„Naujažodžių duomenyno“ leksika pakeliui į „Bendrinės lietuvių kalbos žodyną“

DAIVA MURMULAITYTĖ Litván Nyelvi Intézet Kutatási területek: lexikológia és lexikográfia, szóalkotás. A NEOLÓGIZMUSOK ADATBÁZISÁNAK SZÓKÉSZLETE ÚTON AZ ÁLTALÁNOS LITVÁN SZÓTÁR FELÉ A Litván neologizmusok adatbázisa szókészlete úton van az Általános litván szótár felé ANNOTÁCIÓ A tanulmány célja a Litván nyelvi neologizmusok adatbázisában bemutatott új szókészlet és a hozzá kapcsolódó információ vizsgálata, valamint azon alapvető rendszerszintű kérdések tisztázása, amelyeket figyelembe kell venni az adatainak lexikográfiai feldolgozásakor és különféle szótárakba való felvételükkor, mindenekelőtt az Általános litván szótár esetében. Fontos, hogy ez utóbbi céljaiban, feladataiban, funkcióiban, szerkesztési és adatválogatási módszertani elveiben, valamint rendszerében különbözik az Adatbázistól. A vizsgálat az igékre és azok elvont főnévi alakjaira (az -imas / -ymas képzővel képzett származékokra) összpontosított, abból a feltevésből kiindulva, hogy a kutatás eredményei legalább részben felhasználhatók más lexikai csoportok szavainak lexikográfiai feldolgozásakor is. Számos fontos szempontot tártak fel (az igék elvont főnévi alakjainak képzési szabályossága, a visszaható képzések, a többértelműség, a definíciók megfogalmazása, a normativitás), amelyekben a két vizsgált adatbázis és azok rendszere alapvetően eltér egymástól. Ezeket szem előtt kell tartani az Adatbázis adatainak pontosításakor, bővítésekor és feldolgozásakor, mielőtt azok szótári szöveggé válnak. KULCSSZAVAK: neologizmusok, szótár, rendszerszerűség, szemantika, igék elvont főnévi alakjai, lexikográfiai definíció. ANNOTÁCIÓ A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a Litván neologizmusok adatbázisában található új lexikát, valamint meghatározza azokat a legfontosabb rendszerszintű tényezőket, amelyeket figyelembe kell venni a fent említett adatbázis adatainak lexikográfiai feldolgozásakor és különböző szótárakba való felvételükkor, mindenekelőtt 68 Acta Linguistica Lithuanica LXXV Az „Új szavak adatbázisának” szókincse úton az „Általános litván nyelv szótára” felé a A standard litván nyelv szótára (Bendrinės lietuvių kalbos žodynas). Ez utóbbi céljaiban, rendeltetésében, funkcióiban, összeállításának módszertani elveiben és az adatválogatásban, valamint felépítésében és rendszerében különbözik az előbbitől. A jelen kutatás az igékre és azok szuffixális származékaira, nevezetesen az –imas/–ymas képzőkkel képzett elvont főnevekre összpontosít. Feltehetően a vizsgálat eredményei hozzájárulhatnak az ilyen szavaknak, valamint más lexikai mezők szavainak szótárba való felvételével kapcsolatos lexikográfiai problémák megoldásához. A kutatás során több fontos szempontot azonosítottunk: az igékből elvont főneveket alkotó szabályos képzési mintákat, a visszaható képzett alakokat, a poliszémiát, a szócikkeket és a normativitást; ezek különböztetik meg egymástól a két adatbázist és rendszerüket. Ezek a szempontok igen fontosak a Litván neologizmusok adatbázisában található információk frissítésekor és feldolgozásakor, mielőtt azok szótári anyaggá válnának. KULCSSZAVAK: neologizmusok, szótár, rendszerszerűség, szemantika, igéből képzett elvont főnevek, lexikográfiai meghatározás. BEVEZETÉS A Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (a továbbiakban: Szótár, BŽ) két okból is nagy várakozás övezi a társadalom részéről: megújult címszóállománya miatt, valamint azért, mert megbízható normatív nyelvi forrást remélnek tőle. A felhasználók többek között azt is szeretnék megtalálni benne, hogy az új normatív lexika szemantikai, grammatikai, hangsúlyozási, stilisztikai, használati területek szerinti és egyéb szempontokból miként van bemutatva. 2011 októberében megkezdődött a Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas (a továbbiakban: Adatbázis, ND) létrehozása: ez nem teljes körű, folyamatosan változó és bővülő adathalmaz, amelyből nyomon követhetők a litván nyelvi lexika használatának újabb változásai. „Az adatbázis a 20. század végétől a litván nyelvben megjelent, illetve a jelenlegi nyilvános nyelvhasználatban megjelenő új szavakat (jövevényszavakat és képzett alakokat), szókapcsolatokat és rövidítéseket, a szavak új jelentéseit, továbbá a neologizmusok eredetére, használatára és normatív megítélésére vonatkozó információkat gyűjti” (http://naujažodžiai.lk.lt/Index.asp?Apie_duomenyna). Ez a Szótár egyedülálló forrása, amely kielégíti létrehozói több fontos igényének kettőjét: hogy ne tévesszék szem elől az új lexikát, és információt kapjanak annak kodifikációjáról. Az Adatbázis létrehozóinak célja „olyan adatbázis létrehozása, amelyben folyamatosan gyűjthető a litván nyelv új lexikája [...], továbbá gyakorlati információk nyújtása a litván nyelv használóinak, amelyek más kortárs lexikográfiai forrásokban nem találhatók meg” (ibid.). A használat hiteles példákkal (a forrásokra való hivatkozásokkal) és fényképekkel történő illusztrálása Straipsniai / Articles 69 DAIVA MURMULAITYTĖ a szótárkészítők számára is nagyon hasznosak, mivel kiegészítő információkat nyújtanak az új szó meghatározásának, használati körének stb. pontosításához. A jelenlegi szakaszban az új szavak úgy kerülnek be az Adatbázisba, hogy módszeresen áttekintik a 20. század végi – 21. század eleji kodifikációs műveket és az új szavakkal foglalkozó tudományos munkákat, továbbá különféle szövegeket olvasnak, és azokból kézzel gyűjtik ki az új lexikát (Miliūnaitė 2015: 170). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az új szavakat kézzel gyűjtik, vagyis feltehetően azt veszik fel az Adatbázisba, ami előfordul, anélkül, hogy kötelezően keresnék az azonos szemantikai csoportba vagy használati körbe tartozó, illetve azonos képzőaffixummal vagy szóalkotási családba tartozó új szavakat (de ha találnak ilyeneket, összekapcsolják őket). Ebben (sok más mellett) különbözik az Adatbázis a Szótártól, amelyben ezeket a szempontokat ellenőrzik, hogy érvényesüljön a szótár egyik alapvető jellemzője – a rendszerszerűség. Tehát milyen utat járnak be az Adatbázis új szavai a Szótárig? Mit kell tenniük a szótárkészítőknek, hogyan kell felhasználniuk az Adatbázisban szereplő információkat, hogy azok megfeleljenek a Szótár céljainak, feladatainak és összeállítási módszertani elveinek? A következő megjegyzések egyébként nem kizárólag a Bendrinės lietuvių kalbos žodynas esetére vonatkoznak; lényegében bármely lexikográfiai kiadvány alkotói számára fontosak lehetnek. E kérdések megválaszolása érdekében az Adatbázisban szereplő igéket és azok absztraktumait – az -imas / -ymas képzővel képzett, igéből származó főneveket – vizsgálták. Ezek új szavak (új képzések, kölcsönszavak, hibrid alakok), valamint korábban már adatolt szavak új jelentései. Feltételezték, hogy a kutatás eredményei más lexikai csoportok szavainak lexikográfiai feldolgozásában is felhasználhatók lesznek. Megállapították, hogy a következő szempontok fontosak: • az igei absztraktumok képzésének szabályossága, • a visszaható jelleg, • a meghatározások, • a többjelentésűség, • a normativitás. AZ IGEI ELVONT FŐNEVEK KÉPZÉSÉNEK SZABÁLYOSSÁGA 1. 2016. 04. 01-jén a Duomenyne 271 ige főnévi igenévi alakja és 92, -imas / -ymas képzővel létrehozott igei elvont főnév szerepelt. A kutatás során (2016 júniusáig) a Duomenynas további két főnévi igenévi alakkal (paguglinėti, užkoucinti) és egy elvont főnévvel, a pakoučinimas alakjával bővült. Az alábbiakban közölt kutatási adatok többnyire százalékosak, így próbálunk egy ideig stabilabb statisztikai képet alkotni, mivel a Duomenynas folyamatosan bővül, ezért az abszolút számok gyorsabban változnak. 