Lietuvių kalbos dvižodžių pastoviųjų junginių gramatinės kategorijos

Tanulmányok / Articles 115 LOÏC BOIZOU Vytauto Didžiojo universitetas Kutatási területek: számítógépes nyelvészet, összehasonlító nyelvészet, korpusznyelvészet. JOLANTA KOVALEVSKAITĖ Vytautas Magnus Egyetem Kutatási területek: korpusznyelvészet, frazeológia, lexikológia és lexikográfia. ERIKA RIMKUTĖ Vytautas Magnus Egyetem Kutatási területek: korpusznyelvészet, számítógépes nyelvészet, automatikus morfológiai és szintaktikai elemzés, nyelvművelés, morfématan, állandósult szókapcsolatok. A LITVÁN NYELV KÉTSZAVAS ÁLLANDÓSULT SZÓKAPCSOLATAI GRAMATINĖS KATEGORIJOS A litván nyelv grammatikai kategóriái Kétszavas többszavas kifejezések ÖSSZEFOGLALÓ Ebben a tanulmányban a kétszavas állandósult szókapcsolatokat elemezzük, amelyek két kytinų tipikus kollokációban szerepelnek, valamint a grammatikai formák ir daugiau formų Lietuvių kalbos daiktavardinių frazių žodyne. Aptariami šių junginių, laihasználatának sajátosságait. A kutatás célja a kétszavas szókapcsolatok grammatikai kategóriáinak részletes elemzése, különös figyelmet fordítva az esetekre; annak leírása, hogyan korrelálnak az esetek és az általuk kifejezett szintaktikai kapcsolatok. A tanulmány statisztikai adatokat közöl az igék és a névszók grammatikai kategóriáinak megoszlásáról, és összehasonlítja azokat a grammatikai formák használatával a litván nyelv írott és beszélt szövegkorpuszában. KULCSSZAVAK: litván nyelv, állandósult szókapcsolatok, grammatikai kategóriák, A litván nyelv főnévi frázisainak szótára. 116 Acta Linguistica Lithuanica LXXV LOÏC BOIZOU, JOLANTA KOVALEVSKAITĖ, ERIKA RIMKUTĖ ANNOTÁCIÓ Ez a tanulmány a Litván főnévi kifejezések szótárában több grammatikai alakban kifejezett kétszavas több szóból álló kifejezésekre összpontosít. Elemezzük a kétszavas több szóból álló kifejezések grammatikai kategóriáinak eloszlását, amelyeket főként tipikus kollokációkként értelmezünk. A tanulmány célja a grammatikai kategóriák használatának részletes dokumentálása, különös tekintettel az esetkategóriára, annak érdekében, hogy each case and a particular syntactic function. The paper contributes to the description of grammatical features of Lithuanian MWEs by providing the quantitative distribution dabemutassa a verbális és névszói kategóriák közötti korrelációkat, amelyeket ezt követően összevetünk ugyanezen kategóriák használatával a litván nyelv írott és beszélt korpuszaiban. KULCSSZAVAK: litván nyelv, több szóból álló kifejezések, grammatikai kategóriák, Litván főnévi kifejezések szótára. 1. BEVEZETÉS A litván nyelv állandósult szókapcsolatait (a továbbiakban PJ) meglehetősen sokat kutatták: ha csak azokra a kutatásokra szorítkozunk, amelyekben a különböző típusú PJ-k szerkezetét és galima paminėti Justinos Bagdonaitės (2010), Agnės Bielinskienės (2010), Giedrės Jarašiūnaitės (2004), Jolantos Kovalevskaitės ir Erikos Rimkutės (2010), grammatikáját elemzik, ilyenek lennének Rūta Marcinkevičienė és Ginarė Grigonytė (2005), valamint mások munkái. Ez a cikk a Litván nyelvi főnévi kifejezések szótárában (a továbbiakban LKDFŽ vagy szótár1) szereplő névszói kétszavas állandósult szókapcsolatok grammatikájáról szóló sorozatot folytatja: e munka szerzői már tárgyalták azokat a nehézségeket, amelyekkel az LKDFŽ-ben bemutatott állandósult szókapcsolatok címszóformáinak automatikus meghatározása során szembesültek (Boizou és mtsai 2015a), leírták az LKDFŽ kétszavas PJ-inek morfológiai és szintaktikai sajátosságait (Boizou és mtsai 2015b), továbbá elemezték az LKDFŽ-ben egyetlen formában megadott kétszavas PJ-k grammatikáját és szemantikáját (Rimkutė és mtsai 2015). Ebben a cikkben azokat a kétszavas szókapcsolatokat elemezzük, amelyek az LKDFŽ-ben két vagy több alakban szerepelnek, és amelyekhez nem adtak hozzá, illetve amelyekből nem hagytak el elemeket; összesen 19 816 szókapcsolatról van szó. Közöttük a legtöbb két főnévből álló szókapcsolat (például: dauguma gyventojų, daugumos gyventojų; aukso amžiumi, aukso amžius, aukso amžių; A Baltijos 1 LKDFŽ az első, korpuszalapú litván kollokációs szótár. Olyan gyakran együtt használt, értelmes és grammatikailag helyes szókapcsolatokból és frázisokból áll, amelyekben legalább egy főnév található (az LKDFŽ-ről és összeállításának elveiről bővebben lásd Marcinkevičienė 2010; Rimkutė és mtsai 2012; Boizou és mtsai 2015b). Tanulmányok / Articles 117 Lietuvių kalbos dvižodžių pastoviųjų junginių gramatinės kategorijos kelias, Baltijos kelią, Baltijos kelyje), továbbá melléknévből és főnévből álló szókapcsolatokban (rimta problema, rimtų problemų; gryni pinigai, grynieji pinigai), valamint igéből és főnévből álló szókapcsolatokban (atveria kelią, atvėrė kelią; mą, priims sprendimą). Ankstesniame tyrime (Boizou ir kt. 2015b) šie dvižodžiai priimant sprendiA szókapcsolatokat a Dabartinės lietuvių kalbos gramatika (1996) alapján a következő csoportokba sorolták: 1) kölcsönös kapcsolati viszony: a) tárgyasak (az összes szókapcsolat 0,08%-át teszik ki), b) alanyosak (0,33%); 2) mellérendelők (0,16%); 3) alárendelő kapcsolatúak: a) tárgyasak (3,42%), b) alanyosak c) aplinkybinius (0,30 proc.) ir d) požymio (95,55 proc.)2. Šiame tyrime didžiausias dėmesys skiriamas LKDFŽ dvižodžiuose jungi- (0,16%), bennük (ezek tipikus kollokációknak tekinthetők) a grammatikai formák használatának sajátosságai domborodtak ki. A tanulmány statisztikai adatokat közöl valamennyi igei és névszói grammatikai kategória megoszlásáról, és bemutatja, hogyan használják az egyes grammatikai kategóriákat a szintaktikai kapcsolatok létrehozására. A legnagyobb figyelmet az esetek kapták; tárgyalta, hogyan korrelálnak az esetek ir jais reiškiami sintaksiniai ryšiai. Az