„Atžvilgiu“ konstrukcija valentingumo aspektu

LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ Litván Nyelvi Intézet ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0003-2196-8937 Kutatási területek: morfoszintaxis, valencia, szemantika, tipológia. DOI: doi.org/10.35321/all87-12 ATŽVILGIU KONSTRUKCIJA VALENTINGUMO ASPEKTU Az atžvilgiu utópozíciós elöljárószóval alkotott szerkezet a valencia szempontjából ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány tárgya az atžvilgiu utópozíciós elöljárószóval alkotott szerkezet. A cél annak feltárása, hogy a szóban forgó szerkezet milyen kapcsolatban áll a valenciával, a Dabartinės lietuvių kalbos tekstyno (DLKT) anyaga alapján. A kutatás kimutatta, hogy a mondatban az atžvilgiu utópozíciós elöljárószóval alkotott szerkezet egyaránt használatos a lexéma valens aktánsaként és nem valens – szabad – tagként. KULCSSZAVAK: valencia, valens aktáns, szabad tag, az atžvilgiu utópozíciós elöljárószóval alkotott szerkezet. ANNOTÁCIÓ A tanulmány tárgya az atžvilgiu utópozíciós elöljárószóval alkotott szerkezet. A cél annak feltárása, hogy a szóban forgó szerkezet milyen kapcsolatban áll a valenciával, a The Corpus of Contemporary Lithuanian Language adatai alapján. A kutatás kimutatta, hogy az atžvilgiu utópozíciós elöljárószóval alkotott szerkezet a mondatban egyaránt használatos a lexéma valens aktánsaként és nem valens (szabad) elemként. KULCSSZAVAK: valencia, valens aktáns, szabad elem, az atžvilgiu utópozíciós elöljárószóval alkotott szerkezet. Straipsniai / Articles 245 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 1. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK Ernst Fraenkelis (1928: 185–186) már a litván nyelv esetiragozásáról szóló munkájában megemlíti a főnév atžvilgis instrumentális esetét1. Jonas Jablonskis (1957: 632) az 1–2. példában szereplő atžvilgiu alakot különbség instrumentális esetének nevezi, és kijelenti, hogy „ez az eset csupán a mód vagy az eszköz instrumentális esetének bizonyos megkülönböztetése”. 1) E tekintetben atžvilgiu nem különbözik a többitől. (Jablonskis 1957: 632 alapján idézve) 2) Írásai és beszéde atžvilgiu elviselhetők. (Jablonskis 1957: 632 alapján idézve) Napjainkban Jonas Šukys (1998: 267) azt állítja, hogy az atžvilgiu az irányulás, illetve pontosító (uo.: 557) instrumentális eset, amely „viszonylag önállótlan, gyakran a prepozíciókhoz (pontosabban – posztpozíciókhoz) közel álló szavakra emlékeztet, mivel rendszerint [...] leggyakrabban genitivus után áll, és azt pontosítja, mintha vele együtt valamiféle posztpozícióként bizonyos szerkezetet alkotna”; „különösen a sajtó és az írott nyelv gyakran megmutatja, hogy milyen atžvilgiu jellemezhető a tárgy vagy jelenség”. Šukys (1998: 268) pontosítja, hogy az atžvilgiu leggyakoribb a közigazgatási és tudományos nyelvben, és felhívja a figyelmet arra, hogy az atžvilgiu akkor használatos, „amikor világos a valamire irányuló viszonyulás vagy valaminek az értékelése”, míg „amikor a viszonyulás, az értékelés jelentése elhomályosult, nem szabad megfeledkezni az élőbb, hagyományos nyelvi kifejezőeszközökről. A genitivus posztpozíciósan használt atžvilgiu alakjával szemben jobban megfelelhetnek a határozószók (lásd 3), a tiszta esetek (különösen a dativus) (lásd 4–5), valamint a prepozíciós (különösen a dėl prepozícióval alkotott) szerkezetek” (lásd 6–8). 3) A gyermekeket fizikai, erkölcsi és szellemi atžvilgiu szempontból nevelik (vö. fizikailag, erkölcsileg, szellemileg). (Šukys 1998: 268 alapján idézve) 4) Tudnak-e valami jót tenni a fogyatékosok atžvilgiu érdekében (vö. a fogyatékosoknak)? (Šukys 1998: 268 alapján idézve) 5) Éreztem a bizottság tagjainak hidegségét irántam atžvilgiu (vö. irántam). (Šukys 1998: 268 alapján idézve) 6) Nem tettek semmilyen intézkedést a szabálysértők atžvilgiu (vö. a szabálysértőkkel szemben). (Šukys 1998: 268 alapján idézve) 7) Az emberek egy részének negatív véleménye volt az intézettel atžvilgiu kapcsolatban (vö. az intézetről). (Šukys 1998: 268 alapján idézve) 8) A kormánynak nincs átgondolt politikája az iskolákkal atžvilgiu kapcsolatban (az iskolák miatt is lehetne). (Šukys 1998: 267 alapján idézve) 1 Az atžvilgiu kapcsán készült munkák részletesebb áttekintését lásd Akelaitis (2005: 67–70). 246 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu A Nyelvi tanácsokban (KP S1 2009: 90) Šukys pontosítja, hogy a 3. példában a polieszó jelentésében használt atžvilgiu a norma mellékes (részleges) változata. Könyvszerű jelenségként használható a köznyelvben, azonban az elsődleges (semleges) normaváltozat – a módhatározó – előnyben részesítendő. A 4–6., valamint a 9–11. példában az atžvilgiu a köznyelvben kerülendő. Itt az objektummal való közvetlen viszonyt részes esetben, illetve elöljárós szerkezetekkel kell kifejezni (KP S1 2009: 89; lásd még Akelaitis 2005: 71, 76). 9) Nagyobb tiszteletet várnánk a kislányok atžvilgiu (=mergaitėms). (idézet a KP S1 2009: 89 alapján) 10) Önök korrektek lesznek velünk atžvilgiu (=mums). (idézet Akelaitis 2005: 71 alapján) 11) Kétségtelenül volt intolerancia Litvániával atžvilgiu (=Lietuvai). (idézet Akelaitis 2005: 71 alapján) Šukys (KP S1 2009: 89) megjegyzi, hogy a köznyelvben az atžvilgiu a 12. példában az objektummal való közvetett viszony kifejezésére használható. 12) Semmi rosszat nem tettem a gyermek atžvilgiu. Gintautas Akelaitis (2005: 67) az adminisztratív nyelvben vizsgálja az atžvilgiu szerkezetet (lásd 10–11), és kijelenti, hogy az atžvilgiu (és a požiūriu) „használati gyakoriságával, valamint nyilvánvaló adminisztratív funkcionális-stilisztikai árnyalatával tűnik ki”. Akelaitis (2005: 76) arra a következtetésre jut, hogy „az adminisztratív nyelv birtokos eset + atžvilgiu szerkezetei [...] nem támaszkodnak élő használatra, és keletkezésük ideje alapján az intellektualizált nyelv késői jelenségei”. Akelaitis (2005: 67) szerint: az, hogy az atžvilgiu „főnevek és főnévi szavak birtokos esete után áll, mintha lehetővé tenné, hogy a polieszókhoz közelinek tekintsük őket. Valódi polieszóknak azonban nem tekinthetők a megőrzött lexikai jelentés miatt. További ok, hogy az egyeztető szerkezetek és a főnévi szavak birtokos esetével alkotott szerkezetek gyakran közel állnak egymáshoz, vagy akár párhuzamokat alkotnak, vö.: ekonominiu atžvilgiu és ekonomikos atžvilgiu”. Másfelől, a Dabartinės lietuvių kalbos tekstyno példái alapján az atžvilgiu adminisztratív nyelvi használatát vizsgálva Akelaitis (2005: 70) ezt írja: „A megmerevedett atžvilgiu leggyakrabban főnévi szavak birtokos esetével használatos [...], de az egyeztető módon alkotott kapcsolatokban nagyon ritka [...] – az arány 0,07: 0,93”. Részletes vizsgálatából kiderül, hogy az atžvilgiu szerkezetek az adminisztratív nyelvben akkor használatosak megfelelően, ha valaminek az alapját jelölik egy külső, cselekvést vagy állapotot meghatározó objektum alapján (Akelaitis 2005: 71), a norma mellékes változataként alkalmasak az alapviszony kifejezésére (Akelaitis 2005: 74–75), vagy olyan tárgyi viszony kifejezésére, amelynek oka-árnyalata lehet, és amely esetében lehetséges a atžvilgis, az e közvetett objektumra való tekintettel történő figyelembevétel (Akelaitis 2005: 73). Azon túl, hogy az atžvilgiu nem alkalmas az objektummal való közvetlen viszony kifejezésére (Akelaitis 2005: 71), a szóban forgó szerkezetek nem használhatók Straipsniai / Articles 247 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ ok kifejezésére (Akelaitis 2005: 73). Továbbá „ahol csak lehet, különösen ott, ahol sérül a litván nyelv szintaktikai viszonyainak megszilárdult kifejezésmódja, kerülni kell a birtokos eset + atžvilgiu szerkezeteket [...], amikor a jelzői, vagyis attributív viszonyt kell kifejezni” (Akelaitis 2005: 73). A kérdést, hogy az atžvilgiu polieszóvá válik-e, a továbbiakban félretesszük, és a tanulmányban munkafogalomként a polieszós atžvilgiu kifejezést használjuk. A vele alkotott szerkezet – amint az idézett példákból és a röviden tárgyaltakból kiderül – mondat- és szerkezetszinten egyaránt használatos. Figyelemre méltó Akelaitis (2005: 72) gondolata: „amikor birtokos eset + atžvilgiu szerkezeteket használunk [...], a cselekvés, tevékenység vagy tulajdonság közvetlen tárgyra irányulása mintha enyhülne, elmosódna”. A 4–12. példát szem előtt tartva a továbbiakban az a kérdés merül fel, mi az objektummal való e megenyhített viszony