„Ortsnamen zwischen Rhein und Elbe – Onomastik im Europäischen Raum“. Ein Forschungsprojekt der Göttinger Akademie der Wissenschaften

326 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII JÜRGEN UDOLPH Zentrum für Namenforschung – Göttingen Akademie der Wissenschaften zu Göttingen ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0002-8475-7857 Tudományos kutatási területek: történeti nyelvészet, víznevek, helynevek, családnevek. DOI: doi.org/10.35321/all87-16 Helynevek a Rajna között ÉS ELBA – ONOMASZTIKA A EURÓPAI TÉR. Egy A(z) kutatási projektje GÖTTINGAI AKADÉMIA TUDOMÁNYOK Vietovardžiai tarp Reino ir Elbės – Onomastika Europos erdvėje. Getingeno mokslų akademijos mokslo-tiriamasis projektas ANNOTÁCIÓ Alsó-Szászország és Vesztfália (Észak-Rajna–Vesztfália tartomány része) német szövetségi tartományok 1600 előtt adatolt helységneveit – beleértve az elpusztult városok és falvak neveit is – történeti bizonyítékaik alapján kritikailag vizsgálják, nyelvészeti szempontból pedig eredetük és értelmezésük szerint etimológiailag, morfológiailag és tipológiailag elemzik, példaként a NOB (Niedersächsisches Ortsnamenbuch) köteteit véve. A munka befejezése után a térképek és az összefoglaló tanulmányok értékelést nyújtanak majd az eredet kérdéséről, az etimológiai kapcsolatokról és a településtörténetről. Az eredmények Skandinávia, Anglia, Kelet-Európa (beleértve a balti államokat) és Közép-Európa egyes részei számára is relevánsak lesznek. KULCSSZAVAK: helynevek, elpusztult helyek nevei, településtörténet, germán népek, szászok. Ortsnamen zwischen Rhein und Elbe – Onomastik im Europäischen Raum. Ein Forschungsprojekt der Göttinger Akademie der Wissenschaften Įžvalgos / Meglátások 327 ELŐTÖRTÉNET Die Vorgeschichte zu dem Projekt der Göttinger Akademie der Wissenschaften, von dem hier die Rede sein wird, hat ihren Anfang am 18.10.1990 in den Räumen des Sprachwissenschaftlichen Seminars der Universität Göttingen genommen. An diesem Tag fand die erste Stunde des Proseminars Ortsnamen mint történeti forrást, Die Ortsnamen des Kreises Wolfenbüttel (A Wolfenbütteli járás helységnevei) kiegészítő címmel, Jürgen Udolph vezetésével. Néhány hallgató is részt vett benne, köztük már Kirstin Casemir és Uwe Ohainski is, akik nemcsak azóta kísérték figyelemmel a projektet, hanem ettől a naptól kezdve megszakítás nélkül, meghatározó módon támogatták. A terv az volt, hogy a Wolfenbütteli járással együttműködésben olyan projektet indítsanak el, amely Alsó-Szászország tartomány helységés gewidmet war. In anderen Bundesländern Deutschlands hatten schon zum Teil umfassende Untersuchungen an den Siedlungsnamen eingesetzt und waren auch schon zu wichtigen Ergebnissen gekommen. Für Niedersachsen fehlten pusztaneveinek megfelelő tanulmányozását szinte teljes egészében Az egyszer megkezdett szemináriumot a következő években egészen 2000-ig folyamatosan folytatták. A vizsgálat tárgyát Wolfenbüttel, Göttingen, Osterode/Harz, Goslar, Northeim, Holzminden, Hildesheim, Hameln-Pyrmont, Hannover (beleértve Hannover városát is), Peine, Celle, Helmstedt és Gifhorn járásainak, valamint Braunschweig és Hannover városának helynevei képezték. A göttingeni egyetemen tartott rendezvények azonban 1999– 2000-ben megszakadtak, mivel J. Udolph kinevezést kapott a lipcsei egyetem névtani professzori tanszékére, és ezt egy 1999–2000-es helyettesítő szemesztert követően, a téli szemeszterben