Dabartinių baltų kalbų pučiamieji priebalsiai ir afrikatos: akustinių požymių lyginamoji analizė

144 Acta Linguistica Lithuanica LXXV JOLITA URBANAVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas Kutatási területek: kísérleti fonetika, beszédakusztika, fonológia, dialektológia, lexikográfia, szociolingvisztika. INESE INDRIČĀNE LU Latviešu valodas institūts Kutatási területek: kísérleti fonetika, beszédakusztika, fonológia, dialektológia. A JELENLEGI BALTI NYELVEK PUČIAMIEJI PRIEBALSIAI ÉS AZ AFFRIKÁTÁK: AKUSZTIKAI JEGYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE A kortárs balti nyelvek réshangjai és zár-réshangjai: összehasonlító elemzés Akusztikai/ spektrális jegyek ANNOTÁCIÓ A tanulmány kutatásának tárgyát a litván és lett köznyelv zárhangjai, réshangjai és bei afrikatos, kurios lyginamos pagal du akustinius požymius: spektro viršūnių dažnius ir santykinį intensyvumą. Siekiant gauti objektyvius rezultatus abiejų kalbų pučiamieji prieaffrikátái képezik; ezeket Litvániában és Lettországban azonos módszertan alapján tikslas – palyginti dabartinių baltų kalbų pučiamųjų priebalsių ir afrikatų spektro ypatybes, nustatyti, kokią įtaką tiriamųjų priebalsių spektro viršūnių dažniams ir santykiniam elemezték. A kutatás intenzitását a palatalizáció, a zöngésség, a mássalhangzók képzésének módja és helye, valamint az adatközlő neme befolyásolja. Megállapították, hogy mind a litván, mind a lett köznyelvben a mássalhangzók akusztikai jellemzői ugyanazon kritériumokkal korrelálnak: a spektrum csúcsfrekvenciája a mássalhangzók képzésével (különösen a szibilációval), a palatalizációval (i-típusú; csak a litván nyelvben), valamint az adatközlők nemével; a relatív intenzitás pedig a mássalhangzók zöngésségével és palatalizációjával (i-típusú; csak a litván nyelvben). Cikkek / Articles 145 Dabartinių baltų kalbų pučiamieji priebalsiai ir afrikatos: akustinių požymių lyginamoji analizė Az akusztikai jellemzők eltérő adatai alapján kijelenthető, hogy a lett nyelv réshangjai és affrikátái a spektrumcsúcsok értékei szerint közelebb állnak a litván nyelv palatalizált mássalhangzóihoz, vagyis a lett mássalhangzók „puhábbak”, mint a litván nyelv nem palatalizált mássalhangzói. Megállapították továbbá, hogy a lett nyelv réshangjaira és affrikátáira nagyobb relatív intenzitás jellemző, mint az analóg (zöngésség, képzési mód és képzési hely szerint) palatalizált és nem palatalizált mássalhangzókra: réshangok, tuvių kalbos priebalsiams. Tokius tyrimų rezultatus galėjo lemti skirtingas informantų balso skardumas (prigimtinis arba susijęs su nuovargiu) bei nevienodas garso signalo stiprumas įrašymo metu. ESMINIAI ŽODŽIAI: lietuvių bendrinė kalba, latvių bendrinė kalba, pučiamieji priebalaffrikáták, a spektrum csúcsfrekvenciái, relatív intenzitás. ANNOTATION This current paper deals with the fricatives and affricates of standard Lithuanian and Lett. A kutatás keretében e mássalhangzók két akusztikai jegyét – a spektrális csúcs frekvenciáját és a relatív intenzitást – vizsgáltuk. A réshangok és zár-réshangok elemzését ugyanazon megközelítés szerint végezzük mind a standard litván, mind a lett nyelv esetében. A tanulmány célja a kortárs balti nyelvek réshangjainak és zár-réshangjainak összehasonlítása annak meghatározása érdekében, hogy milyen lényeges spektrális különbségek mutatkoznak, valamint hogy a palatalizáció, a zöngésség, a képzés módja és helye, továbbá a beszélő neme milyen hatást gyakorol a spektrális csúcs frekvenciájára és relatív intenzitására. Az eredmények azt mutatják, hogy a kutatásban vizsgált akusztikai jegyek mind a standard litván, mind a lett nyelvben hasonló hatásokat jeleznek: a spektrális csúcs frekvenciáját a palatalizáció (a standard litvánban), a képzés módja és helye, valamint a beszélő neme befolyásolja, míg a relatív intenzitás a palatalizáció (a standard litvánban) és a zöngésség hatását mutatja. A jelen tanulmányban nyert adatok azt mutatják, hogy a standard lett réshangjaihoz és zár-réshangjaihoz kiszámított spektráliscsúcs-frekvenciaértékek inkább a megfelelő zöngésségű, képzési módú és képzési helyű palatalizált, mint a nem palatalizált mássalhangzók standard litvánban mért adataihoz hasonlítanak, vagyis a standard lett réshangjai és zár-réshangjai „lágyabbnak” tűnnek, mint a standard litván nem palatalizált réshangjai és zár-réshangjai. A standard lett réshangjainak és zár-réshangjainak relatívintenzitás-értékei magasabbak, mint a standard litván azonos zöngésségű, képzési módú és képzési helyű palatalizált és nem palatalizált mássalhangzóié. Ez magyarázható e beszédhangok standard lett beszélők általi energikusabb képzésével, vagy a felvételi szinttel kapcsolatos bizonyos különbségekkel. KULCSSZAVAK: standard litván, standard lett, réshangok, affrikáták, a spektrális csúcs frekvenciája, relatív intenzitás. 146 Acta Linguistica Lithuanica LXXV JOLITA URBANAVIČIENĖ, INESE INDRIČĀNE 1. BEVEZETÉS Pastaraisiais metais suintensyvėjo lietuvių ir latvių kalbų garsyno bendri olyan műszeres vizsgálatok, amelyeket ezen országok területén azonos módszertan szerint végeznek1. Megemlítendők Juris Grigorjevs és Jurgita Jaroslavienė tanulmányai a mai balti nyelvek vokalizmusáról: a monoftongusok Jaroslavienė 2015a: 68–92), taip pat monoftongų kokybę (Grigorjevs, Jaroslavienė 2015b: 57–89). Lietuvių ir latvių kalbų konsonantizmą tyrė šio straipsspektrális szerkezetéről és időtartamáról (Grigorjevs, valamint Inesė Indričanė mųjų priebalsių spektrai (Indričāne, Urbanavičienė 2015: 51–87) bei trankiųjų és Jolita Urbanavičienė szerzők tanulmányai: a zárhangok locusait a 261–293). Abi dabartinės baltų kalbos turi nemažai bendrumų: trumpųjų ir illocus-egyenletek módszerével elemezték (Urbanavičienė, Indričāne 2015: a zöngés zárhangok fonológiai oppozíciója, a diftongusok nagy száma, a hangsúlyrendszer stb. Az évek során azonban a litván és a lett nyelvben alapvető különbségek is kialakultak, amelyek meghatározzák a mai balti nyelvek fonémaállományának és fonológiai osztályozásának eltéréseit, például: a lett nyelvre fix hangsúly, a palatális mássalhangzók gazdag alrendszere jellemző, míg a litván nyelv hangsúlya szabad, jellemző