Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugtiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės

272 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII ROBERTAS KUDIRKA Vilniaus universiteto Kauno fakultetas ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0002-1781-0478 Kutatási területek: lexikológia, lexikográfia, fonetika. DOI: doi.org/10.35321/all83-13 LIETUVIŲ KALBOS ŽARGONO ADVERBIUMMÁ VÁLT SZÓ SZÓKAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEFORRT ADVERBIUMOK, VALAMINT AZOK ADAPTÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI1 A litván nyelv szleng határozószóinak adaptív jellemzői: Határozószósult szóAdverbiummá vált szókapcsolatok és összeforrt adverbiumok ANNOTÁCIÓ A tanulmány a litván nyelvi zsargon és a nem normatív nyelv adverbiummá vált szókapcsolatait és összeforrt adverbiumait (205) elemzi, amelyeket a Litván nyelvi zsargon és nem normatív lexika szótárából válogattak ki. Az elemzés célja a határozósodás és a kölcsönszavak adaptációjának rendszerszerű sajátosságainak meghatározása. A prepozíciós szerkezetek, a határozói frazeológiai kapcsolatok és az összeolvadt határozószók nagy része az orosz nyelvből fonetikailag és grafikailag adaptált kölcsönszó. A lexika fonetikailag és grafikailag az idegen fonémáknak a saját fonémákhoz lehető legközelebbi helyettesítésének elve szerint adaptálódik. A zsargonizmusok egy része morfológiailag is adaptálódik: beépül a litván nyelv flektáló paradigmáiba. Az összeolvadt zsargonhatározószók az orosz nyelvből kölcsönzött prepozíciók és partikulumok főnevekkel alkotott kapcsolatai, amelyekben a prepozíciók és partikulumok sajátos adaptáció révén előtagokká váltak. A meghatározósodott szókapcsolatok és az ESMINIAI ŽODŽIAI: prieveiksmiai, prieveiksmėjimas, žargonas, adaptacija. összeolvadt határozószók között sok vulgarizmus található. 1 A tanulmány a Litván Állami Nyelvi Bizottság által 2019–2021-ben finanszírozott, A litván nyelvi zsargon nyelvészeti sajátosságai című projekt keretében készült. Tanulmányok / Articles 273 Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugtiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės ANNOTÁCIÓ Ez a tanulmány 205, a litván szlengből és nem standard szótárból származó (Kaunas, 2012) határozószósult szókapcsolatot és összetett határozószót elemez. Az elemzés célja a határozószósulás és az adaptáció rendszerszerű folyamatának azonosítása és leírása. A the prepositional constructions or adverbic phraseological compounds are phonetically and graphically adapted borrowings from the Russian language. The adverbs are adapted legtöbb esetben fonetikailag és grafikailag az idegen fonémák helyettesítésének elve szerint, as close as possible to their own. Part of adverbs is also morphologically adapted: integrated into the flexic paradigms of the Lithuanian language. Most of compound adverbs are combinations of prepositions and particles with nouns borrowed from the Russian language, amelyek prepozíciói és partikulumai az adaptáció révén prefixumokká alakulnak. A határozószósult szókapcsolatok és az összetett határozószók között sok vulgarizmus található. KULCSSZAVAK: határozószók, határozószóképzés, szleng, adaptáció. BEVEZETÉS A határozószóra jellemző a szerkezeti változatosság: nemcsak egy szó, hanem egy szókapcsolat vagy szerkezet is megváltozhat képzésés szemantikai szempontból, azaz határozószóvá válhat. A határozószósulás több lépcsőben megy végbe: egy szó vagy szókapcsolat teljesen határozószóvá válhat, illetve az adverbializáció csak részleges lehet: a névszói jelleg meggyengül, de még nem következett be a teljes határozószósulás, például: iš matymo, be pertrūkio (LKG II 1971: 428; LKE 1999: 504). Természetes, hogy a szókapcsolatok stabilizálódásának, megmerevedésének típusai a nyelvben átmenetiek, kevertek vagy még folyamatban lévők is lehetnek, ezért a részletesebb kutatásokban olyan terminusokat használnak, mint a megmerevedett frázis (angl. semi-fossilized phrase) stb. (vö. Howarth 1998: 28). A fent említett okok miatt sok változat jön létre (különösen, ha kölcsönszóról van szó), mivel a határozószóvá váló vagy már határozószóvá vált szó, szókapcsolat, szóösszetétel nemcsak morfológiailag, hanem fonetikailag is változik. A határozószó megkülönböztető tulajdonsága továbbá a ragozhatatlanság (csak kis részük fokozható), ezért a kölcsönzött határozószó sokkal könnyebben adaptálható (Paulauskienė 1994: 379). A standard litván nyelvben (bk) a határozószó jelentését leggyakrabban a névszókkal alkotott elöljárós szerkezetek nyerték el: be galo ‘nagyon’, iš paskos ‘pasvalevskaitė, Rimkutė 2010: kui’, iš paskutiniųjų ‘sunkiai’ ir pan. (Pakerys 2002: 547–552). Taip pat nemažai samplaikinių2 prieveiksmių su dalelytėmis: bet kaip, tuoj pat, kai kur, vis tiek (Ko79–82). Az ilyen megmerevedett kapcsolatok két szóból állnak, vagy 2 A samplaikinis, junginys, suaugtinis terminusokról részletesebben lásd. : Kovalevskaitė, Rimkutė 2010: 84–86; Rimkutė, Jarašiūnaitė, Homola 2005: 62–64. ROBERTAS KUDIRKA 274 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII vagy hosszabbak, ragozható vagy (és) ragozhatatlan szófajokból állnak, a megmerevedés és a határozószói jelleg kialakulásának legfontosabb oka pedig a körülményhatározói használat (vö. Marcinkevičienė 2010: 130; 2001: 91). Önmagában a körülményhatározói funkció nem teszi a prepozíciós szerkezeteket határozószókká; nagy jelentősége van a szerkezet lexikalizálódásának, egyetlen közös jelentés kialakulásának és a metaforikusságnak. Ezért külön említendők a határozószói frazeológiai tisos reikšmės, bet dar ir vaizdingi (plg. Ulvydas 2000: 141–143). Morfologijos kapcsolatok, amelyek nemcsak állandó felépítésűek, az egybeírásokban az ilyen kapcsolatok megítéléséről alkotott vélemények nem mindig egyeznek, az értékelés a frazeológia határán egyensúlyoz: nem különösebben meglepő, hogy a Dabartinės gijos žodyne laikomi frazeologizmais: iš mažens (FŽ, 415), iš paskutinio, iš paskutiniųjų (FŽ, 500), iš tyko, iš tikro (FŽ, 744), iš tikrųjų (FŽ, 745), iš tolo (FŽ, lietuvių kalbos žodynas egyes határozószavai (vö. DLKŽ iš tikro, iš tikrųjų prv. ‘valóban’) Frazeolo747) (részletesebben lásd Markevičius 2014). A hasonló szerkezetű prepozíciós kapcsolat a szótárakban frazeologizmusként és határozószóként is szerepelhet: az iš lėto az LKŽ-ben frazeologizmusként szerepel (♦ iš lėto ‘lassan, fokozatosan, nem sietve’), míg a DLKŽ-ben az iš tyko határozószóként szerepel (iš tyko prv. ‘csendben; lassan’) (Markevičius 2014: 72). A határozószósodás számos különféle változással (különösen rövidüléssel) függ össze, ezért a litván nyelv területi dialektusaiban a gyakoribb határozószóknak akár tíz változatuk is lehet, vö.: čia (čianai, čianais, čionais, čionai, čianajos...) (Zinkevičius 1981: 178). A határozószósodás a nem normatív nyelvben sokkal ösztönösebb, de a standardizált és a nem normatív nyelv közötti kapcsolatok nem ösztönösek, mivel az ilyen jelenségek többsége mintegy rendszerek kölcsönhatása. A zsargonban a jövevényszavak adaptációja következetesen a következő típusokkal írható le: a) nem adaptált3, b) grafikailag és fonetikailag adaptált, c) grafikailag, fonetikailag és morfológiailag adaptált (ragozási végződést, képzőt kaptak) (vö.: Wohlgemuth 2009: 56; Valeckienė 1967: 128; Vaicekauskienė 2007: 94). A jövevényszavak adaptív integrálódása nyelvi univerzálé, mivel általában az adott bk domináns a belé kerülő jövevényszavakkal szemben (Irwin 2011: 44–53; Sharp 2001: 30; Sunde 2018: 85–88). Az említett három adaptációs fokozatot szemléletesen illusztrálhatjuk néhány zsargoncsoporttal. A határozószóként használt, nem adaptált szókapcsolatok: duper (angl. besz. super-duper) ‘kiválóan’ stb. Ez a néhány példa mégis minimális adaptációra utal – a nem normatív nyelvben kötőjel nélkül ir suaugtinių prieveiksmių yra visai nedaug, sąlygiškai galima priskirti skolinius iš anglų kalbos: ♦ fifti fifti, fifty fifty (angl. šnek. fifty-fifty) ‘pusiau’, ♦ super írják, ismerősen megváltozott alakok jelennek meg: drive in, body art (Vaicekauskienė 2007: 155). A nulla adaptáció azonban inkább elméleti dolog; a kölcsönszó önmagában fonetikailag adaptálódik az 3 Kartais svetimžodžiai gali būti neadaptuojami ir dėl fonetinių priežasčių – sulietuvinus jie neatidegen fonémákhoz a sajátokhoz lehető legközelebbi helyettesítés elve alapján. Cikkek / Articles 275 Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugtiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės rövid magánhangzós változat (fifti fifti) és így tovább. A domináns rendszer az ilyen rövid kölcsönszavakat is alkalmazkodásra kényszeríti: ♦ az oki doki (angol köznyelvi okey-dokey) változata ♦ okis