fogadta el. Az alsó-szászországi helynevekkel kapcsolatos munkálatok azonban nem érdeklődtek kutatások iránt, és nem nyerték meg őket pénzügyi támogatásra. unterbrochen. Es war gelungen, Städte und Kreise in Niedersachsen für diese Mindenekelőtt Hannover városa és járása mutatott nagy érdeklődést, ezért a területeket intenzívebben lehetett kutatni, és a munkálatok eredményét 1998-ban seit etwa 1996–1997 die Untersuchungen der Ortsund Wüstungsnamen des egy Alsó-Szászországi Helynévkönyv (= NOB I) első köteteként közzé lehetett tenni. Két évvel később következtek Osterode járásának helynevei (= NOB II). Néhány évvel korábban jelent meg J. Udolph Namenkundliche Untersuchungen zum Germanenproblem (1994) című átfogó vizsgálata, amelyben a germán eredetű alapszavak és szuffixumok egész sorát, valamint azok előfordulását az ógermán településterület helyneveiben tárgyalták, és térképezések segítségével közelebbről is meg lehetett határozni. Ennek során kiderült, hogy Alsó-Szászország, Szász-Anhalt egyes részei, JÜRGEN UDOLPH 328 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Türingia, Hessen és Vesztfália különösen jelentős mértékben részesednek az elterjedésekben. Ez megerősítette a NOB szerzőit abban, hogy folytassák az Északés Közép-Németország helységneveivel kapcsolatos munkát. E megfontolásokkal szoros összefüggésben állt K. Casemir 2003-ban disszertációként elkészült vizsgálata a Landkreis helységneveiről; a die Wolfenbüttel und der Stadt Salzgitter (= NOB III), in der die Autorin in dankenswerter Weise auch archäologische und siedlungsgeschichtliche Aspekte mit den Ortsnamen verknüpft hatte. Auch ihre Magisterarbeit über -büttel-nevek (Casemir 1997) fontos hozzájárulást jelentettek a helységnevek, köztük Alsó-Szászország helységneveinek vizsgálatához. Miután J. Udolphot Lipcsébe hívták, egy, a Göttingeni Akadémia elnökével folytatott beszélgetés során sikerült meggyőznie őt arról, hogy az Alsó-Szászország helységneveit feldolgozó könyv fontos és szükséges feladat lenne az Akadémia számára. Röviden: a Német Tudományos Akadémiák Unióján belüli hosszabb vitákat és megbeszéléseket követően a projektet – Szász-Anhaltra és Vesztfáliára kiterjesztve – felvették Németország legnagyobb bölcsészeti és társadalomtudományi kutatási programjába, az Akadémiai Programba. A felügyelet a Göttingeni Tudományos Akadémia kezében volt, a kutatóhelyet a Münsteri Egyetemen hozták létre, és a vizsgálatok 2005-ben kezdődtek. A PROJEKT J. Udolph vezetésével kezdetben Hendrik Davids, Michael Flöer, Claudia Maria Korsmeier, Brigit Meineke és Jutta Schröder dolgozott a projekten. Valamivel később csatlakozott K. Casemir mint kutatóhely-vezető, majd U. Ohainski, Josef Dolle és időnként Jens Kersting is. Kezdetben a projektet 32 1/2 évre tervezték, és Alsó-Szászország (Brémát és Bremerhavent is beleértve), Vesztfália és Szász-Anhalt helyneveinek vizsgálatát foglalta magában. Az akadémiák belső döntései miatt a futamidőt 25 évre rövidítették, ami arra kényszerített bennünket, hogy lemondjunk Szász-Anhaltról. Ezt nagyon sajnáltuk. A projekt, a feldolgozás állásának részletes leírását ezen a helyen nem tudjuk megadni. Megtalálható a Göttingeni Tudományos Akadémia egyik internetes oldalán a seiner Ziele und weiterer damit zusammenhängender Aspekte müssen https://adw-goe.de/forschung/ forschungsprojekte-akademienprogramm/ortsnamen-zwischen-rhein-undelbe/ címen, valamint az