„Atžvilgiu“ konstrukcija valentingumo aspektu

Straipsniai / Articles 245 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ Lietuvių kalbos institutas ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0003-2196-8937 Kutatási területek: morfoszintaxis, valencia, szemantika, tipológia. DOI: doi.org/10.35321/all87-12 AZ ATŽVILGIU SZERKEZET A VALENCIA SZEMPONTJÁBÓL Construction with atžvilgiu from the Perspective of Valency ABSZTRAKT A tanulmány tárgya az atžvilgiu posztpozíciós szerkezet. A cél annak tisztázása, hogy a vizsgált szerkezet milyen kapcsolatban áll a valenciatulajdonsággal a Mai litván nyelv korpuszának (DLKT) anyaga alapján. A kutatás kimutatta, hogy a mondatban az atžvilgiu posztpozíciós szerkezet egyaránt használatos a lexéma valenciaaktánsaként és nem valenciaalapú – szabad tagként. KULCSSZAVAK: valencia, valenciaaktáns, szabad tag, atžvilgiu szerkezet. ANNOTÁCIÓ A tanulmány tárgya az atžvilgiu utópozícióval alkotott szerkezet. A cél annak feltárása, hogy mi a kapcsolat az említett konstrukció és a valencia között, a The Corpus of Contemporary Lithuanian Language adatai alapján. A kutatás feltárta, hogy az atžvilgiu utópozícióval alkotott szerkezet a mondatban egyaránt használatos a lexéma vonzataként és nem vonzatos (szabad) elemként. KULCSSZAVAK: vonzatosság, vonzat, szabad elem, atžvilgiu-val alkotott szerkezet. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 246 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII 1. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK Ernst Fraenkel (1928: 185–186) már a litván nyelv eseteiről szóló munkájában említi az atžvilgis főnév eszközhatározós esetét1. Jonas Jablonskis (1957: 632) az 1–2. példában használt atžvilgiu alakot a különbség eszközhatározós esetének nevezi, és kijelenti, hogy „ez az eset csupán a módvagy eszközhatározói eset egy bizonyos változata” . 1) Ebben a tekintetben nem különbözik a többiektől. (Jablonskis 1957 alapján idézve: 632) 2) Írásai és nyelvi szempontból elfogadhatók. (Jablonskis 1957 alapján idézve: 632) Šiandienoje Jonas Šukys (1998: 267) teigia, kad atžvilgiu yra atžvilgio, arba tikslinamasis (uo.: 557), eszközhatározó, amely „viszonylag önállótlan, gyakran az elöljárószókhoz (pontosabban – utószókhoz) közel álló szavakra emlékeztet, mivel tai eina po [...] dažniausiai kilmininko, ir jį tikslina, tarsi sudaro su juo kaip egy egyszerű utószó bizonyos szerkezetet“; „különösen a sajtó és az írott nyelvben gyakran megmutatja, hogy milyen szempontból jellemeznek egy tárgyat vagy jelenséget“. Šukys (1998: 268) pontosítja, hogy az atžvilgiu a leggyakoribb a atkreipia dėmesį į tai, kad atžvilgiu vartojamas, „kai yra aiški požiūrio į ką nors, közigazgatási és a tudományos nyelvben, valamint valaminek az értékelése jelentésében“, továbbá „amikor a nézőpont, értékelés jelentése elhalványult, nem szabad megfeledkezni az élőbb nyelv hagyományos kifejezőeszközeiről. A birtokos eset helyett az utószóként használt atžvilgiu mellett jobban megfelelhetnek a határozószók (lásd 3), a tiszta esetek (különösen a részes eset) (lásd 4–5), az elöljárós szerkezetek (különösen a dėl elöljárószóval alkotott szerkezetek)“ (lásd 6–8). 3) A gyermekeket itt fizikai, erkölcsi és értelmi szempontból nevelik (vö. fizikailag, erkölcsileg, értelmileg). (Šukys 1998: 268 alapján idézve) 4) Tudnak-e valami jót tenni a fogyatékkal élők érdekében (vö. a fogyatékkal élőknek)? (Šukys 1998: 268 alapján idézve) 5) Éreztem a bizottság tagjainak velem szembeni hidegségét (vö. velem). (Šukys 1998: 268 alapján idézve) 6) A szabálysértőkkel szemben semmilyen intézkedést nem hoztak (vö. a szabálysértők ellen). (Šukys 1998: 268 alapján idézve) 7) Az emberek egy részének negatív véleménye volt az intézettel kapcsolatban (vö. az intézetről). (Šukys 1998: 268 alapján idézve) 8) A kormánynak nincs átgondolt politikája az iskolákkal kapcsolatban (lehetne az iskolák miatt is). (Šukys 1998: 267 alapján idézve) 1 Az atžvilgiu-ról szóló munkák részletesebb áttekintését lásd Akelaitis (2005: 67–70). Cikkek / Articles 247 Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu A Nyelvi tanácsokban (KP S1 2009: 90) Šukys pontosítja, hogy a 3. példában a polinksnó jelentésében használt atžvilgiu a norma mellékes (részleges) változata. Könyvnyelvi jelenségként használható a köznyelvben, azonban az elsődleges (semleges) normaváltozat – a módhatározó – részesítendő előnyben. A 4–6., valamint a 9–11. példákhoz hasonlóan az atžvilgiu a köznyelvben nem használatos. Itt az objektummal való közvetlen kapcsolatot részes esettel, elöljárós szerkezetekkel kell kifejezni (KP S1 2009: 89; lásd még Akelaitis 2005: 71, 76). 9) A lányok iránti nagyobb tiszteletet várnánk (=a lányoknak). (idéjama pagal KP S1 2009: 89) 10) Önök korrektek lesznek velünk szemben (=velünk). (idézve a következők szerint Akelaitis 2005: 71) 11) A Litvániával szembeni (=Litvániával szembeni) intolerancia kétségtelenül létezett. (Akelaitis 2005: 71 alapján idézve) a tárggyal való közvetett viszony Šukys (KP S1 2009: 89) pažymi, kad bendrinėje kalboje atžvilgiu gali būti varkifejezésére szolgál a 12. példában. 