Footprints of Language Contacts in the Present-day Vilnius County Hydronyms and Oikonyms: the Impact of Slavic Languages on Lithuanian Toponymy

Straipsniai / Articles 219 PAVEL SKORUPA Lietuvių kalbos institutas ORCID id: orcid.org/0000-0003-3903-7006 Kutatási területek: toponímia, kognitív névkutatás, kognitív szemantika. DOI: doi.org/10.35321/all85-12 A NYELV LÁBNYOMAI KAPCSOLATOK A MAI VILNIUSI MEGYÉBEN HIDRONIMÁK ÉS OIKONIMÁK: A SZLÁV NYELVEK HATÁSA A LITVÁNRA HELYNÉVTAN Kalbų kontaktų pėdsakai dabartinės Vilniaus apskrities hidronimuose ir oikonimuose: slavų kalbų įtaka lietuvių toponimijai ANNOTÁCIÓ A jelen kutatás arra tesz kísérletet, hogy a szláv nyelvek (orosz, belarusz, lengyel) Vilnius megye helynévadására gyakorolt hatását a névalkotás szintjén azonosítsa. A következő helynévalkotási sajátosságokat azonosítottuk: litván eredetű tulajdonnevekből és köznevekből szláv képzőkkel képzett származékok; szláv tulajdonnevekből és köznevekből litván képzőkkel és toldalékokkal képzett származékok; szláv eredetű helynevek, azaz szláv tulajdonnevekből és köznevekből szláv affixumokkal képzett helynevek. A nyelvi érintkezések tükröződnek a litván nyelvre átírt szláv helynevekben is, azaz azokban a helynevekben, amelyek szláv köznevekből vagy onimákból onimizáció vagy transzonymizáció révén keletkeztek. Számos esetben nehéz megállapítani, hogy egy helynév szláv vagy litván eredetű-e. Továbbá bemutatásra kerül e származékok megoszlása a helynévosztályok és a Vilniusi járás körzetei szerint. PAVEL SKORUPA 220 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV KULCSSZAVAK: Vilniusi járási helynevek, víznevek, településnevek, szláv eredetű helynevek, képzőkkel képzett helynevek, transzliterált helynevek, nyelvi kontaktusok. ANOTÁCIÓ A tanulmány célja a szláv nyelvek (orosz, belarusz, lengyel) Vilnius megye toponímiájára gyakorolt hatásának meghatározása a nevek képzésének szintjén. A kutatás során a darybos ypatumai: slavų priesagų vediniai iš lietuvių kilmės tikrinių žodžių ir apeliatyvų; lietuvių kalbos priesagų ir galūnių vediniai iš slavų kilmės tikrinių žodžių ir apeliatyvų; slavų kilmės toponimai, t. y. slaviškų afiksų vediniai iš slavų tikrinių žodžių ir apeliatyvų. következő toponimákat azonosították. A nyelvi kontaktusokat tükrözik a litván nyelvbe átírt szláv toponimák is, vagyis azok a toponimák, amelyek szláv köznevekből vagy tulajdonnevekből keletkeztek onimizáció vagy transzonimizáció útján. Kai kuriais atvejais sunku atskirti, ar toponimas yra slavų ar lietuvių kilmės. Taip pat pateikiamas kontaminuotų vietovardžių pasiskirstymas pagal Vilniaus apskrities rajonus ir vietovardžių klases. KULCSSZAVAK: Vilnius megye toponimái, szláv eredetű toponimák, hidronimák, ojkonimák, toponimikus affixumképzős származékok, átírt toponimák, nyelvi kontaktusok. 0. BEVEZETÉS Napjainkban aligha találunk olyan nemzetet, amely nyelvi és kulturális szempontból ne tapasztalta volna meg a szomszédos nemzetek befolyását a nyelvi, kulturális, gazdasági stb. kapcsolatok, valamint az állam történelmi-politikai fejlődése következtében. Litvániát hosszú időn át közvetlen szomszédai vették körül: a szlávok (belaruszok, lengyelek, oroszok), a németek, a finnugor népek és más balti népek (Būga 1961: 493. skk.). Ezenfelül Litvánia történelmi területei, valamint jelenlegi területe régóta különböző etnikumok képviselőinek adnak otthont, akik nyomot hagytak a litván nyelvben, kultúrában és az élet más területein, beleértve a litván tulajdonneveket is. A litván névanyag legnagyobb hatású alakítói a szlávok voltak. Annak világos megértéséhez, hogy a szláv nyelvek miként és miért gyakoroltak hatást a litván névanyagra, a régió geopolitikai és kulturális helyzetének történelmi szempontú rövid ismeretére van szükség. A kereszténység bevezetésével (1251–1387) (vö. Muldoon 1997: 137; Vitkus 2001: 42–43; Zinkevičius 2011: 193. skk.), majd később a Lengyel–Litván Unió létrejöttével (az 1569-es lublini unió után) idegen eredetű nevek kerültek be a litván antroponímiába és toponímiába. A litván tulajdonnevek közül sokra hatással voltak a szláv nyelvek, különösen a Lengyel (Jurkštas 1985: 25–26; Zinkevičius 2011: 237. skk.). Ebben az időszakban a litván nemesség gyakran Lengyelország és más országok felé orientálódott, a litván névanyag pedig gyakran évszázadokon át folytatta ezt az irányt; ez különösen a Vilniusi régióban volt kifejezett a Straipsniai / Cikkek 221 Footprints of Language Contacts in the Present-day Vilnius County Hydronyms and Oikonyms: the Impact of Slavic Languages on Lithuanian Toponymy 20. század első felében, amikor a régió a Lengyel–Litván Unióhoz tartozott, Litvánia az Orosz Birodalom uralma alá került (1795–1918), és megkezdődött, majd folytatódott az oroszosítás folyamata; a terület eredetileg balti törzsek lakóhelye volt. Ezt Kazimieras Būga2, Zigmas Zinkevičius (2011), valamint más névkutatók és nyelvészek munkái is bizonyítják, továbbá a régészeti kutatások gave their residence places names brought from abroad. The Polonization of is igazolják; vö. Eugenijus Jovaiša (2012, 2014, 2016, 2020, 2020a stb.) és más kutatók munkáival. Jelenleg a Vilniusi megye, amely a két világháború közötti Nyugat-vilniusi régió nagy részét (mintegy annexed by Poland and was known as Wilno Voivodeship. After the dissolution egyharmadát) fedi le, a litvánok és meglehetősen nagy szláv etnikai csoportok által lakott kulturális és nyelvi perifériát jelenti. 