Important Aspect of Lithuanian Dialectology: Dialect Dictionaries

Įžvalgos / Insights 263 JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ A Litván Nyelv Intézete Kutatási területek: írott források nyelvjárásának elemzése, a nyelvjárás lexikográfiája és lexikológiája, szociolingvisztika, szintaxis. A LITVÁN NYELVJÁRÁSTAN FONTOS ASPEKTUSA: DIALECT DICTIONARIES A litván dialektológia fontos aspektusa: a nyelvjárási beszédmódok szótárai ANNOTÁCIÓ A jelen tanulmány célja a litván nyelvjárási szótárak összeállítási iskolájának bemutatása, amelynek kialakulása a 20. század végétől a 21. század elejéig terjedő időszakot öleli fel. A tanulmány tizenöt, 1944–2017 között megjelent nyelvjárási szótárt tekint át: periodizációjukat, szerkezetüket (terjedelmüket, a lexika bemutatásának típusait), valamint földrajzi eloszlásukat, amely tükrözi a peremnyelvjárások és alnyelvjárások tudományos és oktatási célú megőrzésének szándékát. KULCSSZAVAK: nyelvjárási szótárak, alnyelvjárások és alnyelvjárási csoportok, szótártípusok, szókincs- (lexikai) minta, periodizáció. ANOTACIJA Šiame straipsnyje aptariama nuo XX a. pabaigos iki XXI a. pradžios besikūrusi lietuA nyelvjárási szótárak készítésének iskolája. Áttekint tizenöt, 1944–2017 között kiadott nyelvjárási beszédmód-szótárt, azaz elkészítésük idejét, szerkezetüket (terjedelmüket, a lexika bemutatásának módjait), valamint földrajzi eloszlásukat, amely azt a törekvést mutatja, hogy tudományos és oktatási célokra megőrizzék a peremvidéki nyelvjárásokat és beszédmódokat. LÉNYEGES SZAVAK: nyelvjárási beszédmódok szótárai, beszédmódok és beszédmódcsoportok, a szótár fajtája, a szótár merítése (lexikája), az elkészítés ideje. JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ 264 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX BEVEZETÉS Az újgrammatikusok (Junggrammatiker) a nyelvészek azon iskolája, amely Németországban (Lipcse) alakult meg a 19. század végén. Hatással volt a különböző nyelveken (francia, német, olasz, svéd, orosz és más nyelveken) készült számos szakszótártípus megjelenésére. A litván nyelvészeti művek sem jelentettek kivételt. A tanulmányban bemutatott 1944–2017 közötti időszakot jelentős történelmi, politikai, gazdasági és kulturális változások jellemzik. Magában foglalja a második szovjet megszállás időszakát (1944–1990), valamint a helyreállított függetlenség éveit (1990 óta). Ez a több mint 70 évet felölelő időszak a nyelvi fejlődés, a standard nyelv kialakulása, a nyelvjárások kiegyenlítődése, valamint a tudósoknak a litván nyelv lexikájának (mind írott, mind beszélt formájának) megőrzésére irányuló erőfeszítései korszakának tekinthető. E célok elérése érdekében a szótárak figyelemre méltó sokféleségét állították össze. Litvánia függetlenségének első időszakában a szótárak területén végzett legjelentősebb munka a Lietuvių kalbos žodynas (Litván nyelvi szótár) anyagának összeállítása és e szótár megírása volt. Ez a munka a második szovjet időszakban sem állt le; a Lietuvių kalbos žodynas anyagát különféle forrásokból, régi írott forrásokból és litván nyelvjárásokból occupation and later, when the independence of Lithuania was restored. Magyűjtötték; ezért e szótár összeállítása megállíthatatlan folyamat volt, függetlenül a kiadásának megakadályozására irányuló erőfeszítésektől.1 Mivel a Lietuvių kalbos žodynas nyelvjárási (nyelvjárási, alnyelvjárási és alnyelvjárási csoportok) szókincse nem tükrözte egy adott nyelvjárás, alnyelvjárás vagy alnyelvjárási csoport fejlődését (új szavak megjelenését vagy a régi örökség eltűnését), valamint a nyelvjárások terjedését vagy visszaszorulását, ez azt jelenti, hogy a nyelvjárási szókincs nem tükrözte a nyelvjárások belső és külső jelenségeit, és szükségessé váltak a nyelvjárási szótárak. A nyelvészeti mozgalom kezdete ösztönözte a nyelvjárásleírások elkészítését, valamint a nyelvjárási adatok gyűjtését. Ezért a dialektológusok nemcsak a nyelvjárások tanulmányozását, hanem egyedi szókincsük megőrzését is célul tűzték ki.2 Vytautas Vitkauskas, az első nyelvjárási szótár összeállítója, annak bevezetőjében kijelenti: „1954 nyarán Balčikonis professzor biztatására megpróbáltam összegyűjteni és lejegyezni szülőföldem, Kuršėnai környékének szavait és kifejezéseit” (Vitkauskas 1976 : 3). A dialektológusokat arra ösztönözték, hogy gyűjtsenek 1 További információkért lásd: Pupkis 2013: 31–298. 2 Az adatokkal kapcsolatos további információkért lásd a tarmes.lki.lt vagy a http://www.tarmes.lt oldalt. Important Aspect of Lithuanian Dialectology: Dialect Dictionaries Įžvalgos / Betekintések 265 a régi és a fiatal generációk modellje, a vidéki valóság dialectal vocabulary as quickly as possible because of the threat: the process of dialect leveling and change, which was related to the changes in the language romlása és a standard nyelv megerősödése (ez utóbbi időnként erőszakos folyamat volt).3 Aldonas Pupkis, a kaunasi régió nyugati aukštaitis nyelvjárásának néhány szótárát összeállító kutató ezt írja: „A szavak és a szótárak iránti, Balčikonis professzor által belém oltott és Kazlauskas professzor által tovább táplált érdeklődésem arra ösztönzött, hogy megkezdjem a Zanavykų šnektos žodynas (Zanavykai-aldialektusszótár) előkészítő munkálatait: irányítsam a cédulagyűjtemény összeállítását, vezessem a szerzői csoportot, szerkesszem a szöveget, majd később a Kazlų Rūdos šnektos žodynas (Kazlų Rūda-aldialektusszótár) munkájára összpontosítsak” (Pupkis 2013: 7). Az aldialektusok szakmai kutatása mindig szorosan összefüggött azzal a céllal, hogy a nyelvváltozatok lexikai sajátosságait megőrizzék a jövő nemzedékei számára. A kutatási anyag feltárja, hogyan szervezték meg és hogyan szervezik jelenleg az aldialektusszótárak összeállításának munkáját. A kutatási anyag az 1944 és 2017 között megjelent litván nyelvjárási, aldialektusés aldialektuscsoport-szótárakat foglalja magában.4 A tanulmány célja a litván nyelvjárási lexikográfia kialakulásának bemutatása a 1944–2017 között kiadott nyelvjárási lexikonszótárak alapján.5 A cél elérése érdekében a következő feladatokat tűztük ki: 1) a nyelvjárási szótárak lehetséges korszakolásának elemzése és bemutatása a tudományos közösség számára; 2) a nyelvjárási szótárak szerkezeti részeinek (terjedelem, helyesírás stb.) megvitatása; 3) a nyelvjárási szótárak helyi szempontú bemutatása (földrajzi elterjedés Litvániában és annak etnikai területein); 4) a litván kutatás összehasonlítása a dialektusszótárak területén a szomszédos balti államok dialektológusainak kutatásával. A következtetések alátámasztása érdekében leíró és összehasonlító módszereket alkalmazunk, különös hangsúlyt fektetve a dialektusszótárak földrajzi elterjedésére (lokalizációjára). 