Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugtiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės

ROBERTAS KUDIRKA A Vilniusi Egyetem Kaunasi Kara ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0002-1781-0478 Kutatási területek: lexikológia, lexikográfia, fonetika. DOI: doi.org/10.35321/all83-13 A LITVÁN NYELVI SZLENG ADVERBIALIZÁLÓDOTT SZÓKAPCSOLATAI ÉS ÖSSZEOLVADT HATÁROZÓSZÓI, VALAMINT ADAPTÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAIK1 A litván nyelvi szleng határozószóinak adaptációs sajátosságai: adverbializálódott szókapcsolatok és összeolvadt határozószók ABSZTRAKT A tanulmány a litván nyelv szlengjének és nem normatív nyelvhasználatának adverbializálódott szókapcsolatait és összeolvadt határozószóit (205) elemzi, amelyeket a Lietuvių kalbos žargono ir nenorminės leksikos žodyno című szótárból válogattak ki. Az elemzés célja az adverbializáció és a kölcsönszavak adaptációjának rendszerszerű sajátosságainak feltárása. A prepozíciós szerkezetek, a határozószói frazeológiai kapcsolatok és az összeolvadt határozószók többsége az orosz nyelvből fonetikailag és grafikailag adaptált kölcsönszó. A lexika fonetikailag és grafikailag úgy adaptálódik, hogy az idegen fonémákat a saját fonémákhoz lehető legközelebb állókkal helyettesítik. A szlengszavak egy része morfológiailag is adaptálódik: beépül a litván nyelv flektáló paradigmáiba. Az összeolvadt szleng-határozószók az orosz nyelvből kölcsönzött prepozíciók és partikulumok főnevekkel alkotott kapcsolatai, amelyekben a prepozíciókat és partikulumokat sajátos adaptáció révén előtagokká alakították. Az adverbializálódott szókapcsolatok és az összeolvadt határozószók között sok a vulgarizmus. KULCSSZAVAK: határozószók, adverbializáció, szleng, adaptáció. 1 A tanulmány a Litván Nyelvi Állami Bizottság által 2019–2021-ben finanszírozott, A litván nyelvi szleng lingvisztikai sajátosságai című projekt keretében készült. 272 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII A litván nyelvi zsargon adverbializálódott szókapcsolatai és összetett határozószavai, valamint adaptációs sajátosságaik ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány a litván zsargon és nem standard szókincs szótárából (Kaunas, 2012) származó 205 adverbializálódott szókapcsolatot és összetett határozószót elemzi. Az elemzés célja az adverbializáció és az adaptáció rendszeres folyamatainak azonosítása és leírása. A prepozíciós szerkezetek, illetve a határozószói frazeológiai kapcsolatok többsége a russisch nyelvből fonetikailag és grafikailag adaptált kölcsönzés. A határozószók fonetikailag és grafikailag a saját fonémáikhoz lehető legközelebbi idegen fonémák helyettesítésének elve szerint adaptálódnak. A határozószók egy része morfológiailag is adaptálódik: beépül a litván nyelv ragozási paradigmáiba. Az összetett határozószók többsége a russisch nyelvből kölcsönzött, főnevekkel alkotott prepozíció- és partikula-kapcsolat; ezek a prepozíciók és partikulák az adaptáció során prefixumokká alakulnak. Az adverbializálódott szókapcsolatok és az összetett határozószók között sok vulgarizmus található. KULCSSZAVAK: határozószók, adverbializáció, zsargon, adaptáció. BEVEZETÉS A határozószóra jellemző a szerkezeti sokféleség: nemcsak egy szó, hanem egy szókapcsolat vagy szerkezet is megváltozhat képzési és szemantikai szempontból, vagyis adverbializálódhat. Az adverbializáció több lépcsőben megy végbe: egy szó vagy szókapcsolat teljesen adverbializálódhat, illetve az adverbializáció csak részleges lehet: a névszói jelleg meggyengül, de a teljes adverbializáció még nem következett be, például a matymo „látásból”, be pertrūkio „megszakítás nélkül” esetében (LKG II 1971: 428; LKE 1999: 504). Természetes, hogy a szókapcsolatok stabilitásának, megszilárdulásának típusai a nyelvben átmenetiek, keveredettek vagy még folyamatban lévők is lehetnek, ezért a részletesebb kutatásokban olyan terminusokat használnak, mint a apstabarėjęs frazė (angl. semi-fossilized phrase, „félig megkövesedett kifejezés”) és hasonlók (vö. Howarth 1998: 28). Az említett okok miatt számos változat alakul ki (különösen kölcsönszavak esetében), mivel a határozószóvá alakuló vagy már határozószóvá vált szó, szókapcsolat, szóösszetétel nemcsak morfológiailag, hanem fonetikailag is változik. A határozószó további sajátos jellemzője a változatlanság (csak kis része fokozható), ezért a kölcsönzött határozószó sokkal könnyebben adaptálható (Paulauskienė 1994: 379). A standard litván nyelvben (bk) a határozószói jelentést leggyakrabban a névszókkal alkotott prepozíciós szerkezetek vették fel: be galo „nagyon”, iš paskos „utána”, iš paskutiniųjų „nehezen” és hasonlók (Pakerys 2002: 547–552). Emellett számos partikulával alkotott szóösszetételes határozószó is létezik: ², bet kaip, tuoj pat, kai kur, vis tiek (Kovalevskaitė, Rimkutė 2010: 79–82). Az ilyen megszilárdult kapcsolatok két szóból állnak, vagy ² A samplaikinis, junginys, suaugintinis terminusokról részletesebben lásd: Kovalevskaitė, Rimkutė 2010: 84–86; Rimkutė, Jarašiūnaitė, Homola 2005: 62–64. Straipsniai / Articles 273 ROBERTAS KUDIRKA hosszabbak, ragozható vagy (és) ragozhatatlan szófajokból állnak, az adverbializálódás és a határozószói jelleg kialakulásának legfontosabb oka pedig a körülményhatározói használat (vö. Marcinkevičienė 2010: 130; 2001: 91). Önmagában a körülményhatározói funkció nem változtatja a prepozíciós szerkezeteket határozószókká; nagy jelentősége van a szerkezet lexikalizálódásának, egyetlen közös jelentés kialakulásának és a metaforikusságnak. Ezért külön említést érdemelnek a határozószói frazeológiai kapcsolatok, amelyek nemcsak állandó szerkezetűek és egységes jelentésűek, hanem képszerűek is (vö. Ulvydas 2000: 141–143). A morfológiai kutatásokban az ilyen kapcsolatok megítélése nem mindig egységes, értékelésük a frazeológia határán egyensúlyoz: nem különösebben meglepő, hogy egyes Dabartinės lietuvių kalbos žodyno határozószavait (vö. DLKŽ iš tikro, iš tikrųjų pr. ‘tikrai’) Frazeologijos žodyne frazeologizmusnak tekintik: iš mažens (FŽ, 415), iš paskutinio, iš paskutiniųjų (FŽ, 500), iš tyko, iš tikro (FŽ, 744), iš tikrųjų (FŽ, 745), iš tolo (FŽ, 747) (részletesebben lásd Markevičius 2014). Hasonló szerkezetű prepozíciós kapcsolatot a szótárak frazeologizmusnak és határozószónak egyaránt tekinthetnek: iš lėto az LKŽ-ben frazeologizmusnak számít (◆ iš lėto ‘pamažu, iš lengvo, neskubant’), míg a DLKŽ iš tyko határozószónak tekinti (iš tyko pr. ‘tyliai; pamažu’) (Markevičius 2014: 72). Az adverbializálódás számos különféle változással (különösen rövidüléssel) függ össze, ezért a litván nyelv területi dialektusaiban a gyakoribb határozószóknak akár tíz változatuk is lehet, vö.: čia (čianai, čianais, čionais, čionai, čianajos...) (Zinkevičius 1981: 178). Az adverbializáció a nem standard nyelvben sokkal ösztönösebb, de a standardizálódó és a nem standard nyelv közötti kapcsolatok nem ösztönösek, mivel e jelenségek nagy része mintegy rendszerek kölcsönhatása. A jövevényszavak adaptációja a zsargonban következetesen a következő típusokkal írható le: a) adaptálatlan3, b) grafikailag és fonetikailag adaptált, c) grafikailag, fonetikailag és morfológiailag adaptált (ragozható végződést, képzőt kaptak) (vö.: Wohlgemuth 2009: 56; Valeckienė 1967: 128; Vaicekauskienė 2007: 94). A jövevényszavak adaptáció utáni integrálódása nyelvi univerzálé, mivel általában az adott nyelv domináns a belé kerülő jövevényszavakkal szemben (Irwin 2011: 44–53; Sharp 2001: 30; Sunde 2018: 85–88). A három adaptációs fokozatot szemléletesen illusztrálhatjuk néhány zsargonizmacsoporttal. Az adverbiálisan használt, adaptálatlan szókapcsolatokból és összeolvadt határozószókból igen kevés van; feltételesen az angolból származó kölcsönzéseket sorolhatjuk ide: ◆ fifty fifty, fifty fifty (angl. közny. fifty-fifty) ‘fele-fele’, ◆ super duper (angl. közny. super-duper) ‘nagyszerűen’ stb. Ez a néhány példa mégis minimális adaptációra utal – a nem standard nyelvben kötőjel nélkül írják, megjelenik ³ A jövevényszavak néha fonetikai okokból sem adaptálódnak – litvánosításuk esetén felismerhetetlenül megváltoznának: drive in, body art (Vaicekauskienė 2007: 155). A zéróadaptáció azonban inkább elméleti fogalom; a használatba kerülő jövevényszó magától is fonetikailag adaptálódik, a(z) idegen fonémáknak a saját fonémákhoz lehető legközelebbi helyettesítésének elve szerint. 274 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII A litván nyelvi zsargon határozószói jellegűvé vált szókapcsolatai és összeolvadt határozószavai, valamint adaptációs sajátosságaik rövid magánhangzókat tartalmazó változat (fifti fifti) stb. A domináns rendszer az ilyen rövid jövevényszavakat is alkalmazkodásra készteti: ♦ oki doki (angl. közny. okey-dokey) változata a ♦ okis dokis, az ♦ super duper kapcsolatnak pedig már morfológiai adaptációs jegyekkel – végződésekkel – rendelkező változatai vannak: ♦ super duperis és ♦ superis duperis (jis supranta kad nelaimėjas nebus ten super duperis istorijoj... tik žiedai ji sulygins su kitais didžiais zaidejais. // ką jis turėjo gero tai metimą, bei mokėjimą provokuoti pražangas, o šiaip tai kad jis kažkoks superis duperis nepasakyčiau)⁴. Az orosz eredetű, határozószóként használt kapcsolatok és összeolvadt határozószók mindig grafikailag és fonetikailag adaptálódnak: ♦ za adno (odno) (orosz за одно)⁵, nafig (orosz vulg. на фиг). A zsargonban számos szláv eredetű zsargonizmus található; amikor például az orosz vulg. nu chera ‘semmit’ kölcsönzött kapcsolatként mind kapcsolatként, mind egyetlen szóként adaptálódik: nichera és ni chera (nichera nemokažaža kašės, bet visvien laiko save geriausiais // tau atrodo sukant starteriu, kad tuoj griebti turi, bet ni chera). Ebben az esetben a kapcsolat változatai, a(z) ni (nė) chera, ritkák a használatban. Hasonlóképpen az orosz nu tagadószó adaptálódhat (lefordítható) tagadó előtagként is: ne-: nechera (pakeitus fiske pradėjo matyt davikliu bet daviklis nechera nerode greicio), ez a sajátosság már bizonyos morfológiai adaptációként értékelhető. A gyakoribb használatú kölcsönzött zsargonkifejezések fonetikailag és morfológiailag is adaptálódtak, pl.: ♦ pa polnai (orosz по полной), ♦ pa polnai programe (pragrame) (orosz, beszélt nyelvi по полной програ́мме), ♦ pa polnai katuške (orosz, vulgáris по полной кату́шке) „maximálisan” jelentésben. A használatban csak fonetikailag adaptált alakok ritkábbak: ♦ pa (po) polnoi, ♦ pa (po) polnoi programe (pragrame), ♦ pa (po) polnoi katuške, maga a *polnoi határozószó pedig önállóan nem használatos a litván zsargonban, mindig csak polnai fordul elő: ez a –ai képzős, standard⁶ származék a polnas, –a melléknévből (több pozíciója van – nuo polnai gulinos iki sedimos. // Krc užregistravau vakar, sutvarkiau viską polnai // Idealios bukles, polnai veikiantis, visi laidai). Hangsúlyozni kell, hogy a zsargonban nem ritkák azok az esetek, amikor a rögzült kapcsolat használatának sajátossága (állandósága) miatt egy gyakran használt kifejezés csak fonetikailag adaptált, sajátos alakokból állhat, például: programe, polnoi. A zsargonban önállóan csak a polnai ’teljesen’ jelentésű határozószó használatos; továbbá a standard nyelvbe régen bekerült kölcsönszó, a programa a zsargonkifejezésben megőrzi az orosz nyelvből származó, morfológiailag nem adaptált alakját ⁴ A cikk szövegében a jelentés kontextusban való pontosabb megértése érdekében csak néhány példa szerepel; további használati példákat a cikk melléklete tartalmaz. Az illusztrációs példák szerkesztetlenek, minden példát a // jel választ el (részletesebben lásd Kudirka 2012: 3–5). ⁵ Az egyszótagúak kivételével minden orosz szó a standard orosz használatban alkalmazott egyetlen hangsúlyjellel (´) van ellátva (a –ė– hangsúlyjel nélkül maradt, mindig hangsúlyos). A litván zsargonizmusok hangsúlyos szótagjának magja (magánhangzó, kettőshangzó, többhangzós kapcsolat) alá van húzva. ⁶ Az -ai képzős orosz eredetű, képzős melléknevekből származó hibrid képzett alakok a leggyakoribbak a litván nyelvi zsargonban (Kudirka 2019: 49). Straipsniai / Articles 275 ROBERTAS KUDIRKA a helyhatározói eset formája programe (orosz противи́мме), amelyet önmagában a zsargonban nem használnak⁷, és a köznyelvben ilyen esetforma nem létezik. Az említett kifejezéseknek morfológiailag adaptált, tükörfordított formáik is vannak: ♦ pagal pilną programą, ♦ visa (pilna) katuškė, ♦ ant visos (pilnos) katuškės ’maximálisan’. Egy másik szemléletes példa a prikolas zsargonizmus (orosz zsarg. прико́л), amelyet toldalékkal morfológiailag adaptáltak és ragoznak – ez a ragozási vagy derivációs rendszerbe való integrálás szokásos módja. Ha ennek a zsargonizmusnak a formája állandósult kifejezéshez tartozik, az ilyen kifejezésekre a szabályos szabályok csak korlátozottan érvényesek: a toldalékos alaknak látszó forma funkcionálisan nem feltétlenül esetforma, illetve lexikai idiomaticitás jelenik meg (Čermák 2007: 77–82; Baldwin, Kim 2010: 269). Például a ♦ pa (po) prikolum kifejezésben (orosz zsarg. по прико́лум) ’tréfából’ az *prikolum forma önállóan nem használatos, mindig csak egy határozói kifejezés része (ziuru, kai kuriems nedasuto, kad cia viskas po prikolum eina? // pamirsau paminet, kad mano gimtadienis balandzio 1, tai visi kazkodel man dovanas pa prikolum dovanoja). Ugyanebben a jelentésben a nem standard nyelvben a kifejezésnek több, többféleképpen adaptált, már morfológiailag is módosított formája használatos: ♦ pa (po) prikolam (prikolom), ♦ dėl prikolo (az orosz zsarg. для прико́ла tükörfordítása), ♦ ant prikolo ’tréfából; csak úgy’. A nem standard nyelv határozószavai a fonetikai adaptáció több jellegzetességével tűnnek ki. A zsargonizmusokban rendszeresen váltakoznak a kölcsönszavak tövének [a] és [o] magánhangzói: ochujienai, ochujenai ’kiválóan; nagyon’ (: ochujenas, ochujenas, –a, vö. a használatban rendszeres achujeriai, achujenai), ofigenai, ofigenai ’kiválóan; nagyon’ (: ofigenas, ofigenas, –a, vö. a használatban rendszeres adfigienai, afigenai). Ugyancsak a határozói kifejezésekben, például: ♦ do nemagu (nemogu) (orosz köznyelvi до не могу) ’a lehetetlenségig, mértéktelenül’, ♦ čerez nemagu (nemogu) (orosz köznyelvi через не могу) ’akaratlanul, kényszerből’. Az orosz nyelvben a hangsúlytalan szótagokban [o] helyett redukált [a] hangot ejtenek (РГ 1980: 25–27; Аванесов 1984: 51–60; Горбачевич 1989: 35–42). Ezt a kiejtési sajátosságot az orosz szavak kölcsönzésekor meglehetősen következetesen átveszik, például a do elöljáróval (orosz до) alkotott összeolvadt határozószavak ritkák, a zsargonban pedig szabályszerűen da- előtagként adaptálják: dachuja, dachrena, dachera (orosz vulg. до хуя́ (хрена́, хера́) ’nagyon sok’ stb. Az [o] hangot ilyen esetekben feltehetően az írástudóbb adatközlők használják, de ezek a változatok (dofiga, dochera, dočior­ta stb.) ritkábbak. A fonetikai adaptáció másik szembetűnő sajátossága a mai szláv eredetű zsargonizmusokra jellemző, a tő [e] magánhangzójának rendszeres váltakozása diftongizált [ie] vagy más módon minőségileg megváltozott magánhangzókkal (az [ę], [ié] kiegyenlítődése is lehetséges): padagrievas, padagrevas (orosz köznyelvi zsarg. подогрев) ’a szabadságból nyújtott anyagi támogatás’; lievukas, levukas (orosz zsarg. левáк) ’selejt’; sugnievinti, sugnevinti (vö. ⁷ A köznyelvben az ilyen határozószók esetei szintén nyilvánvalók, például az iki šiolei, iki šiol elöljárós szerkezetek szavai, a šiol és šiolei önállóan nem használatosak. 276 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII A litván zsargon határozószóvá vált... rus. разгне́бить, lenk. zgniewać) ‘supykdyti’ (daugiau žr. Kudirka 2012). Prieveiksm... A közzétett zsargonszótárak ösztönzést adtak a zsargonizmusok grammatikai adaptációs törvényszerűségeinek rendszeres vizsgálatához és a belső normák jellemzőinek meghatározásához. Jelenleg a VLKK által támogatott projekt folyik, amelynek feladata a litván zsargon nyelvi sajátosságainak leírása. Ez a tanulmány a projekt határozószókról szóló része. A zsargon határozószóinak -ai képzőit, a hibrid származékokat és az egyes határozóvá vált szavakat rendszeresebben elemezve megállapítottuk, hogy a vizsgált határozószók morfológiai sajátosságai a litván nyelv rendszerében sajátos módon transzformálódtak, adaptációs sajátosságaikat pedig a litván nyelv területi nyelvjárásai és a köznyelv bizonyos fokú következetességgel határozzák meg (Kudirka 2019; 2020; 2020a). Egyúttal célunk a litván zsargon jelenségeinek részletes leírása is, mivel széles körben elterjedtek az előítéletes és téves nézetek (különösen a kommunikációs kompetencia oktatói körében), miszerint a zsargonnak nincs saját fonetikai és grammatikai rendszere, például: „A zsargonizmusok abban különböznek a nyelvjárási szavaktól, hogy az utóbbiak a nyelvjárási rendszer elválaszthatatlan részei, vagyis e rendszer tárgyainak és jelenségeinek elsődleges elnevezései, míg a zsargonizmusok másodlagos⁸, rendszer nélkül használt szavak” (Greb liauskienė, Večkienė 2004: 118). A rendszeres sajátosságok hiánya erősen zavarná, sőt lehetetlenné tenné a kommunikációt – szabályok (belső normák) nélkül egyetlen nyelvváltozat (területi vagy társadalmi nyelvjárás) sem létezhetne (vö. Pupkis 2005: 17). Vagy hogyan állítható: „[...] įsikliopyti vakon használt szó az ifjúsági nyelvben, amelynek nincs különleges vagy eredeti jelentése. A litván számára az įsikliopyti – szemantikailag üres szó” (Norkaitienė 1984: 39). Paradox módon azonban az įsikliopinti (vö. lengyel wkłepać się, belarusz кляпаць) informálisan éppen kifejező és eredeti sajátosságai miatt használatos: közvetlensége, bizalmassága, újszerűsége és különlegessége miatt. Az anyanyelv szókincse ezt a jelentést számos módon kifejezi: įsipitrinti, įsimeklinti, ⁸ Az antriniai megnevezés szintén pontatlan, mivel a zsargonban olyan valóságokra is vannak szavak, amelyek a köznyelvben nem léteznek, például a bűnözői zsargonban malinuoti ’pénz titkos eltulajdonítása úgy, hogy az ellopott pénztárcát átadják a bűntársnak’ stb. Straipsniai / Articles 277 ROBERTAS KUDIRKA įsispanginti, į akį (širdį) įkristi és hasonlók, de szükség van arra is, hogy informálisan, újszerűen, választékosan⁹ írjuk le... Morfológiai összetettségük miatt a határozószókat ritkán elemzik a kölcsönszavak kutatásában; leggyakrabban főneveket, mellékneveket és igéket vizsgálnak (Vai­­cekauskienė 2013; Pakerys 2014; Pakerys 2016; Lanza 2011; Banuševičienė 2019; Tamaševičius 2008), vagy a kölcsönzés jelenségét csak általánosságban értékelik (Čepienė 2006). A kutatás során különösen hasznosnak bizonyult a köznyelvi határozószavak morfonológiai elemzési elvek alapján készült leírása (Pakerys 2002: 510–593). A litván nyelv zsargonlexikájáról nincsenek rendszerezett és átfogó kutatások. A tanulmány céljai: 1) a litván nyelv zsargonjának morfológiai vizsgálata: (a) határozószóvá vált szókapcsolatoké, (b) összeforrt határozószóké; 2) a vizsgált kapcsolatokat és szavakat típusok szerint osztályozni (az általánosított formai jegy, többnyire a donor nyelv töve vagy előtagja alapján), szisztematikus elemzést végezni, amelynek célja a határozószóvá válás domináns modelljeinek és a litván nyelvhez való alkalmazkodás módjainak feltárása; 3) továbbá a rendszeres morfológiai sajátosságok és az általános szerkezeti törvényszerűségek meghatározása, valamint az adaptációs sajátosságok megvitatása; 4) annak vizsgálata, hogy a határozószóvá vált szókapcsolatokat és az összeforrt határozószókat mely nyelvekből kölcsönzik. Az anyagot (162 határozószóvá vált szókapcsolatot és 43 összeforrt határozószót) a Lietuvių kalbos žargono ir nenorminės leksikos žodyno (Kudirka 2012) és az említett szótár elektronikus adatbázisából¹⁰ válogatták. A szótár anyagát két forrásból gyűjtötték: (a) beszélt nyelvből, valamint (b) internetes fórumok és interaktív internetes beszélgetések szöveges üzeneteiből (mIRC, Skype és hasonlók). A Google keresőjében nem volt nehéz létrehozni a keresési karakterláncot, mivel a szókapcsolatok és az összeforrt alakok nem ragozódnak; csupán a fonetikailag különféleképpen adaptált formákat kellett rendszerezni (részletesebben lásd Aleksandravičiūtė 2008: 266–282). A kölcsönszavak eredetét értelmező szótárak alapján adják meg (Czeszewski 2006; Vaitkevičiūtė 2003; Kvesel­evič 2005; Mokienko 2000; OED). ⁹ Figyelembe kell venni az indulatszóval való analógiát is: kliopt „hirtelen cselekvés kifejezésére”, valamint klioptelėti, kliopterti, kliopti „beleakadni”, „odacsapni” (LKŽ) és hasonlók. ¹⁰ A Lietuvių kalbos žargono ir nenorminės leksikos žodyno anyagát nem nyomtatott („papíralapú”) forrásokból, szépirodalmi és hasonló, szerkesztett szövegekből gyűjtötték. Bizonyos társadalmi területek – a börtön-, a bűnözői, a kábítószerfüggők, a katonai és hasonló – zsargonját kizárólag beszélt nyelvből gyűjtötték, személyes beszélgetések diktafonnal történő rögzítésével; e módszerrel gyűjtötték össze az e területekhez tartozó lexika szinte teljes részét (részletesebben lásd Kudirka 2012: 3–5). 278 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII A litván nyelv zsargonjának határozószóvá vált szókapcsolatai és összeforrt határozószavai, valamint adaptációs sajátosságaik HATÁROZÓSZÓVÁ VÁLT SZÓKAPCSOLATOK Az ilyen határozószóvá vált prepozíciós szerkezetek és határozószói frazeológiai kapcsolatok nagy része az orosz nyelvből kölcsönzött vagy tükörfordítás: ♦ da (do) lampočkî¹¹ (orosz köznyelvi do лампочки) „egyformán”, ♦ iki lemputės (orosz köznyelvi do лампочки tükörfordítása) „egyformán”, ♦ pa (po) barabanų (orosz bizalmas по барабану) „mindegy, egyformán”, ♦ ir viso takoje (orosz köznyelvi и всё такое) „és így tovább”, ♦ v žopu (orosz vulgáris в жопу) „a pokolba; maximálisan”, ♦ po prostu (lengyel po prostu) „egyszerűen, rendszerint”, ♦ po defaultu (orosz számítástechnikai zsargon по дефолту, vö. angol számítástechnikai by default) „alapértelmezés szerint”, ♦ dėl ponto (orosz zsargon для понта tükörfordítása) „nem komolyan; tréfából”, ♦ ne prikolas „rosszul, hibásan”, ♦ na ura (orosz на ура) „ahogy sikerül”, ♦ pa (po) liubomu (orosz köznyelvi по-любому) „mindenesetre, mégis”, ♦ prosto tak (orosz köznyelvi просто так) „egyszerűen, csak úgy”, ♦ za adno (odno) (orosz за одно) „együtt, egyúttal”, ♦ pats gazas „éppen; kiválóan, a legjobban”, ♦ tol’ka (tol’ko)¹² tak (orosz только так) „ahogy kell, rendesen”, ♦ tol’ko (tol’ka) pesnia (piesnia) „gördülékenyen”, ♦ be tolko (orosz без толку) „értelmetlenül; rendezetlenül”, ♦ ant pilno (vi-so) gazo (vö. orosz bizalmas на полном газу) „maximálisan”, ♦ savo chodu (orosz своим ходом tükörfordítása) „önállóan, saját erejéből”, ♦ dalše nekuda (orosz köznyelvi дальше некуда) „már egyáltalán”, ♦ pa natūre (orosz по натуре) „valójában, természeténél fogva”, ♦ v natūre (orosz bizalmas в натуре) „valójában”, ♦ ant bajerio (lengyel köznyelvi na bajer) „tréfából”, ♦ dalše nekuda (niekuda) (orosz köznyelvi дальше некуда) „tovább már nincs hová”. Egyes, megváltozott jelentésű kapcsolatok a bűnözői zsargonból kerültek át az általános zsargonba: ♦ ne zapadlo (orosz börtönbeli bűnözői zsargon не западло) „nem szégyen”, ♦ ant zapadlo „azzal a szándékkal, hogy szándékosan ártsanak”, ♦ v padlu (orosz zsargon в падлу) „szégyen”, ♦ per blatą, po (pa) blatu (orosz köznyelvi по блату) „nem hivatalosan, illegálisan” (részletesebben lásd Kudirka 2014). Vannak továbbá analógia alapján saját hibrid képzéseket tartalmazó szerkezetek is, például a „formátum nélküli” jelentésű, eltorzított zsargonszóból, a be nema-tų „előzetes megtekintés nélkül, vakon” határozószóból létrehozott prepozíciós szerkezet: ♦ ant ne-matuškės (Pernai aš taip į tą žygį “ant nematuškės” vykau ir viskas buvo tiesiog puiku! // bijau ant nematuškės važiuoti su vaikuciais važiuosim norim kad būtų patogu, gal gali nr atsiųsti ir nuorodą). Ezek a hibrid képzések valószínűleg a ♦ čerez nemagu (orosz köznyelvi через не могу) „akarata ellenére, kényszerből”, ♦ do nemagu, iki nemagu (orosz köznyelvi до не могу) „maximálisan, a lehetetlenségig” analógiájára jöttek létre, bár nem zárható ki a szóvégi elem analógiája sem a köznyelvi sykį, pusbalsiu, akimirksniu határozószók alapján. ¹¹ Az átírt kölcsönzött határozószói kapcsolatok hangsúlyozása többnyire megegyezik azzal, ahogyan azokban a nyelvekben hangsúlyozzák őket, amelyekből származnak: po prostu (lengyel po prostu), v padlu (orosz zsargon в падлу), v natūre (orosz bizalmas в натуре), za adno (orosz за одно) és hasonlók. ¹² A mássalhangzó után álló aposztróf (például tol’ka) a mássalhangzó lágyságát jelöli. Straipsniai / Articles 279 ROBERTAS KUDIRKA A litván nyelvi zsargonban kevés, nem szláv eredetű frazeológiai szókapcsolat is megjelent: ♦ kapcsolat nélkül ‘öntudatlanul, ostobán’, ♦ fejjel lefelé tréf. ‘felfordítva, hanyatt’, ♦ ütésre ‘hirtelen’, ♦ minden rendben ‘minden rendben’, ♦ ne tépd a rutát tréf. ‘rosszul; inkább ne’, ♦ gombára ‘akárhogy, komolytalanul’, ♦ arra az alkalomra ‘ebből a szempontból’, ♦ szerencséből, véletlenül ‘véletlenül sikerült’. A litván nyelvi zsargonban hangutánzó, összetett határozószók is használatosak, amelyek indulatszókból származnak (Kalin auskas 1974: 139–140; vö. a köznyelvi példákat Ulvydas 2000: 315), és szinte mindegyik orosz kölcsönszóként vagy az orosz nyelv közvetítésével került a nyelvbe. Az eufónia (vagyis a rím, a ritmus, az alliteráció) emellett szemantikai egységgé kapcsolja a szókapcsolatokat, a hangzás pedig segít az ilyen összetételek állandóságának megőrzésében, és frazeológiai szókapcsolatokká alakítja őket: ♦ ti ap liap (orosz közny. тяп-ляп) ‘gondatlanul’, ♦ šaltai baltai (orosz alacsony. шалтaй-болтай) ‘komolytalanul’, ♦ šąchar machar (šacher macher, šakar makar) (lengyel közny. sz. szacher-macher) ‘csavarosan, illegálisan, sutyiban’, ♦ fiti miti (vö. orosz bűnügyi zsarg. мúмu-мúмu ‘pénz’) ‘csavarosan’, ♦ raz dva (vö. orosz раз, два u домóво ‘egy-kettő és kész’), ♦ raz raz ‘gyorsan, egy-kettő’, ♦ pyst pyst ‘ügyesen, egy-kettő’, ♦ cap carap (orosz közny. цап-царап ‘megragadni’) ‘lopva, hirtelen’, ♦ taram baram (vö. orosz alacsony. mápbl-бáры ‘fecsegés’) ‘és így tovább’, ♦ tiutel’ka u tiutel’ku (orosz közny. тютелька в тютельку) ‘nagyon pontosan’, ♦ liuksum pirdum tréf. ‘remekül, nagyszerűen’. A či ki (orosz zsarg. чúку) ‘jól’ határozószó több ritmikus határozói szókapcsolatot alkot: ♦ či ki či ki (vö. orosz zsarg. чúку-чúку) ‘remekül; pontosan’. Ugyanezekkel a jelentésekkel bírnak a következő kifejezések is: ♦ či ki briki (orosz zsarg. чúку-бpúку), ♦ či ki piki, či kis pikis (orosz zsarg. чúку-пíку), ♦ či ki puki (orosz zsarg. чúку-пýку), ♦ či ki bari. Csupán néhány anglicizmus fordult elő: ♦ oki doki, okis dokis¹³ (angol közny. okey-dokey) ‘rendben’, ♦ oki poki (okis pokis) ‘rendben’, ♦ super duper (puper) (angol közny. super-duper) ‘remekül’, ♦ fifti fifti, fifty fifty (angol közny. fifty-fifty) ‘fele-fele’, ♦ tip top (angol közny. tiptop, orosz mun-mon) ‘pontosan így; pontosan’. A -is végződéssel morfológiailag adaptált stabil szókapcsolat-változatok, az okis dokis, čikis pikis, okis pokis a litván nyelvi rendszer hatására jöttek létre: a domináns ragozási rendszer a szokatlan szerkezetű szavakat változatilag végződésekkel adaptálja (vö. továbbá a közny. fam. ačiukas ‘köszönöm’, okiukas ‘rendben, ok’). Vulgarizmusokat tartalmazó hangutánzó összetett határozószók: ♦ jabat (vál.: jebat’, jib at’) kapat’ (orosz vulg. ебáть-конáть) ‘a fenébe’, ♦ kyšt myžt ‘ügyesen, egy-kettő; akárhogy’. A normán kívüli nyelvben ritkább, határozói használatú eufonikus frazeológiai szókapcsolatok is vannak, amelyek közül némelyek határozószókra hasonlítanak: ♦ nei pist, nei knist ‘semmit; már semmi sem kell’ (Juos visus) ¹³ Ilyenkor a liuksum pirdum, okis dokis, či ki piki és más szókapcsolatok jelentése egyaránt lehet melléknévi ‘remek’ és határozói ‘remekül’, vö.: jó klip, ugye, és így tovább, szép, jó, liuksum pirdum (= mn. ‘remek’, hsz. ‘remekül’). // Okis dokis, nekem megfelel, igyekszem megjelenni a horizonton (= mn. ‘remek’, hsz. ‘remekül’). 280 Acta Linguistica Lituanica LXXXIII Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugtiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės elfogták, a vádpont a nemi erőszak volt, erre a rendőr azt mondja nekik, hogy most már semmit sem kell tenni, ti. elrontottátok. // Ha pedig úgy dolgoznának, mint a lovak, sokáig nem bírnák, és nem is akarnának semmit sem csinálni). A lengyelből kölcsönzött (vö. lengyel byle) bele (bile) partikula a litván határozószókkal, kada, kur, kaip, kiek, a lengyel összetételek mintája alapján (vö. lengyel byle gdzie – litván bele kur) számos hibrid összetett határozószót alkot: ♦ bele (bile, belen, bilen) kaip (vö. lengyel byle jak) ‘akárhogy; rosszul’, ♦ bele (bile, belen, bilen) kada ‘bármikor’, ♦ bele (bile, belen, bilen) kur ‘bárhol’, ♦ bele (bile, belen, bilen) kiek ‘bármennyit’, ♦ bele (bile) tik (vö. lengyel byle tylko) ‘csak úgy; csupán, csak így’. A hibrid összetett határozószók a bele (bile), belen (bilen) partikula segítségével szókapcsolatként és összeforrt szóként is használatosak: belekaip (bilekaip, belenkaip, bilenkaip) ‘akárhogy; nagyon’, belekada (bilekada, belenkada, bilenkada) ‘bármikor’, belekur (bilekur, belenkur, bilenkur) ‘bárhol’, belekiek (bilekiek, belenkiek, bilenkiek) ‘bármennyit’, beletik (biletik) ‘csak úgy’. A zsargonban szintén tipikus jelenség egy új lexéma vagy szókapcsolat jelentésének kialakulása. A zsargonban a ♦ bele kaip összetételt már sajátos jelentésekben is használják: ‘nagyon; erősen; intenzíven’ – ezek a lengyelben nem léteznek. Ezeket a jelentéseket a határozószó már a hibrid összetett névmástól, a bele koks-tól vette át: 1. ‘bármilyen’, 2. ‘nagy, erős; igazi’: ‘nagyon’: idén megígérte, hogy egyáltalán nem jön vissza Litvániába. én pedig nagyon hiányolom. // Új, nagyon szép cipők! 38-as méret – Újonnan vásárolt a nastygal.com-ról, 38-as méret, hibátlan! ‘erősen’: nagyon fogyasztja az üzemanyagot, Skoda Fabia SDI 1.9, 47 kW, 100 km/101. nem tudom, mit tegyek, és honnan kezdjem a hiba keresését, volt már valakinek ilyen? // kislány, mi lett belőled? te, azt hiszem, egyike vagy azoknak az embereknek, akik nagyon punkoskodtak. ‘intenzíven’: A lábak mintha teljesen el lennének zsibbadva, a karok pedig vékonyak. // A felszereltség sem valami nagy szám.. mechanikus, tévé nélkül, parkolóradar nélkül, a motort leállítva pedig az autó nagyon rázkódik. A lengyelből származó by, bi kötőszó (lengyel by) a köznyelvi tik határozószóval mind összetett, mind összeforrt hibrid határozószókat alkot: ♦ by (bi) tik, bytik (bitik) (vö. lengyel byle tylko) ‘csak úgy; csupán, csak így’ (jurḡui, nyilvánvalóan, csak ugatni és kritizálni, by tik // Amikor elolvasok néhány hozzászólást, valami taknyos kölykök írnak, csak hogy írjanak valamit). A zsargonban népszerű vulgarizmus, a chui számos határozói szókapcsolatot alkot: ♦ dachuja ir biški (su biškiu) (vö. orosz vulg. до хуя и больше) ‘nagyon sok’, ♦ pol chuja (orosz vulg. пол хуя), s pol chuja (orosz vulg. с пол хуя) ‘nem rosszul, tűrhetően’, ♦ chui s nim (orosz vulg. хуй с ним) ‘mindegy’, ♦ chui znajet (znajet, znajit) (orosz vulg. хуй знает) ‘ki tudja’, ♦ ne (ni, nie) za chui (orosz vulg. не (ни) за хуй) ‘semminek, semmiért’, ♦ chui s nim (taboi) (orosz vulg. хуй с ним (тобой)) ‘mindegy, a fenébe veled’, ♦ za nechui (orosz vulg. за нехуй) ‘semmiért, egyáltalán semmiért’, ¹⁴ Vö. LKŽ bile tik, amelyet kötőszóként, ‘csak hogy’ jelentésben adnak meg. Straipsniai / Articles 281 ROBERTAS KUDIRKA ♦ nečhui delat’ (orosz vulg. héxуū déлать) „könnyen, gyerekjáték”. Hasonló kapcsolatok más határozószókkal is alkothatók: ♦ nefig (nečhren) delat’ „nagyon egyszerűen, könnyen”, ♦ za nečhren „semmiért, egy fillérért sem”. A chui kölcsönszóval játékos, közmondásszerűvé váló kapcsolatok is vannak: ♦ chui da nichuja (orosz vulg. хуй да нихуя) „szinte semmi, nagyon kevés” (Azokból a húsz grammból ott tényleg chui da nichuja lesz, de az állaga – jébat kapat, érted, magától megerjed.), ♦ chot’ by chui (orosz vulg. хоть бы хуй) „bárcsak valami; egyáltalán nem számít” (A saját RRD supertype-omat úgy odacsaptam a földhöz, hogy két strop elszakadt, őt meg chot bi chui, hát mi a baj?), ♦ nol’ celych, chui desiatych (orosz vulg. ноль целых, хуй десятых) „nagyon kevés, egy kicsi” (Így lett – nol celych, chui desiatych. // Tizenöt, a kábel hét és chui desiatych, aztán beállítod). Hasonló, határozószóként használt frazeologizmusok a litvánban diszfemizációval is keletkezhettek (vö. nė velnio, FŽ 2001: 824), illetve az orosz nyelv vulgarizmusainak tükörfordításaiként (vö. orosz vulg. нихуя¹⁵): ♦ nė (anei, nei) bybio „semmit, egyáltalán semmit, az égvilágon semmit, a fenét sem”, ♦ bybis žino (orosz vulg. хуй знает; diszfemizált forma innen: velnias žino) „ki tudja”, ♦ nei bybis, nei gegutė (diszfemizált forma innen: nei velnias, nei gegutė) „se ez, se az; rosszul”, ♦ su nuogu (pliku) bybiu „semmi nélkül” (diszfemizált forma innen: su pliku užpakaliu), ♦ mat jį (ją, juos) bybys „mindegy” (diszfemizált forma innen: mat jį velniai), ♦ bybis su juo (tavimi) (vö. orosz vulg. хуй с ним (тобой)) „mindegy; lesz, ami lesz”, ♦ pusė bybio (diszfemizált forma innen: pusė velnio (bėdos), vö. orosz vulg. пол хуй) „nem rossz”, ♦ gyvas bybis (diszfemizált forma innen: gyva pekla) „nagyon sok”, ♦ kurio (kokio) bybio? (vö. orosz vulg. какого хуя?, за каким хуем?, továbbá vö. diszfemizált forma innen: kokio velnio?) „minek, miért”. Nem ritkák a részleges hibrid átalakítások sem, vö.: ♦ chui žino (orosz vulg. хуй знает), ♦ kokio chujo (vö. orosz vulg. за каким хуем?), ♦ chui su juo (tavimi) (orosz vulg. хуй с ним (тобой)), ♦ chui suprasi (ikirsi) „ki tudja”. Határozószói jelentésük lehet más, állandósult kapcsolatokat alkotó káromkodásoknak is: ♦ da (do) pizdy (orosz vulg. до пизды) „egyformán” (azzal utazom, akivel akarok, és engem da pizdi, hogy mások mit gondolnak), ♦ v rot jabat’ (jebat’) (orosz vulg. ебáть в рот) „mindegy” (Nu v rot jabat, gondolom, megpróbálom.), ♦ kibeni feni (vö. orosz vulg. иди к ёбене фене) „a fenébe” (Kibeni feni, takarítsd el az összeset!), ♦ kibeni materĭ (vö. orosz vulg. к ёбаной мáтери) „a fenébe” (Eik tu kibeni materi!), ♦ nichuja sebe (sebe) (orosz vulg. ни хуя себе) „na ez igen, te jó ég” (Nu nichuja sebe, miért hívogatsz itt a feleségem telefonjáról?... // Nechujа sebe pisoklis, megint odament a nőhöz, még alig dugtál), ♦ nifiga sibe (sebe) (közönséges orosz ни фига́ себе) „nem semmi” (Nifiga sebe – kétszeres az árkülönbség...). A nachui káromkodás határozószói jelentésű állandósult kapcsolatokat is alkot: ♦ kuda nachui (orosz vulg. куда нахуй) „hova már”, ♦ da nu nachui (orosz vulg. да ну нахуй) „ugyan már, na ezt azért mégsem”, ♦ nu nachui (orosz vulg. ну нахуй) „minek; na ezt azért mégsem” ¹⁵ Az orosz nem standard nyelvben a határozószók lehetnek összeolvadtak is, vö. orosz vulg. нихуя, нахуй (Квеселевич 2005: 499), a litvánban azonban fordítással létrehozott, határozószói használatú kapcsolatokként fordulnak elő (nė bybio „semmit”, kokio bybio „minek”). 282 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII A litván nyelvi zsargon határozósodott szókapcsolatai és összeolvadt határozószói, valamint adaptációs sajátosságaik „egyáltalán”, ♦ nu ir nachui (orosz vulg. ну и нахуй) „na és minek; na ezt azért mégsem”. Az ilyen határozószói konstrukciókban mind a vulgarizmusok eufemizmusai, mind a semlegesebb szavak váltakozhatnak: ♦ nu nacher (načорт, nafig, nachren), ♦ nu ir nacher (načорт, nafig, nachren), ♦ da nu nacher (načорт, nafig, nachren). A po-chui gyakori határozószó több határozószói állandósult kapcsolatot alkot: ♦ pochui nachui (orosz vulg. похуй нахуй) „egyáltalán nem számít; szar”, ♦ giliai pochui (orosz vulg. глубоко похуй) „egyáltalán nem számít”, ♦ visai pochui „nem rossz, közepesen”. A nem standard nyelvben több, megkövesedésre hajlamos és határozószóként használt, a žopa, gavno, pyzdiec vulgarizmusokkal alkotott kapcsolat is van (változatok: pyzdec, pizdiec, pizdec) stb. A megkövesedő kölcsönkapcsolatok követik a kölcsönszavak adaptációjának általános tendenciáit, mivel a zsargonban önmagukban csak fonetikailag adaptált kapcsolatok ritkábbak, pl. ♦ polnyj pyzdiec (orosz vulg. полный пиздец) „nagyon rosszul; tényleg vége”... Határozószóként használhatók egy ige valamely személyalakjának névmásokkal alkotott megkövesedett kapcsolatai is, például a jelen idő kijelentő mód egyes szám első személyű alakjai: jabu (jebu, jibu) (orosz vulg. я ебу: jelen idő, 1. sz., 1. személy (főnévi igenév: jabat’, orosz vulg. ебать))¹⁶ – mindegyikük a ja „én” névmással alkotott kapcsolatként használatos: ♦ ja jebu „a fenébe, rosszul; a francba” (Nu karočia mergiote puse bedos, bet vyras tai ja jebu... galejo nors ta kusi nuo snukio nusiskust // Vargas atsilupelis ja jibu:D // dizainas salono tai ja jibu...:) apie 7klases bmw salona isvis nekalbesiu, nes isbanins). ¹⁶ Az ilyen igéket a zsargonban rendszerint morfológiailag az -inti képzővel adaptálják (pl. jobinti, jabalinti). Straipsniai / Articles 283 ROBERTAS KUDIRKA Akárcsak a köznyelvben, a nem normatív nyelvben is számos határozószerű hasonlító szerkezet található a hasonlító partikulával és egy önálló szóval: ♦ kaip šienkes (vö. or. közny. уйекать как сёмку ‘könnyen’) ‘nagyon könnyen’, ♦ kaip išdulkintas (išpistas, išrūrintas, jobnutas) (vö. or. vulg. как ебнутый) ‘hevesen; nagyon gyorsan; pokolian’, ♦ kaip (kak) paložana (or. как положено ‘ahogy kell’. Az orosz határozószók tagadó partikula ne- előtagja, ha hangsúlytalan, ni- alakra változik, például: gde > nigde, kakój > nikakój, kto > niktó. Az önálló ni tagadó partikula (orosz ни ‘se, sem’, lengyel ni ‘se, sem’, nie ‘nem’, belarusz ні ‘se, sem’) ‘nem’ jelentésben a zsargonban ritkán használatos, gyakran csak a szlávos kiejtést utánozva (o koks dialektas yra biškį, byškį? Čia tipo: aš ni lenkas i ni rusas, i ni koks tai belorusas, aš iš Niminčynės?). A fent említett alkalmi helyzeteket kivéve ez a tagadó partikula a nem normatív nyelvben állandósult kapcsolatokban használatos: ♦ ni ni (orosz közny. ни-ну́ ‘semmiképpen’, ну ‘se, sem’, belarusz ні-ні) ‘semmiképpen, egyáltalán nem; semmit, egyáltalán semmit’, ♦ ni to (vö. orosz közny. ни то ни другое ‘sem ez, sem az’) ‘nem az, nem úgy’, ♦ ni to, ni to (vö. orosz közny. ни то ни другое ‘sem ez, sem az’; lengyel ni to, ni owo ‘sem ez, sem az’, ni tak, ni siak ‘se így, se úgy’) ‘sem ez, sem az; se így, se úgy’, ♦ kažkas ni to (vö. orosz čtó-to ни то) ‘valami nincs rendben, valami nem jó’. Az orosz ne és nu tagadó partikulákat a litván nem normatív nyelvben összekeverik, felváltva használják: ♦ ne (ni) pontas (orosz zsarg. не понт) ‘nem szint; nem illik, kényelmetlen’ (kokia MK arba Dnepr užtaupyta truputį dar važiuojančia galima gauti visai už kapeikas... bet jaučiu su rusišku važiuoti tai jau visai ni pontas... // Ir negraiti bandysiu. Nebent per bernvakari ar panasiai:) Man kažkaip ne pontas), ♦ ne (ni) prič iom (orosz не причём) ‘semmi köze hozzá, nincs köze hozzá’, ♦ ne pa (ni po) dielu (orosz közönséges не по делу) ‘nem oda tartozó; ok nélkül’, ♦ ni (ne) v temu (orosz не в тему) ‘nem témába vágó’. Az orosz ne- és nu- előtagokat is keverik: ♦ čerez nemogu (nimogu) (orosz közny. čerez ne mogu) ‘akarata ellenére, kelletlenül’, ♦ per nemogu ‘kényszerből’, ♦ do nemogu (nimogu) (orosz közny. do ne mogu) ‘a végsőkig, elviselhetetlenül’, ♦ iki nemogu (nemagu, nimogu) ‘a végsőkig’, ♦ čerez nechočiu (nichočiu) (orosz közny. čerez ne choču) ‘akarata ellenére, kényszerből’. Ha a szerkezet régi szláv eredetű vagy meghonosodott lexikát tartalmaz, a tagadó partikulának nincs ni- változata: ♦ ne siemkos (vö. orosz közny. sėmku ‘semmiség’) ‘nem tréfa’, ♦ ne šuns pypas (birka) (vö. orosz vulg. ne chuj sobačij) ‘nem tréfa’, ♦ ne fontanai (vö. orosz közönséges, tréf. ne fontan) ‘nem sok’. ÖSSZETETT HATÁROZÓSZÓK A litván köznyelvben az összetett határozószók legtermékenyebb típusa az egyik lerövidült taggal alkotott összeolvadás (tąkart, šiandien), kevésbé termékeny a kétszavas összeolvadás (šičia, taipgi) (Kovalevskaitė, Rimkutė 2010: 284 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugtiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės 83; DLKG 2005: 413; Pakerys 2002: 552–556). A litván zsargonban olyan határozószók is vannak, amelyek összeolvadt szavakból, összevont (összeolvadt) szókapcsolatokból állnak: leggyakrabban egy főnévi alakkal összeolvadt elöljárószóról van szó. Mindezek a határozószók az orosz nyelvből átvett elemek; más szavakkal állandósult szókapcsolatokat vagy frazeologizmusokat alkotnak, amelyek határozószóként használatosak. A zsargonban a szavak összeolvadása fokozatos, még folyamatban lévő lehet, ezért nem ritka, hogy mind összeolvadt alakban, mind szókapcsolatként használják őket, például: nevtemu, nivtemu; ne v temu, ni v temu (vö. orosz не в тему) ‘furcsán, érthetetlenül; nem a helyén’. Ilyen esetekben az orosz nyelv normatív használatának kettőssége is hat: határozószóként használatos a pričom (orosz причём) ‘miért, mi köze hozzá’ és az при elöljárószó és a что névmás elöljárós esetű alakjának (orosz при чём) kapcsolata – ez a zsargonbeli kettős használatot is előidézheti (jei prisivogė, prisišiko iki ausų, tai pričom čia demokratija. // balvone, pri čom čia tie zaidejai? as gi aiskiai parasiau). Az összetett határozószóknak a zsargonban a fonetikai adaptáció miatt rendszerint több változatuk van, például a vobšč im (orosz в общем) ‘általában, összességében’ határozószónak több változata van: vobšem, vobš im. Egyes, használatban gyakoribb határozószóknak számos fonetikailag megváltozott és deformált változatuk van: vabščė, vabščie (orosz вообще) ‘egyáltalán, összességében’, változatai: vabše, vabšie; vobšče, vobščie; zobše, zobšie. A litván zsargon tagadó előtagos határozószóinak a következő változataik lehetnek: ne– (nebe–), ni–, nie–. Ez a változatosság közvetlenül összefügg a szláv nyelvek tagadó partikuláival: orosz ну ‘se, nem’, lengyel ni ‘nem, se’, nie ‘nem’, belarusz ні ‘se, nem’. E sajátosságok miatt az összetett határozószók tartalmazhatják a ну partikula adaptált, mintegy lefordított, litván ne– előtagú megfelelőjét: nechren, nečiorta (orosz közönséges ни хрена) ‘semmi szükség, nem kell’, ‘egyáltalán nem’ stb. Ez a sajátosság a zsargonban rendszerszerű, és a melléknevekre is jellemző: nijasnai, nivjibenai, nichera, nichuja, niechrena, nechuja, nichuja, niechuja, nezačhui, nizachui, vagy szókapcsolatként is használható ♦ ne (ni, nie) za chui (orosz vulg. не за хуй) ‘semmiképpen, semmiért’ ( Straipsniai / Articles 285 ROBERTAS KUDIRKA ‘semmiért’ (jis girtas su mafais ten razborkes darydavo, musdavo visus nezaxui, tai zmones normalus nustojo ten eiti, tik banditai visokie // nei karto dar nera buve nemalonumu, kad apvogtu ar pistu i galva ni za xui (gyvenu secsuose), kad ir kiek vaiksc i au girtas // tu suslikai mane nizaxui prad e j ei su juo lygint:) matau primeti kazka? nenustebciau jei pas motina tebegyveni). Számos összetett határozószó főnévi esetalakkal összeolvadt na orosz elöljárószóval, többnyire az orosz nyelv vulgáris szavaiból származó átvételek: cher (orosz vulg. хер), chren (orosz vulg. хрен) és chui (orosz vulg. хуй) – e határozószók mindegyike számos állandósult kapcsolatot alkot a litván nem normatív nyelvben igékkel, amelyek frazeologikus káromkodásként használatosak. Az nachrien, nachren (orosz közönséges на хрен) összetett határozószók és változataik a zsargonban két jelentésben használatosak: ‘a pokolba, a fenébe’ (bandžiau nulup­t tai su medžio gabaliukais išplys­ho viskas nachren) és ‘minek, milyen ördögnek’ (Ir apskritai, nachrien man jis reikalingas!). Az össze nem olvadt alak ◆ na chrien (chren) a használatban nagyon ritka. Meglehetősen elterjedtek e határozószó hosszabb változatai is: nachrenga, nachriena (orosz közönséges на хренá) ‘milyen ördögnek, minek’. Hasonló módon képzett a nacher, nachier (orosz vulg. на хер) ‘a pokolba; minek’ határozószó; ennek is vannak hosszabb változatai: nachera, nachiera. A cher tővel elterjedtek a nichiera, nechira (orosz közönséges ни хера) tagadó alakok ‘semmi’ jelentésben. A chren tővel számos tagadó előtagos származék fordul elő: nechren (orosz közönséges ни хрена) ‘nincs rá szükség, minek a pokolnak’. A hosszabb nechrena változat (orosz közönséges ни хрена) jelentése kissé eltérő: ‘teljesen, egészen; semmi, egyáltalán semmi’, ennek elterjedt, ni- tagadó előtagú változatai: nichriena, nichrena ‘semmi, egyáltalán semmi’; a nichrina változat ritka. A ne- tagadó előtaggal gyakoriak a képzett határozószók: nechrienovai, nechrenovai (: nechrenovas, –a, vö. orosz közönséges ни хренóво, orosz közönséges hat. нехренóво) ‘erősen, nagyon; nem rosszul, sok’, valamivel ritkább alak a nechrinovai (: nechrinovas, –a); a ni- tagadó előtaggal ezek a határozószók már ritkábbak: nichrienovai, nichrenovai (: nichrienovas, –a) ‘erősen, nagyon; nem rosszul, sok’, valamivel ritkább alak a nichrinovai (: nichrinovas, –a). Összetettnek csak feltételesen nevezhetők, mivel a használók ezeket a határozószókat a chrenovas melléknévből képzett előtagos származékokként értelmezik, nem pedig az orosz ни хренóво összeolvadt alakjaiként. A chui tővel szintén számos összetett határozószó található; egyes határozószók az orosz nem normatív nyelvben kétféleképpen használhatók (elöljárós szerkezetben és összeolvadt alakban: na хуй, нахуй), de az ilyen szavakat a litván zsargon már összeolvadt alakban veszi át: nachui ‘a pokolba; minek?’, nech­uja (orosz vulg. не хуй, нехуй) ‘nincs rá szükség, nincs miért’, niechui, nechui (orosz vulg. не хуй, нехуй) ‘nincs értelme, nincs rá szükség, nem kell’, nezachui, nizachui, niezachui ritk. (orosz vulg. не за хуй) ‘nem semmiért, ok nélkül’. A ni- tagadó előtaggal szintén több határozószó fordul elő: nichuja (orosz vulg. ни хуя, нихуя) ‘semmit, egyáltalán semmit; nem’, nichujutki ‘semmit, egyáltalán semmit’. A vulgáris szavakkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy 286 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaug­tiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės Határozószóként használhatók az összeforrt igék is, pl.: jobtvaimat’ (vö. orosz vulg. kak ëbаnоŭ mа́mь! „kétségtelenül, valóban”) „pontosan így, igazából” (Megcsinálom, jobtvaimat, ez itt chunina van. // Hiszen valójában bolond, jobtvaimat!), kibinimat’ (vö. orosz vulg. k ëbanоŭ máterі) „a pokolba, takarodj” (A felső réteget leszedte kibinimat, és újra egyenletesen lebetonozta.). A čiuort tővel csak összeforrt határozószóként használatosak a következő kölcsönszavak: načiort, načiorta (orosz на чёрта) „a pokolba; minek, mi a francnak”. A hosszabb načiorta forma ritkább a használatban. A tagadószavakkal ne és ni szintén vannak határozószók: nečiorta, ničiorta (orosz ни чёрта) „egyáltalán semmit, a pokolba sem”. A fig tővel is számos összeforrt határozószó használatos: nafig (orosz köznyelvi na fu) „a pokolba, a fenébe; minek?, miért?”, hosszabb nafiga formája is használatos (orosz köznyelvi на фига). Előfordulnak már megváltozott tőmagánhangzóval rendelkező deformált változatok is: nafeg, nafega. A tagadószavakkal ne és ni alkotott határozószók sem ritkák: nefig, nef iga, nifiga (orosz köznyelvi ne фиг) „nincs mit, nem; semmit, a pokolba sem”. A litván zsargonban analógia alapján létrejött új alakok is vannak – ilyen a nachaliava zsargonszó, jelentése „ingyen” (vö. orosz köznyelvi на халяву) (Én sem szeretnék ott nyaralni, na, legfeljebb „nachaliava”). Az oroszban ilyen szó nincs; e forma közvetett alapját a nachaliavas, -a, chaliavas, -a „ingyenes” melléknevek és a chaliava (orosz köznyelvi халява) „ingyen” határozószó alkotják. A használatban nagyjából egyformán elterjedt a kétféle forma – az elöljárós szerkezet és az összeforrt forma: nachadu és na chadu (orosz на ходу) „menet közben, gyorsan; folyamatban” (egy egyszerű ember házát bíróságon keresztül nachadu el lehetne venni, de most egy nagy hal irányítja azt // itt ilyen receptet alkottam na xadu, amikor a semmiből kellett valamit csinálnom:D VIKINGO „KRUOPAINIS”), nachaliavu és na chaliavu (orosz köznyelvi на халяву) „ingyen”, de a használatban az egyik forma dominálhat; ebben az esetben az összeforrt alakok gyakoribbak (Egyébként lehet fizetni is, bár litván testvéreink hozzászoktak, hogy mindent nachaliavu kapjanak, ez azonban valóban túl sok // jó kép, megmutatja, hány éhes „szerencsétlent”, amikor minden na chaliavu van, hogy megfulladjatok, telhetetlenek!). Számos összeforrt határozószó van a do elöljáróval is: dachuja, dachriena, dachrena, dachera, dachiera, dačiorta, dafiga, daveclnia (orosz...), jelentésük „nagyon sok”. A kiejtés szerinti do előtaggal alkotott változatok: dochrena, dochuja, dofiga és mások jóval ritkábbak a használatban. A po elöljáróval (orosz по) szintén sok határozószó létezik. Egyes határozószók az orosz nem normatív nyelvben kétféleképpen használhatók – elöljárós szerkezetben és összeforrt formában: po xyй, po xyбо, póxyй; ebben az esetben a litván zsargon már az összeforrt pochui formát kölcsönözte (orosz vulg. póxyй) „nem számít, úgyis”. Ennek a határozószónak több hosszabb, ritkán használt Straipsniai / Articles 287 ROBERTAS KUDIRKA változatai: pachuju, pochuju, pochujutki. Ehhez a kis csoporthoz sorolandók az eufemisztikus képzések is; ezek szintén elöljárószóval alkotott összeolvadt alakok, po: pęfig, pęfįga (orosz, vulgáris nóфue, no фúzy). Hasonlóak a következők is: pochren, pochрien (orosz, vulgáris nóxpen, vö. no xrény), továbbá pocher (orosz, vulgáris nóxep). A zsargonban néhány ritka, orosz partikula–te лu-val alkotott összeforrt