Dviejų / trijų sakininių prieveiksmių vieta lietuvių kalbos sakiniuose

Straipsniai / Articles 17 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA Lietuvių kalbos institutas mokslinių tyrimų kryptys: morfosintaksė, semantika, tipológia, grammatikai hierarchiák. DOI KÉT / HÁROM MONDATI HATÁROZÓSZÓ HELYE A LITVÁN NYELV MONDATAIBAN Két/három mondat A határozószók helye a litván mondatokban ANNOTÁCIÓ A tanulmány kutatásának tárgya a mondathatározók mondatbeli helye. A feltárt példák alapján a tanulmány meghatározza két / három határozó egy mondaton belüli elhelyezkedésének modelljeit. Azt próbálja tisztázni, hogy valóban teljesen szabad-e a határozó helye a mondatban, és hogy két / három határozó a mondat bármely pozíciójában használható-e egyazon mondatban? Meghatározza, hogy a mondathatározókat leggyakrabban hol használják. A tanulmány főként a Kaunasi VDU Számítógépes Nyelvészeti Központja által összeállított A mai litván nyelv szöveggyűjteményéből származó példákra, valamint a Google internetes keresőmotor használatával talált példákra támaszkodik. KULCSSZAVAK: mondathatározók, a határozók elhelyezkedési sorrendje, a két határozót tartalmazó mondatok modelljei. ANNOTÁCIÓ A cikk a mondathatározók mondatbeli helyzetére összpontosít. A tanulmányban talált példák alapján a cikk modelleket állít fel két/három határozószó egyetlen mondatban való elhelyezésére. Kísérletet teszünk annak meghatározására, hogy egy határozószó valóban szabadon megjelenhet-e egy mondatban, illetve hogy két vagy három határozószó használható-e egyetlen mondat bármely pozíciójában. Megállapították, hogy a mondathatározókat leggyakrabban milyen pozícióban használják. A cikk többnyire a kortárs litván nyelv korpuszából vett példákra hivatkozik VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 18 Acta Linguistica Lithuanica LXXX A Kaunasi Vytautas Magnus Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központja által kifejlesztett nyelv, valamint a Google internetes keresőmotoron keresztül talált példák. KULCSSZAVAK: mondathatározók, a határozószók elhelyezkedése, mondatmodellek a következővel two adverbs. 1. BEVEZETÉS A nyelvészek mindmáig nem értenek egyet abban, hogy a határozószók a mondat szerkezetében adjunktumok (angl. adjuncts) vagy specifikátorok (angl. specifiers)1. A hagyományos megközelítés szerint a határozószók adjunktumok2, ezért helyük a mondatban szabad, pl. : a) The situation suddenly changed ‘A körülmények hirtelen megváltoztak’. b) The situation changed suddenly ‘A körülmények hirtelen megváltoztak’. c) Suddenly, the situation changed ‘Hirtelen megváltoztak a körülmények’. A határozószókat azután kezdték specifikátorokként3 kezelni, hogy megjelent Guglielmo Cinque Adverbs and Functional Heads: A Cross-linguistic Perspective című könyve. Megállapította, hogy a mondathatározószók (angl. clausal, sentential advebs), amelyek a módot, modalitást, időt, aspektust és diatézist fejezik ki, a mondatban bizonyos meghatározott sorrendben helyezkednek el. A könyvben számos példát közölt a mondatban szereplő két határozószó sorrendjére különböző nyelvekből (lásd Cinque 1999). Véleménye szerint a határozószók sorrendje minden nyelvben szigorúan meghatározott: ha egy mondatban legalább két határozószót használnak, akkor sorrendjük az egyetemes határozószói hierarchiától (angl. the universal hierarchy of clausal functional projections)4 függ, amelyet maguknak a mondatoknak a szerkezete és a határozószók szemantikája5 határoz meg. G. Cinque hierarchiáját különböző nyelvekre6, még a litván nyelv határozószóira is alkalmazták (lásd Čižik-Prokaševa 2018). Veslava Čižik-Prokaševa megállapította, hogy G. Cinque határozószói hierarchiája nem egyetemes, a litván nyelv adatai nem erősíthetik meg, mivel a litván nyelvben bizonyos esetekben egyes határozószókat a mondatban 1 Erikas Zymanas (2011‒2012: 13) a határozószók értelmezésének négy hipotézisét adja meg: Adjunction Hypothesis, Extended Projection Hypothesis, Multiple Specs Hypothesis és AdvP-in-Spec Hypothesis. Bővebben lásd róluk. Čižik-Prokaševa 2018: 150. 2 Az adjunktumok fogalmáról bővebben lásd: : Holvoet, Pajėdienė 2005: 96; Holvoet 2009: 76t. 3 A specifikátor fogalmáról bővebben lásd: Holvoet 2009: 86kk. 4 Erről a hierarchiáról bővebben lásd: Čižik-Prokaševa 2018: 151k. 5 A hasonló és eltérő véleményekről röviden lásd: Čižik-Prokaševa 2018: 152k. és az ott hivatkozott szakirodalmat. 6 Például megpróbálták alkalmazni török (lásd Wilson, Saygin 2001), svéd (lásd Beijer 2002), hindi (lásd Bhatia 2006) és angol (lásd Zyman 2011–2012) nyelvi határozószókra. Cikkek / Articles 19 A két / három mondathatározó helye a litván nyelv mondataiban általában megelőzi a többit, de többnyire mégis szabad a két határozó egymáshoz viszonyított sorrendje a mondatban, és változhat. Ez azt jelenti, hogy a litván nyelv határozói szemantikájuk alapján nem alkotnak semmiféle hierarchiát, vagyis megerősíti, hogy a határozók a mondatban specifikátorok7. Felmerült a kérdés: ha a litván G. Cinque’ės prieveiksmių hierarchija negali būti naudojama kaip argumentas, nyelvben a mondathatározók sorrendje közvetlenül nem függ a szemantikájuktól, akkor talán többnyire meghatározott, nem pedig szabad, ahogyan azt eddig gondolták? Šiame straipsnyje bus aprašyta lietuvių kalbos sakininių prieveiksmių išsidėsA vizsgált mondatokban meghatározzuk a sorrendet, valamint a két / három határozó egy mondaton belüli használatának valamennyi előforduló modelljét. Az összegyűjtött mondatok alapján megkíséreljük megállapítani, hogy valóban teljesen szabad-e a határozó helye a mondatban, és a két / három határozó használható-e ugyanazon mondat bármely pozíciójában; ahol a mondathatározókat leggyakrabban használják; melyik helyzet tekinthető semlegesnek, alapvetőnek. A tanulmányban leíró-analitikus és összehasonlító elemzési módszereket alkalmazunk. A kutatási adatok mennyiségi