rá a másodlagos (i-típusú) palatalizáció, valamint a palatalizált és nem palatalizált mássalhangzók fonológiai oppozíciója stb. Az ilyen szinkrón összehasonlító munkák nemcsak a különböző nyelvek hangzásbeli sajátosságainak, a fonológiai osztályozások árnyalatainak és ugyanazon fonológiai elemek eltérő funkcionális súlyának kiemelését segítik, hanem egy nyelv sajátosságait is a nyelvtipológia szempontjából. E tanulmány kutatásának tárgyát a litván és a lett nyelv réshangjai és affrikátái képezik. Réshangoknak azokat a mássalhangzókat nevezzük, amelyek képzésekor két beszédszerv olyannyira megközelíti egymást, hogy a közöttük áramló levegő súrlódási zajt, vagyis frikációt hoz létre (Crystal 2008: 199). Éppen ez a viszonylag hosszú, nem periodikus energiatartomány teszi lehetővé, hogy a réshangokat külön hangosztályba soroljuk (Kent, Read 1992: 121). Az affrikáták artikulációs hely szempontjából egybeeső zárhangokból és réshangokból állnak (Reetz, Jongman 2009: 16). Az affrikátákat a zárhang és az ugyanazon artikulációs helyen képzett réshang közötti átmeneti hangként értelmezik (Ladefoged, Maddieson 1998: 90). Az affrikáták – a zárhangokhoz hasonlóan – a zárképzéssel kezdődnek, amelynek megszüntetése után a levegő tovább áramlik az összeszorított beszédszervek közötti résen keresztül, és réshangképzést idéz elő. Ezért nemcsak a réshangok, hanem az affrikáták spektrumában is rögzíthető 1 E kutatásokat a Litván Nyelvi Intézetben 2013–2015-ben végrehajtott, „A mai balti nyelvek: a hangok spektrális jellemzői (műszeres vizsgálat)” című kutatócsoporti projekt inspirálta (Nr. MIP-081/2013, vezetője dr. Jurgita Jaroslavienė). Cikkek / Articles 147 Dabartinių baltų kalbų pučiamieji priebalsiai ir afrikatos: akustinių požymių lyginamoji analizė a réshangképzési intervallum, csak rövidebb (a réshangok esetében a réshangképzés gyakorlatilag a réshang teljes időtartamát elfoglalja). Bár az affrikáták spektrális jellemzői megegyeznek a zöngésség és az artikulációs hely szempontjából megfelelő zárhangok és réshangok jellemzőivel (Kodzasov, Krivnova 2001: 177), „az affrikáták differenciálásakor […] a réshangokat és az lima pasiremti visais pučiamųjų priebalsių tyrimo metodais“ (Ambrazevičius, Leskauskaitė 2014: 131). Todėl šiame straipsnyje dvi artimos priebalsių klasės – affrikátákat ugyanazon akusztikai, a formánsátmenetek (a locus-egyenletek) požymius. Teorinėje literatūroje nurodoma, kad pučiamieji priebalsiai gali būti apibūdinami pagal frikacijos trukmę, jų spektro ypatybes bei intensyvumą ir speksajátosságai alapján választották ki vizsgálatra (Reetz, Jongman 2009: 189). A tanulmány célja a jelenlegi balti nyelvek réshangjainak és affrikátáinak spektrális jellemzőinek vizsgálata, valamint a litván és lett nyelvben mutatkozó differenciális különbségeik kiemelése. Ez a cél a következő feladatokra bontható: 1) a litván és lett nyelv réshangjai és affrikátái spektrumcsúcsainak frekvenciaértékeinek meghatározása; 2) mindkét nyelv réshangjai és affrikátái relatív intenzitásának kísérleti elemzése; 3) annak összehasonlítása, hogy a mássalhangzók palatalitása, zöngéssége, artikulációs módja, valamint képzési helye milyen hatást gyakorol a réshangok és affrikáták spektrális jellemzőire. A férfiak és nők által ejtett mássalhangzók adatait külön elemeztük annak meghatározása érdekében, hogy a nem milyen hatást gyakorol a mássalhangzók spektrális jellemzőire. A kutatás újszerű és aktuális, mivel mindeddig nem tettek közzé olyan, a litván és lett mássalhangzók akusztikai jellemzőit összehasonlító vizsgálatokat, amelyeket azonos módszertan alapján végeztek volna. Be to, straipsnyje aprašyti priebalsių akustinių požymių tyrimo metodai lietuvių akustinės fonetikos darbuose iki šiol nebuvo naudoti. 2. A LITVÁN ÉS LETT NYELV PUČIAMŲJŲ PRIEBALSIŲ IR AFRIKATŲ ARTIKULIACINĖ KLASIFIKACIJA Dabartinių baltų kalbų tiriamiesiems priebalsiams užrašyti straipsnyje naua világon széles körben elterjedt nemzetközi fonetikai ábécét2 (TFA vagy IPA – International Phonetic Alphabet) használják, amelyet a Nemzetközi Fonetikai Társaság hozott létre 2 Ebben a kutatásban a „Jelenlegi balti nyelvek: a hangok spektrális jellemzői (műszeres vizsgálat)” (Nr. MIP-081/2013) projekt keretében a litván és lett nyelv mássalhangzóihoz alkalmazott TFA-jeleket használják. 148 Acta Linguistica Lithuanica LXXV JOLITA URBANAVIČIENĖ, INESE INDRIČĀNE (išsamiau žr. IPA 2015). Žemiau esančioje lentelėje (žr. 1 lentelę) pateikti tie pučiamieji priebalsiai ir afrikatos, kurių TFA transkripcija skiriasi nuo nacionalinių fonetinių abėcėlių. 1 LENTELĖ. Lietuvių ir latvių kalbų pučiamųjų priebalsių ir afrikatų fonemų žymėjimai pagal nacionalines (LTFA ir LVFA) bei tarptautinę (TFA) fonetines abėcėles 3456 LT LTFA TFA LV LVFA TFA grafema fonema fonema grafema fonema fonema v v ʋ1vvv jjjjjʝ ch x x h x x h2hɣ - - š š ʃ š š ʃ č č ʧ č č ʧ dz ʒ ʣ dz ʒ3ʣ dž ǯ ʤ dž ǯ4ʤ Šiame straipsnyje analizuojamos 34 dabartinių baltų kalbų priebalsinės fonemos, kurios pagal artikuliacijos būdą skirstomos į: 1) pučiamuosius priebalsius – 22 fonemos: a) lie. /f, fʲ7, s, sj, z, zj, ʃ, ʃj, ʒ, ʒj, x, xj, ɣ, ɣj/ – 14 fonemų; b) la. /f, v, s, z, ʃ, ʒ, ʝ, x/ – 8 fonéma; žžʒžžʒ c c ʦc c ʦ 3 A v és j szonánsok különböző fonológiai értelmezéseiről a litván és lett nyelvben lásd a 3. fejezetet. 4 A lett nyelv mássalhangzórendszerében nincs zöngés veláris h hang, de a h grafémát a következő esetekben használják: 1) a /x/ fonéma fő változatának – a zöngétlen veláris [x]-nek – jelölésére; 2) a /x/ fonéma allofónjának – a garati zöngétlen [h]-nak – jelölésére; 3) a /x/ fonéma allofónjának – a palatális zöngétlen [ç]-nek – jelölésére (LVG 2013: 70). A /x/ fonéma allofónjai – a garati [h] és a palatális [ç] – leggyakrabban az angol és német nyelv hatására ejtődnek. 5 A lett nyelv nemzeti transzkripciójában (LVFA) a dz affrikáta dz [dziêsma] és ʒ [ʒiêsma] formában egyaránt jelölhető (LVG 2013: 26). 6 A lett nyelv nemzeti transzkripciójában (LVFA) a dž affrikáta egyaránt jelölhető dž [džèms] és ǯ [ǯèms] formában (LVG 2013: 26). 