határozószó is használatos: chūli, chuli; chūlia, chulia (orosz vulg. xýли, xýле, xýля; vö. xуй ли) „minek, miért” (Nem unjátok még, hogy hajtjátok?! a huli akkor miért jártok, ha nem tetszik? bedugod az orrod – nem tetszett –, és eltűnsz onnan. // Nézd, milyen egy gödör – és chūlia, tovább nem megy. // Ha bosszantanak az írásaim, semmi különös – magam sem tudom rendesen, xuli miért írok. Egyszerűen önkifejezés). Meglehetősen ritka a chūliš, chulíš határozószó (orosz vulg. xýлuш) „milyen okból, miért” (Ó, chūliš nekünk kell fizetnünk? Fizessenek ők // Vagy chulish ziede széles gumikkal jár, ott nem kell videó). A zsargonban néhány, az orosz в elöljáróval alkotott összeforrt határozószó is használatos: vticharia (orosz köznyelvi вmихарá) „titokban”, vdrebezgi (orosz вδréбeзги) „teljesen, darabokra”, vppzdu (orosz vulg. в пузδý) „a pokolba, a fenébe”. A nem normatív nyelvben elterjedtek a határozószóként használt névmási szerkezetek: nekažką, ne kažką „rosszul, sehogy; gyengén; nem igazán” (A verseny óvatosan kezdődött, az ellenfelek sorait is újonnan rendezték át, ezért az összjáték ne kažką. // Én pedig azt mondom neki, hogy ne kažką, amikor a hölgy ilyen dolgokkal foglalkozik. Természetesen nem maradt csendben, hanem kifogásolni kezdte, mi a különbség, hogy férfias vagy nőies). Hasonlóképpen más névmási határozószókkal: nekažkaip „sehogy, rosszul; nehezen, körülményesen”, nekažkas „rosszul, sehogy; gyengén; nem igazán”. E határozószók nem összeforrt változatai ne kažkaip, ne kažkas ritkábbak. KÖVETKEZTETÉSEK A tanulmány a litván zsargon 162 határozószóvá vált szókapcsolatát és 43 összeforrt határozószavát tárgyalta. A vizsgálat feltárja, hogy a más nyelvi környezetben létrejött idegen nyelvi egység a nyelvi rendszerhez való hozzáigazítással alakul át. A vizsgált, határozószóvá vált szókapcsolatok és az összeforrt határozószók adaptációs sajátosságait világos törvényszerűségek határozzák meg: (a) a zsargonszókincs fonetikailag és grafikailag a más fonémáknak a saját fonémákhoz lehető legközelebbi helyettesítése elve szerint adaptálódik, (b) a zsargonszókincs bizonyos része hajlamos beépülni a litván nyelv ragozási paradigmáiba, (c) a zsargonszavak egy része csak azért marad morfológiailag adaptálatlan, mert a határozószó korlátozottan vagy egyáltalán nem ragozható, (d) a kölcsönzött zsargonszavak változatossága a befogadó nyelv sajátosságaihoz való spontán alkalmazkodásból ered. 1. A határozószóvá vált elöljárós szerkezetek és határozós frazeológiai szókapcsolatok többsége az orosz nyelvből fonetikailag és grafikailag adaptált kölcsönszó 288 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII A litván nyelvi zsargon elhatározósult szókapcsolatai és egybeírt határozószói, valamint adaptációs sajátosságaik kölcsönszavak vagy tükörfordítások (88; 54,3%), mivel a nem szláv, a litván nyelv zsargonjában kialakult határozószói kapcsolatok száma csekély (9; 5,6%), az angol nyelvből származó kölcsönszavaké pedig mindössze néhány (4; 2,5%). a. Expresszivitásuk miatt a zsargonban népszerűek a határozószói eufonikus szókapcsolatok (24; 14,8%). b. A nem normatív nyelvhasználatban népszerűek a vulgarizmusok, ezek alkotják a határozószói jelentésben használt kapcsolatok nagy részét – a fejezetben az orosz nyelvből származó ilyen kölcsönszavak száma (57; 35,2%), továbbá jelentős számú határozószói litván disfemizmus vagy vulgarizmusokat tartalmazó, orosz nyelvből származó tükörfordítás is található (13; 8,1%). c. A nem normatív nyelvhasználatban nem ritkák a tagadó partikulumokkal alkotott határozószói kapcsolatok ne, ni (orosz: ни) (11; 6,8%). d. A zsargonban igen változatosak a lengyel partikulumot tartalmazó határozószói kapcsolatok bele (lengyel byle) (6; 3,7%). e. Kevés a határozószói hasonlító kapcsolat (6; 3,7%), valamint a névutókkal iki, per, čerez (orosz: через), do (orosz: до–) alkotott határozószói kapcsolatok (5; 3,1%). 2. Az egybeírt határozószók fejezetében nagy számban találhatók orosz nyelvből kölcsönzött névutók és partikulumok főnevekkel alkotott kapcsolatai (35; 81,4%), amelyekben a névutók és partikulumok sajátos adaptáció révén előtagokká alakultak: a legtöbb – 11 – a na– előtaggal rendelkező egybeírt határozószó (orosz: на–), 10 a tagadó előtagokkal ne–, ni– (orosz: ни–), nie–, 6 a da–, do– előtaggal (orosz: до–), 5 a po– (orosz: по–), pa– előtagokkal, és 3 a v–, vo– előtagokkal (orosz: в–, во–). a. A fejezetben sok vulgarizmus található (21; 48,8%). b. Nem szláv eredetű egybeírt határozószóból mindössze néhány van (3; 6,9%). c. Az egybeírt határozószók jelentős része változatként kapcsolatszerűen is használható. Straipsniai / Articles 289 ROBERTAS KUDIRKA RÖVIDÍTÉSEK angl. – angol nyelv; fehérorosz. – fehérorosz nyelv; mn. – melléknév; bört. – börtöni; krim. – kriminális; lengy. – lengyel nyelv; közny. – köznyelvi; hsz. – határozószó; or. – orosz nyelv; besz. – beszélt nyelvi; ford. – tükörfordítás; vulg. – vulgáris; zsarg. – zsargonnyelvi LEXIKOGRÁFIAI FORRÁSOK Czeszewski Maciej 2006: Słownik polszczyzny potocznej, Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN. FŽ – Frazeologijos žodynas, red. J. Paulauskas, Vilnius: LKI, 2001. Kudirka Robertas 2012: Lietuvių kalbos žargono ir nenorminės leksikos žodynas, Kaunas: Technologija. Kudirka Robertas 2014: Kalėjimo, kriminalinio ir narkomanų žargono žodynas, Kaunas: Kitos knygos. LKŽ – Lietuvių kalbos žodynas, szerk. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Elérhető az interneten: http://www.lkz.lt. OED – Oxford English Dictionary. Elérhető az interneten: https://www.oed.com. Vaitkevičiūtė Valerija 2003: Didysis lenkų–lietuvių kalbų el. žodynas, Marijampolė: M. Martišienės vertėjų biuras. Квеселевич Дмитрий 2005: Толковый словарь ненормативной лексики русского языка, Москва: Астрель. Мокиенко Валерий, Tatjana Nikitina 2000: Большой словарь русского жаргона, Санкт-Петербург: Норинт. 290 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaug­tiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės LITERATŪRA Aleksandravičiūtė Skaistė 2008: Paieškos sistemos Google naudojimo galimybės tiriant kalbos reiškinius. – Kalbos kultūra 81, 266–282. Baldwin Timothy, Su Nam Kim 2010: Multiword Expressions. – Handbook of Natural Language Processing, eds. N. Indurkhya, F. Damerau, Boca Raton: CRC Press, 267–292. Banuševičienė Ksenija 2019: Semantinė ir morfologinė daiktavardinių angl iz­mų adaptacija daugiakalbystės aplinkoje. – Sustainable multilingualism: 5th international scientific conference of Institute of Foreign Languages; conference abstracts, Kaunas: VDU, 26–27. Čepienė Nijolė 2006: Lietuvių kalbos germanizmai ir jų fonetinės ypatybės, Vilnius: LKI. Čermák František 2007: Foundations and Principles on Phraseology and Idiomatics. – Czech and general phraseology, Praha: Karolinum, 73–128. DLKG – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, red. V. Ambrazas, Vilnius: MELI, 2005. Greb liauskienė Beata, Nijolė Večkienė 2004: Komunikacinė kompetencija: komunikabilumo ugdymas, Vilnius: Žara. Haugen Einar 1950: The analysis of linguistic borrowing. – Language 26, 210–231. Howarth Peter 1998: Phraseology and second language proficiency. – Applied linguistics 19, 24–44. Irwin Mark 2011: Loanwords in Japanese Amsterdam, Philadelphia: Benjamins Publishing Company. Kačiuškienė Genovaitė 2012: Tarmių fonetinių ypatybių atspindžiai „Sakytinės lietuvių kalbos tekstyne“. – Baltistica VIII priedas, 53–62. DOI: http://doi: 10.15388/baltistica.0.8.2110. Kalinauskas Bronius 1974: Lietuvių liaudies šnekamosios kalbos frazeologija, Vilnius: VVPI. Kardelis Vytautas 2009. Šiaurės rytų aukštaičiai vilniškiai: ribos ir diferenciacija, Vilnius: VU. Kovalevskaitė Jolanta, Erika Rimkutė 2010: Sudėtinės ir suaug­tinės lietuvių kalbos morfologinės samplaikos. – Kalbų studijos 16, 79–88. KP – Leksika: skolinių vartojimas 4, sud. D. Mikulėnienė, Vilnius: Petro ofsetas, 2005. KPP – Kalbos praktikos patarimai, sud. A. Pupkis, Vilnius: Mokslas, 1976. Straipsniai / Articles 291 ROBERTAS KUDIRKA Kudirka Robertas 2020a: Lietuvių kalbos žargono pavieniai suprieveiksmėję žodžiai ir prieveiksmiai be formantų bei jų adaptacinės ypatybės. – Lietuvių kalba 14, 1–12. Kudirka Robertas 2019: Lietuvių kalbos žargono priesaginių prieveiksmių morfologija ir adaptacinės ypatybės: priesagos –ai hibridiniai vediniai iš priesaginių rusų kalbos kilmės būdvardžių. – Respectus Philologicus 36(41), 47–59. DOI: https://doi.org/10.15388/RESPECTUS.2019.36.41.22. Kudirka Robertas 2020: Lietuvių kalbos žargono priesaginių prieveiksmių morfologinė adaptacija: priesagos –ai hibridiniai vediniai iš būdvardžių su priesaga –iškas ir nepriesaginių būdvardžių. – Taikomoji kalbotyra 14, 21–32. DOI: https://doi.org/10.15388/Taikalbot.2020.14.2. Lanza Stefano Maria 2011: Morfologinė italizmų adaptacija lietuvių kalboje. – Kalbos kultūra 84, 202–213. LKE – Lietuvių kalbos enciklopedija, red. V. Ambrazas, Vilnius: MELI, 1999. LKG – Lietuvių kalbos gramatika I–III, red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis, 1965–1976. Marcinkevičienė Rūta 2001: Tradicinė frazeologija ir kiti stabilūs žodžių junginiai. – Lituanistica 4, 81–98. Marcinkevičienė Rūta 2010: Lietuvių kalbos kolokacijos, Kaunas: VDU. Markevičius Aurimas 2014: Pastabos apie prielinksnio sampratą, raišką ir vartojimą bendrinėje lietuvių kalboje ir tarmėse. – Žmogus ir žodis 16(1), 70–80. Norkaitienė Milda 1984: Dėl žargonizmo įsiklio­pyti, arba kaip galima įsimylėti. – Kalbos kultūra 47, 39–41. Pakerys Antanas 2002: Akcentologija: skaitvardis, įvardis, veiksmažodis, prieveiksmis, dalelytė, prielinksnis, jungtukas, jaustukas, ištiktukas, Vilnius: MELI. Pakerys Jurgis 2014: Naujųjų skolinių duomenų bazės veiksmažodžių morfologija. – Taikomoji kalbotyra 3, 1–26. Pakerys Jurgis 2016: Morphological adaptation of adjectival borrowings in modern Lithuanian. – Baltistica 51(2), 239–269. Paulauskienė Aldona 1994: Lietuvių kalbos morfologija, Vilnius: MELI. Pupkis Aldonas 2005: Kalbos kultūros studijos, Vilnius: Gim­tasis žodis. Rimkutė Erika, Giedrė Jarašiūnaitė, Petr Homola 2005: Morfologinių samplaikų atpažinimas ir klasifikavimas. – Lituanistica 62(2), 58–75. Sharp Harriet 2001: English in Spoken Swedish: A Corpus Study of Two Discourse Domains, Stockholm: AWI. 292 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugintiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės Sunde Anne & Mette 2018: A typology of English borrowings in Norwegian. – Nordic Journal of English Studies 17, 71–115. Tamaševičius Giedrius. 2008: Sociolingvistinės šnekamajai kalbai būdingos leksikos tyrimas. – Kalbos kultūra 81, 206–217. Ul vydas Kazys 2000: Lietuvių kalbos prieveiksmiai, Vilnius: MELI. Urbanavičienė Jolita 2018: Baltų *ā, *ē diftongizacija vidurinės ir jaunesniosios kartos rytų aukštaičių vilniškių kalboje. – Rytų aukštaičių patarmė: kaita ir pokyčiai, sud. J. Urbanavičienė, R. Petrokienė, Vilnius: Baltijos kopija, 59–82. Vaicekauskienė Loreta, Dabašinskienė Ineta, Kamandulytė-Merfeldienė Laura 2013: Naujųjų skolinių kaitybinio ir darybinio adaptavimo modelių produktyvumas. – Taikomoji kalbotyra 3, 1–27. Vaicekauskienė Loreta 2007: Naujieji lietuvių kalbos svetimžodžiai: kalbos politika ir vartosena, Vilnius: LKI. Valeckienė Adelė 1967: Kitų kalbų kilmės žodžiai lietuvių kalbos morfologinėje sistemoje. – Lietuvių kalba tarybiniais metais, red. V. Ambrazas, Vilnius: LKLI, 108–128. Wohlgemuth Jan 2009: A Typology of Verbal Borrowings, Berlin; New York: De Gruyter Mouton. Zinkevičius Zigmas 1981: Lietuvių kalbos istorinė gramatika II, Vilnius: Mokslas. Аванесов Рубен 1984: Русское литературное произношение, Москва: Просвещение. Горбачевич Кирилл 1989: Нормы современного русского литературного языка, Москва: Просвещение. РГ – Русская грамматика. Фонетика. Словообразование. Морфология 1, ред. Н. Шведова, Москва: Наука, 1980. Straipsniai / Articles 293 ROBERTAS KUDIRKA PRIEDAS. Suprieveiksmėjusių žodžių junginių vartosenos pavyzdžiai¹ 1. BENDRO TIPO SUPRIEVEIKSMĖJUSIOS PRIELINKSNINĖS KONSTRUKCIJOS, PRIEVEIKSMINIAI FRAZEOLOGINIAI JUNGINIAI ♦ pa polnai, pa (po) polnoi ‘maksimaliai’: kaip sakant prisidirbai tai daba pa polnai gausi, o uzleke is savo naglumo // Kodėl manai kad dar tau kitaip bus? Gi nedurna. Melžk po polnoi... ♦ pa polnai programe (pragrame), pa (po) polnoi programe (pragrame) ‘maksimaliai’: Užkabino musėt ne tą, tai gavo po polnoi programie... // isdulkins tave pa polnai programe... kad neturi teisiu, neturi stazo, mokesi MAXIMUM. ♦ pagal pilną programą ‘maksimaliai’: Nenorėkit, kad policija mus baustų pagal pilną programą, tada visi teises padėsime ant lentynos, liks tik seniai kelyje. ♦ pa polnai katuške, pa (po) polnoi katuške ‘maksimaliai’: tipo greiciau atsius ir t.t, nes dhl išsiurbs viska pa polnai “katuške”, tai tavo ta siunta 99% be jokių pvm praeis // Jaigu bandisim nuspėti bausme, tai manau ta menta pratrauks po polnoi katuske! ♦ ant visos (pilnos) katūškės, visa (pilna) katūškė ‘maksimaliai, visų pajėgumų’: sviecia saule, o mano name sildymas nuo penktadienio buvo atsuktas ant visos katuskes. // tam dzedulionui deretu ant pilnos katuskes bauda imandolinti. // Duoti tik bauda ir visa katūškė nes tokie nepasimoko. // drebulys krecia, atrodo, kaip siaures asigaly gyvenciau, nors sildymas visa katuske ijungtas // uz pagalba maziem ir vidutiniams ukiams, o kas virs 500 ha pilna katuske mokesčiu. ♦ pa (po) prikolu, pa (po) prikolam (prikolom) ‘juokais; šiaip sau, dėl smagumo’: Aš nesitikėjau, galvojau, pa prikolu pasakė. // nera tikri, daro tai daugiau “pa prikolam”, nes sait as irgi “pa prikolam”, z urei au ash laida. ♦ dėl prikolo, ant prikolo ‘juokais; šiaip sau’: Jie tik dėl prikolo, pora litų kainavo. // nzn gali but kad ten pratiski game bet as seip paklausiau ant prikolo ir jis pasake atvez. ¹ Pavyzdžių pateikiama tik minimaliai, daugiau žr. Lietuvių kalbos žargono ir nenorminės leksikos žodyne (Kudirka 2012). Straipsnio tekste esami pavyzdžiai priede nekartojami. 