összegzésével meghatározzuk a határozószók mondatbeli használatának tendenciáit. A tanulmány második fejezete röviden bemutatja a mondathatározó (körülményhatározó) fogalmát; a harmadik fejezet röviden tárgyalja a litván nyelv határozószóinak mondatbeli helyeit; a negyedik fejezet áttekinti a begyűjtött mondatok között talált, a két / három határozószó mondatbeli elhelyezkedésére vonatkozó modelleket; az utolsó, ötödik fejezetben mindezt összegzik. A tanulmány elsősorban a kaunasi VDU Számítógépes Nyelvészeti Központja által összeállított A mai litván nyelv szöveggyűjteményéből (a továbbiakban – DLKT8) származó példákra, valamint a Google internetes keresőrendszer segítségével talált példákra támaszkodik (ezeket a munkában internetes oldalra mutató hivatkozással9 közlik); néhány példa a Litván nyelvtan második kötetéből (Ulvydas, szerk., 1971), néhány pedig a Litván nyelv szótárából (elektronikus kiadás, a továbbiakban – LKŽe) származik. 1000 példát tekintettek át10. 7 G. Cinque hierarchiájának hiányosságairól lásd még: : Bobaljik 1999; Wilson and Saygin 2001; Wenger 2009. 8 Online elérhető: http://donelaitis.vdu.lt [megtekintve 2014 végén, 2015 elején, 2017-ben]. 9 Egyes bemutatott mondatokat litván betűkkel írtak át. 10 Különféle mondatokat gyűjtöttek össze: egyszerű, összetett és hiányos mondatokat. Az alapvető feltétel – két különböző szemantikájú mondathatározó ugyanabban a mondatban vagy a mondat valamely tagmondatában. A vizsgált G. sakininių prieveiksmių sąrašas yra pateiktas straipsnio pabaigoje, 1 priede. Tas sąrašas remiasi Cinque-féle határozószók osztályozása. A gyakoriság meghatározásakor ugyanazon határozószók egyes előfordulási eseteit is megszámolják. A leírásba nem kerültek bele azok a mondatok, veiksmis modifikuoja kitą, pvz.: Kartais išvysdavo ją einančią greta ir tarsi atsitiktinai paslystančią, amelyekben két határozószó szerepel, amikor az egyik a hozzá ölébe hullót. Vagy talán egyáltalán nem véletlenül? DLKT; Így is van! Ki tudja, mire emlékezett, vagy talán egészen véletlenül alakult így, talán csak éppen egy ilyen akadt kéznél DLKT. Ugyanígy nem kerültek bele a közbevetéseket tartalmazó mondatok sem, VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 20 Acta Linguistica Lithuanica LXXX 2. A MONDATI HATÁROZÓSZÓ (KÖRÜLMÉNY) FOGALOM A litván nyelv grammatikai munkáiban a határozószót szemantikai és grammatikai jelentései alapján vizsgálják, tárgyalják képzését és fokozását is (lásd: Kruopas, szerk., 1957: 505kk.; Stundžia, szerk., 1997: 189kk.; Schleicher 1856: 218kk.; Kuršaitis 2013: 241k., 271k., 273k., 399kk., 422; Palionis, összeáll., 1957: 138kk.; Otrębski 1956: 282kk.). A határozószó első meghatározását Jonas Jablonskis adta 1922-es grammatikájában: „A határozószó a nyelv változatlan (nem ragozható és nem személyragozható) része, amely a mondatban körülményként szerepel” (Jablonskis 1997: 162). A határozószó legátfogóbb meghatározását a Lietuvių kalbos gramatika II tartalmazza: „A határozószó a nyelv névszóragozásra és személyragozásra nem alkalmas önálló része, amely a cselekvés, az állapot, a tulajdonság, időnként pedig a tárgy minőségi vagy mennyiségi jegyét, valamint a cselekvés vagy az állapot megnyilvánulásának különféle körülményeit (helyet, időt, okot, célt stb.) fejezi ki” (Ulvydas, szerk., 1971: 425)11. A cselekvéshez kapcsolódó határozószókat nagyjából predikátumi határozószókra és mondathatározókra oszthatjuk12. Hasonlítsuk össze a következő példákat: a) Ő biztosan köszönt. b) Ő szépen köszönt. Az (a) mondatban a határozószó a teljes mondatot módosítja: jis pasisveikino, míg a (b) mondatban a határozószó a mondat predikátumát módosítja – arra utal, hogy a cselekvést bizonyos módon hajtották végre. A mondathatározó (körülményhatározó) olyan határozószó (körülményhatározó), amely nem a predikációt, hanem egy saját modalitással rendelkező teljes, lezárt mondatot13 módosít, mivel az a nézet érvényesül, hogy ezek a beszélő által végrehajtott beszédaktust jellemzik, nem pedig magát a mondatot (vö. „a közbevetés – olyan szó, szókapcsolat vagy mondatrész, amely a beszélőnek a szóban forgó dologhoz való viszonyát vagy az azzal kapcsolatos kiegészítő megjegyzéseket fejezi ki” (Morkūnas, szerk., 2008: 227); „A grammatikailag nem kapcsolódó közbevetéseket nem igazán helyénvaló a mondat részeinek nevezni, mivel nem valódi grammatikai mondattagok, hanem a mondattartalom más síkhoz tartozó, csupán jelentésbeli kiegészítései” (Labutis 1998: 348). 11 Röviden szólva a határozószó olyan szófaj, amely valamely körülmény (mondatrész) funkcióját tölti be. A körülmények elkülönítése pedig a szemantikájukon és egy konkrét szófajhoz való tartozásukon alapul (lásd: Ulvydas, szerk., 1976: 479; Ambrazas, szerk., 1985: 561; Ambrazas, szerk., 1996: 487; Ambrazas 1997: 489; Morkūnas, szerk., 2008: 27). Következésképpen a körülmények elkülönítésének kritériumai nem szintaktikaiak. Axelis Holvoetas úgy véli, hogy a legcélszerűbb a körülmények és az objektumok kategóriáit a szintaktikai kapcsolat 12 Plg. „iš tikrųjų nėra griežtos ribos tarp predikato ir sakinio aplinkybių, o aplinkybės išsidėsto tam tikroje skalėje“ (Holvoet, Pajėdienė 2005: 96). alapján elkülöníteni. Erről és a felmerülő hiányosságokról bővebben lásd Holvoet 2009: 81kk., 146kk. 13 Vö.: „egyes határozószók egy egész kijelentésre utalnak, nem csupán annak egy részére“ Tanulmányok / Articles 21 A két- / hárommondatos határozószók helye a litván mondatokban mind a módjelleg jegyeit, mind a mondatra jellemző igazságfeltételeket14 (lásd Holvoet: „módosíthatják azokat a nyelvi egységeket, amelyek nem rendelkeznek önálló Čižik-Prokaševa 2005: 66; Holvoet, Pajėdienė 2005: 99). Predikato aplinkybės mondat jegyeivel (pl. a predikátum körülményeit jelölő határozó módosíthatja a módés időjelleggel nem rendelkező deklamuoti Maironio eilėraščius struktúrát), a mondat körülményeit jelölő határozók viszont