12) Nieko blogo vaiko atžvilgiu nepadariau. Gintautas Akelaitis (2005: 67) az atžvilgiu szerkezetet vizsgálja a közigazgatási nyelvben (lásd 10–11), és kijelenti, hogy az atžvilgiu (és a požiūriu) „használati gyakoriságával, nyilvánvaló közigazgatási funkcionális stilisztikai árnyalatával tűnik ki” . Ő (Akelaitis 2005: 76) arra a következtetésre jut, hogy „a közigazgatási nyelv konstrukcióinak eredete + vonatkozásában [...] nem támasztja alá őket az élő nyelvhasználat, és keletkezésük idejét tekintve a szellemi nyelvhasználat késői jelenségei.” Akelaitis (2005: 67) kijelenti: az, hogy az atžvilgiu „a főnevek és főnévi szavak birtokos esete után áll, mintha lehetővé tenné, hogy a névutókhoz közelinek tekintsük őket. Megőrzött lexikai jelentése miatt nem tekinthetők valódi utóljáróknak. Egy másik ok az, hogy az egyeztető szerkezetek és a főnévi szavak genitivusával alkotott szerkezetek gyakran közel állnak egymáshoz, vagy akár párhuzamokat alkotnak, vö.: ekonominiu atžvilgiu és ekonomikos atžvilgiu”. Másfelől Akelaitis (2005: 70), aki a Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas példái alapján kutatást végzett az atžvilgiu használatáról a hivatali nyelvben, ezt írja: „A megmerevedett ninku [...], bet labai retas derinimo būdu sudarytuose junginiuose [...] – santykis 0,07 : 0,93“. Iš išsamaus jo tyrimo aiškėja, kad atžvilgiu konstrukcijos atžvilgiu leggyakrabban főnévi szavak genitivusával használatos a hivatali nyelvben; megfelelően használatosak, amikor valaminek az alapját egy külső, a cselekvést vagy állapotot meghatározó objektum alapján jelölik (Akelaitis 2005: 71), a norma másodlagos változataként alkalmasak az alaphoz való viszony kifejezésére (Akelaitis 2005: 74–75), illetve olyan objektumviszony kifejezésére, amelynek okárnyalata lehet, és amelyben lehetséges az atžvilgis, vagyis az adott közvetett objektum figyelembevétele (Akelaitis 2005: 73). Amellett, hogy az atžvilgiu nem alkalmas az objektummal való közvetlen viszony kifejezésére (Akelaitis 2005: 71), az említett szerkezetek nem használhatók LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 248 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII ok kifejezésére (Akelaitis 2005: 73). Továbbá „ahol csak lehet, különösen ott, ahol sérül a litván nyelv szintaktikai viszonyainak megszilárdult kifejezésmódja, kerülni kell a tinis, santykis” konstrukcijų kilm. + atžvilgiu [...], kai turi būti išreikštas požymio, arba atribu- (Akelaitis 2005: 73). A továbbiakban azt a kérdést, hogy az atžvilgiu utóljáró-e (azzá válik-e), félretesszük, és a cikkben munkaterminusként a következőt használjuk: utóljárószerű atžvilgiu. A vele alkotott szerkezetet, amint az az idézett példákból és a röviden tárgyaltakból kiderül, mondatés szókapcsolati szinten használják. Figyelemre méltó Akelaitis (2005: 72) gondolata: „amikor eredeti szerkezeteket használnak + vonatkozásában [...], a cselekvés, tevékenység vagy tulajdonság közvetlenül a tárgyra irányuló volta mintha enyhülne, elhomályosulna”. A 4–12. példát ninto santykio su objektu pagrindas ir kodėl, pavyzdžiui, tipišką beneficiento szem előtt tartva a továbbiakban az a kérdés merül fel, hogy a 10. példában (kaip) tai susiję su žodžio reikšme ir valentingumu. Jei polinksniškojo atžvilgiu szereplő, ezt az enyhítő kifejezést használó beszélő melyik változatot választja a névutós atžvilgiu helyett. Ha a használat összefügg a valenciatulajdonsággal, akkor a mondat verbo­centrikus modelljének koncepcióját követve több feltételezés tehető: azon túl, hogy (a) a névutós atžvilgiu használatára hatással van a főnév atžvilgis jelentése, (b) a névutósjo atžvilgiu vartosenai įtakos turi sakinio predikato leksiniai, semantiniai ar kiti požymiai, žodžio ir viso sakinio semantika. A fenti kérdések megválaszolására a Kaunasi VDU Számítógépes Nyelvészeti Központja által összeállított A mai litván nyelv szövegtárából (a továbbiakban – DLKT) gyűjtött anyag alapján került sor (lásd a 2. részt). Ebben a feltáró kutatásban a következő feladatokat tűzzük ki: (a) megvitatni az atžvilgis főnév jelentését a szótárakban (lásd a 3. részt), (b) röviden áttekinteni a valenciaelmélet kiindulópontjait, és megemlíteni, hogyan kapcsolódik ez a polonévutós atžvilgiu használatához (lásd a 4. részt), (c) valenciaelméleti szempontból megvizsgálni az atžvilgiu szerkezetek használatát a DLKT-ból származó empirikus anyagban (lásd az 5. és 6. részt). Ezt követően mindent összegezni (lásd a 7. részt). Amennyire ismert, a polinkszi atžvilgiu kötőszó valenciájának aspektusával foglalkozó munkák nincsenek. 2. A VIZSGÁLT ANYAG A DLKT nagy részét különböző műfajú (publicisztikai, szépirodalmi, nem szépirodalmi vagy adminisztratív irodalmi) nyelvi szövegek alkotják, amelyek írottak és gyakran szerkesztettek. A beszélt nyelvi példák ott nyilvánvalóan kisebb számban vannak jelen. Ez látható az 1. táblázatban, amely bemutatja, hogyan oszlanak meg az atžvilgiu előfordulásai műfajok szerint a DLKT2 keresési eredményeiben. 2 A példákat a DLKT-ből 2022 júniusában gyűjtöttük. Cikkek / Articles 249 Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu Az 1. táblázatból látható, hogy a funkcionális stílusnak jelentősége lehet a polinkszi atžvilgiu használatában. A beszélt nyelvben a legritkább. Az írott nyelvben a névutóként használt atžvilgiu a szépirodalomban fordul elő a legritkábban, a publicisztikában és a nem szépirodalmi irodalomban pedig a leggyakrabban. A DLKT3-ban a publicisztikához tartozik: az általános periodika, a népszerű periodika, a tudományos periodika, a könyvek (önéletrajzok, emlékiratok, visszaemlékezések, krónikák, évkönyvek, naplók, levelek, esszék, tárcák és egyebek) stb., a nem szépirodalmi irodalom pedig tudományos, oktatási, ismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő és egyéb irodalom. A DLKT szépirodalmát elbeszélések, novellák, kisregények, mesék, regények és hasonlók alkotják. Tekintettel arra, hogy a DLKT-ban szereplő, a névutóként használt atžvilgiu-t tartalmazó közigazgatási irodalmi (dokumentum-) példákat már vizsgálták (Akelaitis 2005), a továbbiakban valamivel több mint 600, más műfajokból származó példára žinės literatūros ir publicistikos, taip pat turimi 5 pavyzdžiai iš sakytinės kalbos. támaszkodunk, amelyekben az atžvilgiu névutóként szerepel. Pontosabban fogalmazva, a további feltáró vizsgálat alapjául a szépirodalomból, a nem szépirodalmi irodalomból és a negro1. TÁBLÁZAT. Az atžvilgiu használata műfajok szerint Tekstyno dalis Iš viso szavak Lekérdezés Előfordulások száma Az elemzett šaltinių žodžių szövegek száma Szépirodalom 15765554 atžvilgiu 601 2478947 Ismeretterjesztő irodalom 19322341 atžvilgiu 5873 4377158 Közigazgatási irodalom 13625715 atžvilgiu 1422 1524835 Publicisztika 86497837 atžvilgiu 9981 20774801 Beszélt nyelv 447396 atžvilgiu 26 29146 Összesen: 140921288 