Kiekybinis diferencinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis

Straipsniai / Articles 143 AGNĖ ČEPAITIENĖ Lietuvių kalbos institutas A kutatási irányok: geolingvisztika, dialektológia, szociolingvisztika, a beszélt litván nyelv sajátosságai. A DIFFERENCIÁLIS NYELVJÁRÁSI JELLEMZŐK KVANTITATÍV VIZSGÁLATA: A KELETI AUKŠTAITISOK PANEVĖŽYS-I ÉS ŠIRVINTOS-I ESETE Quantitative Research of Differential Dialectal Jellemzők: Panevėžys és Širvintos keleti aukštaitisai ANNOTÁCIÓ​​}]} anomalous? wait. Need valid JSON no extra. Fix. gan. Let's output. ANNOTÁCIÓ A tanulmányban első alkalommal alkalmaznak kvantitatív dialektometriai módszereket a litván nyelvjárások vizsgálatára. A keleti aukštaitis panevėžiškiek és širvintiškiek vintiškių patarmių ypatybes, siekiama nustatyti tiriamųjų Lietuvių kalbos atlaso (LKA) punktų – Stubriškio (171), Šil (338), Kavársko (340), Taujnų (374), Vdiškių (375 a), nyelvjárási hovatartozásának megkülönböztető jegyeit kvantitatívan értékelve: širDéltuva (409), Jakùtiškiai (446), Pabáiskas (475), Mančiušnai (500), Čiõbiškis (520). Tiriamoji medžiaga – 12 val. panevėžiškių ir širvintiškių garso įrašų. Iš jų išrinktos skiriamosios tarminės ypatybės analizuojamos dialektometrijos metodų pagrindu sukurta A nyelvi (és földrajzi) változatosság vizsgálatára szolgáló Gabmap számítógépes programmal. A fonetikai szavak transzkripciói alapján kiszámítja a Levenstein-távolságot az LKA-pontok között, statisztikai számításokat végez, és meghatározza a differenciális nyelvjárási jeleket. vėžiškių ir širvintiškių požymiai. A kapott eredmények lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a hagyományos panevėžiškiek és širvintiškiek nyelvjárási jegyei nyelvi, valamint nyelvi-földrajzi szempontból egybeesnek. A statisztikailag azonos nyelvjárási sajátosságokat gyakrabban nem ugyanazon nyelvjárás LKA-pontjain, hanem az egyes vizsgált nyelvjárások lakóhelyein használják. A klaszterezett vizsgált LKA-pontok lehetséges megkülönböztető jegyei mindkét nyelvjárásban közösek, és statisztikailag alátámasztják a panevėžiškiek és širvintiškiek hasonlóságát. AGNĖ ČEPAITIENĖ 144 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV KULCSSZAVAK: keleti aukštaitis panevėžiškiek, keleti aukštaitis širvintiškiek, differenciális nyelvjárási jegyek, dialektometria. ANNOTÁCIÓ A tanulmány első alkalommal mutatja be a dialektometria kvantitatív módszereinek alkalmazását a litván nyelvjárások elemzésére. A Panevėžỹsi és Šrvintosi kelet-aukštaitis nyelvjárási alnyelvjárások differenciális jegyeinek számszerűsítését követően célja az elemzett Litván Nyelvatlasz (LKA) pontjainak nyelvjárási hovatartozását meghatározni – Stubriškis (171), Šila (338), Kavárskas (340), Taujnai (374), Vdiškiai (375 a), Déltuva (409), Jakùtiškiai (446), Pabáiskas (475), Mančiušnai (500), Čiõbiškis (520). A kutatás anyaga a Panevėžỹsi és Šrvintosi kelet-aukštaitisok 12 órányi hangfelvétele. A kiválasztott differenciális nyelvjárási sajátosságokat a dialektometriai módszereken alapuló Gabmap webalkalmazással elemzik. Nyelvi (és földrajzi) változatosság kutatására tervezték. A szavak fonetikai átírása alapján kiszámítják az LKA-pontok közötti Levenshtein-távolságot, elvégzik a statisztikai számításokat, valamint feltárják a kelet-aukštaitisok differenciális nyelvjárási jegyeit. A statisztikailag azonos nyelvjárási sajátosságokat gyakran nem az alnyelvjárások azonos of Panevėžỹs and Šrvintos are determined. The results suggest that dialectal features of the traditional Eastern Aukštaitians of Panevėžỹs and Šrvintos coincide from the linguistic and linguistic-geographical points of LLA-pontjain, hanem az elemzett különálló alnyelvjárások beszélői által lakott településeken használják. Az elemzett, klaszterezett LKA-pontok lehetséges differenciális jegyei mindkét alnyelvjárásban közösek, és statisztikailag is alátámasztják a Panevėžõsi és Šrvintosi kelet-aukštaitisok hasonlóságát. KULCSSZAVAK: Panevėžõsi kelet-aukštaitisok, Šrvintosi kelet-aukštaitisok, differenciális nyelvjárási jegyek, dialektometria. 