csak olyan egységeket módosíthatnak, amelyek önálló mondatjegyekkel rendelkeznek (pl. a galbūt módosíthatja a deklamavo Maironio eilėraščius, de nem a deklamuoti Maironio eilėraščius egységet“ (Holvoet, Pajėdienė 2005: 115)). A mondat körülményeit jelölő határozók „tág értelemben a mondat alapvető predikációját módosítják, vagyis az általuk bevezetett további predikáció specifikálja az alapvető predikáció által implikált teljes szituációt, beleértve annak szükségszerű résztvevőit is (vö. Tėvas jau pavalgė), vagy magát az adott szituációról szóló propozíciót módosítják, például a propozíciót a valószínűség szempontjából értékelik (vö. Galbūt tėvas jau pavalgė)“ (Holvoet, Mikulskas 2009: 8). A szakirodalomban a mondathatározókra a következő korlátozásokat írják elő15: a) a mondathatározók nem használhatók kérdő mondatokban, pl. *Will John probably / certainly / evidently come? Vö. *Ar Jonas greičiausiai / tikriausiai / galbūt ateis? ; b) a mondathatározók nem használhatók feltételes mondatokban, pl. *If the socialists probably / possibly / evidently / undoubtedly win the elections, the rich will worry about a luxury tax. Vö. *Jei socialistai greičiausiai / tik riausiai / galbūt laimės rinkimus, turtuoliai mokės prabangos mokestį; c) a mondathatározók nem használhatók felszólító mondatokban, pl. *Probably / certainly / evidently go away! Vö. *Jonai, greičiausiai / tikriausiai / galbūt išeik! (https://en.oxforddictionaries.com/grammar/sentence-adverbs); „a mondatbeli határozószó olyan határozószó, amely d) nem cáfolhatók meg, és nem esnek a tagadás hatókörébe, pl. : Valószínűleg / lehetséges, hogy / nyilvánvalóan / kétségtelenül a szocialisták megnyerték a választásokat, vagy *Valószínűtlenül / lehetetlenül / nem nyilvánvalóan / kétségesen a szocialisták megnyerték a választásokat. Vö. Péter valószínűleg / feltehetően / talán elalszik és *Péter nem valószínűleg / nem feltehetően / nem talán alszik el; A konzervatívok valószínűleg / lehetséges, hogy / nyilvánvalóan / kétségtelenül nem nyerték meg a választásokat, vagy *A konzervatívok nem valószínűleg / lehetséges, hogy / nyilvánvalóan / kétségtelenül nyerték meg a választásokat. egy egész mondatot vagy tagmondatot módosít“ (https://www.cambridge.org/grammarandbeyond/ grammar-practice-activities/2017/06/teaching-sentential-adverbs-and-adverbials). 14 Vö. „a modális (mondatbeli) határozószókat az adott mondat által kifejezett propozíció igazságára vonatkozó predikátumokként kell értelmezni, és hogy a modális határozószókat tartalmazó mondatok két propozíciót fejeznek ki“ (Bellert 1977: 345). 15 Megjegyzendő, hogy egyes szerzők tanulmányaik, illetve könyveik címében a sentential adverbs terminust használják, magában a szövegben azonban a modal adverbs terminust alkalmazzák (pl.: Bellert 1977; Cruschina 2010). VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 22 Acta Linguistica Lithuanica LXXX Plg. Konservatoriai greičiausiai / tikriausiai / galbūt nelaimės ir *Konservatoriai ne greičiausiai / ne tikriausiai / ne galbūt laimės. Bővebben lásd lásd: Bellert 1977; Piñόn 2006; Cruschina 2010 és az ott hivatkozott szakirodalmat. Az ilyen korlátozások nem alkalmazhatók a jelen tanulmányban tárgyalt valamennyi mondatbeli határozószóra16. 3. A HATÁROZÓSZÓK HELYE A MONDATBAN Mint ismeretes, a litván nyelv szórendje elsősorban a szavak mondatbeli szintaktikai kapcsolataitól és jelentésbeli viszonyaitól, valamint attól függ, hogy a mondatot aktuálisan tagoljuk-e vagy sem, illetve hogy ki akarunk-e benne valamit emelni, ki akarunk-e hangsúlyozni. A litván nyelvben a mondat magját általában az állítmány, az alany és a tárgy, esetenként pedig a határozó alkotja. A litván nyelv háromtagú modelljeiben a semleges, a köznyelvben uralkodó szórend az SVO, például: A gyermek könyvet olvas, bár pragmatikai szempontokból e mondat valamennyi szava elfoglalhatja a mondat bármely helyét (e mondat mind a hat változata lehet helyes). Ezért úgy tartják, hogy a litván nyelv szórendje szabad17, és elsősorban a szavak mondatbeli jelentésbeli viszonyaitól, az aktuális tagolástól és a kontextustól függ; a helyzet, valamint a mondat bizonyos részeinek kiemelésére és hangsúlyozására irányuló szándék határozza meg (bővebben lásd: Balkevičius 1963: 25kk.; Sirtautas, Grenda 1988: 194kk.; Ambrazas, szerk., 1996: 645kk.; Labutis 1998: 24k.; Ambrazas 2006: 66kk.). A Lietuvių kalbos gramatikos és a Dabartinės lietuvių kalbos gramatikos adverbiumoknak szentelt fejezetei nem tárgyalják azok mondatbeli helyét (lásd: Ulvydas, szerk., 1971: 425tt; Ambrazas, szerk., 1996: 410tt). Némi információ a szószerkezet tagjainak sorrendjéről szóló fejezetben található. Az igei szerkezetekről szóló fejezetben megállapítják, hogy „az adverbiumok semleges és domináns helye az ige előtt van (AdvV)”, hogy „ez a módhatározói adverbiumokra és a megfelelő jelentésű esetformákra, valamint a prepozíciós szerkezetekre jellemző leginkább, továbbá az olyan hely-, időés okhatározói adverbiumokra, amelyek nem felelnek meg főnévi formáknak”, az ilyen adverbiumok pedig „csak akkor állnak az ige után, ha a jelentés fő terhét hordozzák” (Ambrazas, szerk., 1996: 653; lásd még Ambrazas 2006: 75t). 