294 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugtiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės ♦ da (do) lampočki, iki lemputės ‘vienodai’: man iki lemputes jūsų komentarai. // viskas do lampòčki ir nesvarbu nei kaip atrodai nei kodėl taip atrodai. ♦ pa (po) barabanu ‘nesvarbu, vienodai’: pa barabanu jiems tie tavo tėvai su draugais ir visais mokslais kartu paėmus // sedi sau šiltai ir visiems po barabanu, o mokyklos pavestos kovos poligonais su va tokiais vaikuciais. ♦ ir viso takoje ‘ir taip toliau’: atminusiuok darbuotojus, jų algas, darbo vietas, pastato nuomoną, komunalkes, serveriu infrastruktura ir viso takoje, ir gaunasi ne tiek jau ir daug. ♦ v žopu 1. ‘velniop’: labai gaila, tiesiog visi taip susinervinę, kad daugiau ir but negali, toks sansas ir v zopu, nu gal kitamet gedos neapsidarysim. 2. ‘visiškai’: Gatavas v zopu. ♦ po prostu ‘tiesiog, paprastai’: Jei neklystu, gali būti tvirtinamos “po prostu” ir ant medinio karkaso. ♦ po defaultu ‘pagal nutylėjimą’: Ekranelio rezoliucija po defaultu maza – reikia pasikelti, bet tai labai junta akumuliatorius. ♦ dėl ponto ‘nerimtai; juokais’: Na kaip sakoma, kitiems tik dėl ponto sudalyvauti beliko, paskui atšvesti, kad pralaimėjo. ♦ ne prikolas ‘prastai, blogai’: Nu jo, su tokiu ne prikolas Daugiau paspausi uz draudima daugiau mokesi, nenoreciau pats tokio. // Taxa kiestis? Bet koks ne prikolas su saremais taxi ar greituskė? Man lb neaiškus tas reikalas. ♦ na ura ‘kaip pakliuvo’: Mes važiuovom na ura, nieko nežinojom. // Ir ne-pirkite kaip sakant “na ura”, butinai vaziuokite i servisa ir patikrinkite varikli ir visa kita. ♦ pa (po) liubomu ‘bet kuriuo atveju, vis tiek’: Pa liubomu, kas ten bebūtų, ten vistiek bus žmonių. // Pradedam ir viskas, o su visais po liubomu nesusiderinsi. ♦ prosto tak ‘paprasčiausiai, šiaip sau’: a ko jam pykti, jis tai konjaka gali ir prosto tak gerti, be jokios priežasties, o mes tai, taip sakant, is reikalo... // pati irgi daznai dovanoju ir be progos prosto tak:) ♦ za adno (odno) ‘kartu, tuo pačiu’: Jis kaip pirmininkas organizavo tą šulinį kasimą, tai za adno ir sau išsikasė. // Ketinu lankytis rugpjūčio 14, tai norėčiau ir futbolą pažiūrėt za odno. ♦ pats gazas ‘kaip tik; puikiai, geriausiai’: Aštuoniolikos metų yra pats gazas. // finale gavosi pan. 2.8m ir is tikruju pats gazas atrodo didesnei erdvei. ♦ na vsie (use) sto ‘tikrai, šimtu procentų’: nu seip pacaniukas esi na vse sto // sutinku “na vse sto”. Nera dvejiu vienodu dienu, nera ir visur tinkanciu kvapalu. ♦ tol'ka (tol'ko) tak ‘kaip reikalas, kaip turi būti’: jei sugaus sakyk kad masina tavo ir tevai apie tai nieko nezino, tai gausi minimalia bauda o jai pasakysi kad tevai leidzia ir dar patys tevai tai patvirtins baudyte tolka tak paskirs! // eina normaliai pas mane calibra doch lupa tolka tak, o autostradoj 230 km. Straipsniai / Articles 295 ROBERTAS KUDIRKA ♦ tol’ko (tol’ka) pesnia (piesnia) ‘kaip reikalas, kaip turi būti’: viskas aišku, tikri favoritai, bet likusios komandos db kausis tolka piesnia, net sunku ir prognozuot laimėtojus // padangos ten ne tam skirtos. užsidek padangas, skirtas tokiems keliams ir važiuosi tolko pesnia. ♦ be tolko ‘beprasmiškai; pakrikai’: per tupas kad suprastum. atėjai čia ir floodini be tolko. nesąmones rasai, tik nervus kitiem gadini. ♦ ant pilno (žiso) gazo ‘maksimaliai’: tas kambaris stipriai šaltesnis atrodo nors siluma ant pilno gazo atsukta ir duris visada atviros i kita kambari // visiems vėjams tinkamų surasi, dar neperpildytos laivais, nors krante sezonas jau ant pilno gazo. ♦ savo chodu ‘savarankiškai, savo jėgomis’: Mes keturiese važiuosim savo chodu, su kemperiu. // Aš eisiu atskirai, savo chodu. ♦ dalšė nekūda (niekūda) ‘išvis jau’: treneris visiskai nevaldo komandos. per lemiama ketvirti imeta apie 10–12 tasku, jau dalse nekuda. // Visi kurie mokėsi mokykloje arba šiek tiek mokslo ragavo, isivaizduoja save tokiais švietimo ekspertais, kad dalšė niekuda... ♦ pa natūre ‘iš tikro, iš prigimties’: Nuotraukikes superines kaip paveiksliukai pa nature jaučiu buvo dar gražiau tuo labiau kad buvo grazus oras. ♦ v natūre ‘iš tikro’: galėjo kartu dienele padirbėt parodyt ka v nature sugeba, o klykti saukti cia mokslo nereikia. // bet tu minde durnas v nature, jei nesupranti, kas tau sakoma. Ar taves kas praso, ar siulo uz LR sirgt? ♦ ant bajerio ‘juokais’: Aš tik ant bajerio pasakiau, bet ji nesuprato, galvoja, čia rimtai. // Aišku kaip jus neskiriat kur tikras musimas o kur tik ant bajerio ka gal nemate tikru mustyniu ar bent jau normalaus smugio i snuki ka? ♦ ne zapadlo ‘ne gėda’: Iki šio laiko buvai padorus žulikas, tad ar ne zapadlo menturon pareiškimus rašinėt. // Man tikrai ne zapadlo užsidėti praėjusiu metų kolekcijos džinsus. ♦ ant zapadlo ‘siekiant specialiai pakenkti, tyčia’: Aš galiu ant zapadlo išsinuomoti tik vieną kabinetą tose patalpose, bet kas jam išsinuomos kitus? – niekas neims! // Ant zapadlo nuplėšiau. ♦ v padlu ‘gėda’: Pavažinėjas minivenu ar visureigiu, i sedana lipti yra “v padlu”. ♦ per blatą, po (pa) blatų ‘nelegaliai’: bus tik po blatu, kaip ir magnetinis rez., prisiprašyt negalima, nes aiškina kad nereik, o kai žmogus miršta aiškina, kad laiku nesikreipet // Tais laikais tokių dalykų galėjai gauti tik per blatą. 296 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėjė žodžių junginiai ir suaugštiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės 1.1. Neslaviški lietuvių kalbos žargone atsiradę prieveiksminiai junginiai ♦ be ryšio ‘nesąmoningai, kvailai’: organizavo pirmokų (9–okų) krikštynas – viskas buvo be ryšio. sako \”dabar kas antras atsitupkit\”… atsitupia… \”tai gerai, dabar galit atsistot\” // Viskas buvo be ryšio....ir komisija, kuri parinko šitą dainą, ir atlieka, ir apsirengimas, ir daina ir elgesys... ir viso. ♦ aukštyn papais juok. ‘aukštyn kojom, aukštielninkai’: atvirkščiai daroma – todėl ir vėliava aukštyn papais // Linuk, mielasis, ar tik tu ne per skystas versti pasaulį aukštyn papais? // Jis klausia ar galima kabinti aukštyn papais kolektoriu, o tu prirašai visą knygą, nebūk gudresnis, daug kas galima ko popieriuose negalima. ♦ ant smūgio ‘staigiai’: As nesakau kad ant smugio:D as sakau as palauksiu. ♦ viskas ore ‘viskas gerai’: Nerakintu ekranu viskas ore. Nustatymus visus perknisau, nieko. Arba kažko nerandu, arba telefono problema tai ir pardavė. ♦ nerauk rūtų juok. ‘prastai; geriau nereikia’: nu bet jau foto įkale, tai nerauk rūtų..... iš tokio vaizdo galima ir apie darbų kokybę spręsti... // Zodžiu puslapis gal ir neblogas bet komentarai tai nerauk rutu vadinasi. ♦ ant grybo ‘bet kaip, nerimtai’: bicas KASPa lanke tai pasakojo, kad jei virs 40 (atsilenkimu ar atsispaudimu) ispaudi tai viskas tvarkoj. O begimas irgi ant grybo. Svarbu ne tiek laikas kiek atbegti, ir priims tave i KASPa. // Aišku, kad ant grybo FOXnews parašė straipsnį, bile užpildyt skiltį. ♦ ant to kanto ‘tuo požiūriu’: jaučiu uz bowena geresniu nelb atsiras, wa tas ant to kanto buvo nerealus meistras. ♦ per fuksą, ant fukso ‘atsitiktinai pasisekus’: Vakar per fuksą laimėjo. // Nėra jokių taisyklių ir teorijos, o fotografai tik ant fukso gerą kadrą pagauna. 1.2. Eufoniniai samplaikiniai prieveiksmiai ♦ tiap liap ‘atsainiai’: Bet pas mus į išmanančiųjų nuomonės neatsižvelgiama ir daroma kaip prie sovietų tiap liap. ♦ šaltai baltai ‘nerimtai’: Visgi zygis nebūtu elementarus, reikalautu pasiruošimo ir atsakomybės. Ne “šaltai-baltai”. ♦ šachar machar ‘suktai, nelegaliai, šmiku šmaku’: Po kelių dienų vėl norėjom padaryti šachar machar su doleriais. ♦ fiti miti ‘suktai; įmantriai’: Na jis taip sugalvojo pasididinti akcijų kapitalą. Žodžiu darė “fiti miti” ir nepasisekė. Straipsniai / Articles 297 ROBERTAS KUDIRKA ♦ raz raz, raz dva ‘greitai, viens du’: Greitai dirba, raz raz ir gatava. // Nesakau, kad ras dva ir tabora sunaikinus narkotiku nebus. Bus jų kitur, bus visur. ♦ pyst pyst ‘mėkliai, viens du’: Neturi jis meninės vertės, nes jo atlikimas grynai techninio pobūdžio, tiesiog pyst pyst sudėjo ir viskas // tau normalu atrodytų, kad treneris, neturintis CLpatirties, nelaimėjęs jokio trofejaus iš karto eitu į Barca? pyst pyst porą sezonų ir jau Barcoj sedi ane? ♦ cap carap ‘vėgčiom, capu lapu’: Iš kur juos gavai – cap carap? ♦ taram baram ‘ir taip toliau’: sakau tokios bedos taram baram, tie tik galva pasikase sako nezinom, tipo ta nauja t­warka keičiasi kiekviena diena ir bla bla. ♦ tiutel’ka v tiutel’ku ‘labai tiksliai’: Viskas suėjo tiutelka v tiutelku. ♦ liuksum pirdum ‘puikiai, nuostabiai’: Na tikrai liuksum pirdum, palyginus su anksčiau rodytais vaikais si simta kart geresne // viskas lyg ir liuks­um pirdum, bet spalvos tos pjovikes, taip akis drasko. ♦ fifti jifti ‘pusiau’: Sudetinga su siuolaikinem moterim, vis joms kazkas negerai, tai kad dominuoji, tai kad slabakas esi, geriausia kai fifti fifti, tau man. ♦ super duper (puper) ‘puikiai’: Bet viskas atrodo super duper. // Super puper, o koks objektyvas buvo naudotas ir kokio formato kamera? ♦ či­ki či­ki (briki, puki, bari) ‘puikiai; tiksliai’: Idealus motas RF, bent man atrodo či­ki či­ki. Ir fara galine graži, net labai:) // atrodo ciki briki:) Respect tau didelis:! ♦ čiki piki,čikis pikis ‘puikiai; tiksliai’: sekas puikiai, vos vos nuobodokai, bet šiaip čikis pikis. // O ratai neblogai žiūrisi, cikis pikis, tik to dropo tai verkian­t reikia:) ir prie tokiu volų min 5cm. ♦ oki doki, okis dokis ‘gerai’: mano pacios draugas jaunesnis uz mane ir nieko, viskas labai oki doki. // nepergyvenk, viskas bus gerai, imk mero pavaduotojo kede ir bus okis dokis. ♦ oki poki, okis pokis ‘gerai’: viskas bus oki poki. svarbiausia paciai nurimti ir viskas bus ok. // Burbuliuciuk, normalios tavo blauzdos, nesiparink, mankštink visa kuna ir bus okis pokis. ♦ tip top ‘lygiai taip; tiksliai’: bishki stum­teli atgal kad jai truputi pasisukus butu tip top // Viskas tip top pagal planą, viskas idealiai sustyguota. ♦ jabat’ (jebat’, jibat’) kapat’ ‘eina sau’: Jis čia pridavęs chebros jebat kapat! Į čia gaudo, supranti!? // Nu jau rimtuoliai kokie visi tai jibat kapat. ♦ kyšt myžt ‘mėkliai, viens du; bet kaip’: Nebus taip kad iš karto kyšt myžt ir veikia – teks suderinti RS232. // Tai gal tu nori kaip zuikis: kyšt–myžt ir viskas…? 