LKDFŽ-ben szereplő két szavas PJ-k szófajainak és eseteinek megoszlását a beszélt és az írott nyelv adataival e két nyelvváltozat korpuszai alapján vetették össze, míg a többi grammatikai kategóriáét az írott nyelv adataival, mivel nem találtak adatokat valamennyi grammatikai kategória beszélt nyelvi megoszlásáról. Az írott nyelv reprezentálására egy 1 millió szavas, morfológiailag annotált litván nyelvi korpuszt választottak (lásd Rimkutė 2006, a továbbiakban korpusz), a beszélt nyelv reprezentálására pedig a Beszélt Litván Nyelv Korpuszt (Dabašinskienė 2009). Feltételezhető, hogy a PJ nyelvtani kategóriáinak írott és beszélt nyelvbeli eloszlásának összehasonlítása segít meghatározni, mi jellemző a PJ-kből álló megkövesedett nyelvre (ang. formulaic language, lásd Wray 2002); milyen mértékben tükröződnek a megkövesedett nyelvben a litván nyelv grammatikai szabályszerűségei, milyen különbségek és hasonlóságok figyelhetők meg. 2. A SZÓFAJOK ÉS A NYELVTANI KATEGÓRIÁK ELOSZLÁSA Az 1. táblázatból világosan látható, hogy az LKDFŽ-ben elemzett kétszavas PJ-k között a főnevek dominálnak – a szófajok ilyen arányait az határozza meg, hogy a szótárba 2 Más szerzők, például Vitas Labutis (1998), némileg eltérő osztályozást követnek: ebben a munkában a mellérendelő kapcsolat jellegzetességével rendelkező szókapcsolatok V. Labutis attribútív szókapcsolatainak, míg a kölcsönös kapcsolati viszony tárgyas szókapcsolatai a predikatív szókapcsolatoknak felelnek meg (Labutis 1998: 90–94). 118 Acta Linguistica Lithuanica LXXV LOÏC BOIZOU, JOLANTA KOVALEVSKAITĖ, ERIKA RIMKUTĖ įtraukti tik tie junginiai, kuriuose yra bent vienas daiktavardis (bet jis nebūtinai a szókapcsolat fő tagja)3. Így a kétszavas PJ-k elemzésekor nem lehetett más eredményekre számítani, és ezek egyáltalán nem hasonlítanak az írott és a beszélt nyelv adataihoz – az írott nyelvi korpuszban a főnevek mintegy 39%-ot tesznek ki (Rimkutė 2006: 27), a beszélt nyelvi korpuszban pedig 16,2%-ot (Dabašinskienė 2009: 9). Az elemzett PJ-k között a főnevek nagy száma miatt melléknevekben is bővelkedünk (mivel ezek egyeztetve vannak a főnevekkel) – számuk kétszerese a korpuszokban tapasztalhatónak (az írott nyelvi korpuszban 7,33%, a beszélt nyelvi korpuszban pedig 2,8%). A többi szófaj eloszlása szintén nem egyezik az írott és a beszélt nyelv adataival, vö. igék – 20,5 / 22,84%, számnevek – 0,96 / 1,9%, névmások – 8,7 / 16,9%. Iš pagrindinių kalbos dalių gana smarkiai skiriasi veiksmažodžių skaičius, nes tyrimo medžiagoje labai nedaug veiksmažodinių junginių. Nors, kaip nua cikkben bemutatott (Boizou és mtsai 2015b: 121) modell, az ige + főnév modell 9,99%-ot tesz ki, de gyakoriságát tekintve így is messze elmarad a két leggyakoribb modelltől – főnév + főnév (49,07%) és melléknév + főnév (32,2%). 1. TÁBLÁZAT. A szófajok eloszlása Szófaj Db. Arány Főnevek 29559 74,55 Melléknevek 6388 16,11 Igék 2061 5,20 Számnevek 738 1,86 Névmások 640 1,61 Ragozhatatlan szófajok 31 0,08 Rövidítések 234 0,59 Összesen 39651 100,00 A nem ragozott szófajok közül a kétszavas PJ-kben csak határozószók, elöljárószók és partikulumok fordultak elő. A határozószók esetében, akárcsak a mellékneveknél, a PJ-k száma valószínűleg 3 lett volna. Egy korábbi kutatásban (Boizou és mtsai 2015b: 123) megállapították, hogy a fő tag alapján a kapcsolatok megoszlása a következő: főnéviek – 96,4%, igeiek – 3,59%, melléknéviek – 0,02%. 4 Az első számjegyek azt mutatják, hogy az adott szófajból mennyi fordult elő az írott nyelvi korpuszban, a perjel után megadott számjegyek pedig azt, hogy mennyit használtak a beszélt nyelvi korpuszban. Cikkek / Articles 119 Lietuvių kalbos dvižodžių pastoviųjų junginių gramatinės kategorijos többre lehetne számítani, ha a kutatás anyagában szerepeltek volna határozószó + melléknév, illetve határozószó + ige modellű kapcsolatok. Az elöljárószókat és a partikulumokat főként szókapcsolatszerű, illetve nem egyértelmű szintaktikai kapcsolatokat alkotó kapcsolatokban használják (ezeket ebben a cikkben részletesebben nem tárgyaljuk). Az elöljárószók, a határozószók és a partikulumok a kétszavas PJ-k 0,08%-át teszik ki, az írott nyelvi korpuszban pedig több mint 13%-ot. ; a beszélt nyelvi korpuszban pedig még nagyobb részt – 26,4%-ot – tesznek ki. A két szóból álló PJ-kben nagyon kevés a nem ragozható szófaj, mivel ezt a szófajok kapcsolódási hajlamai határozzák meg: azokban a jelentéssel bíró kétszavas kapcsolatokban, amelyekben az egyik tag főnév, a másik tag leggyakrabban csak névszó vagy ige lehet. A korpuszban csaknem 2%-ot tesznek ki a szófajok közé sorolt rövidített alakok (rövidítések és csonkított alakok), a vizsgált kapcsolatokban arányuk mindössze 0,59%, mindazonáltal ezek a lexikai egységek a többi szófaj között meglehetősen jelentős részt foglalnak el. Ez azzal magyarázható, hogy a különféle szintaktikai kapcsolatokat alkotó kapcsolatokban rövidített alakok is előfordulhatnak, pl. : citai, C grupė. Jie dažniausiai vartoti kaip pažyminiai. Paanalizavus, kokia kalbos dalių įvairovė išryškėja skirtinguose sintaksiŽIV nešiotojų, ES šalys, narystė NATO, B limfoniuose ryšiuose (taip pat žr. Boizou ir kt. 2015b), galima daryti tokius apibendrinimus: tik daiktavardžiai pavartoti sujungiamojo ryšio junginiuose, tik daiktavardžiai ir veiksmažodžiai – tarpusavio sąsajos subjektiniuose ir objektiniuose, taip pat prijungiamojo ryšio dalių įvairovė pastebėta tarp prijungiamojo ryšio aplinkybinių junginių: juose subjektiniuose junginiuose. A főneveken és igéken kívül több határozószó és rövidített alak is előfordult; a kapcsoló viszony tárgyi kapcsolataiban főként főnevek és igék szerepelnek, de mellékneveket, számneveket és névmásokat is használtak. Az 1. táblázatban szereplő valamennyi szófaj (a nem ragozhatók kivételével) előfordult a kapcsoló viszony jelzői kapcsolataiban; az ilyen típusú kapcsolatokban a főnevek dominálnak. Az, hogy a vizsgált kétszavas PJ-k szófaji megoszlása nem felel meg az írott és beszélt litván nyelv használati törvényszerűségeinek, meglehetősen eltérő eredményeket okoz a grammatikai kategóriák megoszlásában (a korpuszadatokkal összehasonlítva). Mindazonáltal egyes esetekben (különösen a ragok tekintetében) nagyon hasonló használat figyelhető meg (bővebben lásd a 2.1. és 2.2. alfejezetet). 