16 Emlékeztetek arra, hogy a vizsgált mondatbeli adverbiumok jegyzéke a tanulmány végén, az 1. függelékben található. Apie kitų prieveiksmių vietą rašoma, kad ji labiau įvairuoja, o didesnį reikšmės 17 A litván nyelvben a szórendnek csak néhány grammatikailag meghatározott esetét különböztetik meg, például: a prepozíciók helyét a főnevek vagy névmások esetei előtt, a tagadószó helyét a dalelyčių vieta sakinio pradžioje, pažymimojo sakinio šalutinio dėmens vieta po pažymimojo žotagadott szó előtt, a kérdőszók helyét a kérdő džio (lásd: Ambrazas, szerk., 1996: 646; Sirtautas, Grenda 1988: 196tt). Cikkek / Articles 23 A jelentési fő terhét hordozó adverbiumok vagy az ige utánra kerülnek, vagy a mondat elejére helyeződnek át (lásd Ambrazas, szerk., 1996: 653t). A melléknévi szerkezetekről szóló fejezetben megállapítják, hogy „az adverbiumok szokásos és semleges helye a melléknevek előtt van (AdvAdj)” (lásd Ambrazas, szerk., 1996: 656). A határozószó-kapcsolatokról szóló fejezetben az áll, hogy „a határozószók azok előtt a határozószók előtt állnak, amelyek jelentését jelölik (Adv1Adv)” (Ambrazas, szerk., 1996: 657). Arról is található információ, hogy „bizonyos esetekben (pl. címekben) a határozószók akár főnevekhez is kapcsolódhatnak, vö. : Vilnius šiandieną; Mūsų kaimas vakar (rytoj)” (Ambrazas, szerk., 1996: 410). Ezekben a grammatikákban arra az esetre is utalnak, amikor a mondatban két vagy több, eltérő jelentésű határozószót használnak: semleges esetekben a módhatározók közvetlenül az ige előtt állnak, míg a többi határozószó a módhatározók előtt áll. Három példát közölnek: Jis visada ramiai miega. Rugiai šiemet gražiai žaliuoja. Mes vakar tyčia ilgai laukėm18 (Ambrazas, szerk., 1996: 654). Ugyancsak megjegyzik, hogy „a kiemelt vagy a kontextushoz kapcsolódó módhatározók a mondat elején is állhatnak más határozószók előtt: Šuoliais jis beveik niekada nebėgdavo“ (Ambrazas, red., 1996: 654; Ambrazas 2006: 76). Vannak olyan esetek, amikor a határozószók helye nem változtatható meg; ide tartoznak azok a szókapcsolatok, amelyeknek fő tagja a minőségi határozószó összehasonlítatlan alakja, függő tagjuk pedig mennyiségi, fokés intenzitásjelentésű határozószó; ezek mennyiségi viszonyokat fejeznek ki (pl.: visiškai kvailai, be galo maloniai, labai gerai); a két mennyiségi határozószóból álló szókapcsolatok (pl.: labai daug, neįtikėtinai mažai); azok a szókapcsolatok, amelyeknek fő tagja középfokú határozószó (pl. dvigubai greičiau, pastebimai trumpiau); a két minőségi határozószóból álló, jelzői viszonyokat kifejező szókapcsolatok (pl.: tamsiai mėlynai, žaibiškai greitai, pasakiškai gražiai) (részletesebben lásd: Valiulytė 1976: 271kk.). Az ilyen esetek nem kerültek be a leírásba. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a litván nyelvben a határozószó különböző pozíciókban19 is használható, de a határozószó alapvető és semleges helye az általa módosított szó előtti pozíció. Mivel a litván nyelv szintaxisával és grammatikájával foglalkozó munkákban nem különítik el a mondathatározókat20, helyükről a mondatban18 Megjegyzendő, hogy a harmadik példában egyáltalán nincs módhatározó, hanem két időhatározó és egy célhatározó szerepel. 19 Specialių tyrimų, skirtų prieveiksmių vietai sakinyje aprašyti, neatlikta. Galima rasti tik vieną kitą darbą, skirtą prieveiksmių semantikai tirti, pvz.: Burov 2011; Judžentytė 2013; Butkevičiūtė 2015. 20 J. Jablonskis 1922 m. gramatikoje, kalbėdamas apie įprastines aplinkybes, vartoja samplaiką sakinio aplinkybė (žr. Palionis, sud., 1957: 475). Dabartinės lietuvių kalbos gramatikoje pastebima, kad „aplinkybinės reikšmės žodžių formos ir konstrukcijos, sintaksiškai priklausomos nuo tarinio, VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 24 Acta Linguistica Lithuanica LXXX je informacijos nėra. Užsienio literatūroje nurodoma, kad „sentential adverbs are indeed granted a certain amount of distributional freedom with respect to their placement in the sentence“ (Cruschina 2010: 5); „a mondatbeli határozószók grammatikája rugalmas, mivel legtöbbjük a mondat több pontjának bármelyikén elhelyezhető anélkül, hogy a jelentés megváltozna“ (https://www. cambridge.org/grammarandbeyond/grammar-practice-activities/2017/06/ teaching-sentential-adverbs-and-adverbials). Išnagrinėkime tuos lietuvių kalbos atvejus, kai viename sakinyje vartojami du arba trys sakininiai prieveiksmiai. 4. SAKINIŲ SU DVIEM / TRIMIS HATÁROZÓSZÓI MODELLEK Mivel a litván nyelvben egy mondat létrehozásához általában mindössze két mondatrész – az alany és az állítmány – elegendő, a litván nyelvben használt, két / három határozószót tartalmazó mondatmodellek meghatározásakor elsősorban a határozószóknak az állítmányhoz és az alanyhoz viszonyított helyét vették figyelembe – ezeket a mondatrészeket tekintik fő mondatrészeknek. Ezt követően azt vizsgálják, hogy e négy fő mondatrész közé beékelődik-e valamely másik mondatrész. Ha az állítmány még egy vagy több mondatrészt igényel, de ezek a négy fő modellmondatrész után vagy előtt szerepelnek, akkor ezeket a mondatrészeket bővített mondatrészeknek tekintik, és nincs hatásuk a mondatbeli határozószók használatára. Ezek a mondatrészek többnyire elhagyhatók, és a mondat ezáltal jelentése szempontjából nem szenved hiányt, ezért nem kerülnek be a modellbe. Megállapították, hogy valamennyi előforduló modell öt típusba és altípusokba sorolható. Az első típust négy mondatrész alkotná: két határozószó, az alany és az állítmány; e típus altípusát három határozószó, az alany és az állítmány alkotná. A második típust öt tag alkotná: két négytagú; ennek a típusnak az prieveiksmiai, veiksnys, tarinys ir penktas narys, kuris įsiterpia tarp pagrindinių altípusát – három határozószó, alany, állítmány és egy közbeékelt tag. A harmadik típust hat tag alkotná: alany, állítmány, két határozószó és két határozószó, alany, állítmány és két papildomi nariai, kurie įsiterpia tarp pagrindinių narių; šio tipo potipį – trys további közbeékelt tag. A negyedik típust személytelen mondatok alkotnák: két határozószó és állítmány (altípusát ‒ három toldalékos alakzat mindössze két határozószó alkotná. Minden veiksmiai ir tarinys) bei du prieveiksmiai, įsiterpęs narys ir tarinys. Penktą tipą típus öt fejezetben van leírva. jelentésük alapján az egész mondattal is összekapcsolhatók“ (Ambrazas, szerk., 1996: 626). Az angolul kiadott Litván nyelvtanban a modális határozószók csoportját különítik el (Ambrazas, szerk., 1997: 377). Tanulmányok / Articles 25 A két / három határozószó helye a litván nyelv mondataiban 4.1. Az első típus Amint már említettük, az