298 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugintiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės 1.3. Prieveiksmiški junginiai su dalelyte bele (lenk. byle) ◆ bele (bile, belen, bilen) kaip; belekaip (bilekaip, belenkaip, bilenkaip) ‘bet kaip; prastai’: Negi leisi dabar kokiam nežinomam veidui vesti tokį renginį, geriau belekaip, bet nusibodęs TV veidas būtinai // žiūriu tau belen kaip ir belen kokiais būdais, nors ir kaip bebūtų ne į temą, vistiek reikia kažkaip pakomentuot. ◆ bele (bile, belen, bilen) kada; belekada (bilekada, belenkada, bilenkada) ‘bet kada’: Jo pasiaiškinimas buvo toks: as noriu daryti bele ka, su bele kuo, bele kada, kad mane niekas nekontroliuotu. // jei esi inkauses tai mentai bilekada uz bileka gali supokuot. ◆ bele (bile, belen, bilen) kur; belekur (bilekur, belen kur, bilenkur) ‘bet kur’: kodėl nebautdė baudomis už reklaminius auto paliktus bele kur // Atvešim bilenkur Lietuvoj, kad ir visai į kitą galą. ◆ bele (bile, belen, bilen) kiek; belekiek (bilekiek, belenkiek, bilenkiek) ‘bet kiek’: O jei taip krauni bile ką, bile kur ir bile kiek, o sparnas trąkšt ir suluzta, kaip tada? // kas mokes uz tuos virsvalandzius ar svėntines dienas, per kurias dirbama po belenkiek valandu? ◆ bele (bile) tik; beletik (biletik) ‘šiaip sau, šiaip tik; vien tik, tik taip, atmestinai’: tai ką paskyre ta ir geriu nelabai ką išmanau… tik labai liūdna kai viskas daroma bele tik… // pusgalviu sutve cia renkasi ir barskina klaviatura bele tik koki suda nuvem t. // tai ir klausiu, gal dar yra tuo užsiimančių TIKSLINGAI. o patarimu bele tik kad patarti nereikia. // Vien tik: ką manot apie jį? čia išvis gali taip būt, kad iki 7h laiko batarkė, ar bele tik rašo šitaip? 1.4. Prieveiksmiški junginiai su vulgarizmais ◆ dachuja ir biški (su biškiu) ‘labai daug’: Yra tų užsakymų dachuja ir biški. // gal tavo tiekėjas portus uzblokaves kuriais servas naudojas galetum pasiskambint ir pasiteiraut tu priežastciu gali but dahuja su biskiu. ◆ pol chuja, s pol chuja ‘neblogai, apygėriai’: Šiaip klubas pol chuja, nu bet muzika tai tikrai gaidiška. // Kai mokaisi “s pol huja”, tas nelabai pastebima... bet jei kovoji už aukščiausią įvertinimą supranti kad šita sistema yra mirusi. ◆ chui s nim ‘tiek to’: Bet tos mergaitės tėvas nusileido, sako, chui s nim, jau neperskirsi. // Į pokliniką nueisiu, ale chui s nim... ◆ chui znajiet (znajet, znajit) ‘nežinia’: Blet, chui jevo znajet, nežinau! // savo dieneles leidau zhirmunu vaiku darzhelyje, o po to 31oi vid. arba tuskulenu ir Straipsniai / Articles 299 ROBERTAS KUDIRKA ishvis xuj znajit kaip dabar vadinasi // nors siaip manau, jie turejo kita paskirti, bet chui znajiet kaip cia kas. ♦ ne (ni, nie) za chui ‘ne už ką, už nieką’: Turiu drauga (35 m), tas megejas alaus vakarais pirkt. Tai per dvi savaites – du kartus malku pasikrauna. Ne za hui! // nera buve nemalonumu, kad apvogtu ar pistu i galva ni za xui (gyvenu seskuose), kad ir kiek vaiksciočiau girtas // jis savo laiku baudu pripaies nie za chui na ne uz ka, taip kad isvadas prisidarysim visi. ♦ chui s nim (taboi) ‘tiek to, velniai nematė’: Jam ginklo, žinai, reikia. Nu chui s taboi, kiek turit frankų, sakau. // nu, kaip sakoma, ir chui s nim. vistiek butu kosminius ezoterinius skiedalus transliaves. ♦ za nechui (nechren) ‘už nieką, nė už ką’: Aš ten dirbu za nechui, man algos nemoka. // Manau tikrai ne za nechren. Bet kovotojas tai žiaurus buvo. ♦ nechui (nefig, nechren) delat ‘lengvai, paprastai; vienas juokas’: Taip padaryt, tai čia nechui delat! // Jeigu ten mechaninis, tai daciko tau nereikia, tik slanga gausi atsivesti. Pasidomek daugiau, ten nechui delat. // istojo i magistrus ir labai sekmingai mokos.. kitais zodziais po KTU nosi krapsto VGTU’skei.. sako ten mokytis nefig delat. ♦ kuda nachui ‘kur jau’: perskaičiau daug komentaru ir jau tokie jau duchiski kad kuda nachui. // pas britva 300cc skirtumas jau kaip diena ir naktis pvz 600cc ir 750cc skiriasi bet nekazkas o jau 1000 ir 750 tai kuda nahui dangus ir zeme. ♦ nu nacher (načiort, nafig, nachren, nachui) ‘kam; na jau išvis’: Nu nacher man ta davikli keist // Nu naciort det tokius video? // geriausia lietuvos komanda? nu nafig tokius sudus kalbet. ♦ nu ir nacher (načiort, nafig, nachren, nachui) ‘na ir kam; na jau visai’: Ir taip kasdien z iema turi trinti klaidas, kad kita diena uzvestum masina? Nu ir nafig tada tokia masina... // nu ir naciort tau ta OC:? o kad du maziukai kulernu-kai Vs viena dideli ce nieko:? ♦ da nu nacher (načiort, nafig, nachren, nachui) ‘kur jau, na jau visai’: Da nu nacher to formo reikia, jei reikštis galima čia tik tokiems kaip tamsta, ale «viską žinau, bet nieko nesakysiu». // Da nu nafig, su bankais as daugiau reikalu neturėsiu, laukiu kada ishsipardu ot ir bye. ♦ pochui nachui ‘visiškai nesvarbu, nusispjaut’: jei turetumete tiek pinigu kiek jis tai suprastumete kad jam viskas yra pochui nahui ir jis ka nori ta gali daryti ir jam pajabat ka kiti mano. ♦ giliai pochui ‘visiškai nesvarbu’: O man ant visko giliai pochui. // O jiem giliai pochui, ne is ju kisenes masinas remontuosim, jiem svarbu startinius susirinkti. 300 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėj̨e žodžių junginiai ir suaug tiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės ♦ visai pochui ‘neblogai, pusėtinai’: Rubentus visai pochui tą komandą susirinko, bet Europoje su tokia kalnų nenuver­si, teks investuot daugiau. // made in china.bet kokybe visai pochui. 1.5. Prieveiksmiški lietuvių kalbos disfemizmai arba vertiniai iš rusų kalbos su vulgarizmais ♦ nė (anei, nei) bybio ‘ničnieko, anei nieko, nė velnio’: Žinok, anei bybio nesupratau. // kaip visada puse ne bybio net nesupranta, kas ir kaip, bet savo padla nuomone pareikšt butina. ♦ bybis žino ‘nežinia’: Gal ir gali būti, blet, bybis žino! // Kur tie kiti paveikslai – bybis žino. ♦ gyvas bybis ‘labai daug’: turiu sena ubyta PHP ant kurio pasuktas gyvas bybis visokio sh ir baisiai bijau ji pajudint. ♦ nei bybis, nei gegutė ‘nei šis, nei tas; prastai’: Žodžiu nei pas vienus nebuvo kontrolinio paketo, todėl tai buvo nei bybis nei gegutė. ♦ su nuogu (pliku) bybiu ‘be nieko’: Tai jie nepuolė su nuogais bybiais, ginkluoti buvo? ♦ mat jį (ją, juos) bybys ‘tiek to’: negyvena vokietijoje arba ilinde po 24 val prie lovos seniu budi...db toliau juokina...nu leiskim jai “uzsidirbti” pensija ir toliau burti...mat ja bybis. ♦ bybis su juo (tavimi) ‘tiek to; buvo nebuvo’: Na, galvoju, bybys su juo, grisiu namo. // Nu ir bb su tavim, aš gi nebandau tavęs niekuo įtikinti. ♦ pusė bybio ‘neblogai’: Normaliai, pusė bybio. Tu su šitu padarei? Iš naujo šito? // patamsinau tam tikrose vietose..paryškinau foto patterna gerai idejau ganetinai remus pilnai isoviau nu atrodo puse bybio. ♦ kurio (kokio) bybio? ‘kam’: Nes zinau daug norinciu lost, bet tarpusavy per lan neina... o del kurio bybio nzn // Gal uzteks nesamones daryti kokio bybio reikia remti tuo pus­ruskius, jie vistiek pas putleri nubegs su visais pinigais. ♦ chui žino ‘nežinia’: svaisto labai daug pinigu svelnei sakant hui zino kur. Uz tuos pinigus galima butu daaaaug visko pridaryti // Ka tu nori pirma karta gavo i rankas rageli su kamera tai filmuoja hui zino ka... krc neuza­ugos. ♦ kokio chujo ‘kam, kodėl’: Siaip tai butu puse velnio tas BMW’as, bet kokio chujo tu dejai tokius gaidiskus ratlankius! // a kokio x...o ten lyst? jei ieskosi nelaimes tai ir surasi. ♦ chui su juo (tavimi) ‘tiek to; buvo nebuvo’: variantas pasidairyt tarp pabėgeliu kokio imlesnio krepsiniui atlostu uz pasalpa metus o po to tegu varo i Svedija, Vokietija hui su juo bl. Straipsniai / Articles 301 ROBERTAS KUDIRKA ♦ chui suprasi (ikirsi) ‘nežinia’: Bet ilgai, ką jis ten veikia – chui suprasi. // Sū kažkuo nuėjo pašnekėt, chui suprasi kur jisai. 1.6. Prieveiksmiški lyginamieji junginiai ♦ kaip siemkes ‘labai lengvai’: Nesvaik, viską duoda be problemų Jei tamoxi-fena kaip semkes parduoda.. // Nei vieno nei kito negalim menkint bet Lebro-nas lauzo Jordono rekordus kaip siemkes. ♦ kaip išdulkintas (išpistas, išrūrintas, jobnutas) ‘smarkiai; labai greitai; velniškai’: Kiekvienakart reikdavo eit užsukt kraniuką, ilėjt į rūsi – tai lekiojau kaip išpistas. // Nepasidėda, paskui ieško, laksto blet kaip išrūrintas! // kaimynas mego isgeres atsisest ir lekiodavo kaip jobnutas atsiprasant. // Jei i koki 1.81 golfa ikisi dar dujas tai trauks kaip ispistas ir vaziuosi uz dyka. ♦ kaip (kak) palōzana ‘kaip priklauso’: Po ilgu kanciu itaisiau kaip “palozana” nu ar kas pasikeite–nepasakyciau, manau ir be jo gali // sveikinam. jauciu busi pirmasis praejas ekspertize kak paložana. 1.7. Prieveiksmiški junginiai su neigiamosiomis dalelytėmis ne, ni (rus. ну) ♦ ni ni ‘jokiu būdu, nei už ką; visiškai nieko’: Viskas, basta, daugiau negersiu, nei lašo, niekados... ni ni // Mane juokas jama, kai kuri nors pasako “nu jau mano Petrelis tai ni ni, is tikimas yr i bus iki grabo lentos”. ♦ ni to ‘ne tas, ne taip’: Biški ni to, vakar geresnis buvo. ♦ ni to, ni to ‘nei tas, nei anas; nei taip, nei anaip’: straipsnelyj ni to rašo ni to nerašo apie veiklą ir apribojimus, bet nier jokios konkrečios datos // Nors tiesa sakant daznai ji tokia – ni to susirupinus, ni to kazka... ♦ kažkas ni to ‘kažkas ne taip, kas nors negerai’: iskart supratom kad kazkas ni to // prie ko jis ten jungiasi... jei prie babinos... tai gal kazkas rimtai su elektra ni to. ♦ ne (ni) pričion ‘niekuo dėtas, ne prie ko, niekaip nesusijęs’: Aš tai iš vis ten ni pričion. // mentai is priekiо ant manes vaziavo ir pamate kad staigiai sukausi nepričiom pagalvojo kad nuo ju sprunku. ♦ ne pa (ni po) dielu ‘būti nieko dėtam, ne prie ko; be priežasties’: Aš čia ne pa dielu, aš visai nekalta. // Ir isviz, prie ko ce tie najez­dai nipodelu? ♦ ni (ne) v temu ‘ne pagal temą’: Čia šitas ne v temu. // senas pirdunas esi ir isvis kazkaip ni v temu tu cia burbuliuoji. 302 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaug­tiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės ♦ ne siemkos ‘ne juokai’: Jis ne visai grynas enduro, o toks labiau tarpinis variantas, kazirka, bet yra ir stiklas, o ne akiniai. Kaina irgi švelniai tariant ne semkos // Teko man panašų atvejį apturėti su motu ir dviratininku, tai nuostoliai buvo tikrai ne semkos, bet susitarėm ir per kelis kartus atlygino. ♦ ne šuns pypas (birka) ‘ne juokai’: Čia tau ne šuns pypas! // taigi gprs tai cia ne suns birka... brangi technologija ir nereikia noret kad ji butu uz dyka. ♦ ne fontanai ‘nedaug’: Žmogus pusę mėn. prasirgoalgos ne fontanai, o dar išskaičiuot... // Matyt, tikrai protelio ne fontanai. Kaip galima tiek kartų lipti į tą patį š..? 1.8. Prieveiksmiški junginiai su prielinksniais iki, per, čerez (rus. через), do (rus. до-) ♦ čerez nemogu (nemagu, nimogu, niemagu) ‘per nenorą, nenoromis’: Bet tai visiškai nepavojinga sveikatai, svarbiausia, kad tai nebūtų daroma čerez nemagu. // tai sovietiniu laiku liekana -toks noras pasirodyti, vaidinti idealius čerez nemogu // vaikų būna gaila, kai kartais tėveliai spaudžia “čerez nimogu” kad tik vaikas iki pirmos klasės skaityt pradėtų // Ta pati puikiai stambių blūriškų kadrų meilės scena išsitęsė iki “niemagu”, ir tik per plauką išvengta beskonybės. ♦ čerez nechočiu (nichočiu) ‘per nenorą, per prievartą’: jau čerez nechočiu tvarkysiuosi, vaika pas teva iskomandiruoj u ir kibsiu // rado ka lyginti, kur auto, kuri tobulėja nuolat ir taisykles čerez nehočiu turi būti koreguojamos ir fule, kur begioja paskui kamuolį ir tiek. ♦ do nemogu (nemagu, nimogu, niemagu) ‘iki negalėjimo, virš visko’: Dovile, tu skaityk mane is vezių ismus ei ir do nemogu sunervavai // buvo do nimagu uzknise lt ponai kurie viena sneka kita daro // Kūčias švęsime vieni. Nes nu neatvažiuos sesuo su mažiuku, o vadinasi, neatvažiuos ir tėvai Nežinau Liūdna do nimogu... // Nu žavingas seniukas do niemagu.. Visiems malonu su juo reikalą turėti. ♦ iki nemogu (nemagu, nimogu) ‘iki negalėjimo, virš visko’: mes luztam is jo bajeriu:), nes jis tikrai smagus zmogus, bet tik 5 minutes, ilgiau jau ikyri iki nemagu:). // kas čia pasidare, kad issididino tas puslapis iki nemogu? ♦ per nemogu ‘per prievartą’: jei nepatinka, taigi pasilikit kaip atostogu nama ir isvaziuokit, bet tik nelikit per “nemogu”, noredami kazkam kazka irodyti. // Bet jei dabar reiktu gimdyt, per nemogu stengciausi maitinti ilgai. Straipsniai / Articles 303 ROBERTAS KUDIRKA 2. SUAUGTINIŲ PRIEVEIKSMIŲ VARTOSENOS PAVYZDŽIAI 2.1. Su priešdėliu da-, do- (rus. до-) ♦ dachera, dachiera; dochera, dochiera ‘labai daug’: Ešmė, kad šiai dienai gamintojų dachera, produkcijos pilnos lentynos, tiesiog nebežinai ką rinktis, nes pasiūla per didelė. // Jei rasau, kad žmogus ieskotu kur pigiausia, nes nete tu sviestuvu doxera, ir tau tas nedaeina i makaulę niekaip. ♦ dachrena, dachriena; dochrena, dochriena ‘labai daug’: Kiti kurie buvo dachrena vegėlių pasigavę, gaudė ant stintos. // Nepigiai kainuos man ne balkis o pusasis kuriu srote sveiku beveik ne buna o naujas kainuoja dohrena // Doxriena, tai čia kiek ha? ♦ dachuja, dohuja ‘labai daug’: Grožio dachuja, o tolko nichuja:D. // pats turiu sena 7 bmw, tai va, nereikia dohuja kist pinigų jei viska darai laiku. ♦ dačiorta, dočiorta ‘labai daug’: Nebūk mažas vaikas – rasiu... tikrai rasiu 30km spinduliu aplink kauną. Kaimo turizmo – daciorta // pasvalieciu gal cia nera daug, bet pasatu pasvaly tai docerta. ♦ dafiga, dofiga ‘labai daug’: Idėjų tai dafiga turiu. // kai žmonės turi dofiga babkių jie pradeda nelabai klausyti sveiko proto, o vadovautis tokiu.. “pas manes viskas turi būti….” ♦ duelnia, dovelnia ‘labai daug’: Jei prates speju max metams ir tai butu daugiau kaip mentorius jauniems aukstiems kuriu zalgiris davelnia turi. // AC3 confige nustatymu dovelnia, jau nepamenu ka ten tiksliai reikia nustatineti. 