70 Acta Linguistica Lithuanica LXXV Naujažodžių duomenyno leksika pakeliui į Bendrinės lietuvių kalbos žodyną Néhány új szó nem egy, hanem 2–3 jelentéssel rendelkezik, például: kabliuoti 1. ‘horogdobással kosárlabdát dobni’; 2. ‘magához vonzani’; 3. ‘zaklatni’ (a 4. jelentésről lásd a többjelentésűségről szóló részt); pozicionavimas 1. ‘a marketingben egy bizonyos termék vagy szervezet arculatának kialakítása, egy meghatározott célcsoportot szem előtt tartva, a versenytársak közötti pozíció megszilárdítása érdekében’; 2. ‘valamely személy arculatának kialakítása’; így összesen 280 igei lexémát és 94 igei elvont főnévi lexémát vizsgáltunk. 2. A Duomenyne-ben mindössze az -imas / -ymas képzővel alkotott igei elvont főnevek negyede (25%) mellett szerepel alapszóként szolgáló ige, például: aitvaravimas – aitvaruoti, barmenavimas – barmenauti, dykumėjimas – dykumėti, gryninimas – gryninti, klubinėjimas – klubinėti, skaitmeninimas – skaitmeninti, trolinimas – trolinti, apšildymas – apšildyti stb. Az internetes használat azt mutatja, hogy valójában az ilyen párok aránya körülbelül 74%, vagyis a Duomenynasban nem szereplő, de a valóságban használt elvont főnevekhez banalizavimas, gražulėjimas, įgalūninimas, išsikūnijimas, keistėjimas, nukrikščionėjimas, nureligėjimas, nusvaigimas, pasidūzginimas, pasisėdėjimas, perseman­tizavimas, sumamėjimas, vaiduokliavimas, vokavimas, žalinimas és más alakokhoz tartozó alapszók banalizuoti, gražulėti, įgalūninti, išsikūnyti, keistėti, nukrikščionėti, nureligėti, nusvaigti, pasidūzginti, pasisėdėti, perseman­tizuoti, sumamėti, vaiduokliauti, vokuoti, žalinti stb. A szokványosan nem ajánlott, idegen tövű szavakra is ugyanez érvényes: aplaudinimas, apsišopinimas, kliksejimas, pasikoučinimas stb., amelyek interneten használt alapszói aplaudinti, apsišopinti, klik­sėti, pasikoučinti stb. nem szerepelnek a Duomenyne-ben. Hasonló helyzet látható az ellenkező irányból vizsgálva is, vagyis azt elemezve, hogy a Duomenynasban szereplő igék közül ebben a forrásban hányhoz tartozik elvont főnév, és az ilyen alapszó–elvont főnév párok közül mennyi használatos ténylegesen. Mivel a Duomenynasban összességében több igei főnévi igenév található, mint az -imas / -ymas képzővel alkotott igei elvont főnév, azoknak a főnévi igeneveknek az aránya, amelyekhez a Duomenyne-ben megfelelő elvont főnév is társul, alacsonyabb (17%), mint az alapszóként szolgáló igével rendelkező elvont főneveké (legalább 25%). Az internetes használat azt mutatja, hogy a Duomenynasban szereplő igék további 54%-ának (aiškiare­giauti, alkohol iauti, atsitapatinti, atskambinti, atvirauti, audituoti, debatuoti, dekupažinti, dietintis, donuoti, feminizuoti, grilinti, gugl inti, homoseksualizuoti, ibūtinti, įdrauginti, imuziejinti, įsipatoginti, isterikuoti, išgryninti, išmanėti, į(si)tinklinti, kabliuoti, kriminalizuoti, levituoti, lobuoti, maskulinizuoti, monetizuoti, naviguoti, nomenklatūrėti, nujautrinti, numokyti, nuoty kiauti, nutekinti, pagugl inti, papirinti, paprieš koniuoti, pasikultūrinti, persipuošti, pramogėti, radikalizuoti(s), seneliauti, struktūruoti, suarabėti, suci vilinti, sugrės minti, suradikalėti, surobotėti, susisvarbinti, vienišiauti, žaliavalgiauti stb., valamint a nem standard feikinti, išsikalinėti, laikinti, nuherojinti, nusiselfinti, persp jaut i, replikuoti, selfintis stb.) ténylegesen használt, de a Duomenynasban nem rögzített elvont főneve van Straipsniai / Articles 71 DAIVA MURMULAITYTĖ elvont főneve, így általánosságban elmondható, hogy az ilyen párok aránya a használatban körülbelül 70%. Összefoglalva tehát valószínűleg kijelenthető, hogy az új igék 70–75%-át a mai nyelvben a hozzájuk tartozó, -imas / -ymas képzővel alkotott elvont főnevek¹ kísérik. Tehát bár elméletileg ez a képző minden igéből létrehozható, az új szavak esetében az elvont főnév–alapszó ige pároknak csak körülbelül egynegyede használatos ténylegesen. Az adatok szerint a vizsgált új szavak mindössze 17–25%-a, vagyis legfeljebb egynegyede szerepel párban: az ige a fent említett módon képzett elvont főnévvel együtt. Nyilvánvaló, hogy a ténylegesen használt „ige – annak elvont főneve, -imas / -ymas képzős származéka” párok tagjai korántsem mind kerültek be a Duomenynasba. 3. A vizsgált képzésű igei elvont főneveket a szótár (mind a közlés formáját, mind az elvont főnevek kiválasztását tekintve) teljesen másképpen mutatja be, mint a Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (a továbbiakban DŽ) (a különbségekről és az új közlésmód előnyeiről lásd Murmulaitytė 2000, Murmulaitytė 2012, Liutkevičienė, Naktinienė, Vosylė 2010). „Különösen fontos, hogy az igei elvont főnevek közlésénél a BŽ nemcsak a rendszeresség elvét követi, hanem minden egyes konkrét szó meglehetősen alapos lexikográfiai vizsgálatát is elvégzi, a legfontosabb adatforrásokra támaszkodva [...]” (Liutkevičienė, Naktinienė, Vosylė 2010: 246). Így az elvont főnév 1Külön nem vizsgáltuk, és nem vettük figyelembe, hogy a pár melyik tagja jelent meg vagy jelenhetett meg először a litván nyelvben. Általában úgy tartják, hogy saját szavak alkotásakor először többnyire új ige jön létre, abból pedig elvont főnevet képeznek (dykūmeti → dykūmėjimas). Fordítva is történhet: először (esetleg szakkifejezésként) kölcsönzik, lefordítják, adaptálják vagy analógia útján hozzák létre az igei elvont főnevet, később pedig a használat igényt teremt magára az igére is, annak ellenére, hogy az elvont főnév megjelenésekor az ige még nem létezett vagy nem volt használatos. Vö. a Duomenynasban a megfelelő igék nélkül szereplő pelėdžiomas ‘internetes szórakozás – szokatlan módon (bagolyként guggolva) történő fényképezkedés és a képek terjesztése’, továbbá feltehetően az egyéni alkotású automobilinimas ‘az óváros autókkal való elárasztása’, valamint más, egyedi előfordulású (bár a Duomenynasban így nincsenek megjelölve) alakok: reitingėjimas ‘a rangsorok túlértékelése; kísérlet arra, hogy mindent rangsorba állítsanak, amit csak lehet’, subankinimas ‘a készpénzes fizetés korlátozása azáltal, hogy ezt a funkciót közvetlenül a bankokon keresztül végzik’. Előfordul, hogy az elvont főnév vagy más képzett alak új jelentésre tesz szert, miközben az alapszóként szolgáló (alaki szempontból) ige ebben az új jelentésben mintha nem volna használatos, vagy csak szórványosan fordul elő. Például az immár megszokott szlengszavak: atsilupęs, -usi ‘a környezetében nem eligazodó, lemaradott’, atsilupėlis, atsilupėlė ‘aki nem igazodik el a környezetében, lemaradott’, atsilupimas ‘a környezetben való tájékozódás hiánya, lemaradottság’; ugyanakkor az alapszóként szolgáló atsilupti ige ragozott alakjai ebben a jelentésben gyakorlatilag nem hallhatók és nem láthatók (valószínűleg már az említett melléknévi igenév is melléknévvé vált). Hasonlóképpen, a at-sipūtęs, -usi ‘ellazult, feszültség nélküli’ esetében is kétséges, hogy ez a (melléknévvé vált?) melléknévi igenév az LKŽe-ben megadott atsipūsti ‘kipihenni magát, felfrissülni’ jelentésű igei lexémára, vagy a DŽe-ben megadott lexémák valamelyikére épül-e: 1. ‘fellélegezni’; 2. ‘kissé kipihenni magát’. Másfelől az atsil u pti szócsalád esetében nehéz lenne megmagyarázni több igei származék létrejöttét az alapszóként szolgáló ige hiányában. E kérdés és a vele összefüggő problémák pontos megválaszolásához külön, alapos kutatás szükséges, amely feltehetően nemcsak a vizsgált csoport képzési szempontból összetartozó szavait foglalja magában. 