1. BEVEZETÉS Dėl rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių santykio nuolat diskutuojama: nesutariama dėl jų skyrimo pagrindo, patarmių ribų, Lietuvių kala nyelvatlasz (LKA)1 Kavárskas és Vdiškiai pontjainak a panevėžiškis nyelvjáráshoz való tartozása, 1 LKA 1977; 1982; 1991. Tanulmányok / Articles 145 Kiekybinis diferencinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis a širvintiškiaiakhoz vagy az anykštėnaiakhoz (vö. a panevėžiškiaiak és širvintiškiaiak határait a különböző időszakokban végzett kutatások alapján az 1. és 2. ábrán.)2. 1. ÁBRA Az Aliūkaitė és mtsai 2014 alapján širvintiškiaiakhoz sorolt kutatási LKA-pontok: 1833 2. Lásd: Urbanavičiūtė-Markevičienė 1994: 85–87; Markevičienė, Markevičius 1995: 69–72; kevičius 1997: 237–241; Markevičienė 1999: 18–20; Markevičius 2002: 101–105; Markevičienė ir kt. 2009: 11–56. Markevičienė ir kt. 2009 žr. ir apie iki šiol atliktus širvintiškių tyrimus, o panevėžiškių tyrimų literatūros sąrašą žr. Pukevičiūtė 2014: 175–195. Zin3 Az LKA 1977-re támaszkodik: 1. számú térkép. AGNĖ ČEPAITIENĖ 146 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV 2. ÁBRA A Markevičienė és munkatársai alapján a širvintiškiaihoz sorolt vizsgált LKA-pontok 2009: 24 Cikkek / Articles 147 Kiekybinis diferencinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis Ebben a cikkben a litván nyelvjárások vizsgálatában első alkalommal alkalmazva a dialektometria4 módszereit, 12 óra hangfelvételt6 vizsgálunk, amelyeket a XX. század végén–XXI. század elején gyűjtöttek 10 LKA-ponton: 6 panevėžiškiai (Stubriškis (171), Šila (338), Kavárskas (340), Taujnai (374), Kunigškiai (409)7, Jakùtiškiai (446)), 1 anykštėnai (Vdiškiai (375 a)) és 3 širvintiškiai (Pabáiskas (475), Mančiušnai (500), Čiõbiškis (520)) (lásd a 3. ábrát). A cikk célja – a panevėžiškiai és širvintiškiai alnyelvjárások megkülönböztető sajátosságainak kvantitatív értékelésével meghatározni a vizsgált LKA-pontok nyelvjárási hovatartozását. Ezzel ellenőrizhető lesz az is, hogy az LKA Kavárskas és Vdiškiai pontjai mennyire hasonlítanak a panevėžiškiai vagy širvintiškiai településekhez. A vizsgálat tárgya – a nyelvjárási megkülönböztető panevėžiškių ir širvintiškių požymiai. A panevėžiškiaiakat a keleti aukštaitiaiak legnagyobb és legerősebb tikėtina, kad ji gali daryti įtaką ir širvintiškiams – silpnėjančiai mažiausiai rytų alnyelvjárásának tartják, ezért az aukštaitiai nyelvjáráshoz. Ezt a hipotézist a nyelvjárások meglehetősen csekély különbsége támasztja alá – a širvintiškiai és a (déli) panevėžiškiai között a szóvégi rövid a, e, i, u eltérő ejtése jelent különbséget: a širvintiškiai megőrzik minőségüket, a panevėžiškiai viszont ezeket a hangokat egybeolvasztják (kemény mássalhangzó után υ, lágy mássalhangzó után ι) (Girdenis, Zinkevičius 1966: 139–147; Zinkevičius 1966: 15; Zinkevičius 1994: 56)8. Ezen túlmenően a cél elérése érdekében további 7 panevėžiškiai és širvintiškiai közötti minės ypatybės (žr. 1 lent.). 4 Dialektometrija – geolingvistikos kryptis, kurios tikslas skaičiuoti, vaizduoti ir analizuoti bennyelvjárási hasonlóságot vagy különbséget vizsgálnak a földrajzi tér sajátosságainak függvényeként (Szmrecsanyi 2011: 45). 5 A dialektometria módszereire támaszkodnak külföldi kutatók kortárs vizsgálatai is: mennyiségi szempontból vizsgálták az angol (Shackleton 2007: 30–102), holland (Spruit és mtsai vegų (Heeringa ir kt. 2009: 167–183), švedų (Leinonen, 2010, 2011: 75–95) šveicarų (Scherrer 2009: 1624–1642), nor2012: 63–71), kínai (Stanford 2012: 247–278), bolgár (Prokić, Cysouw 2013: 147–168), hollandiai, belga (Heeringa, Hinskens 2014: 26–52; 452–453) és más nyelvek változatait. 6 Nyilvántartási szám: CD 1204 RAS 31, CD 484 RAS 26, CD 456 RAS 10, CD 958 RAP 69; a többihez még nem rendeltek nyilvántartási számot. A hangfelvételeket a Litván Nyelvi Intézet Nyelvjárási Archívumában őrzik. 7 A XXI. század elején végzett nyelvjáráskutatások megállapították, hogy az LKA Kunigškių pontja elpusztult, ezért Déltuvába helyezték át. A tanulmány további részében az LKA 409. pontját Déltuvának nevezik. 