első típust négy fő tag alkotja – két határozószó, valamint az alany és az állítmány21. E négy tagból tizenegy modell állítható össze: V-pr-pr-T22, V-pr-T-pr, V-T-pr-pr, pr-V-pr-T, pr-pr-V-T, pr-pr-T-V, pr-V-T-pr, T-V-pr-pr, T-pr-V-pr, T-pr-pr-V, pr-T-pr-V. Példákat csak az első hét modellre találtunk. Olyan mondatokat pedig, amelyekben az állítmány a határozószók és az alany előtt állna, nem találtunk. Az első típusba tartozó mondatokból 918-at találtunk (1000-ből). Ezeket használatuk gyakoriságát figyelembe véve tárgyaljuk. V-pr-pr-T A litván nyelvben leggyakrabban két határozószó az alany után és az állítmány előtt áll. Az alany kifejezett (lásd az 1. mondatot) vagy kikövetkeztetett23 (lásd a 2. mondatot) lehet: 1) Szegény gyermek! Bizonyára teljesen megéheztél. DLKT 2) Megértettem, hogy soha nem fogok tudni így énekelni, ezért mind a mai napig szinte egyáltalán nem énekelek. DLKT 752 (1000-ből) ilyen példát találtak, ezek a tárgyalt példák 75,2 százalékát teszik ki. pr-pr-T-V A litván nyelvben sokkal ritkábban használatos az a modell, amikor két határozószó közvetlenül az állítmány és az alany előtt áll, például: 3) Előkészítettünk önöknek néhány javaslatot a gyógyszertárak profilváltásának tilalmi határideje legalább egy bizonyos időre történő meghosszabbítására, azután pedig bizonyára beáll a piac törvénye: ha egy bezár, akkor egy másik kinyit. DLKT 4) A menet résztvevői azokban a kisvárosokban szálltak meg éjszakára, amelyekben egykor általában a postai küldöncök is megszálltak. (http://klaipeda.diena.lt/naujienos/klaipeda/miesto-pulsas/pasto-kelyje-nuotykiai-633510#.VKEBBzSUc5s) 21 Közöttük néha mondatrészek kísérői vagy más mondatrészek ékelődnek be, például: jelző (lásd a 3., 4., 36., 37. mondatot), kötőszó (lásd a 4., 5. mondatot), közbevetés (lásd a 18. mondatot) vagy közbeékelt mondat (lásd a 34. mondatot). Azonban másodlagos mondatbeli szerepük miatt nem kerülnek be a modellbe, továbbá az összetett vagy összevont állítmány első tagja, a T2 – az kad jie neturi jokios įtakos prieveiksmių vietai sakinyje. 22 Straipsnyje vartojami tokie sutrumpinimai: pr – prieveiksmis, V – veiksnys, T – tarinys, T1 – összetett vagy összevont állítmány második tagja, a P – tárgy, az Apl – határozó. Noha a példákban a vizsgált határozószók határozói funkciót töltenek be, minden vizsgált modellben a mondathatározói határozószókat a pr rövidítéssel jelölik, nem pedig Apl-lel – így különböztetik meg őket a mondatban használt egyéb határozóktól. 23 Ez leggyakrabban azokban az esetekben fordul elő, amikor a határozószók az összetett mondat második tagmondatában szerepelnek, az alanyt pedig az összetett mondat első tagmondata jelöli. VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 32 Acta Linguistica Lithuanica LXXX amelyben összevont állítmányt használnak, és annak alakjai közé egy tárgy ékelődik (V-pr-pr-T1-P-T2 modell, lásd az 51. mondatot), valamint az 1. mondat, amelyben az összevont állítmány alakjai közé két határozószó és egy tárgy ékelődik (V-T1-pr-pr-P-T2 modell, lásd az 52. mondatot), az ilyen mondatok a második típusba sorolandók: 49) Arra gondol, hogyan találkozhatna vele ismét. Megkérdezni Siunėvėt, hogy nem tervezik-e hamarosan újra odautazni, nem igazán lehet. DLKT 50) Ha nem jelentkeznek nemkívánatos tünetek, az ilyen élelmiszert ismét szokás szerint fogyaszthatja. (http://www.mpe.lt/lt/FoodDetective/13_Food Detective) 51) A tanárnak sikerül jobban megismernie a gyerekeket. Péntekenként, amikor a szülők eljönnek, általában feltétlenül megkérem őket, hogy vegyenek részt az órán. Ez a gyerekeknek nagyon fontos. DLKT 52) Csodálatos győzelem :), kár, hogy nem láttam, valószínűleg feltétlenül le kell töltenem azt a mérkőzést, aki egyetért velem, az nyomjon egy tetsziket! (https:// www.facebook.com/15min/posts/200713199941359) 4.2.1. Ezt az altípust három határozószóból, alanyból, állítmányból és tárgyból vagy határozóból álló modellek alkotják. Mindössze 5 ilyen mondatot találtak. V-pr-pr-P-pr-T: e modell tagjai a következő sorrendben helyezkednek el: alany, két határozószó, tárgy, még egy határozószó és állítmány. Mindössze 2 ilyen modellű mondatot találtak: 53) Látható, amint az egyik anya először durván megragadja a gyermeket, majd rövidesen ismét magához öleli. DLKT 54) Mutálódnak, és a szörny vonásait öltik magukra, belekapaszkodnak a tudatba, aztán már soha nem szabadulsz meg tőlük. DLKT V-pr-pr-pr-P-T: e modell tagjai a következő sorrendben helyezkednek el: alany, három határozószó, tárgy és állítmány. Mindössze 1 ilyen modellű mondat fordult elő: 55) Talán már soha nem fogja őt látni, és nem lesz képes átélni ezt... DLKT pr-pr-pr-V-P-T: e modell tagjainak elrendezése a következő: három határozószó, alany, tárgy és állítmány. Mindössze 1 ilyen modellű mondat fordult elő: 56) Nem, talán már soha senki nem fog így megcsókolni minket! DLKT pr-pr-pr-Apl-(T)-V: šio modelio nariai išsidėsto tokia tvarka: trys prieveiksmiai, aplinkybė, numanomas tarinys ir veiksnys. Pasitaikė tik 1 tokio modelio sakinys: 57) Bet gal jau seniai toje gatvėje vien liūdnų šmėklų buveinė. DLKT Straipsniai / Articles 33 Dviejų/trijųsakininiųprieveiksmiųvieta lietuviųkalbossakiniuose 4.3. Trečias tipas Kaip jau buvo minėta skyriaus pradžioje, trečią tipą sudaro šeši nariai: veiksnys, tarinys, du prieveiksmiai ir du papildomi nariai, kurie yra įsiterpę tarp pagrindinių narių, o potipį – trys prieveiksmiai su išvardytais anksčiau nariais. Tais papildomais nariais gali būti du papildiniai arba vienas papildinys ir viena aplinkybė. Buvo rasti tik 3 tokie sakiniai. pr-P-P-V-T-pr Az egymondatos modell a következő lenne: egy határozószó, két bővítmény, alany, állítmány, egy második határozószó: 58) Általában ritkán hagyják a kislányt a nagyszülőkre – csak akkor, amikor ők maguk valahová készülnek együtt elmenni. (http://www.15min.lt/zmones/naujiena/lietuva/viesumoje-retai-matoma-- karolina-liukaityte-su-mylimuoju-arnu-jurskiu-atvyko-i-labdaros-rengini-3-461944) V-pr-pr-Apl-P-T