij Nepokupnij azonban kiterjeszti a területet 10 Also Latv. A litván és porosz nyelvi alakokhoz hozzáadható a lett vãrna is, és ezt a tényt Vjacseszlav Ivanov és Tamaz Gamkrelidze tanulmánya nem említi. Straipsniai / Articles 151 Housenames of Fauna (Bird Names) Semantics in Vidzeme: Materials of Historical (Souls) Revisions in Vidzeme Guberniya 1826 a balti gulbis és a szláv kъlpь használatának területét az egész Balti-tenger körüli térségben megfelelések megállapításával (Непокупный 1966: 81–87). A lett gulbis köznév mellett egy háznévben lehetséges, hogy a hasonló észt luik ʻgulbisʼ lexéma is megjelenik a Gaujiena plébániához tartozó egyik háznévben, olyan alapalakban, amely a lett -e egységesített végződésével zárul (Luike). Az észt etimológusok szerint a luik áll az észt hangutánzó luikama, valamint a finn luikata alapjául (EES 2012: 253). Egy háznév megnevezésében megjelenik a pīle lexéma; a pils köznévvel való nituve form (Pilit). Certainly, taking into consideration that the length of the vowel in this housename is not indicated, the hypothesis that the housename kapcsolatát nem szabad elvetni; ez a hipotézis azonban valószínűtlen. A pīle appellatívum már bekerült a lett nyelv első, 17. és 18. századi szótáraiba is (vö. Antvogel/Piele Lettus 1638, 21; Ente/Piele Lettus 1638, 53; eine zahme Endte/Piele Phras. Lettica 1638, 277; Ente die, ta pihle Lange 1777: 207). Nyilvánvalóan a lett pīle olyan lexikai újítás, amely felváltott egy régebbi lexémát, amely a litvánban és az óporosz antis szóban maradt fenn. A pīle hangutánzás eredménye (lásd ME III 232, LEV II 48). Egyes szerzők úgy vélik, hogy ez a szó kur eredetű, de ezt O. Bušs megcáfolta (Bušs 2008 [1988]: 186). Érdekes párt alkot egy Ente nevű háznév a straupei egyházközségben és egy Ante nevű háznév az opekalni egyházközségben. Az Ente lexéma viszonylag biztos átvétel a német Ente ʻkacsaʼ szóból; figyelembe véve a német földbirtokosok és lelkészek hatását, az átvételek nyilvánvalónak tűnnek; de Ante hasonló a litvánhoz. az antis ʻkacsaʼ és végződése az egységes -e. Megjelenhetett-e egy litván kölcsönszó az észt határ közelében? A Drusku vagy Korneta várdomb nem túl messze található ettől a helytől, és a „Latvijas PSR helynevei” című szótár tartalmazza egy tanyának a régi nevét, amelyet J. Endzelīns a Drùskiai falu nevével vet össze, és ezért vált az a hill name Drùska-kalnis in Lithuania (Lvv I (1) 230). T. Gamkrelidze and V. Ivanov write that at the time when separate IDE dialects had already been established, pīles (ducks) were domesticated poultry, IDE *anḤt[h]- egy vadkacsa megnevezésévé, több nyelvben pedig (beleértve az óporosz antis ʻkacsaʼ, valamint a litván ántis ʻkacsaʼ, az ófelnémet anut, a német Ente ʻkacsaʼ, az orosz ýть, утка, утва ʻkacsaʼ alakokat) megőrizte a proto-gyökérrel való kapcsolatot (Гамкрелидзе, Иванов 1984(2): 543). A háznevek megnevezésében a pīle lexéma analóg orosz утка alakja elterjedtebb, és négy, a megfelelő eredeti formában (Utke, Uttke) említett háznévben jelenik meg. Ilyen háznevek a Salaca és Matīšu, valamint az Opekalna és Tirza egyházközségekben jelentek meg. Ha az utóbbi laca és Matīšu egyházközségek a vidzemei lív parishes are located near