dokis, a ♦ super duper szókapcsolatnak pedig már morfológiai adaptációs jelekkel – végződésekkel – ellátott változatai vannak: ♦ super duperis és ♦ superis duperis (jis supranta kad nelaimejas nebus ten super duperis istorijoj... tik ziedai ji sulygins su kitais didziais zaidejais. // ami jó volt benne, az a dobás, valamint a szabálytalanságok šiaip tai kad jis kažkoks superis duperis nepasakyčiau)4. Rusų kilmės prieveiksmiškai vartojami junginiai ir suaugtiniai prieveiksmiai visada adaptuojami grafiškai ir fonetiškai: ♦ za adno (odno) (rus. за одн)5, nafig (rus. prast. на фиг). Žargone kiprovokálásának képessége, továbbá számos szláv eredetű zsargon kifejezés, amikor a kölcsönzött szókapcsolat, pl. az orosz köznyelvi prast. ни херá ‘semmit’, szókapcsolatként és egyetlen szóként is adaptálódott: nichera és ni chera (nichera nem tud kosárlabdázni, mégis a legjobbnak tartja magát // Már úgy tűnik, az indítózás közben mindjárt el kell kapnod, de ni chera), ebben az esetben a ni (ne) chera szókapcsolat változatai ritkák a használatban. Hasonlóképpen az orosz ни tagadószó is adaptálható (lefordítható) a netagadóképzőként: nechera (pakeitus fiske pradejo matyt davikli bet daviklis nechera nerode greicio), ez a jelenség már bizonyos fokú morfológiai adaptációként értékelhető. A használatban gyakoribb kölcsönzött zsargonkifejezések fonetikailag és morfológiailag is adaptálódtak, pl.: ♦ pa polnai (orosz по плной), ♦ pa polnai programe (pragrame) (orosz köznyelvi по плной прогрáмме), ♦ pa polnai katūške (orosz bizalmas по плной катшке) ‘maximálisan’ jelentésben. A használatban fonetikailag adaptált formák ritkábbak: ♦ pa (po) polnoi, ♦ pa (po) polnoi programe (pragrame), ♦ pa (po) polnoi katūške, maga a *polnoi határozószó pedig önállóan nem használatos a litván nyelvi zsargonban, mindig csak polnai alakban: ez a -ai képző standard6 formája veuzregistravau vakar, sutvarkiau viska polnai // Ideális állapotú, teljesen működő, minden vezeték). dinys iš bdv. polnas, -a (turi kelias pozicijos-nuo polnai gulinos iki sedimos. // Krc Hangsúlyozni kell, hogy a zsargonban nem ritkák azok az esetek, amikor az állandósult szókapcsolat használatának sajátosságai (állandósága) miatt a gyakran használt kifejezést csak fonetikailag adaptált, specifikus formák alkothatják, pl.: programe, polnoi. A zsargonban önállóan csak a prv. használatos. polnai ‘teljesen’; továbbá a litván köznyelvben régen meghonosodott programa jövevényszó a zsargonkifejezésben megőrzi az orosz nyelvből származó, morfológiailag nem adaptált formát minden egyes példa // jellel van elválasztva (részletesebben lásd Kudirka 2012: 3–5). 5 4 Straipsnio tekste pateikiami tik keli pavyzdžiai dėl tikslesnės reikšmės supratimo kontekste, daugiau vartosenos pavyzdžių pateikiama straipsnio priede. Iliustraciniai pavyzdžiai neredaguoti, Az összes orosz szó — az egy szótagúak kivételével — az orosz nyelvben használt egyetlen hangsúlyjellel (´) van ellátva (-ёhangsúlyjel nélkül maradt, mindig hangsúlyos). A litván nyelvi zsargon szavainak hangsúlyos szótagjában az alap (magánhangzó, kettőshangzó, diftongus) alá van húzva. 6 A képzős orosz eredetű melléknevekből képzett -ai képzős hibrid származékok a litván nyelvi zsargonban a legtermékenyebbek (Kudirka 2019: 49). ROBERTAS KUDIRKA 276 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII a programe (orosz прогрáмме) elöljárós esetű alakot, amelynek önmagában is vannak morfológiailag adaptált, fordított formái: ♦ pagal žargone nėra vartojama7, ir bk tokia linksnio forma neegzistuoja. Minėti posapilną programą ‘a teljes program szerint’, ♦ visa (pilna) katūške ‘az egész (teljes) tekercsen’, ♦ ant visos (pilnos) katūškės ‘a teljes (egész) tekercsen’ ‘maximálisan’. Egy másik szemléltető példa a prikolas (orosz szleng прикóл) szlengszó, amely morfológiailag adaptált toldalékkal rendelkezik és ragozódik – ez a ragozási vagy derivációs rendszerbe való standard integrálás. Ha e szlengszó alakja állandósult szókapcsolathoz tartozik, az ilyen szókapcsolatokra a szabályos szabályok korlátozottan hatnak: a rag alakjának tűnő forma funkcionális értelemben nem feltétlenül rag, illetve megjelenik a *prikolum leksinis idiomatiškumas (Čermák 2007: 77–82; Baldwin, Kim 2010: 269). Pavyzdžiui, junginyje ♦ pa (po) prikolum (rus. žarg. по прикóлум) ‘juokais’ esanti alak, amely önállóan nem használatos, mindig csak egy határozószói kifejezés része (ziuriu, kai kuriems nedasuto, kad cia viskas po prikolum eina? // pamirsau paminet, kad mano gimtadienis balandzio 1, tai visi kazkodel man dovanas pa prikolum dovanoja). Ugyanebben a jelentésben a normán kívüli nyelvben a kifejezés több, többféleképpen adaptált (már morfológiailag is) formája is használatos: ♦ pa (po) prikolam (prikolom), ♦ dėl prikolo (ford. az orosz szleng для прикóла alapján), ♦ ant prikolo ‘tréfából; csak úgy’. A normán kívüli nyelv határozószavai a fonetikai adaptáció több jellegzetességében különböznek. A szlengszavakban a kölcsönszavak tövének [a] és [o] magánhangzói rendszeresen váltakoznak: ochujienai, ochujenai ‘kitűnően; nagyon’ (: ochujienas, ochujenas, -a, vö. a használatban rendszeresen előforduló achujienai, achujenai alakokkal), ofigienai, ofigenai ‘kitűnően; labai’ (: ofigienas, ofigenas, -a, plg. su vartosenoje sistemingu afigienai, afigenai). Taip pat prieveiksmiškuose junginiuose, pvz.: ♦ do nemagu (nemogu) (rus. šnek. до не могý) ‘iki negalėjimo, virš visko’, ♦ čerez nemagu (nemogu) (rus. šnek. чéрез не могý) ‘nenoromis, per prievartą’. Rusų kalbos žodžių nekirčiuotuose skiemenyse vietoj [o] tariamas redukuotas [a] (РГ 1980: 25–27; Аванесов 1984: 51–60; Горбачевич 1989: 35–42). Ši tarties ypatybė gana nuosekliai perimama skolinantis rusiškus žodžius, pvz., suaugtiniai prieveiksmiai su adaptuotu prielinksniu do (rus. до) reti, žargone jis dėsningai adaptuotas kaip priešdėlis da-: dachuja, dachrena, dachera (rus. vulg. до ху (хренá, херá) ‘labai daug’ ir kt. Garsą [o] tokiais atvejais vartoja, matyt, raštingesni informantai, bet tokie variantai (dofiga, dochera, dočiorta ir pan.) retesni. Kitas ryškus fonetinės adaptacijos požymis yra dabartinės slavų kilmės žargonybėms būdingas sistemiškas šaknies balsio [e] varijavimas su diftongizuotais [ie] ar kitaip kokybiškai pakitusiais balsiais (galima ir [e], [ie] niveliacija): padagrievas, padagrevas (rus. kal. žarg. подогрéв) ‘materialinis rėmimas iš laisvės’; lievakas, levakas (rus. žarg. левáк) ‘šlamštas’; sugnievinti, sugnevinti (vö. 7 Bk az ilyen, határozószókra jellemző esetek is nyilvánvalók, pl. az iki šiolei, iki šiol elöljárós szerkezetekben a šiol, šiolei szavakat külön nem használják. Straipsniai / Articles 277 Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugtiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės orosz разгнéвить, lengyel zgniewać) ’felbosszantani’ (bővebben lásd Kudirka 2012). A határozószókra ez a változatosság szintén jellemző: nechren, niechren, niechrien (vö. orosz köznyelvi ни хренá) ’nincs rá szükség, nem kell’; nechrienovai, nechrenovai (vö. orosz köznyelvi 1976) A régi szláv eredetű нехренóво) ‘stipriai, smarkiai; neblogai, daug’, dachera, dachiera (rus. vulg. до херá) ‘labai daug’ ir pan. Bk norminamuosiuose leidiniuose (KP 2005; KPP szavak is változó tőmagánhangzóval [ie], [e] szerepelnek: siemkos, semečkės (orosz köznyelvi сéмки, orosz сéмечки), pėškom, peškom, pieškom (lengyel pieszo, orosz пешкóм) stb. Az ilyen változatosságra az adaptáció során hatással vannak a területi dialektusok [e/ie] diftongizációs areái is, amelyek a litván nyelv egész területén elszórtan találhatók (Kardelis 2009: 102–135; Urbanavičienė 2018: 59). Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a spontán beszédben a nyelvjárási formákat akár 20-szor gyakrabban használják, mint előkészített beszédszövegben (Kačiuškienė 2012: 54). A publikált zsargonszótárak ösztönözték a zsargonjelenségek grammatikai adaptációs törvényszerűségeinek rendszeres kutatását, valamint a belső normák jellemzőinek meghatározását. Jelenleg a VLKK által támogatott projekt folyik, amelynek feladata a litván nyelvi zsargon nyelvi sajátosságainak leírása. Ez a cikk a projektnek a határozószókról szóló része. A zsargon -ai képzős határozószavainak hibridikus származékait és az egyes határozószósult szavakat rendszeresebben elemezve megállapították, hogy a vizsgált határozószavak morfológiai sajátosságai specifikusan transzformálódtak a litván nyelv rendszerében, adaptációs sajátosságaikat pedig a litván nyelv területi dialektusai és a köznyelv bizonyos következetességgel határozzák meg (Kudirka 2019; 2020; 2020a). Szintén cél a litván nyelvi zsargon jelenségeinek részletes leírása, mivel tartósak az előzetes és téves nézetek (különösen a kommunikációs kompetencia szakértői körében), miszerint a zsargonnak nincs saját fonetikai és grammatikai rendszere, például: „A zsargonrendszer részei, vagyis e rendszer elsődleges tárgyés jelenségelnevezései, a zsargonizmusok pedig másodlagos8, rendszeren kívül használt szavak” (Grebliauskienė, Večkienė nybės skiriasi nuo tarminių žodžių tuo, kad pastarieji yra neatsiejama tarminės 2004: 118). A rendszerszerű sajátosságok hiánya jelentősen akadályozná a kommunikációt, vagy 17). Vagy ahogyan állítható: „[...] az įsikliopyti szót vakon használják a fiatalok nyelvében, különösebb vagy eredeti jelentés nélkül. A litván számára az įsikliopyti – szemantikailag üres szó” (Norkaitienė net darytų ją neįmanomą – be taisyklių (vidinių normų) bet kuri kalbos atmaina (teritorinis ar socialinis dialektas) išvis negalėtų egzistuoti (plg. Pupkis 2005: 1984: 39). Paradox módon azonban az įsiklio pinti (vö. lengyel wklepać się, belarusz кляпaць) informálisan éppen azért használatos, mert 8 A másodlagos elnevezés szintén pontatlan, mivel a zsargonban olyan realitások is vannak, amelyek a köznyelvben nem léteznek, például krimiekspresyvių ir originalių ypatybių: tiesmukumo, familiarumo, naujumo, įmantrumo. Gimtosios kalbos aruodas šia reikšme nemenkas: įsispitrinti, įsimėklinti, naliniame žargone malinuoti ‘slapta pasisavinti pinigų perduodant pavogtą piniginę bendrininkui’ ir kt. ROBERTAS KUDIRKA 278 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII įsispanginti, į akį (širdį) įkristi és mások, de szükségessé válik a nem formális, új, választékos módon való jellemzés is9... Morfológiai összetettségük miatt a határozószók ritkán kerülnek elemzésre a kölcsönszavak kutatásában; leggyakrabban főneveket, mellékneveket és igéket vizsgálnak (Vaicekauskienė 2013; Pakerys 2014; Pakerys 2016; Lanza 2011; Banuševičienė 2019; Tamaševičius 2008), vagy a kölcsönzés jelenségét csak általánosságban értékelik (Čepienė 2006). A kutatás során különösen hasznosnak bizonyult a morfonológiai elemzés elvei alapján elkészített bk határozószó-leírás (Pakerys 2002: 510–593). A litván nyelv zsargonszókincsének rendszerszerű és átfogó kutatásai hiányoznak. E tanulmány céljai: 1) a litván nyelvi zsargon morfológiai vizsgálata: (a) határozószósult szókapcsolatok, (b) összenőtt határozószók; 2) a vizsgált szókapcsolatok és szavak típusok szerinti osztályozása (egy általánosított formai jegy, rendszerint az átadó nyelv töve vagy előtagja alapján), továbbá rendszerszerű elemzés elvégzése, amelynek célja a határozószósulás uralkodó modelljeinek és a litván nyelvhez való alkalmazkodás módjainak feltárása; 3) továbbá a rendszerszerű morfológiai sajátosságok és az általános strukturális törvényszerűségek meghatározása, valamint az adaptációs sajátosságok megvitatása; 4) annak vizsgálata, hogy a határozószósult szókapcsolatokat és az összenőtt határozószókat mely nyelvekből kölcsönzik. Az anyagot két forrásból gyűjtötték: (a) beszélt nyelvből, valamint (b) miai) išrinkta iš Lietuvių kalbos žargono ir nenorminės leksikos žodyno (Kudirka 2012) ir papildytos minėto žodyno el. duomenų bazės10. Šio žodyno medžiaga internetes fórumok és interaktív, szöveges üzenetek útján folytatott internetes beszélgetések (mIRC, Skype stb.) szövegeiből – 162 határozószósult Sudaryti paieškos eilutę Google paieškos sistemoje nebuvo keblu, nes junginiai ir suaugtiniai nekaitomi, reikėjo tik susisteminti įvairiai fonetiškai adaptuotas forszókapcsolatot és 43 összeforrt határozószót. (részletesebben lásd: Aleksandravičiūtė 2008: 266–282). A jövevényszavak eredetét értelmező szótárak alapján adják meg (Czeszewski 2006; Vaitkevičiūtė 2003; Kveselevič 2005; Моkienko 2000; OED). 9 Figyelembe kell venni továbbá a kliopt „hirtelen cselekvés kifejezésére” szolgáló indulatszóval, valamint a klioptelėti, kliopterti „beleakadni”, kliopti „megütni” és hasonlókkal fennálló analógiát is (LKŽ). 10 A litván szleng és nem normatív lexika szótárához az anyagot nem nyomtatott („papíralapú”) forrásokból, művészi (szépirodalmi) és hasonló szövegekből gyűjtötték, amelyeket szerkeszthettek. sričių – kalėjimo, kriminalinės, narkomanų, karių ir pan. – žargonas rinktas vien tik iš sakytinės Bizonyos társadalmi nyelvi, személyes beszélgetések alkalmával diktafonnal rögzítve – e módszerrel gyűjtötték e területek szókincsének csaknem teljes anyagát is (részletesebben lásd: Kudirka 2012: 3–5). Tanulmányok / Articles 279 Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugtiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės HATÁROZÓSZÓSULT SZÓKAPCSOLATOK Az ilyen határozósult prepozíciós szerkezetek vagy határozószói frazeológiai kapcsolatok többségét az orosz nyelvből kölcsönözték, illetve tükörfordítások: ♦ da (do) lampočki11 (orosz beszélt nyelvi до лáмпочки) „egyforma, mindegy”, ♦ iki lemputės (ford. az orosz beszélt nyelvi до лáмпочки alapján) „egyforma, mindegy”, ♦ pa (po) barabanu (orosz közönséges по барабáну) „nem számít, mindegy”, ♦ ir vsio takoje (orosz beszélt nyelvi и всё такóе) „és így tovább”, ♦ v žopu (orosz vulgáris в жóпу) „a pokolba; maximálisan”, ♦ po prostu (lengyel po prostu) „egyszerűen, szokás szerint”, ♦ po defaultu (orosz számítástechnikai zsargon по дефóлту, vö. angol számítástechnikai by default) „alapértelmezés szerint”, ♦ dėl ponto (ford. az orosz zsargonbeli для пóнта alapján) „nem komolyan; tréfából”, ♦ ne prikolas „rosszul, hibásan”, ♦ na ura (orosz на урá) „ahogy sikerül”, ♦ pa (po) liubomu (orosz beszélt nyelvi по-любóму) „mindenesetre, úgyis”, ♦ prosto tak (orosz beszélt nyelvi прóсто так) „egyszerűen, csak úgy”, ♦ za adno (odno) (orosz за однó) „együtt, ugyanakkor”, ♦ pats gazas „éppen; kiválóan, a legjobban”, ♦ na vsie (vse) sto (orosz közönséges на все сто) „biztosan, száz százalékosan”, ♦ tol’ka (tol’ko)12 tak (orosz тóлько так) „ahogy kell, rendesen”, ♦ tol’ko (tol’ka) pesnia (piesnia) „gördülékenyen”, ♦ be tolko (orosz без тóлку) „értelmetlenül; összevissza”, ♦ ant pilno (viso) gazo (vö. orosz közönséges на пóлном газý) „maximálisan”, ♦ savo chodu (ford. az orosz свoúм хóдом alapján) „önállóan, saját erejéből”, ♦ dalše nekuda (orosz beszélt nyelvi дáльше нéкуда) „már egyáltalán”, ♦ pa natūre (orosz по натýре) „valójában, természeténél fogva”, ♦ v narie A tūre (rus. prast. в натýре) ‘iš tikro’, ♦ ant bajerio (lenk. šnek. na bajer) ‘juokais’, ♦ dalše nekuda (niekuda) (rus. šnek. дáльше нéкуда) ‘toliau jau nėra kur’. Kai kumegmerevedett, megváltozott jelentésű kapcsolatok a közönséges zsargonba a bűnözői zsargonból kerültek: ♦ ne zapadlo (orosz bűnözői zsargon ne западлó) „nem szégyen”, ♦ ant ♦ per blatą, po (pa) zapadlo ‘siekiant specialiai pakenkti, tyčia’, ♦ v padlu (rus. žarg. в пáдлу) ‘gėda’, blatu (orosz beszélt nyelvi по блáту) „nem hivatalosan, illegálisan” (részletesebben lásd: Kudirka 2014). Vannak sajátos hibrid képződményeket tartalmazó, analógia alapján létrejött szerkezetek is, például az átalakított, formáns nélküli zsargonszói határozószóból, a nematūból „előzetes megtekintés nélkül, vakon” alkotott prepozíciós szerkezet ♦ ant neli nr atsiusti ir nuoroda). Ezek a matūškės (Pernai aš taip į tą žygį “ant nematūškės” vykau ir viskas buvo tiesiog puiku! // bijau ant nematuskes vaziuoti su vaikuciais vaziuosim norim kad butu patogu, gal gahibrid képződmények valószínűleg analógia alapján alakultak a következőkből: ♦ čerez nemagu (orosz beszélt nyelvi чéрез не могý) „akaratlanul, kényszerből”, ♦ do nemagu, iki nemagu (orosz beszélt nyelvi до не могý) „maximálisan, a lehetetlenségig”, bár nem zárható ki a végződés analógiája sem az irodalmi nyelvi sykiu, pusbalsiu, akimirksniu határozószavak alapján. 