2.1. Az igék alakjai 2.1.1. A ragozott és nem ragozott alakok megoszlása A vizsgált kétszavas kapcsolatokba 379 ragozott és 280 nem ragozott alak tartozik. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nem ragozott alakok közé sorolt 120 Acta Linguistica Lithuanica LXXV LOÏC BOIZOU, JOLANTA KOVALEVSKAITĖ, ERIKA RIMKUTĖ veiksmažodžių neįskaičiuoti dalyviai: dažniausiai dalyviai vartojami kaip deriszók, ezért a melléknevek közé számítottuk őket.5 A nem ragozott alakok közül a legtöbb főnévi igenév fordult elő (lásd a 2. táblázatot), a legritkábban pedig a félig határozói igenevek használatosak. Az írott nyelvi korpusszal összehasonlítva hasonló használat figyelhető meg: a korpuszban a főnévi igeneveket használják a leggyakrabban (ha az igeneveket nem számítjuk), és ezek 76,73%-ot tesznek ki; gyakoriság szerint a második helyen álló határozói igenevek aránya 14,61%, a harmadik helyen álló félig határozói igeneveké pedig 8,56%. Az elemzett szókapcsolatok között a szövegtárhoz képest jóval nagyobb határozói igenévi százalék azzal magyarázható, hogy ezt a grammatikai formát különféle szókapcsolatokban használják: alárendelő kapcsolatú alanyi, tárgyi és határozói szókapcsolatokban. Feltételezhető, hogy a félhatározói igenevek ritkább használatát az okozza, hogy az LKDFŽ-ben az egyik összetevőnek főnévnek kell lennie (mivel ez volt az alkalmazott szókapcsolat-kiválasztási elv), így csak azok a junginiai lietuvių kalboje gana dažni (pvz.: greitai bėgdamas, sunkiai nešdami). félhatározói igenevek kerültek be, amelyek leggyakrabban főneveket vonzanak (pl.: ágyban fekve, céljuk lévén, interjút adva), azok viszont nem, amelyek határozószavakat kapcsolnak magukhoz – az ilyenek 2. TÁBLÁZAT. A nem ragozott igei formák megoszlása Forma Sk. Százalék. főnévi igenevek 196 70,0 határozói igenevek 71 25,4 pusdalyviai 13 4,6 Összesen 280 100,0 A legtöbb főnévi igenevet (189) alárendelő kapcsolatú tárgyi szókapcsolatokban használták, pl.: pénzt kapni, kötelezettségeket vállalni. Az ilyen típusú szerkezetekben leggyakrabban a padalyviszói alakok is előfordulnak (38 eset), pl.: a tanulmányok befejezése után, bűncselekmény elkövetése után. A padalyviszói alakok néhány formával ritkábban (32 talált eset) az alárendelő kapcsolati alanyi szerkezetekben fordulnak elő, pl.: az idő múlásával, baleset bekövetkezésekor. A puszdalyviszói alakok szintén gyakoribbak a tárgyi szerkezetekben, pl.: interjút adva, céllal rendelkezve. Arról, hogy a igealakokat mely esetekkel használják, lásd a 2.2.1. alfejezetet. Toliau aprariamos asmenuojamosios formos ir pateikiama statistinių duoa igékre jellemző grammatikai kategóriák megoszlásáról szóló mennyiség. 5 Érthető, hogy a részesülők nemcsak egyeztetett jelzőként, hanem kormányzó szóként is előfordulhatnak, pl.: sokk által sújtva, összeszorított fogakkal. Az ilyen részesülőket melléknevek közé sorolni nem pontos, de az ilyen használati esetek száma meglehetősen csekély, ezért az eredményekre nincs jelentős hatással. Cikkek / Articles 121 Lietuvių kalbos dvižodžių pastoviųjų junginių gramatinės kategorijos 2.1.2. Az idő kategóriája A 3. táblázatban csak a ragozott formák igeidejei szerepelnek, a határozói igenevek és a melléknévi igenevek igeidejei itt nincsenek beleszámítva. Ezek az adatok összevethetők a morfológiailag annotált korpusz adataival (lásd Rimkutė 2006: 35). Egy fontos különbség rajzolódik ki: az LKDFŽ-ből elemzett két szavas PJ-k között a múlt egyszerű idő dominál (csaknem 53 százalék), míg az említett korpuszban hasonló százalékos arányt (52,5 százalék) a jelen idő tesz PJ – esamasis (40,85 proc.), tekstyne – būtasis kartinis (37,8 proc.). Būsimasis laikas daug retesnis: dvižodžiuose PJ 6,2 proc., tekstyne – 7,9 proc. Pats rečiauki. A gyakoriság szempontjából második helyen álló igeidők megoszlása a következő: a két szavas sias-okban a múlt ismétlődő idő áll, amely a korpuszban 2,7 százalékot tesz ki, a két szavas PJ-kben pedig kevesebb mint egy százalékot. 3. TÁBLÁZAT. Az igeidők megoszlása Igeidő Db. Pr. egyszerű múlt 190 51,9 jelen idő 153 41,8 jövő idő 22 6,0 gyakori múlt 1 0,3 Összesen 366 100,0 2.1.3. A mód kategóriája A LKDFŽ-ben előforduló kétszavas PJ-igés alakok módjainak megoszlása (lásd a 4. táblázatot) megfelel a mai írott litván nyelv törvényszerűségeinek – több mint 96 százalékot a kijelentő mód alakjai tesznek ki (vö. a morfológiailag annotált korpuszban 91,5 százalékot tesznek ki (Rimkutė 2006: 35). E mód alakjai közül a legtöbb (290) az alárendelő kapcsolatok tárgyas szerkezeteiben fordult elő, pl.: hatással volt, az Eucharisztiát ünnepelte. A kijelentő mód 63 alakját kölcsönös kapcsolat alanyi szerkezeteiben használták: eljött az idő, zene szólt. Mind a kölcsönös kapcsolat alanyi, tariamosios, tiek liepiamosios nuosakos formos pavartotos prijungiamojo ryšio objektiniuose, aplinkybiniuose (pvz.: sudarytų sąlygas, atidėkite rytdienai) ir tarmind tárgyas szerkezeteiben (pl.: lehetőség adódna, légy ember). 