Terminai ir nebe terminai populiariojoje žiniasklaidoje

ASTA MITKEVIČIENĖ Litván Nyelvi Intézet ORCID id: orcid.org/0000-0001-5508-1555 Kutatási területek: terminológia, terminográfia. DOI: doi.org/10.35321/all84-05 SZAKKIFEJEZÉSEK ÉS MÁR NEM SZAKKIFEJEZÉSEK A POPULÁRIS MÉDIÁBAN Szakkifejezések és nem szakkifejezések a populáris médiában ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány a szakkifejezések használatát vizsgálja a populáris online médiában. A kutatás célja annak meghatározása volt, hogy az orvostudományban terminusként funkcionáló nyelvi egységeket milyen jelentésben – speciális (terminológiai) vagy terminologizálódását vesztett jelentésben – használják az online médiában, valamint e terminusok egyéb szemantikai változásainak azonosítása. A kutatás tárgya az allergia terminus és a vele alkotott összetett terminusok, fő forrása pedig a DELFI.lt korpusza. A tanulmány feltárja a terminológia dinamikáját. KULCSSZAVAK: terminus, determinizálódás, szemantika, variálódás, korpusz. ANNOTÁCIÓ A tanulmány a terminusok használatát tárgyalja a népszerű online médiában. A kutatás célja annak meghatározása volt, hogy az orvostudományban terminusként funkcionáló nyelvi egységeket milyen jelentésben – speciális (terminológiai) vagy determinizálódott jelentésben – használják az online médiában, valamint e terminusok egyéb szemantikai változásainak azonosítása. A kutatás tárgya az alergija „allergia” terminus és a vele alkotott összetett terminusok, fő forrása pedig a DELFI.lt korpusz. A tanulmány feltárja a terminusok dinamikáját. KULCSSZAVAK: terminus, determinizálódás, szemantika, variálódás, korpusz. 98 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Terminai ir nebe terminai populiariojoje žiniasklaidoje BEVEZETÉS A terminusok nemcsak a tudományos és szakmai diskurzus alapját képezik, hanem az általános szókincset is kiegészítik. Aligha akadna bárki, aki vitatná, hogy „a terminusok egy bizonyos része mindenhová eljut, ahol nyelvet használnak, a nyelv valamennyi használati változatába” (Keinys 2005: 226). Szemléltető példákért nem kell sokáig keresgélni – a COVID-19-pandémia kitörése óta az epidemiológia vagy más orvostudományi területek, a statisztika stb. terminusai nap mint nap eljutnak a széles nyilvánossághoz. A rendkívüli eseményeket és helyzeteket tágabb értelemben a determinologizáció egyik extralingvisztikai okának tekintik. Ez egyúttal arra is ösztönzi a terminológusokat, hogy figyelmüket a terminológia és a nem szaknyelv kapcsolatára, a terminusoknak a lexikai rendszerben elfoglalt helyére és helyzetére, valamint a determinologizációra¹ irányítsák. A litván terminológiában ezek a kérdések kevés figyelmet kaptak – Kazimieras Gaivenis (2014 [1997]: 242) röviden jellemezte a determinologizációt, Kazimieras Župerka (2000) a nyelvészeti terminusok publicisztikai használatát vizsgálta, Jurgita Mikelionienė és Aušra Berkmanienė (2018) az aparatas terminus determinologizációját elemezte, Asta Mitkevičienė (2020) pedig a kétszavas terminusok internetes médiában való használatának sajátosságait vizsgálta. A terminusként használatos szavak és állandósult szókapcsolatok kiválasztása és bemutatása a lexikográfia számára is aktuális kérdés (Žilinskienė 1997, 2000; Naktinienė 2002 és mások). Az általános nyelvi szótárakban, például a DŽ-ben, K. Gaivenis szerint „a terminológiai jelentések meghatározásai egyáltalán nem jelennek meg, csak a terminológiában használt szavak lexikai jelentéseinek magyarázatai szerepelnek, és használati területeik vannak megadva” (Gaivenis 2002: 14). A terminológus ezzel indokolja azt a gondolatot, hogy a DŽ olyan szavakat tartalmaz, amelyek terminusfunkciót töltenek be, nem pedig magukat a terminusokat. Ezt az álláspontot követi ez a tanulmány is. Érdekes, hogy egy másik – a terminológia helyett a lexikográfia – perspektívájából azt állítják, hogy például a botanika területének szavait a magyarázó szótárakban hagyományosan terminusként határozzák meg (Gaidienė, Liutkevičienė 2020: 94)². Ez a tanulmány a terminusok használatát tárgyalja a népszerű internetes médiában. Célja annak feltárása, hogy az orvostudományban terminusként funkcionáló nyelvi egységeket milyen jelentésben – speciális vagy determinologizált jelentésben – használják benne, valamint e terminusok egyéb szemantikai változásainak megállapítása. Elméleti megállapítások. Jól ismert, hogy a média elősegíti bizonyos terminusok népszerűsítését. Más kérdés, hogy a terminusokat benne nem feltétlenül ugyanabban a ¹ Például az idei nemzetközi VAKKI-szimpóziumon Mojca Žagar Karer szlovén terminológus előadást tartott a terminologizálódásról és a COVID-19-pandémiáról. ² „A litván nyelv értelmező szótáraiban általában hagyományos definíciókat használnak, azaz a szó jelentésének meghatározásakor a tudományos kategorizálás (tudományos nomenklatúra) elemeire támaszkodnak“ (Gaidienė, Liutkevičienė 2017: 7, lásd még az ott hivatkozott szakirodalmat). Straipsniai / Articles 99 ASTA MITKEVIČIENĖ szakterületi jelentés, akárcsak az adott terület szakemberei esetében (itt egyelőre eltekintünk a stilisztikai, átvitt használattól). Feltehető a kérdés: ha a jelentés megváltozik, továbbra is terminusoknak tekinthetjük-e ezeket a nyelvi egységeket? Erre az összetett kérdésre nincs egyetlen válasz, az a szó és a terminus viszonyára vonatkozó elméleti megközelítéstől függ – a szavak és a terminusok továbbra is a terminológia alapvető és megvitatandó dichotómiáját alkotják, amely központi helyet foglal el az elméleti vitákban és nézeteltérésekben (Myking 2007: 84). Ebben a tanulmányban a terminusok funkcionális-kommunikációs megközelítését követjük. Noha a terminusok elsődleges és természetes közege a szakemberek szakterületi diskurzusa (amely egyébként korántsem homogén), abból a gondolatból indulunk ki, hogy „a terminus nem válik szóvá egy elképzelt falon túl” (Gambier 1991, idézi Delavigne 2017: 43). A terminológiai szakirodalom szerint a terminusok a nem tudományos diskurzusban megváltoznak: használati területük kitágul, pontosságuk, meghatározottságuk és egyértelműségük csökken vagy megszűnik, jelentésük kiszélesedik, megváltoznak a terminusok rendszerszerű kapcsolatai, extenziója és intenziója, új kollokációk, asszociációk, konnotációk és egyéni jelentések jelennek meg, végül pedig rendszerszerű átvitt jelentés alakul ki (Meyer 2000; Meyer ir kt. 2000; Суперанская ir kt. 2003; Žagar 2005; Halskov 2005; Dury 2008; Шмелева 2010; Багиян 2014; Renouf 2017; Nová 2018 és mások). Ingrid Meyer és Kristen Mackintosh (2000) nemcsak szemantikai és pragmatikai, hanem grammatikai változásokat is felismernek, amikor a terminusokat nem szakemberek kezdik használni. Itt azt említettük, mi történhet a terminussal a tudományos diskurzus határain kívül, de természetesen nem szükségszerű, hogy minden változás bekövetkezzen; például a rendszerszerű átvitt jelentés ritkán jelenik meg, és csak akkor, ha – amint K. Gaivenis állítja – a terminusok széles körben elterjedtek és a terület szakemberei számára is jól ismertek (Gaivenis 2014 [1997]: 242). K. Župerka, aki a nyelvészeti terminusok használatát vizsgálta, empirikus adatokkal támasztotta alá azt a feltevést, hogy a litván publicisztikában a terminusokat különféleképpen használják: „[i] pontos terminológiai jelentésükben, valamint egyszerű szavakként vagy a nyelvi expresszivitás eszközeiként” (Župerka 2000: 181). Két funkcionális-szemantikai