Ortsnamen.net hivatkozás alatt. Ortsnamen zwischen Rhein und Elbe – Onomastik im Europäischen Raum. Ein Forschungsprojekt der Göttinger Akademie der Wissenschaften Áttekintések / Insights 329 Röviden megfogalmazva a projekt célja a következő: a vizsgált terület 1600 előtt adatolt helyneveit, beleértve a pusztulásneveket is, történeti adataik alapján kritikailag feltárjuk, valamint eredetük és értelmezésük szerint nyelvtudományilag etimológiai, morfológiai és tipológiai szempontból vizsgáljuk, amelynek során példaképül a Niedersächsisches Ortsnamenbuch kötetei szolgálnak. A feldolgozás befejezése után a térképek és az összefoglaló tanulmányok kiértékelést nyújtanak majd az eredetre, az etimológiai kapcsolatokra és a településtörténetre vonatkozó kérdésekhez. A munkálatok jelenlegi állását két térkép mutatja be, amelyeket itt közlünk: 1. TÉRKÉP: Westfälisches Ortsnamenbuch – a feldolgozás állása 2022 októberében JÜRGEN UDOLPH 330 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII KARTE 2: Niedersächsisches Ortsnamenbuch – Bearbeitungsstand Oktober 2022 A vizsgálatok kezdete óta igyekeztünk olyan bemutatást nyújtani, amely az érdeklődő laikusok számára is érthető. Az úgynevezett „elefántcsonttoronyról” folytatott vita, amelyben az akadémiai kutatás állítólag mozog, nem utolsósorban abból is keletkezett, hogy a tudományos publikációkban részben olyan nyelvi formát ápoltak (és ápolnak), amely távolságot teremtett az érdeklődő nyilvánosságtól. Az indoeuraisztika területén az úgynevezett „laringálisok” bevezetése és grafikai ábrázolásuk révén – amely a helynévkutatásba is bekerült – ez a távolság nagymértékben tovább növekedett. Ebben az esetben is törekszünk arra, hogy a helynevek tárgyalása során csökkentsük ezt a távolságot. A helynevek a nyilvánosságot is nagy mértékben érdeklik, ezért közérthető nyelvezetet és ábrázolásmódot szükséges választani. A Vesztfáliai Helynévkönyv résztéma 2022-ben a 20. kötettel lezárul, míg a 28 kötetre tervezett Alsó-szászországi Helynévkönyv még feldolgozás alatt áll. Ortsnamen zwischen Rhein und Elbe – Onomastik im Europäischen Raum. Ein Forschungsprojekt der Göttinger Akademie der Wissenschaften Įžvalgos / Insights 331 Az eddig megjelent összes kötet felsorolását ezen a helyen nem közöljük. Erről az ortsnamen.net weboldal tájékoztat a Niedersächsisches Ortsnamenbuch és a Westfälisches Ortsnamenbuch rovatokban, ahol a megfelelő feldolgozási területek áttekintő térképei is megtalálhatók. A megjelent kötetek kezdetben a könyvkereskedelemben kaphatók, megjelenésük után azonban három évvel (a zárolási időszak lejártával) elérhetők a res doctae – a Göttingeni Tudományos Akadémia dokumentumszerverén is, ahol egy keresőmaszk megkönnyíti a kívánt helynevek megtalálását (https://rep.adw-goe.de/). ALAPOK, CÉLOK ÉS AZ ELSŐ ERGEBNISSE DES PROJEKTES 1. Die Relevanz der Ortsnamenforschung liegt nicht nur in der Frage nach der Bedeutung eines einzelnen Namens. Zwar ist die Undurchsichtigkeit a földrajzi nevek újra meg újra kiváltják a kérdést: „Mit is jelent tulajdonképpen ez a név?”, ám ebből önmagában csak töredékes felismerések adódnak a nyelvvagy településtörténetbe. Továbbvezető felismerésekre csak akkor nyílik lehetőség, ha egy nagyobb területet névtani szempontból megvizsgáltak. Csak ekkor sikerül egy-egy név eredeti jelentését fő vonásaiban megragadni. Ezért egy összefoglaló onomasztikai értékelés mindig újra és joggal törekszik az összegyűjtött anyag, valamint a nevek által alkotott különböző rétegek kartográfiai rögzítésére. 