atžvilgiu 17903 29184887 A rendelkezésre álló példákból (lásd a 2. táblázatot) látható, hogy a mondatban a névutós atžvilgiu szerkezet (lehet) az ige, a melléknév, a főnév különböző formáival vagy határozószóval kapcsolatos. Feltűnő, hogy a rendelkezésre álló anyagban a gyakran említett szó jelentése perceptív szubjektumot feltételez (vö. jaustis, nusistatyti, abejingas, jautrus, nuostata, pažiūra stb.), vagy – a valencia alapján megkülönböztetett szemantikai funkciók szempontjából fogalmazva – percepienst [Pcp], vagyis a pszichikai állapot átélőjét (Sližienė 1994: 20), ami feltehetően hatással van a névutós atžvilgiu használatára. Tekintettel arra, hogy a különböző műfajú, rendelkezésre álló példákban a névutós atžvilgiu ugyanazokkal a szavakkal ismétlődik, illetve a különböző műfajokban használt 3 Megtekintve [2022-06-12] itt: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/menu?page=about. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 250 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII žodžiai, su kuriais yra semantiškai ir sintaksiškai susijusi polinksniškojo atžvilgiu szerkezet inkább kiegészíti, mint cáfolja egymást, az alábbiakban a példákat nem osztjuk műfajok szerint. Például a szépirodalomból és a publicisztikából vannak példáink a névutós atžvilgiu szerkezetekre, amelyek a nu(si)teikti igével kapcsolatosak, míg a publicisztikából és az ismeretterjesztő irodalomból a nusiteikimas főnévvel kapcsolatos példákra, illetve a szépirodalomból és a publicisztikából vannak példáink a névutós atžvilgiu-val összekapcsolt geranoriškas, tūroje pasitaikė su tolerancija. Tai, kad visų nagrinėjamų stilių tekstuose atžvilgiu vartojamas su tais pačiais arba panašiais žodžiais, leistų manyti, kad funkcinis tolerantiškas melléknevekre, az ismeretterjesztő irodalomban pedig az írott nyelv stílusa nincs döntő hatással a névutós atžvilgiu használatára. 2. TÁBLÁZAT. Az atžvilgiu szerkezet kapcsolata a mondatbeli szófajjal Szófaj Példák Ige lenni, tenni, illeni, viselkedni, kötelezni, érezni magát, tartani magát valamihez, (nem) moralizálni, beállítani magát, leereszkedni, megítélni magát, leértékelődni, viselkedni, megtapasztalni, megváltozni, nyilatkozni, irigyelni, ellenállni, reagálni, mutatni, megérteni, elidegenedni, alkalmazni, birtokolni stb. Melléknév adaptív, közömbös, agresszív, vak, hanyag, közeli, óvatos, (nem) nyitott, csúnya, rossz, cinikus, diszkrét, (nem) becsületes, barátságos, félénk, (nem) irgalmas, (nem) jóindulatú, szigorú, (nem) etikus, érdekes, tolakodó, büszke, ékesszóló, sértődékeny, humánus, érzékeny, konzervatív, korrekt, kritikus, egyenlő, udvarias, hasznos, negatív, semleges, alávaló, tisztességes, tisztelettudó, elégséges, (nem) toleráns, kedvező, hasonló, vonzó, veszélyes, ellenséges, igényes, jelentős, visszafogott, igaz, megfelelő, toleráns, hirtelen haragú stb. Főnév arrogancia, (ne)sąžiningas, savarankiškas, (ne)šališkas, švelnus, (ne)teisingas, (ne) közömbösség, agresszió, agresszivitás, ambivalencia, elnéző magatartás, óvatosság, delikátosság, figyelem, despotizmus, diszkrimináció, barátságosság, viselkedés, irónia, árulás, büszkeség, gyanú, gyanakvás, érzés, irgalmasság, hatalom, jóindulat, vád, beszéd, szándék, terv, türelem, türelmesség, keményszívűség, engedelmesség, kritika, kritikusság, bók, korrektség, magatartás, elvárás, tolerancia, gyűlölet, bűn, vélemény, mértékletesség, beállítottság, bűncselekmény, állásfoglalás, hozzáállás, tisztelet, (nem) tolerancia, kedvezés, kötelesség, nézet, nyilatkozat, politika, represszió, visszafogottság, rokonszenv, kíváncsiság, erőszak, elidegenedés, megértés, (nem) pártatlanság, hűvösség, bíró, igazságosság, terror, emberség, kegyetlenség, tevékenység, értékelés stb. Határozószó jól, párhuzamosan, (nem) pozicija, pozityvumas, pranašumas, priešiškumas, prievarta, provokacija, kedvezően, haragosan, ellenségesen, szkeptikusan stb. (ne)tolerancija, tvirtumas, užsispyrimas, veiksmas, viltis, žodis, (ne) Cikkek / Articles 251 Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu 3. A DAIKTAVARDŽIO ATŽVILGIS JELENTÉSE A LITVÁN NYELV ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRAIBAN Feltételezve, hogy az atžvilgiu névutói használatban jelentéssel bír, és ez hatással lehet az adott szerkezet használatára, érdemes megemlíteni az atžvilgis főnév meghatározásait. A jelenlegi litván nyelv szótárában (DLKŽe) az atžvilgis főnév jelentései: 1. ‘figyelembevétel, tekintetbevételʼ, 2. ‘szemléletʼ (lásd 1). A Litván nyelv akadémiai szótárában (LKŽe) az atžvilgis háromjelentésű: 1. ‘hátratekintés, körülnézésʼ (lásd 13); 2. ‘szemlélet, tekintetʼ (lásd 14; továbbá lásd 2); 3. ‘figyelembevételʼ (lásd 15). 13) A farkas elkapott egy juhot, a többi szétszaladt mindenfelé Žem. 14) Irodalmunk formailag sokkal változatosabbá vált rš. 15) Talán minden viszontagság után lesz még valami haszon Krkn. Vagyis az atžvilgis főnév instrumentálisa, amelyet az 1–12. példákban használnak, a „nézőpont, tekintet” jelentéssel bír (kellene bírnia). Az atžvilgis főnévhez szemantikailag közel álló požiūris szintén kétértelmű: 1. „tekintet, szempont”, 2. „konkrét szemlélet, állásfoglalás4” (DLKŽe; vö. LKŽe). Így a kölcsönösen összefüggő főnevek (atžvilgis, požiūris, žvilgsnis, pažiūra, nuomonė, nusistatymas) minimális lexikai-szemantikai mezeje áll előttünk. Itt érdemes kaip jau 2 dalyje minėta, daiktavardžiai pažiūra, nuomonė, požiūris, nusistatymas felhívni a figyelmet arra, hogy a tárgyalt névutós szerkezettel használatosak. Ez az atžvilgiu grammatikalizációs folyamatára utalna. Az absztrakt főnevek, a požiūris, žvilgsnis, pažiūra és a pamatiniai žodžiai (pa)žiūrėti és žvelgti valenciáját vizsgálva Nijolė Sližienė Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodyne című szótárában (a továbbiakban – LKVJŽ) világossá válik, hogy a žiūrėti ‘figyelembe venni, tekintettel lenniʼ ige percepienst megtestesítő alanynévszót és kontentívusz5 genitívuszát vagy mellékmondatot kíván meg (lásd 16). A (pa)žiūrėti és žvelgti ‘kialakult véleménnyel rendelkezni, értékelniʼ igék a percipiens alany funkciójának vardininko, patientą6 atliepiančios prielinksnio į konstrukcijos ir moduso7 funkmegfelelő határozószót kívánnak meg (lásd 17–18) (Sližienė 2004: 457, 461). Tehát az atžvilgis ‘nézet, tekintetʼ főnév szemantikájában a percipiens, a páciens, 4 Vö. LKŽe: nusistatymas – vélemény, nézet. DLKŽe: Nuomonė – 2. nézet, álláspont. 