Integruotas kaitos modelis. Metmenys I

Cikkek / Articles 253 LINAS KONTRIMAS A Litván Köztársaság Kulturális Minisztériuma Tudományos kutatási irányok: történelem, kommunikáció, filozófia. INTEGRÁLT VÁLTOZÁSI MODELL. VÁZLATOK I BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A változások magyarázata érdekes és kockázatos vállalkozás. A változások egy része kiszámítható. Így működnek például a matematika törvényei. A változások egy része megjósolható – ezért csábítanak bennünket a lottójátékok és a különféle csodák. A legnagyobb csoda azonban – a saját életünk. Nehezen fér bele a számításokba és a jóslatokba. Még nagyobb csodálat fog el, amikor elkezdesz gondolkodni azokon a változásokon, amelyek nem egyetlen ember, hanem egy nemzedék, egy korszak vagy egy évezred eseményeit ölelik fel. Ilyenkor nem a miért a legfontosabb kérdés. A modern ember számára érthetőnek kell lennie, hogy minden mozog és változik. Annál is inkább, mivel már jó két és fél ezer évvel ezelőtt a bölcs görög, Hérakleitosz hirdette: panta rhei, minden folyik. Az idő olyan, mint egy folyó, az események hatalmas sodrásban zúdulnak tova, és ugyanabba a folyóba kétszer nem léphetsz bele. És valóban – a világ tárgyias idejének folyója folyamatosan változik és tovaáramlik. Nemcsak hogy kétszer nem léphetsz bele, ilyen célt kitűznöd sem érdemes. A fejünkben és lelkünkben lévő idő, a gondolatok, a gondolkodás, az eszmék – mindez teljesen másfajta folyó. Ebben a folyóban kedved szerint gázolhatsz, csak legyen hozzá kedved és bátorságod. Miért van szükség bátorságra? Azért, mert itt egy másik kérdés a legfontosabb – hogyan. Hogyan lehetséges, hogy kedvem szerint beleléphetek és kiléphetek ebből a titokzatos, mégis oly csábító folyóból? Sőt – hogyan változik minden? Hogyan fonódik össze, olvad egybe, szakad meg, kapcsolódik újra, változik meg, hal meg és jelenik meg ismét minden? Szándékosan nem teszem fel a „mi változtat?” kérdését. Ahogyan magától értetődő a válasz a „miért?” kérdésre – mert minden mozog –, ugyanúgy számomra a válasz arra a kérdésre is világos, hogy mi mozgat mindent: az események egy része az ember miatt, egy része a természet miatt, egy része pedig Isten akarata miatt mozog. Itt már mindenki maga döntheti el, hogy emberi világértelmezési rendszerében mi a fő mozgató. LINAS KONTRIMAS 254 Acta Linguistica Lithuanica LXXVI TÖRTÉNELEM ÉS NYELV Szinte mindent kronológiai táblázatokba lehet foglalni. Minden cselekedetnek megvan a maga dátuma. Minden dolognak megvan a maga kezdete és vége az időben. Életünk során több ezer kezdetet és véget figyelünk meg: élőlények és élettelen létezők jönnek, egy ideig léteznek, majd távoznak. A kronológiákba való rendezés a történettudomány nélkülözhetetlen tevékenysége. Szükséges és elengedhetetlen. Általában véve a tudomány bizonyos stabilitást, rendezettséget és nyugodt tudást adott az emberi elmének. Néha még túl sokat is. Ezért amikor azt írom, hogy szinte minden elrendezhető tudományosan rendezett és kronologikusan felépített rendszerbe, gondolataimat arra is irányítom, ami nem engedelmeskedik egy ilyen rendszernek. Ez maga a gondolat, és a most tárgyalt témám szempontjából fontos egy másik lényeges szó is – változás, átalakulás. Mondhatjuk: ezt a dolgot akkor és akkor találtam ki. De valóban így van? Nem arról van-e szó, hogy a tudatosan megértett dolog csupán a folyamat vége? Éppúgy, mint a történelmi változások. Állíthatjuk, hogy az esemény egy konkrét napon történt. De amikor elkezdjük keresni az esemény kezdetét, felfedezzük, hogy maga az esemény csupán egy folyamat vagy folyamatok végső mozzanata. És más folyamatok kezdete is. A jelenségeknek a történelmi fésülködésnek való ilyen engedetlenségét a szó tartja kordában. A nyelv immateriális híd aközött, ami még nincs, és aközött, ami már nincs. Talán még pontosabb lenne a nyelvre egy másik, nem a híd metaforáját alkalmazni: a találkozások helye. HÁROM HALMAZ Mi találkozik a nyelvben? A nyelv lehetővé teszi, hogy felhalmozzuk, kódoljuk és dekódoljuk a tények igazságaira, az elméletekre és önmagunkra vonatkozó információkat. Más szóval, minden tudás, miután áthaladt az egyén belső szűrőjén, konkrét és / vagy absztrakt tényekből a világ, önmagunk és mások megértésének és magyarázatának elméleteit hozza létre. Egyes elméletek megbízhatók, vonzók és általánosan elfogadottak, mások nagyon lokálisak és rendkívül szubjektívek maradhatnak – például az általam itt bemutatott integrált változásmodell szubjektív teoretizálás arról, hogyan lehetne megmagyarázni a változásokat. Így a nyelvben és a nyelv révén bizonyos jelenségés körülményrendszerek egy egységgé kapcsolódnak össze. Például azt mondjuk: „reneszánsz”, azt mondjuk: „digitális kor”, azt mondjuk: „litván kultúra”. Valójában, amikor így beszélünk, egy bizonyos rendszert nevezünk meg, amelynek megvannak az őt jellemző és csak rá jellemző tényei, elméletei, valamint vannak személyek, akik elismerik e rendszer kivételességét, elkülönültségét és egyediségét. Az átalakulás integrált modellje. Vázlatok I Betekintések / Insights 255 Egyes rendszerek történelemmé váltak, mások most alakulnak. Vagy szándékosan hozzák létre őket. Ez történhet természetes, pozitív módon, de a változás brutálisan, erőszakkal is végbemehet. Az első eset példája lehet a virtuális társadalmi közösségek megjelenése és terjedése. A második esetet az ukrajnai események illusztrálják: létrehoznak egy nem létező „Novorosszija”-elméletet, hozzáigazítanak vagy meghamisítanak, illetve létrehoznak az azt illusztráló tényeket, és egy ilyen képződményt a nyelven keresztül a világba bocsátanak. ELKERÜLHETETLEN VÁLTOZÁS Az alábbi modell minimalista módon mutatja be az integrált változásmodellt. A világon minden összefügg. A nyilak a nyelv területét jelölik. Egyébként a nyelvet nemcsak betűkként és kiejtett szavakként értem. A szimbólumok és a jelek, valamint a zene is nyelv számomra. Az integrált változás modellje Beérkezett 2017. június 9-én. LINAS KONTRIMAS Kulturális Minisztérium Jono Basanavičiaus g. 5, Vilnius, Litvánia [email protected]