72 Acta Linguistica Lithuanica LXXV Naujažodžių duomenyno leksika pakeliui į Bendrinės lietuvių kalbos žodyną nem kerül be automatikusan a Szótárba azon az alapon, hogy ezeknek az elvont főneveknek a képzése szabályos, vagyis gyakorlatilag minden igéből létre lehet hozni ilyen elvont főneveket (Urbutis 1978: 100), amint az feltehetően a DŽ esetében történt. Mindazonáltal a képzés említett szabályosságát szem előtt tartva, ha úgy döntenek, hogy egy új igét felvesznek a Szótárba, meg kell vizsgálni az elvont főnév használatát, annak magyarázó szemantikai szerkezetét, használati gyakoriságát és elterjedtségét, normatív státuszát stb. Ha az ige elvont főneve megfelel a szokásos kiválasztási kritériumoknak, külön szócikk készül róla, amelyben – más szavakhoz hasonlóan – megadják a származékszó morfológiai, hangsúlyozási, szemantikai, stilisztikai és egyéb jellemzőit. Ha tehát a Duomenynast a Szótár egyik forrásaként használják, és úgy döntenek, hogy a benne rögzített igék egyikét vagy másikát felveszik a Szótárba, annak elvont főnevét2 is meg kell vizsgálni. És fordítva: ha a Duomenynas csak az elvont főnevet tartalmazza, de annak alapszavát, az igét nem rögzíti, a szótárírónak az utóbbi használatáról is tájékozódnia kell. Ezért az „ige – annak elvont főneve, az ige -imas / -ymas / -ymas képzős származéka” munkapárokat lexikográfiai szempontból együtt kell vizsgálni. A Duomenynasban (a különböző célok, feladatok és szerkesztési módszertan miatt) ilyen eljárást nem végeznek. Ez akkor válik nyilvánvalóvá, amikor egy ott rögzített elvont főnév megtalálásakor és alapszavának ellenőrzésekor kiderül, hogy az utóbbit gyakran használják, a Google keresőmotor pedig több száz, sőt akár több ezer használati példát talál (az ismétlődéseket is beleszámítva). Például a Duomenynas közli a struktūruoti igét: ‘struktúrát adni, struktúrát létrehozni ([...] a mai diák nem tud tanulni – sem a munkaidejét, sem az információt nem strukturálja [...]). Elvont főnevére, a struktūravimas szóra 2016. 07. 01-jén 7400 használati példát találtak (közülük 175 egyedi), például: a könyv strukturálása világos és kényelmes • a történelem ismerete és annak strukturálása • [...] a litván–lengyel kapcsolatok politológiai strukturálása • a nap megtervezése és strukturálása • ezek a tanórák segítik a tanulót a strukturálásban, a formalizálási készségek fejlesztésében és az algoritmikus gondolkodás kialakításában • a fahulladék öregítésének – struktúráját kiemelő – strukturálása (évgyűrűzés) is • a szöveg R. Barthes szerint „nem struktúra, hanem strukturálás, nem tárgy, hanem munka és játék” • a zene jelentése annak strukturálásában rejlik • a strukturálási módszer – korlátozzák a résztvevő tevékenységét, specifikus utasításokat adnak, zenét vagy hangszereket választanak, és megjelölik a tevékenység típusait • a képek felhasználhatók a tudat terének strukturálására • egy szerszám és három különleges kefe – strukturáláshoz, köztes csiszoláshoz és polírozáshoz 2 A más képzőkkel vagy végződésekkel – például -is, -esys, -ulys, -yba, -smas, -sena, -ynės; -a, -is, -as stb. – létrehozott elvont főnevek (DLKG 1996: 94–100) képzése nem ennyire szabályos, ezért ezeknél az eseteknél az ilyen kötelező vizsgálat nem célszerű. 3 Az interneten talált használati példákat javítás nélkül közöljük, egymástól nagy ponttal (•) elválasztva. A tárgyalt szót félkövérrel emeljük ki, a kihagyott részeket [...] jelöli. Straipsniai / Articles 73 DAIVA MURMULAITYTĖ • a tankönyv szövege egységes, nincsenek benne kiemelések, elkülönítések, strukturálások stb. A különféle és többes számú alakok példáinak használata azt mutatja, hogy az elvont főnév esetében alighanem több jelentést is meg lehetne különböztetni (ebben az esetben szemantikailag magát az alapszót, az igét is tovább kellene vizsgálni annak kiderítésére, hogy szükséges-e jelentését pontosítani). Hasonló vizsgálatot fordított irányban is végezni kellene: ha a Duomenynasban szerepel például a sumėjimas ‘az anyaság abszolutizálása, elzárkózás az élet egyéb dolgaitól’ elvont főnév, de az alapszó, jelen esetben a sumėti4 ige nem, akkor az utóbbi használatát is fel kell tárni. Különféle alakokban fordult elő: a nők, miután bio „anyává sumamėsedtek” • kell sumėti és semmi mást nem látni, csak a babát • egyesek vonzóak maradnak, mások kevésbé, egyesek „anyává válnak”, vagy akár meg is butulnak, mások megmaradnak missnek • egyszerűen, ha fiatalabb lány vagy, és gyerekeid születnek, akkor automatikusan anyává válsz, és nagyon sokat kezdesz az anyák dolgairól beszélni [...] • a feministák nem vetik meg az anyaságot, csak nem értenek egyet azzal, hogy a nő anyává váljon, és ne legyenek többé céljai és törekvései • igaz, inkább vállalnám a anyává vált, nem pedig otthon ülő háziasszony lennék, akit senki sem csábít el • minden anyát szívesen látunk, akár „anyává vált”, akár nem • úgy írok, mint valami „anyává vált”:)) stb. Miután kiderült, hogy a Duomenynasban nem szereplő „ige – annak elvont főneve” pár egyik tagját használják, a további vizsgálat a szótári szöveg írásának szokásos rendjét követi: megvizsgálják a szó használati gyakoriságát, normativitását, elterjedtségét stb. Előfordulhat, hogy a Duomenynasban nem rögzített, de további kereséssel megtalált szó mégis túlságosan ritka vagy alkalmi. Ebben az esetben a Duomenynas és a Szótár mint két lexikai gyűjtemény közötti különbség válik nyilvánvalóvá: a szót alighanem fel kell venni a Duomenynasba, a Szótárba azonban nem. Ennek oka, hogy e források feladatai és funkciói különböznek. A Duomenynasban az a legfontosabb, hogy egyetlen új tény se maradjon ki; a Szótárban viszont az a tény csak akkor szerepelhet, ha kellően gyakori, meghonosodott használatú és világos szemantikai szerkezetű. És ami nagyon fontos: normatív. VISSZAHATÓ IGÉK SZÁRMAZÉKAI Az új igék és elvont főneveik kapcsolatának, használatának és a Duomenynasban való rögzítésének vizsgálatakor megfigyelték, hogy a Duomenynas gyakran az egyszerű igét közli (például feisbukinti ‘nem pontos jelentésű ige, amely a Facebook közösségi hálóhoz kapcsolódik’, nugrybauti ‘eltévedni (átvitt értelemben is)’ stb.), de 4 A Duomenynasban nem szerepel az alapszava, a mamėti ige, és a grybauti sincs rögzítve, noha közli a nugrybauti ‘eltévedni (átvitt értelemben is)’ igét és hasonlókat. A Duomenynasban szereplő prefixumos igék olyan alapszavai, amelyek magában a Duomenynasban nem találhatók meg, további vizsgálatot igényelnek. Lásd még a 15. lábjegyzetet. 74 Acta Linguistica Lithuanica LXXV Naujažodžių duomenyno leksika pakeliui į Bendrinės lietuvių kalbos žodyną nem adja meg a megfelelő visszaható alakot valós használatban (feisbukintis, róla bővebben lásd a definíciókat tartalmazó részt; nusigrybauti, erről lásd még a 15. lábjegyzetet; stb.). Néha az Adatbázis visszaható képzett szót közöl, de nem rögzíti a megfelelő, használatban lévő nem visszaható alakot, például: használati példa az a modoros, mesterkélt önözés nevetségesnek és furcsának tűnik, különösen a heves viták hátterében arra utal, hogy a nem visszaható igealak is lehetséges: önözni (az Adatbázis csak a visszaható önözni magát alakot adja meg: „valakit a jūs névmással megszólítani”5. És valóban, az internetes használatban előfordul: [...] megesik, hogy az emberek például a munkahelyükön úgy szoknak hozzá, hogy mindenkitönöznek, vagyis önnel szólítanak meg, még a barátaik barátait vagy akár azok párját is [...]. Egy másik eset: az Adatbázis igék absztrakt főneveit közli bevásárolgatás (valamint a cselekvőt megnevező főnevet: bevásárolgató, -nő), shoppingolás, de sem a megfelelő nem visszaható képzett alakok, sem azok nem visszaható alapszavai nincsenek benne. Az interneten mégis ezt hirdetik: 10 éves stylisti tapasztalattal rendelkezőbevásároltató nőaz interneten hív életmódváltásra. Kialakíthatom az Ön stílusát [...], és ez a cselekvőt megnevező főnév nem az LKŽe-ben rögzített bevásárolgatni iter. dem. apipirkti 1. ‘mindenkinek elegendő mindent megvenni’ lexémából származik. Vagyis az új, nem visszaható használat mégis létezik, és az Adatbázisban legalább a bevásárolgatni új jelentését rögzíteni kell6. Vö. az új szavakkal: szelfizni magáról ‘szelfit készíteni’, Šalčiūtė-stílusban szelfizni ‘szelfit készíteni Monika Šalčiūtė, a közösségi média és a szórakoztatóipar szereplője stílusában’; ezek jelentésük miatt (a szelfi úgy készül, hogy az ember saját magát fényképezi) nem lehetnek nem visszahatók. Nem tartoznak ide azok az esetek sem, amikor az Adatbázis csak a visszaható képzett szót rögzíti, mert nincs adat a feltételezhető nem visszaható használatra; például nem sikerült megtalálni a *mostohaunokává tenni szó használatát; vö. az Adatbázisban rögzített mostohaunokává válni ‘idegen gyermeket unokai jogállásban magához venni’ alakot. Előfordul, hogy egy (visszaható) ige meglétére (ha nem is a tényleges használatban, de legalább a neologizmus alkotóinak tudatában) csak a ténylegesen használt absztrakt főnévi származékából lehet következtetni. Tegyük fel, hogy annak kiderítésére, használatos-e a nugalinti ‘hatalmától megfosztani’ ige absztrakt főnévi származéka, a következő mondatra bukkanunk: nem lehet, hogy a társadalom nugalinimas ir nusigalinimas olyannyira belénk ivódott, hogy a létezés másként el sem képzelhető és nem igazolható, csakis a befolyásosak és hatalmasok uralma révén?7 Ebből arra lehet következtetni, hogy elméletileg a visszaható nusigalinti ige is lehetséges. Hogy valóban használatos-e, vagy csupán alkalmi képzésről van szó, külön vizsgálatot igényel. 