2.2. Su priešdėliu na- (rus. на-) ♦ nachadu ‘beregint, greitomis’: Statyk dujas, nachadu atsipirks po dešimt tūkstančių kilometrų. ♦ nachaliava ‘nemokamai’: As tai irgi nenoreciau ten vasarot, na, nebent “nachaliava”. // Su palydovine kaip ir viskas butu gerai bet nachaliava nepavyks nieko normalesnio matyt.ten tie keli tukstanciai kanalu tai tik reklaminės šiukšlės. ♦ nachaliavų ‘nemokamai’: bedarbiu, kuriem tiek ir terupi kaip kad nachaliavų paest ir pagert // kazko esi nepatenkintas, moketi baudos nenori, gal tu dievas, tau viskas nachaliavu, vieni turi moketi o tu ne. ♦ nachera, nachiera ‘kuriems galams, kam’: o nachera putleriui astrave ir kaliningrade po atomke reik statyt? // vabscie, nahiera mums ta backa? 304 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaug tiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės ♦ nachrena, nachriena ‘kuriems galams, kam’: nachrena tie atrankos turnyrai, kai I eurolyga nieko verti lavonai papuola? // O tai nachriena jas tada keist? ♦ nachrien, nachren 1. ‘velniop’: bandžiau nul u p t tai su medžio gabaliukais išplyšio viskas nachren // Restrukturizacija daro prisidengdami įstaigos pavadinimo keitimu. Puse atleis naxren. 2. ‘kam?, kokiems velniams’: Ir apskritai, nachrien man jis reikalingas! ♦ nachui 1. ‘velniop’: ciau p kites nachui. geda darot. 2. ‘kam?’: Speju jums nedaugiau nei po aštuonis metus, nachui reikia tokia nesamone rašyt? Manai kažkam įdomu? ♦ načiort, načiorta 1. ‘velniop’: Kitaip reikia čia spręsti problema, o ne istrinant viska načiort. // Visą tą laiką laukiau to momento, kai žuvis arba nutrauks viską načiort arba tiesiog nusimaus nuo kablio be užkartėlės. 2. ‘kokio velnio’: Načiorta tada is vis teleskopa pirkt? // be to, načiorta jis pats kabinasi prie manes? ♦ nafeg, nafega 1. ‘velniop’: As vakar atsidariau beautyvesta ir vel uzdariau puslapi, nafeg sakiau gana 2. ‘kam?’: Audi S6, greitas šeimyninis avantas, tik kai su juo važiuoji vien mieste, tai nafeg toks reikalingas, pastoviai tik greiti viršiji // tik reikia pagalvot, a nafega man moket extra... litu jei galiu paimt ir pigesni. ♦ nafig, nafiga 1. ‘velniop’: Jei Vilnius tikrai neturės komandos A lygoj, tai nafig 2. ‘kam?’: Nafiga rašyt toki pati sakini du kart? 2.3. Su neigiamaisiais priešdėliais ne-, ni- (rus. ну-), nie- ♦ necher, nechera ‘nėra ko; nieko, nė velnio’: vistiek aparatai gaunasi gana brangus ir necher pyzdet // Pas mus masinoj kaip tik tokia sumontuota, tik nehera ji neskaito ikyrus audio cd, visus dvd atmeta. ♦ nehrena ‘visai nieko, nė velnio; visiškai’: Iš duotos nuotraukos nechrena nesimato kas per jungtis. // Ar žino kas kur gali mėtytis šios laidos archyvas? Bandėme žiūrėti per LRT svetainę, bet ten nechrena neveikia. ♦ nechren, niechren ‘nėra ko; kuriems velniams’: Debilas snargliuotas, niechren veikt matosi jog islepintas tevu, mazgote // Niechren kaišiot į kiekvieną skylę, taip ir pasigaunamos visokios zarazos. ♦ nechui, niechui ‘nėra prasmės, nėra ko, nereikia’: Nechui būt tinginiui ir norėt greito efekto manau daug geriau butu nors ir ne taip greit pasitenkint paprasčiausiais maisto papildais // niechui tokiam debilui teises duot,o paskui atiminet reik. ♦ nechuja, niechuja, nichuja ‘nieko, ničnieko; nė velnio; visiškai’: Manau neverta ir kitiems patarimus dalyt, kai pats nechuja apie mašiną neišmanai. // Straipsniai / Articles 305 ROBERTAS KUDIRKA Aiškiai parašiau kad ENG, arba LT, rusiškai niehuja nesuprantu. // Aš skambi-nau, bet niehuja nieks nekelia. // ir yra tokia beda. uzsivedi masina pavaziuoji kad ir kelis simtus metru, uzgesini ir kai reikia vest tai nechuja neuzsiveda. ♦ nečiorta, ničіorta ‘ne velnio’: O ash guma vienam valytuvui pasikeičiau, ne-labai ten ji tiko, ir nevalo nečiorta // sportuoju kiekviena diena, ir visokius fat-burnerius geriu ir mitybos planas sudarytas bet niciorta nieko nesigauna. ♦ nefig, nefiga, nifiga ‘ne; nieko, nė velnio’: As manau, kad netekejusioms is viso nefig gimdyti, o merginoms reikia susirasti vyrus // Jei veziesi normalu la-gamina, tai nefiga nepigiau. ♦ nekažkaip ‘nekaip, prastai; sunkiai, kebliai’: tau gyvenime nekažkaip iseis vyra susirast jei tu esi Lenkes degrados gerbeja tiesiog man net graudu pasidare zinot // ooks awesom, CL nekažkaip ir teatrode, gerai kad vienodina pavadinimus. ♦ nekažkas ‘prastai, nekaip; silpnai; nelabai’: su vienu ulanovu eu-rolygoj. Dažnai pritrukdavo zmogaus kuris patemptu kai visa komanda stringa, taspac pries atletiskas komandas. // man tie shevroletai ne kokie tik galios turi nemazai o naudos nekažkas nebent su jais gerai canjonus iveikineti. ♦ nekažką ‘prastai, nekaip, neką; silpnai; nelabai’: Suprantu kad pasportavus pusmeti jau visiem pasidaro aisku kur kas, bet pradžioj nekažka // vienas mačiau minėjo – 1.5kg per mèn max gali gryno raumens priaugti, padalink tą kg su pusė ant viso kūno ir gausi tikrai nekažką. ♦ nevetemu, nivetemu ‘keistai, nesuprantamai; ne vietoje’: man tai fūteris per ryškus, kai kur tarpų trūksta, o ir logo.. kažkur nevetemu nugrūstas // Tada nivetemu dingo elektra, nu galvoju nk tokio, jungiau iš naujo. ♦ nezahui, nizahui ‘ne už nieką, be priežasties’: pasiskolink auto numerius, prisikalk, vaziuok diena, nepazeidinedamas taisykliu.. ir nezahui niekas nestabdys ir netikrins // Mentai gali stabdyti tik tada ir ten kur yra paskelbtas dokumentu tikrinimo reidas ar kazkastai, o siaip nasharam sustabdyt ir nizahui tikrinti jie negali. ♦ nezapadlo, nizapadlo ‘nėra gėda’: kai šikna svyla tai jau pasidarė nezapadlo ir pas mentus lėkti, ne pagal panetkes kažkaip… // man juk nizapadlo ir antram pabut. ♦ nichera, nichiera ‘nieko, nė velnio; visiškai’: Bet isijungus paaiskejo, kad nichera as ten nepamenu, tai pradejau isnaujo. // man toks atsakymas nichiera netinka, gal kas zinot tiksliau? ♦ nichrena, nichrina, nichriena ‘nieko, nė velnio; visiškai’: Tipinė “žinanti, ko nori”, bet nichrena nejaučianti galimybių… // zhiurek tu ja kaip nori, paskutiniu dviejų cilindrų paskirstymo velenėliu kumšteliai nichriena nesitepa, gamyklinė nedadielka. 306 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėj ę žodžių junginiai ir suaug tiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės ♦ nichujutki ‘nieko’: Ir toliau sėdit čia ir komentuo j at tai, ko nichujutki nenuraukiat. ♦ nič iorta ‘nieko, nė velnio’: Vadinasi, nič iorta nesusigaudai rimtoje fantastikoje, tik apsimeti tokiu,) 2.4. Su priešdėliais po– (rus. по–), pa– ♦ pachuju, pochuju ‘vis vien, vienodai’: kiek norinčių atsiranda. Ir “pachuju” jiems, kad tu ne viena, ir ne dvidesimt km pėsčiomis nukulniavai, kol ji aptikai. // Pochuju cia daugeliui ant sveikatos jei ka. ♦ pocher ‘vis vien, vienodai’: man visiskai poxer jusu nuomone. ♦ pochren, poch­rien ‘vis vien, vienodai’: Svarbu uosto teritorija, o už tvoros pochren. // kaune tai bent tu apgailėtinų ženklinimų laikosi bent kažkiek... o vilniuje tai poch­rien ar šviesoforai, ar juostos. ♦ pochui ‘vis vien, vienodai’: Jei tau pochui, tai man tuo labiau. ♦ pochujutki ‘vis vien, vienodai’: jei tau patinka, užsidek ir važinėk:) poxujutki ką kiti sako ir galvoja:D ♦ pofig, pofiga ‘vis vien, vienodai’: Kam čia svaigt apie žiemelius, kai jam pofig tas lt krepšinis? // Beda tik ta kad LT daugumai pofiga ir nėra vieningumo. 2.5. Su priešdėliais vо– (rus. в–), vo– (rus. во–) ♦ vabščė, vabščie ‘iš viso, apskritai’: Aš tai vabščė nesupratau. // Paskutinėm minutėm,vabščie pazoras būt buvęs, taip stipriai pirmavo ir gavo ant galo, bet deja, baigėsi kaip baigėsi. ♦ vdreb ezgi 1. ‘į šipulius’: Nu bet nieko baisaus neskaitant kelių nubroz dinimus. Apranga skylėse, salmas vdreb ezgi, moco nudrožtas vienas cilindras kiau rai. 2. ‘visiškai’: sako dujos nesaugu. puikus pavyzdys – masina vdreb ezgi sudė ge, o balionas sveikas, nesprogo, į kita masina perdeti bus galima // viena iš jų priverčiau gerti su manimi ir jis vargsas nusigere vdrebezgi. ♦ vobščim ‘apskritai, bendrai kalbant’: reik ir gudrumu ir tuo pačiu švelniai ir pakankamai energingai dirbt vobščim darbas vos ne kaip su moterim;) ♦ vpizdu ‘velniop, po galais’: jei dar ir neturi nei vieno draugo kuris emigravo vpyzdu nachren ir tavo subinei reikia moket +500 ekstra lietuviškų užh postinga ir dar beliekiek užh muita. ♦ vticharia ‘slapčiomis’: jokios sodybos nebuvo uz 50m, tik ukiniai. negi spejai pasistatyt vticharia? Straipsniai / Articles 307 ROBERTAS KUDIRKA Adaptative Features of the Slang Adverbs in the Lithuanian Language: Adverbialized Word-Combination and Compound Adverbs SUMMARY There are a number of adverbialized word-combination and compound adverbs in Lithuanian slang and non-normative language. Most of them are assimilated borrowings adapted to the language system. Adaptive adverbialization of borrowed adverbs is determined by certain systemic features which are related to the territorial dialects of the Lithuanian language and the standard language. Adverbialization has several levels: complete, partial and semi-fossilized word-combination. In the slang language, adverbialized word-combination and compound adverbs are usually borrowed from Russian, with only a few borrowed from English. Adverbialization is more spontaneous in non-normative language. Adaptation can be described with the following types: a) unadapted, b) adapted graphically and phonetically, c) adapted graphically, phonetically and morphologically (after receiving an inflectional ending). More commonly, adverbialized word-combination and compound adverbs which are adapted phonetically and morphologically are used. Those which are adapted only phonetically are less commonly in use. A frequently used adverbialized word-combination due to the specifics of use can only consist of phonetically adapted forms. If the form belongs to adverbic phraseological compounds, such compounds are limited by regular rules. The article analyzes 162 adverbialized word-combination and 43 compound adverbs of Lithuanian slang. Adaptive features are determined by clear regularities: (a) slang lexicon is adapted phonetically and graphically according to the principle of substitution of foreign phonemes as close as possible to its own, (b) adverbs of slang also tend to integrate into the flexic paradigms of the Lithuanian language. Most of the prepositional constructions or adverbic phraseological compounds are phonetically and graphically adapted borrowings from the Russian language (88; 54.3%). There are few non-Slavic adverbs (9; 5.6%) and only a few borrowings from the English language (4; 2.5%). Expressive and euphonic phraseological compounds are popular in slang (24; 14.8%). Among the adverbialized word-combinations are a lot of vulgarisms: there are mostly borrowings from the Russian language (57; 35.2%); there are few dysphemisms from the Lithuanian language and calques from the Russian language (13; 8.1%). Combinations of prepositions and particles with nouns are borrowed and adapted from the Russian language (35; 81.4%). Prepositions and particles are transformed by specific adaptation: there are mostly adverbs with prefixes na- (11) and ne-, ni- (10). There are few adverbs with prefixes da-, do- (6), pa-, po- (5) and only a few adverbs with v-, vo- (3). 308 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėjusių žodžių junginiai ir suaugintiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės Among the compound adverbs are a lot of vulgarisms (21; 48.8%). The major part of compound adverbs can be used as word-combinations. Įteikta 2020 m. rugsėjo 9 d. ROBERTAS KUDIRKA Vilniaus universiteto Kauno fakultetas Muitinės g. 8, LT-44280 Kaunas, Lietuva [email protected] Straipsniai / Articles 309