8 Felmerültek olyan javaslatok, hogy a širvintiškiai és a panevėžiškiai nyelvjárások elkülönítésének alapjául más nyelvjárási sajátosságokat vegyenek, például a hangsúlytalan tőbeli o a-vá válását (Markevičius 2002: 103). AGNĖ ČEPAITIENĖ 148 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV 3 PAV. Tiriamieji LKA punktai (LKA 1977: žemėlapis Nr. 1) 1. TÁBLÁZAT. A panevėžiškiai és širvintiškiai nyelvjárási sajátosságai9 Vizsgált nyelvjárási sajátosságok Rögzített szavak A hangsúlyos rövid magánhangzók nyújtása Buvo, didelis, mano, savo, turi, viskas A hangsúlytalan hosszú magánhangzók rövidülése Gyvena A rövid, hangsúlyos végződések: a, e, i, u Yra, nėra, sunku, žmogus összeolvadása / meg nem olvadása A hangsúlytalan o végződés a, o; ė fordítása A hangsúlyos, vertimas trumpuoju eMano, nieko, sako, savo, turėjo cirkumflexus ai, au első elemének nem labai, nežinau, taip A hangsúly visszahúzása Buvau, gerai, yra, nežinau, nėra, sunku, žmogus egyértelmű ejtése Buvau, gerai, kaip, A végződések redukciója Didelis, gyvena, yra, metų, nėra, vienas, 9 LKTCH 2004: 160–164, 173–183. viskas, žmogus, žmonių Nekirčiuotų kamieno o vertimas aŽmogus, žmonių Cikkek / Articles 149傌剣هَصِرْشَةَولَةَهُخُصُوصِيَّاتُ الլեզվական առանձնահատկությունները, որոնք ուսումնասիրվում էին panevėžiškiai և širvintiškiai բարբառներում9 Նշված բարբառային առանձնահատկություններ Ֆիքսված բառեր Շեշտված կարճ ձայնավորների երկարացում Buvo, didelis, mano, savo, turi, viskas Չշեշտված երկար ձայնավորների կրճատում Gyvena Կարճ շեշտված վերջավորությունների՝ a, e, i, u խառնուրդ / չխառնուրդ Yra, nėra, sunku, žmogus 9 LKTCH 2004: 160–164, 173–183. Հոդվածներ / Articles 149 арабական?? мекс? ?? Kiekybinis diferencinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis A vizsgált anyagot több szakaszban dolgozták fel: 1) a nyelvjárási hangfelvételek hallgatása során rögzítették az egyes szavakat (összesen 26-ot), amelyekben tükröződnek a vizsgált panevėžiškiai és širvintiškiai alnyelvjárások sajátosságai; 2) a rögzített szavakat átírták (4. és tarptautinės abėcėlės transkripcija (an. International Phonetic Alphabet (IPA)) (žr. 5. ábra); 3) az adatokat bevitték az MS Excel programba, és Unicode-kódolással (ang. Unicode) mentették el (szöveges dokumentumot hoztak létre); 4) az anyagot a Gabmap10 számítógépes programmal dolgozták fel; 5) a RuG/L0411 és a Google Earth12 számítógépes programok segítségével elkészítették a vizsgált helyszínek térképét, amelyet szintén a Gabmap számítógépes programmal dolgoztak fel (lásd az 1. térképet és a 6. ábrát). A kapott eredmények értelmezésekor nem veszik figyelembe az adatközlők szociolingvisztikai adatait. A 4 PAV. IPA balsių klasifikacija (Kasparaitis 2013: 4) Kompiuterine programa Gabmap skirtingais skaičiavimo įrankiais atliekamų dialektometriai elemzések alapját a vizsgált helyszínpárok közötti nyelvi különbségek (távolságok) képezik. Ezeket a helyszínek változóinak (azaz a nyelvjárási sajátosságokat tükröző szavaknak) a különbségei átlagának kiszámításával értékelik. Leggyakrabban fonetikai átírásokat elemeznek – kiszámítják a Levenshtein-távolságot (ang. Levenshtein distance)13 (Leinonen és mtsai 2015: 6)14. A jelen kutatásban használt Gabmap számítógépes program nyelvjárási jegyek mérésére szolgáló eszközeit, valamint a különbségek kiszámításának és értelmezésének elveit röviden a következő fejezet valamennyi alfejezete ismerteti. 10 A fő fejlesztő – Çağrı Çöltekin. Gabmap számítógépes program. Online hozzáférés: https://www.gabmap.nl. ; Nerbonne és mtsai 2011: 65–89; Leinonen és mtsai 2015: 1–21. 11 RuG/L04 számítógépes program. Online hozzáférés: http://www.let.rug.nl/~kleiweg/L04/. 12 Google Earth számítógépes program. Online hozzáférés: https://www.google.com/earth/. 13 A Levenshtein-távolság algoritmusáról lásd Kessler B. 1995: 60–66; Nerbonne és mtsai 1996: 185–202; Nerbonne és mtsai 1999: 5–15; Heeringa 2004: 121–124 stb. 14 Továbbá vizsgálhatók numerikus (a magánhangzók formánsainak frekvenciavektorai) és kategoriális (lexikai ar sintaksiniai) duomenys (Leinonen ir kt. 2015: 6). AGNĖ ČEPAITIENĖ 150 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV 1. TÉRKÉP. A vizsgált LKA-pontok térképe, a Gabmap15 számítógépes programmal létrehozva 15 Itt és a többi térképen az RAA a keleti aukštaitisok anykščiai csoportját, a RAP a keleti aukštaitisok panevėžys csoportját, az RAŠ pedig a keleti aukštaitisok širvintos csoportját jelenti. 