122 Acta Linguistica Lithuanica LXXV LOÏC BOIZOU, JOLANTA KOVALEVSKAITĖ, ERIKA RIMKUTĖ 4. TÁBLÁZAT. A módok megoszlása Mód Előfordulás Százalék kijelentő 366 96,6 felszólító 71,8 tariamoji 61,6 Iš viso 379 100,0 2.1.4. A szám és a személy kategóriája Amint korábban említettük (lásd még a 4. táblázatot), a kijelentő mód legtöbb formáját az alárendelő kapcsolat tárgyas szerkezeteiben találtuk, így itt találtuk a személyformák többségét is. Az 5. táblázatból egyértelműen látható, hogy a harmadik személy dominál – ez a tendencia a morfológiailag annotált korpuszra is asmuo sudaro 81,3 proc. (Rimkutė 2006: 35). 286 trečiojo asmens atvejai rasti jellemző, itt a harmadik személy a tárgyas alárendelő kapcsolatú szerkezetekben fordul elő, pl.: edényeket mos, rázza a fejét. 62 esetet állapítottak meg a kölcsönös kapcsolat alanyi szerkezeteiben, pl.: adódott egy lehetőség, a konferencia megrendezésre kerül. 11 harmadik személyű alakot találtak az alárendelő kapcsolat határozói szerkezeteiben, pl.: részt vesz a választásokon, a kezében tartotta. 5. TÁBLÁZAT. A szám és a személy megoszlása Szám és személy Sz. Százalék 3. sz. 359 94,7 egyes szám 1 személy 8 2,1 többes szám 1 személy 51,3 többes szám 2 személy 51,3 egyes szám 2 személy 2 0,5 Összesen 379 100,0 7 egyes szám első személyű esetet találtunk a kapcsoló viszony tárgyi kapcsolataiban, például: volt alkalmam, előadást olvastam. Az egyes szám második személyét használják a legritkábban, mindkét eset kölcsönös kapcsolatot kifejező tárgyi kapcsolatban található: légy férfi, légy ember. A többes szám első személye gyakoribb a kapcsoló viszony tárgyi kapcsolataiban, például: van lehetőségünk, felhívjuk a figyelmet. A többes szám második személyének minden előfordulási esetét kapcsoló tárgyi kapcsolatokban találtuk, például: nyomják meg Cikkek / Articles 123 Lietuvių kalbos dvižodžių pastoviųjų junginių gramatinės kategorijos a gombot, ne mulasszák el a lehetőséget. Amint a példákból látható, az egyes és a többes szám második személye között a felszólító módú formák dominálnak. A visszaható és nem visszaható formák megoszlása az LKDFŽ kétszavas PJ-jeiben megfelel az írott nyelv általános törvényszerűségeinek: a szótárban a visszaható formák 10,6%-ot, a korpuszban pedig 12,3%-ot tesznek ki. ; a nem visszaható formák mind a szótárban, mind a korpuszban többségben vannak – rendre 89,4, illetve 87,7%.6 Összefoglalva a 2.1.1. alfejezetben bemutatott adatokat, megállapítható, hogy az igék grammatikai formáinak használata alapvetően megfelel a litván nyelv használati törvényszerűségeinek. A módés személy kategóriáinak áttekintéséből azonban látható, hogy az a tag, amely dominál, általában nagyobb részt foglal el, mint a korpuszban leggyakrabban használt formák (például a PJ egyszerű múlt ideje). Le lehet vonni prielaidą, kad šiuos rezultatus lemia tai, jog analizuoti pastovieji junginiai, arba yra pernelyg mažas gramatinių formų skaičius, kad išryškėtų aiškesnė vartosena. 2.2. A névszói formák 2.2.1. Az eset kategóriája Az alábbiakban azt írjuk le, hogyan oszlik meg az egyes esetek használata, figyelembe véve, hogy milyen szintaktikai kapcsolatot fejez ki. Az esetek számításakor nem vettük figyelembe a szófajt, a nemet, a számot és egyéb grammatikai jegyeket (például azt, hogy a főnév tulajdonnév vagy köznév, visszaható vagy nem visszaható; hogy a melléknévi igenév határozott vagy határozatlan-e; hogy a melléknév középfokú vagy felsőfokú-e stb. ). Először bemutatjuk az LKDFŽ két szavas, több alakban előforduló és egyalakú PJ-jeinek esetei, valamint az írott nyelvi korpuszban előforduló szavak esetei gyakoriságának általános táblázatát. Bár ebben a tanulmányban a több ragozott alakban előforduló két szavas PJ-ket elemezzük, az esetek eloszlásának tárgyalásakor szeretnénk felhívni a figyelmet az egy alakban előforduló két szavas kapcsolatokra is7. A több alakban és az egy alakban előforduló PJ-k eseteinek összehasonlítása azért érdekes, mert a több alakban előforduló PJ-k esethasználata, 6 Valamennyi igealakot, valamint az igeneves főneveket is megszámoltuk. 7 Egyalakúaknak azokat a PJ-ket tekintjük, amelyek az LKDFŽ-ben egyetlen ragozott alakban vannak rögzítve (bővebben lásd: Rimkutė és mtsai 2015). Az egyalakúak egy része valójában teljesen megmerevedett, és PJ-ként egyetlen alakban használatos (dėmesio centre, konkurso keliu); az ilyen PJ-k egyik tagja (leggyakrabban a második) megmerevedett, és ez határozza meg az egész kapcsolat stabilitását. Az egyalakúak egy része olyan, amelyeket csak az LKDFŽ egyetlen (általában leggyakoribb) alakban rögzít, noha a használatban ragozhatók, pl.: repülőgéppel repülni, a válogatott mérkőzései közül, a Szentírásban. 130 Acta Linguistica Lithuanica LXXV LOÏC BOIZOU, JOLANTA KOVALEVSKAITĖ, ERIKA RIMKUTĖ képviselni az államot, néhány napra, a projekt finanszírozására. Ha a részes eset bal oldalon áll, akkor ezek többnyire mennyiséget kifejező szerkezetek, amelyeknek első tagja főnév (mint a keletui dienų példában). Az alárendelő kapcsolatú alanyi szerkezetekben a részes eset gyakoribb a jobb oldalon, pl.: a tavasz eljöttével, esőzéskor. Az olyan szerkezetek, mint a gyermek növekedése közben, miközben süt a nap, amint a szűkös adatokból következtetni lehet, nem a litván nyelvben megszokott struktúrák az alanyi viszonyok kifejezésére. Csak hat olyan esetet találtunk, amikor a részes esettel körülményes szerkezeteket fejeznek ki: körülbelül a felének, az EU- / NATO-tagsághoz, halassza holnapra, ezért nem lehet részletesebb általánosításokat tenni a részes eset használatáról az ilyen típusú szerkezetekben. Ugyanennyi részes esetet találtunk a mellérendelő szerkezetekben is, pl.: testvéreknek, nővéreknek; a polgármesternek, az igazgatóságnak. 