2011-ben Vilnius megye lakosságának 23%-a lengyel, 10%-a orosz, 3%-a during the Soviet period (1944–1990)1. From the historical perspective, Vilnius Region, i.e., lands in Lithuania and Belarus – territories well to the east and south-east of present-day Lithuania, belarusz volt 1 Úgy vélik, hogy abban az időszakban, amikor Litvánia teljes egészében az Orosz Birodalom fennhatósága alatt állt, később részben lengyel befolyás alatt volt (a vilniusi területek annektálása), végül pedig fél évszázadon át a szovjet rendszer megszállása alatt állt, a világos, kifejezett jelentéssel bíró helynevek szenvedték a legtöbbet, mivel lengyelre, majd később oroszra fordították őket. Más régiók litván helyneveit is elszlávosították és elnémetesítették, de egészségesebbek maradtak, mivel a működő litván nyelv képezte alapjukat (vö. Jurkštas 1985: 5–7, 37–38; Zinkevičius 2011: 247. skk.). Jelenleg a nyelvi és kulturális érintkezések litván névanyagban való megjelenésével Laimutis Bilkis (2020, 2020a), Grasilda Blažienė (2011, 2013, 2018, 2020 stb.) [Megjegyzés: (LSD2013: 2). Throughout history, the numbers of the representatives of the mentioned ethnicities fluctuated significantly. The result of the centuries-long contacts and a long-term multilingualism of the local population as well as a long, magnificent and often turbulent history of this land is a number of still lásd még Bilkis et al. 2019], Kazimieras Garšva (1993, 1999, 2019, 2020, 2020a stb.), Darius Ivoška (2016, 2018, 2019, 2019a, 2020, 2020a), Dalia Kiseliūnaitė (2020) és mások munkái foglalkoznak. 2 A mai Belarusz területén jelentős balti helynévi réteg található, különösen víznevek; továbbá az anyagi kultúra bizonyos aspektusai, a nyelv, valamint bizonyos szokások és hiedelmek can be traced. By far, the biggest trace of the Balts in Belarus are toponyms as there are more Baltic (Lithuanian) names on the Belarusian border than those of Belarusian origins (Būga 1961: 493–550). PAVEL SKORUPA 222 Acta Linguistica Lithuanica LXXX szláv eredetű, használatban lévő helynevek. Ez a jelenlegi kutatás összetettségéhez és újszerűségéhez is vezet, mivel: 1) a szláv eredetű helynevek esetében nehéz értékelni a névanyagra gyakorolt atipikus object of research among Lithuanian onomasticians and are often considered a non-autochthonous legacy and are being ignored; 2) the identification of toponyms of Slavic origin is aggravated by the absence of a clear approach to Slavicisms in the general Lithuanian language3; 3) the influence of contradictory történelmi folyamatokat (a különféle politikai rendszereket és a népek vándorlását, különösen a határvidéken). Sok esetben úgy véljük, hogy bármiféle extralingvisztikai ismeret és a történelmi források beható tanulmányozása nélkül egyszerűen lehetetlen megállapítani, hogy egy helynév balti eredetű-e, és a történelem egy adott pontján elszlávosodott (lefordították), vagy pedig szláv helynév. A cél. A jelenlegi kutatás kísérletet tesz annak azonosítására, hogy a szláv nyelvek (orosz, belarusz, lengyel) milyen hatást gyakoroltak Vilnius megye helynévanyagára a névalkotás szintjén, különös tekintettel a helynév-képzési modellekre és az alapszavak (etimonok) azonosítására, valamint a nyelvi kontaktusokat tükröző helynevek eloszlására Vilnius megye önkormányzatai között. A kutatás anyaga és forrásai. A kutatás fő korpuszát 158, nyelvi kontaktusokat tükröző helynév alkotja (13 potamonim, 8 limnonim, 137 oikonim). A helyneveket a Vilnius megye hivatalosan használt 5126 helynevéből4, valamint a szerző által különböző modern elektronikus, nyomtatott és kéziratos levéltári forrásokból gyűjtött tényleges adatokból választották ki (lásd a Helynévforrások és hivatkozások című részt). Kutatási módszertan. A hagyományos névtani kutatási modellekre hivatkozva (vö. Būga 1958, 1959, 1961; Vanagas 1970, 1981, 1996 stb.; Jurkštas 1985; Razmukaitė 1998, 2002, 2003, 2009 stb.; Sviderskienė 2006, 2006a, 2007 stb. és mások), a Vilniusi megye helyneveinek nyelvészeti kutatása etimológiai és szóképzéstani elemzéseken, valamint különféle alsó indexeken) és lokalizáción alapul, amelyet eredetének magyarázata követ: egy hipotetikus 3 Megfigyeléseink szerint a litván névtani kutatásban nincs lexicographic sources (Lithuanian, Russian, Polish, etc. dictionaries). Each toponym is accompanied by references to the named objects (in általános egyetértés abban, hogy mikor tekintendő egy szlávizmusból származó helynév szláv, illetve litván eredetű helynévnek, vagyis a közös litván nyelvben szlávizmusból származtatott helynevet általában litván eredetűnek tekintik. Az általános meghatározás szerint a szlávizmusok a szláv nyelvekből származó kölcsönzések, amelyek a balti és szláv nyelvek közötti állandó szoros kapcsolatok következtében bekerültek a litván nyelvbe, és általános szókincsének mintegy 1,5 %-át, a nyelvjárásokban pedig ennél is nagyobb részét alkotják. A szláv nyelvek közös vonásai miatt gyakran nehéz meghatározni egy szlávizmus eredetét (VLEe). 4 3900 településnév (városok, kisvárosok, falvak, településsel rendelkező vasútállomások neve), 718 tó név, alapszó (etimon) és annak jelentése. Az elemzett helynevek jelenlegi alakjai dőlt és félkövér betűvel, továbbá ahol lehetséges, hangsúllyal vannak feltüntetve. Ha nem dönthető el, hogy a helynév „genetikailag” melyik szláv nyelvhez (belarusz, 362 river and stream names, and 146 pond names. Cikkek / Tanulmányok 223 Footprints of Language Contacts in the Present-day Vilnius County Hydronyms and Oikonyms: the Impact of Slavic Languages on Lithuanian Toponymy lengyel, orosz) tartozik, mivel a szóban forgó szláv nyelvekben használt tőből is származhat, valamennyi etimológiai lehetőség fel van tüntetve. A litván, lengyel, orosz és belarusz szótárak elektronikus változatait az elemzett hidronimák és oikonimák kapcsolódó, illetve alapjául szolgáló etimonok azonosítására, valamint a köznevek jelentésének megadására használták (lásd: Lexikográfiai források). Az alábbi fejezetekben a helynevek a helynévalkotás legjellemzőbb sajátosságai szerint vannak csoportosítva. 