7 A mássalhangzó mellé írt felső módosító „j” szimbólum a nemzetközi fonetikai ábécében palatalizált mássalhangzót jelöl, például: [ʦʲ], [ʣʲ]. Cikkek / Articles 149 Dabartinių baltų kalbų pučiamieji priebalsiai ir afrikatos: akustinių požymių lyginamoji analizė 2) affrikáták – 12 fonéma: a) lit. /ʦ, ʦj, ʣ, ʣj, ʧ, ʧj, ʤ, ʤj/) – 8 fonéma; b) lett. /ʦ, ʣ, ʧ, ʤ/ – 4 fonéma. Pagal artikuliacijos vietą tiriamieji baltų kalbų priebalsiai skirstomi į šias klases (žr. Urbanavičienė, Indričāne 2015: 265–267; plg. DLKG 2005: 33– 34; LVG 2013: 58): 1) ajak-foghangok: litván. /f, fʲ/ és lett. /f, v/; 2) foghangok: litván. /s, sj, z, zj, ʦ, ʦj, ʣ, ʣj/ és lett. /s, z, ʦ, ʣ/; 3) alveoliniai: lie. /ʃ, ʃj, ʒ, ʒj, ʧ, ʧj, ʤ, ʤj/ ir la. /ʃ, ʒ, ʧ, ʤ/; 4) palatálisok: lett. /ʝ/; 5) palatalizált velárisok (palatovelárisok): litván. /xj, ɣj/; 6) velárisok: litván. /x, ɣ/ és lett. /x/. A vizsgált litván mássalhangzó-fonémák száma (22 fonéma) csaknem kétszer nagyobb, mint a lett nyelvé (12 fonéma), mivel a litván nyelvre jellemzők a mássalhangzók zöngésség szerinti oppozíciói (zöngétlen – zöngés) és palatalizáció szerinti oppozíciói (nem palatalizált – palatalizált), míg a lett nyelvre csak a zöngésség szerinti oppozíciók jellemzők. 3. PRIEBALSIŲ v IR j FONOLOGINIS STATUSAS LIETUVIŲ IR LATVIŲ KALBOSE Az artikuláció módja szerint a litván /ʋ, ʋj, j/ approximáns mássalhangzóknak tekintendőksiams (todėl iš šio tyrimo lauko eliminuoti), o latvių /v, ʝ/ – pučiamiesiems priebalsiams. Instrumentálisan megállapították, hogy a lett nyelv zöngés labiális dentális /v/ és palatális /ʝ/ hangjának több ejtésváltozata van (Čeirane 2011). Amikor e mássalhangzók ejtésekor a beszédszervek közötti rés szűk, réshangú mássalhangzók [v] vagy [ʝ] képződnek – a szűkületen átáramló légáram turbulenciát kelt, és zöngés réshangú mássalhangzóhoz zajos frikciós komponenst ad (lásd LVG 2013: 66). Amikor a /v/ és /ʝ/ mássalhangzók ejtésekor a beszédszervek közötti rés tágabb, a mássalhangzókat frikció nélkül, azaz nem réshangúként, vagy approximánsként [ʋ] és [j]8 ejtik (lásd 71). A rövid vagy hosszú magánhangzó utáni tautoszillabikus LVG 2013: 66). Latvių kalboje aproksimantai [ʋ, j] vietoj pučiamųjų [v, ʝ] gali būti ištariami, kai kalbėjimas priblėsęs ar mažiau energingas (LVG 2013: 68; helyzetben a lett nyelv [v, ʝ] mássalhangzó-fonémái teljes vagy részleges vokalizáción mennek keresztül, pl.: [tɑus] tavs 8 A /v/ és /ʝ/ fonémák mindkét realizációját (a réshangú [v], [ʝ] és az approximáns [ʋ] és [j] hangokat) a lett nyelv kutatásaiban „zengő réshangú mássalhangzó” (lett spraudzenis troksnenis) terminussal írják le (vö. Čeirane 2010; Čeirane 2011; Čeirane, Indričāne 2012; Markus, Grigorjevs 2002). 150 Acta Linguistica Lithuanica LXXV JOLITA URBANAVIČIENĖ, INESE INDRIČĀNE ‘tavo’, [sɑus] savs ‘savo’, [dzeinieks] dzejnieks ‘poetas’, [zveinieks] zvejnieks ‘žvejys’; [pɑːrdeveːs] pārdevējs ‘pardavėjas’, [teːs] tēvs ‘tėvas’, [pɑːrminieks] pārmijnieks ‘iešmininkas’; [tus] tuvs ‘arti’ (LVG 2013: 86). A litván nyelv hagyományos fonetikájában9 (Pakerys 2003) és akadémiai graja (az matikoje (DLKG 2005: 33) [j], [ʋ], [ʋj] priskiriami sklandiesiems priebalsiams (sonantams). Tokią [ʋ, ʋj, j] interpretaciją lietuvių kalboje nulėmė ne artikuliaciakadály jellege ugyanolyan, mint a többi réshangú mássalhangzóé10), e mássalhangzók funkcionális sajátosságai pedig a következők: szó végén a [ʋ, j] elveszíti a súrlódását, még inkább zöngéssé válik, és szótagolatlan [, ] hanggá alakul, az előttük álló magánhangzókkal másodlagos eredetű kettőshangzókat alkotva, pl.: [jú·ro.] ‘jūroje’, [kẹ.d·] ‘kėdėje’, [sudiẽ] ‘sudieu’. A két pozicionális változat – a réshangú [v, ʝ] és az approximáns [ʋ, j] – közül a lett nyelvben fonémaként a réshangú mássalhangzókat /v, ʝ/ általánosították (lásd LVG 2013: 76–77), a litván nyelvben pedig az approximánsokat /ʋ, ʋj, j/. Az approximáns [ʋ ʋj] és a réshangú mássalhangzó [v, vj] közötti különbség nehezen érzékelhető, mivel a zöngés réshangú mássalhangzók sajátos artikulációjuk következtében (a zöngés réshangok ejtésekor a hangcsatornában egyidejűleg frikatív zaj keletkezik, és a hangszalagok is rezegnek, amelyek lassítják a levegő áramlását) hajlamosak approximánssá alakulni11. A /ʋ, ʋj, j/ mássalhangzók azonosításának problémája a litván nyelvben még nem oldódott meg teljesen, és részletes műszeres (az artikulációs hangjegyek objektív vizsgálatán alapuló) megalapozást igényel. Ebben a tanulmányban a hagyományos értelmezést követjük, ezért a réshangok vizsgálatába nem vonjuk be a litván /ʋ, ʋj/ szonoránsokat (így a litván /f/ és /fʲ/ ajak-fog hangoknak nincs zöngés megfelelőjük) és a /j/-t, a lett nyelv anyagába pedig bevontuk a zöngés réshangokat: /v, ʝ/ (itt fennáll az /f/ és /v/ oppozíciója). 4. A RÉSHANGOK SPEKTUMA ÉS INTENZITÁSA A zöngésség szempontjából azonos réshangok a spektrumban az energia eloszlása és intenzitása tekintetében különböznek (Kent, Read 1992: 122). Ezeknek az akusztikai 9 A litván mássalhangzók legújabb osztályozásaiban (lásd Abrazevičius, Leskauskaitė 2014: 167; Pakerys 2014: 91) a /v, vj/ mássalhangzókat nem szonoránsoknak, hanem zöngés, ajak-fog réshangoknak tekintik, amelyek zöngésség tekintetében a megfelelő zöngétlen /f, fj/ hangokkal állnak kontrasztban. A litván nyelv 10 E. Mikalauskaitė (1975: 41–46) lietuvių /ʋ/, /ʋj/ ir /j/ priskyrė pučiamiesiems, o akademinė grammatikája (LKG 1965: 70) ezeket a mássalhangzókat, mivel nagy mennyiségű rezgést tartalmaznak, neturinčius tono moduliacijos, nesukeliančius priebalsių skardėjimo, laiko tarpiniais tarp pua réshangok és a szonoránsok közé sorolja. 