the border of Russia and belong to the High Latvian ILGA JANSONE 152 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII dialect with a large number of borrowings from the Russian language, then Sanyelvjáráshoz tartoznak, és Észtország közelében helyezkednek el, akkor a szláv szavak nem találtak utat a nyelvbe. Lehetséges, hogy egy másik, nem igazolt lexéma jelent meg a háznevekben. A gaigala ornitolexéma két háznév megnevezésében jelenik meg, és csak alapalakban (Gaigal). A gaigala appellatívum már bekerült a *ge-/*gheutánzó tövek első szótáraiba. the Latvian language of the 17th and 18th centuries (cf. Teucher/Ghaighalis Phras. Lettica 1638, 278; Gaigale ta, ein Fiʃchgeyer Lange 1773, 114). Latv. gaigala, and Lith. gagalas, Prus. gegalis connect with sound verbs of the reduplicated sound Az ilyen hangutánzó igék és származékos főneveik jól ismertek a szláv nyelvekben, például az óegyházi szláv glagolъ ʻszóʼ, glagolati ʻbeszélʼ, orosz nyelvj. gologolitь ʻcsevegʼ (ME I 583–584, LEW 128, LEV I 278, Топоров E–H 187–189). TOPONIMIZATION OF BIRD NAMES OF A DARUALAKÚAK RENDJE Időnként a darualakúak rendjébe tartozó madárneveket választották háznevekül – összesen 19 egységet, vagyis a madárszemantikájú háznevek mindössze 3,8 százalékát. A darualakúak rendjéből csak a darufélék családjának neveit használták a háznevek megnevezésére, amelyeket a dzērve ʻdaruʼ ornitolexéma képvisel. A dzērve lexéma a háznevekben mind főalakban (Dser mind összetett we, Dſerwe, Dſehrwe), in derivatives (Dſerwit, Dſerwan, Dſerwen), in word groups (Kalna Dſehrwe, Leies Dſehrwe, Leel Dſerwe, Mas Dſerwe, Masſ Dſerwe), and in alakokban (Jaun Dſerweneek Gesinde) előfordul. Kranich/Dʃehrwe Lettus 1638, 106; (ein) Kranich/Dʃehrwe Phras. Lettica 1638, 279, 280; Dʃehrwe ta, ein Kranich Lange 1773, 87); A dzērve appellatívumot már a lett nyelv 17. és 18. századi első szótárai is tartalmazták (vö. megőrizte a régi *kʼertövet valamennyi balti nyelvben, amelyből további származékok alakultak ki: lett dzẽrve, litván gérvė, porosz gerwe (Гамкрелидзе, Иванов 1984(2): 540; lásd még LEW 137–138, ME I 548, LEV az eddigiek mellett a szó hangutánzó eredetét is (ME III 444; skat. arī LEW 660, LEV II–I 249, Топоров E–H 223–227). Cikkek / Articles 153 Housenames of Fauna (Bird Names) Semantics in Vidzeme: Materials of Historical (Souls) Revisions in Vidzeme Guberniya 1826 TOPONIMIZATION OF BIRD NAMES A STRIGIFORMES RENDJÉBE TARTOZÓK A Strigidae család Strigiformes rendjébe tartozó madarainak nevei so used in housenames – a total of 15 units or 3 per cent of all the motivated háznevekben is előfordultak, és a pūce ʻowlʼ, pelēda ʻtawny owlʼ and apogs ʻlittle owlʼ. The appellative pūce appears in six housenames. The lexeme pūce appears in housenames in the principal form only (Putze, Puhze, Puhtze) ornitolexémákkal voltak képviselve. The appellative pūce had already been included in the first dictionaries of the Latvian language of the 17th and 18th centuries (cf. eine Eule/Uhpis/Puhza Phras. Lettica 1638, 280; Puhze ta, eine Eule Lange 1773, 242). J. Endzelīns writes about 83, LVDA 1999: 100–101). A pelēda nyelvjárási lexéma négy háznévben fordul elő Ērģeme (2), Limbaži és Suntaži