1. SZLÁV KÉPZŐS SZÁRMAZÉKOK LITVÁN TULAJDONNEVEK ÉS KÖZNEVEK A litván–szláv nyelvi kapcsolatokat tükröző helynevek első kategóriája az úgynevezett „kontaminált” toponimák. A „kontaminált” toponimák megnevezés alatt azokat a helyneveket értjük, amelyek litván köznevekből vagy tulajdonnevekből szláv affixumok5 segítségével képződtek. Azok a helynevek, amelyek „genetikailag” az egyik nyelvhez tartoznak, és más nyelvek elemeit mutatják, jellemzőek azokra a határvidékekre, ahol különböző etnikai csoportok élnek együtt, és ahol nyelvi hatások érvényesülnek. Az ilyen területeken az egy adott nyelvhez genetikailag tartozó helyneveket gyakran az ott élő más nemzetiségek adaptálják, miközben az ilyen nevek eredetét rendszerint a tövük eredete határozza meg (IGC 1993: 7–8). A szláv nyelveknek a litván toponímiára gyakorolt ilyen hatása a hidronimák és az oikonimák osztályában figyelhető meg. 1.1. Tulajdonnevekből származó helynevek 1.1.1. lengyel -anka / orosz szuffixum A -анка (-янка) szuffixummal képzett Kubanka folyónév (Šlčn D) a Kubónysv településnévből (Šlčn D); 5 A szláv affixumokhoz lásd Ambrazas (2000: 111ff.), Biryla, Shuba (1985: 210ff.), Bąk (1984: 211ff.), Shvedova et al. (1980: 183ff.). PAVEL SKORUPA 224 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV 1.1.2. Bel. / Pol. / Rus. Suf -ka /-ка derivatived potamonym Girdžiùnka (V D) from the settlement name Girdžinaiv (V D) (cf. LVŽ I 194)6, and oikonym Gelvánka (Šr D) a GelvãnėL limnonímából (Šr D) (vö. LVŽ I 136); 1.1.3. lengyel -όwka szuffixummal képzett oikonimák a litvánból antroponimák: Bugeluvkàstead (Trak D) ← Bugẽlis (vö. LVŽ I 599); Petruvkàstead (Šr D) ← PN Pẽtras (gyakori keresztény név Litvániában); Sakaluvkàv (Ukm D) ← Sãkalas (PDB)7; 1.1.4. lengyel -szczyzna (-yzna) / belarusz -шчына (-шчызна) származtatott oikonimák a litván antroponimák Adamaučiznàv (Ukm D) ← Adamaũskas (Razmukaitė 1998: 82), illetve az Adõmas keresztnevű : Adam- (Zinkevičius 2011a: 71), vö. még PN-ekből lengyel Adam, Bel. / Rus. Адам (Biryla 1966: 22ff.; 1982: 18ff.); Baikovščiznàstead (Švčn D) ← Baikòvskas (Razmukaitė 1998: 72); 94); Baraučiznàv, Baraučiznàv (Ukm D) ← Baráuskas, Baraũskas, Baráuskis, Baraũskis (Razmukaitė 1998: 94, cf. LVŽ I 365)8; Bartkelevičiznàv (Ukm D) ← Bartkelẽvičius (Razmuikaitė 1998: 48, cf. LVŽ I 390; Zinkevičius 2011a: Grebliaučiznàv (Šr D) ← Grebliáuskas, Grebliaũskas (PDB, vö. Razmukaitė 1998: 94, LVŽ III 272); Miliaučiznàv (Ukm D) ← Miliáuskas, Miliaũskas (PDB); Rakaučiznàv (Ukm D) ← Rakáuskas, Rakaũskas (PDB); Rinkaučiznàv (El) ← Rinkáuskas (Razmukaitė 1998: 95); Rutovčiznàstead (Švčn D) ← *Rutovas, vö. Rutãvičius (Razmukaitė 1998: 48); Stakaučiznàstead (Šr D) ← Stakáuskas (Razmukaitė 1998: 82). A litván tulajdonnevekből származó helynevek nagyobb csoportot alkotnak a kontaminált helynevek kategóriájában. Amint a fenti példákból látható, a szennyezett helynevek legnagyobb száma a településnevek osztályába tartozik: 11 településnév a szlávból származik. A Suf -(š)čizna és 3 oikonima a szláv nyelv révén származik. Suf -uvka litván antroponimákból, 1 oikonima szláv. Suf -ka litván eredetű limnonimából képzett származék. A Reflect nyelvben a nyelvi érintkezések e tanulmány írásának időpontjában a maguk teljességében kerülnek bemutatásra, beleértve mind a szláv nyelvek 6 Hereinafter, Vilnius County officially functioning toponyms (oikonyms and hydronyms) that által befolyásolt, litván eredetű helyneveket, mind a szláv eredetű helyneveket. A helynevek egy részét már elemezték a litván névtudósok munkáiban, valamint a Litván helynevek szótára (LVŽ – Lietuvos vietovardžių žodynas) három megjelent kötetében. A jelen tanulmány szerzője legjobb tudása szerint és kellő tisztelettel hivatkozik azokra a tudósokra, akik ilyen helyneveket elemeztek, valamint az illető munkáikra. A hiányzó helynevek vagy a forrásmegjelölés nélküli művek kizárólag a szerző saját hibái. 7 According to Zinkevičius (2011a: 94), the oikonyms is related to a zoolexeme Lith. sãkalas ‘bird of prey (Falco)’. 8 On the other hand, Zinkevičius (2011: 120) relates both oikonyms to Slavic physiographic term bor (lengy. bór, or. бор) ‘nagy kiterjedésű, sűrű, idős tűlevelű erdő’. Straipsniai / Tanulmányok 225 Footprints of Language Contacts in the Present-day Vilnius County Hydronyms and Oikonyms: the Impact of Slavic Languages on Lithuanian Toponymy víznevek osztálya, 1 név szláv. -anka képző, és 1 név szláv -ka képzős. A litván eredetű településnevekből képzett -ka derivátum. 1.2. Appellatívumokból származó helynevek Az appellatív eredetű származékok kisebb részét alkotják a kontaminált helynevek kategóriájának, és 2 víznevet, valamint 2 településnevet foglalnak magukban, vö.: 1.2.1. Pol. Suf -anka / Rus. Suf -анка (-янка) / Bel. Suf -янка származtatott folyónevek Akliánka (Šlčn D) ← litván ãklas ‘benőtt mocsár, zárt, vak’; Koplyčianka (V D) ← litván koplyčià ‘kápolna, kis templom’; és a Smėliánkastead helynév (Šr D) ← litván smlis ‘homok’ (vö. Razmukaitė 1998: 14); 1.2.2. Orosz. Suf -овка képzős oikonim Plentovkàstead (Švčn D) ← litván. pléntas ‘(ország)út, főút’. 2. LITVÁN KÉPZŐK ÉS RAGOZÁSOK SZLÁV TULAJDONNEVEKBŐL ÉS KÖZNEVEKBŐL KÉPZETT SZÁRMAZÉKOK 2.1. Tulajdonnevekből képzett helynevek A tulajdonnevekből levezetett helynevek (minden esetben szláv antroponimákból) a víznevek osztályában 8 esetet (1 potamonimát és 1 limnonimát), valamint az oikonimák osztályában (5 név) foglalnak magukban, a következő szóalkotási mintákkal9: 2.1.1. litván -ė egyes számú nőnemű ragozásból képzett potamonima, Nezdlė (Šlčn D) ← fehérorosz/ orosz Нездыло (Vanagas 1981: 230); litván többes számú ragozásokból képzett oikonimák: Andrekosv (Švčn D) ← lengyel Andrejko (SSNO I 36), ukrán Aндpейкo (Pедькo 1969: 73)10; Krupãviesaiv (Šlčn D) ← fehérorosz. ]}天天中奖rayele?期特码?}кәа 天天中彩票为什么? тәтқиқ?开号地址?