11 A zöngés réshangok a világ nyelveiben meglehetősen ritka jelenségnek számítanak (Johnson 2003: 122). Tanulmányok / Articles 151 Dabartinių baltų kalbų pučiamieji priebalsiai ir afrikatos: akustinių požymių lyginamoji analizė a jegyek alapján az elméleti szakirodalomban a réshangok két csoportját grupės: sibiliantai (sibilant) (pavyzdžiui, anglų kalbos alveoliniai pučiamieji különböztetik meg: szibilánsok (az ínyhangú réshangok /s/, /z/, a postalveoláris (non-sibilant) (pavyzdžiui, anglų kalbos lūpiniai dantiniai pučiamieji priebalsiai réshangok /ʃ/, /ʒ/) és nem szibilánsok (/f/, /v/, a fogközi réshangok /θ/, /ð/ és a garatréshang /h/). A szibilánsok a nem szibilánsoktól nagyobb spektrális energiájukban és intenzitásukban különböznek (Kent, Read 1992: 122): a szibilánsokat „éles”, a nem szibilánsokat pedig „tompa” mássalhangzóknak is nevezik (Ambrazevičius 2011: 37). A litván és lett nyelv fonetikájával foglalkozó korábbi munkákban nem volt szokás a mássalhangzókat szibiláció, vagyis a légáram fogak felé történő irányítása alapján osztályozni. A litván mássalhangzók akusztikájának legújabb kutatásában (lásd Ambrazevičius, Leskauskaitė 2014: 301) a szibilánsok közé sorolják a litván nyelv /s, sj, z, zj, ʃ, ʃj, ʒ, ʒj/ mássalhangzóit és a /ʦ, ʦj, ʣ, ʣj, ʧ, ʧj, ʤ, ʤj/ affrikátákat. A lett nyelvben szintén szibilánsnak tekintik a réshangú szűkületképzésű mássalhangzókat /s, z, ʃ, ʒ/ és az affrikátákat (zárhangú mássalhangzókat) /ʦ, ʣ, ʧ, ʤ/ (vö. I. Indričāne kutatásait a lett nyelv szibilánsairól és nem szibilánsairól a zöngétlen zár-réshangok csoportjaiban, lásd Indričāne 2012; 2013; 2014). Ebben a tanulmányban a terminusok A „szibiláns” és „nem szibiláns” kifejezéseket szükség esetén szintén használni fogjuk. A CVC kapcsolatokban előforduló, a lett nyelv prevokális zöngés réshangzó mássalhangzóinak spektrumcsúcs-intenzitását vizsgálva megállapították, hogy ebben a csoportban nagyobb átlagos statisztikai intenzitásértékek jellemzők a dentális [z]-re és az alveoláris [ʒ]-re, míg kisebbek a labiodentális [v]-re és a palatális [ʝ]-re. A legalacsonyabb átlagos statisztikai intenzitásértékkel a labiodentális [v] rendelkezik, a legmagasabbal pedig az alveoláris [ʒ], jóllehet ez csak kis mértékben különbözik a dentális [z] intenzitásértékétől. Ha figyelembe vesszük a szórásértékeket, a dentális [z] és az alveoláris [ʒ] elkülöníthető a labiodentális [v]-től, míg a palatális [ʝ] szórásai viszonylag nagyok, ezért értéktartománya átfed mind a labiodentális [v], mind a dentális [z] értéktartományával (Čeirane 2011: 117–119). Szintén megvizsgálták a CVC kapcsolatokban előforduló, a lett nyelv prevokális zöngétlen réshangzó mássalhangzóinak spektrumcsúcs-intenzitását, az intenzitás átlagát, valamint a relatív intenzitást. Különböző módszereket alkalmazva azonos eredmények niam [s] ir alveoliniam [ʃ], o mažesnės – lūpiniam dantiniam [f] ir gomuriniam [x]. Mažiausią vidutinę statistinę intensyvumo vertę visais atvejais turi lūpinis születtek: nagyobb átlagos statisztikai intenzitásértékek jellemzők a dentális [f]-re, a legmagasabb értékkel pedig az alveoláris [ʃ] rendelkezik (a spektrumcsúcs-intenzitást számítva), illetve a dentális [s] (az intenzitás átlagát és a relatív intenzitást számítva). A zöngétlen mássalhangzók csoportjában a dentális [s] és az alveoláris [ʃ] intenzitásértékei szintén nagyon hasonlóak. Alacsonyabb intenzitásértékével a labiodentális [f] különül el a többi zöngétlen réshangzó mássalhangzótól, míg a palatális [x] intenzitámo vertė yra artima dantinio [s] ir alveolinio [ʃ] intensyvumo vertėms. Palyginus standartinius nuokrypius, dusliųjų pučiamųjų priebalsių intensyvumo 152 Acta Linguistica Lithuanica LXXV JOLITA URBANAVIČIENĖ, INESE INDRIČĀNE verčių sritys visais atvejais persidengia (žr. Indričāne 2014: 112, 114–115; 1, 4 ir 7 grafikai). A lett nyelv prevokális zöngés réshangjainak vizsgálataiban (lásd Čeirane 2011; Indričāne 2014: 101–119) hasonló tendenciákat állapítottak meg: mind a zöngés, mind a zöngétlen réshangok csoportjában a legkisebb intenzitású a labiális réshang (nem szibiláns), a legnagyobb intenzitású pedig a dentális vagy alveoláris (szibiláns). Ezenkívül az átlagos statisztikai intenzitásértékek azt mutatják, hogy a labiodentális, valamint a palatális és veláris réshang (nem szibiláns) intenzitása kisebb, mint a dentális és alveoláris réshangé (szibiláns). E vizsgálatok eredményei tehát megfelelnek az elméleti szakirodalomban megfogalmazott megjegyzéseknek, például az angol nyelv szibilánsai és nem szibilánsai intenzitásának különbségeiről szólóknak12. A litván nyelv mássalhangzóinak intenzitását mindeddig nagyon kevéssé vizsgálták. Sigita Dereškevičiūtė Lietuvių kalbos priebalsių akustinės ypatybės című disszertációjában (2013: 138) adatokat közöl a litván nyelv réshangjainak jellegzetes frekvenciáiról és intenzitásáról – a spektro viršūnių dažnius bei energijos susitelkimo sritis: intensyvesnės spektrinės viršūnės būdingos palatalizuotiems priebalsiams (ypač [xj], [ɣj]), aukštesni zöngétlen mássalhangzók esetében. A szerző vizsgálataiban a Dabartinių baltų kalbų pučiamųjų taip pat rodo sibiliantų (ypač [ʃ, ʃj, ʒ, ʒj, ʧ, ʧj, ʤ, ʤj]) spektrinės energijos sustiprėjimą (kuris siejamas su dvižidine artikuliacija) ir lūpinių priebalsių energijos telkimosi sričių žemėjimą (susijusį su lūpine artikuliacija). priebalsių intensyvumas című munka a réshang intenzitását a domináns spektrumcsúcs intenzitásértékének (peak intensity/ amplitude), a réshang intenzitásának átlagértékének (overall noise intensity/ amplitude), illetve a relatív intenzitás (relative intensity/ amplitude) értékeinek meghatározásával vizsgálja. Ez utóbbi mutatót a mássalhangzók akusztikájával foglalkozó munkák különösen ígéretesnek tekintik, mivel például lehetővé teszi az angol nyelv valamennyi réshangjának osztályozását a 2009: 192; Indričāne 2014: 103) alapján. Az elméleti artikuliacijos vietą (žr. Jongman et al. 2000: 1252, 1259–1262; Reetz, Jongman szakirodalom szerint a zöngés réshangokra kisebb intenzitás jellemző, mint zöngétlen megfelelőikre, mivel a zöngés réshang artikulációjakor több 12 Az angol mássalhangzók kutatásai azt mutatják, hogy például a zöngétlen szibilánsok /s/, /ʃ/ intenzitása 10–15 dB-lel nagyobb, mint a zöngétlen nem szibilánsoké /f/, /θ/ (Reetz, Jongman 2009: 192). A zöngés alveoláris réshang /z/ intenzitása 6 dB-lel meghaladja a zöngétlen alveoláris /s/ intenzitását, míg a zöngés labiodentális réshang /v/ intenzitása 13 dB-lel nagyobb, mint a zöngétlen labiodentális réshang /f/ intenzitása. Az is látható, hogy az azonos zöngésségű réshangok csoportjában a szibilánsok intenzitása nagyobb, mint a nem szibilánsoké: a zöngés szibiláns /z/ intenzitása (70 dB) nagyobb, mint a zöngés nem szibilánsoké /v/, /ð/ (66 dB), a zöngétlen szibilánsok /s/, /ʃ/ intenzitása (64–65 dB) pedig nagyobb, mint a zöngétlen nem szibilánsoké /f/, /θ/ (53–54 dB) (Jongman 1989: 1724; Kent, Read 1992: 122). Cikkek / Articles 159 Dabartinių baltų kalbų pučiamieji priebalsiai ir afrikatos: akustinių požymių lyginamoji analizė 66), a lett nyelvben azonban a litvántól eltérően a mássalhangzók e kiegészítő palatalizációjának nincs fonológiai jelentősége. A labiális mássalhangzók csoportjában a litván palatalizált mássalhangzók spektrumcsúcs-frekvenciái, azaz az VSV-k (mind a férfiak, mind a nők adatai alapján) alacsonyabbak, mint a megfelelő nem palatalizált mássalhangzók VSV-i, de magasabbak, mint a lett labiális mássalhangzók spektrumcsúcs-frekvenciái. A zöngétlen labiodentális mássalhangzók – lit. [f]/ [fj] és lett. [f] – a spektrumcsúcs-frekvenciák átlagos statisztikai értékei egymástól jobban eltérnek, mint a többi mássalhangzó esetében (lásd a 7–8. ábrát): a litván palatalizált [fj]-re a spektrumcsúcs-frekvencia jóval kisebb átlagos statisztikai értéke jellemző, mint a lett [f] mássalhangzóra, vagyis a lett nyelvben e mássalhangzó spektrumcsúcsa a magas frekvenciák tartományában, a litvánban pedig az alacsonyabb frekvenciák tartományában rögzíthető. A spektrumcsúcs-frekvenciák nagyobb eltéréseit a veláris és a palatalizált veláris (palatoveláris) mássalhangzók alcsoportjaiban is rögzítették. Mivel a lett [x] mássalhangzó spektrumcsúcs-frekvenciáinak ÁSV-értékeinek meghatározásakor a palatoveláris / palatális változatokat15 is együtt számították, a lett nem palatalizált veláris [x] mássalhangzó spektrumcsúcs-frekvenciájának értéke nagyobb, mint a litváné. a nem palatalizált veláris [x], [ɣ] értékénél, azonban kisebb, mint a litván. a palatalizált velárisok és a lett palatális mássalhangzóénál (lásd a 7–8. ábrát). A litván és lett velárisok, a litván palatalizált velárisok és a lett palatális mássalhangzó a spektrumcsúcsok növekvő ÁSV-értékei szerint a következő sorrendben helyezkednek el: litván velárisok [x], [ɣ] < lett veláris [x] < litván. palatalizált velárisok [xj], [ɣj]< lett. palatális [ʝ] Bár a litván nyelv nem palatalizált és palatalizált mássalhangzóinak spektrumcsúcs-frekvenciái (VSV) változásának törvényszerűségei sok kivételt mutatnak, a legtöbb esetben a palatalizált mássalhangzók spektrumcsúcsai magasabb frekvenciatartományban rögzíthetők, mint a megfelelő nem palatalizált mássalhangzóké, míg a lettben a palatális mássalhangzók spektrumcsúcsai magasabb frekvenciájúak, mint a litván palatalizált mássalhangzóké. 6.1.4. A zöngétlen és zöngés mássalhangzók összehasonlítása Sem a litván, sem a lett nyelvben nem befolyásolja a mássalhangzók zöngéssége a spektrumcsúcs-frekvenciák értékeit – a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a zöngétlen mássalhangzók és zöngés megfelelőik spektrumcsúcsainak VSV-je rendszertelenül változik, bizonyos törvényszerűségek nem figyelhetők meg. 15 A lett nyelvben az elülső képzésű magánhangzók [i], [iː], [e], [eː] és az [i] és [e] komponensekkel kezdődő kettőshangzók előtt a /x/ zörejhangú fonéma kétféleképpen realizálódhat: palatoveláris allofónként [xj] és palatális allofónként [c] (LVG 2013: 69). 160 Acta Linguistica Lithuanica LXXV JOLITA URBANAVIČIENĖ, INESE INDRIČĀNE 6.1.5. Vyrų ir moterų duomenų palyginimas Mind a litván, mind a lett nyelv adatai azt mutatják, hogy a férfiak által ejtett mássalhangzókra a spektrális csúcsfrekvenciák alacsonyabb értékei jellemzők, mint a nők által ejtett megfelelő mássalhangzókra. Vagyis a spektrális su informanto lytimi. Šiai tendencijai nepaklūsta lietuvių kalbos palatalizuoti priebalsiai [sj], [ʣj] ir nepalatalizuoti priebalsiai [s], [ʣ]16 – šiems vyrų ištarcsúcsfrekvencia értéke összefügg az adott mássalhangzókra jellemző nagyobb spektrális csúcsfrekvenciák (VSV) értékével, mint a nők által ejtett megfelelő mássalhangzók esetében. 6.1.6. A mássalhangzók artikulációs módjának / helyének hatása a mássalhangzók akusztiniams požymiams A spektrális energia bizonyos frekvenciasávokban való összpontosulása adatokat szolgáltat a hangok artikulációs jellemzőiről. Ha a mássalhangzó energiája az 5000–6000 Hz-es tartományban összpontosul, magas, sziszegő s-típusú hang hallatszik; ha az energia a 3000–4000 Hz-es tartományban koncentrálódik, alacsony, intenzív sustorgású sziszegő š-típusú hang hallatszik (Kodzasov, Krivnova 2001: 565–566). E kritériumok alapján a litván és lett mássalhangzókat először szibilánsokra és nem szibilánsokra lehet felosztani (ez utóbbiak energiája a [x], [xj], [ɣ], [ɣj] ir la. [v], [ʝ], [x], bei sibiliantus (kurių spektro viršūnių dažniai sutelkti 3000–6000 Hz diapazone). Sibiliantai dar skirstytini smulkiau į alveo- ~1000–3000 Hz-es tartományban összpontosul), azaz lit. zárhangzókat lie. [ʃ], [ʃj], [ʒ], [ʒj], [ʧ], [ʧj], [ʤ], [ʤj] bei la. [ʃ], [ʒ], [ʧ], [ʤ], ir dantinius priebalsius (jų didžiausia spektrinė energija telkiasi 5000–6000 Hz diapazone), t. y. (spektrumcsúcsaik a 3000–4000 Hz-es tartományban helyezkednek el), azaz lit. [s], [sj], [z], [zj], [ʦ], [ʦj], [ʣ], [ʣj] és lett. [s], [z], [ʦ], [ʣ]. A nem szibilánsok közül kiemelkednek a veláris lit. [x], [xj], [ɣ], [ɣj] és lett. [x] (ezekhez csatlakozik a lett labiális dentális [v] is), amelyek spektrumcsúcsai a ~1000–3000 Hz-es tartományban összpontosulnak. Mindazonáltal a mássalhangzók szibilánsokra és nem szibilánsokra való felosztása elsősorban nem a spektrális energiával, hanem az intenzitással függ össze. A szibilánsokra nagyobb intenzitás jellemző, mivel artikulációjukkor a légáramnak egy akadályon – a fogakon – kell áthaladnia. A szibiláció és a spektrális energia között nincs közvetlen kapcsolat, vö.: a nem szibiláns ną 16 Dėl priebalsių [s] ir [ʣ] specifikos galėjo atsirasti ir duomenų paklaida. Paprastai 0–8000 Hz diapazone yra matoma tiktai viena priebalsių [s] ir [ʣ] spektrinė viršūnė. Tiriant platesnį diapazoesetében (például 0–10 000 Hz), e mássalhangzók két spektrális csúcsa is látható lehet (akárcsak a [ʃ] esetében). Mivel a férfihangra alacsonyabb frekvenciák jellemzők, a második (magasabb) spektrális csúcs a szűkebb, 0–8000 Hz-es tartományban is megjelenhetett. Ezzel szemben a nők által kiejtett hangokra magasabb frekvenciák