2. A Nyugatfália, Alsó-Szászország, Bréma és Szász-Anhalt tartományok helynévanyagának vizsgálata Európa őstörténete és korai története szempontjából azért különösen fontos, mert Brandenburg, Szászország, dieses Projektes eine gravierende Forschungslücke bestand und gerade dieses bisher nicht untersuchte Territorium nicht nur mit den benachbarten deutschen Ländern wie dem Rheinland, Schleswig-Holstein, Mecklenburg-Vorpommern, Türingia és Hessen kezdetéig a legszorosabb kapcsolatban áll, hanem mert az utóbbi évek kutatásai szerint feltűnő módon mit weiten Bereichen der Germania, ferner mit dem westslavischen Sprachgebiet und in seinen ältesten Spuren mit dem Baltikum und einem altslavischen Siedlungsgebiet in Südpolen und der Ukraine verbunden ist. JÜRGEN UDOLPH 332 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII 3. A már megjelent kötetek és más újabb vizsgálatok alapján részletesen a következő kapcsolódási vonalak rajzolódnak ki, amelyek jelentőségét egyenként még pontosabban meg kell vizsgálni: a) Alsó-Szászországból és Nyugatfáliából Anglia felé, ahol Belgium, Hollandia és Flandria hidat képeznek (első térképezési kísérlet: Udolph 1994: 775 [55. térkép]). A Nordihm helynévanyagában végzett vizsgálatnak megfelelően ezt a következőképpen fogalmazták meg: ez egy „olyan településnévi elem, amely und Westdeutschlands und dem Englands enge Verbindungen gibt, die alt sein müssen, ist schon sehr früh u.a. von H. Jellinghaus (1898, 1902) erkannt worden, auch E. Schröder (1933: 22) hatte bei dem Grundwort -horst auf Grund einer bei egyedül és kizárólag a szászokra jellemző, amelyet csak ők vittek magukkal Angliába, és amely távoli vidéken is előfordul” (a -horst további feldolgozásához l. Udolph 1994: 776–796, vö. még a 3. térképpel). Ez azonban más köznevekre is érvényes. Hessmann 1985: 199 szerint: „Az óangol elemek – amennyiben nem a britből vagy a skandinávból kerültek át – szinte mindig megfelelnek az óalszász nyelvterületen” (azaz főként Alsó-Szászországban). Ezt néhány évvel ezelőtt a köznevek valamivel bővebb jegyzékének segítségével is alá tudtuk támasztani (Udolph 2006). Korábban több tanulmányában egyes közneveket választott ki, és a belőlük származó helynevek alapján a nyugatgermán törzsek vándorlásait vizsgálta. Innen származik a következő 3. térkép, amely a germán horst, például középfelnémet hurst, illetve hürste, ófelnémet hurst, óalszász hurst ‘bozót, sűrű bozót’, továbbá óangol hyrst, angol nach England nachzuzeichnen versucht (Udolph 1994: 765–830; 1995). Daraus hurst többnyire ‘bozótos erdő, bozót, ligetes erdő, cserjés, bozótos, alacsony erdő’, ‘mocsárban található, növényzettel benőtt kisebb kiemelkedés’ és hasonlók mittelniederdeutsch, mittelniederländisch hurst, horst, niederländisch horst, elterjedését mutatja. ‘láp’ és hasonló jelentéseket) tartalmazó elemeket. Westfália és Alsó-Szászország helynevein végzett munkánk során egy további, Angliával kapcsolatos jelenséggel találkoztunk, amelyet eddig azonban soha nem vettek észre: helyneveik részben olyan közneveket tartalmaznak, amelyek csak az óangol, illetve az angol szókincsben léteznek. ]} 天天中彩票中了 аҳәынҭқарратә?񎟿陪 天天中彩票足球} мәлум? тру?老时时彩? чиләр?在天天中彩票?