11 Az átírt kölcsönzött határozószói kapcsolatok hangsúlyozása többnyire megegyezik azzal, ahogyan azokban a nyelvekben hangsúlyozzák őket, amelyekből származnak: po prostu (lengy. po prostu), v padlu (orosz zsarg. в пáдлу), v natūre (rus. prast. в натýре), za adno (rus. за однó) ir kt. 12 Apostrofu po priebalsio (pvz., tol’ka) žyminas priebalsio minkštumas. ROBERTAS KUDIRKA 280 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII A litván nyelvi zsargonban kevés, nem szláv eredetű frazeológiai kapcsolat is megjelent: ♦ be ryšio ‘értelmetlenül, ostobán’, ♦ aukštyn papais tréf. ‘fejjel lefelé, hanyatt’, ♦ ant smūgio ‘hirtelen’, ♦ viskas ore ‘minden rendben’, ♦ nerauk rūtų tréf. ‘rosszul; inkább ne’, ♦ ant grybo ‘ahogy esik, úgy puffan, komolytalanul’, ♦ ant to kanto ‘ebből a szempontból’, ♦ per fuksą, ant fukso ‘véletlenül sikerrel járva’. A litván nyelvi zsargonban az indulatszókból származó eufonikus, összetett határozószók is használatosak (Kalinauskas 1974: 139–140; vö. a köznyelvi példákat: Ulvydas 2000: 315), és szinte mindegyik orosz nyelvből vagy orosz közvetítéssel átvett kölcsönszóként keletkezett. Az eufónia (azaz a rím, a ritmus, az alliteráció) további módon kapcsolja a szókapcsolatokat szemantikai egységgé; a hangzásosság segít az összetételeknek megőrizni állandóságukat, és frazeológiai szókapcsolatokká alakítja őket: ♦ tiap liap (orosz közny. тяп-ляп) ‘hanyagul’, ♦ šaltai baltai (orosz biz. шалтáй-болтáй) ‘komolytalanul’, ♦ šachar machar (šacher macher, šakar makar) (lengy. közny. szacher-macher) ‘ravaszul, illegálisan, ‘pinigai’) ‘suktai’, ♦ raz dva (plg. rus. раз, два и готóво ‘viens du ir baigta’), stikában’, ♦ fiti miti (vö. orosz krimi. zsargon тúти-мúти ♦ raz raz ‘gyorsan, egy-kettőre’, ♦ pyst pyst ‘fürgén, egy-kettőre’, ♦ cap carap (orosz közny. цáп-царáп ‘megragadni’) ‘lopva, suttyomban’, ♦ taram baram (vö. orosz biz. тáры-бáры ‘fecsegés’) ‘és így tovább’, ♦ tiutel’ka v tiutel’ku (orosz közny. ттелька в ттельку) ‘nagyon pontosan’, ♦ liuksum pirdum tréf. ‘kiválóan, csodálatosan’. A čiki határozószó (orosz zsarg. чки) ‘jól’ több ritmikus határozószói kapcsolatot alkot: ♦ čiki čiki (vö. orosz zsarg. чки-чки) ‘kiválóan; pontosan’. Ilyen ri. Csak néhány pačias reikšmes turi ir posakiai ♦ čiki briki (rus. žarg. чки-брки), ♦ čiki piki, čikis pikis (rus. žarg. чки-пки), ♦ čiki puki (rus. žarg. чки-пки), ♦ čiki baanglicizmus fordult elő: ♦ oki doki, okis dokis13 (angol közny. okey-dokey) ‘rendben’, ♦ oki poki (okis pokis) ‘rendben’, ♦ super duper (puper) (angol közny. super-duper) ‘kiválóan’, ♦ fifti fifti, fifty fifty (angol közny. fifty-fifty) ‘fele-fele’, ♦ tip top (angol közny. tiptop, orosz тип-топ) ‘pontosan így; „tiksliai’. -is galūnėvel morfológiailag adaptuoti stabiliųjų junginių variantai okis dokis, čikis pikis, okis pokis atsirado dėl lietuvių kalbos sistemos poveikio: vyraujanti linksniavimo sistema tofam. ačiukas kius netipiškos sandaros žodžius variantiškai adaptuoja galūnėmis (dar plg. šnek. ‘ačiū’, okiukas ‘gerai, ok’). Eufoniniai samplaikiniai prieveiksmiai su vulgarizmais: ♦ jabat’ (var.: jebat’, jibat’) kapat’ (rus. vulg. ебáть-копáть) retesni prieveiksmiškai ‘eina sau’, ♦ kyšt myžt ‘mikliai, viens du; bet kaip’. Nenorminėje kalboje yra ir vartojami eufoniniai frazeologiniai junginiai, kai kurie iš jų panašėja į priežodžius: ♦ nei pist, nei knist ‘nieko; ‘nebereikia nieko’ (Juos visus 13 Kartais tokiais atvejais junginių liuksum pirdum, okis dokis, čiki piki ir kt. reikšmė gali būti tiek būdvardinė ‘puiku’, tiek prieveiksmio ‘puikiai’, plg.: geras klipas ane, taip ir toliau saunu gerai liuksum pirdum (= bdv. ‘puiku’, prv. ‘puikiai’). // Okis dokis, man tinka, pasistengsiu pasirodyt horizonte (= bdv. ‘puiku’, prv. ‘puikiai’). Cikkek / Articles 287 Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugtiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės Határozószóként összeolvadt káromkodások is használhatók, pl.: jobtvaimat’ (vö. or. vulg. как ёб тво мáть! ‘kétségtelenül, valóban’) ‘tényleg így van, igazából’ (Padarysiu, jobtvaimat, čia chuinia yra. // Jis gi durnas iš tikro, jobtvaimat!), kibinimat’ (vö. or. vulg. к ёбаной мáтери) ‘a pokolba, el innen’ (Viršutinį sluoksnį nuėmė kibinimat ir betonavo iš naujo lygiai.). A čiort gyökkel csak összeolvadt határozószóként használatosak a načiort, načiorta (or. на чёртá) ‘a pokolba; minek, mi a fenének’. A načiorta hosszabb forma a használatban ritkább. A ne és ni tagadószókkal szintén vannak határozószók: nečiorta, ničiorta (or. ни чёртá) ‘egyáltalán nem’. A fig gyökkel szintén számos összeolvadt határozószó használatos: nafig (or. közny. на фиг) ‘a pokolba, a fenébe; minek?, miért?’, hosszabb formája, a nafiga (or. közny. на фигá) szintén használatos. Előfordulnak továbbá deformált változatok is, már a gyök magánhangzójának megváltoztatásával: nafeg, nafega. A tagadószavakkal és a módhatározókkal alkotott formák sem ritkák: nefig (orosz közny. не фиг) „nincs miért”, nefiga (orosz közny. не фигá) „nem; semmit, a fenébe sem”, nifiga (orosz közny. ни фигá) „nem; semmit, a fenébe sem”. A litván nyelv zsargonjában analógia alapján létrehozott új alakok is vannak – ilyen a nachaliava „ingyen” zsargonszó (vö. orosz közny. на халву) (As tai irgi nenoreciau ten vasarot, na, nebent “nachaliava”). Az oroszban ilyen szó nincs, közvetve e forma alapját a nachaliavas, -a, chaliavas, -a „ingyenes” melléknevek és a chaliava (orosz közny. халва) „ingyen” határozószó képezik. A használatban nagyjából egyformán elterjedt a kétféle forma – az elöljárós szerkezet és az egybeírt forma: nachadu és na chadu (orosz на ход) „szempillantás alatt, gyorsan; menet közben” (is paparasto zmogelio per teisma ta nameli nachadu pajimtu, bet dabar ta nameli valdo stambi ryba // chia toki recepta sukuriau na xadu kai reikejo ish nieko kazhka padaryt :D VIKINGO “KRUOPAINIS”), nachaliavu és na chaliavu (orosz közny. на халву) „ingyen”, de a használatban az egyik forma dominálhat; ebben az esetben az egybeírt alakok gyakoribbak (Šiaip mokestis gali ir būti, nors broliai lietuviai įpratę viską gauti naxaliavu, tačiau jis tikrai per didelis // gera nuotrauka, parodo kiek alkanų “vargšelių”, kai viskas na chaliavu, kad paspringtumėt besočiai! ). Számos, a до elöljáróval alkotott egybeírt módhatározó is van: dachuja (orosz vulg. до ху) „nagyon sok”, dachriena, dachrena (orosz közny. до хренá) „nagyon sok”, dachera, dachiera (orosz vulg. до херá) „nagyon sok”, dačiorta (orosz közny. до чёртá) „nagyon sok”, dafiga (orosz közny. до фигá) „nagyon sok”, davelnia (analógia alapján létrejött hibrid, vö. orosz közny. до чёртá) „nagyon sok”. A done előtaggal képzett változatok a dochrena, dochuja, dofiga stb. kiejtés szerinti használatában jóval ritkábbak. A po (orosz по) elöljáróval alkotott határozószókból szintén nem kevés van. Néhány határozószó az orosz nem normatív nyelvben kétféleképpen is használható – elöljárós szerkezetként és egybeírt formában: по хуй, по ху, пхуй; ebben az esetben a litván nyelvi zsargon már kölcsönvette az egybeírt pochui formát (orosz vulg. пхуй) ‘mindegy, úgyis’. Ennek a határozószónak továbbá több hosszabb, ritkán használt ROBERTAS KUDIRKA 288 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII variantus: pachuju, pochuju, pochujutki. Prie šios grupelės šlietini ir eufeminiai származéka is van, ezek szintén a po elöljáróval alkotott egybeírt formák: pofig, pofiga (orosz köznyelvi пфиг, пo фгу). Hasonlóak a pochren, pochrien (orosz vulg. пхрен, vö. по хрну), valamint a pocher (orosz vulg. пхер) is. Žargone vartojami ir keli reti suaugtiniai prieveiksmiai su rusų kalbos dalelyte ли: chūli, chuli; chūlia, chulia (rus. vulg. хли, хле, хля; plg. хуй ли) ‘kam, miért’ (nem unjátok még, hogy hajtjátok?!) Akkor minek járkálsz oda, ha nem tetszik? Bedugtad az orrod – nem tetszett, és húzz el onnan. // Látod, mekkora egy lyuk, – és a francba, tovább nem megy. // Ha irritálnak benneteket az írásaim, az nem meglepő – én magam sem igazán tudom, a fenéért írogatok. Egyszerűen önkifejezés). Meglehetősen ritka a chūliš, chuliš határozószó (orosz vulg. хлиш) ‘milyen okból, miért’ jelentésben (O chūliš mes turim mokėti? Tegu jie moka // O tai chulish ziede vaziuoja su placiom padangom, ten vaizdo tai nereikia). A zsargonban néhány, az orosz nyelv в elöljárószavával alkotott összetett határozószó is használatos: vticharia (orosz köznyelvi втихар) ‘titokban’, vdrebezgi (orosz вдрбезги) ‘teljesen, darabokra’, vpizdu (orosz vulg. в пизд) ‘a pokolba, a fenébe’. A nem standardnyelvben elterjedtek a határozószóként használt névmási szerkezetek: nekažką, ne kažką ‘rosszul, sehogy, gyengén; gyengén; nem igazán’ (A verseny óvatosan kezdődött, az ellenfelek sorai is újonnan alakultak át, ezért az összjátékuk nem volt valami jó. // Én pedig azt mondom neki, hogy nem valami jó, amikor egy kisasszony ilyen dolgokkal foglalkozik. Ő természetesen nem maradt csendben, hanem elkezdett kifogásokat emelni; mi a különbség, hogy férfias vagy nőies). Hasonlóképpen más névmási határozószavakkal: nekažkaip ‘sehogy, rosszul; nehezen, körülményesen’, nekažkas ‘rosszul, sehogy; gyengén; nem igazán’. Az ilyen határozószók össze nem olvadt változatai: a ne kažkaip és a ne kažkas ritkábbak. KÖVETKEZTETÉSEK A tanulmány a litván nyelvi zsargon 162 határozósult szókapcsolatát tárgyalja; a giniai ir 43 suaugtiniai prieveiksmiai. Atliktas tyrimas atskleidžia, kad svetimas más nyelvi kontextusban létrejött, egyetlen lexikai egységet alkotó szókapcsolatot a nyelvi rendszerhez való igazítással alakítják át. A vizsgált határozósult szókapcsolatok és összeolvadt határozószók adaptációs žargoninė leksika yra adaptuojama fonetiškai ir grafiškai pagal svetimųjų fonemų substitucijos kuo artimesnėmis savosioms principą, (b) tam tikra dalis