csoportot különített el a terminusok publicisztikai használatában: a terminus funkcióját betöltőket (amelyeket nemcsak pontos terminológiai, hanem hozzávetőleges vagy pontatlan jelentésben is használnak) és a determinologizált terminusokat (amelyeket rendszerszerű vagy egyéni átvitt jelentésben használnak) (ugyanott: 177). Figyelemre méltó, hogy a publicisztikai stílusban gyakran a terminusok alapján hoznak létre metaforákat (Bitinienė 2007: 37). Amint azt már írtuk (Mitkevičienė 2020), a terminológiai determinologizációt különbözőképpen értelmezik – tágabb és szűkebb értelemben. Viktoras Tatarinovas összegzése szerint a determinologizációt háromféleképpen elemzik: 1) a terminus bekerüléseként a köznyelvbe saját valódi jelentésében, 2) a terminus metaforizációjaként, 3) a terminológiai jelentés „felhalmozódásaként”, amelyet a köznyelv szemantikája vesz körül (Татаринов 2006: 47). A determinologizáció olyan folyamatként is értelmezhető, amelynek során a terminusok vándorolnak 100 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Terminali ir nebe terminai populiariojoje žiniasklaidoje a szaknyelvből a mindennapi nyelvbe, és e folyamat eredményeként a terminusok használata nem szaknyelvi kontextusban (lásd Humbert-Droz és mtsai 2019, valamint az ott hivatkozott szakirodalmat). A determinizologizáció fogalmának eltérései ellenére a terminológiában általában a nem szaknyelvben használt terminusok szemantikai változásainak két típusát különítik el: 1) a terminológiai jelentés lényege megmarad, ugyanazt a fogalmat jelölik, mint az adott szakterületen, de ezt a fogalmat a szakterület szakértőjénél felszínesebben értelmezik, és konnotációk is megjelenhetnek; 2) már nem ugyanazt a fogalmat jelölik, a szó más (átvitt) jelentésben használatos, vagy idiómák részévé válik. Az első típust despecializációnak, egyszerűsítésnek, részleges determinizologizációnak stb. is nevezik, a másodikat pedig determinizologizációnak (ekkor a terminus szűkebb értelemben használatos, sensu stricto, Župerka 2000 szerint). Az egyértelműség és pontosság érdekében, valamint K. Gaivenis és K. Župerka munkásságának irányát folytatva e tanulmányban a továbbiakban a determinizologizacijos terminust csak szűkebb értelemben használjuk. A kutatás tárgya, forrásai és módszerei. Az orvostudományt azon területek egyikének tekintik (a számítástechnikához, a közgazdaságtanhoz, az ökológiához, a sporthoz és más területekhez hasonlóan), amelyek terminusait a társadalom leggyakrabban átveszi. E tanulmány tárgya a közhasználatba már régóta bekerült alergija terminus és a vele alkotott összetett terminusok. Ez a terminus a nem orvosi területek szakemberei számára is jól ismert. Ezt már önmagában az a tény is mutatja, hogy átvitt értelemben is használatos. Másfelől ez a szó terminusként került be a litván nyelvbe, ezért nem kétséges terminológiai eredete és használatának iránya (szaknyelvi használat → közhasználat). Ez azért fontos, mert a terminologizációval létrehozott terminusokat a nem szakemberek némileg másképp értelmezhetik, mint az „eredendő” terminusokat. A kutatáshoz a nyilvánosan hozzáférhető DELFI.lt korpuszt választottuk, amely 70 millió szóból áll. A korpusz az ugyanilyen nevű internetes weboldalon 2014–2016-ban közzétett szövegekből áll. Ezeket a szövegeket 12 különböző témájú, szakmai és szórakoztató rovatba sorolták: DELFI Veidai, Projektai, DELFI Mokslas, DELFI Auto, Sportas, DELFI Gyvenimas, DELFI Žmonės, DELFI Pilietis, Verslas, DELFI FIT, DELFI Žinios és Neidentifikuota kategorija (a korpuszról részletesebben lásd LKKŽ 2019: 14–15). Ez a korpusz azért bizonyult alkalmasnak a kutatás elvégzésére, mert egyrészt mindössze néhány évvel korábbi nyelvállapotot tükröz, másrészt egy népszerű hírportálon közzétett szövegekből áll, amelyek célközönsége széles. Az Alergija ebben a korpuszban 1 047 alkalommal fordul elő (az azonos konkordanciasorokat kizártuk). A média és a szakirodalom eredményeinek összehasonlítása érdekében az allergia témájára más korpuszokban is rákerestek – a Litván tudományos nyelv korpuszában, a CoraLIT-ben (9 millió szó, 1999–2009 között keletkezett szövegek), valamint a Dabartinės lietuvių kalbos tekstyno (DLKT) nem szépirodalmi részében (21 millió szó, Straipsniai / Articles 101 ASTA MITKEVIČIENĖ 1992–2011 között keletkezett szövegek). Felhasználták továbbá a felhasználók számára hozzáférhető internetes szövegkorpuszt, a Sketch Engine ³ által biztosított Lithuanian Web 2014 (ltTenTen14) korpuszt, amelyet internetes szövegekből állítottak össze a SpiderLing pókhálós keresésével 2014 áprilisában. Ez utóbbi korpusz terjedelme meghaladja a 778 millió szót (lásd alább). A kutatás módszerei: analitikai, összehasonlító és leíró módszer. A hagyományos korpuszelemzési módszereket alkalmazták: elemzik az alergij* konkordanciáját, az informatív kontextusokat (angolul: knowledge-rich contexts), valamint a kollokációkat. A DELFI.lt szövegkorpuszának adatait összevetik az allergológiai szakirodalom és a strukturált terminológiai erőforrások adataival (lásd alább). LEXIKOGRÁFIAI ÉS TERMINOLÓGIAI ADATOK A lietuvišku alergija szónak megfelelő német terminust a görög allos „más” és az ergon⁴ „reakció” szavakból 1906-ban Clemens von Pirquet gyermekorvos alkotta meg (Dubakienė 2019: 16). Az alergija szó már bekerült az 1936-os idegenszavak szótárába („a szervezet ismételt injekcióra vagy fertőzésre adott megváltozott reakciója”). Ez a nemzetközi szó nem került be a Lietuvių kalbos žodynas szótárba, azonban megtalálható a szótár cédulaanyagában – az alap- és a kiegészítő gyűjteményben –, és kizárólag orvosi, illetve állatorvosi jelentésben (lásd: http://1kiis.lki.lt/). Az 1. táblázatból látható, hogyan értelmezik az alergija szót három litván nyelvi szótárban. Két lényeges különbség van: a TŽŽ 2013 és a BŽ átvitt jelentést is közöl, a TŽŽ 2013 pedig az orvosi terület két, egymással összefüggő jelentését adja meg. Ugyanezt a két speciális jelentést az 1986-tól kezdődő korábbi idegenszavak-szótárak is rögzítik, 2001-től pedig megjelenik egy harmadik – átvitt – jelentés is. Az DŽ az alergija szót először 1993-ban (a harmadik kiadásban) vette fel. Az immunológiai és allergológiai terminusok értelmező szótárában (2012) az Alergija: priežastys, simptomai, gydymas című, a nagyközönségnek szánt könyvben az allergia fogalmát egyszerűbben magyarázzák, figyelembe véve a címzettek (nem szakemberek) orvosi ismereteinek szintjét – „a szervezet immunrendszerének a környezetben található szokásos anyagokra adott megváltozott, torzult reakciója”. ³ Online hozzáférés: https://www.sketchengine.eu/. ⁴ ergeia TŽŽ 2013. 102 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Terminológiai és nem terminológiai elemek a populáris médiában anyagokat“ (Dubakienė 20019: 19). Az utóbbi meghatározást és a (nem terminus) szó magyarázatát a litván nyelv szótáraiban összevetve (lásd az 1. táblázatot) látható, hogy az utóbbiakban a szót elvontabban magyarázzák – nem fejezik ki az orvosi fogalom olyan jegyeit, mint a reakció és az immunrendszer. Felvethető az a hipotézis, hogy éppen ezek a jegyek – különösen az utolsó – lehetnek jelentősek annak meghatározásában, hogy az alergija a médiában kizárólag pontos terminológiai jelentésben használatos-e. 1. TÁBLÁZAT. Alergija értelmezései a litván nyelv értelmező szótáraiban DŽ TŽŽ 2013 BŽ med. az irritáló anyagokkal szembeni fokozott érzékenység. 