} (this is invalid?) Nope. Need final valid JSON only. Need remove junk. Also preserve exact items, but translation 5 problematic split sentence across item. Need translate item literally, no addition. Item 5 German ungrammatical. Do it. Item 6 continuation. Ensure 7 translations only. whitespace maybe final space. Let's output. даҽа?} 񟿿? no. Expect format. ауаа.} Baebele?} Ennek jelentős következménye van: ez ugyanis azt jelenti, hogy az alapul szolgáló szó, amelyet már csak az angol őrzött meg, korábban Észak-Németország germán nyelvjárásaiban is lebendig gewesen ist. Itt csak egy példa: Az angolban óangol kor óta jól adatolt: grif(e), grāf, grove ‘liget, facsoport’, rokona a szláv grabrъ, grabъ ‘gyertyán’ és más szavaknak. Ebből különböző angol helynevek alakultak, például Grafton vagy Grovehurst. Ezt a szót most német helynevekben is megtaláljuk, mint például Grastrup, Kr. Lippe, Grafhorst, Kr. Helmstedt, Grasdorf, Hannoveri régió, és talán Grevenben is, Kr. Steinfurt (legutóbb ehhez WOB 13: 123f.). Ortsnamen zwischen Rhein und Elbe – Onomastik im Europäischen Raum. Ein Forschungsprojekt der Göttinger Akademie der Wissenschaften Įžvalgos / Insights 333 3. TÉRKÉP: horst/hurst a helynevekben Innen új fény vetül arra a régi és állítólag már eldöntött kérdésre is, hogy honnan érkeztek Angliába a nyugatgermán telepesek. Szinte általánosan úgy vélik, hogy Schleswig-Holsteinből és Dániából érkeztek; Beda híres mondatai mindmáig hatnak: „Advenerunt autem de tribus Germaniae populis fortioribus, id est Saxonibus, Anglis, Jutis“ [„szászok, angolok, jütök”]. Azok a vizsgálatok azonban, amelyek Schleswig-Holstein helyneveinek segítségével kívánták megerősíteni ezt az állítást (pl. Laur 1964), nem hoztak eredményt. Ebből arra következtettek, hogy a névkutatás ehhez a kérdésfelvetéshez nem vehető igénybe. Az első jelek azonban arra utalnak, hogy ezek a nézetek Alsó-Szászország esetében nyilvánvalóan nem állják meg a helyüket. A vizsgálat lezárása után bizonyosan választ kapunk erre a kérdésre: a helynevek a vándorlási mozgások legbiztosabb tanúi; ez megmutatkozik a német Keletre, Európából a tengerentúlra, az orosz törzsterületekről Szibériába és másutt történt névátvitelek esetében. Hasonló érvényes a szászok hazájára és származási helyére is. E kérdéseket eddig szinte kizárólag régészeti és történelmi szempontból vizsgálták. Újabb kutatások azt mutatják, hogy a Ptolemaiosznál szereplő állítólagos Saxones-bejegyzés, amelyet általában Schleswig-Holsteinre vonatkoztatnak, valószínűleg olvasási hiba (Springer 2002; 2004: 27–29). Ezzel a korábbi elmélet egyik fontos pillére összeomlik, miszerint a szászok eredetileg Schleswig-Holsteinből érkeztek. A kérdés teljesen nyitott. Ha figyelembe vesszük, JÜRGEN UDOLPH 334 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII hogy a szászokra vonatkozó első biztos utalások onomasztikai szempontból az angol grófságok: Essex, Middlesex, Sussex, Wessex stb. akkor itt is fontos bizonyító érték jut a helyneveknek: Az alapján a Schleswig-Holstein, Dánia és Skandinávia szóés névkincsével való kapcsolatok is Namenvergleiche zwischen englischen und kontinentalgermanischen Namen etwas zur Herkunft der Besiedler Englands sagen? b) Durch die Bearbeitung der Ortsnamen Niedersachsens und Westfalens feltárhatók. Ide tartoznak azok a helyés pusztanevek, amelyekhez olyan köznevek kapcsolódnak, mint a haugaz ‘domb, sírhalom’, *hlaiwaz ‘(sír)halom’, klint ‘magaslat, hegy’, malm- (vö. gót malma ‘homok’), wedel ‘sekély hely a vízben, gázló’ és mások. alapul