alapja, és miért választja a beszélő például a 10. példában a tipikus beneficiens részes esetet a polieszós atžvilgiu szerkezettel való helyettesítésére. Összefügg-e ez (és ha igen, hogyan) a szó jelentésével és a valenciával? Ha a polieszós atžvilgiu használata összefügg a valenciával, akkor a mondat ige-központú modelljének felfogását követve több feltevést is tehetünk: azon túl, hogy (a) a polieszós atžvilgiu használatára hatással van a főnév atžvilgis jelentése, (b) a polieszós atžvilgiu használatára hatással vannak a mondat predikátumának lexikai, szemantikai vagy egyéb jegyei, valamint a szó és az egész mondat szemantikája. A fent említett kérdések megválaszolásához a Kaunasi VDU Számítógépes Nyelvészeti Központja által összeállított Dabartinės lietuvių kalbos tekstyno (a továbbiakban – DLKT) anyagából gyűjtött adatokra támaszkodtunk (lásd a 2. részt). Ebben a felderítő vizsgálatban a következő feladatokat tűzzük ki: (a) áttekintjük az atžvilgis főnév jelentését a szótárakban (lásd a 3. részt), (b) röviden áttekintjük a valenciaelmélet kiindulópontjait, és megemlítjük, hogyan kapcsolódik mindez a polieszós atžvilgiu használatához (lásd a 4. részt), (c) valenciaelméleti szempontból megvizsgáljuk az atžvilgiu szerkezetek használatát a DLKT empirikus anyagában (lásd az 5. és 6. részt). Ezt követően mindezt összefoglaljuk (lásd a 7. részt). Tudomásunk szerint a polieszós atžvilgiu valenciai aspektusával foglalkozó munkák nincsenek. 2. A VIZSGÁLT ANYAG A DLKT legnagyobb részét írott, gyakran szerkesztett, különböző műfajú (publicisztikai, szépirodalmi, nem szépirodalmi vagy adminisztratív irodalmi) nyelvi szövegek alkotják. A beszélt nyelvi példák ott nyilvánvalóan kisebb számban fordulnak elő. Ez látható az 1. táblázatban, amely bemutatja, hogyan oszlik meg az atžvilgiu műfajok szerint a DLKT² keresési eredményeiben. ² A DLKT-ból származó példákat 2022 júniusában gyűjtöttük. 248 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu Az 1. táblázatból látható, hogy a funkcionális stílus hatással lehet a polinkszi atžvilgiu használatára. Atžvilgiu a beszélt nyelvben a legritkább. Az írott nyelvben a polinkszi atžvilgiu a szépirodalomban használatos a legritkábban, leggyakrabban pedig a publicisztikában és a nem szépirodalmi irodalomban. A DLKT³ publicisztikai anyagához tartozik: az általános periodika, a népszerű periodika, a tudományos periodika, a könyvek (önéletrajzok, emlékiratok, visszaemlékezések, krónikák, évkönyvek, naplók, levelek, esszék, tárcák stb.) és mások; a nem szépirodalmi irodalom pedig tudományos, oktatási, ismeretterjesztő, tudományos-népszerűsítő és egyéb irodalom. A DLKT szépirodalmi anyagát elbeszélések, novellák, kisregények, mesék, regények és hasonlók alkotják. Tekintettel arra, hogy a DLKT-ban található, a polinkszi atžvilgiu-t tartalmazó közigazgatási irodalmi (dokumentum-)példákat már vizsgálták (Akelaitis 2005), a továbbiakban valamivel több mint 600, más műfajokból származó példára támaszkodunk, amelyekben atžvilgiu polinkszi használatú. Pontosabban a további feltáró kutatás alapjául 200-200 példát veszünk a szépirodalomból, a nem szépirodalmi irodalomból és a publicisztikából, továbbá 5 példával rendelkezünk a beszélt nyelvből. 1. TÁBLÁZAT. Atžvilgiu használata műfajok szerint A korpusz része | Összes szószám | Lekérdezés | Előfordulások száma | Az elemzett források szószáma Szépirodalom | 15765554 | atžvilgiu | 601 | 2478947 Nem szépirodalmi irodalom | 19322341 | atžvilgiu | 5873 | 4377158 Közigazgatási irodalom | 13625715 | atžvilgiu | 1422 | 1524835 Publicisztika | 86497837 | atžvilgiu | 9981 | 20774801 Beszélt nyelv | 447396 | atžvilgiu | 26 | 29146 Összesen: | 140921288 | atžvilgiu | 17903 | 29184887 A rendelkezésre álló példákból (lásd a 2. táblázatot) látható, hogy a mondatban a polinkszi atžvilgiu konstrukció (lehet) különböző igei, melléknévi, főnévi formákkal vagy határozószóval áll kapcsolatban. Feltűnő, hogy a rendelkezésre álló anyagban a gyakran említett szó jelentése perceptív alanyt implikál (vö. jaustis, nusistatyti, abejingas, jautrus, nuostata, pažiūra stb.), illetve – a valencia alapján elkülönített szemantikai funkciók szempontjából fogalmazva – perceienst [Pcp], a mentális állapot átélőjét (Sližienė 1994: 20), ami feltehetően hatással van a polinkszi atžvilgiu használatára. Tekintettel arra, hogy a vizsgált, különböző műfajú példákban a polinkszi atžvilgiu ugyanazokkal a szavakkal ismétlődik, vagy a különböző műfajokban használt ³ Megtekintve [2022–06–12] itt: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/menu?page=about. Straipsniai / Articles 249 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ szavak, amelyekkel a polinkszi atžvilgiu konstrukció szemantikailag és szintaktikailag összefügg, egymást kiegészítik, nem pedig kizárják, az alábbiakban a példákat műfajok szerint nem különítjük el. Például a szépirodalomból és a publicisztikából vannak példák a polinkszi atžvilgiu konstrukciókra, amelyek a nu(si)teikti igével állnak kapcsolatban, a publicisztikából és a nem szépirodalmi irodalomból pedig a nusiteikimas főnévvel, vagy a szépirodalomból és a publicisztikából vannak példák a polinkszi atžvilgiu konstrukcióhoz kapcsolódó geranoriškas, tolerantiškas melléknevekkel, míg a nem szépirodalmi irodalomban a tolerancija főnévvel fordultak elő. Az, hogy atžvilgiu valamennyi vizsgált stílus szövegeiben ugyanazokkal vagy hasonló szavakkal használatos, arra enged következtetni, hogy a funkcionális stílus az írott nyelvben nem gyakorol döntő hatást a polinkszi atžvilgiu használatára. 2. TÁBLÁZAT. Atžvilgiu konstrukció kapcsolata a mondatbeli szófajjal Szófaj Példák Ige būti, daryti, derėti, elgtis, įpareigoti, jaustis, laikytis, (ne)moralizuoti, nu(si)teikti, nusileisti, nus(is)atyti, nuvertėti, pasielgti, patirti, pasikeisti, pasisakyti, pavadėti, priešintis, reaguoti, rodyti, suprasti, susvetimėti, taikyti, turėti és így tovább. Melléknév adaptyvus, abejingas, agresyvus, aklas, aplaidus, artimas, atsargus, (ne)atviras, bjaurus, blogas, ciniškas, diskretiškas, (ne)doras, draugiškas, drovus, (ne)gailestingas, (ne)geranoriškas, griežtas, (ne)etiškas, įdomus, įkyrus, išdidus, iškalbingas, įžeidus, humaniškas, jautrus, konservatyvus, korektiškas, kritiškas, lygus, mandagus, naudingas, negatyvus, neutralus, niekingas, padorus, pagarbus, pakankamas, (ne)pakantus, palankus, panašus, patrauklus, pavojingas, priešiškas, reiklus, reikšmingas, santūrus, (ne)sąžiningas, savarankiškas, (ne)šališkas, švelnus, (ne)teisingas, (ne)teisus, tinkamas, tolerantiškas, ūmus ir taip tovább. Főnév arogancija, abejingumas, agresija, agresyvumas, ambivalentiškumas, atlaidumas, atsargumas, delikatumas, dėmesys, despotizmas, diskriminacija, draugiškumas, elgesys, ironija, išdavystė, išdidumas, įtarimas, įtarumas, jausmas, gailestingumas, galia, geranoriškumas, kaltinimas, kalba, ketinimas, kėslas, kantrybė, kantrumas, kietaširdystė, klusnumas, kritika, kritiškumas, komplimentas, korektiškumas, laikysena, lūkestis, tolerancija, neapykanta, nuodėmė, nuomonė, nusižengimas, nuostata, nusikaltimas, nusistatymas, nusiteikimas, pagarba, (ne)pakantumas, palankumas, pareiga, pažiūra, pasisakymas, politika, pozicija, pozityvumas, pranašumas, priešiškumas, prievarta, provokacija, represija, santūrumas, simpatija, smalsumas, smurtas, susvetimėjimas, supratingumas, (ne)šališkumas, šaltukas, teisėjas, teisingumas, teroras, (ne)tolerancija, tvirtumas, užsispyrimas, veiksmas, viltis, žodis, (ne)žmoniškumas, žiaurumas, veiklumas, vertinimas ir taip tovább. Határozószó jól, párhuzamosan, (nem) kedvezően, mérgesen, ellenségesen, szkeptikusan stb. 250 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu 3. A FŐNÉV ATŽVILGIS JELENTÉSE A LITVÁN NYELV ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRAIBAN Feltételezve, hogy a posztpozícióban használt atžvilgiu jelentéssel rendelkezik, és ez hatással lehet a vizsgált konstrukció használatára, érdemes ismertetni az atžvilgis főnév meghatározásait. A Dabartinės lietuvių kalbos žodyne (DLKŽₑ) az atžvilgis főnév jelentései: 1. ‘figyelembevétel, tekintetbevétel’, 2. ‘nézőpont’ (lásd 1). Az akadémiai Lietuvių kalbos žodynas (LKŽₑ) szerint az atžvilgis háromjelentésű: 1. ‘visszatekintés, körültekintés’ (lásd 13); 2. ‘nézőpont, tekintet’ (lásd 14; továbbá lásd 2); 3. ‘figyelembevétel’ (lásd 15). 