5 A vizsgálat idején az Adatbázisban nem voltak rögzítve absztrakt főnévi származékok. 6 Ha nem új jelentésében feléledt szó vagy neologizmus, mivel az LKŽe lényegében csak visszaható használatot közöl: apipirkinėti; M iter. dem. apipirkti 1. | refl. K: Azokból a bogyókból (a bogyókért kapott pénzből) vásárolgatok Rdn. Nora apsipirkinėti į žanytės Krš. 7 Sem az egyszerű, sem a visszaható főnevek (nugalinimas, nusigalinimas) nem voltak rögzítve az Adatbázisban 2016. 06. 28-án. Straipsniai / Articles 75 DAIVA MURMULAITYTĖ Érdekes az egyedi új szó, a emberteleníteni (‘az emberi (az állatitól különböző) emberi természet megsemmisítése’) esete. A kutatás idején az Adatbázisban Vytautas Radžvilas egyetlen mondata szemléltette, benne két – egyszerű és visszaható – igéből képzett, -imas képzős -ás/-és főnévvel (a nyugati ember évszázadokon át tartó embertelenedésefolyamata). Beszédes korrektúrahiba (az ige használatát annak képzett főnevének példáival szemléltették), amely az ige és absztrakt főneve közötti szerves kapcsolat érzékeléséről árulkodik. Az emberteleníteni ige valóban használatos, méghozzá több jelentésben is; vö. a két lexéma tágabb kontextusait: az első esetben még beszélhetünk az állatokkal való kapcsolatra utaló szemáról, a másodikban ilyen nincs: 1. Ez a mese legfontosabb és lényegi tulajdonsága: a hősök visszanyerik vagy megőrzik emberi alakjukat. [...] Mit látunk sok mai „mesében”? [...] Elsősorban a hősök lényegének átalakulása tűnik fel: ha szabad így mondani, ők išžmoginti. Ennek szembetűnő példája a Pókember (pontosan így – nem Emberpók, hanem Pókember: Spider-Man) és a különféle mutánsok egész serege, a kiborgoktól a vámpírokig. (http://versijos.lt/trumpa-animacines-mitologijos-anatomija/; megtekintve: 2016. 07. 11.). 2. A festészet szubjektív művészet. Az absztrakt művészet is. Célja egy eszmény elérése, vagyis egy elérhetetlen határ megközelítése: látomásaink „emberivé tétele”, más szóval a világ feloldása az „ember” szubjektív képzetében, annak megmutatása, milyen volna a világ egy teljesen emberi tekintet számára. Az objektív művészet egy másik, ellentétes eszményi határra törekszik: megpróbálja „išžmoginti” a valóságot és annak képeit, hogy megmutassa, milyenek volnának egy „ember előtti”, tiszta természeti tekintet számára. (http://klaipeda.diena.lt/dienrastis/menas/dvi-tapybos-ir-realybes-puses-125392; megtekintve: 2016. 07. 11.) • Az absztrakcionizmus legyőzte és félretette a megfigyelés irányait, a kontrasztok, formák és színek játékának élményével ajándékozva meg a tekintetet, a művészet dehumanizálásának örömét. Išžmogintas művészet egyesült a fizikai kötöttségektől megszabadult természeti formák játékos tükröződéseivel, valamint az evolúciós vagy ideológiai irányát és jelentését vesztett színek energiájával [...] (http://www.vdu.lt/wp-content/uploads/2015/04/PMDF_Mazeikis_7.pdf; megtekintve: 2016. 07. 11.). A DLKT-ben nem található meg a visszaható išsižmoginti ige használata, de amikor további példákat kerestünk a visszaható absztrakt főnévi származékra, egy adatot sikerült találnunk ugyanennek a Vytautas Radžvilasnak egy másik szövegében: Más szóval az egyre mélyülő uniós integráció annak a folyamatnak a fokozatosan erősödő és gyorsuló kibontakozása, amit még a 20. század közepe előtt Európának neveztünk. Ez a folyamat azt jelenti, hogy mi, akik európainak tartjuk magunkat, egyszerűen elveszítjük emberi mivoltunkat. Szándékosan használom az „önmagunkból való kivetkőzés” fogalmát, arra utalva, hogy egyfajta társas állatokká válunk, akiknek nincsenek magasabb törekvéseik és céljaik (http://www.propatria.lt/2015/12/vytautas-radzvilas-europos-sajunga-prie.html, megtekintve: 2016. 07. 11.). Vagyis az Adatbázisban a visszaható ige is rögzítendő. 76 Acta Linguistica Lithuanica LXXV Naujažodžių duomenyno leksika pakeliui į Bendrinės lietuvių kalbos žodyną A visszaható és nem visszaható igék viszonyára, használatára és az Adatbázisban való megjelenítésére vonatkozó megjegyzéseket összefoglalva emlékeztetünk arra, hogy az adatbázis fő célja az új lexika rögzítése azáltal, hogy különféle információforrásokban felfigyelnek rá, nem pedig módszeres, célirányos kereséssel. Az Adatbázis nem törekszik a visszaható és nem visszaható igék, valamint a belőlük képzett alakok rendszerének kialakítására. Itt fontosabb „időben észrevenni az új lexikai jelenségeket, rögzíteni és rendszerezni őket [a rögzítetteket – a szerző megjegyzése], leírni, bemutatni a használati tendenciákat, megállapítani az új szavak normatív jellegét és ajánlásokat tenni a nyelvhasználóknak, anélkül hogy megvárnánk a régóta készülő normatív művek megjelenését vagy megújítását” (Miliūnaitė 2015: 162). A szótárban természetesen szerepelnie kell ilyen rendszernek, figyelembe véve a helyesség, a gyakoriság és a lexikai kiválasztás egyéb kritériumait is. Így még ha úgy döntenek is, hogy felvesznek a Szótárba egy, az Adatbázisban rögzített igét, és annak visszaható megfelelőjét, valamint mindkettő absztrakt főneveit is használatban találják, nem feltétlenül kerül be mind a négy új szó ebbe a szótárba. AZ ÚJ SZAVAK MEGHATÁROZÁSAI Az Adatbázis nem szótár: célja egy új, gyakran ismeretlen valóság leírása, egy új fogalom meghatározása, de nem szótári szócikk létrehozása, és nem alkotja meg a szavak jelentéseinek és meghatározásainak rendszerét. Ezért az Adatbázis meghatározásai, ha úgy döntenek, hogy az adott szót ebből a forrásból felveszik a Szótárba, nem másolhatók át, és nem is másolják át közvetlenül. Csupán kiindulópontként szolgálnak a szokásos szótári szócikk megalkotásához: az Adatbázisban szereplő és további használati példák alapján a meghatározást pontosítják, bővítik vagy szűkítik, illetve újra megalkotják.8 1. Gyakran megállapítható, hogy az új szó meghatározása túlságosan szűk, egy konkrét használati példához igazodik; az új szó internetes használata arra utal, hogy tágabb is lehetne. Az igék szemantikájáról sok további információt lehet megtudni absztraktumaik vizsgálatával is (mind a Duomenyne közölt, mind az ott nem rögzített absztraktumokéval). Néhány példa arra, hogy az új szavak meghatározását pontosítani kell, ha az egyes konkrét előfordulások helyett a tágabb használatra összpontosítunk. Kultúrára járni ‘divatból, nem pedig szükségből kulturális rendezvényekre látogatni’. Úgy tűnik, ez kötetlen stílusú szó (a Duomenyne szleng funkcionális árnyalatúként van jelölve), amely egyszerűen kulturális rendezvényen való részvételt jelent, vö.: [...] Az új szavak esetében ez nehézséget okoz, mert „nem mindig lehetséges – különösen, ha kevés használati adat áll rendelkezésre – pontosan meghatározni az új szó jelentését vagy jelentéseit (elkülöníteni a jelentéseket, azok árnyalatait és stilisztikai jegyeit)” (Miliūnaitė 2015: 174).8 Straipsniai / Articles 77 DAIVA MURMULAITYTĖ Tizenöt évesen gyakran lógtam az órákról, hogy Mažeikiaiból