Egy másik ilyen típusú mondat modellje a következő lenne: alany (implicit), két határozószó, körülményhatározó, bővítmény, állítmány: 59) Reméli, talán néha jelentősen lejjebb visszük az árakat. DLKT pr-V-pr-pr-P-Apl-T A következő mondat e típus egyik altípusához tartozna. Modellje a következő lenne: határozószó, alany, két határozószó, bővítmény, körülményhatározó és állítmány: 60) – Nem, aztán ő már néha litvánul beszélt velem. DLKT Találtak 1 olyan mondatot, amelynek modellje még összetettebb – 8 tagból áll. Mivel az ilyen típusú mondat egyetlen volt, feltételesen e típus altípusához sorolták. Modellje a következő lenne: három határozószó, tárgy, két körülményhatározó, állítmány, alany, azaz pr-pr-pr-P-Apl-Apl-T-V: 61) Talán még soha nem taszította ilyen gyorsan és sikeresen előre a tudományt az ellenségesség. DLKT 4.4. Ketvirtas tipas A negyedik típust a személytelen mondatok alkotják. Modelljeik vagy csupán három tagból állnak: két határozószóból és egy állítmányból (az altípust – három határozószó és egy állítmány), vagy négy tagból: két határozószó, tárgy és állítmány. Mivel mindössze 8 ilyen mondatot találtak, egyetlen személytelenmondat-típusba vonták össze őket. VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 34 Acta Linguistica Lithuanica LXXX pr-pr-T E mondatok egyik modelljét csupán három tag alkotja: két határozószó és egy állítmány. Csak 1 ilyen mondat található: 62) […] a szó nem csupán mag nélküli üres burok, pusztán metafora, amellyel megpróbálják a semmiből feltámasztani azt, ami elvesztette életerejét és valóságát, és ami valójában talán már nem is létezik. DLKT pr-T1-pr-T2 A következő mondatmodellt négy szó, de három tag alkotja. Elrendezése a következő: egy határozószó, az összetett vagy kettős állítmány egyik része, egy másik határozószó, valamint az összetett vagy kettős állítmány másik része. 2 ilyen modellű mondat található: 63) Mindeddig nem értették meg kellőképpen, hogyan lépnek kölcsönhatásba a nanoméretű részecskék más anyagokkal, még kevésbé a testszövetekkel. (http://rtn.elektronika.lt/ mi/0304/kiek.html) 64) Hamarosan rövid időre meg kell állni. (http://www.vilkobroliai.lt/2013/ 12/01/pasakojimas-apie-ekspedicija-rusvavandene-pelkynu-ir-misku-upele-%E2%80%93-viesvile-2-dalis/) pr-pr-P-T Ezt a modellt két határozószó, egy tárgy és egy állítmány alkotja. Keress 2 ilyen típusú mondatot: 65) És ha sietünk új, játékokat tartalmazó lemezt vásárolni, csak hogy ne törje a fejünket, hamarosan már nem lesz belőlük elég. DLKT 66) Mehetsz, csak ne túl messzire, hamarosan ismét szükségem lesz rád. DLKT pr-pr-pr-T Ennek a típusnak az altípusát három határozószót és egy állítmányt tartalmazó mondatok alkotják. Keress 2 ilyen mondatot: 67) Lehet, hogy ez átmeneti, lehet, hogy hamarosan ismét szükség lesz a hatalmi struktúrákat kiszolgáló értelmiségiekre, azonban egy dolog világos – a hatalommal való kapcsolatok egyre bonyolultabbá válnak… DLKT 68) Legfeljebb azzal vigasztalódjatok, hogy ha a vállalat csődbe megy, talán még marad némi vagyon. DLKT pr-pr-T1-P-T2 Az ehhez a típushoz sorolt utolsó modell két határozószóból, összetett állítmányból és az állítmány igei része és a főnévi igenév közé beékelődő bővítményből áll. Csak 1 ilyen mondatot találtak: 69) De talán már nem sokáig kell szenvednem. DLKT Cikkek / Articles 35 Két / három mondathatározó helye lietuviųkalbossakiniuose 4.5. Ötödik típus Az ötödik típusnak mindössze két tagja van – két határozószó (pr-pr modell). Közbevetésként24 vagy hiányos mondatként használják őket25. Az ilyen, utólag hozzátett határozói mellékmondatokat külön típusba sorolták, mert nem lehet kia tvarka šie prieveiksmiai būtų pavartoti kartu su veiksniu ir tariniu. Pvz., pontosan megjósolni, ko mondat: Ez volt az életforma. Változnak az idők és az országok, csak nem mindig gyorsan – ez többféleképpen is „helyreállítható”, pl. : a) Változnak az idők és az országok, csak nem mindig változnak gyorsan. b) Változnak az idők és az országok, csak nem mindig változnak gyorsan. c) Változnak az idők és az országok, csak nem mindig gyorsan változnak. d) Változnak az idők és az országok, csak nem mindig változnak gyorsan. Az ötödik típusú mondatból 13-at találtak: 70) Valószínűleg mindannyian öltünk már meg valakit, többnyire véletlenül, igaz? DLKT 71) Előfordultak vegyes házasságok, migráció zajlott – egyes emberek elhagyták a törzset – néha rövid időre, néha hosszabb időre, mások pedig visszatértek. DLKT 72) Minden azonban változni kezdett, ő már nem érzett semmiféle szégyent, hajnalra pedig mindketten olyan jól ismerték egymást, mintha mindig is ezt tették volna, és mindig együtt. DLKT 5. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Az 1000, két / három mondathatározószót tartalmazó mondat vizsgálata során 43 használati mintát különítettek el. Ezeket öt típusba sorolták. Az első típust négy tag alkotja: két határozószó, alany és állítmány; ennek a típusnak az altípusát három határozószó, alany és állítmány alkotja. A második típust öt tag alkotja: két határozószó, alany, állítmány és egy ötödik tag, amely a négy fő tag közé ékelődik; ennek a típusnak az altípusát három határozószó, alany, állítmány és egy közbeékelt tag alkotja. A harmadik típust hat tag alkotja: alany, állítmány, két határozószó és két további tag, amelyek a fő tagok közé ékelődnek; ennek a típusnak az altípusát három határozószó, alany, állítmány és két további közbeékelt tag alkotja. A negyedik típust személytelen mondatok alkotják: két veiksmiai ir tarinys) bei du prieveiksmiai, įsiterpęs narys ir tarinys. Penktą tipą határozószó és állítmány (altípusát ‒ három ha24 Az ékelődésekről bővebben lásd: Ambrazas, szerk., 1996: 645. A hiányos mondatokról bővebben lásd Balkevičius 1963: 153kk.; Labutis 1998: 138kk. VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 