6. ÁBRA. Részlet a vizsgált LKA-pontok térképéből 5. ÁBRA. Az IPA mássalhangzóinak osztályozása (Kasparaitis 2013: 5) namas nem Cikkek / Articles 151 Kiekybinis diferencinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis 2. A DIALEKTUSBELI JEGYEK DIFFERENCIÁLIS ELEMZÉSE 2.1. Az elvégzett számítások statisztikai megbízhatósága Atliktų skaičiavimų patikimumas statistiškai įvertintas kompiuterine programa Gabmap apskaičiavus Kronbacho alfą (an. Cronbach‘s alpha)16. Ja įvertiaz adatok megbízhatósági együtthatója, ahogy az szokásos, hanem az összes adat különböző mérésének megbízhatósági együtthatója. Ez az adatok minőségétől, a számításokhoz használt módszer minőségétől és a vizsgáltak számától függ. A koefficiens értékei 0-tól 1-ig növekedhetnek: minél közelebb van az érték az labiau tiriamieji tarpusavyje susiję17. Pageidautina, kad Kronbacho alfa koeficientas būtų lygus bent jau 0,5. Šis dydis gali nežymiai varijuoti priklausomai nuo tyrimo tikslų ir tiriamosios medžiagos: kuo tiriamųjų skaičius didesnis, tuo egységhez, annál nagyobb a koefficiens is (Vaitkevičius, Saudargienė 2010: 98). az Kompiuterine programa Gabmap apskaičiuota, kad skirtingų tiriamosios anyag mérési megbízhatósági koefficiense nem felel meg a megállapított ajánlott normának – értéke 0,04. Feltételezhető, hogy az alacsony koefficienst esetleg a vizsgált egységek kis száma okozta (26 vizsgált szó, amelyet 10 lakott településen használtak), ezért a kapott érték nem feltétlenül utal az adatok matavimo patikimumą. Kitu – vietos nenuoseklumo (an. Local Incoherence) – statistiniu matu skaicsekély megbízhatóságára. A vizsgált egységek (a vizsgált lakott települések) közötti, a köztük lévő földrajzi távolságot figyelembe vevő különbségek számított értéke. Az optimális érték 0,00. vėlė 0. Kompiuterine programa Gabmap apskaičiuota, kad tiriamosios medžiagos vietos nenuoseklumo matas yra kiek didesnis už 0 – lygus 0,42. Ezt okozhatta a vizsgált lelőhelyek kis száma is, ráadásul nem mindegyik helyezkedik el egymás közelében (a legtávolabbi lelőhely – Stubriškis). Bár a vizsgált anyag mennyisége csekély, és az LKA-pontok nem összefüggő területen helyezkednek el, a számítógépes programmal végzett számítások megbízhatóak lesznek e cikk hipotézisének ellenőrzéséhez. 16 A Kronbach-alfa együtthatóról bővebben lásd: Pukėnas 2009: 17 Šio tyrimo atveju – kuo reikšmė arčiau vieneto, tuo labiau skirtingi duomenų matavimai yra 24–28. összehangolni és összefüggnek. AGNĖ ČEPAITIENĖ 158 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV 5. TÉRKÉP. A Mančiušnai térbeli és nyelvi kapcsolatai más LKA-pontokkal 14. ÁBRA Mančiušnai térbeli és nyelvi kapcsolatai az LKA többi pontjával 13. ÁBRA Részlet Mančiušnai térbeli és nyelvi kapcsolataiból az LKA többi pontjával žemėlapio Straipsniai / Articles 159 Kiekybinis diferencinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis 6. TÉRKÉP. Čiõbiškis térbeli és nyelvi kapcsolatai az LKA többi pontjával 16. ÁBRA Čiõbiškis térbeli és nyelvi kapcsolatai az LKA többi pontjával 15. ÁBRA Részlet Čiõbiškis térbeli és nyelvi kapcsolatainak térképéből az LKA többi pontjával a vizsgált širvintiškiai lakóhelyek szinte mindegyike hasonlóbb a panevėžiškiai LKA-pontokhoz. AGNĖ ČEPAITIENĖ 160 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV A vizsgált helyek közül a legnagyobb földrajzi távolság ellenére Čiõbiškis nagyon hasonló az (északi) panevėžiškiai területén található Stubriškishez (0,56), és a leginkább a valamivel közelebb fekvő Šiltől (0,89) különbözik. Čiõbiškis has a fairly high degree of similarity to LKA’s Vdiškiai (0.58) and tus, kuriuos stipresni erdviniai ir kalbiniai ryšiai sieja su panevėžiškių plote esančiomis vietovėmis. Remiantis rezultatais, preliminariai galima teigti, kad Kavársko (0.6) as well; the speech of people living in Čiõbiškis is dominated more by Panevėžiškiai than by Širvintiškiai dialectal features. Taigi atskaitos taškų žemėlapiai ir grafikai neišryškina atskirų panevėžiškių ir širvintiškių zonų; priešingai – pagal geografinio atstumo ir tarmiškumo sanNevertheless, based solely on the Levenshtein distance, it is impossible to tumas – geografinis ar kalbinis – yra didesnis