egyházközségeiben. A „Lett nyelvjárási atlasza” lexikai részében a pelēda szó Latgale, valamint Vidzeme és Zemgale keleti részén elterjedt (LVDA 1999: 100–101; 38. térkép), de az említett pelēda ornitolexéma elterjedése sokkal szélesebb, és Vidzeme északnyugati részét is magában foglalja. A pelēda lexéma a háznevekben alapalakban (Pellad, Pellehdu) és szókapcsolatokban (Kalna Pellehd, Leies Pellehd) fordul elő. A pelēda elnevezés már szerepelt a denevérek (Chiroptera) rendjébe tartozó patkósdenevérfélék (Rhinolophidae) családjának the Latvian language of the 17th and 18th centuries (cf. Fledermauß/ ickʃpahrni/ Pell=ahd Phras. Lettica 1638, 280), but it relates to an animal name of the veselső szótáraiban. Etimológiailag a következő összetételnek tekintik: lett. pele, lit. pel és lett êst, lit. sti (ME III 196, LEW 566, LEV II 35). Ezenkívül E. Fraenkel azt írja, hogy tabu szóként keletkezett (LEW 566). Az apogs köznév öt háznévben fordul elő. Az apogs lexéma háznevekben fordul elő fő alakjában (Appog, Appoga), valamint szókapcsolatokban (K[alna] Appog, L[ejas] Appog). 1773, 23); mind a lett, mind a litván nyelvben gyakori (vö. litván tic nyelvek (lásd The appellative apogs had already been included in the first dictionaries of the Latvian language of the 17th and 18th centuries (cf. Eule/Appohx Lettus 1638, 55; Kautz oder Eul/Apohx Lettus 1638, 100; Appohgs tas, eine Nachteüle Lange Sabaliauskas 1990, 148). Az etimológia nem kellően világos. A szó töve megfelel a apúokas ʻeagle owl; owlʼ) and relates to the common lexical stratum of the Balhangutánzó igéknek: lett Latv. ūkšuot, ūkšêt ʻsóhajtani ILGA JANSONE 154 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII (sóhaj)ʼ, lit. kauti ʻzurufen (to haloo)ʼ (ME I 133, LEW 14), de J. Endzelīns megvitatatlanul hagyta az apelőtag jelentésének problémáját (ME I 133, LEV I 73). A bizonytalanságok ellenére az apogs szó hozzáadható a hangutánzó eredetű szavak csoportjához. TOPONIMIZATION OF BIRD NAMES OF THE CICONIIFORMES ORDER Az ardeidae családba tartozó dumpis ʻbölömbikaʼ madárnév háznévi megnevezésekben is megjelenik; 9 alkalommal említik, ami az összes madárnevet tartalmazó háznév 1,8 százalékát teszi ki. A dumpis lexéma a háznevekben mind önálló alakban, rendszerint nőnemben (Dumpe), mind szókapcsolatokban (Dumpe Runtze) megjelenik. A dumpis appellatívum már Mel Lange első szótáraiban is szerepelt (1773, 95). J. Endzelīns, Johanns Sehwers the Latvian language of the 17th and 18th centuries (cf. Dumpis, ein Rohrdomtanulmányára hivatkozva, úgy érvel, hogy a dumpis lexéma az ófelnémet raredump ʻRohrdommel (bölömbika)ʼ szóból való kölcsönzés (ME I 515; lásd még Sehwers 1953: 29); K. Karulis a középalnémet raredump-ra (a szó első részének hiányára a lettben) hivatkozva úgy véli, hogy a lett dumpis ʻmadárʼ kapcsolatban áll a lett dumpis ʻlázadás, felkelésʼ szóval, és ebből arra következtet, hogy a madár zajt kelt (LEV I 240). TOPONIMIZATION OF BIRD NAMES A KAKUKKFÉLÉK RENDJÉBŐL A kakukkfélék családjába, a kakukkalakúak rendjébe tartozó dzeguze madárnév lakóhelynevek megnevezésében használatos; ötször említették, és a lakóhelynevekben szereplő összes madármegnevezés egy százalékát teszi ki. A dzeguze