13) A farkas elkapott egy juhot, a többi atžvilgio szétszaladt Žem. 14) Irodalmunk formailag sokkal változatosabbá vált atžvilgiu rš. 15) A sok viszontagság után talán lesz valamilyen atžvilgis Krkn. Ebből következik, hogy az atžvilgis főnév 1–12. példában használt instrumentálisa a ‘nézőpont, tekintet’ jelentéssel rendelkezik (illetve kellene rendelkeznie). Az atžvilgis főnévhez szemantikailag közel álló požiūris szintén kétjelentésű: 1. ‘tekintet, atžvilgis’, 2. ‘konkrét vélemény, álláspont⁴’ (DLKŽₑ; vö. LKŽₑ). Így rendelkezésre áll az egymással összefüggő főnevek (atžvilgis, požiūris, žvilgsnis, pažiūra, nuomonė, nusistatymas) minimális lexikai-szemantikai mezeje. Itt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy – amint arra már a 2. részben utaltunk – a pažiūra, nuomonė, požiūris, nusistatymas főnevek a vizsgált posztpozíciós atžvilgiu konstrukcióval használatosak. Ez az atžvilgiu grammatikalizációs folyamatára utalna. Ha az absztrakt főnevek požiūris, žvilgsnis, pažiūra alapjául szolgáló (pa)žiūrėti és žvelgti igék valenciáját vizsgáljuk Nijolė Sližienė Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodyne (a továbbiakban – LKVJŽ), kiderül, hogy a žiūrėti ‘figyelembe venni, tekintetbe venni’ ige a perceienst reprezentáló alanyesetű alanyt és egy tartalmi⁵ genitívuszt vagy mellékmondatot kíván (lásd 16). A (pa)žiūrėti és a žvelgti ‘véleményt kialakítva viszonyulni, értékelni’ igékhez perceiens alanyesetű alany, a patienst⁶ megjelenítő į elöljárós szerkezet, valamint a módusz⁷ funkciójának megfelelő határozószó szükséges (lásd 17–18) (Sližienė 2004: 457, 461). Így az atžvilgis ‘nézőpont, tekintet’ jelentésének mélyén a perceiens, a patiens, ⁴ Vö. LKŽₑ: nusistatymas – nuomonė, pažiūra. DLKŽₑ: Nuomonė – 2. pažiūra, nusistatymas. ⁵ „Kontentyvas [Con] – veiksmo ar būsenos turinio funkcija“ (Sližienė 1994: 22). ⁶ „Patientas [P] – veiksmo poveikio gavėjo arba būsenos turėtojo funkcija“ (Sližienė 1994: 20). ⁷ „Modusas [Mod] – veiksmo kokybės, būdo funkcija“ (Sližienė 1994: 25). Straipsniai / Articles 251 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ a kontentívum, a modusz funkciói saját kifejezési móddal. A percepiens alanya korlátozná a polinksznisi atžvilgiu használatát aktív cselekvést kifejező (tranzitív) predikátumokkal. Mindazonáltal, amint például a 4. példában látható volt, a polinksznisi atžvilgiu használatos (lásd alább). Másfelől feltételezhető, hogy például a 11. példában éppen a polinksznisi atžvilgiu jelöli (németül: markiert) tág értelemben az embernek mint percepiensnek a szemléletét, beállítottságát, és így a (kon)textusban elkülönül az objektumra irányuló említett közvetett hatás, amely a beneficiensnek felel meg⁸ (vö. 19–20). 16) Ar tu [Pcp] jo [Con] žiūrėsi [b. (cituojama pagal Sližienė 2004: 457) 17) Kai kas [Pcp] net įtartinai [M] žiūrėjo į patį Beringą [P] ir visą jo kelionę [P] Br. (cituojama pagal Sližienė 2004: 457) 18) Ar individai tampa moralūs, priklauso nuo to, kaip [M] į juos [P] žvelgia kiti žmonės [Pcp] VDTUk. (cituojama pagal Sližienė 2004: 461) 19) Prancūzijos visuomenė nusiteikusi priešiškai. Iki tolerantiškos visuomenės [Pcp] musulmonų atžvilgiu [B] šiuo atveju kaip niekada toli⁹. 20) Jis [Pcp] buvo tolerantiškas dideliem ir mažam [B], su visais mielai dalindavosi savo sporto žiniomis ir patirtimi. A 19–20. példában, ahol a valóság dolgainak eltérő értelmezéséről van szó, megkülönböztethető-e két tolerantiškas valencia? Többféleképpen is lehet (lásd alább). Az ikonicitás, illetve az izomorfizmus elve szerint az eltérő kifejezés eltérő predikátumjelentésekkel függ össze: minden formának megvan a maga jelentése. Az ikonicitás fogalma implicit módon összekapcsolódik a žymėtumu (angolul: markedness). Talmy Givónas (1990: 945–947; vö. 2001: 38–41), aki a jelöltséget három – a strukturális és kognitív komplexitás, valamint a gyakoriság – kritériuma alapján határozta meg, azt állítja, hogy a kognitív és a strukturális komplexitás közötti kapcsolat az ikonicitás egyik legáltalánosabb aspektusa: a kognitívan jelölt kategóriát rendszerint strukturálisan is jelölik, és fordítva¹⁰. Az ikonicitás és a jelöltség közvetlenül összefügg a nyelvi gazdaságossággal és megkülönböztető jelleggel: a beszélő arra törekszik, hogy a lehető legtöbb tartalmat a lehető legminimálisabb nyelvi kifejezőeszközökkel és erőfeszítéssel mondja el (lásd alább). Mindezt figyelembe véve valószínű, hogy a polinksznisi atžvilgiu használata is összefügg a nyelvhasználók grammatikai struktúrák kifejezésének ⁸ „Beneficientas [B] – adresato, gavėjo, turėtojo funkcija, būdinga gyvoms būtybėms, ypač asmenims, kurių naudai ar nenaudai kas vyksta, darosi, yra“ (Sližienė 1994: 21). ⁹ Jei prie pavyzdžių nenurodyta kitaip, jie yra iš DLKT. ¹⁰ „The meta-iconic markedness principle: Categories that are cognitively marked tend also to be structurally marked“ (Givón 1995: 58). Plg.: „Categories that are structurally marked are also substantively marked“ (Givón 1990: 965). 252 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu természetes gazdaságossági szükségleteivel (amelyek nem mindig esnek egybe a nyelvi normával) a kommunikációban. 4. VALENCIA ÉS A POLINKSZNISI ATŽVILGIU Röviden: a valencia a szó jelentése által meghatározott tulajdonság, amely bizonyos számú szabad helyet nyit meg; ezeket a mondatban vagy szókapcsolatban bizonyos jelentésű szavak és azok alakjai, illetve megfelelőik töltik be (lásd Sližienė 1994: 16; Vaičiulytė-Semėnienė 2001: 19 és az ott idézett irodalmat). A valenciat általában három szinttel hozzák összefüggésbe: az absztrakt logikai-szemantikai szinttel és a nyelv két konkrét szintjével – a szintaxissal és a lexikai szemantikával. A logikai szemantika szintjén meghatározzák a szó szabad helyeinek számát és lehetséges aktánsainak szemantikai funkcióit; a szintaxis szintjén meghatározzák a valenciális aktánsok grammatikai alakját, valamint szükségességüket vagy fakultativitásukat; a lexikai szemantika szintjén pedig a valenciális aktánsok szemantikáját (azt, hogy milyen szemantikai osztályokba tartozó szavak lehetnek a szó aktánsai). A valenciális szintaktikai aktánsokon kívül, amelyek szükségességét és fakultativitását a mondatban állapítják meg, megkülönböztetik a szabad mondatrészeket is – azokat a mondatszavakat, amelyeket nem a szó jelentése határoz meg, és amelyek nem tartoznak a szó valenciatartományába. A predikatív struktúrában a szabad mondatrészek nem a predikátum argumentumait, hanem az egyes predikátumokat betöltve nem töltik ki a predikátum által megnyitott szabad helyeket; a predikátummal való kapcsolatukat az határozza meg, hogy az adott szófajra jellemző tisztán grammatikai képesség más szavak és azok alakjainak kapcsolására (Sližienė 1994: 35). A szükséges szintaktikai aktánsok a mondatban nem hagyhatók el, mert elhagyásuk esetén a mondat grammatikussá válik? A kötelező szintaktikai aktánsok a szituáció azon részét írják le, amely a szó jelentése szempontjából a legfontosabb és legaktuálisabb (Sližienė 1994: 31). A fakultatív szintaktikai aktánsok azok, amelyek elhagyhatók a mondatból, miközben a mondat grammatikus és érthető marad. A fakultatív aktánsok nélküli mondatok nagyjából ugyanazt jelentik, mint azokkal együtt, mivel a fakultatív aktánsokat maga a szó jelentése implikálja (Sližienė 1994: 35). A fakultatív aktánsokkal – amelyeket a továbbiakban a DLKT példáiban kerek zárójelben írnak – a helyzetnek azt a részét írják le, amely a predikátum jelentése szempontjából kevésbé lényeges. Elfogadott, hogy a szükséges és fakultatív aktánsok, valamint a szabad mondatrészek között nincs éles határ (Hentschel, Weydt 1994: 345). Vilmos Ágel (2000: 211–212) hipotézise szerint minél gyakrabban használják a szabad mondatrészeket (A), annál inkább várhatóvá válnak. Véleménye szerint ekkor a szabad mondatrészek mint tartalmi specifikátorok (INSP) a predikátum szemantikai valenciatartományának komponenseivé értelmezhetők át, ezek pedig idővel Paulo Grice tinkamumo (angolul: relevance) maximája szerint kommunikációsan szükségessé válhatnak Straipsniai / Articles 253 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ (KOM-NOT). Amikor a pragmatikai jelentőség feltételei, amelyek magukban foglalják a KOM-NOT-ot és az INSP-t, konvencionalizálódnak, a kommunikációs szükségszerűség (KOM-NOT) szemantikai szükségszerűségként (SEM-NOT) lexikalizálódik. Éppen ez utóbbi határozza meg a szintaktikai szükségszerűséget (SYN-NOT) és a kifejezés specifikusságát (FOSP) (lásd az ábrát). V. Ágel (2000: 211) szerint a predikátum szintaktikai aktánsai (lehetnek) lexikalizált, grammatikalizált szabad tagok. SÉMA. A szabad tagok lexikalizációja / grammatikalizációja Ágel szerint (2000: 211) A már említett megfelelőség maximája – mondd azt, ami kapcsolódik a beszélgetés témájához és fontos, röviden – mellett röviden meg kell említeni a P. Grice (1989) által megkülönböztetett többi maximát is. Az együttműködési elven (angl. the cooperative principle) alapuló kommunikációról szólva még három, a hatékony beszélgetésre vonatkozó maximát különböztet meg, amelyeket a beszélgetőpartnerek a beszélgetés minőségének biztosítása érdekében tudattalanul követnek. Ezek a mennyiség (angl. quantity) (mondd annyit, amennyi szükséges), a minőség (angl. quality) (mondd azt, ami igaz és érthető), valamint a világosság (angl. manner) (beszélj érthetően, világosan és következetesen) maximái. Wallace Chafe (Чейф 1983: 36) pszicholingvisztikai kísérletre támaszkodva és arról beszélve, hogyan válik a valóságos helyzet szöveggé, azt állítja, hogy a megtapasztalt helyzet verbalizációja az ember által a valóságban észlelt helyzet egyéni értelmezése. Hogy mit és hogyan mondanak el, fejeznek ki a helyzetről a (kon)textusban – a verbalizáció módjai a beszélőtől függnek. A mondat a leírt helyzet szemantikai értelmezését fejezi ki, és „a mondat szemantikai struktúrája csak az általunk észlelt helyzet bizonyos aspektusait adja meg” (Sližienė 1994: 26). A mondat perspektívájával, a nyelvhasználattal és a kommunikációval a valencia pragmatikai aspektusa áll összefüggésben (Sližienė 1994: 26–41). A kommunikációs ¹¹ FOSP = formale Spezifizität / syntaktische Valenz / Rektion (Ágel 2000: 293). ¹² A = Angabe (Ágel 2000: 293). ¹³ >> = Grammatikalisierung / Lexikalisierung (Ágel 2000: 294). ¹⁴ INSP = inhaltliche Spezifizität / semantische Valenz / selektionale Valenz (Ágel 2000: 293). ¹⁵ KOM-NOT = kommunikative Notwendigkeit (Ágel 2000: 293). ¹⁶ SEM-NOT = Sinnnotwendigkeit (Ágel 2000: 293). ¹⁷ SYN-NOT = syntaktische Notwendigkeit (Ágel 2000: 293). 254 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu mindenekelőtt a fakultatív szintaktikai aktánsok mondatbeli megjelenése függ. A valenciaelmélet alapelveitől visszatérve közelebb a cikkben tárgyalt atžvilgiu konstrukcióhoz, említést érdemel Pavel Grascsenkov kutatása, amelyben (Гращенков 2018: 169) azt állítja, hogy az alap, mint értékelés szemantikai funkcióját egyaránt meghatározhatja magának a szónak (predikátumnak) a szemantikája és a kontextus. P. Grascsenkov arra hívja fel a figyelmet, hogy az alap funkciója tipikus a melléknév számára: a melléknévi predikátumok által közölt helyzetben az implikált értékelést például az orosz для prepozíció konstrukciója jelöli, amely az experiencer (másként: percipiens) vagy a beneficiens szemantikai funkciójának felel meg (Говорун [...] испyскат неприятный для непьющего Федора запах дорогого коньяка; давление опасное для психики и даже для самой жизни.) (Гращенков 2018: 167–168). Az oroszban a fakultatív, például a к prepozíció konstrukciójával jelölt szintaktikai aktáns szemantikailag közel áll az в отношении кого-либо konstrukcióval jelölt beneficienshez («Мерзость какая!» – подумал пристав, хотя в отношении чистоты был человек нетребовательный...). A в отношении кого-либо konstrukció olyan esetekben is használatos, amikor az orosz melléknév nem követeli meg a fent említett, a к prepozíció konstrukciójával jelölt szintaktikai aktánst; ilyenkor a в отношении кого-либо a melléknév kötelező szintaktikai aktánsa (нужно не сбиваться и на восхваления, а также быть корректным в отношении соперников). A poliszposztnomán atžvilgiu konstrukciók normatív aspektusát félretéve visszatérünk a kezdetben felvetett kérdéshez: milyen kapcsolatban áll a poliszposztos atžvilgiu a valenciális aktánsokkal és a szabad tagokkal. 5. A POLISZPOSZTOS ATŽVILGIU ÉS A VALENCIÁLIS AKTÁNSOK A DLKT anyagának elemzéséhez áttérve látható, hogy például azokban az esetekben, amikor a kétvalenciájú melléknév reiklus egy személynek valamivel kapcsolatos attitűdjét, a dologgal kapcsolatos pszichés beállítottságát írja le, az experiencernek megfelelő alanyesetű alanyon kívül megköveteli (vonzata) a kontentum dativusát is, amely a mondatban indirekt tárgyként szerepel, pl.: Autorius labai reiklus savo kalbai¹⁸. Azokban az esetekben, amikor a reiklus egy személynek egy másik személlyel szembeni rokonszenvét, jóindulatát vagy ellenszenvét írja le, a dativusszal jelölt fakultatív szintaktikai aktáns ¹⁸ Példa a DLKŽ-ből. Straipsniai / Articles 255 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ a beneficienst tükrözi, például: A jó vezetőnek önmagával szemben igényesebbnek kell lennie, mint másokkal szemben¹⁹. Valencia szempontjából az igényes ‘nagy igényű’ szó alanyesetű pácienset és fakultatív, tartalmi dativusi vonzatot igényel, például: Az uborka nagyon hőigényes²⁰. Amint a 21–23. példákból látható, a dativusszal jelölt kötelező és fakultatív szintaktikai aktáns helyett az tekintetében szerkezet használatos. 21) – Igényesek a komfort reiklus komforto atžvilgiu [Con] tekintetében? 22) Prezidentas [Pcp] turėtų būti labai reiklus (savo atžvilgiu) [B], sugebantis abejoti. 23) Agrastai dera kasmet, ypač gerai Žemaitijoje. Reiklumas vietai ir dirvai. Agrastai [P] (vietos atžvilgiu) [Con] nereiklus. A atžvilgiu-szerkezet a DLKT anyaga szerint számos melléknévvel használatos, amikor azok egy személynek egy másik személyhez való viszonyát fejezik ki, és szemantikai valenciaszerkezettel rendelkeznek [Pcp, B]: abejingas, blogas, draugiškas, (ne)gailestingas, geranoriškas, griežtas, įžūlus, kietaširdis, kritiškas, malonus, nuosaikus, palankus, pagarbus, priešiškas, rūpus, tolerantiškas, pakantus, (ne)sąžiningas, švelnus, (ne)teisus, ūmus és így tovább (lásd 24–25). Hasonló használat figyelhető meg akkor is, amikor az említett melléknevek absztrakt főnevei szerepelnek, például: abejingumas, atlaidumas, delikatumas, despotizmas, gailestingumas, geranoriškumas, kietaširdystė, supratingumas, tolerancija, šališkumas, žiaurumas stb. (lásd 26–28). Fakultatív, rendszerint dativusszal²¹ jelölt aktánsuk, amely a mondatban indirekt tárgyként áll, az atžvilgiu-szerkezettel váltakozik. A 27. példa alapján érdemes megjegyezni, hogy a BLKŽ a despotizmas szót a következőképpen határozza meg: ‘2. uralkodó magatartás és önkény a környezethez való viszonyban, vagyis a másik személyhez való hozzáállás, viszony aspektusának kifejtése, amely kommunikációs szükséglet esetén fakultatív aktánssal mondható ki. 24) Ő [a szomszédasszony] barátságos (vele [a fiúval] szemben). 25) Viktoria, nem voltam teljesen őszinte (önökkel szemben). 26) Köszönöm az Országgyűlés elnökének, A. P. úrnak is a jóindulatát (a VU-val szemben). 27) Furcsa volt egyre gyakrabban hallani a rendező despotizmusáról (a színésszel szemben). 28) Az a vak düh, amely felszabadulva nem ismer határokat. Észrevettek-e valami mást, amit magam nem értettem, és ami miatt az a szinte észrevehetetlen hidegség kialakult (velem szemben)? (vö. az 5. példával) ¹⁹ Példa a BLKŽe-ből. ²⁰ Példa az LKŽe-ből. ²¹ A beneficiens a su prepozíciós szerkezettel is jelölhető, vö. a DLKT mondatával: Dar kurį laiką buvo su ja griežti. 256 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu Az említett [Pcp, B] szerkezettel a mondatokban használt igei absztraktumok is rendelkeznek: jausmas, laikysena, neapykanta, nusistatymas, például: 29) Vajon az érzéseim (vele szemben) kettősek voltak? 30) Ez a különböző irányzatok képviselőinek eltérő véleményét eredményezte a majdani szabad Litvánia politikai berendezkedéséről, valamint a szkeptikus magatartást (az USA-ba érkezett A. Smetona iránt). 31) Bárki is lett volna, nem tanúsított megfelelő gondoskodást irántad. – Tele vagy a nőkkel szembeni előítéletekkel! (szemben azzal: előítéletek a nőkkel szemben) Azokban az esetekben, amikor egy szó a mondatban egy személy valamivel kapcsolatos viszonyát, egy személy valamivel szembeni pszichikai beállítottságát fejezi ki, szemantikai valenciaszerkezettel rendelkezik [Pcp, Con]. Finit mondatban ezt rendszerint a perceptív alany nominativusszal és az indirekt tárgy dativusszal, illetve a dėl prepozíciós szerkezettel jelöli. Amint a 32–33. és a hasonló példákból látható, a perceptív lexémákkal az atžvilgiu-szerkezet használatos. Hasonlóképpen a beszélő a 34. példában az absztrakt nepasitenkinimas főnévvel is ezt választja, ahol az atžvilgiu-szerkezet nem a beneficiens dativusához kapcsolódik (ji rodė man), hanem a kontentívusz instrumentalisához (vö. ji nepatenkinta manimi). 