Vilniusba utazzam, a „Mados infekcija” rendezvényre, emberek közé menjek, kulturálódjak. Ezt az ige elvont főnévi alakjának használata is alátámasztja: Mifélekulturálódások várnak még rám? A „Antigonė”-re tervezek menni. És egy nem igazán kulturális kulturálódás – elmenni a csillagokat nézni az obszervatóriumba. Ezek és számos más, különösen a köznyelvből származó használati példa nem mutatja a „divatból, nem szükségből” jelentésjegyet. Párbeszédet folytat A Duomenynas két lexémát ad meg – a vallás és a művészet területéről: 1. „vallási párbeszédet folytat”; 2. „művészi alkotóeszközökkel párbeszédet teremt”. A Duomenynasban közölt használati példák némelyike arra enged következtetni, hogy a párbeszédet folytat ige bennük tágabban is érthető, az adott esetben a kontextus által meghatározott szükségszerű vallási vagy művészeti vonatkozások nélkül. Ez az ige egyszerűen azt is jelentheti, hogy „párbeszédet kezdeményez, tart fenn”, vö.: az egyház párbeszédet folytat a tudománnyal, hálát adva a Teremtőnek az emberi értelem képességeiért, és meggyőződve arról, hogy a hit kitágítja és gazdagítja az értelem perspektíváját (az 1. lexéma példája), a színskála nem siklik-siklik-siklik […] (a 2. lexéma példája). Azt, hogy a szóhasználatban valóban létezik tágabb jelentés, a Duomenynasban nem rögzített, más használati területekről származó példák is mutatják, például: na tessék, ott helyben volt egy változások ellen tiltakozó kiáltás, a szakszervezet párbeszédet folytat a munkáltatójával • […] hogy az operációs rendszer párbeszédet folytat a felhasználóval, az elvileg nem rossz. Az a rossz, amikor ezt a párbeszédet oda erőltetik, ahol a legkevésbé van rá szükség • az EU és Kína párbeszédet folytat gazdasági és kereskedelmi kérdésekről. Ugyanezt mutatja az ige elvont főnévi alakjának (a Duomenynasban nem rögzített) használati példája is: a diákok fejlesztik a párbeszéd folytatásának, az elemzésnek és a nyilvános beszédnek a készségeit […]. Ezért ha más okokból (aktualitás, használati gyakoriság stb.) ez a szó bekerülne a Szótárba, elképzelhető, hogy meghatározása ez lenne: „konfliktusmentesen kommunikál, egyeztet, párbeszédet kezdeményez, tart fenn”. Túlhasznál: „túl sokat használ; a túl gyakori használattal elértéktelenít”. A Duomenynasban mindössze egy használati példa szerepel ([...] ez összefügg a „hazafiság” fogalmának bizonyos fokú leértékelődésével a nyilvánosságban. Egy adott pillanatban ezt a szót egyszerűen „túlhasználták”, kimondani is kellemetlenné vált), amely nyilvánvalóan nem elég ahhoz, hogy egy jelentés két árnyalatát különítsük el. Az ige elvont főnévi alakjának használata – a telített zsírsavak túlzott fogyasztása növeli a krónikus szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát • és a nagybetűid túlzott használata némi arroganciáról árulkodik – azt tanúsítja, hogy jelentheti egyszerűen a túlzott mennyiségű vagy túl gyakori, mértéktelen használatot is, anélkül, hogy az ebből eredő elértéktelenedésre utalna. Ez utóbbi, az elértéktelenedés jelentésjegye talán inkább a Duomenynasban közölt példa kontextusához kapcsolódik, amelyben egy fogalom devalválódásáról van szó. Picintis A Duomenyne meghatározása: „pizzát bevezetni; a pizzát Litvániában megszokott étellé tenni”, és egyetlen megcsonkított mondattal szemlélteti […] 50 év múlva kínaiul fogunk beszélni, és az ő piláfjukkal lakunk jól, ahogy most „pizzázunk”. További szemléltető használati példák – csak:D-t nyomott, és pizzázunk és sportolunk • a kishúgommal 78 Acta Linguistica Lithuanica LXXV Naujažodžių duomenyno leksika pakeliui į Bendrinės lietuvių kalbos žodyną a „picinome – mutatja, hogy picintis egyszerűen pizzázást is jelenthet (vö. az Adatbázisban nem rögzített kavintis ’kávét inni’ – kellemes, nyugalmasan kavintis szombat reggel • megyek kavintis;) mi van velem?). 2. Előfordul az ellenkezője is: az Adatbázisban a meghatározások túlságosan elvontak. Facebookozni a Duomenyne nincs meghatározva, hanem magyarázattal szerepel – „nem pontos jelentésű ige, amely a közösségi hálózattal, a Facebookkal”. Az egyetlen használati példa: És mi lenne nemzetibb – facebookiak, facebookosok vagy facebookánok?Facebookozós kérdés (szerzője Harold Mackevičius humoros műsorok alkotója) aligha teszi lehetővé, hogy pontosabban meghatározzuk e szó jelentését, hacsak nem tágabb kontextusra támaszkodunk. A szó pontos jelentése más, megszokottabb példákból állapítható meg. Sok ilyen példát áttekintve (csak a főnévi igenév alakjára a 2016. 06. 28-i Google kereső több mint 4000 találatot adott), például: a fiatalokat már kiskoruktól arra kell ösztönözni, hogy a számítógép előtt ülésezésnél többet is csináljanak, facebookozni • talán egy-két ember mégiscsak eljön a tengerpartra jūbūzni, vagy facebookozni, de a nagy többség inkább a könyvek felé hajlik • nem érdemes megemlíteni az okostelefonokat, hiszen ezek a mai tanulók nélkülözhetetlen kellékei. Hogy az órák alatt facebookozhassanak, Google-zhessenek, YouTube-ozhassanak, SMS-ezhessenek és még sok minden mást csinálhassanak, a szó szótári meghatározása így fogalmazható meg: „a Facebook közösségi hálózat használata”. Mint említettük, a Duomenyne nem szerepel a megfelelő visszaható ige, a facebookozni egymással, amelynek meghatározása „kommunikálni, információt megosztani a Facebookon” lehetne. Mindkét ige elvont főnevei is használatosak: facebookozás (például: elegem van a folyamatos éjszakázásból és a reggeli facebookozásból) és a facebookozás kölcsönös formája (például: jó litván termék ez az one, kár, hogy már hosszú ideje folyamatosan hanyatlik a facebookozás miatt kívánom, hogy találjon valamilyen rést és sajátosságot, amellyel kitűnhet); használati példáik alátámasztják az igék megfogalmazott meghatározásait. Liofilizálni meghatározása a Duomenyne: „fagyasztva szárítani”; felhasználási területei az élelmiszeripar és a technológia. A szótárban nincsenek élelmiszerre vagy technológiára utaló szakterületi jelölések, ezért az új szó e jelentésjegyeit be kellene illeszteni a meghatározásba9. 3. Egyes szavak meghatározását újra kell alkotni, vagy lényegesen pontosítani kell: ehhez tanulmányozni kell az adott terület szakirodalmát, elemezni a szakszövegeket és tisztázni a szó szemantikáját. Például a galvojimas az Adatbázisban úgy van magyarázva, 9 Abban az angol nyelvben, amelyből ez a szó származik, a lexikográfiai és enciklopédikus források a használati területek szempontjából tágabban határozzák meg: több olyan tárgyat említenek, amelyet fagyasztva szárítanak, megadják az ilyen technológia alkalmazásának célját stb.: ’to freeze-dry (blood plasma or other biological substances)’; ’to freeze-dry (esp. biologicals)’ (http://www.yourdictionary.com/lyophilize#CCvsiqIdQMCQ8kG.99); ’to dry (blood, serum, or tissue) by freezing in a high vacuum’ (https://www.vocabulary.com/dictionary/lyophilize); „Freeze-drying—technically known as lyophilisation, lyophilization, or cryodesiccation—is a dehydration process typically used to preserve a perishable material or make the material more convenient for transport“ (https://en.wikipedia.org/wiki/Freeze-drying) stb. Straipsniai / Articles 79 DAIVA MURMULAITYTĖ „a filozófia megnevezésére szolgáló külön szó”. Őszintén szólva még az az egyetlen, a Duomenyne által közölt használati példa is azt mutatja, hogy nem kifejezetten a litván, hanem inkább valamiféle filozófia jellemzéséről van szó; inkább talán a filozófia szinonimája – A litván filozófusok gondolkodásmódjának sajátosságairól szólva A. Šliogeris mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az önálló litván gondolkodás, más szóval az önálló litván filozófia kialakulása egybeesett a litván nemzeti öntudat és a „magas” nyelv megszületésével. E szó szemantikájában a litván jelleg kötelező szemáját ugyanennek a filozófusnak más szövegei is cáfolják (vö. Lehetséges – bár ez semmire sem kötelező feltevés –, hogy az önálló filozófiai gondolkodás igen szorosan összefügg a politikai mentalitás kialakulásával. A görögök legalábbis gondolkodnak így. [...] Ez a litván gondolkodás egy további sajátossága, amely végzetesen megkülönbözteti a kelta-germán, sőt a görög gondolkodástól. (http://www.lrt.lt/naujienos/kultura/26/74781, megtekintve: 2016. 