1) a szervezet allergénnel szembeni megváltozott (fokozott, csökkent vagy megszűnt) érzékenységének állapota, 2) a szervezet allergénnel szembeni fokozott érzékenysége, 3) [átvitt értelemben] intolerancia, ellenséges viszonyulás. 1) a szervezet olyan állapota, amikor fokozottan érzékeny bizonyos anyagokra (allergénekre), 2) intolerancia, ingerlékenység, ellenségesség. DETERMINOLOGIZÁCIÓ A DELFI.lt korpuszban az esetek mintegy 3%-ában az allergia szó metaforikusan – teljesen terminologizálatlanul – szerepel. Az ilyen használat konkordanciasorai pedig többnyire (79%-ban) a hírek rovatából származnak, például: Ez a társadalom jelentős részének a Haza Szövetsége–Litván Kereszténydemokraták iránti nagyfokú allergiájáról tanúskodik. [Hírek] Igaz, a „folyamatos jelenlét” kifejezés láthatóan még néhány NATO-vezetőben is allergiát vált ki, ezért szinonimákat keresnek rá, például a „hosszú távú” kifejezést. [Hírek] A nyelvtani szerkezet alapján a allergia determinologizálódott szóval alkotott szókapcsolatok nem különböznek azoktól az összetett terminusoktól, amelyekben az allergia az allergén alapján van megnevezve (lásd alább), vö.: allergia az ünnepekre, allergia a szovjet korszakra, valamint allergia a virágporra, allergia a diófélékre és mások. A determinologizálódott allergia szót ugyanazokkal az igékkel használják, mint a megfelelő terminust, például: allergiát kiváltani, allergiát érezni, allergia alakul ki, allergia lép fel és mások. A kapott konkordancia elemzése alapján úgy tűnhet, hogy csak az egy szóból álló allergia terminus determinologizálódik, a vele alkotott összetett terminusok azonban nem. Másfelől egy olyan korpuszbeli szókapcsolat, mint az allergia macskákra, kontextus nélkül Straipsniai / Articles 103 ASTA MITKEVIČIENĖ értelmezhető egyenetlenül – egyfelől egy allergiatípus megnevezéseként, másfelől metaforikus kifejezésként. Valószínűbb azonban, hogy ez utóbbi esetben a terminologizálódás megszűnése csak a szókapcsolat fő tagjára allergija lenne jellemző, nem pedig az egész szókapcsolatra. A korpuszban talált alergija kraujui szókapcsolatban mindkét szó átvitt értelemben szerepel, maga a szókapcsolat azonban nem terminologizálódott – ilyen terminus nem létezik. Össze lehet hasonlítani az alergija használatára vonatkozó adatokat a Lithuanian Web 2014 (ltTenTen14) internetes korpuszban is, ahol ennek a lemmának, az alergija-nak több mint 18 000 előfordulása van. A Sketch Engine ebben a korpuszban lehetővé teszi a szó konkordanciájának webhelyek szerinti elemzését. Amint az 1. ábrából látható, az alergija előfordulásainak többségét egészségügyi témájú szakosodott webhelyeken találták. Ez az eredmény várható is volt. Amint azonban látható, az első tízben a lrytas.lt és a delfi.lt is helyet kapott. Valószínű, hogy ezeken az alergija szót terminologizálódott jelentésben is használják. Ez a konkordanciasorok véletlenszerű mintájának áttekintésekor beigazolódott⁵. Amint az 1. ábrából látható, az alergija legtöbbször a SVEIKASŽMOGUS.lt ismeretterjesztő webhelyen fordult elő. A korpuszban a keresést csak e webhely adataira korlátozva, majd mind az 1307 konkordanciasort áttekintve megállapították, hogy az alergija ezen egészségügyi témájú webhelyen kizárólag közvetlen – terminológiai – jelentésben használatos. Vagyis orvosi vagy egészségügyi témájú írásokban nem jellemző, hogy az orvosi terminust átvitt értelemben használják. 1. ÁBRA. Alergij* gyakorisága a Lithuanian Web 2014 (ltTenTen14) korpuszban webhelyek szerint Érdemes egy pillantást vetni arra is, hogyan használják az alergija szót a tudományos nyelvben. A litván tudományos nyelv CorALit korpuszában az alergija lemma gyakorisága mindössze 16, és minden használati ⁵ Egyébként érdemes megjegyezni, hogy az elemzett szó tulajdonnév is lehet, például az „Alergija” nevű humorista csoport neve, ezért a statisztikai adatokat némi óvatossággal kell értékelni. Mindazonáltal úgy vélhető, hogy az összképet nem változtatják meg jelentősen, mivel összesen nagy kezdőbetűvel, beleértve a mondatok kezdetét is, az alergija szó több mint 1 500 alkalommal fordult elő (több mint 18 000-ből). 104 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Terminai ir nebe terminai populiariojoje žiniasklaidoje a biomedicina területéhez tartozó szövegekből származó esetek. Minden konkordanciasorban orvosi terminusként fordul elő, leggyakrabban egyszavasan, ritkábban összetett terminusok alkotóelemeként (pl. alergija karvės pienui). A DLKT szépirodalmon kívüli irodalmi részében 105, az alergija lemma használatára vonatkozó esetet találtak (35 forrásban, az 1994–2008 közötti időszakot lefedve). Az egyes konkordanciasorok áttekintése után megállapították, hogy közülük 7-ben (azaz mintegy 6,7%-ban) az alergija szó átvitt értelemben (teljesen terminologizálódásmentesen) szerepel, pl. alergija kitybei és mások. A terminologizálódásmentes használat forráscímeiből látható, hogy ezek nem az orvostudomány és az egészségtudományok, hanem a társadalom- és bölcsészettudományok területéhez tartoznak. E 7, egyértelműen terminologizálódásmentes használati esetet nem számítva további 4 konkordanciasorban nem sikerült pontosan meghatározni a szó jelentését (még a kontextus maximális kibővítése után sem), és ezek a problémás esetek társadalmi témájú szövegekből származnak. EGYÉB SZEMANTIKAI VÁLTOZÁSOK Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a DELFI.lt szövegkorpusza nem homogén – a benne szereplő szövegekben allergológus szakember beszédét mesélhetik el vagy idézhetik, tudományos vagy ismeretterjesztő szövegekből, egészségügyi intézmények sajtóközleményeiből és hasonló forrásokból származó információkat közölhetnek, de a konkordanciasorok alapján ezt nem mindig lehet pontosan megállapítani. Ugyancsak többnyire nehéz elkülöníteni, hogy mikor adják vissza egy egészségügyi területen dolgozó szakember (orvos, gyógyszerész stb.) beszédét, és mikor annak idézete szerepel; az idézett beszédből gyakran az sem derül ki, hogy ki az interjúalany – allergológus vagy fogorvos, orvos vagy a szépségipar képviselője stb. –, hol találhatók magának az újságírónak az értelmezései, és milyen közönségnek szól a szöveg, például: Ennek alapján a vendéglátóhelyek kötelesek feltüntetni az ételekben található, allergiát vagy ételintoleranciát kiváltó anyagokat, de az információ közlésének módja miatt [...]. [Gyvenimas] Ezért ebben a munkában eltekintettünk attól, hogy a konkordanciasorokat a terminológia hagyományos oppozíciója – a szakemberek vs. nem szakemberek nyelve – alapján osszuk fel; a vizsgált anyagot a populáris média diskurzusának részeként elemezzük, és a címzettre orientálunk: milyen jelentésben jut el a allergia terminus a nem szakértő közönséghez. A terminus jelentésének meghatározását informatív kontextusok segítik. Az Alergijos fogalmát a média magyarázza, és nem egységesen magyarázza. Vannak a tudományos definíciókhoz közel álló szakszerű magyarázatok (a), valamint szemléletesebb, játékosabb magyarázatok is, amelyekben analógiákat alkalmaznak (b): Straipsniai / Articles 105 ASTA MITKEVIČIENĖ (a) Az allergia olyan zavart immunválasz, nem megfelelő reakció bizonyos antigénekre, amelyek [...]. [Mokslas] Az allergiát az emberi immunrendszer idegen anyagokra – allergénekre – adott torzult válasza okozza. [Gyvenimas] (b) Egyszerűen fogalmazva az allergia immunrendszerünk megbolondulása [...]. [Mokslas] Az allergia is egyfajta mérgezés, mivel ily módon nyilvánul meg a szervezet elutasító reakciója [...]