tarp tiriamųjų vietovių. Tai leidžia determine which differ—other difference-measurement tools of the Gabmap computer program can do this. 2.4. Phonological differences between LKA points Phonological differences are analyzed using difference maps. They establish whether, according to general phonological differences, the connections between certain pairs of neighboring localities are strong. The darker the line connecting the LKA points, the more similar the localities are. 7 žemėlapyje ir 17 pav. matyti, kad stipriausi ryšiai jungia Taujnus ir Kavárską, panašiai stiprūs – Jakùtiškius ir Pabáiską bei Jakùtiškius ir Mančiuš- nos. This shows that the dialectal features used in these neighboring localities are the most similar. Ezek az eredmények egybeesnek a Levenshtein-távolság adataival (lásd a 2. táblázatot). Így bizonyossággal állítható, hogy a megkülönböztető nyelvjárási sajátosságok nemcsak egyetlen nyelvjárás altípusának településein, hanem a panevėžiškiai és širvintiškiai különálló LKA-pontjain is egyformán gyakoriak lehetnek. Az eredményeket értékelve látható, hogy nem mindig az ugyanazon nyelvjárási altípushoz tartozó, egymáshoz közel fekvő LKA-pontok a leginkább hasonlók fonológiai szempontból. Erre utal a panevėžiškiai nyelvjárási altípushoz tartozó Šil és Kavársko, Šil és Jakùtiškiai, valamint a širvintiškiai nyelvjárási altípushoz tartozó Pabáisko és Čiõbiškis esete. E településeket nagy Levenshtein-távolság is elválasztja. A leggyengébb kapcsolatok az LKA Stubriškis és Šil pontokat kötik össze – közöttük számos fonológiai különbség van. Az ilyen eredmények azzal magyarázhatók, hogy különböző keleti aukštaitis panevėžiškiai nyelvjárási területekhez tartoznak – Stubriškis az északiakhoz, Šila pedig a déliekhez tartozik. Tanulmányok / Articles 161 Kiekybinis diferencinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis 7 ŽEMĖLAPIS. Kaimyninių LKA punktų ryšiai paesetleg fonológiai különbségeket A szomszédos LKA-pontok közötti fonológiai különbségeken alapuló különbségtérkép elemzése tehát megerősítette a kiszámított Levenshtein-távolság eredményeit – a panevėžysi és širvinti LKA-pontok nyelvjárási hasonlóságát. Ezek a tendenciák akkor is kirajzolódnak, amikor az anyagot a Gabmap számítógépes program más eszközeivel vizsgáljuk. 2.5. Az LKA-pontok klaszterelemzése a nyelvjárási jegyek hasonlósága alapján21 A Gabmap számítógépes programmal végzett klaszterezés alternatívát jelent az dicinėje dialektologijoje taikomoms izoglosų technikoms. Tačiau klasterizuojant objektus, nustatomos ribos, atitinkančios ne tam tikrą atskirą izoglosą, o egyes csoportokat alkotó helyszínek nyelvjárási különbségeinek feltárására (Nerbonne és mtsai. 2011: 80). A klaszterezési algoritmus az adatokat úgy csoportosítja, hogy a vizsgált helyszínekből alkotott klaszteren belül a mažesni, o tarp klasterių – kuo didesni (Leinonen ir kt. 2015: 11). 21 Apie tarminiuose tyrimuose taikytą klasterinę analizę, atliktą kita – SPSS Statistics – kompiunyelvjárási különbségek a lehető leg terine programa, žr. Pukevičiūtė 2015: 175–195. 17. ÁBRA A szomszédos LKA-pontok fonológiai különbségek szerinti kapcsolatait ábrázoló térkép töredékéből származó, hierarchikus klaszteranalízis módszereivel vizsgált adatok lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogyan gondolkodnak. Az anyag súlyozottátlag-módszerrel történő elemzésekor minden AGNĖ ČEPAITIENĖ 162 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV Svorinio vidurkio (an. Weighted Average) ir wardo (an. Ward‘s Method) hierarklasztert azonos jelentőségűnek (súlyúnak) tekintenek, függetlenül az egyes tiriamosios vietovės grupuojasi pagal tarminių požymių vartojimo jose panašuklaszterekben található objektumok számától. Az anyag Ward-módszerrel történő vizsgálatakor pedig az elemzés minden egyes lépésében külön klaszterpárokat vesznek, és kiszámítják a változók eltéréseit a legkisebbtől. A két módszerrel kiszámított adatok nem feltétlenül egyeznek, mivel a különbségeket eltérő elvek jungtinio klasterio centro kvadratų suma. Tai atliekama su kiekviena klasterių pora ir pabaigoje jungiami tie klasteriai, kuriuos sujungus nuokrypių suma yra alapján mérik (Prokić 2008: 156, Leinonen és mtsai 2015: 11)22. A megállapított hasonló objektumok csoportosulását térképeken és dendrogramokon mutatják be. A meghatározott klaszterszám 2 (két nyelvjárási alnyelvjárás anyagát vizsgálják). A súlyozottátlag-módszerrel végzett klaszteranalízis térképén a hasonló objektumok két csoportját különítették el – Stubriškis és Čiõbiškis alkotják az egyiket, a többi település pedig a másikat (lásd a 8. térképet és a 18. ábrát). Ebből következik, hogy a panevėžiškiai és širvintiškiai LKA-pontok differenciális nyelvjárási jegyei földrajzi elhelyezkedésüktől függetlenül nagyon hasonlóak lehetnek. 