07. 10.) TÖBBJELENTÉSŰSÉG Előfordul egy-egy olyan új szó, amelynek az Adatbázis nem tartalmazza az internetes használatban jellemző összes jelentését. Mint említettük, az Adatbázisban a kabliuoti három lexémája van rögzítve: 1. ’kosárlabdában horogdobással eldobni a labdát’; 2. ’vonzani’ és 3. ’zaklatni’. A kutatás során felfigyeltek az új szó negyedik, horgászati jelentésére is: ’úgy horgászni, hogy horoggal (horgokkal) megakasztják, horogra kapják a halat’: általában kabliuoja azok, akik nem tudják rendes módon, szájon át kifogni. Ebben a jelentésben használják az ige elvont főneves alakját, a kabliavimas szót is, amely ezt a tiltott horgászmódszert jelenti: A Kaunasi-tavon egy csapat „kabliavimo” rajongója • háromszoros összeget kell fizetni, ha tiltott eszközökkel vagy módszerekkel horgásznak (szigonnyal halászás, kabliavimas) stb. Megfigyelték, hogy az elvont főnévnek ez a lexémája fordul elő a leggyakrabban; a többi (például a ’vonzás’ jelentésű: a játék a kiváló grafika és a közepes szinkron ellenére nélkülözi a legfontosabb elemét – a „kabliavimo”), ritkábban fordulnak elő, a kosárlabda jelentésű elvont főnév használatára pedig nem sikerült példát találni. Érdekes, hogy egyetlen, feltehetően alkalmi használatú példát találtak az elvont főnévre az Adatbázisban nem rögzített ’írás közben vesszőket tenni’ jelentésben: Itt, látják, ez egy blog – nincs lehetőség litván szakost vagy friss fejű embert alkalmazni10– magam áldozom rá a szabadidőmet, és amatőr módon írogatok. Túl sok vagy túl kevés a vessző? A nyelvészek zavart okoztak – valamikor a „kabliavimas” szigorúbb volt, aztán enyhítették, most meg már nem is tudom… 10 A šviežgalvis ’akinek friss a feje’ jelentésű főnév úgy tűnik, nem szerepel az Adatbázis alapforrásaiban, így talán a használat alaposabb vizsgálata után ezt is fel lehetne venni az Adatbázisba. 80 Acta Linguistica Lithuanica LXXV Naujažodžių duomenyno leksika pakeliui į Bendrinės lietuvių kalbos žodyną A dobásokat blokkolni a Duomenyne új jelentésűként szerepel: „kosárlabdában – megpróbálni kiütni az ellenfél által a kosárra dobott labdát11. Sabonis maga a kosárlabda-antológia. [...] Ő blokkolja a dobásokat, kosárra dob, bárhonnan dobál, úgy támad, mint egy hatalmas piton. További internetes példák: a mérkőzés első félidejében az alytusi „Dzūkija” „blokkolta” az ellenfél 3 dobását, és mindhárom alkalommal más játékos jeleskedett • jelenleg a lepattanókért folytatott küzdelem és a dobások „blokkolása” terén megy a legjobban, de ezen is javítani kell. Az internetes használat ennek az igének egy másik, a Duomenyne-ban nem rögzített jelentését is mutatja: „tetőt biztosítani, tetőként szolgálni – befolyásos védelem, amelyre nem mindig törvényes cselekmények végrehajtásához vagy tevékenység szervezéséhez van szükség” (a Duomenynas maga ezt a 12 tető szót így határozza meg): a szovjet milícia neveltje, hamis patrióta, aki az uralkodó klán érdekeit védi, és eltussolja az általuk elkövetett bűncselekményeket„védelmet nyújt” • elmesélte, hogy ha a céghez valaki azért ment be, hogy „védelmet kérjen” (vagyis bizonyos díj ellenében megvédjék más bűnözőktől), a striciből lett védelmező felhívta a rendőrséget, a rendőrök pedig hamarosan megjelentek és rendezték a konfliktust stb. Érdekes, hogy az első lexéma (a kosárlabda-szakkifejezés) absztrakt főnévi alakját nem találták meg az internetes használatban, míg a második (a jogi területhez tartozó) alakból 2016. 06. 04-én mintegy 2050 találatot találtak (ebből 90 nem ismétlődő), például: igen furcsa álláspont, amely inkább a hírhedt szovjet bűnüldöző szervek bűnözőknek nyújtott védelmére emlékeztet • Dalia Grybauskaitė ellen impeachmentet indítanak a Seimasban N. Venckienė „védelmezése” miatt – így taktikázott néhány befolyásos volt bíró és ügyész stb. NORMATIVITÁS „[...] A köznyelvi litván nyelv szótára [...] a nagyközönségnek szánt normatív kiadvány lesz, amelynek célja a mai köznyelvi litván nyelv szavainak helyes használatát bemutatni” (Liutkevičienė 2010: 141). Ezért a Szótárba korántsem kerülhet be az Adatbázis valamennyi neologizmusa. A Duomenyno neologizmusainak normativitására vonatkozó adatokat az adatbázis három mezőjében kell keresni: „funkcionális árnyalatok”, „normatív információ”, valamint „egyéb változatok (ha vannak) és kodifikációs státuszuk” (Miliūnaitė 2015: 173). Nem mindig tartalmaz mindhárom adatot; olykor az adott neologizmus vagy új szójelentés kodifikációjának tisztázásához elegendő, ha valamelyikükben szerepel bejegyzés 11 A kosárlabdában azonban nincs benne a stogas ‘az ellenfél kosárra dobásának megakadályozása a labda levegőben történő leütésével, blokk’ kifejezés (vö. http://www.zodynas.lt/jaunimo-zodynas/S/stogas; megtekintve: 2016. 07. 12.). E meghatározás alapján nyilván pontosítani, konkretizálni kellene a blokkolás meghatározását is – így nevezik az ellenfél labdájának nem akármilyen kiütését. 12 Vö. stogas 1. krim. ‘védelem, pártfogás’ (Zaikauskas 2007: 142). Straipsniai / Articles 81 DAIVA MURMULAITYTĖ az egyikükben, mondjuk, a „zsargon” minősítés funkcionális árnyalatainak mezőjében (például: feikinti ‘hamisan bejelenteni; becsapni’). TÁBLÁZAT. Neologizmusok kiválasztása a Szótárba a Duomenyno kodifikációs értékelései alapján113 ND BŽ 1. normatív, használható bevásárlás sárkányozni (norm., használatos) + 2. nem normatív; nem ajánlott; kerülendő; szleng; idegen szó; jövevényszó vizsgáztatni (nem normatív) különcködni (nem normatív, zsargon) trollkodás (nem normatív, zsargon) látás (nem ajánlott, nem normatív) chillezni (nem ajánlott, zsargon, nem normatív) bekajálás (zsargon) kattintani (nem használt jövevényszó) szabadúszózni (nem használt idegen szó, nem normatív) − 3. nem kodifikált dekriminalizálás dietentis bódulni14 (nem kod., szleng) ? 4. 0 a tisztítani, illattal átitatni + b užknisti (sl.), nugrybauti (sl.) ? Az 1. táblázatban látható, hogyan jelölik vagy nem jelölik négyféleképpen az új szavak (nem)normativitását az Adatbázisban: • a változat státuszának mezőjébe a „normatív” bejegyzésével és/vagy a kodifikáció „használható” jelölésével (az 1. táblázat sora), • a nem normatív jelleget a fent említett adatbázismezők mindegyikében vagy néhányában különféleképpen jelölve (2. sor), • annak rögzítésével, hogy az új szó még nincs kodifikálva (3. sor), vagy • egyáltalán nem közölve semmilyen információt erről a kérdésről (4. sor). A táblázat utolsó oszlopa azt mutatja, hogy mely csoportok új szavai kerülhetnek (+), illetve nem kerülhetnek (−) be a Szótárba. A kérdőjellel jelölt eseteket egyenként külön kell megvizsgálni. 13 A táblázatban használt rövidítések: nem kod. – nem kodifikált, nem norm. – nem normatív, nem ajánl. – nem ajánlott, nem használ. – nem használatos, norm. – normatív, kölcs. – kölcsönszó, szl. – szleng, ideg. – idegen szó, használ. – használható, zsarg. – zsargonizmus. 14 Ennek az új szónak a szócikk-kivonatában svaigimas nincs feltüntetve a „nem kodifikált” minősítés; csak a funkcionális árnyalatok mezőjében van szlengként megjelölve (megtekintve: 2016. 07. 01.). 