5 „A kontentívusz [Con] – a cselekvés vagy állapot tartalmának funkciója” (Sližienė 1994: 22). 7 „Modus [Mod] – 6 „Patientas [P] – veiksmo poveikio gavėjo arba būsenos turėtojo funkcija“ (Sližienė 1994: 20). a cselekvés minőségének, módjának funkciója” (Sližienė 1994: 25). LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 252 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII a kontentívusznak, a modus funkcióinak saját kifejezésével. A percepciós szubjektumnak korlátoznia kellene az atžvilgiu utópozíciós névutó használatát aktív cselekvést kifejező (tranzitív) predikátumokkal. Mindazonáltal, amint például a 4. példában látható volt, az atžvilgiu utópozíciós névutót használják (lásd alább). Másfelől úgy vélhető, hogy például éppen a 11. példában az atžvilgiu utópozíciós névutó jelöli (németül markiert) tágabb értelemben az embernek mint percepciós szubjektumnak a nézőpontját és beállítottságát, és így a (kon)textusban elkülönül az objektumra gyakorolt említett közvetett hatás, amely a beneficiensnek felel meg8 (vö. 19–20). 16) Te [Pcp] őt [Con] fogod nézni Jb. (Sližienė 2004: 457 alapján idézve) 17) Egyesek [Pcp] még gyanakvóan [M] néztek magára Beringre [P], valamint egész utazására [P] Br. (Sližienė 2004: 457 alapján idézve) 18) Az, hogy az egyének erkölcsössé válnak-e, attól függ, hogyan [M] tekintenek rájuk [P] más emberek [Pcp] VDTUk. (Sližienė 2004: 461 alapján idézve) 19) A francia társadalom ellenségesen viszonyul. A toleráns társadalomig [Pcp] musulmon atžvilgiu [B] šiuo atveju kaip niekada toli9. 20) Jis [Pcp] buvo tolerantiškas dideliam ir mažam [B], su visais mielai dasporttal kapcsolatos tudásukkal és tapasztalatukkal hencegtek. A 19–20. példákban, ahol a valóság dolgainak eltérő értelmezéséről van szó, megkülönböztethető-e két toleráns valencia? Bárhogy lehet (lásd alább). Az ikonicitás, vagyis az izomorfizmus elve szerint az eltérő kifejezésmódok a predikátum eltérő jelentéseivel kapcsolódnak össze: minden formának megvan a maga jelentése. Az ikonicitás fogalma implicit módon összekapcsolódik a jelöltséggel (angl. markedness). Talmy Givón (1990: 945–947; vö. 2001: 38–41), aki a jelöltséget három – a kognitív és a strukturális komplexitás közötti kapcsolat az ikonicitás egyik legáltalánosabb aspektusa – alapján rinio ir kognityvinio kompleksiškumo ir dažnumo – kriterijus, teigia, jog sąhatározta meg, abból indul ki, hogy a kognitívan jelölt kategóriát strukturálisan is jelölni szokták, és fordítva10. Az ikonicitás és a jelöltség közvetlenül összefügg azzal, hogy a mondanivalót a lehető legminimálisabb nyelvi kifejezőeszközökkel és erőfeszítéssel fejezzük ki (lásd alább). Mindezt ekonomiškumu ir distinktyvumu kalboje: kalbėtojas siekia kuo daugiau turifigyelembe véve valószínű, hogy a posztpozíciós atžvilgiu használata is összefügg a nyelvhasználók grammatikai struktúrák kifejezésének 8 „Beneficiens [B] – a jótétemény címzettjének, a kedvezményezettnek, a birtokosnak a funkciója, amely élőlényekre, különösen olyan személyekre jellemző, akiknek javára vagy kárára valami történik, végbemegy, fennáll” (Sližienė 1994: 21). 9 Ha a példáknál nincs másként jelezve, akkor azok a DLKT-ból származnak. 10 „A metaikonikus jelöltség elve: A kognitívan jelölt kategóriák strukturálisan is jelöltek szoktak lenni“ (Givón 1995: 58). Vö.: „Azok a kategóriák, amelyek szerkezetileg jelöltek, szintén természetes gazdaságossági szükségletekkel (amelyek nem mindig esnek egybe a nyelvi normával) a kommunikációban. substantively marked“ (Givón 1990: 965). Cikkek / Articles 253 Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu 4. A VALENCIA ÉS A POSZTPozíciós ATŽVILGIU Trumpai pasakytina, kad valentingumas – tai žodžio reikšmės lemiama ypaképessége arra, hogy bizonyos számú szabad helyet nyisson meg, amelyeket a mondatban vagy a szókapcsolatban bizonyos jelentésű szavak és azok alakjai, illetve azok megfelelői töltenek be (lásd Sližienė 1994: 16; Vaičiulytė-Semėnienė 2001: 19 és az ott idézett irodalmat). A valencia általában három szinthez kapcsolódik: az absztrakt logikai-szemantikai szinthez és a nyelv két konkrét szintjéhez – a szintaxishoz és a lexikai szemantikához. A logikai-szemantikai szinten meghatározzák a szó szabad helyeinek számát és lehetséges aktánsainak szemantikai funkcióit; a szintaktikai szinten meghatározzák a valenciaaktánsok grammatikai formáját, valamint szükségességüket vagy fakultativitásukat; a lexikai-szemantikai szinten meghatározzák a valenciaaktánsok szemantikáját (azt, hogy milyen szemantikai osztályokba tartozó szavak lehetnek a szó aktánsai). A valenciális szintaktikai aktánsokon kívül, amelyek szükségességét és fakultativitását a mondatban határozzuk meg, megkülönböztetjük a szabad mondatrészeket is – a mondat azon szavait, amelyeket nem a szó jelentése határoz meg, és amelyek nem tartoznak a szó valenciájához. A predikatív struktúrában az egyes predikátumoknak, nem pedig a predikátum 35). Būtinieji sintaksiniai aktantai sakinyje negali būti praleidžiami, kadangi argumentumainak megfelelő szabad mondatrészek nem töltik ki a predikátum által megnyitott szabad helyeket; a predikátummal való kapcsolatukat az határozza meg, hogy mint bizonyos szófajra jellemző, tisztán grammatikai képesség képes más szavakat és azok alakjait magához kapcsolni (Sližienė 1994: elhagyásuk esetén a mondat grammatikussá válik. A szükséges szintaktikai aktánsok a szituációnak azt a részét jelölik, amely a szó jelentése szempontjából a legfontosabb és leginkább releváns (Sližienė 1994: 31). A fakultatív szintaktikai