3 A nyelvi pont 20. század végi–21. század eleji helyzetéről további információkért lásd: Švambarytė-Valužienė 2014. 4 A szerző szerint az időbeli viszonyítási pont 2017. 5 A szerző nem elemzi a dialektusszótárak lexikográfiájának kérdését, mivel ez elméleti munka, nem pedig recenziós tanulmány témája lenne. A dialektusszótárak elméleti kérdéseiről és a dialektizmusok mintavételéről további információkért lásd: Sakalauskienė 2010, 2014. A szótártípusokról további információkért lásd: Jakaitienė 2005, 2006; Zubaitienė 2015. JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ 266 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX PERIODIZATION OF DIALECT SZÓTÁRAK Az első, Vytautas Vitkauskas által összeállított litván nyelvjárási szótár 1976-ban jelent meg. Az ebben a tanulmányban bemutatott teljes, 70 évig tartó időszak két részre osztható. A szovjet megszállás első három évtizedében, 1944-től 1976-ig egyetlen nyelvjárási szótár sem jelent meg. A nyelvjárási szótárak intenzívebb kiadásának első időszaka az 1976-tól 1988-ig tartó évtizedre esik. Ezt ismét a nyelvjárási szótárak kiadásának rövid szünete követte. Az 1988 és 1990 közötti időszakban nem jelent meg szótár. 1988 és 1990 között. A litván nyelvjárási szótárak új korszaka a függetlenség helyreállítása után kezdődött. Az 1990 és 2017 közötti időszak szintén két periódusra osztható. Az 1990 és 2008 közötti időszakban öt szótár, a 2008 és 2017 közötti időszakban pedig négy nyelvjárási szótár jelent meg. Az elmúlt évtizedek periodizációjának hátterét többnyire nem a mennyiségi, hanem a minőségi különbségek határozzák meg. A szovjet megszállás időszakában (1944–1990), valamint a visszaállított függetlenség éveiben (1990–2017) tizenöt nyelvjárási szótár jelent meg. Ezeket hivatásos nyelvészek és amatőrök egyaránt összeállították. Mindegyikük arra törekedett, hogy megőrizze a nyelvjárás egyediségét minden szinten: a szókincsben, a morfológiában, a szóalkotásban, a mondattanban és a frazeológiában, sőt még a tulajdonnevek jegyzékében is. Minden szótár legalább öt szempont alapján írható le: idő, terjedelem, helyesírás, nyelvjárás és hely. A fentiek összegzéseként elmondható, hogy a litván nyelvjárási szótárak története három korszakra osztható: 1978–1988 (az első nyelvjárási szótárak megjelenése), 1988–2008 (a legintenzívebb írás és kiadás időszaka), 2008–2017 (a tudományosan megalapozott, többkötetes nyelvjárási szótárak időszaka). A több mint 40 évig tartó szovjet megszállás időszakában hat nyelvjárási szótár jelent meg, a független Litvánia 25 éve alatt pedig kilenc, többnyire többkötetes nyelvjárási szótárt adtak ki (lásd az 1. diagramot). 1. DIAGRAM. A litván nyelvjárási szótárak kiadása (mennyiségi szempont) Įžvalgos / Important Aspect of Lithuanian Dialectology: Dialect Dictionaries Insights 267 A NYELVJÁRÁSI SZÓTÁRAK TÍPUSAI A nyelvjárási szótárak az értelmező szótárak csoportjába tartoznak, amelyek két kategóriára oszthatók: egy bizonyos nyelvjárás, alnyelvjárás vagy alnyelvjáráscsoport szótára, illetve egy bizonyos nyelv valamennyi nyelvjárásának szótára. A fent említett tizenöt szótár többnyire az alnyelvjárások és alnyelvjáráscsoportok szókincsének megőrzését célozza. A Šiaurės rytų dūnininkų šnektų žodynas of Southern Žemaitian Varniai region, Southern Aukštaitian Druskininkų tarmės žodynas, Pietinių pietų aukštaičių šnektų žodynas és Eastern Aukštaitian Kupiškėnų žodynas többnyelvjárású szótárak. A nyelvjárási szótárak (a nyelvjárások, alnyelvjárások vagy alnyelvjáráscsoportok szótárai) általában egy-, kétvagy háromkötetesek. Egy négykötetes szótár létezik. Az egykötetes szótárak a 20. század végéig voltak túlsúlyban. A többkötetes tájszótárak a 21. század kezdetétől a litván tájszótárírást meghatározó sajátos jelet jelentik. A litván tájszótárak terjedelmük szerint két nagy csoportot alkotnak. 