žarsajátosságait egyértelmű törvényszerűségek határozzák meg: (a) a zsargonszókészlet hajlamos integrálódni a litván nyelv ragozási paradigmáiba, (c) a zsargon egy része morfológiailag adaptálatlan marad, csupán a határozószó korlátozott ragozhatósága (vagy teljes ragozhatatlansága) miatt, (d) a kölcsönzött zsargonszavak variabilitása a fogadó nyelv sajátosságaihoz való spontán alkalmazkodás következtében alakul ki. 1. Didžioji dalis suprieveiksmėjusių prielinksninių konstrukcijų ar prieveiksminių frazeologinių junginių yra iš rusų kalbos fonetiškai ir grafiškai adaptuoti Tanulmányok / Articles 289 Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugtiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės skoliniai ar vertiniai (88; 54,3 proc.), neslaviškų, lietuvių kalbos žargone atsia határozószói szókapcsolatokból kevés van (9; 5,6%), az angolból kölcsönzött szavakból pedig csupán néhány (4; 2,5%). a. Az expresszivitás miatt a zsargonban népszerűek a határozószói eufonikus szókapcsolatok (24; 14,8%). b. A nem standard nyelvben népszerűek a vulgarizmusok, ezek alkotják a határozói jelentésben használt kapcsolatok nagy részét – a fejezetben 57 ilyen, orosz nyelvből átvett kölcsönszó található (35,2%), továbbá jelentős számban fordulnak elő litván nyelvi határozói diszfemizmusok, illetve vulgarizmusokat tartalmazó, orosz nyelvből származó tükörfordítások (13; 8,1%). c. A nem standard nyelvben nem ritkák a ne, ni (orosz ни) tagadószókkal alkotott határozói kapcsolatok (11; 6,8%). d. A zsargonban nagyon változatosak a lengyel bele (lengyel byle) partikula segítségével alkotott határozói kapcsolatok (6; 3,7%). e. Kevés az összehasonlító határozói kapcsolat (6; 3,7%), valamint az iki, per, čerez (orosz через), do (orosz до-) elöljárószókkal alkotott határozói kapcsolat (5; 3,1%). 2. Az egybeírt határozószók fejezetében nagy számban találhatók főnevekkel alkotott, az orosz nyelvből átvett elöljáróés partikula-kapcsolatok (35; 81,4%), amelyekben az elöljárók és a partikula sajátos adaptáció révén előtagokká alakultak: a legtöbb – 11 – naelőtaggal (orosz на-) képzett egybeírt határozószó, 10 a ne-, ni- (orosz ни-), nietagadó előtagokkal, 6 da-, do- (orosz до-) előtaggal, 5 po- (orosz по-) előtaggal, valamint 3 v- (orosz в-), a. Skyriuje daug vulgarizmų (21; 48,8 proc.). b. Neslaviškos kilmės suaugtinių prieveiksmių tik keli (3; 6,9 proc.). vo- (orosz вo-) előtaggal. c. Az egybeírt határozószók jelentős része változatokban kapcsolatokként is használható. ROBERTAS KUDIRKA 290 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII RÖVIDÍTÉSEK angl. – angol nyelv belarusz. – fehérorosz nyelv bdv. – melléknév nyelvt. – börtön krim. – kriminalisztikai lengy. – lengyel nyelv prast. – prastakalbė prv. – határozószó or. – orosz nyelv besz. – a beszélt nyelv vert. – vertinys vulg. – vulgarus zsarg. – zsargoné LEXIKOGRÁFIAI FORRÁSOK Czeszewski Maciej 2006: A köznyelvi lengyel nyelv szótára, Varsó: Kiadó Naukowe PWN. FŽ – Frazeológiai szótár, szerk. J. Paulauskas, Vilnius: LKI, 2001. Kudirka Robertas 2012: A litván nyelv zsargonjának és nem normatív lexikájának szótára, Kaunas: Technologija. Kudirka Robertas 2014: A börtön-, bűnügyi és kábítószer-fogyasztói zsargon szótára, Kaunas: Kitos knygos. LKŽ – Litván nyelv szótára, szerk. G. Naktinienė, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Online elérhető: http://www.lkz.lt. OED – Oxford English Dictionary. Online elérhető: https://www.oed.com. Vaitkevičiūtė Valerija 2003: A lengyel–litván nyelvek nagy elektronikus szótára, Marijampolė: M. Martišienė Fordítóirodája. Квеселевич Дмитрий 2005: Толковый словарь ненормативной лексики русского nyelv, Moszkva: Aстрель. Мокиенко Валерий, Tатjana Никитина 2000: Az orosz nyelv nagy szótára Čermák жаргона, Санкт-Петербург: Норинт. Tanulmányok / Articles 291 Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugtiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės LITERATŪRA Aleksandravičiūtė Skaistė 2008: Paieškos sistemos Google naudojimo galimybės tiriant kalbos reiškinius. – Kalbos kultūra 81, 266–282. Baldwin Timothy, Su Nam Kim 2010: Multiword Expressions. – Handbook of Natural Language Processing, eds. N. Indurkhya, F. Damerau, Boca Raton: CRC Press, 267–292. Banuševičienė Ksenija 2019: Semantinė ir morfologinė daiktavardinių anglicizmų adaptacija daugiakalbystės aplinkoje. – Sustainable multilingualism: 5th international scientific conference of Institute of Foreign Languages: conference abstracts, Kaunas: VDU, 26–27. Čepienė Nijolė 2006: Lietuvių kalbos germanizmai ir jų fonetinės ypatybės, Vilnius: LKI. František 2007: A frazeológia és az idiomatika alapjai és elvei. – Cseh és általános frazeológia, Praha: Karolinum, 73–128. DLKG – A mai litván nyelv grammatikája, szerk. V. Ambrazas, Vilnius: MELI, 2005. Grebliauskienė Beata, Nijolė Večkienė 2004: Komunikacinė kompetencija: komunikabilumo ugdymas, Vilnius: Žara. Haugen Einar 1950: The analysis of linguistic borrowing. – Language 26, 210–231. Howarth Peter 1998: Phraseology and second language proficiency. – Applied linguistics 19, 24–44. Irwin Mark 2011: Loanwords in Japanese Amsterdam, Philadelphia: Benjamins Publishing Company. Kačiuškienė Genovaitė 2012: Tarmių fonetinių ypatybių atspindžiai „Sakytinės lietuvių kalbos tekstyne“. – Baltistica VIII priedas, 53–62. DOI: http://doi: 10.15388/ baltistica.0.8.2110. Kalinauskas Bronius 1974: Lietuvių liaudies šnekamosios kalbos frazeologija, Vilnius: VVPI. Kardelis Vytautas 2009. Šiaurės rytų aukštaičiai vilniškiai: ribos ir diferenciacija, Vilnius: VU. Kovalevskaitė Jolanta, Erika Rimkutė 2010: Sudėtinės ir suaugtinės lietuvių kalbos morfologinės samplaikos. – Kalbų studijos 16, 79–88. KP – Leksika: skolinių vartojimas 4, sud. D. Mikulėnienė, Vilnius: Petro ofsetas, 2005. KPP – Kalbos praktikos patarimai, sud. A. Pupkis, Vilnius: Mokslas, 1976. ROBERTAS KUDIRKA 292 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Kudirka Robertas 2020a: A litván nyelv zsargonjának egyes határozószósult szavai és képző nélküli határozószói, valamint adaptációs sajátosságaik. – Lietuvių kalba 14, 1–12. Kudirka Robertas 2019: A litván nyelv zsargonjának szuffixális határozószó-képzései: az -ai szuffixum hibrid származékai az orosz eredetű, szuffixummal képzett melléknevekből. – Respectus Philologicus 36(41), 47–59. DOI: https://doi. org/10.15388/RESPECTUS.2019.36.41.22. Kudirka Robertas 2020: Lietuvių kalbos žargono priesaginių prieveiksmių morfologinė adaptacija: -ai toldalékos hibrid képzett alakok az -iškas toldalékkal ellátott melléknevekből és a toldalék nélküli melléknevekből. – Taikomoji kalbotyra 14, 21–32. DOI: https://doi. org/10.15388/Taikalbot.2020.14.2. Lanza Stefano Maria 2011: Az italianizmusok morfológiai adaptációja a litván nyelvben. – Kalbos kultūra 84, 202–213. LKE – A litván nyelv enciklopédiája, szerk. V. Ambrazas, Vilnius: MELI, 1999. LKG – Lietuvių kalbos gramatika I–III, red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis, 1965–1976. Marcinkevičienė Rūta 2001: Hagyományos frazeológia és egyéb állandósult szókapcsolatok. – Lituanistica 4, 81–98. Marcinkevičienė Rūta 2010: Lietuvių kalbos kolokacijos, Kaunas: VDU. Markevičius Aurimas 2014: Megjegyzések az elöljárószó fogalmáról, kifejezéséről és használatáról a köznyelvi litvánban és a nyelvjárásokban. – Žmogus ir žodis 16(1), 70–80. Norkaitienė Milda 1984: A įsikliopyti zsargonizmusról, vagyis arról, hogyan lehet beleszeretni. – Kalbos kultūra 47, 39–41. Pakerys Antanas 2002: Akcentológia: a számnév, a névmás, az ige, a határozószó, a partikula, az elöljárószó, a kötőszó, az indulatszó, a hangutánzó ige, Vilnius: MELI. Pakerys Jurgis 2014: Az Új Kölcsönszavak Adatbázisának igemorfologiája. – Taikomoji kalbotyra 3, 1–26. Pakerys Jurgis 2016: Morphological adaptation of adjectival borrowings in modern Litván. – Baltistica 51(2), 239–269. Paulauskienė Aldona 1994: A litván nyelv morfológiája, Vilnius: MELI. Pupkis Aldonas 2005: Nyelvművelési tanulmányok, Vilnius: Gimtasis žodis. Rimkutė Erika, Giedrė Jarašiūnaitė, Petr Homola 2005: A morfológiai szókapcsolatok felismerése és osztályozása. – Lituanistica 62(2), 58–75. Sharp Harriet 2001: English in Spoken Swedish: A Corpus Study of Two Discourse Domains, Stockholm: AWI. Straipsniai / Articles 293 Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugtiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės Sunde Anne & Mette 2018: A typology of English borrowings in Norwegian. – Nordic Journal of English Studies 17, 71–115. Tamaševičius Giedrius. 