„Naujažodžių duomenyno“ leksika pakeliui į „Bendrinės lietuvių kalbos žodyną“

68 Acta Linguistica Lithuanica LXXV DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas A kutatási irányok: lexikológia és lexikográfia, szóalkotás. AZ ÚJ SZAVAK ADATBÁZISÁNAK SZÓKÉSZLETE ÚTON A KÖZNYELVI LITVÁN NYELV SZÓTÁRA FELÉ The Lexis of the Database of Lithuanian Neologisms Is on Its Way to the Dictionary of Standard Lithuanian ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány célja a Litván nyelv új szavainak adatbázisában bemutatott újabb szókészlet, valamint az ahhoz kapcsolódó információ vizsgálata, továbbá azon alapvető rendszerszintű szempontok feltárása, amelyeket az adatok lexikográfiai feldolgozásakor és különböző szótárakba – elsősorban a Köznyelvi litván nyelv szótárába – való beillesztésekor figyelembe kell venni. Fontos, hogy ez utóbbi céljaiban, feladataiban, funkcióiban, valamint összeállításának és az adatok kiválogatásának módszertani elveiben és rendszerében különbözik az Adatbázistól. Az igéket és azok absztraktumait (az -imas / -ymas képzővel képzett származékokat) vizsgálták, abból a feltevésből kiindulva, hogy a kutatás eredményei legalább részben felhasználhatók lesznek más szókészleti csoportok szavainak lexikográfiai előkészítésében is. Több fontos szempontot állapítottak meg (az igei absztraktumok képzésének szabályossága, a visszaható származékok, a többértelműség, a meghatározások megfogalmazása, a normativitás), amelyek tekintetében a két vizsgált adatbázis, illetve azok rendszerei lényegében különböznek egymástól. Ezeket feltétlenül szem előtt kell tartani az Adatbázis információinak pontosítása, kiegészítése és feldolgozása során, mielőtt azok szótári szöveggé válnának. LÉNYEGES SZAVAK: neologizmusok, szótár, rendszerszerűség, szemantika, igék absztraktumai, lexikográfiai meghatározás. ANNOTÁCIÓ A tanulmány célja a litván neologizmusok adatbázisában található új lexika vizsgálata, valamint azoknak a legfontosabb rendszerszintű tényezőknek az azonosítása, amelyeket figyelembe kell venni a fenti adatbázis adatainak lexikográfiai feldolgozásakor és különböző Tanulmányok / Articles 69 Naujažodžių duomenyno leksika pakeliui į Bendrinės lietuvių kalbos žodyną szótárakba, mindenekelőtt a Standard Litván Nyelv Szótárába (Bendrinės lietuvių kalbos žodynas) való felvételükkor. Az utóbbi az előbbitől céljaiban, feladataiban, funkcióiban, az összeállítás és az adatválogatás módszertani elveiben, felépítésében és rendszerében különbözik. A jelen kutatás az igékre és azok szuffixális származékaira, nevezetesen a –imas/–ymas szuffixumok segítségével képzett elvont főnevekre összpontosít. Feltehetően a vizsgálat eredményei hozzájárulhatnak az olyan szavaknak és más lexikai mezők szavainak szótárba való felvételével kapcsolatos lexikográfiai problémák megoldásához. A vizsgálat such as regular derivational patterns when building abstract nouns from verbs, reflexive derivatives, polysemy, lexicographic entries, normativity; they set the two databases and their systems apart. The aspects are very important when updating and processing inforsorán több fontos szempontot azonosítottak, mation a Litván neologizmusok adatbázisában, mielőtt az ilyen információ egy szótár részévé válik. KULCSSZAVAK: neologizmusok, szótár, rendszerszerűség, szemantika, deverbális elvont főnevek, lexikográfiai definíció. BEVEZETÉS A Standard Litván Nyelv Szótárát (a továbbiakban – Szótár, BŽ) a társadalom két okból várja a leginkább: a címszóállomány megújítása miatt, valamint abban a reményben, hogy megbízható forrása lesz a normatív nyelvnek. A felhasználók többek között azt is szeretnék megtalálni benne, hogy az új normatív lexika szemantikai, grammatikai, hangsúlyozási, stilisztikai, használati területek szerinti és egyéb szempontokból magyarázva legyen. 2011 októberében kezdték létrehozni a Litván nyelv neologizmusainak adatbázisát (a továbbiakban: Adatbázis, ND) – egy nem teljes, folyamatosan változó és bővülő adathalmazt, amelyből a litván nyelv szókincsének használatában bekövetkező legújabb változások láthatók. Ebben „a XX. század végétől a litván nyelvben megjelent és a jelenlegi nyilvános használatban megjelenő új szavakat (jövevényszavakat és új képzéseket), szókapcsolatokat és rövidítéseket, a szavak új jelentéseit, valamint a neologizmusok eredetére, használatára és kodifikációjára vonatkozó információkat gyűjtik” (http://naujazodziai.lki.lt/Index. asp?Apie_duomenyna). Ez a Szótár egyedülálló forrása, amely kielégíti létrehozói több legfontosabb szükségletének kettőjét – hogy ne hagyják figyelmen kívül a legújabb lexikát, és információt kapjanak annak kodifikációjáról. Az Adatbázis létrehozóinak célja „egy olyan adatbázis létrehozása, amelyben folyamatosan lehetne gyűjteni a litván nyelv új szókincsét […], továbbá a litván nyelv használói számára olyan gyakorlati DAIVA MURMULAITYTĖ 70 Acta Linguistica Lithuanica LXXV a szótárírók számára is nagyon hasznos, mivel további információkat nyújt az új szó meghatározásának, használati területének stb. pontosításához. A jelenlegi szakaszban az új szavak fokozatosan kerülnek be az Adatbázisba a 20. század végi – 21. század eleji kodifikációs művek és az új szavakkal foglalkozó tudományos munkák különböző típusainak áttekintése, valamint különféle szövegek olvasása és az új lexika kézi kigyűjtése révén (Miliūnaitė 2015: 170). Figyelmet érdemel, hogy az új szavakat kézzel gyűjtik, így feltehetően az Adatbázisba nem kerülnek be dama, kas aptinkama, privalomai neieškant tos pačios semantinės grupės ar következetesen a használati terület, ugyanazon