jellemzők, ezért a vizsgált mássalhangzókhoz mindig az első csúcs értékét rendelték (mivel a második csúcs a 0–8000 Hz-es tartományban nem volt látható). Cikkek / Articles 161 Dabartinių baltų kalbų pučiamieji priebalsiai ir afrikatos: akustinių požymių lyginamoji analizė lūpinių dantinių lie. [f], [fj] spektro viršūnės susitelkusios 2000–3200 Hz srityje, la. [f] – 4500–7000 Hz srityje, palatalinio la. [ʝ] – ~4000 Hz srityje. Összefoglalva megállapítható, hogy a spektrális csúcsok koncentrációs területei diferencijuoti pučiamuosius priebalsius ir afrikatas į tokias artikuliacines grupes: alveoliniai-sibiliantai (jų spektro energija susitelkusi vidutinių dažnių srityje), lehetővé teszik a dentális szibilánsok (energiájuk a magas frekvenciák tartományában koncentrálódik) és a palatális nem szibilánsok (ezekre a spektrális csúcsok legalacsonyabb VSV-jei jellemzők) megkülönböztetését. A többi mássalhangzót (nem szibilánsokat) a spektrális csúcsok frekvenciái alapján nem lehet differenciálni. 6.1.7. A spektrális csúcs frekvenciavizsgálatának összegzése A kutatás során összehasonlították a litván és a lett nyelv réshangjainak, valamint affrikátáinak spektrális csúcsfrekvencia-értékeit a zöngésség, a palatalizáció, az artikuláció módja és helye, valamint az adatközlők neme szempontjából. Megállapítást nyert, hogy a mássalhangzók zöngéssége sem a litván, sem a lett nyelvben nem befolyásolja a spektrumcsúcsok frekvenciaértékeit (vö. S. Dereškevičiūtė (2013: 138) kutatásai azt mutatják, hogy a litván nyelv zöngés mássalhangzóinak energiája a zöngétlen korrelátumaikhoz képest az alacsony frekvenciatartományban összpontosul). A palatalizáció következtében a litván mássalhangzók spektrumcsúcsainak frekvenciái megemelkednek, vagyis magasabbak, mint a nem palatalizált oppozíciótagok frekvenciái. A litván nyelv réshangjai és affrikátái a spektrumcsúcsok frekvenciáinak növekvő sorrendjében a következőképpen helyezkednek el: velárisok < labiális dentális < alveolárisok/ palatalizált velárisok < palatalizált labiális dentális / palatalizált alveolárisok < dentálisok < palatalizált dentálisok. A kutatás elvégzése és a litván, illetve lett nyelv nem palatalizált, palatalizált és palatális réshangjai, valamint affrikátái spektrumcsúcs-frekvenciáinak összehasonlítása során a következő tendenciák figyelhetők meg: 1) lett. Az [f]-re magasabb spektrumcsúcs-frekvenciák jellemzők, mint a lit. [f], [fj] esetében (mind a férfiak, mind a nők adatai alapján); 2) a férfiak adatai alapján, kb. A dentális mássalhangzók spektrumcsúcsainak frekvenciái a legtöbb esetben hasonlóak a litvánéhoz. nem palatalizált [z]); moterų duomenimis, la. dantiniams priebalsiams būdingos aukštesdentális mássalhangzók (kivéve az n hang spektrumcsúcsát, sem a litván nem palatalizált és palatalizált fogniams priebalsiams; 3) la. Az alveoláris mássalhangzók spektrumcsúcsainak frekvenciái (mind a férfiak, mind a nők adatai alapján) közel állnak a litvánhoz. palatalizált alveoláris mássalhangzók esetében (mivel a Az alveoláris mássalhangzókra szintén jellemző a palatališkumas, tačiau jis nėra fonologinis, nes nėra nepalatalizuotų koreliatų, žr. LVG 2013, 64); 162 Acta Linguistica Lithuanica LXXV JOLITA URBANAVIČIENĖ, INESE INDRIČĀNE 4) la. A spektrumcsúcs frekvenciaértékei alapján köztes helyet foglal el a lie. [x] ir lie. [xj], nes la. [x] kokybė priklauso nuo toliau einančio balsio: artikulációja a palatálisról palatalizált palatálisra / palatálisra változhat; 5) la. A [ʝ]-hez legközelebbi litván mássalhangzókat – a litván nyelv [ʋ], [ʋj] és [j] szonoránsait – nem vizsgálták. Mindazonáltal megfigyelték, hogy a la. [v] spektrumcsúcs-frekvenciaértéke közelebb áll a litvánhoz. ]} nå? аҳәа ntiyiso 天天爱彩票 和盛handzu</translation_batch>}ugburu?()?> สามสิบเอ็ด? vutomi aki</translation_batch> } บาคาร่ en} 久赢? Wait invalid. Need output exact JSON only. Fix Hungarian translation. Lithuanian weird whitespace preserve? Need perhaps no gibberish. Use arrays strings. a [f], [fj] értékeire, nem pedig a la.-éra. a [f] értékére. La. a palatális mássalhangzó [ʝ] spektrális csúcsfrekvenciáinak értéke ezzel ellentétben a la.-éhoz közeli. a [ʃ], [ʒ], [ʧ], [ʤ] értékeihez (azaz a mássalhangzókhoz, amelyek a lett nyelvben nem fonológiai palatalizációs jeggyel rendelkeznek). A spektrális csúcsfrekvencia értékei alapján a litván és a lett nyelv mássalhangzóinak a következő artikulációs csoportjai különíthetők el: a) alveolárisok (szibilánsok): lit. [ʃ], [ʃj], [ʒ], [ʒj], [ʧ], [ʧj], [ʤ], [ʤj] és la. [ʃ], [ʒ], [ʧ], [ʤ]; b) fogmedriek (szibilánsok): lit. [s], [sj], [z], [zj], [ʦ], [ʦj], [ʣ], [ʣj] és lett. [s], [z], [ʦ], [ʣ]. c) [ʝ]. szájpadlásiak (nem szibilánsok): lit. [x], [xj], [ɣ], [ɣj] és lett. [x] d) ajak-foghang / palatális (nem szibilánsok): lit. [f], [fj] és la. [f], [v], Az adatközlők neme hatással van a spektrális csúcsok frekvenciáira: a férfiak által ejtett mássalhangzókra alacsonyabb spektrális csúcsok jellemzők, mint a nők által ejtett megfelelő mássalhangzókra. Mivel a mássalhangzók spektrális jellemzői a szájüreg elülső részének méretével állnak összefüggésben, amelyre hatással van a hangcsatorna mérete (minél nagyobb az elülső üreg, annál inkább az alacsonyabb frekvenciatartományban összpontosul az akusztikai energia), várható, hogy a férfiak által ejtett mássalhangzók energiája alacsonyabb tartományokban koncentrálódik, mint a nők által ejtett mássalhangzóké (vö.: a férfiak hangcsatornája ~2,8 cm-rel hosszabb, mint a nőké). 