2008: A beszélt nyelvre jellemző leksiszociolingvisztikai kos tyrimas. – Kalbos kultūra 81, 206–217. Ulvydas Kazys 2000: Lietuvių kalbos prieveiksmiai, Vilnius: MELI. Urbanavičienė Jolita 2018: A balti *ā, *ē diftongizációja a keleti aukštaitis vilniškiek középső és fiatalabb generációjának nyelvében. – Kelet-aukštaičių nyelvjárás: változás és átalakulások, szerk. J. Urbonavičienė, R. Petrokienė, Vilnius: Baltijos kopija, 59–82. Vaicekauskienė Loreta, Dabašinskienė Ineta, Kamandulytė-Merfeldienė Laura 2013: Az új jövevényszavak ragozási és szóalkotási adaptációs modelljeinek produktivitása. – Alkalmazott nyelvészet 3, 1–27. Vaicekauskienė Loreta 2007: A litván nyelv új idegen szavai: nyelvpolitika és nyelvhasználat, Vilnius: LKI. Valeckienė Adelė 1967: Más nyelvek eredetű szavai a litván nyelv morfológiai rendszerében. – A litván nyelv a szovjet években, szerk. V. Ambrazas, Vilnius: LKLI, 108–128. Wohlgemuth Jan 2009: A verbális kölcsönzések tipológiája, Berlin; New York: De Gruyter Mouton. Zinkevičius Zigmas 1981: A litván nyelv történeti grammatikája II, Vilnius: Mokslas. Аванесов Рубен 1984: Русское литературное произношение, Москва: Просвещение. Горбачевич Кирилл 1989: Нормы современного русского литературного языка, Москва: Просвещение. РГ – Orosz grammatika. Fonetika. Szóképzés. Morfológia 1, szerk. N. Švedova, Moszkva: Nauka, 1980. ROBERTAS KUDIRKA 294 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII MELLÉKLET. Határozósult szókapcsolatok vartosenos pavyzdžiai1 1. BENDRO TIPO SUPRIEVEIKSMĖJUSIOS ELÖLJÁRÓS SZERKEZETEK, HATÁROZÓS FRAZEOLÓGIAI KAPCSOLATOK ♦ pa polnai, pa (po) polnoi ‘maximálisan’: ahogy mondani szokás, jól elintézted magadnak, úgyhogy most már teljesen polnai gausi, o uzleke is savo naglumo // Kodėl manai kad dar tau kitaip bus? Gi nedurna. Melžk po polnoi... ♦ pa polnai programe (pragrame), pa (po) polnoi programe (pragrame) maliai’: Užkabino musėt ne tą, tai gavo po polnoi programie... // isdulkins tave pa polnai programe... kad neturi teisiu, neturi stazo, mokesi MAXIMUM. ♦ pagal pilną programą ‘maksimaliai’: Nenorėkit, kad policija mus baustu pa- ‘maximálisan teljes programmal, akkor minden jogosultságot a polcra teszünk, csak az út mentén régóta lévők maradnak. ♦ pa polnai katūške, pa (po) polnoi katūške ‘maximálisan’: állítólag gyorsabban küldi el stb., mert a DHL mindent kiszív teljesen a „katūšké”-ből, így a te küldeményed 99%-ban mindenféle áfa nélkül átmegy // Ha megpróbáljuk megjósolni a büntetést, akkor szerintem a rendőr teljesen „katuskén” keresztülhúzza! ♦ ant visos (pilnos) katūškės, visa (pilna) katūške ‘maximálisan, teljes kapacitással’: süt a nap, én azonban péntek óta teljes erőre volt kapcsolva a fűtés a házamban. // annak a dzedulionisnak teljes katuskára kiszabott bírságot kellene bevasalni. // Csak bírságot adni, és az egész katuskát, mert az ilyenek nem tanulnak. // ráz a hideg, úgy tűnik, mintha az északi sarkon élnék, pedig a fűtés az egész katuskában be van kapcsolva // a kisés közepes gazdaságok támogatásáért, aki pedig 500 hektár fölött van, teljes katuskányi adót fizet. ♦ pa (po) prikolu, pa (po) prikolam (prikolom) ‘tréfából; csak úgy, szórakozásból’: Nem számítottam rá, azt gondoltam, tréfából mondta. // nem komolyak, inkább „pa prikolam” csinálják, mert az oldal is „pa prikolam”, néztem a műsort. ♦ dėl prikolo, ant prikolo ‘tréfából; csak úgy’: Csak tréfából csinálták, pár litelbe került. // nem kizárt, hogy ott kalózjátékok vannak, de én csak poénból kérdeztem rá, ő pedig azt mondta, hogy hozd el. 1 A példák csak minimális számban szerepelnek, továbbiakat lásd: A litván nyelv zsargonjának és nem normatív lexikájának szótárában (Kudirka 2012). A cikk szövegében szereplő példákat a mellékletben nem ismételjük meg. Cikkek / Articles 295 Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugtiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės ♦ da (do) lampočki, iki lemputės ‘egyforma’: számomra teljesen mindegy, mit kommenteltek. // minden teljesen mindegy, és nem számít, hogyan nézel ki, sem az, ♦ pa (po) barabanu ‘nesvarbu, vienodai’: pa barabanu jiems tie tavo tevai su draugais ir visais mokslais kartu paemus // sedi sau siltai ir visiems po barabanu, miért nézel ki úgy. az iskolákat pedig harci gyakorlóterekké változtatták ilyen kisgyerekekkel. ♦ ir viso takoje ‘és így tovább’: vond le az alkalmazottakat, a fizetésüket, a munkahelyeket, az épület bérleti díját, a rezsiköltségeket, a szerverinfrastruktúrát és viso takoje, és nem is olyan kevés marad. ♦ v žopu 1. ‘a pokolba’: nagyon kár, egyszerűen mindenki annyira ideges, hogy ennél jobban már nem is lehetne, ekkora esély, és v žopu, talán jövőre nem hozzuk magunkat szégyenbe. 2. ‘teljesen’: Gatavas v žopu. ♦ po prostu ‘tiesiog, paprastai’: Jei neklystu, gali buti tvirtinamos “po prostu” és a favázon. ♦ po defaultu ‘alapértelmezés szerint’: A képernyő felbontása po defaultu kicsi – fel kell venni, de ez nagyon megterheli az akkumulátort. ♦ ne prikolas ♦ dėl ponto ‘nerimtai; juokais’: Na kaip sakoma, kitiems tik dėl ponto sudalyvauti beliko, paskui atšvesti, kad pralaimėjo. ‘rosszul, rossz’: Hát igen, ilyennel ne prikolas. Minél többet nyomsz, annál többet fizetsz a biztosításért, én magamnak nem szeretnék ilyet. // Taxa kviestis? Ez most komoly, vagy csak egy poén a taxival vagy a mentővel kapcsolatban? Nekem ez az egész nagyon nem világos. ♦ na ura ‘ahogy sikerül’: Mi na urára mentünk, semmit sem tudtunk. // És ne vásároljanak úgymond „na urára”, mindenképpen menjenek el a szervizbe, és ellenőriztessék a motort meg minden mást. ♦ pa (po) liubomu ‘mindenesetre, úgyis’: Pa liubomu, bármi legyen is ott, ott úgyis lesznek emberek. // Elkezdjük, és kész, mindenkivel úgysem lehet megegyezni. ♦ prosto tak ‘egyszerűen, csak úgy’: ugyan miért haragudna rá, ő a konyakot prosto tak is meg tudja inni, mindenféle ok nélkül, mi viszont úgymond szükségből... // én magam is gyakran ajándékozok, alkalom nélkül, prosto tak :) ♦ za adno (odno) ‘együtt, ugyanakkor’: Elnökként ő szervezte azt a kútásást, így za adno magának is ásatott egyet. // Augusztus 14-én szándékozom ellátogatni, úgyhogy za odno futballt is szeretnék nézni. ♦ pats gazas „éppen; „puikiai, geriausiai“: Aštuoniolikos évesen van az ember a csúcson. // Végül kb. 2,8 m lett, és valóban maga a gáz nagyobb térnek tűnik. ♦ na vsie (vse) sto ‘tényleg, száz százalék’: nu seip pacaniukas esi na vse sto // egyetértek “na vse sto”. Nincs két egyforma nap, ahogy nincs mindenhová illő parfüm sem. ♦ tol’ka (tol’ko) tak ‘kaip reikalas, kaip turi būti’: jei sugaus sakyk kad masina tavo ir tevai apie tai nieko nezino, tai gausi minimalia bauda o jai pasakysi kad A szülők engedélyezik, és maguk a szülők is megerősítik majd, Baudyte Tolka így osztja ki! // nálam normálisan megy, a Calibra csak így gyorsul, autópályán pedig 230 km. ROBERTAS KUDIRKA 296 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII ♦ tol’ko (tol’ka) pesnia (piesnia) „ahogy kell, ahogy lennie kell”: minden világos, valódi favoritok, de a fennmaradó csapatok most tolka piesnia módjára fognak küzdeni, még a győzteseket is nehéz megjósolni // ott a gumiabroncsok nem erre valók. kiems keliams ir vaziuosi tolko pesnia. ♦ be tolko ‘beprasmiškai; pakrikai’: per tupas kad suprastum. atejai cia ir floTedd fel a gumiabroncsokat, amelyek toodinihoz valók, tolko nélkül. Butaságokat írsz, csak mások idegeit borzolod. ♦ ant pilno (viso) gazo „maximálisan”: az a szoba sokkal hidegebbnek tűnik, pedig a fűtés maximális fokozatra van állítva, és az ajtók mindig nyitva vannak a másik szobába // minden szélhez illőt találsz, még nincsenek túlzsúfolva hajókkal, bár a parton a szezon már maximális fokozaton van. ♦ savo chodu „önállóan, saját erejéből”: Mi négyen a saját iskolánkban fogunk chodu, su kemperiu. // Aš eisiu atskirai, savo chodu. ♦ dalše nekuda (niekuda) ‘išvis jau’: treneris visiskai nevaldo komandos. per lemiama ketvirti imeta apie 10-12 tasku, jau dalse nekuda. // Visi kurie mokėsi utazni, vagy kissé belekóstoltak a tudományba, és olyan oktatási szakértőknek képzelik magukat, hogy tovább sehová... ♦ pa natūre „valójában, természeténél fogva”: A fényképek szuperek, akár a képek, pa nature szerintem még szebb volt, annál is inkább, mert szép idő volt. ♦ v natūre „valójában”: dolgozhatott volna velünk együtt egy napocskát, megmutathatta volna, mire képes v nature, kiabálni és ordítani viszont nem kell tudomány. // de te, Minde, v nature hülye vagy, ha nem érted, amit mondanak neked. Kér tőled valaki valamit, vagy azt javasolja, hogy betegedj meg az LR-ért? ♦ ant bajerio ‘tréfából’: Én csak tréfából mondtam, de ő nem értette, azt hiszi, komolyan gondoltam. // Persze, hogy nem tudjátok megkülönböztetni, mikor valódi verekedésről van szó, és mikor csak tréfáról; talán nem láttatok még igazi verekedést, vagy legalább egy rendes pofoncsapást, mi? ♦ ne zapadlo ‘nem