32) A kutató pártatlansága a forrással szemben. 33) Röviden leírhatom Palino mélyebb oktatással szembeni beállítottságát. 34) Velem szemben ingerlékeny elégedetlenséget mutatott. Az atžvilgiu-szerkezetet a pácienst jelölő dativus helyett használják a perceptív igei absztraktummal, az įtarimas szóval: 35) Reino savanyú mosollyal, elgondolkodva mosolygott, mintha ez a rövid ismeretség a kislányommal megerősítette volna a velem szembeni összes gyanúját. A DLKT vizsgált példái azt mutatják, hogy az atžvilgiu-szerkezetet a tipikus indirekt tárgyi dativus helyett akkor használják, amikor a predikatív vagy attributív használatú szó egy dolognak vagy ügynek valamely személy számára való (nem)hasznosságát fejezi ki. Ilyenkor, amint a 36–37. és a hasonló példák mutatják, az olyan szavak, mint például drastiškas, (ne)draugiškas, griežtas, korektiškas, kritiškas, naudingas, pagarbus, palankus, pavojingas, reiklus, teisingas, tinkamas stb., [P, B] szemantikai valenciaszerkezettel rendelkeznek. 36) Ez alapul szolgálhat ahhoz, hogy (vele atžvilgiu) szigorú döntést hozzunk. 37) Meghallgattad az egymással szemben barátságos, (vienas kito atžvilgiu) tiszteletteljes beszélgetést. A mondatban rendszerint dativusszal jelölt, a predikátum fakultatív szintaktikai aktánsa helyett a postpozíciós atžvilgiu szerkezetet használják azokban az esetekben, amikor a közvetett tárgy mindkét kifejezése a perceiens szemantikai funkciójának felel meg, míg az alanyi aktáns – a páciensének; vagyis a szó jellemző szemantikai valenciaszerkezete [P, Pcp], pl.: Straipsniai / Articles 257 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ aktáns – a páciensének, azaz a szó jellemző szemantikai valenciaszerkezete [P, Pcp], pl.: 38) Ezért kérjük, bocsásson meg, hogy tapintatlan voltál (a hölggyel szemben). 39) Ez túl undorító (a károsult családokkal szemben)? A 3. részben említett žiūrėti (‘véleményt kialakítani, értékelni’) ige valenciája alapján vizsgált példákban a főnév pažiūra szintaktikai valenciájának különbségei is megmutatkoznak. A 40. példából világossá válik, hogy a beszélő a pácienst kifejező, į elöljárószós szerkezet helyett a postpozíciós atžvilgiu szerkezet használatát választotta. Itt a postpozíciós atžvilgiu használata az említett kritiškas ’kritikus’ beneficiensjelöléssel is magyarázható (lásd még alább). A 41. példa azonban a požiūris főnévvel azt mutatja, hogy az alapul szolgáló perceptív ige páciensének megfelelő elöljárós szerkezetet a postpozíciós atžvilgiu szerkezet váltja fel. 40) Akkor [...] az iránta alkotott véleményem meglehetősen kritikus volt. 41) Meglehetősen egyértelmű negatív álláspontot fejeznek ki Litvánia államával szemben. A posztpozíciós tekintetében szerkezet olyan mondatokban is használatos, amelyekben a szó (véteni; diszkrimináció, árulás, befolyás, vád, szándék, kritika, bűncselekmény, kényszer, erőszak, terror stb.) az ágens²² funkcióját betöltő alany szintaktikai aktánsát követeli meg. A 42–46. példából látható, hogy a mondat kontextusában az igealakokkal vagy azok absztraktumaival kifejezett aktív cselekvés, illetve a tárgyiasan felfogott cselekvés elveszíti tipikus aktivitását, és ezáltal csökkenti az alany ágenciáját. A 42. példában, ahol a véteni („bűnt elkövetni”) ige ágenst megjelenítő alanyt és részeshatározóval jelölt, beneficiens közvetett tárgyat kíván (Sližienė 1994: 63), az alany ágenciája a perceptív érezni szemantikája szerint „csökken” (lásd 34). Hasonlóképpen a beszélő feltehetően a posztpozíciós tekintetében szerkezetet választja a 43–44. példában bemutatott helyzetekben is, ahol az ágenst tipikusan feltételező főnevek, a kritika, elnyomás aktivitását a perceptív nézet, fél enyhíti, amelyek a mondatban vagy a szerkezetben a fent említett aktív cselekvés absztraktumait vonzzák. A 45. példában a tekintetében szerkezet aktív cselekvés absztraktumával (kritika) való használatára a közvetettség van hatással. Természetesen a DLKT-ben olyan példák is találhatók (lásd 46), amelyekben a posztpozíciós tekintetében helyett a közvetett tárgy jelöletlenebb kifejezése – a részes eset – megfelelőbb. Ez különösen relevánsnak tűnik a 47. példában, ahol a főnévi csoportban az igei absztraktummal kifejezett állásfoglalás cselekvése aktívabb. Másfelől, ha feltételeznénk, hogy a 48. típusú példákban ²² Az ágens [A] – a cselekvés végrehajtójának funkciója, amelyet a cselekvés jelentését hordozó igék implikálnak (Sližienė 1994: 19). 258 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu használt posztpozíciós atžvilgiu szemantikailag egyaránt kapcsolódik a kalba igéhez (vö. pirmininko kalba apie signatarus), valamint a griežtas melléknévhez (vö. pirmininkas griežtas signatarų atžvilgiu), akkor kijelenthetnénk, hogy a 47. példában a posztpozíciós atžvilgiu szerkezet használatát szintén befolyásolja az attribútumi használatú nedraugiškas (lásd 24). Némileg más a helyzet a 49–50. példában, ahol a tranzitív ige (vertinti, išduoti) közvetlen tárgyának accusativusával összefüggő, posztpozíciós atžvilgiu szerkezet az igei absztraktum (vertinimas, išdavystė) mellett kommunikatív és grammatikai szempontból szükségessé válik. 42) Akárhogy is, nem tett semmi olyat, amiért szemrehányást tehetne magának, és bűnösnek érezhetné magát Margo tekintetében. 43) I. K. [...] őszintétlenül elismerte a pártkritikát, [...] elhallgatva a velük szembeni kritikával kapcsolatos álláspontját. 44) Moro tevékenységének tanúja, aki nem meri nyilvánosan feljelenteni őt, mert fél a vele szembeni megtorlástól. 45) Nagy aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi időben a sajtóban és más médiumokban gyakran túlzottan éles kritika hangzik el a litván tudósokkal szemben. 46) Döntésüket csak azután változtatták meg, hogy a járási DDP-konferenciákon hallották a velük szemben megfogalmazott szigorú kritikát. 47) Felhívják a figyelmet egyes orosz politikusoknak, köztük a dumai képviselőknek, V. Ž.-nek és A. N.-nek az utóbbi időben tanúsított, velük barátságtalan megnyilatkozásaira Litvániával szemben. 48) Az elnök, miután a Március 11-i törvény többségi aláíróival szemben szigorú beszédet mondott a vasárnapi sajudis nagygyűlésen, Svédországba utazott. 49) Ismerve pártunk J. B.-vel szembeni kritikus értékeléseit (vö.?pártunk J. B.-re vonatkozó kritikus értékelései), G. K. miniszterelnök nem sietett J. B.-t vezető tanácsadóvá kinevezni. 50) A belarusz szereplők többsége a kaunasi javaslatokat Varsóval kapcsolatban, ha nem is a litvánok velük szembeni árulásaként (vö. *velük), de legalábbis a megállapodások be nem tartásaként értékelte. Külön említést érdemel az 51. példában használt daryti ‘valakivel szemben viselkedni’ jelentésű ige. A daryti általában ágensi alanyt kíván, továbbá egy, a közvetlen tárgy accusativusának vagy egy határozószónak megfelelő modust, valamint egy beteget jelölő, elöljárós szerkezettel kifejezett közvetett tárgyat, például: Ką [Mod] tu [A₁] darysi su ja [P] ir su manimi [P] (Sližienė 1994: 166). Az 51. példában a közvetett tárgy tipikus kifejezése helyett a posztpozíciós atžvilgiu szerkezet áll, amely aktualizálja, hogy az ágensi cselekvés nem megy végbe, pontosabban inkább a tudat és a gondolatok szintjén zajlik. Fontos, hogy magában a daryti jelentésében (vö. még BLKŽₑ daryti ‘3. (kit, kinek, kivel) viselkedni (általában valakivel szemben)’) kifejezetten megjelenik a vonatkozás, és hogy Straipsniai / Articles 259 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ a cselekvést kifejező ige alanya az agencialitás szempontjából kevésbé tipikus. A tárgyalt helyzetben az alany (az úr, a szolga) által végrehajtott cselekvés közvetlenül nem érinti a tárgyat (a másikat, önmagát). 