. [Nenurodyta] Az (a) csoport kontextusaiból látható, hogy az allergiát meglehetősen hasonlóan magyarázzák, mint az allergiáról szóló, ismeretterjesztő tudományos könyvben (lásd korábban), továbbá ezekben a fogalom több jellemzője is megjelenik (a következő szavakkal kifejezve: válasz, immunis, immunitási), mint e szó általános szótárakban található magyarázatában. Az ilyen kontextusokban az allergia terminológiai jelentésben használatos. Másfelől az expresszív magyarázat (b) még nem jelenti azt, hogy a terminust megváltozott jelentésben használják – az első b példából látható, hogy a magyarázatban a „immunrendszer” fogalmi jegye kerül előtérbe. Az informatív kontextusokból hozzávetőleges képet alkothatunk a terminusok közötti kapcsolatokról is. Noha a kutatók az allergiát nem betegségnek, hanem állapotnak tekintik (lásd Dubakienė 2019: 98), a vizsgált korpuszban az allergia és a betegség szavakat mind ekvonimaként, mind hiponimaként és hiperonimaként használták, vö.: Azt mondják, hogy bizonyos betegségek vagy allergiák nem előzhetők meg – mindez örökletes. [Gyvenimas] „A diszbiózis számos más betegség – ételallergia, Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás, cukorbetegség és más immunbetegségek – esetén is kialakulhat” – magyarázta a szakember. [Gyvenimas] Az allergológiában a 2001-ben elfogadott, az allergiás betegségek új nómenklatúrája szerint az élelmiszerekkel szembeni fokozott érzékenységet élelmiszer-allergiára és fokozott, nem allergiás élelmiszer-érzékenységre osztják (Dubakienė 2011: 9); ez utóbbinak az 1995-ös nómenklatúrában az élelmiszer-intolerancia felel meg (lásd Rudzevičienė 2015: 7). A korpuszban az alergija és a jautrumas, illetve a netoleravimas, amelyet egyébként nem használnak, valamint a velük alkotott összetett terminusok leggyakrabban ekvonimákként kapcsolódnak egymáshoz. Néhány sorban azonban az alergija magasabb hierarchiaszintű terminusként szerepel, például: Jautrumas pieno produktams – viena plačiausiai paplitusių alergijos rūšių. [Gyvenimas] 106 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Terminai ir nebe terminai populiariojoje žiniasklaidoje Továbbá – élelmiszer-, különösen gluténintolerancia esetén. Annak jelei, hogy ez az allergia lesújt önre, az állandó fejfájás, a fáradtság, az emésztési problémák, valamint a túl nagy vagy túl kis testsúly. [Gyvenimas] A médiában az allergia legközelebbi kontextusa (a szókapcsolat szintjére korlátozva) nemcsak semleges, hanem negatív is, más szóval negatív konnotáció figyelhető meg. Például a DELFI.lt korpuszában az allergia olyan igékkel fordul elő, mint: meglepte, lesben áll, kínoz, gyötör; szenved (tőle), megszabadulni (tőle), megszabadulni; küzdeni (vele), a küzdelem (vele / ellene) főnévvel és másokkal, például: A virágpor-allergia ősszel is meglepheti az embert. [Gyvenimas] Azoknak, akiket az allergia kínoz, miközben élvezik ezeket, savanyú tejtermékekkel kell leöblíteniük: kefirrel, joghurttal, aludttejjel [...]. [Gyvenimas] Az allergia elleni küzdelemben minden eszköz igazolható. [Gyvenimas]⁶ A fogalmi metaforák kutatásai azt mutatják, hogy az egészségügyi témákról szóló médiatudósításokban megfigyelhető a BETEGSÉG KÜZDELEM és a BETEGSÉG ELLENSÉG metaforikus modellek alkalmazására való hajlam (Kvašytė ir kt. 2013: 115)⁷, ezt az allergia használata is megerősíti, noha az allergia, amint említettük, nem betegség. A negatív értékelést olyan egyedi szókapcsolatok is kifejezik, mint a szörnyű allergia, átkozott allergia, az allergiaszezon terhe és mások. ÖSSZETETT (NEM)TERMINUSOK Külön tárgyalandók azok a szókapcsolatok, amelyek fő alkotóeleme az allergia. Egy részük fajfogalmi terminus, másik részük azonban – amint az az előző alfejezet példáiból látható – nem az. A DELFI.lt korpuszban az attribútív szókapcsolatok nagy részében az allergiát az allergének alapján nevezik meg. Az allergia megnevezése allergének alapján. Az allergológiában az allergéneket – az allergiás reakciót kiváltó antigéneket – természetük szerint két csoportra osztják: fertőzőkre (lásd a 2. ábrát) és nem fertőzőkre (Dubakienė 2011: 18). A vizsgált anyag alapján kijelenthető, hogy a média figyelmének középpontjába a nem fertőző allergének által kiváltott allergiás reakciók kerültek. ⁶ Ebben a példában nyelvi játék figyelhető meg (vö. A háborúban minden eszköz igazolható). ⁷ A konceptuális metaforákat széles körben alkalmazzák a HIV-ről / AIDS-ről szóló online sajtóközleményekben is, amelyek célja a társadalom tájékoztatása (Arcimavičienė 2005). Straipsniai / Articles 107 ASTA MITKEVIČIENĖ 2. ÁBRA. A nem fertőző allergének osztályozása Rūta Dubakienė (2011: 19) szerint A 2. táblázatban a DELFI.lt korpuszában talált, allergija főtaggal alkotott jelzős szerkezetek szerepelnek, amelyek az allergiát az allergének vagy az allergénforrások alapján nevezik meg. A táblázatban nem minden ilyen típusú talált szerkezet szerepel, hanem csak azok, amelyek terminusnak tekinthetők, valamint ezek szinonimái és változatai. Annak megállapítására, hogy a talált szerkezet allergológiai terminus-e, a SNOMED CT (angolul: Systematized Nomenclature of Medicine–Clinical Terms) orvosi osztályozási és nómenklatúrarendszerét⁸ használtuk. Ezt a rendszert „a klinikai egészségügyi ellátás terminusainak világon legátfogóbb többnyelvű adatbázisaként” határozzák meg (Pagrindai 2019: 6). Annak fő oka, hogy éppen ezt a rendszert választottuk, az, hogy litván részében 8 A TLK-10-AM egészségügyi intézmények által használt szisztematikus betegségjegyzékében mindössze 13 diagnózis megnevezésének főtagja az allergija (például: nem meghatározott allergia, a személynél korábban fennállt allergia kábítószerekre, gyógyszerekre és biológiai anyagokra, a személynél korábban fennállt penicillinallergia és mások). 108 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Terminali ir nebe terminai populiariojoje žiniasklaidoje „mintegy 48 ezer fogalmat fordítottak le”, és ezek között szerepelt az „Allergia és gyógyszerérzékenység” fogalomcsoport is (uo.: 68, 69)⁹. A immunológiai és allergológiai terminusok értelmező szótárába csak az gyógyszerallergia terminust vették fel (de vö. gyógyszer okozta allergia AIATŽ 65), ezt azonban nem tekintik az allergia fajfogalmának, vö. a meghatározással: „[o]r szempontból a gyógyszerre adott kedvezőtlen immunrendszeri reakció. Δ az allergiához hasonlóan nyilvánul meg: bőrreakciók, anafilaxia, légzőrendszeri zavarok, láz és allergia.” Az gyógyszerallergia terminust a klinikai allergológia tankönyve így határozza meg: „[a] gyógyszerek által, allergénként hatva kiváltott allergiás reakciók” (Dubakienė 2011: 290). A 2001. évi allergiásbetegség-nómenklatúra szerint a gyógyszer-túlérzékenység gyógyszerallergiára és nem allergiás fokozott gyógyszerérzékenységre oszlik (lásd Dubakienė 2011: 8–9), ezért az gyógyszerallergia és a fokozott nem allergiás gyógyszerérzékenység terminusok ekvonimáknak tekintendők. A SNOMED CT nomenklatúrájában, amint a példákból látható, az e tanulmány szempontjából releváns valamennyi terminus kifejezése azonos mintát követ: kapcsolódó főnévi részes esettel (allergia + Ndat.), amelynek esetenként főnévi birtokos esetben kifejezett függő tagjai vannak. A DELFI.lt korpuszában az allergiák allergének szerinti megnevezése változatosabb, azonban éppen a főnévi részes esetű kapcsolatok dominálnak. Ez a szerkezeti modell a