2000-ig általában egykötetes szótárakat adtak ki, 2000 után pedig egyre több két-, háromvagy négykötetes szótár kezdett megjelenni. Öt szótár sorolható a differenciális, illetve szakosított szótárak közé. Tíz szótár nevezhető teljes körű szótárnak. A szótárak példányszáma folyamatosan csökken. Például az első példányszáma A litván nyelvjárási szótár példányszáma háromezer volt, egy 2016-ban kiadott szótáré pedig mindössze kétszázötven példány. A nyelvjárási címszavak illusztrációi eltérnek egymástól. Vannak standard nyelven írt példák. Emiatt a jellegzetes nyelvjárási sajátosságok részben feltárulnak. Más szavak lejegyzésére az egyszerűsített fonetikus átírást használják, amely feltárja egy nyelvjárás legjelentősebb sajátosságait. Általában az úgynevezett koppenhágai hagyományon alapuló fonetikus átírást használják (lásd 2. diagram). 2. DIAGRAM. A nyelvjárási nyelv bemutatása a litván nyelvjárási szótárakban (helyesírási szempont) A nyelvjárási szótárak azt mutatják, hogy a címszavak magyarázata változó: az olyan hivatkozásokat, mint az lk, bk, valamint a szinonimákkal történő magyarázatot elutasítják6; a leíró 6 lk – litván irodalmi nyelv, bk – standard litván nyelv. JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ 268 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX magyarázat korlátozott, és a címszó jelentésének legmegfelelőbb ekvivalensét mutatják be (lásd a 3. diagramot). 3. DIAGRAM. A címszavak magyarázatának típusa Az elemzett szótárakban tükröződő nyelvjárások megoszlása azt mutatja, hogy három litván žemaitis nyelvjárási szótárunk van (Vytautas Vitgos tarmės žodynas; Birutė Vanagienė, Šiaurės vakarų žemaičių žodynas), valamint tizenkét litván kauskas, Šiaurės rytų dūnininkų šnektų žodynas; Juozas Aleksandravičius, Kretinaukštaitis nyelvjárási szótárunk (Jonas Petrauskas, Aloyzas Vidugiris, Lazūnų tarmės žodynas; Gertrūda Naktinienė, Aldona Paulaus kienė, Vytautas Vitkauskas, Druskininkų tarmės žodynas; Aloyzas Vidugiris, Zie telos šnektos žodynas; Vitas Labutis, Daukšių krašto žodynas; Zanavykų šnektos žodynas; Dieveniškių šnektos žodynas; Klementina Vosylytė, Kupiškėnų nyelvjárási szótár; Angelė Vilutytė, Kaltanėnų nyelvjárási szótár; Aldonas Pupkis, Kazlų Rūdos nyelvjárási szótár; Žaneta Markevičienė, Aurimas Markevičius, Vidiškių nyelvjárási szótár; Lietuvininkų tarmių žodynas; Asta Leskauskaitė, Vilija Ragaišienė, Dél-déli aukštaitis nyelvjárások szótára) (lásd a Függelék táblázatát és a 4. diagramot). 4. ÁBRA. A litván nyelvjárási szótárak mennyiségi aránya Įžvalgos / Insights 269 Important Aspect of Lithuanian Dialectology: Dialect Dictionaries Amint az a függelékben található ábrából látható, a nyelvjárási szótárak általában 30 000 és 50 000 közötti illusztráló példát tartalmaznak. A 2017-ig megjelent nyelvjárási szótárakban a címszavakat mind a beszélt nyelv példái, mind pedig a Lietuvių kalbos žodynasban szereplő nyelvjárási, alnyelvjárási vagy alnyelvjáráscsoportbeli szavak illusztrálják. Az utóbbi években a címszóword has been illustrated by the examples from the dialectal spoken language (lásd az 5. ábrát). 