51) Amit az úr „a másikkal” tesz, azt saját magával is megtenné, amit pedig a szolga saját magával tesz, azt „a másikkal” is megtenné. Így egyoldalú és egyenlőtlen elismerés jött létre. Ebben az esetben a boldogtalan tudat az úr számára tárgy. A daryti „valakivel szemben viselkedni” jelentésű igétől eljuthatunk az elgtis igéhez. N. Sližienė (1994: 193) az elgtis igének a következő jelentéseit különíti el: „1. így vagy úgy viselkedni, cselekedni, pl. Jis [A₁] elgiasi padoriai, gražiai, teisingai [Mod]²³”, illetve „2. így vagy úgy viszonyulni, valakinek a sorsára hatással lenni, pl. Jis [A₁] nedorai [Mod] pasielgė su savo motina [P]. Röviden szólva, a fent említett daryti-jelentésben explikált viszonyjelentés implikált az elgtis jelentésmeghatározásaiban. Ez hatással van a poliszindikátoros atžvilgiu használatára az elgtis, elgesys, poelgis szavakat tartalmazó 52–54. példában. Az 52. példában a betegnek megfelelő tipikus su elöljárószós szerkezet helyett az atžvilgiu poliszindikátoros szerkezetet választották. Az 53. és 54. példát összevetve világossá válik, hogy az atžvilgiu használata az 54. példában szükséges – grammatikailag meghatározott. Figyelmet érdemel az is, hogy például az 55. példában az atžvilgiu használatára az is hatással van, hogy a sąžiningas melléknév szintén a poliszindikátoros atžvilgiu szerkezettel használatos (lásd 25). Ez nyilvánvaló az 56–57. példákban, ahol a mondat predikátumának (elgtis) móduszának megfelelő, melléknévi határozószóval kifejezett valenciaaktáns maga beneficiens aktánst kíván meg (hasonlóan mondható például: draugiškai, sąžiningai, priešiškai, netaktiškai, šališkai vagy más), vagy szabad tagot kapcsol magához. Az utóbbi példák azt mutatják, hogy a poliszindikátoros atžvilgiu használatára hatással lehet mind a mondat fő predikátumának (elgtis) valenciája, mind a predikátum egyik lexikalizált aktánsának valenciája vagy a szó kollokációs képessége. 52) A konzervatívok [konservatoriai] egy szót sem szóltak arról, hogyan viselkednek a parlamentben a kisebbséggel szemben. 53) Apa viselkedése nemes volt. Csak Nanával szemben volt hitvány. 54) A cukrász szintén csalódott a kereszténydemokraták egymással szembeni viselkedése miatt (vö. csalódott?a kereszténydemokraták egymással tanúsított viselkedésében). 55) A személyről kialakított pozitív vagy negatív véleményüket a vele folytatott kommunikáció során alakították ki, tisztességesen viselkednek mind magukkal, mind vele szemben. 56) A frusztrációt átélő gyermek mozgékonnyá, dühössé válik, agresszívan viselkedik kortársaival szemben. ²³ Vö. az LKVJŽ-ben (Sližienė 1994: 166) elkülönített daryti „viselkedni” jelentést, pl. Neprotingai [Mod], katel [A₁], darai. 260 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu 57) Íme, a Nagy Honvédő Háború megemlékezése során Jonas és én udvariatlanul viselkedtünk a veteránnal [...] szemben. Hasonlóképpen, a DLKT rendelkezésre álló példáiban az atžvilgiu konstrukciót akkor használják, amikor a mondat fő predikátumát a nu(si)teikti, nusistatyti igék „2. elhatározni, szilárdan ragaszkodni egy véleményhez, döntéshez” (DLKŽₑ) jelentésű formái alkotják, vagy a posztpozíciós atžvilgiu ezen vagy más perceptív igék absztraktumaival – a nusistatymas, nusiteikimas, nuostata, ketinimas főnevekkel – kapcsolatos (lásd 58–61). Az 58. példában a posztpozíciós atžvilgiu használatára nem annyira az nem ágensszerű nuteikti „valamilyen hangulatot, érzéseket kelteni” ige, mint inkább – amint említettük – a nepalankiai határozószó van hatással, amely maga beneficiensrészes esetet követel. Hasonló látható az 59. példában a visszaható nusiteikti igével: a posztpozíciós atžvilgiu szintén a geranoriškai határozószóval kapcsolatos (a vizsgált példákban az atžvilgiu hasonlóképpen használatos a nusiteikti, gerai, piktai, priešiškai, skeptiškai és más határozószókkal), azonban – az 58. esettől eltérően – annak beneficiens-datívusszal való helyettesítését inkább a predikátum intranzitivitása korlátozza. A 60–61. példák azt mutatják, hogy a posztpozíciós atžvilgiu használatát a lexéma kategorikus tulajdonságai is befolyásolják (lásd még a 26–28. példát). Az, hogy a lexéma perceptivitása hatással van az atžvilgiu mondatbeli használatára, a 62. példából nyilvánvaló, ahol a posztpozíciós atžvilgiu választása nem a elgtis ige tipikus valenciája alapján magyarázható (vö. elgtis su kitais savo nuožiūra), hanem a nuožiūrą „gondolat, vélemény” jelentése alapján (DLKŽₑ). 58) Hát most már egyetlen, ilyen velem szemben kedvezőtlen (vö. nekem) beállítottságút sem engedhetek ki? 59) Annál kevésbé valószínű, hogy a másik vele szemben (?.iai) jóindulatúan beállítottságú. 60) A tanuló öntudatlanul is érzi a tanár irányulását vele kapcsolatban. 61) Akár akarjuk, akár nem, a beállításaink irányukban is változnak. 62) Az általuk kivívott szabadság az volt, hogy saját belátásuk szerint cselekedjenek másokkal szemben. Feltételezve, hogy a 62. példában az atžvilgiu használatára a nuožiūra „belátás, felfogás” jelentése is hatással van, világossá válik, miért választják a 63–65. példákban az olyan prepozíciós szerkezet helyett, amely a kontentívát megfelelő apie vagy dėl prepozíciónak felel meg, illetve a nuomone, pozicija „3. átv. nézet, elvi álláspont” jelentésű (DLKŽₑ) szerkezete helyett. A 64. példában az is látható, hogy az atžvilgiu szerkezet használatára a kontextus is hatással van. 63) Sokaknak, nekem magamnak és sok párttársunknak nagyon világos véleménye van Paleckishez való viszonyáról. 64) – Nos? – A barátjáról, Mózesről. Vele kapcsolatban határozott véleményt alakítottam ki. 65) Milyen a mai Egyház hivatalos álláspontja a zsidókkal szemben? Straipsniai / Articles 261 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ A 63–65. példák alapján magyarázható a poliszintaktikai atžvilgiu használata a politika ‘az állam ügyeinek intézésére, az államhatalom elméletére és gyakorlatára vonatkozó elmélet’ (DLKŽe) jelentésben. A beszélő például a 66. példában a politika mint elmélet, ideológia, nézet aspektusát aktualizálja, bár nem zárható ki, hogy ezt a jelölést a politika gyakorlati aspektusáról beszélve is általánosítja (lásd 67). 66) Arra a kérdésre, hogy Moszkvában most úgy vélik-e, hogy a korábbi politika Nyugattal szemben túlságosan engedékeny volt. 67) A „Mažeikių nafta” hosszú és fájdalmas története azonban kétségeket ébreszt afelől, hogy Oroszország politikája Litvániával szemben pragmatizmuson fog alapulni. 6. A POLINKSNIŠKASIS ATŽVILGIU ÉS A NEM VALENCIAKÖTÖTT (SZABAD) TAGOK Mint korábban említettük, a szabad tagok és a fakultatív aktánsok közötti fő különbség az, hogy az előbbieknek nincs támaszuk a mondat predikátumának szemantikai valenciaszerkezetében, és a logikai szemantika szintjén nem valósítanak meg semmilyen szemantikai aktánst. A 68. példában a polideklinációs atžvilgiu szerkezet a mondat predikátumának (laikėsi) szabad tagja. Amint azonban korábban mondtuk, egyike a predikátum valamelyik valenciaaktánsai (neapykanta) által megkövetelt szintaktikai aktánsoknak (neapykanta žydų atžvilgiu (vö. žydams)). Más szóval, a mondat szintjén az atžvilgiu szerkezet szabad tag, a szószerkezet szintjén pedig valenciaaktáns. 68) A felvilágosodás korának gondolkodói azonban nem mind voltak jóindulatúak a zsidókkal szemben. Jelentős részük, bár bírálta a régi hagyományokat, a žydų atžvilgiu mégis neapykantos magatartást tanúsított. Valenciaelméleti szempontból a mondatban szereplő szabad tagokról szólva megkülönböztetik a szabad részes esetet (ném. freier Dativ). N. Sližienė (1994: 39) véleménye szerint ez „a teljes mondat szintaktikai szerkezetének olyan eleme, amely a cselekvésben érdekelt személyt vagy tárgyat jelöli, amellyel valami történik (beneficiens)”. Axelis Holvoetas és Veslava Čižik-Prokaševa (2005: 81–92) a szabad részes eset négy típusát tárgyalja: dativus commodi, dativus sympatheticus, dativus ethicus, dativus iudicantis. A szerzők (Holvoet, Čižik-Prokaševa 2005: 83, 86, 88, 90) a dativus commodi-t benefaktív határozóként értelmezik, a dativus sympatheticus-t pedig az argumentum felosztásának eseteként, a dativus ethicus-t a diskurzussal hozzák kapcsolatba, és a mondat időhatározójának tekintik. Ők (Holvoet, Čižik-Prokaševa 2005: 90, 92) azt állítják, hogy „a dativus iudicantis szemantikailag megkövetelt és szintaktikailag kormányzott”, „azonban nem az ige kormányozza”. Agnieszka Rembiałkowska (2009: 159–161) Simonra támaszkodik 262 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu Dik (Dik 1997) funkcionális grammatikai elméletének megoldásaira és a mondatszerkezet rétegzett szemantikai struktúrájának koncepciójára támaszkodva, valamint a különböző szabad részes eseteket tárgyalva azt javasolja, hogy „az osztályozás során [...] a meghatározottságuk (angl. scope) kritériumára támaszkodjunk” (Rembiałkowska 2009: 149). „A szabad részes esetek típusait elsősorban az alapján különítjük el, hogy [...], a predikáció melyik szintjével alkotnak szorosabb egységet, és a predikációjuk által kifejezett hatás a predikáció melyik szintjével határos” (Rembiałkowska 2009: 149–150). Ezen az alapon a „dativus sympatheticus által kódolt birtokos jelentések a magpredikáció24 szintjén, a dativus commodi / incommodi által kódolt kedvezményezetti / károsulti jelentések” (uo.: 167–168) „a kiterjesztett25 predikáció (extended predication) szintjéhez tartozhatnak” (uo.: 162), „a dativus iudicantis jelentései [pedig] a propozíció26 szintjén [kódolódnak], a dativus ethicus jelentései pedig a beszédaktus (mondat) szintjén” (uo.: 168). Az, hogy a dativus commodi / incommodi-hoz, amely azt a személyt vagy dolgot jelöli, akinek a javára vagy kárára történik a cselekvés, illetve amelyre az vonatkozik, kapcsolatban áll az atžvilgiu szerkezet, a 69–70. példákban látható (valamint azokban az esetekben, amikor nyelvtanilag az atžvilgiu a következőkkel kapcsolódik össze: humaniškas, neutralus, negatyvus, pasyvus, savanaudiškas; taika, supratingumas, neutralumas, nežmoniškumas; niekinamai, niekingai stb.). 