aktánsok azok, amelyek a mondatból elhagyhatók, miközben a mondat grammatikus és érthető marad. A fakultatív aktánsok nélküli mondatok nagyjából ugyanazt jelentik, mint a velük alkotott mondatok, mivel a fakultatív aktánsokat maga a szó jelentése implikálja (Sližienė 1994: 35). A fakultatív aktánsok, amelyeket a továbbiakban a DLKT-ben közölt példákban kerek zárójelben írunk, a szituációnak azt a részét jelölik, amely a predikátum jelentése szempontjából kevésbé releváns. Elismerik, hogy a tinio valentingumo komponentus, o pastarieji laikui bėgant pagal Paulo Grice szükséges és fakultatív aktánsok, valamint a szabad mondatrészek között nincs éles határ (Hentschel, Weydt 1994: 345). Vilmos Ágel (2000: 211–212) azt a hipotézist veti fel: minél gyakrabban használják a szabad mondatrészeket (A), annál inkább elvárhatóvá válnak. Ekkor véleménye szerint a szabad tagok mint tartalmi specifikátorok (INSP) újraértelmezhetők úgy, hogy a predikátum szemantikai relevanciájának (angl. relevance) maximájaként kommunikációsan szükségesekké váljanak LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 260 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII az igével kifejezett cselekvés alanya az agentivitás szempontjából kevésbé tipikus. A tárgyalt helyzetben az alany (az úr, a szolga) által végrehajtott cselekvés közvetlenül nem érinti a tárgyat (a másikat, önmagát). 51) Amit az úr a „másik” vonatkozásában tesz, azt önmagával szemben is megtenné, amit pedig a szolga önmagával szemben tesz, azt a „másik” vonatkozásában is megtenné. Így egyoldalú és egyenlőtlen elismerés alakult ki. Ebben az esetben a lényegtelen tudat az úr számára tárgy. A daryti ‘valakivel szemben viselkedniʼ igétől el lehet jutni az elgtis ‘viselkedni’ igéhez. N. Sližienė (1994: 193) az elgtis ‘1. „így vagy úgy viselkedni, cselekedniʼ, pl. Jis [A1] elgiasi padoriai, gražiai, teisingai [Mod]23, azaz „tisztességesen, szépen, helyesen viselkedikʼ, vagy „2. „így vagy úgy kapcsolatba lépni valakivel, befolyásolni valakinek a sorsátʼ, pl. Jis [A1] nedorai [Mod] pasielgė su savo motina [P], azaz „tisztességtelenül [Mod] bánt az anyjával [P]ʼ. Röviden szólva, az említett daryti jelentésben explikált viszonyjelentés-séma implikálva van az elgtis jelentéseinek definícióiban. Ez hatással van az atžvilgiu utópozíciós elöljáró használatára az 52–54. példákban az elgtis, elgesys, poelgis szavakkal. Az 52. példában a tipikus, páciensnek megfelelő su elöljárós szerkezet helyett az atžvilgiu utópozíciós elöljárós szerkezetet választották. Az 53. és 54. példák összevetéséből világossá válik, hogy az atžvilgiu utópozíciós elöljáró használata az 54. példában szükséges – grammatikailag meghatározott. Figyelemre méltó az is, hogy például az 55. példában az atžvilgiu használatára az is hatással van, hogy a sąžiningas melléknév szintén az atžvilgiu utópozíciós elöljáróval használatos (lásd 25). Ez nyilvánvaló az 56–57. példákban, ahol a mondat predikátumának (elgtis) modusát kifejező, melléknévi határozószóval jelölt valenciaaktáns maga követel beneficiensaktánst (hasonlóképpen mondható a greta mellett is, pl. draugiškai, sąžiningai, priešiškai, netaktiškai, šališkai vagy más módon), vagy szabad tagot kapcsol magához. Az utóbbi példák azt mutatják, hogy az atžvilgiu utótagos használatára hatással lehet mind a mondat fő predikátumának (elgtis) valenciája, mind a predikátum egyik lexikalizált aktánsának valenciája vagy a szó kapcsolódási képessége. 52) A [konzervatívok] egy fél szóval sem mondták el, hogyan viselkednek a parlamenti kisebbséggel szemben. 53) Apa viselkedése nemes volt. Csak Nanával szemben volt alávaló. 54) A cukrász ugyanúgy csalódott a kereszténydemokraták egymással szembeni viselkedésében (vö. csalódott ?a kereszténydemokraták egymással való viselkedésében). 55) Az emberről kialakított pozitív vagy negatív véleményüket a vele való kapcsolatuk során alakították ki, és tisztességesen viselkednek mind önmagukkal, mind vele szemben. 56) A frusztrációtól sújtott gyermek mozgékonnyá, dühössé válik, és agresszíven viselkedik kortársaival szemben. 23 Vö. A LKVJŽ-ben (Sližienė 1994: 166) megkülönböztetett daryti ‘viselkedniʼ, pl. Neprotingai [Mod], katel [A1], darai. Straipsniai / Articles 261 Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu 57) Esą Didžiojo Tėvynės karo minėjimo metu Jonas ir aš nemandagiai elgėa veteránnal [...] szemben. Hasonlóképpen a rendelkezésre álló DLKT-példákban az atžvilgiu szerkezetet akkor használják, amikor a mondat fő predikátuma a nu(si)teikti, nusistatyti ‘2. elhatározni, szilárdan ragaszkodni egy véleményhez, döntéshezʼ (DLKŽe) igék valamely alakja, vagy amikor a névutói atžvilgiu e vagy más percepciós igék absztraktumaival – a nusistatymas, nusiteikimas, nuostata, ketinimas főnevekkel – 58 pavyzdyje polinksniškojo atžvilgiu vartosenai įtakos daro ne ti(e)k neagentyvus nuteikti ‘sukelti kokią nuotaiką, jausmusʼ, kiek, kaip minėta, būdvardiškapcsolódik össze (lásd 58–61). kedvezőtlenül viszonyul, amely maga beneficiens aktánst igényel. Hasonlóképpen látható ez az 59. példában a visszaható nusiteikti igével: a névutói atžvilgiu itt is a geranoriškai határozószóval kapcsolódik össze (a vizsgált példákban az atžvilgiu hasonlóképpen használatos a nusiteikti mellett, amikor a közelében a gerai, piktai, priešiškai, skeptiškai stb. áll), azonban az 58. esettől eltérően a beneficiens részes esetű alakjával való helyettesítése a predikátum intranzitivitása miatt korlátozottabb. A 60–61. példák azt mutatják, hogy a névutói atžvilgiu használatát a lexéma kategorikus tulajdonságai is befolyásolják (lásd még a 26–28. példát). Az, hogy a lexéma percepciós jellege hatással van az atžvilgiu mondatbeli használatára, a 62. példából egyértelmű, ahol a névutói atžvilgiu választása nem a elgtis tipikus valenciája alapján magyarázható (vö. elgtis su kitais savo nuožiūra), hanem a nuožiūra ‘vélekedés, véleményʼ (DLKŽe) alapján. 