8. TÉRKÉP. A vizsgált LKA-pontok csoportjavimasis pagal tarminių požymių panašumą. Súlyozott átlag módszere23 22 Plačiau apie svorinio vidurkio ir wardo klasterinės analizės metodus žr. Prokić 2008: 153–172. 23 A klaszteranalízis térképein és dendrogramáin sötétebb színnel a hasonló objektumok első csoportját, világosabbal – a másodikat jelölik. 18. ÁBRA Részlet a vizsgált LKA-pontoknak a nyelvjárási jegyek hasonlósága szerinti csoportosulását bemutató térképből (a súlyozott átlag módszere alapján) Tanulmányok / Articles 163 Kiekybinis diferencinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis A dendrogram szemléletesen mutatja, milyen sorrendben kapcsolták össze a klasztereket (lásd a 19. ábrát). Látható, hogy a 2. klaszterben a nyelvjárási sajátosságok hasonlósága alapján az első lépésben Taujnai és Kavárskas, a másodikban pedig Mančiušnai és Jakùtiškiai stb. kapcsolódott össze. Minél korábban kapcsolódnak össze az LKA-pontok, annál hasonlóbbak a települések nyelvjárási szempontból. 19 PAV. Klasterių jungimo dendrograma. Svorinio vidurkio metodas A kapott adatok megerősítik, hogy az egyes nyelvjárás-alváltozatokhoz tartozó vizsgált települések egymáshoz hasonlóbbak lehetnek, mint ugyanazon nyelvjárás-alváltozat LKA-pontjai. A települések csoportosítására a Ward-módszert alkalmazva az eredmények megváltoztak – a hasonló nyelvjárási sajátosságok használata alapján az egyik klasztert Čiõbiškis, Déltuva, Stubriškis, Šila és Vdiškiai, a másikat pedig a fennmaradó települések alkotják (lásd a 9. térképet és a 20. ábrát). Azonban ugyanaz a tendencia marad fenn – a širvintiškiai és a panevėžiškiai területek a nyelvjárási sajátosságok hasonlósága alapján együtt csoportosulnak. A különböző módszerekkel végzett klaszteranalízis eredményeit matyti, kad kitoks vietovių grupavimo principas lėmė Šil, Déltuvos ir Vdišösszehasonlítva a klaszterek átcsoportosulását. Azonban ahogyan a súlyozott átlag módszerével végzett számítások, úgy a Ward-módszerrel végzett klaszteranalízis dendrogramja is azt támasztja alá, hogy hasonló vagy azonos nyelvjárási sajátosságokat használnak mind a panevėžiškiai, mind a širvintiškiai területeken: a leginkább hasonlóak az LKA Vdiškiai és Šil, Stubriškis és Déltuva pontjai (az 1. klaszterben), valamint Taujnai és Kavárskas, Jakùtiškiai és Mančiušnai lakóhelyei (a 2. klaszterben) – a vizsgált objektumok csoportosításakor ezek kapcsolódtak össze az első lépésekben (lásd a 21. ábrát). Összességében a két módszerrel végzett hierarchikus klaszteranalízis azt mutatja, hogy a nyelvjárási sajátosságok mind a panevėžiškiai, mind a širvintiškiai LKA-pontokban nagyon hasonlóak vagy akár azonosak, az egyes menkas pagrindas šioms patarmėms skirti. Siekiant pagrįsti gautus duomenis, būtina klasterinės analizės rezultatus patvirtinti ir kitais statistikos metodais, szavak kiejtésének csekély különbsége pedig feltehetően annak vizsgálatát teszi szükségessé, hogy a vizsgált objektumok hogyan oszlanak meg a többdimenziós skálán (Nerbonne és mtsai 2011: 81). AGNĖ ČEPAITIENĖ 164 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV 9 ŽEMĖLAPIS. Tiriamųjų LKA punktų grupavia nyelvjárási jegyek hasonlósága alapján. Ward-módszer 21. ÁBRA A klaszterek összevonásának dendrogrammája. Ward-módszer 2.6. Az LKA-pontok elhelyezkedése a többdimenziós skálán A többdimenziós skála azt vizsgálja, hogy a nyelvjárások milyen mértékben alkotnak kontinuumot. Nyelvi szempontból a leghasonlóbb települések a síkon közelebb helyezkednek el egymáshoz, a különbözők pedig távolabb. A diagram jus, atpažinti tarmių