69) Iš ko susideda tas savo vertės pajautimas? Supaprastinus, galima pasakyti, kad – iš visų jausmų ir minčių, kuriuos savo atžvilgiu (plg. sau, savyje) jaučiame. 70) Életem során sok nagy művésszel találkoztam, de még nem találkoztam olyannal, aki önmagával kapcsolatban ilyen elvontan és tévedhetetlenülobjektív lett volna. A szabad dativus iudicantis legáltalánosabb funkciója „annak az értékelési rendszernek a megjelölése, amely alapján eldönthető, hogy helyesen tulajdonítanak-e valakinek egy bizonyos tulajdonságot. Az értékelési rendszer megjelölésének szükségessége akkor merül fel, amikor hangsúlyozni kívánjuk, hogy az nem esik egybe a társadalomban elfogadott vagy feltételezett értékelési normákkal” (Rembiałkowska 2009: 156). Ez utóbbi, a propozíció (angl. proposition) szintjéhez tartozó, a perceienssel kapcsolatos dativus iudicantis, amint az a 71–72. vagy a hasonló példákban látható, a ciniškas, prasmingas, neetiškas; ambivalentiškumas; gerai, bjauru, nehigieniška, neetiška, nemandagu, padoru, nederama stb. mellett szintén felcserélhető az atžvilgiu szerkezettel. A propozíció szintjén, amely a „lehetséges ténynek” felel meg 24 A magpredikáció (angl. core predication [...]) szintjén határozzák meg az elemi helyzet „belső” paramétereit” (Rembiałkowska 2009: 160). 25 A kiterjesztett predikáció szintjén „pontosítják az időt, a helyet, az elemi helyzet kialakulásának okát, célját és így tovább” (Rembiałkowska 2009: 160). 26 A propozíció, vagyis a kijelentés szintjén „bemutatják a beszélőnek az elemi helyzethez való viszonyát” (Rembiałkowska 2009: 160). Straipsniai / Articles 263 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ és ahol a beszélőnek az elemi szituációhoz való viszonyulása kerül bemutatásra (vö. Dik 1997: 68), dativus iudicantis az állítás érvényességi feltételeit pontosítja (Rembiakovska 2009: 163). 71) Bizony, így erkölcstelen lenne – mindenkivel szemben erkölcstelen! 72) A fizetésed legalább a felére csökken, de másképp nem lehet, másokkal szemben igazságtalan lenne. A vizsgált anyag alapján hozzáfűzhető az, amit a tanulmány elején említettünk: a atžvilgiu posztpozíció használatos a módhatározók (körülmények) helyett. Ez a 73. példában látható. Az utóbbi, a atžvilgiu posztpozíciós szerkezettel jelölt módosítók nem tartoznak a mondat nukleáris (angolul nuclear) predikációjába, és magpredikációt (angolul core) alkotnak. Az ilyen, magával a mondat predikátumával kapcsolatos első szintű módosítók (prototipikusan mód-, eszköz-, minőségjelölők stb.) a főpredikátummal kifejezett eseményt, vagy S. Dik (1997: 225–226) szerint a nukleáris predikáció (angolul nuclear predication) által kifejezett tényállást (angolul states of affairs (SoA)) módosítják (lásd még a 74. példát, amelyben a atžvilgiu posztpozíciós szerkezet az alapot fejezi ki). 73) A nominalizáló funkciót betöltő névmási morféma sem konceptuális, sem (mor)fonológiai szempontból nem önálló. 74) Bizonyos rokonság figyelhető meg a geometrikus művészet és az eposz rokonságában mind az eszme, mind a forma tekintetében. Arról, hogy a polinksziszi atžvilgiu kapcsolatban áll a második szintű, mondatszinten elkülönített módosítókkal, amelyek dolgoknak a hely, az idő, az eredmény, a cél, az ok stb. tekintetében fennálló helyzetét fejezik ki (Dik 1997: 243–244), a 75–76. példa tanúskodik. 75) Marijus már egyértelműen elbűvölte azt a lányt. […] Milyen szándékai vannak e fiatal lény iránt? 76) Még egyszer köszönöm Önnek a érdekemben tett erőfeszítéseket, csak sajnos eredmény még nincs. 7. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A polinksniškojo atžvilgiu konstrukcija 600 DLKT-beli példájának vizsgálata alapján megállapítható, hogy ez a konstrukció mind az ige valenciaaktánsai helyett, mind szabad tagként használatos. A valencia szempontjából a vizsgált anyag a következő korrelációk felállítását teszi lehetővé: A polinksniškojo atžvilgiu konstrukció szabad tagként a magpredikáció, a kibővített predikáció és a propozíció szintjén használatos. A valencia szempontjából a 264 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu A szabad részes esetű (vagy elöljárószós szerkezettel) kapcsolódó, utópozíciós vonatkozóan szabad tag, amely a perceienst vagy a beneficienst jelöli. Azokban az esetekben, amikor a vonatkozóan szerkezet által jelölt szabad tag a mondatban mód-, alap- vagy okhatározóként szerepel, határozószóval, illetve elöljárószós szerkezetekkel áll kapcsolatban. Az utópozíciós vonatkozóan szerkezet a szabad tagok (a predikátum, illetve a mondat módosítóinak, azaz a határozóknak) helyéről átkerült a szó valenciaaktánsainak (a vonzatok, azaz a nem közvetlen tárgyak) helyére. A kommunikáció szempontjából szükségszerűen az utópozíciós vonatkozóan szerkezettel jelölt szabad tagok analógiájára választható az adott szó szemantikai valenciaaktánsainak jelölése. Az utópozíciós vonatkozóan szerkezet a predikátum kötelező valenciaaktánsa: így különíthető el egy lexéma két, eltérő valenciájú jelentése (vö.: korektiškas – „udvarias, tapintatos” (BLKŽė), pl. Jis buvo (mano atžvilgiu) (vö. su manimi) meglehetősen korektiškas (DLKT), és korektiškas – „helyes, pontos, megfelelő”, pl. A Alkotmánybíróság nem fejtette ki álláspontját, a parlament statútumát nem tekintik az ország alaptörvényével ellentétes dokumentumnak: „Azonban nem korektiškas Konstitucijos atžvilgiu”. (DLKT)). Az utópozíciós vonatkozóan szerkezetet a lexéma valenciaaktánsai (kötelező és fakultatív aktánsai) helyett azokban az esetekben választják, amikor azok a perceiens, a beneficiens vagy a kontentív funkcióját töltik be. Ekkor a mondatban nem közvetlen tárgyként szereplő vonatkozóan szerkezet a részes esetű vagy az elöljárószós (su, į, apie, dėl) szerkezettel jelölt aktánst váltja fel; az alany megfelelhet a perceiensnek, a páciensnek vagy az ágensnek. Az utópozíciós vonatkozóan szerkezetet rendszerint azokban az esetekben választják, amikor a lexéma a perceiensnek megfelelő alanyi szintaktikai aktánst feltételez. A perceptivitás hatással van arra, hogy az aktív cselekvés igéinél tipikusan részes esettel jelölt beneficiensaktánst is az utópozíciós vonatkozóan szerkezet váltja fel. Megkülönböztetik (illetve megkülönböztetni törekednek) a beneficiens állapotának, resp. az aktív cselekvésnek az aktualizálására és jelölésére szolgáló formát. Ennek alapján joggal állítható, hogy a perceptív predikátumok kevésbé tipikus beneficiensének27 megfelelő szemantikai aktánsát több szintaktikai forma jelöli: részes eset és/vagy utópozíciós vonatkozóan szerkezet. Az utópozíciós vonatkozóan használata a lexéma (in)tranzitivitásával és az alany (nem)agensségével függ össze. A lexémák kategorikus tulajdonságai befolyásolják a közvetett tárggyal korreláló szemantikai aktáns (beneficiens, páciens, kontentívusz) morfoszintaktikai jelölését (részeshatározóval, į, apie vagy hasonló konstrukciókkal és/vagy a partikulás atžvilgiu konstrukcióval). A határozószó által irányított szintaktikai aktáns csak a partikulás atžvilgiu konstrukcióval jelölhető (pl. Jis pavojingai (ir 27 Vö. mentalInio recipiento (ném. mentaler Rezipient) fogalmát Hentschel (2001: 183), Bartels (2005: 106–107). Straipsniai / Articles 265 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ kedvezőtlenül a