ʻkakukkʼ lexéma a lakóhelynevekben alapalakban (Dsegus, Dſegus, Dseggus) és szókapcsolatokban (Kaln Dſeggus, Leis Dſeggus) jelenik meg. A dzeguze appellatívumot már a lett nyelv első, 17. és 18. századi szótárai is tartalmazták (vö. Guckuck/Dʃägguʃe Lettus 1638, 81; der Kuckuck/Dʃägguʃe Phras. Lettica 1638, 279; Dʃegguʃe ta, der Gukkuk Lange 1773, 86). A. Sabaliauskas a lit. gegùžė és a lett dzguze, valamint a porosz geguse alakot a balti és szláv nyelvek közös lexikai rétegéhez sorolja (Sabaliauskas 1990: 117). J. Endzelīns, E. Fraenkel és M. Vasmer szintén rámutatnak a balti és szláv formák közötti megfelelésre; azonban ők Tanulmányok / Cikkek 161 Housenames of Fauna (Bird Names) Semantics in Vidzeme: Materials of Historical (Souls) Revisions in Vidzeme Guberniya 1826 A rokon és érintkező nyelvekből származó kölcsönzések a vidzemei háznevek megnevezésében nagyon ritkák. Lehetséges, hogy a litvánból (antis ʻkacsaʼ), a 14,500 housenames some may have remain unnoticed; presently, however, onnémetből (Ente ʻkacsaʼ), az észtből (ʻhattyúʼ) és az oroszból (утка ʻkacsaʼ, (kajakas ʻgullʼ, subdial. kikas (possibly, Livonian kik) ʻroosterʼ, kukk ʻroosterʼ, luik курица ʻtyúkʼ) származó kölcsönszavak a korpuszban honosodtak meg. A lett nyelv appellatívumait (dūja, dumpis) nem tekintették kölcsönszavaknak. A but it is likely that they entered Latvian as borrowings from German. háznevek megalkotásában használt, madárneveket jelölő appellatívumok többnyire levezetett etimológiájú szavak, amelyek hangutánzó igékhez és/vagy madárhangokat jelölő szavakhoz kapcsolódnak; többségüknek ugyanaz az etimológiája lett és litván nyelven. The analysis of bird names in motivated housenames of Vidzeme may provide an insight into the semantics of the mentioned lexicon in the beginning 3. ÁBRA. A lett vezetéknevekben legelterjedtebb ornitolexémák (a diagram P. Balodis doktori értekezésében közölt információk alapján készült (Balodis 2012)) 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 Kakas Galamb Pacsirta Hawk Hattyú Siketfajd Madár, kismadár Harkály Nyírfajd Veréb Holló ILGA JANSONE 162 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII of the 19th century as well as an insight into the criteria for choosing specific háznevek. SOURCES LVVA = foundation nr. 199, description nr. 1 – Historical (Souls) revision materials of Vidzeme Guberniya (Vidzemes guberņas dvēseļu revīziju materiāli ) of the Latvian State Historical Archives. ABBREVIATIONS AND REFERENCES Balodis Pauls 2008: Latviešu personvārdu etimoloģiskās semantikas teorētiskais modelis un tā realizācija. Promocijas darbs. Rīga: Latvijas Universitāte. Būga Kazimieras 1908: Aistiški studijai. Tyrinėjimai lygintinjo prūsų, latvjų ir liėtuvjų kalbômoksljo srityję. I-oji dalis. Peterburgas: Imperatoriškosjos mokslų akademijos spaustuve. Bušs Ojārs 2008 [1988]: Literārās valodas kursismi un kvazikursismi. – Bušs Ojārs. No ģermānismiem līdz superlatīvam. Rīga: LU Latviešu valodas institūts, 2008, 185.