82 Acta Linguistica Lithuanica LXXV Naujažodžių duomenyno leksika pakeliui į Bendrinės lietuvių kalbos žodyną A 4. sor két részre (a és b) oszlik, bemutatva azt a kettős helyzetet, amikor a szótárírónak kell döntenie egy neologizmus vagy egy új szójelentés normatív jellegéről, miközben az Adatbázisból nem kap erre vonatkozó információt. Egyes esetekben nem merül fel probléma (4a sor): például egyértelmű, hogy a gryninti szó új jelentése: „készpénzre vált (pénzről, értékpapírokról stb. szólva)”, illetve az įkvipti szóalkotás: „illatossá válik, átveszi az illatot” normatív, és felvehető normatív szótárba (ha megfelel a szavak kiválasztásának egyéb kritériumainak). Más esetekben nehezebb a helyzet (4b sor), amikor az Adatbázisban nincs konkrét, egyértelmű vagy semmilyen információ az adott neologizmus normatív jellegéről. Például az užknisti szó új, szlengnek minősülő jelentéséhez („kihoz valakit a sodrából; halálosan idegesít”) az Adatbázis a következő megjegyzést fűzi a felhasználóknak: „széles körben elterjedt szlengszó, a köznyelvbe való bekerülés határán”. A Nugrybauti esetében (úgy tűnik, hasonló esetről van szó – új, szintén szlengnek minősülő jelentés: „eltéved, elkóborol (átvitt értelemben is)”) ilyen megjegyzés nincs. A szótáríróknak el kell dönteniük, hogy az užknisti esetében már átlépte-e a köznyelvbe való bekerülés határát, illetve lehet-e e szó analógiájára támaszkodni az nugrybauti normatív jellegének megítélésekor; ha nem, akkor mi akadályozza meg, hogy normatívnak tekintsék őket. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy származékszavakról van szó, amelyek képzésileg a megfelelő igekötő nélküli igékkel állnak kapcsolatban, és amelyeknek valószínűleg saját származékaik is vannak (pl.: nugrybavimas, grybauti, grybavimas, nusigrybauti, nusigrybavimas; užknisimas, užknisėjas, –a, knisti, knisėjas, knisimas15 és így tovább), amelyeket (mindegyiket, és 15 Egyiket sem tartalmazza az Adatbázis, noha az internetes használatban előfordulnak: 2016. 07. 01-jén a elkalandozás kifejezésre 5850 példát találtak (130 ismétlődés nélkülit): nem szeretem a kísérleti filmet, és elkalandozás a videoklip stílusa felé • de térjünk vissza a témához, mert megint elkalandozás lesz:) • népszerű hollywoodi filmek elkalandoztál • és az az elkalandozás pénzben kifejezve – 27 000 litas a zsebemből • remélhetőleg a fórum résztvevői nem haragszanak meg a mi elkalandozásunk miatt, a moderátorok majd rendet tesznek • ne támadjátok a bírákat, tévelygéseket rendszerint az eljárási törvényekben meghatározott módon lehet megfellebbezni, és amúgy is komolytalannak tűnik (mindannyian tévelygünk néha) és így tovább; eltévelyedés – 4678 (99): szerintem elég jó, a Star Gate Atlantisról pedig nem is követem, mert ott már aztán tényleg teljes tévút lekerült a műsorról, mert már nincsenek meg a főszereplők • úgyhogy a Kurier a hangzatos címeivel és tévelygéseivel, megint PRO SONA • a lány megpróbálja megtörni a vasúttörténeti szakértőnőt, de teljesen mellémegy totálisan mellékvágányra fut • aki az őt érdeklő dologról akar olvasni, annak a fórumozók el-kalandozásait és hasonlókat is el kell olvasnia. Íme még néhány használati példa a másik említett szóalkotási család szavaival: bosszúság – egy spamet tartalmazó üzenet egyszerűen spam, négy azonos üzenet már a fórum szennyezése és az emberek bosszantása • nos, akkor két lehetőség marad: abbahagyni a popzene miatti bosszankodást, és tovább hallgatni a kereskedelmi rádióadókon, vagy bekapcsolni a StartFM-et • ha ezt már a bosszankodásig (hívogatásig) viszik bosszantó, akár kétpercenként, akkor valóban feljelentheti az előfizetőt a szolgáltatónál • a sorrendnek a következőnek kellene lennie: először elolvassuk a törvényt, aztán véleményt nyilvánítunk és bosszankodunk; idegesíteni – ezt a „hibát” korábban elnéztétek egymásnak, most viszont ők kezdenek benneteket „idegesíteni“ • engem hogyan bosszant, hogy a kerékpárutakat cikcakkban odafirkálták a járdákra • számomra a leginkább idegesítő évszak a tél; idegesítő ember – a szemed láttára hatalmas írást fogok ebbe a rovatba írni arról, hogy milyen rettentően igazságtalan hazug vagyok, és hogy elmebeli idegesítő ember; az agymosás – nem oroszországi hírek, hanem szokásos propagandisztikus agy-mosás • nem kell reagálni némelyek ész-bontásaira, és mindkettőjük számára minden rendben lesz. Straipsniai / Articles 83 DAIVA MURMULAITYTĖ a többi szót is meg kell vizsgálniuk a szótár készítőinek szemantikai, használati gyakorisági, normativitási és egyéb szempontokból, hogy megalapozottan vehessék fel őket a normatív szótárba, vagy utasíthassák el a felvételüket. Ezért az Adatbázis jelentősége és fontossága a lexikográfiai munkában egyre nyilvánvalóbbá válik, mivel azt várják tőle, hogy a lehető legfrissebb és normatív szempontból leginkább szakmailag megalapozott információkat tartalmazza. Az Adatbázis bevezetője azt tanácsolja azoknak a felhasználóknak, akik új szót keresnek vállalkozásuk vagy termékük elnevezésére, hogy olvassák el a megjegyzéseket is arról, „hogy az Önnek tetsző szó megfelel-e a köznyelvi litván nyelv normáinak” (http://naujazodziai.lki.lt/Index.asp?Apie_duomenyna). A szótár készítői szintén támaszkodnak erre a hasznos és számukra nélkülözhetetlen információra, és azt remélik, hogy az Adatbázisban idővel egyre több neologizmus státusza változik „nem kodifikált”-ról „normatív”-ra vagy „nem normatív”, „nem ajánlott” státuszra. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK 1. A litván nyelv neologizmusainak adatbázisa azon kevés, szakszerűen gyűjtött és gondozott lexikográfiai forrás egyike, amelynek fő célja az új lexikai jelenségek idejében történő észlelése és rögzítése, normatív jellegük megállapítása, valamint nyelvhasználati ajánlások adása. Adatai nélkül nehéz volna elképzelni a mai litván nyelv bármely szótárát. 2. Az Adatbázis adatai nem vihetők át, és nem is szabad őket vakon átvinni a szótárakba. Csupán alapanyagul szolgálnak a további használati kutatásokhoz és a módszeres lexikográfiai feldolgozáshoz. Az, hogy az Adatbázisból hány és milyen neologizmus kerüljön egyik vagy másik szótárba, az adott szótár céljától, terjedelmétől, rendeltetésétől és szerkesztési elveitől függ. 3. A köznyelvi litván nyelv szótára a mai litván nyelv normatív értelmező szótára. Az Adatbázisból normatív új lexikai elemeknek kell bekerülniük. Ezért az Adatbázis címszóanyagának nagy, nem normatív része (idegen szavak, zsargon, szleng, a nem kodifikált lexika egy része stb.) nem való ebbe a szótárba. Ritka használatuk miatt az egyedi, szerzői szóalkotások és alkalmi szóalkotások sem kerülnek bele. 4. Annak eldöntésekor, hogy egy neologizmus bekerülhet-e a Szótárba, ellenőrzik és pontosítják a szó szemantikai szerkezetét, jelentésmeghatározásait, szóalkotási kapcsolatait, származékainak használatát stb. Ebbe a szótárba csak kellően gyakori, szélesebb használati körű neologizmusok vehetők fel (nem szakspecifikus terminusok). 5. Az Adatbázis adatainak a Szótárban való felhasználásakor figyelmet kell fordítani a visszaható származékokra, a neologizmusok többértelműségére és a meghatározások megfogalmazására. 6. A Szótárban az igék mellett következetesen szerepelnek a kiválasztási kritériumoknak megfelelő, szabályos képzésű elvont főnevek. Ezért ha úgy döntenek, hogy felveszik a Szótárba az Adatbázisban talált új igét vagy annak elvont főnévi származékát, amelyet a következő képzővel képeztek 84 Acta Linguistica Lithuanica LXXV Naujažodžių duomenyno leksika pakeliui į Bendrinės lietuvių kalbos žodyną -imas / -ymas; meg kell vizsgálni a pár másik tagjának esetleges meglétét és használatát is. Ha az utóbbi megfelel a Szótár említett kiválasztási kritériumainak (normatív jelleg, használati gyakoriság, elterjedtség stb.), akkor azt is fel kell venni a szótárba. 