2.2.1.4. Tárgyeset Amint már többször említettük, mivel a két szóból álló PJ-k között az alárendelő kapcsolat jegyének kifejeződéseit tartalmazó kapcsolatok dominálnak, a sena būtent šio tipo junginiuose (žr. 10 lentelę), pvz.: nemažas sumas, Lietuvos visuomenę. Tai, kad dviem trečdaliais atvejų galininkas eina dešinėje, paaiškintárgyeset leggyakoribb használata azzal magyarázható, hogy az egyeztethetetlen jelzőket tartalmazó kapcsolatok vannak túlsúlyban, vagyis csak a második tag ragozható, pl. a litván társadalmat / társadalomnak / társadalomnak / társadalom. 10. TÁBLÁZAT. A tárgyeset megoszlása Eil. sz. Sintaksinis kapcsolKairė, at db. Kairė, százalék Dešinė, db. Dešinė, százalék Összesen Az összes kapcsolat közötti részarány, százalék 1Mellérendelő: 1880 ismérv 35,3 3442 64,7 5322 14,3 2Mellérendelő: 39 tárgy 9,1 390 90,9 429 53,3 3Összekapcsoló 550,0 550,0 10 13,5 4Mellérendelő: körülmények 333,3 666,7 911,4 Összesen 1927 3843 5770 Az összes eset használatát összehasonlítva (lásd a 13. táblázatot) látható, hogy a tárgyeset a legtipikusabb eset a mellérendelő kapcsolat tárgyi kapcsolatai kifejezésére (e kapcsolat összes PJ-jének 53,3%-át teszi ki). Meg kell említeni, hogy több mint 90%. Cikkek / Articles 131 Lietuvių kalbos dvižodžių pastoviųjų junginių gramatinės kategorijos Esetekben a tárgy a jobb oldalon áll, mivel az ilyen típusú kapcsolatok leggyakoribb szerkezete az ige + főnév, például: elzárni az utat, volt lehetősége. A tárgyat bal oldalon használjuk, ha első tagként mennyiséget kifejező névszó áll, például: száz évet, ezer litát. Igaz, találtunk néhány nem teljesen tipikus kapcsolatot, amelyekben a tárgy bal oldalon szerepel: a környezetre gyakorolt hatást (mivel a főnév vonzza), a problémát megoldani (mivel inverz szórend). A határozói alárendelő kapcsolatokból mindössze 9-et, míg a mellérendelő kapcsolatból 10 példát találtunk; ezeket a kapcsolatokat a következő példák szemléltetik: bankszámlákat, tegnap reggel (határozóiak), valamint ablakokat, ajtókat; kezeket, lábakat (mellérendelők). 2.2.1.5. Az eszközhatározói eset A jelzői alárendelő kapcsolatok többsége ragozható, ezért eszközhatározói esetben is előfordulnak, például: nyújtott örömökkel, Lengyelország királyaként. Említettük, hogy az egyeztethetetlen jelzővel alkotott szerkezetek vannak gininkas dvigubai dažniau būna dešinėje, o ne kairėje (žr. 11 lentelę). Iš pateiktúlsúlyban, ezért a ragozott alakok valamennyi esetének összesített adataiból (lásd a 13. táblázatot) látható, hogy az eszközhatározói eset (a megszólító eset kivételével) a legritkább eset a tulajdonság kifejezésére szolgáló szerkezetekben, mivel ez az eset csupán 4,5%-ot tesz ki. 11. TÁBLÁZAT. Az eszközhatározói eset megoszlása Eil. sorsz. Sintaksinis kapcsolKairė, at db. Kairė, százalék Dešinė, db. Dešinė, százalék Összesen Az összes szerkezet közötti részarány, % 1Alárendelő: 628 37,2 jelző 1060 62,8 1688 4,5 2Alárendelő: 310,7 tárgy 25 89,3 28 3,5 3Alárendelő: körülményhatározó 133,3 266,7 33,8 Összesen 632 1087 1719 A ritka eszközhatározói használat miatt mindössze 28 esetet találtak e rag mojo ryšio objektiniuose junginiuose. Dažniausia tokių junginių struktūhasználatára a következő kapcsolatokban – ige + főnév, pl.: bűnösnek elismerni, vállat vont. Néhány példa található arra, amikor az eszközhatározót igéből képzett főnevek követelik meg, pl.: önmagunk léte, önmagunkba vetett bizalom. A bal oldalon az eszközhatározót csak akkor használják, amikor mennyiséget kifejező szerkezetekben fordul elő, pl.: száz százalékkal. Megjegyzendő, hogy az eszközhatározóval álló, alárendelő kapcsolatú körülményhatározói szerkezetek között két időt kifejező szókapcsolatot találtak: hónapokon hónapok, éveken évek. 132 Acta Linguistica Lithuanica LXXV LOÏC BOIZOU, JOLANTA KOVALEVSKAITĖ, ERIKA RIMKUTĖ Egy másik szerkezet, amelyben az eszközhatározó a bal oldalon szerepel, a következő: nagykövetként Litvániában. 2.2.1.6. Helyhatározói eset Az adatok Boizou és mtsai 2015b-ben leírt kutatás céljából történő osztályozásakor számos kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogy hová sorolják a helyhatározói esettel álló szerkezeteket – ezeket a bizonytalanságokat az okozta, hogy kétszavas szerkezeteket elemeztek. Ha háromszavas szerkezeteket elemeztek volna, valószínűleg sokukban igék tų galima tiksliau nustatyti junginio tipą. Klasifikuojant dvižodžius junginius su vietininku, kaip matyti 12 lentelėje, didžioji jų dalis priskirta prijungiaszerepeltek volna, amelyek jelentése alapján az állapotviszony jegyének kifejezése szolgál az olyan szerkezetekben, mint például: szépségversenyeken, a felső részen, az áruházban. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy ezek helyet jelentő szerkezetek. Így is lenne, ha mellettük igék szerepelnének, például: részt venni szépségversenyeken, vásárolni az áruházban. Másfelől ezek a szerkezetek autonómok, tipikus kollokációknak tekintendők, ezért a tulajdonságot jelentő szerkezetek ragozott alakjaiként kezelendők. Így a tulajdonságot jelentő szerkezetek valamennyi alakját (a ragot figyelmen kívül hagyva) az említett szerkezettípushoz soroltuk, például: harmadik hely, harmadik helyen, harmadik helyezés, harmadik helyezésben, harmadik helyé, harmadik helyezésé, harmadik helyet, harmadik helyezést, harmadik helyezéseket. Ezért a helyhatározó esettel álló szerkezetek is a kapcsoló viszony tulajdonságának kifejezésére szolgáló szerkezetek közé kerültek. Amint a korábban bemutatott példákból látható, a helyhatározó eset egyeztetett és nem egyeztetett jelzőkkel álló szerkezetekben egyaránt használatos, ez az eset gyakrabban a jobb oldalon áll. 12. TÁBLÁZAT. A helyhatározó eset megoszlása Sorsz. Összesen SzintaktRészaráikai ny az kapcsolösszesbat Bal, ől szám % Bal, Jobb, szám % Jobb, szerkezetek, % 1Alárendelő: 716 28,6 požymis 1786 71,4 2502 6,7 2Prijungiamasis: határozói 25,0 38 95,0 40 50,6 3Mellérendelő 