ибашьра? No, need valid JSON. Need fix. 2.1.2. Lith. Gen. case derivatived limnonym Privalskio ežeras (Trak D) ← PN Rus. Привальский / Пржевальский, cf. Pol. Pszewalski / Przewalski (Wόjtowicz 2013: 255); 2.1.3. invalid. Also preserve content exactly, translate abbreviations? Proper citations. Need output valid. Last array ends weird due source. Translate whitespace? Item is Крупавес (Biryla 1969: 220); Stasỹlosv (Šlčn D) ← PN Pol. Stasil, Stasło (Gala 1985: 262), de nagy valószínűséggel a Stasilo 9-ből származik a litvánban. képzőkhöz, vö. DLKG 88. és (surname currently functioning in Šalčininkai district). köv. ; Skardžius 1996; Ambrazas 2000. 10 A helynév azonban valószínűleg összefügghet a litván PN-nel. Andreikà, Andrekus (vö. LVŽ I 93). PAVEL SKORUPA 226 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV 2.1.4. lit. -iškės képzővel képzett oikonimák: Gornostãjiškės (Šlčn D) ← (Šr D) ← PN Pol. Ulianna Hornostajowa 1731 (LVŽ III 243), Bel. Гарнастай (Biryla 1969: 104)11; Zatškėsv (Švčn D) ← PN Pol. Zata (LVGDB); 2.1.5. Lith. Suf -avas, -ava of Slavic origin derivatived oikonym Ivanavàv belarusz, orosz személynév. Иван (Biryla 1966: 83. és azt követő oldalak; 1982: 64. és azt követő oldalak), vö. Razmukaitė (1998: 80) ezt a települést az Ivãnas keresztévvel hozza kapcsolatba. Razmukaitė (1998: 14) szerint a litván helynévadásban a -ava, -avas szuffixumok tipikus helynévképző utótagok, különösen a határvidékeken12. 2.2. Köznevekből származó helynevek A szláv köznevekből származó helynevek alkotják ebben a kategóriában a legnagyobb csoportot (29 eset) – 24 helynév litván inflexiós származék (2 potamonima, 1 limnonima, 21 oikonima), továbbá 5 helynév litván fenék nélküli’13; suffixes derivatives (4 oikonym and 1 limnonym), cf.: 2.2.1. Lith. f sg inflection -ė derivatived potamonyms Bezdonė (V D) ← Bel. бяздонне : бездань ‘abyss, deep place’, cf. Rus. бездонный, -ая ‘bottomless; (figurative) extremely deep (← Rus. бездна)’, or Pol. bezdenny ‘deep, Petruškė (Švčn D) ← lengy. pietruszka ‘petrezselyem’; limnonima Tapelnė (El) ← orosz. топель ‘iszap, mocsár’, lengy. topiel, topielisko ‘mély hely folyóban, tóban vagy tengerszemben; mocsaras láp’, bel. тапелец (тапельник, тапелница) ‘vízbe fulladt személy’, ? (nyj.) *тапельня ‘hely, ahol valami/valaki elsüllyed’; Roskòšnėstead oikonim (Šr D) ← belarusz. раскошны / lengy. rozkoszny / orosz. роскошный „fényűző, pompás”; 2.2.2. litván hímnemű egyes számú ragozás -is, származékos oikonim Poliẽsisv (El) ← belarusz палессе, падлессе / orosz полесье ‘erdővel szomszédos földdarab’; 2.2.3. litván hímnemű egyes számú ragozás -(i)us, származékos oikonimák Zatšiusstead, Zatšiusv (V D) ← belarusz зацiшша / lengyel zacisze / orosz затишь, затишье „csendes, a széltől védett hely; félreeső, elhagyatott, távoli hely, vadon”; 2.2.4. litván pl. inflexiók, derivatív oikonimák Grabniokav (Trak D) ← Bel. грабник, грабняк / Pol. grabnik / Rus. грабинник ‘hornbeam thickets’ (cf. LVŽ III 248); Kanikaiv, Kanikaiv (V D), Kanikaiv (Šlčn D) ← Rus. конюх / Bel. конюх ‘stable worker; horse breeder’ (cf. LVGDB); Kalesniñkaiv (V D), 11 Razmukaitė (1998: 31) proposes the oikonym is related to the potamonym *Gornostaja, cf. the Gornostaika pataknév (Šlčn D). 12 E toldalékokról lásd még: Skardžius 1996: 379–381. 13 E potamonima egyéb etimológiai változataihoz vö. LVŽ I 466, továbbá Jurkštas (1985: 19). Straipsniai / Articles 227 Footprints of Language Contacts in the Present-day Vilnius County Hydronyms and Oikonyms: the Impact of Slavic Languages on Lithuanian Toponymy Kalesniñkaiv (Šlčn D) ← Bel. калеснік / Pol. koleśnik ‘kerékgyártó, kerekes’ (e helynevek lehetséges antroponimikus eredetéhez lásd: LVGDB); Navasiòlkaiv, Navasiòlkaiv (El), Navasiòlkaiv, Navasiòlkai Iv, Navasiòlkai IIv, Navasiòlkai IIIv (Šr D), Navasiòlkosv, Navasiòlkosstead (Švčn D) ← Bel. навасёлка (f pl навасёлкі, m pl навасёлы, m sg навасёл, наваселец) / Rus. новосёлка, новосёл (f pl новосёлки) ‘valaki, aki nemrég telepedett le valahol’, vö. Pol. nowy ‘új’ + Pol. sioło ‘falu; vidéki településʼ : Pol. nowe ‘új’+ siołko ‘kis falu, vidéki település’ (vö. még LVGDB); Novosãdaiv (V D) ← Bel. новы / Rus. новый / Pol. nowy ‘új; olyan, amely nemrég jelent megʼ + Bel. / orosz. сад / lengy. sad „kert”; Piõrkosv (Švčn D) ← belarusz. пёрка (pl пёрки) „toll(ak)”; Popiẽlaiv (V D) ← belarusz. попел „hamu”; 2.2.5. litván Suf -iškė képzős oikonim Slabadškėv (Švčn D) ← Bel. cлабадá / Rus. cлободá ‘nagy falu szabad lakossággal (az oroszországi jobbágyság eltörléséig)ʼ, illetve ‘a város közelében fekvő falu, külvárosʼ; 2.2.6. lit. Suf -okas képzős limnonim Glušõkas (Šr D) ← Bel. глушак / Rus. глухой ‘félreeső’14. 2.2.7. Litván. Szláv eredetű -auka képzős oikonimák: Malináuka Iv, Malináuka IIv, Malináukastead (El) ← orosz малина / belarusz маліна / lengyel malina ‘málna’. A litván helynévadásban az -auka képző (vö. or. -овка képző, lengy. -ówka képző) a határvidékekre jellemző helynévképző (Razmukaitė 1998: 14). 2.3. Toponyms derived from appellatives or proper names Egyes esetekben nehéz eldönteni, hogy a helynevek köznévből vagy tulajdonnévből származnak-e a lexikai alap tisztázatlan volta miatt. Az ilyen helynevek alkotják a szláv eredetű helynevek kategóriájának legkisebb csoportját; vö. a következő 4 oikonimát: 2.3.1. A Dzekcerškėsv (El) kapcsolatban állhat akár a belarusz. дзягцяр „kátrány előállítója vagy eladója”, akár a belarusz személynévvel. Дзягцяр, Дзяхцяр (Biryla 1969: 132), és a litván -iškės15 képzővel származtatható; 14 Lásd még Vanagas (1970: 186). 