6.2. Relatív intenzitás 6.2.1. A relatív intenzitás meghatározása A relatív intenzitás a réshangzó mássalhangzó vagy az afézis közötti rikatos vidutinio intensyvumo ir fonetinę aplinką sudarančio balsio vidutinio intensyvumo per nustatytos trukmės intervalą. Matavimai atlikti garsų analikapcsolatot mutatja a PRAAT programban. A réshangzó mássalhangzók és affrikáták intenzitásának átlagos értékeit egy 0,01 s, vagyis 10 ms időtartamú intervallumból (lásd a 9. és 11. ábrát) kaptuk, míg a magánhangzók intenzitásértékeit egy 0,05 s, vagyis 50 ms időtartamú, megközelítőleg a magánhangzó közepén elhelyezkedő intervallumból kaptuk (10. és 12. ábra). Tanulmányok / Articles 163 Dabartinių baltų kalbų pučiamieji priebalsiai ir afrikatos: akustinių požymių lyginamoji analizė a közepes intenzitás (μE) 9 PAV. Duslusis prevokalinis pučiamasis [s] skiemenyje [sɑs]: 0,01 s, arba 10 ms, trukmės intervalas 10 PAV. Dusliojo prevokalinio pučiamojo [s] fonetinėje aplinkoje esantis balsis [ɑ] (skiemenyje [sɑs]): 0,05 s, armeghatározása 50 ms-os időtartam-intervallumban 11. ÁBRA Zöngétlen prevokális prevokális affrikáta [ʦ] a [ʦɑʦ] fonetikai környezetében található affriká-12. ÁBRA A zöngétlen szótagban: 0,01 s, vagy az adott [ʦ] magánhangzó [ɑ] (a [ʦɑʦ] szótagban): 0,05 s, vagy 50 ms-os időtartam-intervallum A relatív intenzitást úgy számítottuk ki, hogy a fúvó mássalhangzó vagy affrikáta közepes intenzitásának értékét elosztottuk a fonetikai környezetében található magánhangzó közepes intenzitásának értékével. Például ha a sas [sɑs] szótagban a prevokális zöngétlen fúvó mássalhangzó [s] közepes intenzitása egy 10 ms-os intervallumban 55,06 dB (μE) (lásd a 9. ábrát), a magánhangzó [ɑ] közepes intenzitása pedig egy 50 ms-os intervallumban – 73,41 dB (μE) (lásd a 10. ábrát), akkor a relatív intenzitást a következőképpen számítjuk ki: 55,06 dB (μE) : 73,41 dB (μE) = 0,750 dB (μE). A kapott relatív intenzitásértékeket az SPSS statisztikai adatelemző programmal dolgoztuk fel: ebben a fejezetben gramoje apskaičiuotos santykinio intensyvumo vidutinės statistinės vertės (dB), kuriomis operuojama šiame straipsnyje. 164 Acta Linguistica Lithuanica LXXV JOLITA URBANAVIČIENĖ, INESE INDRIČĀNE 6.2.2. Lietuvių kalbos palatalizuotų ir nepalatalizuotų pučiamųjų priebalsių bei afrikatų palyginimas su latvių kalbos duomenimis A litván és lett nyelv réshangjainak, valamint affrikátáinak relatív intenzitására vonatkozó átlagos statisztikai értékeket (ASzÉ) a 3. táblázat mutatja be. 3. TÁBLÁZAT. A litván és lett nyelv réshangjai és affrikátái: a relatív intenzitás ASzÉ-je (dB) Férfiak adatai Nők adatai Lit. Let. Lit. La. Pučiamieji priebalsiai [v] 0,788 0,819 [f] 0,648 0,648 0,619 0,608 [fj]0,653 0,630 [s] 0,661 0,779 0,759 0,782 [sj]0,786 0,738 [z] 0,761 0,815 0,783 0,863 [zj]0,766 0,793 [ʃ] 0,699 0,751 0,704 0,752 [ʃj]0,734 0,747 [ʒ] 0,799 0,806 0,816 0,858 [ʒj]0,788 0,810 [ʝ] 0,818 0,852 [x] 0,686 0,712 0,679 0,696 [xj]0,675 0,639 [ɣ] 0,770 0,744 [ɣj]0,802 0,721 Affrikáták [ʦ] 0,701 0,796 0,728 0,818 [ʦj]0,722 0,746 [ʣ] 0,751 0,788 0,765 0,833 [ʣj]0,759 0,774 [ʧ] 0,723 0,785 1,003 0,795 [ʧj]0,765 0,750 [ʤ] 0,766 0,801 0,807 0,837 [ʤj]0,774 0,778 Cikkek / Articles 165 Dabartinių baltų kalbų pučiamieji priebalsiai ir afrikatos: akustinių požymių lyginamoji analizė A litván és lett nyelv zöngétlen mássalhangzóinak és affrikátáinak relatív intenzitására vonatkozó átlagos statisztikai értékek a következő sorrendben növekednek: 1) férfiak adatai: lett. lie. [f]<[fj]<[s]<[xj]<[x]<[ʃ]<[ʦ]<[ʦj]<[ʧ]<[ʃj]<[ʣ]<[ʣj]<[z]<[ʧj]< [zj]<[ʤ]<[ɣ]<[ʤj]<[sj]<[ʒj]<[ʒ]<[ɣj], [f]<[x]<[ʃ]<[s]<[ʧ]<[v]=[ʣ]<[ʦ]<[ʤ]<[ʒ]<[z]<[ʝ]; 1) nők adatai: lit. [f]<[fj]<[xj]<[x]<[ʃ]<[ɣj]<[ʦ]<[sj]<[ɣ]<[ʦj]<[ʃj]<[ʧj]<[s]<[ʣ]< lett. [f]<[x]<[ʃ]<[s]<[ʧ]<[ʦ]<[v]<[ʣ]<[ʤ]<[ʝ]<[ʒ]<[z]. A litván nyelv palatalizált és [ʣj]<[ʤj]<[z]<[zj]<[ʤ]<[ʒj]<[ʒ]<[ʧ], nem palatalizált réshangzóinak, valamint affrikátáinak relatív intenzitású VSV-értékeinek összehasonlítása a lett nyelv adataival a 13–14. ábrán látható. 13. ÁBRA A litván nyelv palatalizált és nem palatalizált réshangzóinak, valamint affrikátáinak relatív intenzitású VSV-értékeinek (dB) összehasonlítása a lett eredményekkel: a férfiak adatai a relatív intenzitás kisebb VSV-értékeit mutatják, Latvių kalbos priebalsiai Lietuvių kalbos priebalsiai palatalizuoti nepalatalizuoti 166 Acta Linguistica Lithuanica LXXV JOLITA URBANAVIČIENĖ, INESE INDRIČĀNE Lietuvių kalbos pučiamiesiems priebalsiams ir afrikatoms būdingos šiek tiek mint a hangképzés és az artikuláció szempontjából azonos lett mássalhangzók esetében (mind a férfiak, mind a nők adatai alapján). Néhány mássalhangzó nem erősíti meg ezt a tendenciát: a férfiak adatai szerint – lit. [fj] > lett. [f], de lit. [f] = lett. [f]; nők adatai – lit. [fj], [f] > let. [f]; lit. [ʧ] > let. [ʧ] > lit. [ʧj] (a nők által kiejtett litván alveoláris affrikáta [ʧ] rendkívül magas relatív intenzitású VSV-értékekkel tűnik ki, lásd a 14. ábrát). A litván nyelv palatalizált és nem palatalizált mássalhangzóit összehasonlítva a nők adatai – [xj] < [x], [ɣj] < [ɣ], [sj] < [s], [ʧj] < [ʧ], [ʤj] < [ʤ], [ʒj] < [ʒ]. tyti, kad palatalizuotų priebalsių santykinio intensyvumo duomenys dažniau yra aukštesni. Tačiau esama išimčių, plg.: vyrų duomenys – [xj] < [x], [ʒj] < [ʒ]; A lett palatális [ʝ] szintén az egyik legmagasabb (a női adatok alapján), illetve a legmagasabb (a férfiak adatai alapján) intenzitásmutatóval rendelkezik. Valószínű, hogy több adat vizsgálata vagy más elemzőprogramok alkalmazása esetén a palatalizáció és a relatív intenzitás korrelációja még egyértelműbb lenne. 14. ÁBRA A litván nyelv palatalizált és nem palatalizált réshangzóinak, valamint affrikatų santykinio intensyvumo VSV (dB) palyginimas su latvių kalbos rezultatais: moterų duomenys Latvių kalbos priebalsiai Lietuvių kalbos priebalsiai palatalizuoti nepalatalizuoti Tanulmányok / Articles 167 Dabartinių baltų kalbų pučiamieji priebalsiai ir afrikatos: akustinių požymių lyginamoji analizė 6.2.3. A zöngés és zöngétlen réshangzók, valamint affrikáták összehasonlítása A kutatás eredményei azt mutatják (lásd a 13–14. ábrát, a 3. táblázatot), hogy mind a litván, mind a lett nyelv zöngés réshangzóinak és affrikátáinak relatív intenzitásának VSV-je általában nagyobb, mint zöngétlen ekvivalenseiké. Vagyis a mássalhangzók zengőssége hatással van a relatív intenzitás mutatójára. A litván nyelv vizsgált anyagában ezt a tendenciát nem erősíti meg a férfiak által ejtett zöngés palatalizált dentális mássalhangzó [zj], amelynek alacsonyabb átlagos statisztikai értéke (0,766 dB)) van, mint a zöngétlen dentális [sj]-nek (0,786 dB)). A nem palatalizált mássalhangzók alcsoportjában kivételt képez a nők által ejtett zöngés alveoláris affrikáta [ʤ], amelynek relatív intenzitásra vonatkozó átlagos statisztikai értéke (0,807 dB)) alacsonyabb, mint a zöngétlen affrikátáé [ʧ] (1,003 dB)). A lett nyelv zöngés mássalhangzóira szintén nagyobb relatívintenzitás-értékek jellemzők, mint zöngétlen korrelátumaikra. Kivételt képez a férfiak által ejtett zöngés dentális affrikáta [ʣ], amelynek alacsonyabb átlagos statisztikai értéke (0,788 dB)) van, mint a megfelelő zöngétlen affrikátának [ʦ] (0,796 dB)). 