7. Az Adatbázis bevezetőjében, miután felsorolja, milyen jellegű információkat gyűjt, a következő megállapítás szerepel: „Az Adatbázis tehát több mint szótár: többek között hiteles használati példákkal (a források megjelölésével) és fényképekkel illusztrált.” (http://naujazodziai.lki.lt/Index.asp?Apie_duomenyna). Talán pontosabb volna azt mondani, hogy ez a szótártól eltérő (más célú, más feladatokat megoldó, különböző funkciókat betöltő és más módon rendszerezett) lexikai adatok és a róluk szóló információk gyűjteménye, amelyből a szótárírók ismereteket merítenek, hogy az új lexikát lexikográfiai kiadványokban mutassák be. Ahhoz, hogy ez megfelelően történjen, többek között az Adatbázisban összegyűjtött, eltérő mértékben bőséges és részletes információk kiegészítésén és pontosításán is dolgozni kell. E munka eredményeinek idővel a jelenlegi használatot tükröző, rendszeresen összeállított szótárakban kell megjelenniük. Ezek a maguk részéről ugyancsak hasznára válhatnának ugyanennek az Adatbázisnak, például az új szavak szemantikai szerkezetének, meghatározásainak stb. pontosításával. Röviden: ha az Adatbázis „a nyelvtudományi munkák eszköze (hasznos a lexikológusoknak, lexikográfusoknak és nyelvi normákkal foglalkozóknak), valamint hasznos tényanyaggyűjtemény” (ibid.), akkor a Szótárnak az egyik kézikönyvének kellene lennie. I R O D A L O M DLKG – A mai litván nyelv grammatikája, szerk. Vytautas Ambrazas. 2., javított kiadás. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1996. Liutkevičienė Danutė 2010: Bendrinės lietuvių kalbos žodyno struktūra, tikslai ir perspektyvos. – Kalbos kultūra 83, 141–150. Liutkevičienė Danutė, Naktinienė Gertrūda, Vosylytė Klementina 2010: Veiksmažodžiai ir jų abstraktai Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. – Leksikografija ir leksikologija 2. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 235–251. Miliūnaitė Rita 2015: Naujažodžių atranka ir pateikimas „Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne“. – Leksikografija ir leksikologija 5. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 161–184. Murmulaitytė Daiva 2000: Vedinių pateikimas Dabartinės lietuvių kalbos žodyno pamatinių žodžių straipsniuose. – Acta Linguistica Lithuanica 42, 141–159. Straipsniai / Articles 85 DAIVA MURMULAITYTĖ Murmulaitytė Daiva 2012: Vedinių pateikimo sistemiškumas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. – Kalbos kultūra 85, 71–91. Urbutis Vincas 1978: Žodžių darybos teorija. Vilnius: Mokslas; 2-asis leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2009. Zaikauskas Egidijus 2007: Kalbos paribiai ir užribiai: lietuvių žargono žodynėlis. Vilnius: Alma littera. ŠALTINIAI BŽ – rengiamas Bendrinės lietuvių kalbos žodynas. Redaktorių kolegija: Danutė Liutkevičienė (vyr. redaktorė), Gertrūda Naktinienė, Ritutė Petrokienė, Dovilė Svetikienė, Klementina Vosilytė, Jolanta Zabarskaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2013–2015. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt. DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Kaunas: Kauno Vytauto Didžiojo universitetas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/index.jsp. DŽe – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas: šeštas (trečias elektroninis) leidimas, vyr. red. Stasys Keinys. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2006; internetinė versija, 2011. Prieiga internete: http://dz.lki.lt. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas 1–20, 1941–2002, elektroninis variantas, redaktorių kolegija: Gertrūda Naktinienė (vyr. red.), Jonas Paulauskas, Ritutė Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, Jolanta Zabarskaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008. Prieiga internete: www.lkz.lt. ND – Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas. Internetinė duomenų bazė, sud. Rita Miliūnaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://naujazodziai.lki.lt. Jaunimo žodynas. Prieiga internete: http://www.zodynas.lt/jaunimo-zodynas/. American Heritage Dictionary. Prieiga internete: http://americanheritage.yourdictionary.com/. Vocabulary.com. Prieiga internete: https://www.vocabulary.com/dictionary/lyophilize. Your dictionary. Prieiga internete: http://www.yourdictionary.com/. Wikipedia. The Free Encyclopedia. Prieiga internete: https://en.wikipedia.org/wiki/. Webster's New World College Dictionary. Prieiga internete: http://websters.yourdictionary.com/. 86 Acta Linguistica Lithuanica LXXV Naujažodžių duomenyno leksika pakeliui į Bendrinės lietuvių kalbos žodyną The Lexis of the Database of Lithuanian Neologisms Is on Its Way to the Dictionary of Standard Lithuanian SUMMARY The Database of Lithuanian Neologisms is a unique source for the Dictionary of Standard Lithuanian (Bendrinės lietuvių kalbos žodynas) satisfying the needs of dictionary compilers who update the dictionary on a regular basis and for that purpose require information about all new lexis and its codification. The two databases of the lexicon differ in their aims, goals, functions, methodological principles of compilation and data selection, structure, and system. Before entering the Dictionary, the materials of the Database should be lexicographically processed. When investigating the Database, an attempt was made to identify the way of neologisms to the Dictionary; what should be taken into consideration by dictionary compilers when adjusting the data of the Database for the purposes of the Dictionary. To pursue the aims of the investigation, verbs and their suffixal derivatives were selected, namely, deverbal abstract nouns derived with the help of the suffix -imas/-ymas. They include neologisms, such as new coinages, borrowings and hybrids, and already existing words which have acquired new meanings. It was established that to be able to decide which neologisms should be included in the Dictionary, some important aspects have to be taken into consideration, such as the regularity of deriving abstract nouns from verbs, reflexive derivatives, polysemy, meanings of neologisms and their definitions as well as normativity. Despite that in theory the above abstract nouns can be derived from any verb, in case of neologisms such abstract noun–base verb pairs are actually used in about ¾ of all potential cases. In the Database, only about 17–25%, i.e. no more than ¼ of the above group of neologisms, are given in pairs, including base verbs and derived abstract nouns. When deciding whether a neologism should be included in the Dictionary, from a lexicographer’s point of view, the pairs verb–abstract noun derived with the help of the suffix -imas/-ymas should be treated together, even if the Database fails to give one member of the pair. In a similar way, simple and reflexive verbs and abstract deverbal nouns should be investigated. The definitions of the Database are the starting point when writing dictionary entries. On the basis of actual usage attested in the Database and found in other sources, the definition of meaning is updated by broadening or narrowing it, or starting another definition. It is often identified that a neologism has more meanings than attested in the Database or several lexemes could be treated as one by suggesting a more abstract definition. A dictionary performs a normative function; therefore, a large part of neologisms treated in the Database as non-normative, unacceptable, jargon, loans and borrowings are not transferred to the Dictionary. Straipsniai / Articles 87 DAIVA MURMULAITYTĖ Not all neologisms discussed in the paper should be included in the Dictionary; selection criteria include more than just innovativeness and normativity of the lexis. They also cover such aspects as purposefulness, frequency and spread of use, etc. The paper takes a broader perspective and seeks to demonstrate that the information of the Database should be updated and processed before it becomes part of a dictionary, not necessarily the Dictionary of Standard Lithuanian. Presumably, the results of the investigation could contribute to establishing more rigid lexicographic principles when dealing with verbs and abstract deverbal nouns as well as with words of other lexical fields. Pastaba: Straipsnio anotaciją ir santrauką į anglų kalbą vertė Inesa Šeškauskienė. Įteikta 2016 m. liepos 27 d. DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Lietuva [email protected] 88 Acta Linguistica Lithuanica LXXV