szégyen’: Eddig tisztességes gazember voltál, hát nem szégyen a rendőrségen feljelentéseket írogatni? // Egyáltalán nem szégyen felvennem a tavalyi kollekció farmernadrágját. ♦ ant zapadlo ‘szándékosan ártani akarva, direkt’: Én direkt kibérelhetek csak egy irodát azokban a helyiségekben, de ki fogja kibérelni neki a többit? – nie- ♦ v kas neims! // Ant zapadlo nuplėšiau. padlu ‘szégyen’: Miután kisbusszal vagy terepjáróval furikáztál, szedánba ülni „szégyen”. ♦ per blatą, po (pa) blatu ‘illegálisan’: csak fű alatt lesz, akárcsak a mágneses rezonancia; nem lehet kikönyörögni, mert azt magyarázzák, hogy nincs rá szükség, amikor pedig az ember meghal, azt magyarázzák, hogy nem fordult időben orvoshoz // Akkoriban csak fű alatt lehetett ilyen dolgokhoz hozzájutni. Cikkek / Articles 303 Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugtiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės ♦ nem semjka ‘ez nem tréfa’: Nem egészen tiszta enduró, inkább egy átmeneti változat, kazirká, de üveg is van rajta, nem csak szemüveg. Az ára is, enyhén szólva, nem semjka // Nekem is volt hasonló esetem egy motorossal és egy kerékpárossal, a károk valóban nem voltak csekélyek, de megegyeztünk, és több részletben megtérítették. ♦ nem kutyafütty (fütykösség) ‘ez nem tréfa’: Ez itt nem kutyafütty! // szóval a gprs itt nem kutyafütty... drága technológia, és ♦ ne fontanai ‘nedaug’: Žmogus pusę mėn. prasirgoalgos ne fontanai, o dar nem kell azt kívánni, hogy ingyen legyen. kiszámolni... // Úgy tűnik, tényleg nem a szellemesség csúcsa. Hogyan lehet ugyanabba a szarba ennyiszer belelépni? 1.8. Prieveiksmiški junginiai su prielinksniais iki, per, čerez (orosz через), do (orosz до-) ♦ čerez nemogu (nemagu, nimogu, niemagu) ‘akarat ellenére, kelletlenül’: De ez egyáltalán nem veszélyes az egészségre, a legfontosabb, hogy ne akarat ellenére tegyék. // tai sovietmečio reliktas – toks noras pasirodyti, vaidinti idealius cerez nemogu // Gaila vaikų, kai kartais tėveliai spaudžia „čerez nimogu“, kad tik vaikas iki pirmos klasės pradėtų skaityti // Ta pati puiki stambių blūriškų kadrų meilės scena ištįso iki „niemagu“. ir tik per plauką pavyko išvengti beskonybės. kuri nuolat tobulėja, o taisykles cerez nehociu reikia ♦ čerez nechočiu (nichočiu) ‘per nenorą, per prievartą’: jau cerez nechociu tvarkysiuosi, vaika pas teva iskomandiruoju ir kibsiu // rado ka lyginti, kur auto, koreguoti, kaip ir fūle, kur bėgiojama paskui kamuolį, ir tiek. ♦ do nemogu (nemagu, nimogu, niemagu) ‘iki negalėjimo, virš visko’: Dovile, tu skaityk, mane iš vėžių išmušei ir do nemogu sunervavai // buvo do nimagu užknisę lietuvių ponai, kurie viena kalba, o kita daro // Kūčias švęsime vieni. Nes juk neatvažiuos sesuo su mažyliu, o vadinasi, neatvažiuos ir tėvai. Nežinau. Liūdna do nimagu... // Nu žavingas seniukas do niemagu... Visiems malonu su juo reikalų turėti. ♦ iki nemogu (nemagu, nimogu) ‘iki negalėjimo, virš visko’: mes lūžtame iš jo bajerių :), nes jis tikrai smagus žmogus, bet tik 5 minutes, ilgiau jau įkyrus iki nemagu :). // kas čia pasidarė, kad tas puslapis išsiplėtė iki nemogu? ♦ per nemogu ‘per prievartą’: jei nepatinka, tai pasilikite jį kaip atostogų namą ir išvažiuokite, bet tik nelikite per „nemogu“, norėdami kažkam ką nors įrodyti. // De ha most kellene szülnöm, minden erőmmel azon lennék, hogy sokáig szoptassak. ROBERTAS KUDIRKA 304 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII 2. SUAUGTINIŲ PRIEVEIKSMIŲ HASZNÁLATI PÉLDÁK 2.1. A da-, doelőtaggal (orosz до-) ♦ dachera, dachiera; dochera, dochiera ‘nagyon sok’: A lényeg, hogy mára a gázlámpából doxera van, neked pedig ez mintojų dachera, produkcijos pilnos lentynos, tiesiog nebežinai ką rinktis, nes pasiūla per didelė. // Jei rasau, kad zmogus ieskotu kur pigiausia, nes nete tu sehogy sem megy a fejedbe. ♦ dachrena, dachriena; dochrena, dochriena ‘nagyon sok’: Mások, akik dachrena sneciket fogtak, snecire halásztak. // Nem kevésbe fog kerülni nekem, nem a gerenda, hanem a féltengely, amelyből a bontóban szinte nincs ép, az új pedig dohrena-ba kerül // Doxriena, ez itt hány hektár? ♦ dachuja, dochuja ‘nagyon sok’: Szépség dachuja, haszon meg nichuja :D. // Nekem is van egy régi 7-es BMW-m, szóval nem kell dohuja pénzt beleölni, ha mindent időben megcsinálsz. ♦ dačiorta, dočiorta „nagyon sok”: Ne légy kisgyerek – találni fogok... biztosan találni fogok Kaunas körül 30 km-es körzetben. Falusi turizmus – daciorta // lehet, hogy Pasvalysban nincs belőlük sok, de Pasvalysban pasatból docerta van. ♦ dafiga, dofiga „nagyon sok”: Ötletből aztán dafiga van nekem. // amikor az embereknek dofiga pénzük van, akkor kezdenek kevésbé hallgatni a józan észre, és inkább az ilyen „nálam mindennek úgy kell lennie...” elvet követik. ♦ davelnia, dovelnia „nagyon sok”: Ha meghosszabbítja, szerintem legfeljebb egy évre, és akkor is inkább mentorként a fiatal magas játékosok számára, akikből a Žalgirisnek davelnia van. // Az AC3 konfigurációjában rengeteg beállítás van, már nem emlékszem pontosan, mit kell ott beállítani. 2.2. A na- (orosz на-) előtaggal ♦ nachadu „sietve, gyorsan”: Szereld be a gázt, nachadu megtérül tízezer kilométer után. ♦ nachaliava ‘nemokamai’: As tai irgi nenoreciau ten vasarot, na, nebent „nachaliava“. // Műholdassal úgy tűnik, minden rendben lenne, de ingyen nem sikerül semmi normálisabbat látni. Az a néhány ezer csatorna ott csak reklámszemét. ♦ nachaliavu ‘nemokamai’: bedarbiu, kuriem tiek ir terupi kaip kad nachaliavu paest ir pagert // kazko esi nepatenkintas, moketi baudos nenori, gal tu Istenem, neked minden ingyen van, másoknak fizetniük kell, neked meg nem. ♦ nachera, nachiera ‘minek, mi célból’: o nachera putleriui astrave ir kaliningrade po atomke reik statyt? // vabscie, nahiera mums ta backa? Cikkek / Articles 305 Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugtiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės ♦ nachrena, nachriena ‘minek, mi célból’: nachrena tie atrankos turnyrai, dinimo kai I eurolyga nieko verti lavonai papuola? // O tai nachriena jas tada keist? ♦ nachrien, nachren 1. ‘velniop’: bandziau nulupt tai su medzio gabaliukais isplysho viskas nachren // Restrukturizacija daro prisidengdami istaigos pavakeitimu. A fele kirúg mindenkit a francba. 2. ‘minek?, milyen ördögnek’: És egyáltalán, minek kell nekem ő! ♦ a picsába 1. ‘a fenébe’: Fogjátok be a picsába. Szégyent hoztok. 2. ‘minek?’: Úgy sejtem, legfeljebb nyolcévesek vagytok, minek kell ilyen hülyeséget írni? Azt hiszed, valakit érdekel? ♦ a csudába, a csudának 1. ‘a fenébe’: Ezt a problémát itt másképp kell megoldani, nem pedig mindent a csudába törölni. // Ez idő alatt végig arra a pillanatra vártam, amikor a hal vagy a fenébe is mindent megszakít, vagy egyszerűen lecsúszik a horogról a szakállka nélkül. 2. ‘mi a fenének’: Naciorta akkor mégis miért vettem teleszkópot? // ezen kívül mi a fenének kapaszkodik belém ő maga? ♦ a fenébe, a fenébe is 1. ‘a fenébe’: Tegnap megnyitottam a beautyvestát, aztán újra bezártam az oldalt, a fenébe is, mondtam, elég 2. ‘minek?’: Audi S6, gyors családi avant, csakhogy amikor kizárólag városban vezetsz vele, akkor mi a fenének kell ilyen, állandóan csak túlléped a sebességhatárt // csak el kellene gondolkodni, hogy ugyan minek fizessek extra... litát, ha vehetek olcsóbbat is. ♦ a fenébe, a fenébe is 1. ‘a fenébe’: Ha Vilniusnak tényleg nem lesz csapata az A ligában, akkor a fenébe 2. „minek?”: Minek ugyanazt a mondatot kétszer leírni? 