250,0 250,0 45,4 4Alárendelő: objektas 3100,0 00,0 30,4 Összesen 723 1826 2549 Ahogyan az várható volt, a helyhatározói esetet az összes eset közül leggyakrabban az alárendelő kapcsolatú határozói szerkezetekben használták – 50,6%-ot tesz ki (lásd: Cikkek / Articles 133 Lietuvių kalbos dvižodžių pastoviųjų junginių gramatinės kategorijos 12. és 13. táblázat). Szinte minden esetben a helyhatározó jobb oldalon áll, igék és főnevek egyaránt vonzhatják, pl.: az ágyban fekve, bankszámlákat, a levegőben függ, békében hagyta, szem előtt tartva. Bal oldalon csak egyetlen szerkezet két formájában áll: a projektben előirányozzák / előirányozták. A helyhatározóval álló elemzett kétszavas PJ-k között négy olyan esetet találtak, amelyben a mellérendelő pavyzdžiai: Vilniuje, Kaune; Latvijoje, Estijoje. Kaip matyti iš pavyzdžių, visais kapcsolat konkrét helyet fejez ki. Csak három, helyhatározóval álló, alárendelő kapcsolatú tárgyi szerkezetet találtak: sok államban, sok országban, a rómaiakhoz írt levélben. Amint korábban írtuk, bár ezeket a szerkezeteket a helyhatározói körülmény kifejezőinek lehetne tekinteni, az egész szerkezet (nem pedig valamelyik ragozott alakjának) jelentését figyelembe véve az ilyen szerkezeteket a tárgyi szerkezetek közé soroltuk. 2.2.1.7. Más esetek Mivel a megszólító eset a litván nyelv egyik legritkábban használt esete (vö. az írott nyelvi korpuszban 0,48%-ot, a beszélt nyelvi korpuszban tbsz. a megszólító eset 0,3%-ot, egyes számban pedig a megszólító eset 3,3%-ot tesz ki, ezért az sem meglepő, hogy az LKDFŽ-ben összesen csak 49 előfordulási esetet találtak ebben az esetben. Mindegyikük az alárendelő kapcsolat jegyének kifejezésére szolgáló szerkezetekben fordult elő, például: tisztelt elnök úr, kedves olvasó, uramisten, kedves kollégák. A megszólító eset 24 előfordulása bal oldalon, 25 pedig jobb oldalon szerepelt, vagyis a megszólító esetet szinte minden esetben egyeztetett jelzőkkel alkotott szerkezetekben használják. Három illatívuszi előfordulást találtak (ezeket a helyhatározói esettől elkülönítették), szintén az alárendelő kapcsolat jegyének kifejezésére szolgáló szerkezetekben, például: az önkormányzat tulajdonába, az állam tulajdonába. 2.2.1.8. Az esetek használatának összefoglalása Az esetek (a megszólító és az illatívusz kivételével) használatának összegzése tatus, 13 lentelėje matyti, kurie linksniai dominuoja tam tikro tipo junginiuose. Kaip minėta anksčiau, dėl to, kad tarp dvižodžių LKDFŽ junginių vyrauja priután az alárendelő kapcsolat jegyének kifejezésére szolgáló szerkezetek statisztikai adatait az ilyen típusú szerkezetek használata határozza meg, mindazonáltal következtetéseket lehet levonni az esetek használatáról a jegy kifejezésétől eltérő típusú szerkezetek kifejezésében is. A 13. táblázatból látható, hogy az LKDFŽ-ben a kétszavas PJ-kben csak a névszói esetet használják a kölcsönös kapcsolat mind alanyi, mind tárgyi szerkezetekben való kifejezésére. Ez azzal magyarázható, hogy a DLKG osztályozása alapján az ilyen típusú szerkezetek többnyire csak névszói esettel képződnek. A csatoló kapcsolat alanyi szerkezeteit csak részes eset alkotja. Az LKDFŽ kétszavas PJ-jeinek adatai alapján kijelenthető, 134 Acta Linguistica Lithuanica LXXV LOÏC BOIZOU, JOLANTA KOVALEVSKAITĖ, ERIKA RIMKUTĖ prijungiamųjų subjektinių junginių struktūra yra padalyvis + daiktavardžio hogy a legtipikusabb a részes eset. Ha nem tartanánk magunkat a DLKG-ben bemutatott hagyományos osztályozáshoz, akkor a kölcsönös kapcsolat alanyi és tárgyi, valamint a csatoló kapcsolat alanyi szerkezeteit együtt osztályozhatnánk, és így jobban kirajzolódnának azok az esetek, amelyekkel az alanyi viszonyokat jelölik: a névszói eset és a részes eset (félig határozói igenevekkel). E három szerkezettípust az is egyesíti, hogy csak főnevek és igék alkotják őket. A legvilágosabbak a csatoló kapcsolat szerkezetei (az alanyiakat kivéve), ezekben látható legjobban az esetek eloszlása. A tárgyas, határozói és jelzős szerkezetekben egy domináns eset emelkedik ki (amely a teljes használat több mint felét teszi ki: rendre a tárgyeset, a helyhatározói eset és a birtokos eset). Az alárendelő kapcsolatú tárgyas szerkezetekben a tárgyeset dominál – több mint 53%-ot tesz ki. A második leggyakoribb a birtokos eset (28,8%), a harmadik pedig a részes eset (7,5%). Amint korábban említettük, kissé meglepő volt az alanyeset használata a tárgyas szerkezetekben (itt az alanyeset 6,6%-ot tesz ki), ez azonban azzal magyarázható, hogy mennyiséget kifejező szerkezetek fordultak elő. Ha nem követnénk a hagyományos grammatika álláspontját, és a mennyiséget kifejező szerkezeteket határozói szerkezetekként osztályoznánk, akkor a tárgyas szerkezetek eseteinek megoszlása is világosabb és következetesebb lenne. Az alárendelő kapcsolatú határozói szerkezetek több mint fele helyhatározói esettel alakult, a második leggyakoribb a birtokos eset (15,2%), ezt követi az alanyeset és a tárgyeset (mindkét eset 11,4%-ot tesz ki). Valamelyest meglepőek az esetek vardininko vartosena aplinkybiniams junginiams sudaryti, bet turbūt dėl mažo junginių skaičiaus (iš viso rasti tik 77 aplinkybiniai junginiai) neatsiskleidžia használatának szabályszerűségei az ilyen típusú szerkezetekben. A határozói szerkezetekre az a sajátosság is jellemző, hogy az egyik tag (leggyakrabban a bal oldali) ragozódik (változik az eset, illetve az idő, a szám és a személy), míg a másik tag (ez leggyakrabban helyhatározói esetben áll, néha pedig határozószó) nem változik, pl.: képviseletek / képviselet Litvániában; részt vett / részt venni / részt fog venni a választásokon; tegnap reggel / reggel; körülbelül a fele / a felét. A más típusú kapcsolatokban használt szavakat