SVEIKASŽMOGUS.lt korpuszában is uralkodó, amelynek adatai a 2. táblázat második oszlopában szerepelnek a szélesebb körű kép bemutatása érdekében. Nyilvánvaló, hogy a SVEIKASŽMOGUS.lt korpuszában szintén van variálódás, bár nem ilyen mértékű. Amint a táblázatból látható, a populáris médiában a DELFI.lt korpusza alapján a legtöbb szinonim kapcsolatot az ételallergia, a pollenallergia és a háziporatka-allergia megnevezésére használják – e három fogalom megnevezése dominál benne. Az allergológiai szakirodalomban terminusként határozzák meg az alergija maistui (Rudzевičienė 2015) és a maisto alergija (Dubakienė 2011: 312; 2019: 185) szókapcsolatokat, e terület szövegeiben pedig szinonim használat figyelhető meg. A vizsgált korpuszban a maistinė alergija szókapcsolat is előfordul, amely grammatikai szerkezetét tekintve tipikus terminus, akárcsak a főnévi genitivusszal alkotott jelzős szókapcsolat (maisto alergija). Egy másik szinonima az alergija maisto produktams (vö. a korpuszban és a SNOMED CT-ben szereplő alergija pieno produktams). A DELFI.lt korpuszában a pollenallergiát rendkívül változatosan nevezik meg – nemcsak a főnév dativusával és genitivusával alkotott kétszavas szókapcsolatokkal, hanem kevésbé terminologikus, háromszavas, melléknévi igenevet tartalmazó szerkezetekkel is – ([Ngen + Px] + alergija). E kifejezésekkel a SVEIKASŽMOGUS.lt által meg nem nevezett fogalomról beszélnek. ⁹ Amint az alábbiakban látható lesz, mégsem minden, a cikk témája szempontjából releváns terminusnak van magyar megfelelője. Straipsniai / Articles 109 ASTA MITKEVIČIENĖ A háziporatkák elnevezése a különböző tudományos forrásokban nem egységes. Ez részben az háziporatka-allergia terminus médiában való változatosságát is meghatározhatta. A 2018-ban megrendezett tudományos terminológiai szemináriumon R. Dubakienė allergológus megemlítette, hogy e fogalom megnevezése továbbra is kérdéseket vet fel (ő maga legújabb munkáiban a háziporatkák kifejezést használja). Bár „[B] a háziporatkák mellett az allergológiában fontos szerepet töltenek be az úgynevezett raktári atkák is” (Dubakienė 2011: 45), a médiában – amennyire az elemzett DELFI.lt-korpusz szókapcsolataiból megállapítható – az atkák okozta allergia a háziporatka-allergia szinonimájaként használatos. A házipor-allergia és a háziporatka-allergia viszonyáról nehéz dönteni – bár a SNOMED CT megkülönbözteti e fogalmakat, ez nem jelenti azt, hogy a médiában is elkülönítik őket. 2 TÁBLÁZAT. Allergia allergének szerint DELFI.lt-korpusz ltTenTen14 korpuszrész (SVEIKASZMOGUS.lt) SNOMED CT ételallergia 33¹⁰; táplálékallergia 22; táplálékallergia 3; élelmiszer-allergia 1 ételallergia 44; táplálékallergia 25; táplálékallergia 1; élelmiszer-allergia 4; élelmiszer-allergének okozta allergia 1; étel által kiváltott allergia 1 tejallergia tejallergia 2; tejtermék-allergia 1 tejallergia 3; tejtermék-allergia 1 tejtermék-allergia tehéntej-allergia 2 tehéntej-allergia 5; tehéntejfehérje-allergia 1 vö. [neišversta] allergy to cow’s milk protein¹¹ tenger gyümölcsei-allergia 1 – tenger gyümölcsei-allergia halallergia 2; halallergia 1 halallergia 3; hal- és haltermék-allergia 1 halallergia ¹⁰ A szám a gyakoriságot jelöli. A táblázatban vastagabb vonalak választják el a példacsoportokat az allergének osztályozása alapján (2. ábra). ¹¹Vö. „[A] tehéntej-allergia az ételallergia klasszikus példája [...]. Nyilván azért, mert az antitestek termelődését a tehéntej különböző fehérjéi és azok kombinációi váltják ki, a tehéntej-allergia mind gyors, mind lassú típusú allergiás reakciók formájában jelentkezik” (Dubakienė 2011: 321). 110 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Terminai ir nebe terminai populiariojoje žiniasklaidoje DELFI.lt tekstynas Az ItTenTen14 korpusz egy része (SVEIKASZMOGUS.lt) SNOMED CT rákfélékre való allergia 2 rákfélékre való allergia 3 –¹² dióallergia 5 dióallergia 3 dióallergia tojásallergia 3 tojásallergia 3 tojásallergia 1 tojásallergia földimogyoró-allergia 1 földimogyoró-allergia 2 földimogyoró-allergia búzaallergia 1 – búzaallergia pollenallergia 9 pollenallergia 4 pollen okozta allergia 4 pollen által kiváltott allergia 2 pollen által okozott allergia 1 pollenallergia 10 pollenallergia 2 pollenallergia háziporatka-allergia 2 háziporatka-allergia 2 háziporatkák okozta allergia 1 háziporatka-allergia 1 poratka-allergia 5 poratka-allergia 2 poratka-allergia 2 háziporatka-allergia 3 háziporatka-allergia 1 poratka-allergia 2 háziporatka-allergia allergia a háziporra 1 allergia a háziporra 1 allergia a háziporra tollallergia 1 pehely- és tollallergia 1 toll- és pehelyallergia 1 – allergia tollakra allergia penészre – allergia penészgombákra ¹² A SNOMED CT a tenger gyümölcseire való allergiát különbözteti meg, az alacsonyabb szintű fogalmak pedig a halallergia és a kagylóallergia. Ez utóbbi fogalom magában foglalja a osztrigára, a homárra stb. való allergiát, vagyis mind a puhatestűekre, mind a rákfélékre való allergiát. Valószínűleg az allergy to shellfish kifejezés pontatlan magyar megfelelőjét választották (vö. IATE shellfish – vízi gerinctelenek). Straipsniai / Articles 111 ASTA MITKEVIČIENĖ DELFI.lt tekstynas ItTenTen14 tekstyno dalis (SVEIKASZMOGUS.lt) SNOMED CT rovarallergia 1 rovarallergia 1 rovarok által kiváltott allergia 1 allergia rovarallergénre13 rovarcsípés-allergia 1 allergia rovarcsípésekre 2 allergia rovarcsípésre 1 [neišversta] rovarméreg-allergia14 méhekre való allergia 1 méhcsípésre való allergia 1 méhcsípésre való allergia 1 méhméreg-allergia gyógyszerallergia 1 gyógyszerallergia 4 gyógyszer okozta allergia 2 gyógyszerekkel szembeni allergia 1 gyógyszerallergia antibiotikum-allergia 1 - [neišversta] allergia antibiotikumra allergia vegyi anyagokra 1 allergia vegyi anyagokra 2 – vö. allergia egy anyagra15 latexallergia 1 latexallergia 7 latexallergia állatok okozta allergia 6 [vö. háziállatok okozta allergia 4] allergia állatokra 1 allergia állatra 1 vö. [lefordítatlan] allergia állati fehérjére; szin. állati allergia allergia állati szőrre 1 [vö. allergia macskaszőrre 1, allergia macska szőrére 1] allergia állati gyapjúra 1 állati szőrzet okozta allergia 1 állati szőrre való allergia macskaallergia 5 macskaszőr-allergia 1 - vö. allergia a macskák bőrrészecskéire, macskaallergia elleni vakcina kutyaallergia 4 - vö. allergia kutyák bőrrészecskéire, kutyák elleni allergia elleni vakcina 13 „A rovarallergének a következők: a csípő rovarok és a belélegezhető allergének csoportjába tartozó rovarok” (Dubakienė 2011: 55). 14 Vö. allergia rovarcsípésre ME 1, VPLŽ. 15 Vö. „a vegyi anyagokra való allergia egész életre megmarad” (Dubakienė 2019: 62). 