5. ÁBRA. A litván nyelvjárási szótárak szókincsének mintája (ezrekben) A litván nyelvjárási szótárakban több mint 950 000 lexikai egység szerepel. A lexikai egységek bemutatásának formája a fonetikai átírástól az egyszerűsített fonetikai átíráson át egészen a standard nyelvig terjed. A lexikai adatok forrásai a beszélt nyelv és a folklór, annak szóbeli és írásbeli formájában egyaránt, az írott források (kiadványok és kéziratok), a folklórmesék és -dalok, a népi gyógyászat szavai stb. A Daukšių krašto žodynas olyan szótár példája, amelyben a személyek és helyek regionális tulajdonnevei is szerepelnek.7 Az első szótár, a Šiaurės rytų dūnininkų šnektų žodynas, és a második szótár, a Lazūnų tarmės žodynas, megjelenése között kilencéves időszak telt el. A harmadik – a Druskininkų tarmės žodynas – három évvel később jelent meg. Feltételezhetjük, hogy az 1988–1998 közötti tízéves időszakot a nyelvészeti mozgalom során összegyűjtött adatok kutatására és rendszerezésére, valamint a nyelvjárási szótárak előkészítésére és összeállítására, a megfelelő módszerek keresésére és a szótárszöveg megírásának előkészítésére szánták.8 7 A szerző nem értékeli a szótárakat tudományos szempontok szerint. 8 A nyelvészeti mozgalomról további információkért lásd: Pupkis 2016. JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ 270 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX A diagram azt mutatja, hogy a szótárkészítés területén végzett munka csaknem egészét a Litván Nyelv Intézetének (korábban Litván Nyelv és Irodalom Intézet, 1952–1990) neves lexikográfusai végezték: Vytautas Vitkauskas, Aloyzas Vidugiris, Klementina Vosylytė, Gertrūda Naktinienė és mások. Ezek a tudósok megosztották tapasztalataikat a szótárakat összeállító és szerkesztő fiatalabb nemzedék dialektológusaival, továbbá szövegeket írtak a szótárak számára, és néhány dialektusszótárt is elkészítettek. Danguolė Mikulėnienė, Rima Bakšienė, Asta Leskauskaitė, Vilija Ragaišienė és mások említést érdemelnek.9 A DIALEKTUSSZÓTÁRAK FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE Földrajzi szempontból a vizsgált időszak (1944–2017) valamennyi dialektusszótára egyenetlenül oszlik el Litvániában (lásd a térképet). A litván dialektusszótárak földrajzi eloszlása azt mutatja, hogy a dialektusés aldialektus-szótárak jelentős része a peremterületek, valamint a jelenleg Fehéroroszországhoz tartozó etnikai régiók dialektusait és aldialektusait mutatja be. 9 Thanks to college Vilija Ragaišienė for her remarks about the lack of exhaustive reviews of dialect dictionaries as well as the lack of articles presenting the main theoretical problems of lexicography: a szótártípusok, a szerkezetek és a szótárkészítés módszerei. Important Aspect of Lithuanian Dialectology: Dialect Dictionaries Įžvalgos / Meglátások 271 A nyelvjárási szótárak földrajzi szempontból egyenetlenül készültek. A földrajzi és statisztikai elemzés lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a lexikográfiailag alaposan kutatott nyelvjárások a varniai déli žemaitis, a telšiai és kretingai északi žemaitis, a kaunasi nyugati aukštaitis, a