2.3. A ne-, ni- (orosz ни-), nietagadó előtagokkal ♦ necher, nechera „nincs miért; semmit, egy fenét”: vistiek aparatai gaunasi gana brangus ir necher pyzdet // Pas mus masinoj kaip tik tokia sumontuota, na nesimato kas per jungtis. // Tudja valaki, hol kallódhat ennek az adásnak az archívuma? Megpróbáltuk az LRT tik nehera ji neskaito iskyrus audio cd, visus dvd atmeta. ♦ nechrena ‘visai nieko, nė velnio; visiškai’: Iš duotos nuotraukos nechreweboldalán nézni, de ott egyáltalán semmi sem működik. így kapnak be mindenféle dögvészt. ♦ nechui, niechui „nincs értelme, nincs miért, nem kell”: Nechui but ♦ nechren, niechren ‘nėra ko; kuriems velniams’: Debilas snargliuotas, niechren veikt matosi jog islepintas tevu, mazgote // Niechrien kaišiot į kiekvieną skylę, tinginiui ir noret greito efekto manau daug geriau butu nors ir ne taip greit pasitenkint paprasciausiais maisto papildais // niechuj tokiam debilui teises duot,o paskui atiminet reik. ♦ nechuja, niechuja, nichuja „semmit, egyáltalán semmit; az ördögöt sem; egyáltalán’: Szerintem nem érdemes másoknak sem tanácsokat osztogatni, amikor magad sem értesz a kocsihoz egyáltalán. // ROBERTAS KUDIRKA 306 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Világosan leírtam, hogy ENG vagy LT, oroszul egyáltalán nem értek. // Hívtam, de egyáltalán senki sem veszi fel. // és van egy ilyen probléma. beindítod a kocsit, kad ir kelis simtus metru, uzgesini ir kai reikia vest tai nechuja neuzsiveda. ♦ nečiorta, ničiorta ‘nė velnio’: O ash guma vienam valytuvui pasikeiciau, nemész vele egy kicsit, és nem működik, semmit sem tisztít // minden nap sportolok, mindenféle zsírégetőt iszom, és összeállított étrendem is van, de semmi, semmi sem sikerül. ♦ nefig, nefiga, nifiga ‘nem; semmi, a fene se’: Szerintem a férjhez nem ment nőknek egyáltalán nem kéne szülniük, a lányoknak pedig férfiakat kellene találniuk // Ha normális bőröndöt viszel, akkor egyáltalán nem olcsóbb. ♦ nekažkaip ‘nem valami jól, rosszul; nehezen, körülményesen’: nehéz lesz férfit találnod az életben, ha a lengyel degeneráltak rajongója vagy, nekem egyszerűen elszomorító volt ezt megtudni // ooks awesom, CL nekažkaip ir teatrode, jó, hogy egységesítik az elnevezéseket. ♦ nekažkas ‘rosszul, nem jól; gyengén; nem nagyon’: egy Ulanovval nem valami jó az Euroligában. Gyakran hiányzott egy olyan ember, aki lendítene a csapaton, amikor az egész csapat elakad, ugyanez az atletikus csapatok ellen. // nekem azok a Chevrolet-k nem valami jók, csak elég erősek, a hasznuk viszont csekély, hacsak nem jók velük kanyonokat bejárni. ♦ nekažką ‘rosszul, sehogy, semmit; gyengén; nem nagyon’: Megértem, hogy fél év edzés után már mindenkinek világos, mi hogyan működik, de az elején nem valami jó // valaki említette – havonta legfeljebb 1,5 kg tiszta izmot lehet felszedni, oszd el azt a kg-ot az egész test felével, és tényleg nem lesz valami sok. ♦ nevtemu, nivtemu ‘furcsán, érthetetlenül; nem a helyén’: nekem túl feltűnő a footer, néhol hiányoznak a temu dingo elektra, nu galvoju nk tokio, jungiau iš naujo. ♦ nezachui, nizachui ‘nė už nieką, be priežasties’: pasiskolink auto numerius, szóközök, és a logó is.. valahová nem oda van begyömöszölve // Akkor ne tankold tele, menj nappal, ne szegd meg a szabályokat.. és akkor senki sem fog mentu tikrinimo reidas ar kazkastai, o shiaip nasharam sustabdyt ir nizahui tikmegállítani vagy ellenőrizni // A zsaruk csak akkor és ott állíthatnak meg, ahol ezt közzétették, dokumentálni nem tudnak. ♦ nezapadlo, nizapadlo ‘nem szégyen’: amikor már ég a házad, akkor már nem szégyen a zsarukhoz szaladni, valahogy nem a panetkék szerint... // nekem bizony nem szégyen másodiknak is ott lenni. ♦ nichera, nichiera ‘nieko, nė velnio; visiškai’: Bet isijungus paaiskejo, kad nichera as ten nepamenu, tai pradejau isnaujo. // man toks atsakymas nichiera nem illik, esetleg tudja valaki pontosabban? ♦ nichrena, nichrina, nichriena ‘semmit, a fenét sem; teljesen’: Tipikus „tudja, mit akar”, de a lehetőségeket egyáltalán nem érzékelő... // nézd meg, ahogy akarod, az utolsó két henger vezérműtengelyének bütykei egyáltalán nem kenődnek, gyári selejt. Cikkek / Articles 307 Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugtiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės ♦ nichujutki ‘nieko’: Ir toliau sėdit čia ir komentuojat tai, ko nichujutki nem értitek. ♦ ničorta ‘semmit, a fenét sem’: Vagyis egyáltalán nem igazodsz el a komoly fantasztikában, csak annak tetteted magad; ) 2.4. A po- (orosz по-), paelőtagokkal ♦ pachuju, pochuju ‘mindegy, egyformán’: mennyi érdeklődő akad. És „pachuju” nekik, hogy nem egyedül vagy, és nem is húsz kilométert gyalogoltál, mire rátaláltál. // Pochuju itt sokaknak az egészségére, ha már itt tartunk. ♦ pocher ‘mindegy, egyformán’: engem egyáltalán nem érdekel a véleményetek. ♦ pochren, pochrien ‘vis tiek, vienodai’: Svarbi uosto teritorija, o už tvoros – pochren. // Kaune bent jau kažkiek laikomasi tų apgailėtinų ženklinimų... o Vilniuje tai pochrien, ar šviesoforai, ar juostos. ♦ pochui ‘vis tiek, vienodai’: Jei tau pochui, tai man tuo labiau. ♦ pochujutki ‘vis tiek, vienodai’: jei tau patinka, užsidėk ir važinėk:) poxujutki, ką kiti sako ir galvoja :D ♦ pofig, pofiga ‘vis tiek, vienodai’: Kam čia svaigti apie ziemelius, kai jam pofig tas lt krepsinis? // Beda tik ta kad LT daugumai pofiga ir nera vieningumo. 2.5. Su priešdėliais v- (rus. в-), vo- (rus. вo-) ♦ vabšče, vabščie ‘apskritai, išvis’: Aš tai vabšče nesupratau. // Paskutinėmis minutėmis vabščie pazoras būtų buvęs, taip stipriai pirmavo ir galiausiai pralaimėjo, bet, deja, baigėsi kaip baigėsi. ♦ vdrebezgi 1. „į šipulius“: Na, nieko baisaus, išskyrus kelis įbrėžimus, o balionas mus. Apranga skylese, salmas vdrebezgi, moco nudroztas vienas cilindras kiaurai. 2. ‘visiškai’: sako dujos nesaugu. puikus pavyzdys - masina vdrebezgi sudesveikas, nesprogo, į kitą automobilį jį bus galima perkelti // vieną iš jų privertiau gerti kartu su manimi, ir vargšelis prisigėrė iki sąmonės netekimo. ♦ vobščim „apskritai, bendrai kalbant“: reikia ir išradingai, ir kartu švelniai, ir pakankamai energingai dirbti, vobščim, darbas beveik kaip su moterimi ; ) ♦ vpizdu „velniop, po galais“: jei dar ir neturi nė vieno draugo, kuris emigravo, vpyzdu nachren, ir už tavo subinę reikia mokėti +500 ekstra lietuviškų už postinga ir dar belekiek uzh muita. ♦ vticharia „slapčiomis“: jokios sodybos nebuvo už 50 m, tik ūkiniai pastatai. nejaugi spėjai pasistatyti vticharia? ROBERTAS KUDIRKA 308 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII A litván nyelv szlenghatározószóinak adaptációs jellemzői: Határozósítással létrejött szókapcsolatok és összetett határozószók SANTRAUKA Számos határozósítással létrejött szókapcsolat és összetett határozószó létezik, Lithuanian slang and non-normative language. Most of them are assimilated borrowings adapted to the language system. Adaptive adverbialization of borrowed adverbs is amelyeket a litván nyelv területi nyelvjárásaihoz és standard nyelvéhez kapcsolódó bizonyos rendszerszerű jellemzők határoznak meg. A határozósításnak több szintje van: teljes, részleges és félig megkövesedett szókapcsolat. A szleng nyelvben a határozósítással létrejött szókapcsolatokat és összetett határozószókat általában az oroszból kölcsönzik, és csak néhányat az angolból. A határozósítás a nem normatív nyelvben spontánabb. Az adaptáció a következő típusokkal írható le: a) adaptálatlan, b) grafikailag és fonetikailag adaptált, c) grafikailag, fonetikailag és morfológiailag adaptált (ragozási végződés felvétele után). Gyakrabban használatosak a fonetikailag és morfológiailag adaptált, adverbializálódott szókapcsolatok és összetett határozószók. A csak fonetikailag adaptáltak kevésbé gyakoriak a használatban. A gyakran használt, adverbializálódott szókapcsolat a használat sajátosságai miatt csak fonetikailag adaptált alakokból állhat. Ha az alak határozószói frazeológiai összetételekhez tartozik, az ilyen összetételeket szabályos törvényszerűségek korlátozzák. A tanulmány a litván szleng 162 adverbializálódott szókapcsolatát és 43 összetett határozószavát elemzi. Az adaptációs jellemzőket világos szabályszerűségek határozzák meg: (a) a szleng szókincse fonetikailag és grafikailag a saját fonémáihoz lehető legközelebb álló idegen fonémák helyettesítésének elve szerint adaptálódik, (b) a szleng határozószavai szintén hajlamosak beilleszkedni a litván nyelv ragozási paradigmáiba. A prepozíciós szerkezetek vagy határozószói frazeológiai összetételek többsége az orosz nyelvből származó, fonetikailag és grafikailag adaptált kölcsönzés (88; 54.3 %). Kevés nem szláv határozószó van (9; 5,6 %), és csak néhány angol nyelvből származó kölcsönzés (4; 2,5 %). A kifejező és eufonikus frazeológiai összetételek népszerűek a szlengben (24; 14,8 %). A határozósítással létrejött szókapcsolatok között sok vulgarizmus található: többnyire az orosz nyelvből származó kölcsönzések vannak (57; 35,2 %); kevés litván nyelvből származó diszfemizmus és orosz nyelvből származó tükörfordítás található (13; 8,1 %). Az elöljárószók és partikulumok főnevekkel alkotott kapcsolatai az orosz nyelvből kölcsönzöttek és adaptáltak (35; 81,4 %). Az elöljárószók és partikulumok specifikus adaptáció révén alakulnak át: többnyire na- (11), valamint ne-, ni- (10) prefixummal rendelkező határozószók találhatók. Kevés da-, do- (6), pa-, po- (5) prefixummal rendelkező határozószó van, és csak néhány v-, vo- (3) prefixummal rendelkező határozószó található. Straipsniai / Articles 309 Lietuvių kalbos žargono suprieveiksmėję žodžių junginiai ir suaugtiniai prieveiksmiai bei jų adaptacinės ypatybės Az összetett határozószók között sok vulgarizmus található (21; 48,8 %). Az összetett határozószók jelentős része szókapcsolatként is használható. Gauta 2020 m. rugsėjo 9 d. ROBERTAS KUDIRKA Vilniaus universiteto Kauno fakultetas Muitinės g. 8, LT-44280 Kaunas, Lietuva [email protected]