15 Vö. LVŽ III 442, ahol a helynév a lengyel személynévvel is kapcsolatba van hozva. Dziegciar, Dziekciarz; vagy Razmukaitė (1998: 58), aki a település nevét a litván PN-hez kapcsolja. *Dzekceris. PAVEL SKORUPA 234 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV TABLE 1. Distribution of Toponyms Exhibiting the Language Contacts Municipality Potamonyms Limnonyms Oikonyms Total: Elektrėnai 1 2 12 15 Šalčininkai járás 5 11 16 Širvintos járás 1 31 32 Švenčionys járás 1 1 33 35 Trakaii járás 1 17 18 Ukmergėi járás 14 14 Vilnius város 1 1 Vilniusi járás 6 2 19 27 Összesen: 13 8 137 158 2. TÁBLÁZAT Szláv képzőkkel kontaminált helynevek megoszlása Önkormányzatok Folyónevek Tónevek Településnevek Összesen: Elektrėnai 1 1 Šalčininkai járás 2 2 Širvintos járás 5 5 Švenčionys járás 2 2 Trakai járás 1 1 Ukmergė járás 7 7 Vilnius város Vilnius járás 2 2 Összesen: 4 16 20 Amint a 2. táblázatból látható, a kontaminált helynevek 20 esetet tesznek ki, azaz az összes elemzett helynév 12%-át. A legtöbb nyelvi érintettséget mutató helynév az Ukmergėi járási önkormányzatban jelenleg működő oikonimák között figyelhető meg, ezt pedig a Širvintosi járási önkormányzat követi, ugyanebben az osztályban 5 nyelvi érintettséget mutató helynévvel. Az ilyen helynevek legkisebb száma Elektrėnai önkormányzatában és a Trakai járási önkormányzatban figyelhető meg, az oikonimák osztályában mindössze 1-1 esettel, míg Vilnius városi önkormányzatában egyetlen nyelvi érintettséget mutató helynév sincs. Straipsniai / Articles 235 Footprints of Language Contacts in the Present-day Vilnius County Hydronyms and Oikonyms: the Impact of Slavic Languages on Lithuanian Toponymy 6. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A nyelvi érintkezések 158 helynévben (13 potamonimában, 8 limnonimában, 137 oikonimában) tükröződnek, azaz a Vilnius megye jelenleg hivatalosan használatos 5126 helynevének 3 %-ában. Ezek között 20 (4 potamonima, 16 oikonima) nyelvi érintettséget mutató helynév található, azaz az elemzett helynevek 12 %-a. 2. A nyelvi érintkezések a helynévképzés különböző szintjein figyelhetők meg, és a következőket foglalják magukban: a) Nyelvi érintettséget mutató helynevek – litván tulajdonnevekből és köznevekből képzett, szláv képzős származékok. Tulajdonnevekből származó helynevek (litván oikonimák). Az of Lithuanian origin comprise 15 oikonyms (11 Suf -(š)čizna and 3 Suf -uvka derivatives from Lithuanian PNs, 1 Suf -ka from the Lithuanian limnonym), 2 potamonyms (1 Suf -anka and 1 Suf -ka derivative from appellativális származékok közé tartoznak a -anka képzős származékok (2 potamonima, 1 oikonima) és egy -ovka képzős származék (1 oikonima). b) Szláv tulajdonnevekből és appellatívákból képzett litván képzős és ragozási származékok. Tulajdonnevekből, illetve antroponimákból származó toponimák közé 8 hidronima (1 potamonima, 1 limnonima) és 5 oikonima tartozik. A szláv appellatívákból származó toponimák 29 esetet foglalnak magukban – 24 ragozási származékot (2 potamonima, 1 limnonima, 21 oikonima) és 5 képzős származékot (4 oikonima, 1 limnonima). 4 oikonima appellatívákból vagy tulajdonnevekből képzett ragozási és képzős származék. c) Szláv eredetű toponimák, azaz szláv tulajdonnevek antroponimikai names and appellatives by means of Slavic affixes. Toponyms of eredetéből származó toponimák, 17 oikonimát foglalnak magukban (7 -uvka képzős, 4 -ovka képzős, 3 -ina képzős, 2 -ka képzős és Pref podelőtagos származék). A szláv köznevekből származó helynevek között 24 eset található (15 -uvka képzős, 4 -ovka képzős, 3 -ka képzős, 1 előtaggal képzett oikonima; 1 -ka képzős, köznévből származó potamonima). 3 oikonima -ka képzővel keletkezett köznevekből vagy személynevekből. d) A szláv eredetű helynevek között víznevek és oikonimák vannak, amelyek may be considered a mere transliteration into the Lithuanian language. This category includes 45 toponyms that originated from Slavic appellatives or onyms by means of onimization or transonymisation. e) Számos esetben nehéz megállapítani, hogy egy helynév szláv vagy litván eredetű-e, főként annak következtében, hogy sok olyan szlávizmus van, in the general Lithuanian language. Such toponyms may be either suffix PAVEL SKORUPA 236 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV amely szláv vagy litván köznevekből, illetve tulajdonnevekből származik, vagy szláv, illetve litván köznevek onimizációjának eredménye, esetleg lefordított név lehet. 3. Az ellentmondásos történelmi folyamatok (különböző politikai rendszerek és népek migrációja, különösen a határvidéken) helynévadásra, valamint általában az onímiára gyakorolt hatását nehéz értékelni. Egyes esetekben nehéz megállapítani, hogy egy helynév litván eredetű-e, amelyet a történelem egy pontján elszlávosítottak (lefordítottak), vagy szláv helynévről van szó. A történelmi adatok mélyrehatóbb vizsgálata segíthet a helynevek egyértelműbb értelmezésében. RÖVIDÍTÉSEK belarusz. – belarusz; C – város; vö. – vesd össze; D – járás; nyelvj. – nyelvjárási; KICS – kicsinyítő; El– Elektrėnai; eld – eldership; et al. – és mások; f – nőnemű; Gen. – birtokos eset; L – tó; Lith. – litván; m – hímnemű; PN – személynév; Pol. – lengyel; pl – többes szám; Pref – előtag; Rus. – orosz; sg – egyes szám; stead – gazdaság/tanya; Suf – utótag; Šlčn – Šalčininkai; Šr – Širvintos; Švčn – Švenčionys; tn – város; Trak – Trakai; trib. – mellékfolyó; Ukm – Ukmergė; Ukr. – ukrán; V – Vilnius; v – falu. HELYNÉVI FORRÁSOK GP – Geoportal.lt – Litvánia térinformatikai információs portálja. Elérhető: https://www. geoportal.lt/geoportal/. LKIVK – Az élő nyelvből lejegyzett litván helynevek katalógusa. https://uetk.am.lt. LVGDB – Geoinformational Database of Lithuania’s Place Names. Available at: https:// ekalba.lt/lietuvos-vietovardziu-geoinformacine-duomenu-baze. UETK – The Rivers, Lakes and Ponds Cadaster of the Republic of Lithuania. Available at: Vilnius megye önkormányzatainak webhelyei: Elektrėnai önkormányzatának webhelye: https://www.elektrenai.lt/; Šalčininkai kerületi önkormányzatának