képzőaffixum vagy képzési fészek új szavai (bár megtalálásuk esetén összekapcsolják őket). Ebben (sok egyéb mellett) különbözik az Adatbázis a Szótártól, amelyben ezeket a szempontokat ellenőrzik a szótár egyik fő jellemzője – a rendszerszerűség – biztosítása érdekében. Taigi, koks Duomenyno naujažodžių kelias į Žodyną? Ką turi atlikti žodynininkai, kaip pritaikyti Duomenyne pateikiamą informaciją, kad šio duomenys információkat nyújtani, amelyek a jelenlegi lexikográfia más forrásaiban nem találhatók meg” (ibid.). Megfelelne-e az autentikus használati tényekkel (forrásaik hivatkozásaival együtt) és fényképekkel való illusztrálás a Szótár céljainak, feladatainak és összeállítási módszertani elveinek? A további megjegyzések egyébként nem kizárólag a Litván köznyelv szótárára vonatkoznak, lényegében bármely lexikográfiai kiadvány létrehozói számára fontosak lehetnek. E kérdések megválaszolása érdekében az Adatbázisban bemutatott igéket és absztraktumaikat – az -imas / -ymas képzővel képzett deverbatív főneveket – vizsgálták. Ezek neologizmusok (új képzések, jövevényszavak, hibridek), valamint új jelentést nyert, már korábban rögzített szavak. Feltételezték, hogy a kutatás eredményei felhasználhatók lesznek más lexikai csoportok szavainak lexikográfiai feldolgozására is. Megállapították, hogy a következő szempontok fontosak: • az igéből képzett absztrakt főnevek képzésének szabályossága, • visszaható jelleg, • meghatározások, • többértelműség, • normativitás. IGÉBŐL KÉPZETT ABSZTRAKT FŐNEVEK SZÓALKOTÁSI SZABÁLYOSSÁG 1. 2016. 04. 01-jén az Adatbázisban 271 igei főnévi igenév és 92, az -imas / -ymas képzővel létrehozott igei absztraktum szerepelt. A kutatás során (2016 júniusáig) az Adatbázis további két főnévi igenévvel (paguglinėti, užkoučinti) és egy absztraktummal (pakoučinimas) bővült. Az alábbiakban közölt kutatási adatok többnyire százalékosak, így próbálva egy ideig stabilabb statisztikai képet kialakítani, mivel az Adatbázis folyamatosan bővül, ezért az abszolút számok gyorsabban változnak. Cikkek / Articles 71 Naujažodžių duomenyno leksika pakeliui į Bendrinės lietuvių kalbos žodyną Néhány új szó nem egy, hanem 2–3 jelentéssel rendelkezik, pl.: kabliuoti kamuolį kabliu krepšinyje’; 2. ‘patraukti’; 3. ‘priekabiauti’ (apie 4-ąją reikšmę žr. daugiareikšmiškumo skyrelyje); pozicionavimas 1. ‘rinkodaroje – tam tikros prekės ar organizacijos įvaizdžio kūrimas, orientuojantis į tam tikrą tikslinę grupę ir siekiant įsitvirtinti tarp konkurentų’; 2. ‘kokio nors asmens įvaizdžio kūrimas’, taigi iš viso tirta 280 veiksmažodžių leksemų ir 94 veiksmažodžių 1. ‘az absztraktumot létrehozni a lexémából. 2. Az Adatbázisban az -imas / -ymas képzővel létrehozott igei absztraktumoknak csupán egynegyedéhez (25 százalékához) tartozik alapszóként szolgáló ige, pl.: aitvaravimas – aitvaruoti, barmenavimas – barmenauti, dykumėjimas – dykumėti, gryninimas – gryninti, klubinėjimas – klubinėti, skaitmeninimas – skaitmeninti, trolinimas – trolinti, apšildymas – apšildyti stb. Az internetes használat azt mutatja, hogy valójában az ilyen párok mintegy 74%-ban fordulnak elő, vagyis ténylegesen használják a Duomenynasba fel nem vett banalizavimas, gražulėjimas, įgalūninimas, išsikūnijimas, mas, nureligėjimas, nusvaigimas, pasidūzginimas, pasisėdėjimas, persemantizavimas, keistėjimas, nukrikščioniškėjimas, sumamėjimas, vaiduokliavimas, vokavimas, žalinimas és más absztraktumokat, valamint a banalizuoti, gražulėti, įgalūninti, išsikūnyti, keistėti, nukrikščionėti, nureligėti, nusvaigti, pasidūzginti, pasisėdėti, persemantizuoti, sumamėti, vaiduokliauti, vokuoti, žalinti stb. alapszolgéket. Ugyanez mondható el a kölcsönzött tövű, általában nem ajánlott aplaudinimas, apsišopinimas, kliksėjimas, pasikoučinimas stb. szavakról is, amelyeknek az interneten használják az aplaudinti, apsišopinti, kliksėti, pasikoučinti stb. alapszavait. A Duomenynasban nem szerepelnek. Hasonló helyzet látható fordított irányban is, vagyis annak vizsgálatakor, hogy a Duomenynas igéinek hány százalékához tartozik ebben a forrásban saját absztraktum, illetve hogy az ilyen alapszavak és absztraktumaik közül ténylegesen hány párt használnak. Mivel a Duomenynasban összességében több főnévi igenév van, mint az -imas / -ymas képzővel alkotott igei absztraktum, ezért azoknak a főnévi igeneveknek az aránya, amelyekhez a Duomenynasban megfelelő absztraktum tartozik, alacsonyabb (17%), mint az alapszóval rendelkező absztraktumoké (min. 25%). Az internetes használat azt mutatja, hogy további 54%-uk a Duomenynasban szereplő igéknek (aiškiaregiauti, alkoholiauti, atsitapatinti, atskambinti, atvirauti, audituoti, debatuoti, dekupažinti, dietintis, donuoti, feminizuoti, grilinti, guglinti, homoseksualizuoti, įbūtinti, įdrauginti, įmuziejinti, įsipatoginti, isterikuoti, išgryninti, išmanėti, į(si)tinklinti, kabliuoti, kriminalizuoti, levituoti, lobuoti, maskulinizuoti, monetizuoti, naviguoti, nomenklatūrėti, nujautrinti, numokyti, nuotykiauti, nutekinti, paguglinti, papirinti, paprieskoniuoti, pasikultūrinti, persipuošti, pramogėti, radikalizuoti(s), seneliauti, struktūruoti, suarabėti, sucivilinti, sugrėsminti, suradikalėti, surobotėti, susisvarbinti, vienišiauti, žaliavalgiauti stb., valamint a normától eltérő feikinti, išsikalinėti, laikinti, nuherojinti, nusiselfinti, perspjauti, DAIVA MURMULAITYTĖ 72 Acta Linguistica Lithuanica LXXV replikuoti, selfintis stb.) olyan ténylegesen használt, de a Duomenynasban nem rögzített absztraktumokkal rendelkezik, ezért általában megállapítható, hogy az ilyen párok használati aránya körülbelül 70%. Összefoglalva talán kijelenthető, hogy a jelenlegi nyelvben az új igék 70–75 százalékát saját absztraktumaikkal, az -imas / -ymas képzős származékokkal együtt használják1. Tehát bár elméletileg ezekkel a képzőkkel minden igéből képezhető származék, az új szavak esetében az ilyen absztraktum–alapige párok ténylegesen mintegy ¾ arányban használatosak. A korpuszban a vizsgált csoport új szavainak mindössze 17–25 százaléka, azaz legfeljebb ¼-e szerepel párban – saját, említett képzésű absztraktumával együtt szereplő igeként. Nyilvánvaló, hogy a ténylegesen használt „ige – absztraktuma, az -imas / -ymas képzős származék” párok tagjai közül korántsem mindegyik került be a Korpuszba. 