112 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Terminai ir nebe terminai populiariojoje žiniasklaidoje Az allergének nem lehetnek fizikai tényezők (hideg, ultraibolya sugarak, hőség, nedvesség stb.) (Dubakienė 2019: 29). A DELFI.lt korpuszban olyan változó szókapcsolatokat találtak, amelyek függő tagjai a hideg és a nap szavak, vö.: a) hidegallergia, allergia a hidegre, pszeudo-hidegallergia; b) napallergia, valódi napallergia, allergia a napra, allergia a napsugarakra, allergia a napfényre. Az allergia a hidegre szókapcsolat a DLKT szépirodalmon kívüli részében is előfordult (az ellenjavallatok egyikét nevezik meg), forrása pedig 1998. A vizsgált anyag elemzésekor az elsődleges hipotézis az volt, hogy a hidegallergia, napallergia és változataik nem terminusok, hanem az allergia itt nem terminológiai jelentésben szerepel. Ennek okai az, hogy nem ismert pontosan, milyen fogalmat nevez meg az allergia terminus, és az allergia szóval hasonlóság alapján kapcsolódó fogalmakat is megneveznek. A további kutatás feltárta, hogy ez nem pontos. Az említett ltTenTen14 korpuszrészben szintén megtalálhatók az allergia a hidegre (20 előfordulás) és a hidegallergia (13) szókapcsolatok. Amint azt a Google keresési eredményei is mutatják, a hidegallergia / hidegre való allergia kifejezést orvosi vagy egészségügyi témájú weboldalakon is használják, például az allergomedica.lt, a vaistai.lt, az l sveikata.lt és más oldalakon, valamint magukkal az orvosokkal készült interjúkban is. Összehasonlítható továbbá a Lietuvos sveikatos mokslų universiteto publikációs adatbázisában nyilvántartott tanulmány címének a tudományos ismeretterjesztő kiadványban szereplő változata: „Csalánkiütés és hidegallergia” (2007). R. Dubakienė az allergológiai tankönyvben csak a hideg okozta csalánkiütésről ír, egy tudományos ismeretterjesztő könyvben azonban, a hideg okozta csalánkiütést tárgyalva, a hidegre való allergia kifejezést használja (Dubakienė 2019: 204). A kifejtettek alapján óvatosan arra lehet következtetni, hogy a hidegallergia / hidegre való allergia jelenleg a tudományos ismeretterjesztő és a nem tudományos diskurzus¹⁶ terminusa. E következtetés alátámasztására vagy megcáfolására a Sketch Engine lehetőségeit felhasználva automatikusan létrehoztak egy kis méretű (117 000 szavas) Alergijos tekstynas korpuszt az allergomedica.lt és a rutadubakiene.com weboldalak szövegeiből. A korpuszban végzett keresés azt mutatja, hogy a hidegallergia és a hidegre való allergia mindkét weboldalon használatos; vö. az informatív kontextusokat: A hidegallergia a (pszeudo)allergia egyik nem immunológiai formája. [allergomedica.lt] A hidegallergia az allergia egyik típusa, amely leggyakrabban télen kínozza a betegeket. [allergomedica.lt] Csak az ok, a csalánkiütéssel jelentkező hidegallergia megtalálása után gyógyítható meg. [rutadubakiene.com] ¹⁶ Vö. azzal az állítással, hogy „olyan terminus, mint a hidegallergia, nem létezik” a https:// naujienos.manodaktaras.lt/naujiena/ kodel-salcio-dilgelines-nereiketu-vadinti-alergija-salciui.216efa69-f1bf-11ea-a537-aa00003c90d0 címen. Straipsniai / Articles 113 ASTA MITKEVIČIENĖ Hasonló a helyzet más szókapcsolatokkal is – napallergia / allergia a napfényre. A SNOMED CT ontológiába a photosensitization caused by sun szinonimájaként felvették az allergy to sunlight terminust (litván megfelelő nélkül; a kiváltó tényező litvánul saulės šviesa). A fent említett kis Alergijos szövegtárban szintén megtalálhatók az allergia a napfényre és a napallergia szókapcsolatok. A metanyelvi megjegyzésekből kitűnik, hogy az allergia a napfényre nem pontos megnevezés, vö.: A tudósok még mindig vizsgálják az allergia a napfényre – pontosabban az úgynevezett fotodermatózisok – mechanizmusait. [allergomedica.lt] A napallergia „álallergia” – pszeudoallergia, amelynek kialakulásához nincs szükség allergén–antitest reakcióra. [rutadubakienė.com] Külön említést érdemel a váltakozó szókapcsolat, az gluténallergia (2) / gliutenallergia (2)¹⁷ a DELFI.lt szövegtárból – az allergia itt valószínűleg vagy pontatlan terminológiai jelentésben, a fokozott érzékenység (hiperérzékenység) helyett használatos (vö. a gliuténérzékenység SNOMED CT-beli alakjával), vagy az egész szókapcsolat terminológiailag pontatlan, vö. még: A cöliákiát nem szabad összetéveszteni a búzaallergiával és a gliuténnel szembeni hiperérzékenységgel. [Gyvenimas]¹⁸ A Google Scholar keresése azt mutatja, hogy az alergija glitimui terminust az LSMU mesterképzéses dolgozataiban használják, ezek azonban az állatorvostudomány területéhez tartoznak. Az e kutatáshoz összeállított Alergijos tekstynas alapján látható, hogy az alergija gliutenui kifejezést néhányszor az allergomedica.lt oldalon is használták (akárcsak a neceliakinis jautrumas gliutenui, gliuteno netoleravimas kifejezéseket), többek között metanyelvi megjegyzéssel: A búzára való allergia és a gluténallergia nem feltétlenül szinonimák, [...]. [allergomedica.lt] Egyéb jelzős kapcsolatok. A DELFI.lt korpuszában az alergija olyan jelzőkkel is használatos, amelyek a helyet (akių alergija, odos alergija), az időt vagy a gyakoriságot (pavasarinė alergija / pavasario alergija, sezoninė alergija), az alanyt (vaikų ¹⁷ Vö.: gliutenas, glitimas VLE-ben; csak glitimas az LRTB-ben; gliutenas, glitimas a BŽ-ben. ¹⁸ Amint azt az Amerikai Allergia-, Asztma- és Immunológiai Társaság honlapján írják, a gluténallergia (angl. gluten allergy) félrevezető terminus, amelyet gyakran összetévesztenek a búzaallergiával (angl. wheat allergy), néha pedig a cöliákiával (angl. celiac disease); a gluténintolerancia (angl. gluten intolerance) nem allergia (https://acaai.org/allergies/types/food-allergies/types-food-allergy/wheat-gluten-allergy). 114 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Terminal ir nebe terminai populiariojoje žiniasklaidoje allergia), egy másik sajátosság (erős allergia, krónikus allergia). Bár a felsorolt példákat a SVEIKASŽMOGUS.lt szövegkorpuszban is rögzítették, speciális ismeretek nélkül mégis nehéz pontosan meghatározni, hogy közülük melyek terminusok valóban, és ha terminusok, akkor a tudományos vagy a tudományos ismeretterjesztő diskurzushoz tartoznak-e. Amint azt az gluténallergia összetétel példája mutatja, még ha az összetétel alárendelt tagja terminus is, ez nem jelenti azt, hogy az összetétel összetett terminus. Ezt a gondolatot tovább is lehet fejleszteni – ha az összetételben a terminus jelzője a szaknyelvi lexika egysége, például melléknév, az összetétel nem feltétlenül terminus, amint azt a vizsgált korpuszban rögzített atópiás allergia összetétel is mutatja (vö. atópiás hajlam – „veleszületett hajlam allergiás betegségekre“ AIATŽ). Az elmondottakból világossá válik, hogy az allergia szaknyelvi jelentése a médiában tágabb az orvosi terminológiai jelentéshez képest. Ez megerősíti azt az állítást, hogy amikor a terminusok a szaknyelvből a köznyelvbe kerülnek, jelentésük többnyire kibővül, és a fogalom kevésbé meghatározottá válik (Becker 2016: 397). Másfelől úgy tűnik, hogy az allergia kifejezést még az orvostudományban sem mindig egyértelműen használták. Így az 1991-es Medicinos enciklopedijoje (ME I) azt írták, hogy allergiának nevezik „a külső tényezőkkel (például zajjal) szembeni fokozott érzékenységet” is (ME I: 34)19. Ennek megfelelően a nem szakemberek továbbra is használhatják a terminusokat elavult jelentésben, amint azt más országok kutatóinak munkái is mutatják (lásd Nova 2018: 392). KÖVETKEZTETÉSEK A alergija terminus és a vele alkotott összetett terminusok használatának vizsgálata a populáris médiában kimutatta, hogy az orvosi jelentés lényege többnyire megmarad, és ezeket terminusként használják. A teljes determinologizálódás esetei mindössze 3 százalékot tesznek ki, és ezek főként a tudományos ismeretterjesztő rovatból származnak. A specializált egészségügyi tematikájú korpusz adatai szintén alátámasztják azt a feltevést, hogy az orvosi vagy egészségügyi kérdésekről szóló írásokban nem jellemző az adott terület terminusainak átvitt értelemben való használata is. Kétségtelen, hogy megalapozottabb általánosításokhoz jóval több és változatosabb terminus használatát kell megvizsgálni. Az