webhelye: http://www.salcininkai.lt/; Širvintos District Municipality web site at https://www.sirvintos.lt/lt; Švenčionys kerületi önkormányzatának webhelye: http://www.svencionys.lt/ lit/I_pradzia; Trakai District Municipality web site at https://www.trakai.lt/; http://old.trakai. lt/; Cikkek / Articles 237 Footprints of Language Contacts in the Present-day Vilnius County Hydronyms and Oikonyms: the Impact of Slavic Languages on Lithuanian Toponymy Ukmergė Kerületi Önkormányzat weboldala: https://www.ukmerge.lt/; Vilnius Városi Önkormányzat weboldala: https://vilnius.lt/lt/; Vilnius Kerületi Önkormányzat weboldala: https://www.vrsa.lt/. LEXIKOGRÁFIAI FORRÁSOK LKŽe – A litván nyelv szótára 1–20 (1941–2002), szerkesztőbizottság: G. Naktinienė, J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, főszerkesztő: G. Naktinienė, elektronikus változat, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2005 (frissített változat, 2008 és 2018). Elérhető: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas. 2021. Elérhető: PWN – Słownik języka polskiego (na podstawie Słownik języka polskiego pod red. W. Doroszewskiego 1997; Słownika 100 tysięcy potrzebnych słów pod red. J. Bralczyka 2005; Wielkiego słownika ortograficznego PWN z zasadami pisowni i interpunkcji pod red. E. Polańskiego 2017), on-line version, Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN 1997– https://sjp.pwn.pl/. Skarnik.by – Мазок Алег, Літ Серж, szerk. 2015: Belorusz–orosz szótár (a основе академического словаря под редакцией Я. Коласа, К. Крапивы и П. Глебки 1953: Руска-беларускі Слоўник 1–3, Минszk: A BSSR Tudományos Akadémiájának Nyelvtudományi Intézete), elektronikus változat. Elérhető: https://www.skarnik.by/. SRYAe – Jevgenyjeva, Anasztaszija (szerk.) 1999: Az orosz nyelv szótára: 4 kötetben, szerk. A. P. Jevgenyjeva, Moszkva: Poligrafreszurszi. Elérhető: http://feb-web.ru/feb/ mas/mas-abc/default.asp. SUMe – Az ukrán nyelv szótára. Akadémiai értelmező szótár (1970—1980), online változat az Ukrán nyelv szótára 11 kötetes, szerkesztette: I. K. Bilodid, Kijev: Naukova dumka, 1970—1980. Elérhető: http://sum.in.ua/. WSJPe – A lengyel nyelv nagy szótára, szerk. P. Žmigrodski, elektronikus változat, Krakkó: Intézet języka polskiego PAN. Available at: https://wsjp.pl/. REFERENCES Ambrazas Saulius 2000: Daiktavardžių darybos raida II. Lietuvių kalbos vardažodiniai vediniai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Bąk Piotr 1984: A lengyel nyelv grammatikája, Varsó: Wiedza Powszechna. Bilkis Laimutis, Kačinaitė-Vrubliauskienė Dalia, Ragauskaitė Alma, Skorupa Pavel, Sviderskienė Dalia, szerk., 2019: Grasilda Blažienė: bibliográfia, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. PAVEL SKORUPA 238 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV Bilkis Laimutis 2020: Dėl kaimo vardo Ývoliai kilmės. – Acta Linguistica Lithuanica 83, 178–192. Elérhető: http://journals.lki.lt/actalinguisticalithuanica. Bilkis Laimutis 2020a: A Jedžiõtai falunév fejlődéséről és eredetéről. – Lituanistica 66, Biryla 4(122): 275–287. Mikalaj V. 1966: Бірыла Мікалай В. Беларуская антрапанiмiя. Tulajdonnevek, becenevek, apai nevek, családnevek, Minszk: Навука i Технiка. Biryla Mikalaj V. 1969: Biryla Mikalaj V. Belorusz antroponímia 2. Az appellatív szókészletből képzett családnevek, Minszk: Навука i Технiка. Biryla Mikalaj V. 1982: Biryla Mikalaj V. Belorusz antroponímia 3. A férfi keresztnevek szerkezete, Minszk: Навука i Технiка. Biryla Mikalaj V., Shuba Pavel. P. 1985: Бырыла Мікалай В., Шуба Павел П. Беларуская граматыка 1, Мінск: Навука i Технiка. Blažienė Grasilda 2011: Blažienė G. A kalinyingrádi terület balti oikonimáiról области. – Культурное наследие Восточной Пруссии: сборник статей, ч. 1, Калининград: Изд-во БФУ им. И. Канта, 78–95. Blažienė Grasilda 2013: Még egyszer az óporoszról és a történelmi forrásokban szereplő óporosz tulajdonnevekről a Német Lovagrenddel kapcsolatban. – Indoeurópai nyelvészet és klasszika-filológia – XVII: a következőnek szentelt felolvasóülések anyagai памяти профессора Иосифа Моисеевича Тронского 24–26 июня 2013 г., СанктПетербург: Наука, 66–78. Elérhető: http://iling.spb.ru/comparativ/mater/ tronsky2013/tronsky2013.pdf. Blažienė Grasilda 2018: Az orosz személynevekről a 2018. június 18–20-án Deutschen Ordens. – Индоевропейское языкознание и классическая филология – ХХII (чтения памяти И. М. Тронского): материалы Международной конференции, megrendezett konferencia foliánsaiban, oтв. szerk. N. N. Kazanszkij, 1. félkötet, Szentpétervár: Nauka, 109–75. Elérhető: https://tronsky.iling.spb.ru/static/ tronsky2018_01.pdf. Blažienė Grasilda 2020: Блажене Г. Baltische Spuren in Ortsnamen Europas? – Indoeurópai nyelvészet és klasszika-filológia – XXIV: a felolvasóülések anyagai, посвященных памяти профессора Иосифа Моисеевича Тронского 22–24 июня 2020 г., Szentpétervár: Nyelvészeti Kutatóintézet, 443–465. Elérhető: https://tronsky.iling.spb.ru/static/tronsky2020_01.pdf. Būga Kazimieras 1961: Válogatott írások 3, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó. DLKG – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, red. V. Ambrazas, Vilnius: Mintis, 1994. Tanulmányok / Cikkek 239 Footprints of Language Contacts in the Present-day Vilnius County Hydronyms and Oikonyms: the Impact of Slavic Languages on Lithuanian Toponymy Gala Sławomir 1985: Lengyel személynevek alapvető -l-, -ł hanggal a szuffixális részben. – Acta Univ. Lodziensis. Folia Linguistica 10, Łodź: Uniw. Łodzki. Garšva Kazimieras, Grumadienė Laima, szerk. és összeáll., 1993: Litvánia keleti részei, Vil nius: Állami Kiadási Központ. Garšva Kazimieras, összeáll., 1999: Az etnikai területek litvánjai a mai Belaruszban, Vil nius: A Litván Köztársaság Nemzeti Kisebbségi és Diaszpóraügyi Osztálya