nagyobb fokú ragozhatóság jellemzi. A kapcsoló viszony jellegének kifejezésére szolgáló kapcsolatokban valamennyi eset előfordul, mivel ebből a típusból találták a legtöbb kapcsolatot (az összes kapcsolat több mint 95 százalékát teszik ki), így itt megfigyelhetők az esetek használatának törvényszerűségei. Ezek megerősítik (és szinte megismétlik) a 6. táblázatban közölt, a két szóból álló, változó formájú PJ-k eseteinek megoszlására vonatkozó adatokat, és gyakoriság szerint az esetek a következőképpen sorakoznak: birtokos eset – 50,4 százalék, alanyeset – 18,7 százalék, tárgyeset – 14,3 százalék, helyhatározói eset – 6,7 százalék, részes eset – 5,3 százalék és eszközhatározói eset – 4,5 százalék. Cikkek / Articles 135 Lietuvių kalbos dvižodžių pastoviųjų junginių gramatinės kategorijos Amint azt már többször említettük, a birtokos eset dominanciáját ezekben és más kapcsolatokban az okozza, hogy az LKDFŽ két szóból álló kapcsolatai leggyakrabban egyeztethetetlen jelzőkkel alakultak. A többi eset gyakorisága megerősíti a korábbi kutatásokban leírt, a beszélt és az írott litván nyelvre Sujungiamąjį ryšį gali išreikšti visi linksniai, tiesa, šio tipo junginiuose nejellemző esetgyakoriságot. A személyragos instrumentalis használatos, ez azonban nem jelenti azt, hogy az instrumentalis ilyen használata nem lenne lehetséges. Egyszerűen az instrumentalis ritka használata miatt nem kerültek be az LKDFŽ-be az ezzel az esettel alkotott, mellérendelő kapcsolatú kétszavas szókapcsolatok. Mivel a mellérendelő szókapcsolatokra nem jellemző a grammatikai formák specifikus kifejezése, itt csak az esetgyakoriság általános törvényszerűségeiről beszélhetünk (ezek inkább az esetek korpuszbeli, semmint szótári használatát tükrözik). E törvényszerűségeket a 13. táblázatban közölt adatok is megerősítik: a leggyakoribb a nominativus, a genitivus (csaknem 38–38%) és az accusativus (több mint 13%). 2.2.2. A főnévi kategóriák egyéb típusai Ebben az alfejezetben a nem, a szám, a fokozat és a határozottság kategóriáit tárgyaljuk. Az említett kategóriák számbavételekor esetenként néhány igei formát is bevontak. Mint már említettük, az elemzett kétszavas PJ-k legnagyobb részét azok alkotják, amelyeket az alárendelő kapcsolat jegyének kifejezését szolgáló szókapcsolatok közé soroltak, ezért ez a szókapcsolattípus alapvetően meghatározza az alább tárgyalt grammatikai kategóriák megoszlását. 2.2.2.1. A nyelvtani nem kategóriája A főnevek nemi kategóriájának számbavételekor a melléknévi igenevek és a félig igenevek adatait is figyelembe vettük, mivel ezeket a formákat az elemzett kétszavas PJ-kben leggyakrabban egyeztetett szavakként használták. Az LKDFŽ kétszavas szókapcsolatainak nemek szerinti megoszlása a 14. táblázatban látható. 14. TÁBLÁZAT. A nemi formák megoszlása Nem Db. % hímnemű 21039 54,58 nőnemű 17500 45,4 semlegesnemű 6 0,02 abban az esetben, ha a hímnemű nőnemű semlegesnemű szavakat használják. A nemi formák megoszlása Összesen 38545 100,00 A hímnemű formák gyakorisága szinte nem különbözik a korpusz adataitól – itt 57,2 százalékot tesz ki, a nőnemű és semlegesnemű használat jelentősen eltér – a korpuszban ezek rendre 36,6, illetve 2,6 százalékot tesznek ki (Rimkutė 136 Acta Linguistica Lithuanica LXXV LOÏC BOIZOU, JOLANTA KOVALEVSKAITĖ, ERIKA RIMKUTĖ 13 LENTELĖ. Apibendrintas linksnių pasiskirstymas (pilku fonu pažymėtas vienintelis arba dažniausiai tam tikrą sintaksinį ryaz ezt alkotó eset) Ssz. sz. Szintaktikai kapcsolat / eset N., sz. V., % K., db. K., % N., db. N., proc. G., db. G., % Įn., db. Birtokos eset, százalék Helyhatározói eset, szám Helyhatározói eset, százalék Iš összesen, sk. 1 Kölcsönös kapcsolat: alany 64 100,0 00,0 00,0 00,0 00,0 64 2Kölcsönös kapcsolat: tárgy 34 100,0 00,0 00,0 00,0 00,0 34 3Alárendelő kapcsolat: alany 00,0 00,0 32 100,0 00,0 00,0 00,0 32 4Prijungiamasis: objektas 53 6,6 232 28,8 60 7,5 429 53,3 28 3,5 3 0,4 805 5Alárendelő kapcsolat: körülmények 911,4 12 15,2 67,6 911,4 33,8 40 50,6 79 6Kapcsoló: jegy 6982 18,7 18802 50,4 1986 5,3 5322 14,3 1688 4,5 2502 6,7 37282 7Összekapcsoló 28 37,8 28 37,8 45,4 10 13,5 00,0 45,4 74 egyes szám 25650 66,95 többes szám 12665 33,05 Összesen 7170 19074 2088 5770 1719 2549 38370 Cikkek / Articles 137 Lietuvių kalbos dvižodžių pastoviųjų junginių gramatinės kategorijos 2006: 31–32). Ezeket az eredményeket az okozta, hogy a korpuszban a nem kategóriájába azok a névmási és számnévi alakok is bekerültek, amelyekre nem jellemző a nem kategóriája (pl.: kas, mano, aš, dešimt, penkiolika, dvejetas11) – ezek az alakok 3,6 százalékot tesznek ki. Mindazonáltal kijelenthető, hogy a két szóból álló PJ-k nemeinek megoszlása megfelel e formák írott nyelvi használata törvényszerűségeinek. 2.2.2.2. A szám kategóriája Az egyes és többes számú alakok számításakor nem vettük figyelembe az igék ragozott alakjainak számformáit, mivel ezeket a személy kategóriájával együtt tárgyaljuk (lásd az 5. táblázatot), viszont beleszámítottuk a melléknévi igenevek és a félmelléknévi igenevek alakjait. Az LKDFŽ két szóból álló, többalakú PJ-inek kétharmadát az egyes számú alakok teszik ki, lásd a 15. táblázatot. 15. TÁBLÁZAT. A számformák megoszlása Szám Sz. Százalék Összesen 38315 100,00 A 15. táblázatban bemutatott számadatok szinte azonosak az írott nyelvi korpusz adataival: ebben a forrásban az egyes szám 67,27%-ot, a többes szám (Rimkutė 2006: 32). Kalbant apie daugiskaitą, svarbu pabrėžti, kad dalis PJ vartojami būtent tik daugiskaitos forma, plg. Jungtinės Tautos, mirties aplinkypedig 32,73%-ot tesz ki. bőségek, meteorológiai feltételek (Boizou és mtsai. 