58) Vajon most kiadhatok-e legalább egy, amely ilyen kedvezőtlenül van beállítva velem szemben (vö. velem) beállítottat? 59) Egyrészt kevésbé hisszük, hogy a másik jóindulatúan viszonyul hozzá (?hozzá) nusiteikusi. 60) A tanuló öntudatlanul érzi a tanár hozzá való viszonyulását. 61) Akár akarjuk, akár nem, a vele szembeni beállítottságunk is változik. 62) Az a szabadság, amelyet megvédtek, a másokkal szembeni saját belátásuk szerinti cselekvés szabadsága volt. Ha feltételezzük, hogy a 62. példában az atžvilgiu használatára hatással van a nuožiūra ‘belátás’ szemantikája is, világossá válik, miért választják a 63–65. példákban ennek használatát a kontentívának megfelelő apie vagy a dėl prepozíció, illetve a nuomonė, pozicija ‘3-mal alkotott szerkezet helyett. átv. „požiūris, principinė nuostata“ (DLKŽe). 64-ajame pavyzdyje taip pat matyti, kad atžvilgiu konstrukcijos vartojimui įtakos turi kontekstas. 63) Daugelis, taip pat ir aš, ir daugelis mūsų partijos narių turi labai aiškią nuomonę Paleckio atžvilgiu. 64) – Ką gi? – Apie jūsų draugą Mozę. Jo atžvilgiu aš susidariau tvirtą nuomonę. 65) Kokia yra oficiali šių laikų Bažnyčios pozicija žyd atžvilgiu? LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 262 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII 63–65 pavyzdžių pagrindu gali būti aiškinamas polinksniškojo atžvilgiu vartojimas su politika ‘valstybės reikalų tvarkymo, valstybinės valdžios teorija ir prakzuoja tikaʼ (DLKŽe). Kalbėtojas pasirinktu žymėjimu, tarkim, 66 pavyzdyje aktualipolitikos kaip teorijos, ideologijos, pažiūros aspektą, nors neatmestina, kad tokį žymėjimą apibendrina ir kalbėdamas apie politikos praktinį aspektą (lásd 67). 66) Arra a kérdésre, hogy Moszkvában most úgy vélik-e, hogy a korábbi Nyugattal szembeni politika túlságosan engedékeny volt. 67) A „Mažeikių nafta” hosszú és fájdalmas története azonban kétségeket ébreszt afelől, hogy Oroszország Litvániával szembeni politikáját a pragmatizmus fogja-e vezérelni. 6. POSTPOZÍCIÓS VISZONY ÉS NEM VALENCIAKÉPES (SZABAD) TAGOK Amint említettük, a szabad tagok és a fakultatív aktánsok közötti fő különbség az, hogy nem támaszkodnak a mondat predikátumának szemantikai valenciaszerkezetére, és a logikai szemantika szintjén nem valósítanak meg semmilyen szemantikai aktánst. A 68. példában a polinksniškojo atžvilgiu szerkezet a mondat predikátumának (laikėsi) szabad bővítménye. Azonban, amint korábban elhangzott, ez a predikátum egyik valenciális aktánsának (gyűlölet) megkövetelt szintaktikai aktánsa (a zsidókkal szembeni gyűlölet (vö. a zsidóknak)). Más szóval, mondatszinten a vonatkozó konstrukció szabad tag, a szószerkezet szintjén pedig valenciális aktáns. 68) Mégsem volt a felvilágosodás korának minden gondolkodója jóindulatú a zsidókkal szemben. Jelentős részük, noha bírálta a régi hagyományokat, a zsidókkal szemben azonban laikėsi neapykantos. A mondat szabad tagjairól valenciaelméleti szempontból szólva, ezekhez szabad részes esetet (ném. freier Dativ) rendelnek. N. Sližienė (1994: 39) véleménye szerint ez „a teljes mondat szintaktikai struktúrájának eleme, amely a cselekvésben érdekelt személyt vagy dolgot jelöli, akivel valami történik (a beneficiáriust)”. Axel Holvoet és Veslava Čižik-Prokaševa (2005: 81–92) a szabad részes eset négy típusát tárgyalja: dativus commodi, dativus sympatheticus, dativus ethicus, dativus iudicantis. A szerzők (Holvoet, Čižik-Prokaševa 2005: 83, 86, 88, 90) a dativus commodit a beneficiárius körülményeként, a dativus sympatheticust pedig argumen Agnieszka to suskaidymo atvejį, dativus ethicus sieja su diskursu ir laiko sakinio aplinkybe. Rembiałkowska (2009: 159–161) Simonra támaszkodik Ők (Holvoet, Čižik-Prokaševa 2005: 90, 92) azt állítják, hogy „a dativus iudicantis szemantikailag megkövetelt és szintaktikailag kormányzott”, „azonban nem az ige kormányozza”. Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu Tanulmányok / Articles 263[Diko (Dik 1997) funkcionális grammatikai elméletének semantinės sakinio struktūros koncepcija ir, aptardama skirtingus laisvuosius megoldásaira és a rétegekre támaszkodva a részes eseteket javasolja „osztályozásuk során [...] hatókörük (angl. scope) kritériumára” támaszkodni (Rembiałkowska 2009: 149). „A szabad dativusi típusokat elsősorban az alapján különítik el, hogy [...], a predikáció melyik szintjével alkotnak szorosabb egységet, és a predikáció melyik szintjével határos az általuk kifejezett predikáció hatása” (Rembiałkowska 2009: 149–150). Ezen az alapon „a dativus sympatheticus által kódolt birtoklási jelentések a mag24-predikáció szintjén jelennek meg, a dativus commodi / incommodi által kódolt beneficiens / maleficiens jelentéseknek” (uo.: 167–168) „a kiterjesztett25 predikáció (extended predication) szintjéhez kellene tartozniuk” (uo.: 162), „a dativus iudicantis jelentései [pedig] a propozíció26 szintjén vannak kódolva, a dativus ethicus – a beszédaktus (mondat) szintjén” (uo.: 168). Az, hogy a dativus commodi / incommodi, amely azt a személyt vagy tárgyat jelöli, akinek a javára vagy kárára végzik a cselekvést, illetve aki számára valami történik, egy at-hoz viszonyító szerkezettel áll kapcsolatban, a 69–70. példákban žvilgiu susijęs su humaniškas, neutralus, negatyvus, pasyvus, savanaudiškas; taika, supratingumas, neutralumas, nežmoniškumas; niekinamai, niekingai ir kt.). látható (és ott, ahol nyelvtanilag at69) Miből áll ez a saját értékünk érzése? Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy mindazokból az érzésekből és gondolatokból, amelyeket önmagunkkal kapcsolatban (vö. magunknak, önmagunkban) érzünk. 