Vyriausybės. Garšva Kazimieras 2019: Balti elemek (helynevek, családnevek) Lengyelországban, Belaruszban. – Út a kölcsönösség felé 20, 51–64. Garšva Kazimieras 2020: A Vilniusi megye nyelveinek értelmezései. – Voruta 2(868), 60–64. Garšva Kazimieras 2020a: A litván nyelv és névállomány Kernavė, Trakai és Vilniaus. – Voruta 3(869), 77–83. IGC 1993 – Institute of Geodesy and Cartography, The Polish Toponymic Guidelines, Warsaw, Poland, 1993. Elérhető: http://ksng.gugik.gov.pl/pliki/the_polish_ toponymic_guidelines.pdf. Ivoška Darius 2016: Megjegyzések a Visztulától nyugatra található balti helynevek problematikájához. – Acta Linguistica Lithuanica 74, 208–225. Ivoška Darius 2018: Baltische Eigennamen in den Dokumenten des Deutschen Ordens: doktori disszertáció, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, Vytauto Didžiojo universitetas. Ivoška Darius 2019: Litván történeti személynevek az „1399–1409. évi marienburgi Tressler-könyvben”. – Acta Linguistica Lithuanica 81, 97–109. Ivoška Darius 2019a: A porosz kultúra tükröződései a Német Lovagrend határleírásaiban. – A Keletés Nyugat-Poroszországi Történetkutatás Történeti Bizottságának és a Nyugat-Poroszország Történetével és Földrajzával Foglalkozó Copernicus Egyesületnek évkönyve. Közlemények a Porosz Titkos Állami Kulturbesitz 10, 7–23. Ivoška Darius 2020: Trends of Naming Individuals of Different Origin in the Medieval Prussia. – Onoma 55, 133–147. Elérhető: https://doi.org/10.34158/ ONOMA.55/2020/8. Ivoška Darius 2020a: A Ragnit és Tilsit terület balti tulajdonneveinek kérdéséhez a 14–15. századi rendi dokumentumokban / A Ragainės és Tilžės sritis balti tikrinių vardų XIV–XV a. ordino dokumentuose. – Acta Linguistica Lithuanica 83, 132–150. Elérhető: http://journals.lki.lt/actalinguisticalithuanica/ article/view/2045. PAVEL SKORUPA 240 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV Jovaiša Eugenijus 2012: Aisčiai. I knyga. Kilmė, Vilnius: Edukologija. Jovaiša Eugenijus 2014: Aisčiai. II knyga. Raida, Vilnius: Lietuvos edukologijos egyetemi kiadó. Jovaiša Eugenijus 2016: Aisčiai. III. könyv. A litvánok és Litvánia kezdete, Vilnius: A Litván Oktatástudományi Egyetem Kiadója. Jovaiša Eugenijus 2020: Az aestiek. A nyugati baltiak, Kaunas: Vytauto Didžiojo universiteto leidykla. Jovaiša Eugenijus 2020a: Sírok és emberek, Vilnius: Unseen Pictures. Jurkštas Jonas 1985: Vilnius helynevei, Vilnius: Mokslas. Karaliūnas Simas 2005: A baltiak múltja történelmi forrásokban 2, Vilnius: A Litván Nyelv Intézete. Kiseliūnaitė Dalia 2020: Klaipėda vidékének toponimái. Történelmi és etimológiai nyelv és registras, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Available at: https://doi. org/10.35321/e-pub.6.klaipedos-krasto-toponimai. LSD2013 – Lietuvos statistikos departamentas 2013: Gyventojai pagal tautybę, gimtąją vallás. A Litván Köztársaság 2011. évi általános népés lakásösszeírásának eredményei, Vilnius. Elérhető: https://web.archive.org/web/20130923095014/http:// web.stat.gov.lt/uploads/docs/gyv_kalba_tikyba.pdf. LVŽ I – Litván helynévszótár 1 (A–B), szerkesztőbizottság: L. Balode, V. Blažek, G. Blažienė, V. Kardelis, A. Ragauskaitė, S. Temčinas, J. Udolph, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2008. LVŽ II – Litván helynévszótár 2 (C–F), szerzők: L. Bilkis, G. Blažienė, M. Norkaitienė, A. Ragauskaitė, M. Razmukaitė, D. Sviderskienė, felelős szerkesztő: L. Bilkis, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2014. LVŽ III – Litván helynévszótár 3 (G–H), szerzők: V. Adamonytė, L. Bilkis, G. Blažienė, D. Kačinaitė-Vrubliauskienė, M. Norkaitienė, A. Ragauskaitė, M. Razmukaitė, D. Sviderskienė, felelős szerkesztő: L. Bilkis, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, Muldoon James 2018. 1997: A vallási áttérés változatai a középkorban, Florida: Floridai Egyetemi Kiadó. PDB – A Litván Nyelvi Intézet litván nyelvi erőforrásainak információs rendszere „E. Kalba“: Pavardžių duomenų bazė (A Litván Nyelv Intézetének litván nyelvi források információs rendszere: A vezetéknevek adatbázisa). Elérhető: https://ekalba.lt/Pavardziu_zodynas. Cikkek / Articles 241 Footprints of Language Contacts in the Present-day Vilnius County Hydronyms and Oikonyms: the Impact of Slavic Languages on Lithuanian Toponymy Razmukaitė Marija 1998: Litván képzős oikonimák: doktori disszertáció, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, Vytautas Magnus Egyetem. Razmukaitė Marija 2002: Lietuvos sudėtinių oikonimų darybos bruožai. – Acta Linguistica Lithuanica 46, 123–130. Razmukaitė Marija 2003: Sudėtiniai Lietuvos oikonimai. – Baltu filoloģija 12(2), 63–80. Razmukaitė Marija 2009: Néhány nyugat-litvániai képzős oikonimáról. – Kalbos kultūra 82, 34–40. Red’ko Julian K. 1969: Redko Julian K. Ukrán családnevek kézikönyve, Kijev: Радянська школа. Rymut Kazimierz 1999: A lengyelek családnevei 1 (A–K), Krakkó: Kiadó. Intézet. Języka Polskiego PAN. Rospond Stanisław 1973: Sziléziai családnevek szótára 2, Wrocław, Varsó, Krakkó, Gdańsk: Nemzeti Intézet Ossolińskich – Kiadó. Shvedova Natalija Y. 1980: Шведова Наталия Ю. Русская грамматика 1, Skardžius Pranas 1996: Rinktiniai raštai 1. Litván Москва: издательство „Наука“. szóképzés, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. SMPRL – A Lengyel Népköztársaság településeinek jegyzéke, Varsó: Kiadók Komunikacji i Łączności, 1967. SNNP – Kowalik-Kaleta Zofia, Dacewicz Leonarda, Raszewska-Żurek Beata 2007: A legrégebbi lengyel vezetéknevek szótára – a „Lengyel vezetéknevek története” 1. kötetében tárgyalt vezetéknevek nyelvi eredete, Varsó: Szlavisztikai Kiadóközpont. SSNO – Régi lengyel személynevek szótára 1–2, Wrocław, Varsó, Krakkó: Ossoliński Nemzeti Intézet, a Lengyel Tudományos Akadémia Kiadója, 1965–1968; 3–5, Wrocław, Varsó, Krakkó, Gdańsk: Ossoliński Nemzeti Intézet, Wόjtowicz Marian 2013: Lengyel eredetű kortárs orosz vezetéknevek. ]}^-? I accidentally need valid JSON. Let's provide. []} … no. final must valid. Let's compose.]