36 Az Acta Linguistica Lithuanica LXXX mindössze két határozószóból áll. A legtöbb az első típusú mondatokból van – 918, sok mažiau antro tipo sakinių – 57, trečio tipo sakinių pasitaikė tik 4, ketvirto – tik 8, az ötödik típusból pedig mindössze 13 mondat. Megállapították, hogy a határozószók állítmány előtt, de közbeékelt taggal (tagokkal) együtt is előfordulhatnak (15 modell), a határozószók egymás után és közvetlenül az állítmány előtt is állhatnak (10 modell), közvetlenül az állítmány előtt és után is állhatnak (4 modell), az összetett vagy halmozott állítmány első tagja előtt és után is közvetlenül állhatnak (3 modell), az összetett vagy halmozott állítmány részei között (3 modell), továbbá a határozószók közvetlenül az állítmány után (2 modell), közvetlenül az alany és az állítmány előtt (2 modell), az alany és az állítmány előtt és után (1 modell), az alany és az összetett / halmozott állítmány első tagja előtt és után (1 modell), a közbeékelt tagok, az alany és az állítmány előtt, valamint az alany és az állítmány után (1 modell) is előfordulhatnak, illetve önmagukban is állhatnak (1 modell). Egyetlen olyan mondat sem volt, amelyben az állítmányt a többi fő mondatrész előtt használták volna. A leggyakrabban használt mondatok azok, amelyek modellje V-pr-pr-T: ezek az összes vizsgált mondat 75,2 százalékát teszik ki. A többi modell mondatait sokkal ritkábban használják. Nem kevesebb mint 22 modellt mindössze 1 alkalommal használtak (lásd az 1. táblázatot). 34 modellben (a 4226-ból) a határozószók az állítmány előtt szerepelnek, ami az összes vizsgált mondat 97,3 százalékát teszi ki. 6 modellben az egyik határozószó az állítmány előtt, a második pedig utána szerepel. 2 modellben mindkét határozószó az állítmány után szerepel. Ez azt jelenti, hogy annak valószínűsége, hogy a mondathatározó az állítmány előtt szerepel a mondatban, nagyobb mint 97%.27 24 modellben két / három határozószó közvetlenül az állítmány mellett áll, 8 modellben – az egyik határozószó közvetlenül mellette áll, a másikat pedig a modell egy másik tagja / más tagjai választják el tőle, 11 modellben pedig két / három határozószót a modell egy másik tagja / más tagjai választanak el az állítmánytól. Ez a határozószók és az állítmány „szorosabb” kapcsolatára utal. A 43 modellből 27 modellben két / három határozószó egymás mellett áll, 16 modellben pedig közöttük egy vagy több modelltag ékelődik be. Vagyis ha a mondatban két / három határozószót használnak, akkor azok nagy valószínűséggel (62,79 százalékos valószínűséggel) egymás mellett fognak állni. 26 Nem 43-ból, hanem 42-ből, mivel az ötödik típusú modellt kizárólag határozószók alkotják. 27 Emlékeztetek arra, hogy a határozószó semleges pozíciójának a predikátum és a közvetlen tárgy közötti pozíciót tekintjük (lásd Ambrazas 1997: 698). Cikkek / Articles 37 A két / három mondathatározó helye a litván nyelv mondataiban 1. TÁBLÁZAT. A két / három mondathatározót tartalmazó mondatok használati modelljei TIPAS MODELIS PAVYZDŽIŲ SKAIČIUS SZÁZALÉKOS IŠRAIŠKA 1. típus V-pr-pr-T 752 75,2 % pr-pr-T-V 37 3,7 % pr-pr-V-T 36 3,6 % V-pr-T-pr 13 1,3 % V-T-pr-pr 6 0,6 % pr-V-pr-T 50,5 % pr-V-T-pr 2 0,2 % V-T1-pr-pr-T213 1,3 % pr-V-T1-prT21 0,1 % V-T1-pr-T2-pr 1 0,1 % V-pr-pr-pr-T 41 4,1 % pr-pr-pr-T-V 4 0,4 % V-pr-pr-T-pr 2 0.2 % pr-pr-pr-V-T 2 0,2 % V-pr-T-pr-pr 1 0,1 % V-pr-pr-T1-pr-T21 0,1 % V-pr-T1-pr-pr-T21 0,1 % 2. típus V-pr-pr-P / Apl-T 34 3,4 % pr-pr-P / Apl-T-V 50,5 % V-P-pr-pr-T / T1T23 0,3 % V-pr-P-pr-T 1 0,1 % V-T-P-pr-pr 1 0,1 % pr-pr-T-P-V 1 0,1 % pr-P-pr-T-V 1 0,1 % pr-pr-V-P-T 1 0,1 % pr-P-V-pr-T 1 0,1 % V-T1-P /Apl-pr-pr-T22 0,2 % V-pr-pr-T1-P-T21 0,1 % V-T1-pr-pr-P-T21 0,1 % V-pr-pr-P-pr-T 2 0,2 % V-pr-pr-pr-P-T 1 0,1 % pr-pr-pr-V-P-T 1 0,1 % pr-pr-pr-Apl-(T)-V 1 0,1 % VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 38 Acta Linguistica Lithuanica LXXX TIPAS MODELIS PAVYZDŽIŲ SKAIČIUS SZÁZALÉKOS IŠRAIŠKA 3. típus pr-P-P-V-T-pr 1 0,1 % V-pr-pr-Apl-P-T 1 0,1 % pr-V-pr-pr-P-Apl-T 1 0,1 % pr-pr-pr-P-Apl-Apl-1 0,1 % T-V 4. típus pr-pr-T 1 0,1 % pr-T1-pr-T22 0,1 % pr-pr-P-T 2 0,2 % pr-pr-pr-T 2 0,2 % pr-pr-T1-P-T21 0,1 % 5. típus pr-pr 13 1,3 % Pragmatikai megfontolásokból a határozószók a mondat különböző pozícióiban használhatók. Ez néha akkor történik, amikor maga a határozószó nagyobb jelentésterhet kap, és a szokásos pozíciójából egy másikba kerül át, néha pedig akkor, amikor a mondat alanya vagy tárgya / határozója kap nagyobb jelentésterhet. Amint azonban a kutatás kimutatta, ezek elszigetelt esetek. Ha az 1., 2. és 3. típusú modelleket néznénk (ezek az összes vizsgált mondat 97,9%-át teszik ki), azt látnánk, hogy a mondathatározók leggyakrabban az alany után és az állítmány előtt állnak (ez az összes vizsgált mondat 85,4%-át teszi ki). Ezt a pozíciót a mondathatározók semleges és elsődleges pozíciójának kell tekinteni. Das heißt, dass sich die Satzadverbien hinsichtlich ihrer Position in nichts von den Prädikatsadverbien unterscheiden. All dies zeigt, dass die Freiheit der Wortstellung im Litauischen nur bedingt, nicht absolut ist28, während die Stellung der Satzadverbien ziemlich festgelegt und meist untrennbar mit dem Prädikat verbunden ist. LITERATŪRA Ambrazas Vytautas 2006: Lietuvių kalbos istorinė sintaksė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Ambrazas Vytautas, ed., 1997: Lithuanian Grammar. Vilnius: Baltos lankos. Ambrazas Vytautas, red., 1985: Грамматика литовского языка. Vilnius: Mokslas. 28 Žr.: Balkevičius 1963: 26; Sirtautas, Grenda 1988: 194tt. Straipsniai / Articles 39 Dviejų/trijųsakininiųprieveiksmiųvieta lietuviųkalbossakiniuose Ambrazas Vytautas, red., 1996: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika. Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Balkevičius Jonas 1963: Dabartinės lietuvių kalbos sintaksė. Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. Beijer Fabian 2002: On the Relative Order of IP-adverbials. Prieiga internete: http:// citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.13.1511&rep=rep1&type=pdf. Bellert Irena 1977: On semantic and distributional properties of sentential adverbs. – Linguistic Inquiry 8, 337–351. Bhatia Archna 2006: Testing Cinque’s hierarchy: Adverb Placement in Hindi. – LSO working papers in linguistics. Vol. 6. Madison: University of Wisconsin. Linguistics Student Organization, 10‒25. Prieiga internete: http://vanhise.lss.wisc.edu/ling/files/ ling_old_web/lso/wpl/6/bhatia.pdf. Bobaljik Jonathan David 1999: Adverbs: The Hierarchy Paradox. – Glot Intenational 4.9/10, 1‒6. Prieiga internete: http://www.bobaljik.uconn.edu/papers/adverbs.pdf. Burov Aleksej 2011: Laiko prieveiksmis – leksinė priemonė laiko suvokimo modeliams reikšti. Tarpdalykinė Nybelungų giesmės (B rankraštis) analizė. Daktaro disertacijos santrauka. Vilnius. Prieiga internete: https://www.google.lt/url?sa= t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=50&cad=rja&uact=8&ved=2ahUKEwi478WxnqTgAhUV8uAKHaISDcU4KBAWMAl6BAgAEAI&url=http%3A%2F%2Ftalpykla.elaba.lt%2Felaba-fedora%2Fobjects%2Felaba%3A1997426%2Fdatastreams%2FMAIN%2Fcontent&usg=AOvVaw0YF0FJsD3EkCpbdXZHUwcH. Butkevičiūtė Beata 2015: Dėl vietos prieveiksmių bura-, orair şuravartosenos turkų kalboje. – Taikomoji kalbotyra 7. Prieiga internete: https://taikomojikalbotyra.lt/ ojs/index.php/taikomoji-kalbotyra/article/view/68. Cinque Guglielmo 1999: Adverbs and Functional Heads: A Cross-linguistic Perspective. New York: Oxford University Press. Cruschina Silvio 2010: On the syntactic status of sentential adverbs and modal particles. Prieiga internete: https://www.academia.edu/20975028/On_the_syntactic_status_ of_sentential_adverbs_and_modal_particles_2010_. Čižik-Prokaševa Veslava 2018: Cinqueʼs prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys. – Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII, 149–215. DLKT – Kauno Vytauto Didžiojo universiteto Kompiuterinės lingvistikos centro sudarytas Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga internete: http://donelaitis.vdu.lt/ Holvoet Axel 2009: Bendrosios sintaksės pagrindai. Vilnius: Sapnų sala. VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 40 Acta Linguistica Lithuanica LXXX Holvoet Axel, Čižik-Prokaševa Veslava 2005: Ergänzungen und Umstände. – Untersuchungen zu grammatischen Funktionen (Arbeiten zur litauischen Grammatik 3), hrsg. Holvoet Axel, Judžentis Artūras, Mikulskas Rolandas. Vilnius: Institut für die Holvoet Axel, Mikulskas Rolandas 2009: Laisvieji antriniai predikatyvai. Prilitauische Sprache, 65‒92. Online verfügbar: old.lki.lt/LKI_LT/images/Padaliniai/Gramatikos_skyrius/Laisvieji%20 antriniai%20predikatyvai.pdf. Holvoet Axel, Pajėdienė Jūratė 2005: A körülmények és típusaik. – A grammatikai funkciók kutatása (A litván nyelv grammatikájának munkái 3), szerk. Axel Holvoet, Artūras Judžentis, Rolandas Mikulskas. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 93‒116. Jablonskis Jonas 1997: A litván nyelv grammatikája (1922). Harmadik, fényképes kiadás. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó. Judžentytė Gintarė 2013: A litván nyelv helyhatározóinak szemantikai kutatásairól szóló áttekintés. – Litván nyelv 7. Online hozzáférés: http://www.lietuviukalba.lt/index.php/ lietuviu-kalba/article/view/49. Kruopas Jonas, szerk., 1957: M. Danielis Kleinii „A litván nyelv első grammatikája“ (1653). Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó. Kuršaitis Frydrichas 2013: A litván nyelv grammatikája 1876. Vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó (B. Kabašinskaitė szerkesztésében). Labutis Vitas 1998: A litván nyelv szintaxisa (második javított kiadás). Vilnius: A Vilniusi Egyetem kiadója. LKŽe – A litván nyelv szótára, 1‒20 (1941‒2002), elektronikus kiadás, főszerkesztő: Gertrūda Naktinienė. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2005. Online elérhető: www.lkz.lt Morkūnas Kazys, szerk., 2008: A litván nyelv enciklopédiája. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. Otrębski Jan 1956: A litván nyelv grammatikája. A formák tana III. Varsó: Állami Tudományos Kiadó. Palionis Jonas, szerk., 1957: J. Jablonskis „Válogatott írások“ I. Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó. Piñόn Christopher 2006: Modal adverbs again. Prieiga internete: http://pinon.sdfeu.org/work/pinon_maa_ho.pdf. Schleicher Augustas 1856: Litván grammatika. Prága: J. G. Calveʼsche Verlagsbuchhandlung. Cikkek / Articles 41 A két- / hárommondatos határozószók helye lietuviųkalbossakiniuose Sirtautas Vytautas, Grenda Česys 1988: Litván nyelvtan. Vilnius: Mokslas. Stundžia Bonifacas, spec. szerk., 1997: Sapūno és Šulco nyelvtana Compendium Gramāticæ Lithvanicæ. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Ulvydas Kazys, főszerk., 1971: Litván nyelvtan 2. Morfológia. Vilnius: Gondolat. Ulvydas Kazys, főszerk., 1976: Lietuvių kalbos gramatika 3. Szintaxis. Vilnius: Mokslas. Valiulytė Elena 1976: Határozószó-kapcsolatok. – Lietuvių kalbos gramatika 3. Szintaxis, szerk. Kazys Ulvydas. Vilnius: Mintis, 271‒275. Wenger Neven 2009: Cinque funkcionális hierarchiája. Szintaktikai Olvasókör (SRC) jegyzetei (2009/02/09). Heidelberg: Heidelbergi Egyetem. Elérhető az interneten: http:// www.iwo-iwanov.info/mediapool/36/361457/data/SRC_Part_I_/Neven_-_Cinque_s_ Functional_Hierarchy.pdf. Wilson Stephen, Saygin Ayşe Pinar 2001: Határozószók és funkcionális fejek a törökben: lineáris sorrend és hatókör. – A WECOL 2001 konferencia kiadványa: Nyugati Nyelvészeti Konferencia. Seattle, WA, USA. Elérhető az interneten: http://crl.ucsd.edu/~saygin/papers/WECOLpaper.pdf. Zyman Erik 2011‒2012: A határozószók és a mondatszerkezet két vizsgálata az angolban. Szakdolgozat, Princetoni Egyetem. Elérhető az interneten: http://people.ucsc.edu/~ezyman/adverbs_clause_structure.pdf.