grupes. Ji taip pat rodo, kokios struktūros yra klasterinės segít azonosítani a nem helyi lakos20 PAV-ot. Részlet a vizsgált az LKA-pontok csoportosulásának térképe a nyelvjárási jegyek hasonlósága szerint (a Ward-módszer alapján) az elemzés során meghatározott, nyelvjárási Cikkek / Articles 165 Kiekybinis diferencinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis szempontból hasonló LKA-pontok által alkotott csoport (Leinonen et al. 2015: 11). Rezultatai įvertinami statistiškai Rando indeksu (an. Rand index) (žymimu raide r) nuo 0 iki 1: 0 rodo, kad du iš tiriamųjų vienetų sudaryti klasteriai neegyik nyelvjárási sajátosságnak sem felel meg, az 1 pedig azt jelenti, hogy a vizsgált klaszterek teljesen azonosak (Prokić 2008: 161–163)24. A kapott adatok megfelelnek a Ward-módszerrel végzett klaszteranalízis során panašių objektų grupių išsidėstymą: tarminiu požiūriu artimiausios vietovės meghatározottaknak: Šila és Vdiškiai (bár távol helyezkednek el a síktól, de kis Levenshtein-távolság köti össze őket (0,39)), amelyek az 1. klaszterhez tartoznak, valamint Taujnai, Jakùtiškiai és Mančiušnai (e települések között a Levenshtein-távolság szintén az egyik legkisebb), amelyek a 2. klaszterhez tartoznak (lásd a 22. ábrát). 22. ÁBRA Az LKA-pontok eloszlása a többdimenziós skálán a nyelvjárási sajátosságok hasonlósága alapján 24 Ten pat plačiau žr. Rando indekso skaičiavimo formules. AGNĖ ČEPAITIENĖ 166 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV A meghatározott zónákba nem kerültek be, és a vizsgált helységek közül a különböző nyelvjárásokhoz tartozó LKA Stumbriškis, Déltuva, Pabáiskas, Čiõbiškis és Kavárskas pontok térnek el leginkább. Talán ez azzal magyarázható, hogy e helységek és a többi vizsgált helység között meglehetősen nagy a Levenshtein-távolság. A Gabmap számítógépes programmal kiszámították, hogy r = 0,82, vagyis az LKA-pontokból létrehozott, hasonló objektumok meghatározott csoportjaiban használt nyelvjárási sajátosságok csak csekély mértékben térnek el egymástól. A többdimenziós skála tehát statisztikailag alátámasztja a klaszteranalízis eredményeit, és még inkább kiemeli a panevėžysiek és a širvintiškiek nyelvjárási sajátosságainak hasonlóságát. 2.7. Az LKA-pontok differenciális nyelvjárási jellemzői A Gabmap számítógépes program eszközeivel meghatározhatók a differenciális nyelvjárási jellemzők, amelyek egy nyelvjárási területet reprezentálnak. Az adatokat négy táblázat tartalmazza: a súlyozott átlag módszerével végzett klaszteranalízissel az LKA-pontokból létrehozott két csoportban meghatározott grupėse ir wardo metodu atlikta klasterine analize nustatytuose kituose dviejuose klasteriuose. Stulpelyje Klasterių skirtumas (an. Between score) pateikiami skirtumai tarp kiválasztott klaszter és egy másik csoport megkülönböztető nyelvjárási jellemzőit adják meg. Minél magasabb a pontszám, annál markánsabb megkülönböztető jeggyel (ang. item) rendelkeznek a kiválasztott klasztert alkotó LKA-pontok. A „Klaszteren belüli variáció” (ang. Within score) oszlop azt az információt tartalmazza, hogy egy bizonyos jegy milyen mértékben variálódik a kiválasztott klaszterben. Minél alacsonyabb a variációs pontszám, annál reprezentatívabb a megkülönböztető jegy. Az összpontszám (ang. Score) a két pontszám (ang. Between–Within score) közötti általános különbséget mutatja (Leinonen és mtsai 2015: 14). A riamasis požymis yra trumpųjų kirčiuotų balsių ilginimas (šias vietoves diferencijuoja žodžio jis, iš dalies – didelis vartosena) (žr. 3 lent.). Bendrasis šios diferensúlyozottátlag-módszerrel végzett klaszterelemzés eredményeiből kitűnik, hogy az első klasztert alkotó LKA Stubriškis és Čiõbiškis pontok skicetikai sajátosságának markánssági pontszáma magas (több mint 2), ennek alapján Stubriškis és Čiõbiškis Tą pačią ypatybę arba galūnės redukciją atspindinčio žodžio didelis vartojimo skirtumas tarp klasterių yra mažesnis už žodžio jis vartoseną. Tačiau šio žodžio jelentősen különbözik a többi vizsgált településtől (valamivel több mint 1). A klaszteren belüli variáció negatív, vagyis a differenciális nyelvjárási jegy reprezentatív. A Stubriškisban és Čiõbiškisban való kiejtés kevésbé