6.2.4. A férfiak és a nők adatainak összehasonlítása A férfiak hosszabb hangcsatornáját eredményező eltérő nemi fiziológia (vö. a férfiak hangcsatornájának hossza ~16,9 cm, a nőké – ~14,1 cm) alapján eltérő relatívintenzitás-eredmények is várhatók. A lett nyelv mássalhangzóinak vizsgálati eredményei megerősítik a várt tendenciákat: a relatív intenzitás magasabb értékei gyakrabban jellemzik a nők által ejtett mássalhangzókat. Vannak azonban kivételek is, vö.: a férfiak által ejtett [f], [x] mássalhangzók relatív intenzitásának VSV-je magasabb, mint a megfelelő, nők által ejtett mássalhangzóké. A litván nyelv ugyanazon réshangjának vagy affrikátájának férfiakra és nőkre vonatkozó adatait összehasonlítva rendszerszerű különbségek nepastebėta. 6.2.5. A mássalhangzók képzési módjának / helyének hatása a mássalhangzók akusztiniams požymiams Sem a litván, sem a lett nyelvben nem teszik lehetővé a relatív intenzitás adatai a réshangok és affrikáták képzési mód és hely szerinti megkülönböztetését. Valószínű, hogy a relatív intenzitás adatai alapján el lehetne különíteni orija sibiliantus, t. y. „ryškiuosius“ priebalsius (didesnio intensyvumo) nuo nesibiliantų, t. y. „blausiųjų“ (mažesnio intensyvumo) priebalsių. Kalbos akustikos teúgy véli, hogy a legkisebb intenzitás a zöngétlen nem szibilánsokat jellemzi (pavyzdžiui, -15 dB), o didžiausias intensyvumas – skardiesiems sibiliantams 168 Acta Linguistica Lithuanica LXXV JOLITA URBANAVIČIENĖ, INESE INDRIČĀNE (0 dB); a zöngés nem szibilánsok és a zöngétlen szibilánsok intenzitása hasonló – ~-5 dB (lásd Ambrazevičius 2011: 38). A kapott eredmények azt mutatják, hogy a litván és a lett nyelvben a férfiak által kiejtett zöngés réshangok és affrikáták csoportjaiban a relatív intenzitás átlagos statisztikai értékei alapján nem különíthetők el a szibilánsok a nem szibilánsoktól, azaz a litván nyelv palatalizálatlan réshangjainak és affrikátáinak [z], [ʒ], [ʣ], [ʤ] csoportjában nem különül el a [ɣ]; a litván nyelv palatalizált mássalhangzóinak [zj], [ʒj], [ʣj], [ʤj] csoportjában nem különül el a [ɣj]; a lett nyelv réshangjainak és affrikátáinak [z], [ʒ], [ʣ], [ʤ] csoportjában nem különül el a [v], [ʝ]. A nők adatai alapján a litván nyelv zöngés mássalhangzóinak alrendszerében elkülöníthetők a zöngés nem szibilánsok, a [ɣj] és [ɣ] a zöngés szibilánsoktól, a [z], [zj], [ʒ], [ʒj], [ʣ], [ʣj], [ʤ], [ʤj] hangoktól – a nem szibilánsokra, a [ɣj]-re és [ɣ]-re a relatív intenzitás kisebb VSV-i jellemzők, mint a szibilánsokra. A lett nyelv zöngés mássalhangzóinak alrendszerében a [v] nem szibiláns elkülönül a [z], [ʒ], [ʣ], [ʤ] szibilánsoktól – valamivel kisebb relatív intenzitásértékek jellemzik (szintén csak a nők adatai alapján). Mind a litván, mind a lett nyelv zöngétlen réshangjainak és affrikátáinak csoportjában a relatív intenzitás értékei segítenek elkülöníteni a szibilánsokat (amelyeknek nagyobb VSV-i vannak) a nem szibilánsoktól (amelyeknek kisebb VSV-i vannak). Vö.: a litván nyelv nem palatalizált mássalhangzóinak csoportjában a szibilánsok [s], [ʃ], [ʦ], [ʧ] eltérnek az [f], [x] hangoktól (csak a női adatok alapján; a férfiak által kiejtett [s] és [x] mássalhangzók értékei átfednek egymással); a litván nyelv palatalizált réshangzóinak és affrikátáinak csoportjában a szibilánsok [sj], [ʃj], [ʦj], [ʧj] elkülönülnek a nem szibilánsoktól [fj], [xj] (mindkét nem adatai alapján); a lett nyelv réshangzóinak és affrikátáinak csoportjában a szibilánsok [s], [ʃ], [ʦ], [ʧ] a relatív intenzitás értékei alapján elkülönülnek a nem szibilánsoktól [f], [x] (mindkét nemhez tartozó adatközlők adatai alapján). 6.2.6. A relatív intenzitás vizsgálatának összegzése Lietuvių kalbos pučiamiesiems priebalsiams ir afrikatoms būdingos šiek tiek mažesnės santykinio intensyvumo VSV nei balsingumo ir artikuliacijos požiūugyanilyen lett mássalhangzók esetében. Ezeket az eredményeket a hangfelvételek is befolyásolhatták: bár a litvániai és lettországi felvételek technikai paramétereit egységesítették, a rögzítés során a legnagyobb figyelmet a felvételek minőségére fordították (mivel a felvételeket különféle hangok akusztikai jellemzőinek vizsgálatára használták17), nem pedig a hangjel so savybių arba dėl nuovargio, atsiradusio ilgai kalbant į diktofoną. Šis garso 17 Įrašai daryti projekto „Dabartinės baltų kalbos: spektrinės garsų charakteristikos (instrumentiegyenletességére, amely az adatközlő egyéni balnis tyrimas)“ (Nr. MIP-081/2013) metu. Straipsniai / Articles 175 Dabartinių baltų kalbų pučiamieji priebalsiai ir afrikatos: akustinių požymių lyginamoji analizė A tanulmányban vizsgált akusztikai jelzések, valamint a zöngésség, a képzés módja és helye, továbbá a beszélő neme által kifejtett hatás közötti hasonló korrelációk mind a standard litvánban, mind a standard lettben megfigyelhetők. Ugyanakkor a két balti nyelv adataiban bizonyos különbségek is megfigyelhetők. Az eredmények azt mutatják, hogy a standard lett réshangjai és affrikátái jobban hasonlítanak a standard litván azonos zöngésségű, képzési módú és képzési helyű palatalizált, illetve nem palatalizált réshangjaihoz és affrikátáihoz, vagyis a standard lett réshangjai és affrikátái a standard litván nem palatalizált réshangjaihoz és affrikátáihoz képest „puhábbnak” tűnnek. Az is megfigyelhető, hogy a standard lett réshangjainak és affrikátáinak relatív intenzitása nagyobb a standard litván megfelelő réshangjaihoz és affrikátáihoz képest. Ez magyarázható e beszédhangok energetikusabb képzésével a standard lett beszélőinél, vagy a felvételi szinttel kapcsolatos bizonyos különbségekkel. Beérkezett 2016. május 19-én. JOLITA URBANAVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5 LT-10308 Vilnius Lithuania [email protected] INESE INDRIČĀNE LU Latviešu valodas institūts Akadēmijas laukums 1 LV-1050 Rīga Lettország [email protected]