2015a: 46). A korpuszban kettős számban álló formák is előfordultak, valamint egyes főnevekhez nem jellemző számformák (pl.: tíz, tizenkettő, tizenvalahány – ezeket tiksliai lyginti analizuotų dvižodžių PJ ir tekstyno duomenų. Vis dėlto suskaia korpuszban külön csoportba sorolták), ezért nem lehet teljesen ... A korpuszban talált főnevek, melléknevek, névmások, számnevek, melléknévi igenevek és határozói igenevek csak egyes és többes számú formáit vizsgálva látható, hogy a kétszavas PJ és a korpusz számkategóriájának adatai szinte teljesen egybeesnek. 2.2.2.3. A fok kategóriája Dalis PJ vartojami kuria nors viena laipsnio forma (pvz.: Aukščiausiasis Teismas), dalis – gali būti vartojami keliomis laipsnio formomis (pvz.: įvairūs būdai, különféle módok) (Boizou és mtsai 2015a: 47). Az elemzett két szóból álló PJ fokozatának 11 Ezen és más alakok nemeiről (valamint más nyelvtani kategóriákról) különböző vélemények vannak (vö. Paulauskienė 1994; Judžentis 2012). A litván nyelv morfológiai annotátorának szolgáltatta adatokra támaszkodtunk (lásd: http://tekstynas.vdu.lt/). 138 Acta Linguistica Lithuanica LXXV LOÏC BOIZOU, JOLANTA KOVALEVSKAITĖ, ERIKA RIMKUTĖ az alakok megfelelnek az írott nyelv e kategóriája használati szabályszerűségeinek – az összehasonlítatlan fok alakjai vannak túlsúlyban, lásd a 16. táblázatot. 16. TÁBLÁZAT. A fokozati alakok megoszlása Fokozat Db. Proc. nem fokozott 6300 95,93 felsőfok 135 2,06 középfok 132 2,01 Összesen 6567 100,00 Mindazonáltal meglehetősen jelentősen eltér a fokozati alakok százalékos megoszlása az elemzett LKDFŽ-kapcsolatok és a korpuszban előforduló alakok között: a nem fokozott fokozat a korpuszban 87,5%-ot tesz ki, a két szóból álló PJ-k között pedig közel azonos arányban fordulnak elő a középés felsőfokú alakok, míg a korpuszban nagyobb különbség rajzolódik ki – a középfok 8%-ot, a felsőfok pedig 4,5%-ot tesz ki (Rimkutė 2006: 36). 2.2.2.4. Határozottsági kategória Ahogy az várható volt, az elemzett kapcsolatok között a határozatlan alakok vannak többségben, lásd a 17. táblázatot. 17. TÁBLÁZAT. A határozott és határozatlan alakok megoszlása Formák röv. Rövidítés határozatlan 6714 81,9 įvardžiuotinės 1480 18,1 Iš viso 8194 100,0 Az írott nyelvi korpusz adataival összehasonlítva (Rimkutė 2006: 33) látható, hogy a használati szabályszerűségek azonosak, a százalékos megoszlás azonban meglehetősen eltérő: a korpuszban a határozatlan formák 93,6%-ot, a határozottak pedig 6,4%-ot tesznek ki. E különbségeket az okozhatja, hogy – amint az alfejezet elején említettük – a nem, a szám, a fokozat és a meghatározottság kategóriáit alapvetően az alárendelő kapcsolat jegyét kifejező szerkezetek grammatikai kategóriái határozzák meg, továbbá az, hogy a kétszavas PJ-k között igen gyakori a melléknév + főnév, ritkább pedig a számnév + főnév morfológiai struktúramodell (Boizou és mtsai 2015b: 121). Mind a melléknevek, mind a sorszámnevek lehetnek határozottak, és ez magyarázhatja, hogy az elemzett kétszavas PJ-k között Cikkek / Articles 139 Lietuvių kalbos dvižodžių pastoviųjų junginių gramatinės kategorijos meglehetősen sok határozott forma található. A határozott formák nagyobb gyakoriságát az is meghatározza, hogy az LKDFŽ-ben szereplő kétszavas PJ-k között sok a terminus, a beosztásés tisztségmegnevezés, valamint az intézmény neve, amelyek általában határozottak, pl.: lakóház, könnyűatlétika, az első alpolgármesteré, Vöröskereszt. A 2.2.2. alfejezetben tárgyalt grammatikai kategóriák összegzése alapján látható, hogy a jelen tanulmányban elemzett kétszavas PJ-kre a grammatikai formák hasonló megoszlása jellemző, mint az írott nyelvi korpuszban. Mindazonáltal egyes kategóriák százalékos aránya eltért, mivel a korpuszban változatosabb formákat találtak (például kettes számú, számkategóriával nem rendelkező, nyelvtani nem kategóriájú formákat stb.), míg az elemzett kétszavas PJ-k között az ilyen formák változatossága jóval kisebb volt, vagy ilyen formákat egyáltalán nem találtak. Ezenkívül egyes formák különbségeit a PJ-k sajátosságai (terminusok, intézménynevek stb.) okozzák. 3. KÖVETKEZTETÉSEK 1. Az LKDFŽ-ben szereplő és e cikkben elemzett kétszavas PJ-kben a főnevek dominálnak (74,55%), ezt gyakoriság szerint a melléknevek követik (16,11%), a harmadik helyen pedig az igék állnak (5,2%). A beszédrészek megoszlása nem felel meg az írott és a beszélt nyelv törvényszerűségeinek. Az eltérő használatot a szótár összeállításának elve (minden szókapcsolatban feltétlenül kell lennie egy főnévnek), valamint az határozta meg, hogy kétszavas állandósult szókapcsolatokat elemeztek, ezért ezekben nem lehet nagyfokú beszédrész-változatosság. 2. Az elemzett szókapcsolatokban több ragozott igealak fordult elő; A nem személyragozott alakok közül az negu pusę visų asmenuojamųjų formų laikų sudaro būtasis kartinis laikas, o esamasis sudaro apie 42 proc. Didžiąją nuosakos kategorijos dalį užima infinitívuszok dominálnak (70%). Gyakrabban fordul elő a kijelentő mód (96,6%); a harmadik személy dominál (94,7%). Az elemzett kapcsolatok igéinek grammatikai formái használatukban nem sokban különböznek az írott nyelvi korpusz adataitól, jóllehet az adott kategória domináns tagja valamivel nagyobb részt alkot, mint a korpuszban (ez a főnevek grammatikai kategóriáira is érvényes). 3. A gyakrabban és ritkábban használt esetek használata megerősíti a korábbi kutatásokban leírt, a beszélt és az írott litván nyelv eseteinek gyakoriságára vonatkozó törvényszerűségeket. Az elemzett PJ-kben a leggyakrabban a következő eseteket használják: genitivus (49,64%), nominativus (18,66%), accusativus (15,02%). A genitivus dominanciáját az okozza, hogy az LKDFŽ-ben a kétszavas kapcsolatok leggyakrabban genitivusban álló, egyeztethetetlen jelzőkkel alkotnak szerkezetet. Az egyalakú kétszavas PJ-kben sokkal gyakoribbá válik (mint