3. Žodyne aptariamosios darybos veiksmažodžių abstraktai pateikiami (tiek pateikimo formos, tiek abstraktų atrankos požiūriu) visiškai kitaip nei Dabartia litván nyelv szótárában (a továbbiakban – DŽ) (a különbségekről és az új bemutatás előnyeiről lásd Murmulaitytė 2000, Murmulaitytė 2012, Liutkevičienė, Naktinienė, Vosylytė 2010). „Különösen fontos, hogy az igék absztraktumainak bemutatásakor a BŽ forrásai […]” (Liutkevičienė, Naktinienė, Vosylytė ne tik laikomasi sistemiškumo principo, bet ir atliekamas gana išsamus kiekvieno konkretaus žodžio leksikografinis tyrimas remiantis svarbiausiais duomenų 2010: 246). Tehát az absztraktum 1 Külön nem vizsgálták, és nem vették figyelembe, hogy a pár melyik tagja jelent meg vagy jelenhetett meg előbb a litván nyelvben. Általában úgy tartják, hogy saját szavak alkotásakor rendszerint először egy új ige jön létre, és abból képezik az absztraktumot (dykumėti → dykumėjimas). Lehetséges azonban a fordított sorrend is – először (talán terminusként) kölcsönzik, lefordítják, adaptálják vagy analógia útján létrejön az ige absztraktuma, később pedig a használat számára magára az igére is szükség lesz, amely feltehetően tudat alatt jelen volt az absztraktum létrejöttekor, de ténylegesen nem használták. Vö. a megfelelő igékkel nem rendelkező, az Adatbázisban nem szereplő pelėdžiavimas ‘internetes szórakozás – szokatlan módon (bagolyként guggolva) való fényképezkedés és a fényképek terjesztése’, továbbá minden bizonnyal az egyedi szerzői automobilinimas ‘az óváros autókkal való eltorlaszolása’ és más egyedi alakok (bár az Adatbázisban nincsenek így megjelölve): reitingėjimas ‘a rangsorok túlhangsúlyozása; ‘kísérlet arra, hogy mindent rangsoroljanak, amit csak lehet’, subankinimas ‘a készpénzes fizetés korlátozása e funkciónak közvetlenül a bankokon keresztül történő elvégzésével’. Előfordul, hogy egy absztrakt főnév vagy más származékszó új jelentést vesz fel, miközben alapjául szolgáló (formai szempontból) igéje ebben az új jelentésben mintha nem is használatos volna, vagy csak szórványosan fordulna elő. Például már megszokott szlengszavak az atsilupęs, -usi ‘a környezetében nem tájékozódó, elmaradott’, atsilupėlis, atsilupėlė ‘aki a környezetében nem tájékozódik, elmaradott’, atsilupimas ‘a környezetben való tájékozódás hiánya, elmaradottság’, azonban az alapul szolgáló atsilupti ige ragozott alakjai ebben a jelentésben gyakorlatilag nem hallhatók és nem láthatók (minden bizonnyal már maga az említett melléknévi igenév is melléknévvé vált). Hasonló a helyzet az atsipūtęs, -usi ‘ellazult, feszültség nélküli’ esetében is – aligha támaszkodik ez a (melléknévvé vált?) melléknévi igenév az LKŽe-ben megadott atsipūsti ige ‘pihenni, felüdülni’ jelentésére, vagy a DŽe-ben közölt valamelyik jelentésre: 1. ‘lélegzethez jutni’; 2. ‘egy keveset pihenni’. Másfelől az atsilupti szócsalád esetében még több igei származékszó megjelenését is nehéz volna megmagyarázni alapul szolgáló igéjük hiányában. Ahhoz, hogy erre és a vele kapcsolatos kérdésekre konkrétabban lehessen válaszolni, különálló, alapos kutatásra van szükség, amely nyilvánvalóan nemcsak a vizsgált csoport szóképzésileg kapcsolódó szavait foglalja magában. Straipsniai / Articles 73 Naujažodžių duomenyno leksika pakeliui į Bendrinės lietuvių kalbos žodyną nem kerülnek be automatikusan a Szótárba abból kiindulva, hogy ezeknek az absztraktumoknak a képzése szabályos, vagyis az ilyen absztraktumokat gyakorlatilag minden igéből létre lehet hozni (Urbutis 1978: 100), amint az feltehetően a DŽ esetében történt. Mindazonáltal, figyelembe véve az említett képzési szabályosságot, amikor úgy döntenek, hogy egy új igét felvesznek a Szótárba, szükségszerűen megvizsgálják annak struktūra, vartojimo dažnumas ir paplitimas, normiškumas ir kt. Jei veiksmažodžio abstraktas atitinka įprastus atrankos kriterijus, formuojamas atskiras jo žodyninis straipsnis, kuriame, kaip ir kitų žodžių atveju, pateikiama su antraštiniu absztraktumhasználatát is, tisztázzák az utóbbi szóhoz kapcsolódó morfológiai, akcentológiai, szemantikai, stilisztikai stb. információkat. Így a Korpusz használatakor a Szótár egyik forrásaként, és amikor úgy döntenek, hogy a Szótárba felvesznek egy vagy másik, benne rögzített igét, annak absztraktumának2 használatát is meg kell vizsgálni. És fordítva – ha a Korpusz csak az absztraktumot tartalmazza, de annak alapigéjét nem rögzíti, a szótárírónak az utóbbi használatának is utána kell néznie. Ezért a „ige – annak absztraktuma, az -imas / -ymas igeképzői toldalék képzett szava” képzési párokat lexikográfiailag együtt kell vizsgálni. A Korpuszban (az eltérő célok, feladatok és összeállítási módszertan miatt) ilyen eljárást nem végeznek. Ez nyilvánvaló azokban az esetekben, amikor a benne rögzített absztraktum megtalálása után, és annak alapigéje iránt érdeklődve kiderül, hogy az utóbbit gyakran használják, a Google keresőrendszere több száz, sőt akár több ezer használati példát is talál (az ismétlődésekkel együtt számolva). Például az Adatbázis a struktūruoti ‘strukturálni, struktúrát létrehozni’ igét közli ([…] a mai hallgató nem tud tanulni – sem a munkaidejét, sem az információt nem strukturálja […]). A struktūravimas absztraktum használati példáiból 2016. 