elemzett terminusok használatának adatai szemléltethetik azt a terminológiai tételt, miszerint a nem tudományos diskurzusban használt terminusok szemantikája megváltozik. E változások egy része – a tágabb jelentés, a jelentés csökkent meghatározottsága, az eltérő rendszerszerű kapcsolatok, a negatív konnotáció – az informatív kontextusokból és kollokációkból látható vagy kikövetkeztethető. A konnotáció közvetlenül függ a stílustól és a kontextustól, azonban nincs alapunk azt állítani, hogy a vizsgált terminusok jelentése 19 A megfelelő angol terminus fejlődéséről és többértelmű használatáról Igea 2013 ír. Straipsniai / Articles 115 ASTA MITKEVIČIENĖ A terjedelem és a meghatározottság változásai éppen a médiában, illetve tágabb értelemben a nem tudományos diskurzusban mentek végbe, mivel maguk a tudományos fogalmak és a terminológia is dinamikusak. Annak megállapításakor, hogy mely attribútív szókapcsolatok terminusok, és melyek nem, kiderült, hogy az összetett terminusok a médiában jelentősen variálódnak, ez a variálódás azonban a szakosodott egészségügyi weboldalak nyelvére is jellemző, és a tudományos diskurzusban is megfigyelhető. Más kérdés, hogy nemcsak a médiában, hanem a széles nagyközönségnek szánt egyéb szakmai szövegekben is használnak álterminusokat (hidegallergia). A kutatás tehát rávilágított arra is, hogy szükség van a terminushasználat vizsgálatára a litván tudományos ismeretterjesztő diskurzusban. FŐ FORRÁS DELFI.lt szövegkorpusz. Online elérhető: http://tekstynas.mwe.lt/. IRODALOM ÉS KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK AIATŽ – Az immunológiai és allergológiai terminusok magyarázó szótára, szerk. V. A. Tamošiūnas, R. Dubakienė, A. Žvirblienė, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras, 2012. Arcimavičienė Liudmila 2005: A HIV/AIDS kognitív tartományai litván, angol és orosz nyelven. – Kalbotyra 54(1), 17–31. Becker Holger 2016: Tudományos és műszaki szótárak; a tudományos és műszaki terminusok lefedettsége az általános szótárakban. – The Oxford Handbook of Lexicography, szerk. P. Durkin, Oxford: Oxford University Press, 393–407. Bitinienė Audronė 2007: Publicistinis stilius, Vilnius: a Vilniusi Pedagógiai Egyetem kiadója. BŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas, elektronikus kiadvány, főszerkesztő: D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Internetes hozzáférés: http://bkz.lkki.lt/ [megtekintve 2021 januárjában]. CorALit – Lietuvių mokslo kalbos tekstynas (Corpus Academicum Lithuanicum). Internetes hozzáférés: http://coralit.lt [keresés 2020 novemberében]. Delavigne Valérie 2017: A terminusok használata és szocioterminológiai változatosság. A társadalmi és helyi kérdések hatása a terminusok mozgására. – Multiple Perspectives on Terminological Variation, szerk. P. Drouin, A. François, J. Humbley, A. Picton, Amsterdam / Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 32–55. DOI: 10.1075/tlrp.18.02del. 116 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Terminai ir nebe terminai populiariojoje žiniasklaidoje DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas, sudarė Kauno Vytauto Didžiojo universiteto Kompiuterinės lingvistikos centras. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/ [paieška 2020 m. lapkričio mėn.]. Dubakienė Rūta 2011: Klinikinė alergologija, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Dubakienė Rūta 2019: Alergija. Priežastys, simptomai, gydymas, Vilnius: „Tyto Alba“. Dury Pascaline 2008: A carbon neutral és a compensation carbone térhódítása: Diakrón vizsgálat a szókincs ökológia nyelvéből az újságnyelvbe és viszont történő átkerüléséről. – Terminology 14(2), 230–248. DOI: 10.1075/term.14.2.06dur. DŽ – A dabartinės lietuvių kalbos žodynas (internetes), főszerkesztő S. Keinys, 7. javított és bővített kiadás, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2015. Elérhető az interneten: http://lkiis.lki.lt. Gaidienė Anželika, Liutkevičienė Danutė 2017: A jelentésmeghatározás sajátosságai a „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne” szótárban: növények és állatok. – Bendrinė kalba 90, 1–47. Elérhető az interneten: http://journals.lki.lt/bendrinekalba/article/view/153. Gaidienė Anželika, Liutkevičienė Danutė 2020: Az „augalas” szó fogalma (hallgatói felmérés alapján). – Acta Linguistica Lithuanica 82, 93–116. Elérhető az interneten: http://journals.lki.lt/actalinguisticalithuanica/article/view/1026. Gaivenis Kazimieras 2002: Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Gaivenis Kazimieras 2014: Válogatott írások, szerk. J. Gaivenytė-Butler, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Halskov Jakob 2005: A terminologizálódás tulajdonságainak vizsgálata: A DiaSketch. – LAMBDA 29, 39–63. Humbert-Droz Julie, Picton Aurélie, Condamines Anne 2019: Hogyan építsünk korpuszt a részecskefizika területén a terminologizálódás eszközalapú megközelítéséhez? – Research in Corpus Linguistics 7, 1–17. DOI: 10.32714/ricl.07.01. IATE – Interaktív terminológia Európa számára. Online elérhető: https://iate.europa.eu/home [megtekintve 2021 márciusában]. Igea Juan M. 2013: Az allergia fogalmának története. – Allergy 68, 966–973. Keinys Stasys 2005: A mai litván terminológia, Vilnius: A Litván Nyelvi Intézet kiadója. Kvašytė Regina, Papaurelýtė Silvija 2013: A „betegség“ fogalmának néhány jellemzője a litván nyilvános diskurzusban. – Filologija 18, 107–117. Straipsniai / Articles 117 ASTA MITKEVIČIENĖ Lithuanian Web 2014 (ltTenTen14). Online hozzáférés: https://www.sketchengine.eu/lt­ten­ten-lithuanian-corpus/ [keresés: 2021 februárja]. LKKŽ 2019 – Lietuvių kalbos kolokacijų žodynas, szerk. A. Bielinskienė, L. Boizou, I. Bumbulienė, J. Kovalevskaitė, T. Krilavičius, J. Mandravickaitė, E. Rimkutė, L. Vilkaitė-Lozdienė, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Online elérhető: http://mwe.lt/wp-content/uploads/2019/02/Lietuvių_kalbos_kolokacijų_zodynas.pdf. LRTB – Lietuvos Respublikos terminų bankas. Online elérhető: http://terminai.vlkk.lt/ [megtekintve 2021 januárjában]. ME I – Medicinos enciklopedija I: A–M, szerk. V. J. Grabauskas és mtsai, Vilnius: Valstybinė enciklopedijų leidykla, 1991. Meyer Ingrid 2000: Computer Words in Our Everyday Lives: How are they interesting for terminography and lexicography. – Proceedings of the 9th EURALEX International Congress, szerk. U. Heid, S. Evert, E. Lehmann, Ch. Rohrer, Stuttgart, 39–58. Online elérhető: https://euralex.org/publications/computer-words-in-our-everyday-lives-how-are-they-interesting-for-terminography-and-lexicography/. Meyer Ingrid, Mackintosh Kristen 2000: When terms move into our everyday lives: an overview of de-terminologization. – Terminology 6(1), 111–138. Mikelionienė Jurgita, Berkmenienė Aušra 2018: Determinologisation of Lithuanian and English Technical Terms: The Case of Apparatus. – Readings in Humanities [Humanities – Arts and Humanities in Progress 3], szerk. O. Andreica, A. Olteanu, Cham: Springer, 235–246. DOI: 10.1007/978–3–319–66914–4_15. Mitkevičienė Asta 2020: Terminai internetinėje žiniasklaidoje (žvalgomais tyrimas). – Terminologija 27, 108–127. Online elérhető: http://journals.lki.lt/terminologija/article/view/1727. Myking Johan 2007: No fixed boundaries. – Indeterminacy in Terminology and LSP: Studies in honour of Heribert Picht, szerk. B. E. Antia, Amsterdam / Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 73–91. Naktinienė Gertrūda 2002: Specialiosios leksikos pateikimas „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“. – Kalbos kultūra 75, 47–56. Nová Jana 2018: Terms Embraced by the General Public: How to Cope with Determinologization in the Dictionary? – Proceedings of the XVIII EURALEX International Congress: Lexicography in Global Contexts, szerk. J. Čibej, V. Gorjanc, I. Kosem, S. Krek, Ljubljana: Ljubljana University Press, 387–398. Online elérhető: https://euralex.org/publications/terms-embraced-by-the-general-public-how-to-cope-with-determinologization-in-the-dictionary/. 