–191. Bušs Ojārs, Siliņa-Piņķe Renāte 2012: Purgailis – putns, augs vai pārpratums? – Baltistica, VIII priedas. Vilnius: Vilniaus universitetas. BVA 2009: Baltu valodu atlants. Prospekts. Rīga / Vilnius: Latvijas Universitāte, Latviešu valodas institūts, Lietuvių kalbos institutas. EES 2012: Eesti etümoloogia sõnaraamat. Koostanud ja toimetanud Iris Metsmägi, Meeli Sedrik, Sven-Erik Soosaar. Peatoimetaja Iris Metsmägi. Tallinn: Eesti Keele Sihtasutus. ĒIV – Kagaine Elga. Ērģemes izloksnes vārdnīca. 1.–3. sēj. Rīga: Zinātne, 1977–1983. Karaliūnas Simas I: Baltų praeitis istorinuose šaltiniuose I. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2004. Lange Jacob 1773: Lettiʃch-Deutʃcher Theil des volʃtändigen Lettiʃchen Lexici, darinnen nicht nur sämtliche Stammwörter dieʃer Sprache ʃamt ihren Abʃtämlingen, ʃondern auch die ʃeltene, nur in gewißen Gegenden gebräuchliche Wörter, zum Nachʃchlagen, angezeigt werden. Schloß Ober// Pahlen, 1773. Straipsniai / Articles 163 Housenames of Fauna (Bird Names) Semantics in Vidzeme: Materials of Historical (Souls) Revisions in Vidzeme Guberniya 1826 Lange Jacob 1777: Vollʃtändiges deutʃchlettiʃches und lettiʃchdeutʃches Lexicon, nach den Hauptdialecten in Lief= und Curland ausgefertigt von Jacob Lange. Mitau: J. Fr. Steffenhagen. Latvijas daba: Latvijas daba. Enciklopēdija. 1. 4. sēj. Rīga: Latvijas enciklopēdija, 1994–1998. Lettus 1638: LETTUS, Das iʃt Wortbuch / Sampt angehegtem täglichem Gebrauch der Lettiʃchen Sprache; / Allen vnd jeden Außheimiʃchen / die in Churland / Semgallen vnd Lettiʃchem Liefflande bleiben / vnd ʃich redlich nehren wollen / zu Nutze verfertigt / Durch / Georgivm Mancelivm Semgall. der H. Schrifft Licentiatum &c. Erster Theil. Gedruckt vnnd verlegt zu Riga / durch Gerhard Schröder / Anno M. DC XXXVIII [1638]. LEV – Konstantīns Karulis. Latviešu etimoloģijas vārdnīca 1–2. Rīga: Avots, 1992. LEW – Fraenkel Ernst. Litauisches etymologisches Wörterbuch 1–2. Heidelberg: Carl Winter Universitätsverlag, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 1955–1962. LVDA 1999: Brigita Bušmane, Benita Laumane, Anna Stafecka. Latviešu valodas dialektu atlants. Leksika. Darba zin. vad. B. Laumane. Rīga: Zinātne, 1999. Lvv I – Endzelīns Jānis. Latvijas PSR vietvārdi 1(2). Rīga: Latvijas PSR Zinātņu akadēmijas izdevniecība, 1961. Mažiulis Vytautas: Prūsų kalbos etimologijos žodynas 1. A–H. Vil nius: Mokslas, 1988; 2. I–K. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1993; 3. L–P. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1996; 4. R–Ž. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1997. ME – Mülenbachs Kārlis. Latviešu valodas vārdnīca. Rediģējis, papildinājis, turpinājis J. Endzelīns. 1.–4. sēj., R., 1923.–1932. Oken Lorenz 1837: Allgemeine Naturgeʃchichte für alle Stände, von Profeʃʃor Oken. Siebenten Bandes erʃte Abtheilung. Stuttgart: Hoffmannʼʃche Verlags=Buchhandlung. Ortslexikon: Baltisches historisches Ortslexikon. II. Lettland. Hrsg. von Hans Feldmann und Heinz von zur Muhlen. Koln—Wien, 1990. Phras. Lettica 1638: Phraseologia Lettica / Das ist: Täglicher Gebrauch der Lettischen Sprache. Verfertigt / durch Georgium Mancelium Semgallum / Der H. Schrifft Licentiatum &c. Ander Theil. Diesem ist beygefüget das Spruchbuch Salomonis. Zu Riga Gedruckt vnnd Verlegt durch Gerhard Schröder / 1638. Sabaliauskas Algirdas 1990 – Sabaliauskas Algirdas. Lietuvių kalbos