vele kapcsolatos reményei szempontjából) (vö. *és reményeivel szemben kedvezőtlenül) elgondolkodva adta át a pincért (DLKT)). Szemantikailag és grammatikailag szükséges lehet a főnév által megkövetelt, a poliszpozíciós tekintetében szerkezet is (vö. a németek diszkriminációja velük szemben, *a németek velük szembeni diszkriminációja). Azokban az esetekben, amikor a vonatkozás mint a szemlélet, a beállítottság aspektusa magában a lexéma jelentésében explikált vagy implikált (pl. ellenség – „2. ellenséges beállítottságú, másnak rosszat kívánó ember” (DLKŽₑ); ellentétes – „4. más nézeteket valló, barátságtalan beállítottságú, ellenséges” (LKŽₑ); despotizmus – „2. a környezetiekkel szembeni uralkodás és önkény” (BLKŽₑ), hangulat – „3. rendszerint többes számban: valaki iránti álláspont, beállítottság” (LKŽₑ) stb.), akkor hajlamosak lehetünk, illetve szükséges lehet a vonatkozás tekintetében álló utópozíciós konstrukció megjelölése és használata: a vonatkozás tekintetében (vö. A zsidókkal szembeni általános litván nemzeti hangulat szerint, a Šilalėi járásra is alkalmazva, így alakultak a dolgok. (DLKT)). Analógia alapján a szemléletet, beállítottságot (rendszerint percepciós predikátumokkal) azokban az esetekben is jelölik, amikor a lexéma jelentése ezt az aspektust nem mutatja. A szemléletnek, beállítottságnak a vonatkozás tekintetében álló utópozíciós konstrukcióval jelölt aspektusa közvetett kapcsolatban áll (vö. a vonatkozás tekintetében, Remélhetem-e, hogy az önök tárházából nekem is jut némi búcsúcédula, ha becsületesen bevallom, hogy bűnt követtem el önökkel szemben? (DLKT)). ŠALTINIAI BLKŽₑ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas, vyr. red. D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2013–2022. Prieiga internete: https://ekalba.lt/bendrines-lietuviu-kalbos-zodynas/. DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/. DLKŽₑ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, 8-as patais. ir papild. leidimas, vyr. red. St. Keinys, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2021. Prieiga internete: https://ekalba.lt/dabartines-lietuviu-kalbos-zodynas/. LKŽₑ – Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (1941–2002), red. kolegija G. Naktinienė, J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, vyr. red. G. Naktinienė, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (atnaujinta versija 2018). Prieiga internete: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas/. LITERATŪRA Ágel Vilmos 2000: Valenztheorie, Tübingen: Gunter Narr Verlag. 266 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu Akelaitis Gintautas 2005: Konstrukcijos su atžvilgiu, požiūriu administracinėje kalboje. – Kalbos kultūra 78, 67–78. Bartels Hauke 2005: Dativ oder Präposition: Zur Markierungsvariation im Kontext adjektivischer Prädikate im Deutschen, Russischen und Polnischen (Studia Slavica Oldenburgensia 12), Oldenburg: BIS-Vlg. Chafe Wallace 1983: Чейф У. Память и вербализация прошлого опыта [Pamjat’ i verbalizacija prošlogo opyta]. – Новое в зарубежной лингвистике [Novoe v zarubežnoj lingvistike] 12, 35–73. Dik Simon C. 1997: The Theory of Functional Grammar. Part 1: The Structure of the Clause, Second, revised edition, ed. by K. Hengeveld, Berlin, New York: Mouton de Gruyter. Fraenkel Ernst 1928: Syntax der litauischen Kasus, Kaunas: Lietuvos universiteto Humanitarinių mokslų fakultetas. Givón Talmy 1990: Syntax. A Functional-Typological Introduction 2, Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. Givón Talmy 1991: Markedness in Grammar: Distributional, Communicative and Cognitive Correlates of Syntactic Structure. – Studies in Language 15, 335–370. Givón Talmy 1995: Functionalism and Grammar, Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. Givón Talmy 2001: Syntax 1, Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. Graščenkov Pavel V. 2018: Гращенков, Павел В. Синтаксические зависимые: лексический и конфигурационный подходы (на материале прилагательных) [Sintaksičeskie zavisimye: leksičeskij i konfiguracionnyj podxody (na materiale prilagatel’nyx)]. – Вестник Института востоковедения РАН [Vestnik Instituta vostokovedenija RAN], № 5, Москва: ИВ РАН [Moskva: IV RAN], 160–174. Grice Paul 1989: Logic and Conversation. – Studies in the Way of Words, Cambridge, Massachusetts: Harvard University Press, 22–40. Hentschel Elke, Weydt Harald 1994: Handbuch der deutschen Grammatik, 2. Aufl., Berlin, New York: De Gruyter. Hentschel Gerd 2001: Dative or prepositional marking of noun phrases in the context of Russian adjectival experiencer predicates. – Variierende Markierungen von Nominalgruppen in Sprachen unterschiedlichen Typs (Studia Slavica Oldenburgensia 4), Hrsg. W. Boeder, G. Hentschel, Oldenburg: Bibliotheksund Informationssystem der Universität Oldenburg, 171–200. Straipsniai / Articles 267 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ Holvoet Axel, Čižik-Prokaševa Veslava 2005: Papildiniai ir aplinkybės. – Gramatinių funkcijų tyrimai (Lietuvių kalbos gramatikos darbai 3), red. A. Holvoet, R. Mikulskas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 65–92. Jablonskis Jonas 1957: Rinktiniai raštai 1, sud. J. Palionis, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. KP S1 2009: Kalbos patarimai 2: Sintaksė 1. Linksnių vartojimas, sud. R. Miliūnaitė, vyr. red. A. Pupkis, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Rembiaľkowska Agnieszka 2009: Lietuvių kalbos laisvieji naudininkai ir predikacijos lygmenys. – Gramatinių funkcijų prigimtis ir raiška (Acta Salensia 3), red. A. Holvoet, R. Mikulskas, Vilnius: Vilniaus universitetas, asociacija „Academia Salensis“, 147–168. Sližienė Nijolė 1994: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 1, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Sližienė Nijolė 1998: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 2(1), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Sližienė Nijolė 2004: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 2(2), Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Šukys Jonas 1998: Lietuvių kalbos linksniai ir prielinksniai: vartosena ir normos, Kaunas: Šviesa. Vaičiulytė-Semėnienė Loreta 2001: Lietuvių kalbos būdvardžių valentingumas: daktaro disertacija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Construction with atžvilgiu from the Perspective of Valency SUMMARY The article addresses the construction with postpositional atžvilgiu from the perspective of valency. It draws on 600 examples collected from The Corpus of Contemporary Lithuanian Language, which was developed at the Centre of Computational Linguistics of Vytautas Magnus University in Kaunas. It appeared that the construction with postpositional atžvilgiu is used in a sentence both instead of the valent actants of the word and as free elements. As a free element, the construction with postpositional atžvilgiu is related to the free dative (or the construction with the preposition su), prepositional constructions, adverb; they are used at the core, extended and propositional level. 268 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu There is a tendency to use the construction with postpositional atžvilgiu instead of the valent (mandatory and facultative) actants of the lexeme where they correspond to the functions of the percipient, beneficiary or contentive. In such case, the construction with atžvilgiu used as an indirect object replaces the dative or the actant expressed by a prepositional (su, į, apie, dėl) construction; the subject corresponds to the percipient, patient, agent. The construction with postpositional atžvilgiu is preferred when the lexeme denotes the syntactic actant of the subject corresponding to the percipient. A beneficiary is specified (tends to be specified) in order to highlight and mark a state or an active action. The usage of postpositional atžvilgiu pertains to the (in)transitivity of the lexeme and the (non)agency of the subject. The categorical properties of the lexeme affect the morphosyntactic marking of the semantic actant correlating to the indirect object (by the dative, constructions with the prepositions į, apie, etc. and/or the construction with postpositional atžvilgiu). Įteikta 2022 m. spalio 21 d. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Lietuva loreta.semėnienė@lki.lt Straipsniai / Articles 269