07. 01-jén 7400-at találtak (az ismétlődés nélküliek száma – 175), pl.3: a könyv strukturálása világos és kényelmes • a történelem ismerete és azok strukturálása • […] Litvánia és Lengyelország kapcsolatainak politológiai strukturálása • a nap megtervezése és strukturálása • ezek az órák segítik a tanulók strukturálási és formalizálási készségeinek fejlesztését, az algoritmikus gondolkodás kialakítását • ezenkívül fát is öregbítek – strukturálok (a faerezet strukturálásában • strukturálási vimą) išryškinant medžio struktūrą • tekstas, pasak R. Barthes‘o, yra „ne struktūra, bet struktūravimas, ne daiktas, bet darbas ir žaidimas • muzikos prasmė glūdi jos módszer – a résztvevő tevékenységét korlátozzák, speciális utasításokat adnak, zenét vagy hangszereket választanak ki, megadják a tevékenységtípusokat • a képek felhasználhatók a tudat terének strukturálására • egy szerszám és három speciális kefe – strukturáláshoz, köztes csiszoláshoz és polírozáshoz 2 A más képzőkkel vagy végződésekkel, például -is, -esys, -ulys, -yba, -smas, -sena, -ynės képzett absztraktumok; -a, -is, -as stb. (DLKG 1996: 94–100) képzése nem ennyire szabályos, ezért esetükben az ilyen kötelező vizsgálat nem célszerű. 3 Internete rasti vartosenos pavyzdžiai pateikiami netaisyti, vienas nuo atskirti stambiais taškais (•). Aptariamasis žodis juose paryškinamas, kupiūruotos vietos žymimos […]. DAIVA MURMULAITYTĖ 74 Acta Linguistica Lithuanica LXXV • a tankönyv szövege egységes, kiemelések, elkülönítések, strukturálások stb. nélkül. A példák változatossága és a többes számú alakok használata arra utal, hogy az absztraktum esetében valószínűleg e szó egynél több jelentését is meg lehetne különböztetni (ebben az esetben szemantikailag magát az alapigét is további vizsgálatnak kellene alávetni annak tisztázására, hogy nem szükséges-e annak jelentését is pontosítani). Hasonló munkát kellene végezni fordított irányban is – ha az Adatbázisban van absztraktum, például a sumamėjimas ‘az anyai lét abszolutizálása, elhatárolódás az élet egyéb dolgaitól’, de nincs meg az alapigéje, ez esetben a sumamėti4, akkor az utóbbi használatát is tisztázni kell. Különféle alakokban fordult elő: a nők, miután gyermeket szültek, félnek „anyává válni” • nem kell teljesen anyává válni és mást sem látni, csak a csecsemőt • egyesek vonzóak maradnak, mások nem annyira, egyesek „anyásodnak”, vagy akár öregasszonyossá válnak, mások meg kisasszonyok maradnak • egyszerűen ha a fiatalabb lányok közé tartozol és kisbabád születik, akkor automatikusan anyásodsz, és nagyon sokat kezdesz beszélni az anyák ügyeiről […] • a feministák nem vetik meg az anyaságot, nem értenek egyet azzal, hogy a nő teljesen anyává váljon, és többé ne legyenek céljai és törekvései • helyesen, kitalálták – ezek reménytelenül anyásodott, csalódott háziasszonyok • minden anyát várunk, „anyásodottakat” és kevésbé anyásodottakat egyaránt • úgy írtam, mint egy igazi „anyásodott” :))) stb. Miután megállapítást nyert, hogy az Adatbázisban nem szereplő „ige – annak absztrakt főneve” pár egyik tagját használják, további vizsgálata a Szótár szócikkei megírásának szokásos rendje szerint folyik – az adott szó használatának gyakoriságát, normativitását, elterjedtségét stb. vizsgálják. Előfordulhat, hogy az Adatbázisban nem rögzített, de a kiegészítő keresés során megtalált szó mégis túlságosan ritka vagy alkalmi. Ebben az esetben világossá válik az Adatbázis és a nyną jis vis dėlto, matyt, trauktinas, o į Žodyną – ne. Priežastis – skirtingi šių Szótár mint két lexikai gyűjtemény közötti különbség: az Adatforrások feladatai és funkciói. Az Adatbázisban az a legfontosabb, hogy ne maradjon ki az új tény, a Szótárban viszont ennek a ténynek kellően gyakorinak, meghonosodott használatúnak és világos szemantikai szerkezetűnek kell lennie. És ami nagyon fontos – normatívnak. VISSZAHATÓ KÉPZETT SZAVAK Az új igék és absztrakt főneveik kapcsolatának, használatának és az Adatbázisban való rögzítésének vizsgálata során megfigyelték, hogy az gyakran az egyszerű igét adja meg (például feisbukinti ‘nem konkrét jelentésű ige, amely a feisbuku közösségi hálózathoz kapcsolódik’, nugrybauti ‘elkóborolni (átvitt értelemben is)’ stb.), de nugrybauti ‘elkóborolni (átvitt értelemben 4 Duomenyne nėra jo pamatinio žodžio mamėti, taip pat neužfiksuotas grybauti, nors teikiamas is)’ és hasonlók. Az Adatbázisban nem szereplő, az abban bemutatott igekötős igék alapszavai – ez egy újabb, külön vizsgálatot igénylő kérdés. Lásd még a 15. lábjegyzetet. Cikkek / Articles 75 Naujažodžių duomenyno leksika pakeliui į Bendrinės lietuvių kalbos žodyną nem adja meg a ténylegesen használt megfelelő visszaható igét (feisbukintis, róla lásd bővebben a meghatározások részben, nusigrybauti, erről lásd még a 15. lábjegyzetet stb.). Időnként az Adatbázis egy visszaható származékot ad meg, de nem rögzíti a használatban lévő megfelelő egyszerű igét, például: a használati példa, miszerint ez a követelőző, modoros „jūs-ozás” nevetségesen és furcsán hat, különösen heves viták hátterében, azt mutatja, hogy lehetséges a nem visszaható jūsinti ige is (az Adatbázis csak a jūsintis ‘egy személyt a jūs névmással megszólítani’ visszaható igét adja meg5. És valóban, az internetes használatban előfordul: […] megesik, hogy az emberek például munkahelyi környezetben hozzászoknak ahhoz, hogy mindenkit jūs névmással szólítsanak meg, így barátaik barátait vagy akár a másik feleiket is jūs névmással szólítják meg […]. Egy másik eset – az Adatbázisban szerepelnek az apsipirkinėjimas (valamint az elkövető apsipirkinėtojas, -a megnevezése) és az apsišopinimas igék absztraktumai, de sem a megfelelő nem visszaható származékok, sem ez utóbbiak alapjául szolgáló nem visszaható igék nem szerepelnek. Mindazonáltal az interneten ez olvasható: 10 éves stylisti tapasztalattal rendelkező apipirkinėtoja az interneten keresztül életmódváltásra hívja fel. Kialakíthatom az Ön stílusát […], és ez az elkövetőt megnevező szó nem az LKŽe által rögzített apipirkinėti iter. lexémából képződött. uo. apipirkti 1. ‘mindenkinek mindenből elegendőt vásárolni’. Vagyis az új, visszaható igekötő nélküli használat mégis létezik, és az Adatbázisban legalább az apipirkinėti új jelentését rögzíteni kell6. Vö. a nusiselfinti ‘szelfit készíteni’, nusišalčiūtinti ‘szelfit készíteni a közösségi hálók és a szórakoztatóipar világában tevékenykedő Monika Šalčiūtė stílusában’ neologizmusokat, amelyek szemantikájuk miatt (a szelfik önmagunk lefényképezésével készülnek) nem lehetnek visszaható igekötő kaičio (anūko) teisėmis’. Pasitaiko, kad apie (sangrąžinio) veiksmažodžio buvimą (jei ne realioje varnélküliek. Ugyancsak nem azokra az esetekre gondolunk, amikor az Adatbázis csak a vartojamo jo abstrakto. Tarkim, siekiant išsiaiškinti, ar vartojamas veiksmažodžio nugalinti ‘atimti galią’ abstraktas, rastas sakinys ar nebus taip, kad visuomenės nugalinimas ir nusigalinimas taip įsisavintas, jog egzistencija kitaip nesuvokiama ir nepateisinama kaip tik per įtakingųjų ir galingųjų dominavimą?7 Iš jo galima spręsti, kad teoriškai įmanomas ir sangrąžinis veiksmažodis nusigalinti. Ar jis išties visszaható képzett szót rögzíti, mert a potenciális, visszaható igekötő nélküli használatra nincs példa; például nem sikerült megtalálni az *įvaikaitinti szó használatát, vö. Az Adatbázisban rögzített įsivaikaitinti ‘idegen gyermek örökbefogadása a vaitosena-ban, legalábbis az új szó alkotóinak tudat alattijában’ jelentéséből csak a ténylegesen használt [forma] alapján lehet következtetni; hogy a megtalált visszaható főnév alkalmi szó-e, azt külön kell vizsgálni. 5 Az absztraktumokat a kutatás során az Adatbázisban nem rögzítették. 6 Ha nem új jelentéssel újjáéledt szó vagy új szó, mivel az LKŽe lényegében csak a visszaható használatot adja meg: apipirkinėti; M iter. dem. apipirkti 1. |refl. K: Azokból a bogyókból (a bogyókért kapott pénzből) vásárolgatok Rdn. Nora apsipirkinėti i žanyties Krš. 7 Sem a közönséges, sem a visszaható főnevek (nugalinimas, nusigalinimas) nem szerepelnek az Adatbázisban 2016. 06. 28 nem kerültek rögzítésre. DAIVA MURMULAITYTĖ 76 Acta Linguistica Lithuanica LXXV Érdekes az egyetlen új szó, az išžmoginti ‘az emberi (az állatitól különböző) emberi természet megsemmisíteni’ esete. A kutatás során a Duomenynasban ezt Vytautas Radžvilo egyetlen mondata szemléltette, amelyben a -imas képző két – egyszerű és visszaható – igeképzős származéka szerepelt (a nyugati ember több évszázadon át tartó iš(si)žmoginimo folyamata). Beszédes sajtóhiba (az ige használatát annak származéka, a főnév példáival szemléltették), amely az ige és absztrakt főneve közötti szerves kapcsolat érzékeléséről tanúskodik. Az išžmoginti ige valóban használatos, mégpedig nem egy jelentésben, vö. a két lexéma tágabb kontextusait; az első esetben még beszélhetünk az állatokkal való kapcsolat szemantikai jegyéről, a másodikban nincs ilyen: 1. Ez a mese legfontosabb és lényegi tulajdonsága – a hősök visszanyerik emberi alakjukat, vagy megőrzik azt. […] Mit látunk vajon a mai „mesék” sokaságában? […] Elsősorban a hősök lényegének átalakulása tűnik fel – ők, ha szabad így mondani, išžmoginti, azaz embertelenítettek. Ennek szembetűnő példája a Pókember (éppen így – nem emberpók, hanem Pókember: Spider-Man) és a legkülönfélébb mutánsok egész bandája, a kiborgoktól kezdve egészen a vámpírokig. (http://versijos.lt/trumpa-animacines-mitologijos-anatomija/; megtekintve: 2016. 07. 11.). 2. A festészet – szubjektív művészet. Az absztrakt művészet is. Ez arra irányuló törekvés, hogy elérjen egy ideális, ennélfogva elérhetetlen határt – saját képeit „emberivé tegye”, más szóval feloldja a világot az „emberi” szubjektív képben, megmutassa, milyen lenne az abszolút emberi tekintet számára. Az objektív művészet egy másik, ellentétes, ideális határra törekszik – megkísérli „emberteleníteni” a valóságot és annak képeit, megmutatni, milyenek lennének, ha „ember előtti”, tiszta menas/dvi-tapybos-ir-realybes-puses-125392; žiūrėta 2016 07 11) • Abstrakcionizmas įveikė ir pašalino stebėjimo kryptis, suteikdamas žvilgsniui kontrastų, formų, természeti tekintettel figyelnénk meg őket. (http://klaipeda.diena.lt/dienrastis/ a színek játékának élményét, a művészet dehumanizálásának örömét. Az embertelenített művészet egybeolvadt a természeti formák játékos tükröződéseivel, amelyek megszabadultak a fizikai függőségtől, a színek energiájával, amely elvesztette evolúciós vagy ideológiai irányát és jelentését […] (http://www.vdu.lt/wp-content/uploads/2015/04/PMDF_Mazeikis_7.pdf; megtekintve: 2016. 07. 