kupiškisi, širvintosi és vilniusi keleti aukštaitis, valamint a déli aukštaitis. A vizsgált nyelvjárások a raseiniai déli žemaitis, a šiauliai nyugati aukštaitis, valamint a panevėžysi, anykščiai és utenai keleti aukštaitis. A litván nyelvjárási szótárak típusainak elemzése feltárja, hogy a teljes körű szótárak domináns helyet foglalnak el. Ezért a levonható fő és nyilvánvaló következtetés az, hogy a litván nyelvjárási szótárak adatai jelentősen gazdagíthatják és bővíthetik a nagy akadémiai Lietuvių kalbos žodynas szókincsalapját. Az összes nyelvjárási szótár adatai feltárják egy adott régió etnikai sajátosságait, a történelmi eseményeket és azok értékelését. Sőt, formálja a személy nyelvi önbizalmát és identitását, valamint felkelti az érdeklődést saját nyelvjárása iránt.10 Érdemes hangsúlyozni a nyelvjárások figyelemre méltó változatosságát és fontosságukat a nyelvi identitás kialakításában. BETEKINTÉS A BALTI ORSZÁGOK LEXIKOGRÁFIAI MUNKÁIBA A nyelvjárási szótárak összeállításának helyzete Lettországban nagyon hasonló. Nyilvánvaló, hogy a szótárak legnagyobb számban azt követően jelentek meg, hogy Lettország visszanyerte függetlenségét.11 Közülük meg kell említeni Eduards Ādamsons és Elga Kagaine Vainižu izloksnes vārdnīca (2000), valamint Brigita Bušmane Nīcas izloksnes vārdnīca (2017) című egykötetes szótárait. A lett dialektológusok a litvánokhoz hasonlóan terjedelmes, rendszerint kétkötetes szótárakat írnak. Megjelentek Sarmite Baluode (Sarmīte Balode) és Ilga Jansone Kalnienas izloksnes vārdnīca (2017), valamint Antoņina Reķēna Kalupes izloksnes vārdnīca (1998) című kétkötetes szótárai. A lettek figyelmüket a bőséges összehasonlító formákra fordították, amelyek egyediek, és jelentősen gazdagítják a standard nyelvet. A Maiga Putniņa és Agris Timuška által készített Sinoles izloksnes salīdzinājumu vārdnīca (2001) alapul szolgál 10 Lásd: Lietuvių kalbos žodynas. 11 Special thanks to Assoc. Prof. Dr. Edmundas Trumpa, University of Latvia, Department of Latvián és balti tanulmányok, a balti nyelvészet tanszéke. JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ 278 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX Szerző(k) // összeállító(k) A szótár címe Nyelvjárás, alnyelvjárás Kiadás éve Szókincsminta A szótár típusa Angelė Vilutytė Kaltanėnų nyelvjárási szótára Kelet-aukštaitiai Vilniškiai 2008 40 ezer Teljes körű Aldonas Pupkis Kazlų Rūdos nyelvjárási szótára Nyugat-aukštaitiai Kauniškiai Vo. 1, 2008, Vo. 2, 2009 60 ezer Teljes körű Juozas Aleksandravičius // Danguolė Mikulėnienė, Juozas Pabrėža Kretingos tarmės žodynas északos žemaitiai Kretingiškiai 2011 Nincs megadva Differenciális Birutė Vanagienė // Danguolė Mikulėnienė, Daiva Vaišnienė Šiaurės vakarų žemaičių žodynas északos žemaitiai Telšiškiai Vo. 1, 2014, Vo. 2, 2015 Nincs megadva Differenciális Žaneta Markevičienė, Aurimas Markevičius A Vidiškiai nyelvjárás szótára Keleti aukštaitiai Širvintiškiai 2014 Nincs megadva Teljes körű // Jonas Bukantis, Žaneta Jokužytė, Loreta Liutkutė, Virginija Veiverienė. Lietuvininkų nyelvjárások Nyugati žemaitiai és nyugati Aukštaitian – a Kis-Litvánia déli területe (Klaipėda régió) 2014 Nincs meghatározva Differenciális? Asta Leskauskaitė, Vilija Ragaišienė A déli aukštaitiai nyelvjárások szótára szótár Déli aukštaitiai (Dél-dzūkai) Vo. 1, 2016 Nincs meghatározva Kimerítő