118 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Terminai ir nebe terminai populiariojoje žiniasklaidoje Renouff Antoinette 2017: Some corpus-based observations on determinologisation. – Neologica 11: La néologie en terminologie, 21–48. Rudzevičienė Odilija 2015: Vaikų alergija maistui: oktatási könyv, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Pagrindai 2019: SNOMED CT pagrindai: módszertani segédanyag, Vilnius. Online elérhető: https://www.snomed.lt/wp-content/uploads/2020/12/SNOMED-CT-PAGRINDAI.pdf. SNOMED CT – SNOMED CT naršyklė. Online elérhető: https://www.snomed.lt/snomed-ct/ [megtekintve 2020 novembere és 2021 márciusa között]. TLK-10-AM – TLK-10-AM Sisteminis ligų sąrašas, 2015. Online elérhető: http://ebo-ok.vlk.lt/e.vadovas/index.jsp. TŽŽ 1936 – Tarptautinių žodžių žodynas, szerk. K. Boruta, P. Čepėnas, A. Sirutytė-Čepienienė, [Kaunas]: Spaudos fondas. TŽŽ 2013 – Tarptautinių žodžių žodynas, szerk. A. Kaulakienė, S. Keinys, B. Kurkulis, V. Račiūnaitė, V. Žalkauskas. Vilnius: Alma littera. VLEe – Visuotinė lietuvių enciklopedija, elektronikus változat, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras. Online elérhető: https://www.vle.lt/ [megtekintve 2021 januárjában]. VPLŽ – Vaiko priežiūros ir ligų žinynas 1, főszerk. V. Basys, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2005. Žagar Mojca 2005: Determinologizacija (na primeru terminologije fizike). – Jezik in slovstvo 50(2), 35–48. Online elérhető: https://www.dlib.si/stream/URN:NBN:SI:DOC-S941VDJA/67ca0698-7e9b-430d-bf44-68a1f913156b/PDF. Žilinskienė Vida 1997: Terminų pateikimas „Dabartinės lietuvių kalbos žodyno“ III leidime. – Acta Linguistica Lithuanica 37, 46–52. Žilinskienė Vida 2000: Technikos terminai „Dabartinės lietuvių kalbos žodyno“ III leidime. – Acta Linguistica Lithuanica 43, 176–182. Župerka Kazimieras 2000: Kalbotyros terminai publicistikoje. – Darbai ir dienos 24, 175–182. Online elérhető: http://donelaitis.vdu.lt/publikacijos/zuperka.pdf. www.allergomedica.lt [megtekintve 2021 februárjában]. www.rutadubakiene.com [megtekintve 2021 februárjában]. Багиян Александр 2014: Детерминологизация как результат размытости границ между специальной и общеупотребительной лексикой. – Филологические Straipsniai / Articles 119 ASTA MITKEVIČIENĖ nauky. Вопросы теории и практики 7(2), 28–33. Online elérhető: https://www.gra-mota.net/materials/2/2014/7-2/6.html. С у п е р а н с к а я А л е к с а н д р а, П о д о л ь с к а я Н а т а л и я, В а с и л ь е в а Н а т а л и я 2003: Общая терминология. Вопросы теории, ats. red. T. Канделаки, Москва: Едиториал УРСС. Т а т а р и н о в В и к т о р 2006: Общее терминоведение: enciklopedinis žodynas, Москва: Московский лицей. Ш м е л е в а О л ь г а 2010: Изменение сущностных свойств термина в процессе деспециализации и детерминологизации. – Вестник МГОУ 4, 46–52. Terminológiai és nem terminológiai szavak a populáris médiában ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány a litván terminusok használatát vizsgálja a népszerű online médiában. A kutatás célja annak meghatározása volt, hogy az orvostudományban terminusként funkcionáló nyelvi egységeket milyen jelentésben – speciális (terminológiai) vagy determinologizált jelentésben – használják az online médiában, valamint e terminusok egyéb szemantikai változásainak azonosítása. A tanulmány a terminusok dinamikáját mutatja be. A kutatás tárgya az alergija „allergia” orvosi terminus és a vele alkotott összetett terminusok. A vizsgálat fő forrásaként a DELFI.lt korpuszát választották, amely az azonos nevű hírportálon 2014–2016 között közzétett szövegekből áll. A korpuszelemzés hagyományos módszereit alkalmazták: az alergi* konkordanciájának, a tudásban gazdag kontextusoknak és a kollokációknak az elemzését. A korpusz adatait allergológiai szövegek, valamint strukturált terminológiai források (pl. SNOMED CT stb.) adataival vetették össze. Az alergija „allergia” terminus és a vele alkotott összetett terminusok használatának vizsgálata a populáris médiában feltárta, hogy az orvosi jelentés magva rendszerint megmarad, és ezeket terminusként használják. A teljes determinologizáció esetei mindössze 3 százalékot tesznek ki, és főként a Hírek rovatban fordulnak elő. A specializált orvosi tartalmú korpusz adatai szintén alátámasztják azt a feltevést, hogy orvosi vagy egészségügyi témákról írva nem bevett gyakorlat az adott terület terminusait átvitt értelemben is használni. Természetesen szilárdabb általánosításokhoz a vizsgálatnak a terminusok jóval nagyobb számát és változatosságát kellene felölelnie. A vizsgált terminusok használatának elemzéséből nyert adatok szemléltethetik azt a terminológiai állítást, amely szerint a nem tudományos diskurzusban használt terminusok szemantikája bizonyos változásokon megy keresztül. E változások egy része – a tágabb jelentés, a jelentés csökkent meghatározottsága, az eltérő rendszerszintű kapcsolatok, a negatív konnotáció – a tudásban gazdag kontextusokban és kollokációkban látható, illetve kikövetkeztethető. A konnotáció közvetlenül függ a stílustól és a kontextustól, de nincs alapunk azt állítani, hogy a vizsgált terminusok terjedelmében és meghatározottságában bekövetkezett változások kifejezetten a médiában vagy általánosabban a nem tudományos diskurzusban mentek végbe, mivel maguk a tudományos fogalmak és terminusok is dinamikusak. 120 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Terminai ir nebe terminai populiariojoje žiniasklaidoje definíciójának meghatározottsága csökkent, rendszerszintű kapcsolataik eltérővé váltak, konnotációjuk pedig negatív lett – mindez a tudásban gazdag kontextusokban és kollokációkban látható, illetve kikövetkeztethető. A konnotáció közvetlenül függ a stílustól és a kontextustól, de nincs alapunk azt állítani, hogy a vizsgált terminusok terjedelmében és meghatározottságában bekövetkezett változások kifejezetten a médiában vagy általánosabban a nem tudományos diskurzusban mentek végbe, mivel maguk a tudományos fogalmak és terminusok is dinamikusak. Annak meghatározásakor, hogy mely jelzős szerkezetek terminusok és melyek nem, kiderült, hogy az összetett terminusok a médiában nagymértékben változnak, de változatosság figyelhető meg egy specializált egészségügyi weboldal nyelvében is; ugyanez a tudományos diskurzusban is megtalálható. Ráadásul az álterminusok (pl. alergija šalčiui „hidegallergia”) nemcsak a médiában, hanem a nagyközönségnek szánt egyéb szakmai szövegekben is előfordulnak. Ezért a kutatás arra is rámutatott, hogy szükség van a terminusok használatára összpontosító vizsgálatra a litván tudománynépszerűsítő diskurzusban. Beérkezett 2021. április 21-én. A S T A M I T K E V I Č I E N Ė Litván Nyelvi Intézet Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Lietuva [email protected] Straipsniai / Articles 121