11.). A DLKT-ben nem található az išsižmoginti visszaható ige használata, azonban a visszaható absztraktum további példáinak keresésekor sikerült egy tényt felfedezni ugyanennek a Vytautas Radžvilasnak egy másik szövegében: Más szóval, az EU mélyülő integrációja annak a fokozatosan erősödő és gyorsuló folyamata, amit még a XX. század közepéig Európának neveztünk, a megsemmisítését jelenti. És ez a folyamat azt jelenti, hogy mi, akik európainak tartjuk magunkat, egyszerűen turėdamas omenyje, kad virstame savotiškos rūšies socialiais gyvūnais, neturinčiais jokių aukštesnių siekių ir tikslų (http://www.propatria.lt/2015/12/vytautas-raembertelenedünk. Szándékosan használom a „dehumanizáció” fogalmát dzvilas-europos-sajunga-prie.html, megtekintve 2016. 07. 11-én). Így az Adatbázisban a visszaható ige is rögzítendő. Cikkek / Articles 83 Naujažodžių duomenyno leksika pakeliui į Bendrinės lietuvių kalbos žodyną A 4. sor két részre (a és b) van osztva, bemutatva azt a kettős helyzetet, amikor a szótárírónak az Adatbázistól e kérdésben származó információ hiányában kell döntenie egy új szó vagy egy új szójelentés normatív voltáról. Egyes esetekben nem merülnek fel problémák (4a sor), például nyilvánvaló, hogy a gryninti szó új jelentése: ‘készpénzzé tenni (pénzről, értékpapírokról stb. szólva)’, illetve az įkvipti új képzésű szó: ‘illatot nyerni, illattal telítődni’ normatívak, és szerepelhetnek normatív szótárban (ha megfelelnek a szavak kiválasztása egyéb kritériumainak). Más esetekben nehezebb a helyzet (4b sor), amikor az Adatbázisban nincs konkrét, egyértelmű vagy semmilyen információ az adott új szó normatív voltáról. Tegyük fel, hogy a szlenghez sorolt užknisti szó új jelentése: „kihozni a sodrából; „az őrületbe kergetni” A Duomenynas megjegyzést fűz a felhasználóknak: „széles körben elterjedt szlengszó, a köznyelv határán” A „nugrybauti” esetében (úgy tűnik, analóg – új, szintén a szlenghez sorolt jelentés: „eltévedni (és átvitt értelemben)”) ilyen megjegyzés nincs. A szótáríróknak el kell dönteniük, hogy az „užknisti” esetében már átlépték-e a köznyelvbe való bekerülés határát, vagy e szó analógiájára támaszkodva lehet-e dönteni a „nugrybauti” normativitásáról; ha nem, akkor mi akadályozza meg, hogy normatívnak tekintsük őket. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ezek származékszavak, amelyek képzési szempontból a megfelelő igekötő nélküli igékkel állnak kapcsolatban, továbbá valószínűleg saját származékaik is vannak (pl.: nugrybavimas, grybauti, grybavimas, nusigrybauti, nusigrybavimas; užknisimas, užknisėjas, -a, knisti, knisėjas, knisimas15 stb.), amelyeket (mind az egyes szavakat, mind pedig 15 Egyiket sem közli a Duomenynas, noha az internetes használatban megtalálhatók: 2016. 07. 01-jén a nugrybavimas szóra 5850 példát találtak (az ismétlődés nélküli példák száma 130): nemėgstu eksperimentinio kino ir nugrybavimo į muzikinio klipo stilių • bet grįžtam atgal į temą, nes vėl nugrybavimas bus :) • populiarių Holivudo filmų nugrybavimai • o tas nugrybavimas finansine išraiška - 27 000 litų iš mano kišenės • talán a fórum résztvevői nem haragszanak meg ránk az elkalandozásunk miatt, ha kell, a moderátorok rendet tesznek • ne támadjátok a bírákat, az elkalandozásokat általában az eljárási törvényekben meghatározott rend szerint szokták megfellebbezni, ráadásul ez amúgy is komolytalanul néz ki (mindannyian szoktunk néha elkalandozni) stb. ; félrement értelmezés – rendre 4678 (99): szerintem ez egész jó, a Star Gate Atlantisról pedig nem is beszélek, mert ott már teljesen félrement a dolog, mivel hiányzik a főszereplők egyike • a kurír így hangzatos címeivel és félreértelmezéseivel ismét PRO SONA • a lány megpróbálja megtörni a vasúttörténeti szakértőt, azonban a tévútra tévedés teljesen abszurd • az embernek, ha olvasni akar az őt érdeklő témáról, a fórumozók félreértelmezéseit és egyebeket is el kell olvasnia. Még néhány használati példa az említett másik szóképzési bokor szavaival: az idegesítés – egyetlen spamüzenet egyszerűen csak spam, 4 azonos üzenet már a fórum szennyezése és az emberek idegesítése • nos, akkor két út marad: abbahagyjuk a panaszkodást a popzene feketeségének idegesítő voltáról, és tovább hallgatjuk azt a kereskedelmi rádióállomásokon, vagy bekapcsoljuk a StartFM-et • ha ezt már az idegesítésig, kétpercenként csinálják (hívogatnak), akkor az előfizetőt valóban feljelentheted a szolgáltatónál • a sorrendnek ennek kellene lennie: először elolvassuk a törvényt, később fejezzük ki véleményünket és idegeskedésünket; piszkálni – ezt a „hibát” nemesen megbocsátottátok egymásnak, most pedig ezek kezdenek benneteket „piszkálni” • mennyire idegesítenek azok a járdákra cikcakkosan felfestett kerékpárutak • számomra az év legidegesítőbb időszaka a tél; piszkáló, -a – mellé A szemed láttára ebbe a rovatba egy hatalmas írást fogok összeállítani arról, milyen ilyen-olyan igazságtalan hazudozó és észpiszkáló vagyok; piszkálás – ez – nem Oroszországból származó hírek, hanem szokásos propagandisztikus agymosás • egyes észpiszkálásokra nem kell reagálni, és mindkettőnknek minden rendben lesz. DAIVA MURMULAITYTĖ 84 Acta Linguistica Lithuanica LXXV kitus) žodyno kūrėjams irgi reikia išnagrinėti semantikos, vartosenos dažnumo, a normativitás és egyéb szempontok alapján, hogy megalapozottan bekerüljenek vagy elutasítsák bekerülésüket a normatív szótárba. Ezért válik az Adatbázis jelentősége és fontossága a lexikográfiai munkában különösen szembetűnővé, mivel remélhetőleg abban a lehető legfrissebb és a normatív szabályozás szempontjából legszakszerűbb információ található. Azok számára, akik új szót keresnek no naudotojams jo įvade patariama pasiskaityti ir pastabas, „ar jums patikęs žodis atitinka bendrinės lietuvių kalbos normas“ (http://naujazodziai.lki.lt/Index. asp?Apie_duomenyna). Žodyno kūrėjai taip pat remiasi šia naudinga ir jiems būvállalkozásuk vagy termékük elnevezésére, az Adatbázis hasznos információkat nyújt, és remélhető, hogy az idő múlásával az új szavak egyre nagyobb része a „nem kodifikált” státuszt „normatív”, illetve „nem normatív”, „nem ajánlott” státuszra váltja. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK 1. A Litván nyelv új szavainak adatbázisa egyike azon kevés professzionálisan gyűjtött és kezelt lexikográfiai forrásoknak, amelynek fő célja az új lexikai jelenségek időben történő észlelése és rögzítése, normativitásuk megállapítása, valamint ajánlások nyújtása a nyelvhasználók számára. Nélkülözhetetlen adatai nélkül nehéz lenne elképzelni a mai litván nyelv bármely szótárát. 2. Az adatbázis adatai nem vihetők át, és nem is szabad vakon átvinni őket a szótárakba. Csupán elsődleges anyagot jelentenek a további használati kutatásokhoz és a módszeres lexikográfiai feldolgozáshoz. Az, hogy az adatbázisból mennyi és milyen új szót vegyenek fel egyik vagy másik szótárba, az adott szótár céljaitól, terjedelmétől, rendeltetésétől és szerkesztési elveitől függ. 3. A Litván köznyelv szótára a mai litván nyelv normatív értelmező szótára. Az adatbázisból új, normatív lexikának kellene bekerülnie. Ezért az adatbázis címszóanyagának nagy része, a nem normatív elemek (idegen szavak, zsargon, szleng, a nem kodifikált lexika egy része stb.) nem illik ebbe a szótárba. Szintén a ritka használat miatt kiesnek az egyedi, szerzői neologizmusok, az alkalmi szóalkotások. 4. Annak eldöntésekor, hogy az új szó bekerüljön-e a Szótárba, ellenőrzik és semantinė struktūra, reikšmių apibrėžtys, darybiniai ryšiai, vedinių vartosena ir kt. Į šį žodyną trauktini tik pakankamai dažni, platesnės vartojimo pontosítják a hozzá tartozó szakterület új szavait (nem a specifikus terminusokat) is. 5. Az Adatbázis adatainak a Szótárhoz való hozzáigazításakor figyelmet kell fordítani a visszaható képzett alakokra, az új szavak többértelműségére és a definíciók megfogalmazására. 6. A Szótárban az igék mellett következetesen szerepelnek a kiválasztási kritériumnak megfelelő, szabályos képzésű absztrakt főnevek is. Ezért ha Cikkek / Articles 85 Naujažodžių duomenyno leksika pakeliui į Bendrinės lietuvių kalbos žodyną -imas / -ymas, būtina ištirti ir kito iš šios poros narių galimą buvimą ir varúgy döntenek, hogy a benne az Adatbázisban talált új igét vagy a toseną toldalékkal képzett absztrakt főnevet is közlik, ha ez utóbbi megfelel a Szótár említett kiválasztási kritériumainak (normativitás, használati gyakoriság, elterjedtség stb.), akkor ezt is fel kell venni a szótárba. 7. Az Adatbázis bevezetőjében, miután felsorolják, milyen jellegű információt gyűjtenek benne, a következő megállapítás szerepel: „Tehát az adatbázis több mint szótár, többek között hiteles használati adatokkal (a források megjelölésével) és fényképekkel illusztrálva.“ (http://naujazodziai.lki.lt/Index.asp?Apie_duomenyna). Talán pontosabb lenne azt mondani, hogy ez a szótárétól eltérő (más célokkal rendelkező, más feladatokat megoldó, különböző funkciókat betöltő és másképpen rendszerezett) lexikai adatok és a rájuk vonatkozó információk együttese, amelyből a szótárírók ismereteket merítenek, hogy az új lexikát lexikográfiai kiadványokban mutassák be. Ahhoz, hogy ez megfelelően történjen, többek között dolgozni kell a Duomenyne sukauptos, eltérő mértékben gazdag és részletes információk kiegészítésén és pontosításán is. E munka eredményeinek egy idő után láthatóvá kell válniuk a jelenlegi nyelvhasználatot tükröző, rendszeresen összeállított szótárakban. Ez utóbbiak viszont magának a Duomenynak is hasznára lehetnének, akár csak az új szavak szemantikai struktúrájának, definícióinak stb. pontosításában. Röviden szólva, ha a Duomenynas „a nyelvtudományi munkák eszköze (hasznos a lexikológusok, lexikográfusok és nyelvi normatívák számára) és a tények hasznos gyűjteménye” (ibid.), akkor a Žodynas egyik kézikönyveként kellene szolgálnia. LITERATŪRA DLKG – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, red. Vytautas Ambrazas. 2-asis pataisytas leidimas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1996. Liutkevičienė Danutė 2010: Bendrinės lietuvių kalbos žodyno struktūra, tikslai ir perspektyvos. – Kalbos kultūra 83, 141–150. Liutkevičienė Danutė, Naktinienė Gertrūda, Vosylytė Klementina 2010: Veiksmažodžiai ir jų abstraktai Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. – Leksikografija ir leksikologija 2. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 235–251. Miliūnaitė Rita 2015: Naujažodžių atranka ir pateikimas „Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne“. – Leksikografija ir leksikologija 5. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 161–184. Murmulaitytė Daiva 2000: Vedinių pateikimas Dabartinės lietuvių kalbos žodyno pamatinių žodžių straipsniuose. – Acta Linguistica Lithuanica 42, 141–159. DAIVA MURMULAITYTĖ 86 Acta Linguistica Lithuanica LXXV Murmulaitytė Daiva 2012: Vedinių pateikimo sistemiškumas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. – Kalbos kultūra 85, 71–91. Urbutis Vincas 1978: Žodžių darybos teorija. Vilnius: Mokslas; 2-asis leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2009. Zaikauskas Egidijus 2007: Kalbos paribiai ir užribiai: lietuvių žargono žodynėlis. Vilnius: Alma littera. ŠALTINIAI BŽ – rengiamas Bendrinės lietuvių kalbos žodynas. Redaktorių kolegija: Danutė Liutkevičienė (vyr. redaktorė), Gertrūda Naktinienė, Ritutė Petrokienė, Dovilė Svetikienė, Klementina Vosylytė, Jolanta Zabarskaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2013– 2015. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt. DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Kaunas: Kauno Vytauto Didžiojo universitetas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/index.jsp. DŽe – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas: šeštas (trečias elektroninis) leidimas, vyr. red. Stasys Keinys. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2006; internetinė versija, 2011. Prieiga internete: http://dz.lki.lt. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas 1–20, 1941–2002, elektroninis variantas, redaktorių kolegija: Gertrūda Naktinienė (vyr. red.), Jonas Paulauskas, Ritutė Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, Jolanta Zabarskaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008. Prieiga internete: www.lkz.lt. ND – Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas. Internetinė duomenų bazė, sud. Rita Miliūnaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://naujazodziai. lki.lt. Jaunimo žodynas. Prieiga internete: http://www.zodynas.lt/jaunimo-zodynas/. American Heritage Dictionary. Prieiga internete: http://americanheritage.yourdictionary. com/. Vocabulary.com. Prieiga internete: https://www.vocabulary.com/dictionary/lyophilize. Your dictionary. Prieiga internete: http://www.yourdictionary.com/. Wikipedia. The Free Encyklopedia. Prieiga internete: https://en.wikipedia.org/wiki/. Webster‘s New World College Dictionary. Prieiga internete: http://websters.yourdictionary.com/. Cikkek / Articles 87 Naujažodžių duomenyno leksika pakeliui į Bendrinės lietuvių kalbos žodyną The Lexis of the Database of Lithuanian Neologisms Is on Its Way to the Dictionary of Standard Lithuanian ÖSSZEFOGLALÁS A litván neologizmusok adatbázisa egyedülálló forrás a Litván standard nyelv szótára (Bendrinės lietuvių kalbos žodynas) számára, kielégítve azoknak a szótárszerkesztőknek az igényeit, akik rendszeresen frissítik a szótárt, és ehhez minden új lexikai elemre és annak kodifikációjára vonatkozó információra van szükségük. A lexikon két adatbázisa céljaiban, feladataiban, funkcióiban, az összeállítás és az adatválogatás módszertani elveiben, felépítésében és rendszerében különbözik. Mielőtt bekerülnének a szótárba, az adatbázis anyagait lexikográfiailag fel kell dolgozni. Az adatbázis vizsgálata során kísérletet tettek identify the way of neologisms to the Dictionary; what should be taken into consideration arra, hogy a szótár összeállítói hogyan igazítják az adatbázis adatait a szótár céljaihoz. A vizsgálat céljainak megvalósítása érdekében igéket és azok szuffixális származékait választották ki, nevezetesen az -imas/-ymas szuffixum segítségével képzett deverbális elvont főneveket. Ezek közé tartoznak a neologizmusok, például az új szóalkotások, a jövevényszavak és a hibrid alakulatok, valamint a már létező szavak, amelyek új jelentésekre tettek szert. Megállapítást nyert, hogy annak eldöntéséhez, mely neologizmusokat kell felvenni a Szótárba, számos fontos szempontot kell figyelembe venni, például az elvont főnevek igékből való képzésének szabályosságát, a visszaható származékokat, a poliszémiát, a neologizmusok jelentéseit és definícióit, valamint a normativitást. Annak ellenére, hogy elméletileg a fent említett elvont főnevek bármely igéből képezhetők, a neologizmusok esetében az ilyen elvont főnév–alapige párokat a potenciális esetek mintegy ¾-ében ténylegesen használják. Az Adatbázisban a neologizmusok fent említett csoportjának csak mintegy 17–25 %-a, azaz legfeljebb ¼-e szerepel párban, alapigéket és képzett elvont főneveket egyaránt tartalmazva. Amikor arról döntenek, hogy egy neologizmust fel kell-e venni a Szótárba, lexikográfiai szempontból az -imas/-ymas szuffixum segítségével képzett ige–elvont főnév párokat együtt kell kezelni, még akkor is, ha az Adatbázis nem tartalmazza a pár egyik tagját. Hasonlóképpen, az egyszerű és a visszaható igéket, valamint a deverbális elvont főneveket is vizsgálni kell. Az Adatbázis definíciói szolgálnak kiindulópontként a szócikkek megírásakor. Az Adatbázisban tanúsított tényleges használat, valamint más források alapján a jelentés meghatározását annak kibővítésével vagy szűkítésével, illetve egy másik meghatározás megadásával frissítik. Gyakran megállapítható, hogy egy neologizmusnak több jelentése van, mint amennyit az Adatbázis tanúsít, vagy több lexéma egyként kezelhető egy elvontabb meghatározás javaslatával. A szótár normatív funkciót tölt be; ezért az Adatbázisban nem normatívként, elfogadhatatlanként, zsargonként, kölcsönszóként és átvételként kezelt neologizmusok nagy része nem transferred to the Dictionary. DAIVA MURMULAITYTĖ 88 Acta Linguistica Lithuanica LXXV A tanulmányban tárgyalt neologizmusok közül nem mindegyiket kell felvenni a Szótárba; a kiválasztási kritériumok nem csupán a lexika innovativitását és normativitását foglalják magukban. Olyan szempontokra is kiterjednek, mint a célszerűség, a használat gyakorisága és elterjedtsége stb. A tanulmány tágabb perspektívát alkalmaz, és azt kívánja bemutatni, hogy az Adatbázisban szereplő információkat frissíteni és feldolgozni kell, mielőtt egy szótár részévé válnak, amely nem feltétlenül a Standard Litván Nyelv Szótára. Feltehetően a vizsgálat eredményei hozzájárulhatnak a szigorúbb lexikográfiai elvek kialakításához az igék és az absztrakt deverbális főnevek, valamint más lexikai mezők szavaival való foglalkozás során. Megjegyzés: A cikk annotációját és összefoglalóját angol nyelvre Inesa Šeškauskienė fordította. Beérkezett 2016. július 27-én. DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Litvánia [email protected]