szolgálnak. Ezen köznevek közül többet J. Udolph (1994: 830–918) tárgyalt. Ebből a gyűjteményből itt csak egyet Térképezés (4. térkép): 4. TÉRKÉP: a „wedel” helynevekben c) A vizsgálati terület helyneveinek feldolgozása mind a szókincs, mind a helynévállomány tekintetében egyezéseket tárt fel a balti és szláv településterületekkel, illetve a megfelelő szóés névállománnyal. Már korán megerősítik W. P. Schmid által megfogalmazott feltevéseket, amelyek szerint a baltiban az óeurópai Įžvalgos / Insights 341 egyik központja Ortsnamen zwischen Rhein und Elbe – Onomastik im Europäischen Raum. Ein Forschungsprojekt der Göttinger Akademie der Wissenschaften LITERATUR Bach Adolf 1954: Die deutschen Ortsnamen, Bd. 2, Heidelberg: Carl Winter Universitätsverlag. Brylla Charlotte 2009: Der semantische Kampf um den Begriff des Nordens in Schweden zur Zeit des Nationalsozialismus. ‒ Facetten des Nordens. Räume – Konstruktionen – Identitäten, Berliner Beiträge zur Skandinavistik, Bd. 17, hrsg. von J. Hecker-Stampehl, H. Kliemann-Geisinger, Berlin: Nordeuropa-Institut. Casemir Kirstin 1997: Die Ortsnamen auf -büttel. (Namenkundliche Informationen Beiheft 19), Leipziger Universitätsverlag. Casemir Kirstin, Udolph Jürgen 2006: Die Bedeutung des Baltischen für die niedersächsische Ortsnamenforschung. ‒ Baltų onomastikos tyrimai – Aleksandrui Vanagui atminti, sud. L. Bilkis, A. Ragauskaitė, D. Sinkevičiūtė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 114–136. Dini Pietru U., Udolph Jürgen 2005: Slawisch-Baltisch-Germanische Sprachbeziehungen. ‒ Reallexikon der Germanischen Altertumskunde 29, 59–78. Grimm Jacob 1845: Geschichte der deutschen Sprache, Leipzig: S. Hirzel. Grimm Jacob 1871: Kleinere Schriften, Bd. 5, Berlin: Dümmler. Hessmann Pierre 1984: Bedeutung und Verbreitung einiger nordwestdeutscher Sumpfbezeichnungen. ‒ Gießener Flurnamen-Kolloquium, hrsg. von R. Schützeichel, Heidelberg: Winter, 190–200. Jellinghaus Hermann 1898: Englische und niederdeutsche Ortsnamen. ‒ Anglia 20, 257–334. Jellinghaus Hermann 1902: Bestimmungswörter westsächsischer und englischer Ortsnamen. ‒ Jahrbuch des Vereins für niederdeutsche Sprachforschung 28, 31–52. Krahe Hans 1949: Ortsnamen als Geschichtsquelle, Heidelberg: Quelle & Meyer. Laur Wolfgang 1964: Namenübertragungen im Zuge der angelsächsischen Wanderungen. ‒ Beiträge zur Namenforschung 15, 287–297. Müller Gunter 1970: Das Problem der fränkischen Einflüsse auf die westfälische Toponymie. ‒ Frühmittelalterliche Studien 4, 244–270. NOB ‒ Niedersächsisches Ortsnamenbuch, hrsg. von K. Casemir, J. Udolph, Bd. 1ff. Bielefeld 1998ff. NOB I ‒ Ohainski Uwe, Udolph Jürgen 1998: Die Ortsnamen des Landkreises und der Stadt Hannover, Bielefeld: Verlag für Regionalgeschichte. JÜRGEN UDOLPH 342 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII NOB II ‒ Ohainski Uwe, Udolph Jürgen 2000: Die Ortsnamen des Landkreises Osterode, Bielefeld: Verlag für Regionalgeschichte. NOB III ‒ Casemir Kirsten 2003: Die Ortsnamen des Landkreises Wolfenbüttel und der Stadt Salzgitter, Bielefeld: Verlag für Regionalgeschichte. NOB IV ‒ Casemir Kirsten, Ohainski Uwe, Udolph Jürgen 2003: Die Ortsnamen des Landkreises Göttingen, Bielefeld: Verlag für Regionalgeschichte. Schmid P. Wolfgang 1994: Linguisticae Scientiae Collectanea, hrsg. von. J. Becker, Berlin, New York: de Gruyter. Schröder Edward 1993: Sachsen und Cherusker. ‒ Niedersächsisches