variálódik, mint a jis ’ő’ szóé, a két mutató összpontszáma pedig magas. Ezért megállapítható, hogy a didelis ’nagy’ szó használata alátámasztja azt a tényt, hogy a rövid hangsúlyos magánhangzó nyújtása vagy a szóvég redukciója olyan reprezentatív nyelvjárási jegyek, amelyek megkülönböztetik az LKA Stubriškis és Čiõbiškis pontjait a többitől. Straipsniai / Articles 167 Kiekybinis diferencinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis 3. TÁBLÁZAT. Az 1. klaszter (Stubriškis, Čiõbiškis) differenciális nyelvjárási jegyei. Svorinio vidurkio metodas Összpontszám Variáció a klaszterben Klaszterek közötti különbség Szó / differenciális nyelvjárási jegy 2.065730 -0.734482 1.331248 Jis 0.991031 -1.057100 -0.066069 Didelis ………… -1.485962 1.699261 0.213300 Nėra Ezt a klasztert egyáltalán nem reprezentálja az a különböző rövid hangsúlyos szóvégi a-kiejtés, amelyet a panevėžiškiai és širvintiškiai alnyelvjárások elkülönítésének alapjául tekintenek (ezt a nėra szó használata mutatja). Bár a klaszteren belüli magas variációs pontszám azt jelenti, hogy a panevėžiškiai Stubriškis és a širvintiškiai Čiõbiškis LKA-pontjain a nėra szó kiejtése nagyon változó (ez pedig azt mutatná, hogy a hangsúlyos szóvégi rövid a-kat ezeken az LKA-pontokon eltérően ejtik, és e nyelvjárási jegy alapján az LKA-pontok (és az alnyelvjárások) különböznek), azonban az összpontszám és e szó kiejtésének különbsége a klaszterekben nagyon alacsony (megközelítőleg -1,5, illetve megközelítőleg 0,2). Következésképpen ez a nyelvjárási sajátosság nem Trumpųjų kirčiuotų balsių ilginimas identifikuoja ir kitų tiriamųjų LKA reprezentatív – a hangsúlyos szóvégi rövid a-kat csaknem egyformán ejtik mind a tosena) (žr. 4 lentelę). Klasterių skirtumo, variacijos klasteryje ir bendrasis bapanevėžiškiai, mind a širvintiškiai területeken. a másik klasztert alkotó pontok területét (ezt a jis, részben pedig a turi és a varlas szavak mutatják; teljesen egybeesik az első csoport jis szavának megkülönböztető mutatóival). Vagyis mind az egyik, mind a másik hasonló objektumok csoportjában, annak ellenére, hogy az LKA-pontok különböző nyelvjárásokhoz tartoznak, a hangsúlyos rövid magánhangzók nyújtása egybeeső differenciális nyelvjárási jegy. Ezért a helységek e nyelvjárási sajátosság alapján nem különböznek egymástól. 4. TÁBLÁZAT. A 2. klaszter (Šila, Taujnai, Déltuva, Jakùtiškiai, Kavárskas, Vdiškiai, Pabáiskas, Mančiušnai) differenciális nyelvjárási jegyei. Súlyozott durkio metodas Bendrasis balas Variacija klasteryje Klasterių skirtumas Žodis / diferencinis nyelvjárásközi jegy 2.065730 -0.734482 1.331248 Jis 0.516433 -0.218049 0.298383 Turi ………… -0.495996 0.202406 -0.293589 Nagyon AGNĖ ČEPAITIENĖ 174 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV a nem artikulált első hangsúlyos / hangsúlytalan komponensé; hangsúly visszahúzása; a szóvégek redukciója. A dialektometriai módszereken alapuló Gabmap webalkalmazással elemzik őket. Nyelvi (és földrajzi) változatosság kutatására tervezték. A szavak fonetikai átírásai alapján kiszámítják az LLA-pontok közötti Levenshtein-távolságot, elvégzik a statisztikai számításokat, és meghatározzák Panevėžỹs és Šrvintos keleti aukštaitisainak differenciális nyelvjárási jegyeit. Az eredmények a hagyományos keleti aukštaitisai nyelvjárási jegyeire utalnak. A Levenshtein-távolság alapján a legközelebbi helyek Taujnai és Kavárskas (0,15), Panevėžỹs and Šrvintos coincide from the linguistic and linguistic-geographical points of Jakùtiškiai és Pabáiskas (0,23), Taujnai és Mančiušnai (0,31), Jakùtiškiai és Mančiušnai (0,31). Valamennyi vizsgált területet jelentős fonológiai hasonlóságok kapcsolják össze. A statisztikailag azonos nyelvjárási jellemzőket gyakran nem az alnyelvjárások ugyanazon LLA-pontjain, hanem az elemzett különálló alnyelvjárások beszélői által lakott településeken használják. A vizsgálat során elemzett, klaszterezett LLA-pontok potenciális differenciális jegyei mindkét alnyelvjárásban közösek, és statisztikailag is alátámasztják Panevėžỹs és Šrvintos keleti aukštaitisainak hasonlóságát. Beérkezett 2015. november 19-én AGNĖ ČEPAITIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Litvánia [email protected]