} } 彩神争霸官方? Need only object. [ Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk, 1971–1980; 6–7, Wrocław, Warszawa, Krakόw, Gdańsk, Łodź: Zakład Narodowy imienia Ossolińskich, Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk, 1981–1985. Sviderskienė Dalia 2006: A Marijampolėi körzet összetett oronimái. – Lituanistica 4(68), 47–59. Sviderskienė Dalia 2006a: A Marijampolėi körzet drimonimáinak képzési és eredeti tendenciái. – Acta linguistica lithuanica / Lietuvių kalbotyros klausimai 54, 49–62. PAVEL SKORUPA 242 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV Sviderskienė Dalia 2007: A Marijampolėi körzet lakott helyeinek nevei. – Acta linguistica lithuanica / Lietuvių kalbotyros klausimai 57, 99–122. Vanagas Aleksandras 1970: A Litván SZSZK hidronimáinak képzése, Vilnius: Mintis. Vanagas Aleksandras 1981: A litván hidronimák etimológiai szótára, Vilnius: Mintis. Vanagas Aleksandras 1996: Lietuvos miestų vardai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Vitkus Aleksandras 2001: Dualistinis lietuvių tautybės susidarymas ir trialistinis Lietuvos krikšto pobūdis; Mindaugas megkeresztelésének 750. évfordulójára ajánlva. – Mokslas ir gyvenimas 7/8, 42–43. VLEe - Visuotinė lietuvių enciklopedija. Elérhető: https://www.vle.lt. ]} техиму. – Studia rossica Posnaniensia 38, 253–260. Zinkevičius Zigmas 2011: A régi litván állam 40 legfontosabb rejtélye, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. Zinkevičius Zigmas 2011a: Ukmergė járás településnévjegyzéke. A címek eredete, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Kalbų kontaktų pėdsakai dabartinės Vilniaus apskrities hidronimuose ir oikonimuose: slavų kalbų įtaka lietuvių toponimijai ÖSSZEFOGLALÓ Litvánia történelmi fejlődése miatt a mai területén ősidők óta különböző népek és kultúrák képviselői éltek, köztük szlávok (fehéroroszok, lengyelek, oroszok) is, akik nyomot hagytak a litván nyelvben, kultúrában és az élet más területein, beleértve a névanyagot is, különösen a keleti területeken, vagyis a történelmi Vilniusi régióban, amelynek nagyobb része ma a kulturális és nyelvi perifériát jelölő Vilnius megye határain belül található. Erről nemcsak a helyi lakosság tartós többnyelvűsége tanúskodik, hanem a régió toponímiája (illetve hidronímiája és oikonímiája) is. A nyelvi kontaktusokat 158 helynév tükrözi (13 potamonima, 8 limnonima, 137 oikonima), vagyis a Vilnius megye jelenleg hivatalosan használatban lévő 5126 helynevének 3 százaléka, amelyek között 20 „szennyezett” toponima is található (4 potamonima, 16 oikonima), vagyis az elemzett helynevek 12 százaléka. A nyelvi kontaktusok a toponimák képzésének Cikkek / Articles 243 Footprints of Language Contacts in the Present-day Vilnius County Hydronyms and Oikonyms: the Impact of Slavic Languages on Lithuanian Toponymy „užterštų“ toponimų – slavų priesagų vedinių iš lietuvių tikrinių žodžių ir apeliatyvų. Rasta különböző szintjein figyelhetők meg. Először is olyan helyneveket rögzítettek, amelyek litván eredetű tulajdonnevekből származnak – 15 oikonimát (11 -(š)čizna képzős és 3 -uvka képzős, litván személynevekből képzett név, valamint 1 -ka képzős, litván eredetű tónevet alapul vevő képzett tuviškų oikonimų). Prie apeliatyvinių vedinių priskiriami priesagos -anka vediniai (2 potamonimai ir 1 oikonimas) ir priesagos -ovka vedinys (1 oikonimas). Antra, užfiksuota lietuvių kalbos priesagų ir galūnių vedinių iš slavų tikrinių žodžių ir apeliatyvų: 8 hidronimai (1 potamonimas ir 1 limnonimas) ir 5 oikonimai yra asmenvardinės kilmės; 29 vietovardžiai név), 2 folyónevet (1 -anka képzős és 1 -ka képzős név, amelyek közül az egyik közszói eredetű, vagyis 24 litván végződéses képzett név (2 potamonima, 1 limnonima, 21 oikonima) és 5 litván képzős származék (4 oikonima és 1 limnonima); 4 oikonima (litván végződések és képzők származékai) bizonytalan lexikai alapú. Harmadszor, szláv eredetű helyneveket találtak – szláv affixumok szláv tulajdonnevekből és köznevekből képzett származékait: 17 személynévi eredetű oikonimát (7 -uvka képzős, 4 -ovka képzős, 3 -ina képzős, 2 -ka képzős és 1 podelőtaggal képzett); 24 köznévi eredetű oikonimát (15 -uvka képzős, 4 -ovka képzős, 3 -ka képzős, 1 paelőtaggal képzett; 1 potamonima – -ka képzős származék); 3 oikonima (-ka képzős származékok) bizonytalan lexikai alapú. A szláv eredetű helynevek között hidronimák és oikonimák is vannak, amelyek a litván nyelvbe való egyszerű transzliterációnak tekinthetők. Ebbe a kategóriába a szláv köznevek vagy tulajdonnevek onimizációja, illetve transzonimizációja révén keletkezett toponimák tartoznak (összesen – 45 eset). Ezenkívül sok esetben nehéz megkülönböztetni, hogy a toponima szláv vagy litván eredetű-e, főként azért, mert a köznyelvi litvánban sok szlavizmus található. Az ilyen toponimák lehetnek a szláv vagy litván nyelv közneveiből vagy tulajdonneveiből képzett képzős származékok, illetve a szláv vagy litván köznevek onimizációjának eredményei, vagy egyszerűen lefordított nevek. Az ellentmondásos történelmi folyamatok (a különböző politikai rendszerek és népek vándorlásának, különösen a határvidéken tapasztalható) hatása a toponímiára és általában a névanyagra nehezen mérhető fel. Egyes esetekben nehéz megkülönböztetni, hogy a helynév litván eredetű-e, és egy bizonyos időszakban elszlávosították, azaz lefordították, vagy szláv eredetű helynévről van-e szó. A történelmi adatok részletesebb vizsgálata segíthetne az ilyen esetek egyértelműbb értelmezésében. Beérkezett: 2021. október 31. PAVEL SKORUPA Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Lietuva [email protected]