leksika. Vilnius: Mokslas, 1990. ILGA JANSONE 164 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII Sehwers Johannes 1953: Nyelvi-művelődéstörténeti vizsgálatok, főként a lett nyelvre gyakorolt német hatásról. Berlin, 1953. Smoczyński Wojciech 2007: A litván nyelv etimológiai szótára. Vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó, 2007. Thomsen Vilhelm 1890: Érintkezések a finn és a balti (litván-lett) nyelvek között. Nyelvtörténeti vizsgálat. Koppenhága: Bianco Lunos Kgl. Udvari Könyvnyomda. Ulmann Carl Christian 1872: Lett szótár. Első rész. Dr. Carl Christian Ulmann püspök lett–német szótára. Riga: is kiadója, 81–87. H. Brutzer & Co. Zeps Valdis 1962: Latvian and Finnic linguistic convergences. Indiana University. Гамкрелидзе Тамаз В., Иванов Вячеслав В. 1984: Индоевропейский язык и индоевропейцы 1–2. Тбилиси: Издательство Тбилисского университета, 1984. Непокупный Анатолий Павлович 1966: Лингвои зоогеографические замечания к взаимосвязи балт. gulbis и слав. kъlpь. – Baltistica 2(1). Vilnius: MintСталтмане Велта 1981: Латышская антропонимия. Фамилии. Mосква: Наука. Топоров Владимир Николаевич: Прусский язык. Словарь. A–L. Mосква: Наука, 1975–1990. ЭСРЯ – Fasmer Maksz. Az orosz nyelv etimológiai szótára 1–4. Moszkva: Прогресс, 1964–1973. Vidžemės sodybų pavadinimai, suponuoti ornitonimų (paukščių pavadinimų): 1826 m. Vidzemei kormányzóság kataszteri adatai ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány 505, ornitonimákból képzett, Vidzemei kormányzóságbeli (az 1826. évi kataszteri adatok szerinti) tanyanevet tárgyal. A Vidzemei tanyák elnevezéseit megalapozó madárnevek többsége a köznyelvi lett nyelv gyakori közneve, pl.: balodis, bezdelīga, dzenis, kaija, strazds, vārna, vanags, žagata, cīrulis, zvirbulis, vālodze, lakstīgala. Összesen 43, a Vidzemei tanyaneveket megalapozó ornitonimát számláltak össze, amelyek többsége vadon élő madarak megnevezése, továbbá 3 házimadár neve, a putns hiperonima, a gyakori gailis hiponima, amely előfordul a pur(va)gailis, mež(a)gailis, ezergailis, rudz(u)gailis és sil(a)gailis összetételekben. Egyes Cikkek / Tanulmányok 165 Housenames of Fauna (Bird Names) Semantics in Vidzeme: Materials of Historical (Souls) Revisions in Vidzeme Guberniya 1826 ornitonimákat ritkán és csak egyes nyelvjárásokban használnak, például: pelēda, strads és strods, žīgurs, valamint žēgurs. Megállapították, hogy az említett dialektizmusok némelyikét a XIX. század elején jóval szélesebb körben használták, vö. például a pelēda és strazds ornitonimákat tartalmazó tanyaneveket. A keleti balti vagy a szomszédos nyelvekből származó kölcsönszavakat a Vidzemei tanyanevek képzésében nagyon ritkán használják, vö. lit. antis „Anas“, vo. Ente „t. p.“, es. kajakas „Larus“, es. tájnyelvi kikas „Gallus“ (talán liv. kik „uaz.“), kukk „u. az.” p.“, luik „Cycnus“, ru. kacsa „Anas“, tyúk „Gallina“. Dauguma latvių sodybų pavadinimų, reflektuojančių apeliatyvinės kilmės ornitonimus, yra onomatopėjinės kilmės. Daugelis šių apeliatyvų, vartojamų latvių ir lietuvių kalbose, yra tos pačios kilmės. Beérkezett 2015. augusztus 14-én. ILGA JANSONE LU Lett Nyelvi Intézet Akadēmijas laukums 1, LV-1050 Riga, Lettország ilgaja[email protected]