Jahrbuch für Landesgeschichte 10, 5–28. Schuh Robert 1980: -heim-Namen in Ostfranken. Ausdruck fränkischer Herrschaft? ‒ Ortsnamen als Ausdruck von Kultur und Herrschaft. Erlanger Ortsnamenkolloquium, hrsg. von R. Schützeichel, Heidelberg: Winter, 33–47. Springer Matthias 2002: Saxones und Saxonia im Altertum und Frühmittelalter. ‒ Namenkundliche Informationen 81/82, 155–177. Springer Matthias 2004: Die Sachsen, Stuttgart: Kohlhammer. Udolph Jürgen 1994: Namenkundliche Studien zum Germanenproblem, Berlin: de Gruyter. Udolph Jürgen 1995: Die Landnahme Englands durch germanische Stämme im Lichte der Ortsnamen. ‒ Nordwestgermanisch (Reallexikon der Germanischen Altertumskunde, Ergänzungsband 13), Berlin, New York: de Gruyter, 223–270. Udolph Jürgen 1997: Zogen die Hamelner Aussiedler nach Mähren? Die Rattenfängersage aus namenkundlicher Sicht. ‒ Niedersächsisches Jahrbuch für Landesgeschichte 69, 125–183. Udolph Jürgen 1998: Fränkische Ortsnamen in Niedersachsen? ‒ Festgabe für Dieter Neitzert zum 65. Geburtstag, hrsg. von P. Aufgebauer, U. Ohainski, E. Schubert (Göttinger Forschungen zur Landesgeschichte, Bd. 1), Bielefeld: Verlag für Regionalgeschichte, 1–70. Udolph Jürgen 1999: Baltisches in Niedersachsen? ‒ Florilegium Linguisticum. Festschrift für Wolfgang P. Schmid zum 70. Geburstag, hrsg. von E. Eggers, J. Becker, J. Udolph, D. Weber, Frankfurt, Main: Peter Lang, 493–508. Udolph Jürgen 2005: Slavisch-Baltisch-Germanische Übereinstimmungen in Toponymie und Hydronymie. ‒ Reallexikon der Germanischen Altertumskunde 29, 64–67. Ortsnamen zwischen Rhein und Elbe – Onomastik im Europäischen Raum. Ein Forschungsprojekt der Göttinger Akademie der Wissenschaften Įžvalgos / Insights 343 Udolph Jürgen 2006: England und der Kontinent: Ortsnamenparallelen (Ein Situationsbericht). ‒ Language and Text. Current Perspectives on English and Germanic Historical Linguistics and Philology, Heidelberg: Winter, 317–343. WOB – Westfälisches Ortsnamenbuch, hrsg. von K. Casemir, J. Udolph, Bd. 1ff, Bielefeld: Verlag für Regionalgeschichte, 2009ff. WOB 13 ‒ Korsmeier Claudia Maria 2009: Die Ortsnamen des Landkreises und der Stadt Hannover, Bielefeld: Verlag für Regionalgeschichte. Vietovardžiai tarp Reino ir Elbės – Onomastika Europos erdvėje. Getingeno mokslų akademijos mokslo-tiriamasis projektas ÖSSZEFOGLALÓ Történelmi adatok alapján a cikk kritikusan elemzi a németországi Alsó-Szászország és Vesztfália tartományainak (Észak-Rajna–Vesztfália tartomány részének) 1600-ig adatolt helyneveit, beleértve az elhagyott városok és falvak neveit is. A kutatás e helynevek nyelvészeti elemzését is elvégezte, figyelembe véve eredetüket, valamint etimológiai, morfológiai és tipológiai értelmezésüket, példaként az Alsó-Szászország helynévkönyvét használva. A kutatás elvégzését követően a térképek és a kutatás összefoglalói értékelik az eredet kérdését, az etimológiai kapcsolatokat és a térségek benépesülésének történetét. A kutatás eredményei hasznosak lesznek Skandinávia, Anglia, Kelet-Európa (beleértve a balti országokat), valamint Közép-Európa egyes régióinak kutatásában. Beérkezett: 2022. augusztus 21. JÜRGEN UDOLPH Zentrum für Namenforschung – Göttingen / Rosdorf, Steinbreite 9, D-37124 Rosdorf bei Göttingen Akademie der Wissenschaften zu Göttingen Arbeitsstelle Ortsnamen zwischen Rhein und Elbe – Onomastik im europäischen Raum Robert-Koch-Str. 29, D-48149 Münster [email protected]