70) Életemben sok nagy művésszel találkoztam, de olyannal nem, aki saját magával szemben ennyire elvontan és tévedhetetlenül objektív lett volna. A szabad dativus iudicantis legáltalánosabb funkciója: „annak az értékelési rendszernek a megjelölése, amely alapján eldönthető, hogy valamely tulajdonság helyes hozzárendelése valakihez egybeesik-e a társadalomban elfogadott vagy feltételezett mis. Poreikis nurodyti vertinimo sistemą atsiranda norint pabrėžti, kad ji neértékelési normákkal” (Rembiałkovska 2009: 156). Ez utóbbi, a propozíció (angl. proposition) szintjéhez tartozó, a perceienssel kapcsolatban álló dativus iudicantis, amint az a 71–72. vagy ahhoz hasonló példákból látható, a következőkkel: csúnya, egészségtelen, etikátlan, udvariatlan, illendő, nem šiuose pavyzdžiuose su ciniškas, prasmingas, neetiškas; ambivalentiškumas; gerai, helyénvaló stb., szintén at-hoz viszonyító szerkezettel cserélhető fel. A propozíció szintjén, amely a „lehetséges ténynek” felel meg, 24 „A magpredikáció (angl. core predication [...]) szintjén az elemi helyzet »belső« paramétereit határozzák meg” (Rembiałkowska 2009: 160). 25 A kiterjesztett predikáció szintjén „pontosítódik az idő, a hely, az elemi szituáció létrejöttének oka, célja és így tovább.“ (Rembiałkowska 2009: 160). 26 A propozíció, vagyis a kijelentés szintjén „bemutatódik a beszélőnek az elemi szituációhoz való viszonya“ (Rembiałkowska 2009: 160). LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 264 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII ir kur pristatomas kalbėtojo požiūris į elementariąją situaciją (plg. Dik 1997: 68), a dativus iudicantis a kijelentés érvényességi feltételeit pontosítja (Rembiałkovska 2009: 163). 71) Hiszen ez így erkölcstelen lenne – minden tekintetben erkölcstelen! 72) Tavo alga sumažės bent dvigubai, bet kitaip negalima, būtų neteisinga kit atžvilgiu. A vizsgált anyag alapján hozzáfűzhető még az, amit a tanulmány elején említettünk: az atžvilgiu posztpozíciós elöljárószó módhatározók (körülmények) helyett használatos. Ez a 73. példában látható. Ezek az utóbbi, a posztpozíciós atžvilgiu szerkezettel jelölt módosítók nem tartoznak a mondat nukleáris (angl. nuclear) predikációjába, és magpredikációt (angl. core) alkotnak. Az ilyen, magához a mondat predikátumához kapcsolódó első szintű módosítók (prototipikusan a mód, az eszköz, a minőség stb. kifejezői) a fő predikátummal kifejezett eseményt, illetve S. Dik (1997: 225– 226) szerint a nukleáris predikáció (angl. nuclear predication) által kifejezett tényállást (angl. states of affairs (SoA)) módosítják (lásd még a 74. példát, ahol a posztpozíciós atžvilgiu szerkezet az alapot fejezi ki). 73) A nominalizátor funkcióját betöltő névmási morféma sem konceptuális, sem (mor)fonológiai szempontból nem önálló. 74) A geometrikus művészet és az eposz bizonyos rokonsága mind az eszme, mind a forma szempontjából felismerhető. Arról, hogy a posztpozíciós atžvilgiu a mondat szintjén elkülönített második szintű módosítókhoz kapcsolódik, ahol a tényállás hely, idő, eredtato, tikslo, priežasties ir pan. atžvilgiu (Dik 1997: 243–244), leidžia kalbėti 75–76. példák. 75) Marijus már egyértelműen elbűvölte azt a lányt. [...] Milyen szándékai vannak azzal a fiatal lénnyel kapcsolatban? 76) Ismételten köszönöm Önnek a velem kapcsolatban tett lépéseket, csak sajnos még semmilyen eredmény nincs. 7. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A poliszintaktikus atžvilgiu szerkezetet tartalmazó 600 DLKT-példa vizsgálata alapján látható, hogy ez a szerkezet mind az ige vonzatainak helyén, mind pedig szabad tagként használatos. A vizsgált anyag a valencia szempontjából a következő korrelációk felállítását teszi lehetővé: A poliszintaktikus atžvilgiu szerkezet szabad tagként a magpredikáció, a kiterjesztett predikáció és a propozíció szintjén használatos. Valenciai Cikkek / Articles 265 Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu szempontból a szabad részesettel (vagy a su elöljárós szerkezettel) sis atžvilgiu yra laisvasis narys, kuris atitinka percipientą arba beneficientą. Tais összefüggő, poliszintaktikus atžvilgiu szerkezet olyan esetekben, amikor az atžvilgiu szerkezet által jelölt szabad tag a mondatban (mód-, alapvagy ok-)határozóként áll, határozószókkal és elöljárós szerkezetekkel áll kapcsolatban. A polinksniškojo atžvilgiu szerkezet a szabad mondatrészek (állítmány, mondatmódosítók (körülmények)) helyéről a szó valenciaaktánsainak (vonzatainak (közvetett tárgyainak)) helyére került át. A polinksniškojo atžvilgiu szerkezettel kommunikációsan szükségszerűen jelölt szabad mondatrészek analógiájára választják az adott szó szemantikai valenciaaktánsainak jelölését. A polinksniškojo atžvilgiu szerkezet az állítmány szükséges valenciaaktánsa: így különül el ugyanazon lexéma két, eltérő valenciájú jelentése (vö.: korektiškas – ‘udvarias, tapintatosʼ (BLKŽe), pl. Jis buvo (mano atžvilgiu) (plg. su manimi) gan korektiškas (DLKT), és korektiškas – ‘helyes, pontos, megfelelőʼ, pl. Konstitucinis Teismas nėra išdėstęs savo nuomonės, Seimo statutas nelaikomas prieštaraujančiu pagrindiniam šalies įstatymui dokumentu: „Tačiau jis nėra korektiškas Konstitucijos atžvilgiu“. (DLKT)). A polinksniškojo atžvilgiu szerkezet használatát választják a lexéma valencia- (szükséges és fakultatív) aktánsai helyett azokban az esetekben, amikor azok a perceiens, a beneficiens vagy a kontentívus funkcióját töltik be. Ekkor a mondatban közvetett tárgyként szereplő atžvilgiu szerkezet a részes esetű alakot vagy a prepozíciós (su, į, apie, dėl) szerkezettel jelölt aktánst váltja fel; az alany megfelelhet a perceiensnek, a páciensnek vagy az ágensnek. A polinksniškojo atžvilgiu szerkezet használatát azokban az esetekben részesítik előnyben, amikor a lexéma a perceiensnek megfelelő alanyi szintaktikai aktánst ír elő. A percepcionalitás hatással van arra, hogy még az aktív cselekvést jelölő igék esetében is a tipikusan részesesettel jelölt beneficiensaktánst egy, az atžvilgiu utószóhoz viszonyított szerkezettel cserélik fel. A megkülönböztetett (megkülönböztetni szándékozott) beneficiens az állapot, illetve az aktív cselekvés aktualizálására és jelölésére szolgál. Ennek figyelembevételével megalapozottan állítható, hogy a perceptív predikátumok kevésbé tipikus beneficiensét27 megfelelő szemantikai aktáns több szintaktikai formával jelölhető: részesesettel és / vagy az atžvilgiu utószóhoz viszonyított szerkezettel. Az atžvilgiu utószóhoz viszonyított használat a lexéma (in)tranzitivitásával és az alany (nem)ágensi voltával függ össze. A lexéma kategóriális tulajdonságai befolyásolják a közvetett tárggyal korreláló szemantikai aktáns (beneficiens, páciens, kontentívum) morfoszintaktikai jelölését (részesesettel, az į, apie vagy hasonló elöljárószók szerkezeteivel és / vagy az atžvilgiu utószóhoz viszonyított szerkezettel). A határozószó által meghatározott szintaktikai aktáns csak az atžvilgiu utószóhoz viszonyított szerkezettel jelölhető (pl. Jis pavojingai (ir 27 Vö. a mentális recipiens (németül mentaler Rezipient) fogalmát Hentschel (2001: 183), Bartels (2005: 106–107). LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 266 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII nepalankiai jo vilči atžvilgiu) (plg. *ir nepalankiai jo viltims) susimąstęs pakvietė padavėją (DLKT)). Szemantikailag és grammatikailag szükséges lehet a főnév által megkövetelt, az atžvilgiu utószóhoz viszonyított szerkezet is (vö. vokiečių diskriminacija jų atžvilgiu, *vokiečių jų diskriminacija). Azokban az esetekben, amikor a viszonyulás mint szemléleti, beállítottsági aspektus magának a lexéma jelentésében explikálva vagy implikálva van (pl. priešas – ‘2. ellenséges beállítottságú, másnak rosszat kívánó emberʼ (DLKŽe); priešingas – ‘4. aki mások pažiūrų, nedraugiškai nusiteikęs, priešiškasʼ (LKŽe); despotizmas – ‘2. valdingumas ir savivalė aplinkinių atžvilgiuʼ (BLKŽe), nuotaika – ‘3. ppr. pl. nusistavéleményével, beállítottságával ellentétes valakihez vagy valamihez való viszonyulásábanʼ (LKŽe) stb.), akkor hajlamosak lehetünk, illetve szükséges lehet megjelölni – a polpozíciós atžvilgiu szerkezet használatával (vö. A litván népnek a zsidókkal szembeni általános hangulata alapján, a Šilalėi járásra is alkalmazva, a dolgok így alakultak. (DLKT)). Analógia alapján a szemlélet, beállítottság (rendszerint percepciós predikátumokkal) azokban az esetekben is jelölve van, amikor a lexéma jelentése nem mutatja ezt az aspektust. A polpozíciós atžvilgiu szerkezettel jelölt szemléleti, beállítottsági aspektus a közvetettséggel kapcsolatos (vö. Csak abban reménykedhetem, hogy az én részemre is hullik majd a búcsúcédulákból a ti tárházatokból, ha becsületesen bevallom, hogy bűnt követtem el veletek szemben? (DLKT)). ŠALTINIAI BLKŽe – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas, vyr. red. D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2013–2022. Prieiga internete: https://ekalba.lt/ bendrines-lietuviu-kalbos-zodynas/. DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/. DLKŽe – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, 8-as patais. ir papild. leidimas, vyr. red. St. Keinys, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2021. Prieiga internete: https://ekalba.lt/dabartines-lietuviu-kalbos-zodynas/. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (1941–2002), red. kolegija G. Naktinienė, J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, vyr. red. G. Naktinienė, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (atnaujinta versija 2018). Prieiga internete: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas/. LITERATŪRA Ágel Vilmos 2000: Valenztheorie, Tübingen: Gunter Narr Verlag. Straipsniai / Articles 267 Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu Akelaitis Gintautas 2005: Konstrukcijos su atžvilgiu, požiūriu administracinėje kalboje. – Kalbos kultūra 78, 67–78. Bartels Hauke 2005: Dativ oder Präposition: Zur Markierungsvariantion im Kontext adjektivischer Prädikate im Deutschen, Russischen und Polnischen (Studia Slavica Oldenburgensia 12), Oldenburg: BIS-Vlg. Chafe Wallace 1983: Чейф У. Память и вербализация прошлого опыта [Pamjat’ i verbalizacija prošlogo opyta]. – Новое в зарубежной лингвистике [Novoe v zarubežnoj lingvistike] 12, 35–73. Dik Simon C. 1997: The Theory of Functional Grammar. Part 1: The Structure of the Clause, Second, revised edition, ed. by K. Hengeveld, Berlin, New York: Mouton de Gruyter. Fraenkel Ernst 1928: Syntax der litauischen Kasus, Kaunas: Lietuvos universiteto Humanitarinių mokslų fakultetas. Givón Talmy 1990: Syntax. A Functional-Typological Introduction 2, Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. Givón Talmy 1991: Markedness in Grammar: Distributional, Communicative and Cognitive Correlates of Syntactic Structure. – Studies in Language 15, 335–370. Givón Talmy 1995: Functionalism and Grammar, Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. Givón Talmy 2001: Syntax 1, Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. Graščenkov Pavel V. 2018: Гращенков, Павел В. Синтаксические зависимые: лексический и конфигурационный подходы (на материале прилагательных) [Sintaksičeskie zavisimye: leksičeskij i konfiguracionnyj podxody (na materiale prilagatel’nyx)]. – Вестник Института востоковедения РАН [Vestnik Instituta vostokovedenija RAN], № 5, Москва: ИВ РАН [Moskva: IV RAN], 160–174. Grice Paul 1989: Logic and Conversation. – Studies in the Way of Words, Cambridge, Massachusetts: Harvard University Press, 22–40. Hentschel Elke, Weydt Harald 1994: Handbuch der deutschen Grammatik, 2. Aufl., Berlin, New York: De Gruyter. Hentschel Gerd 2001: Dative or prepositional marking of noun phrases in the context of Russian adjectival experencier predicates. – Variierende Markierungen von Nominalgruppen in Sprachen unterschiedlichen Typs (Studia Slavica Oldenburgensia 4), Hrsg. W. Boeder, G. Hentschel, Oldenburg: Bibliotheksund Informationssystem der Oldenburgi Egyetem, 171–200. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 268 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Holvoet Axel, Čižik-Prokaševa Veslava 2005: Bővítmények és körülmények. – A grammatikai funkciók kutatása (A litván nyelv grammatikájának tanulmányai 3), szerk. A. Holvoet, R. Mikulskas, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 65–92. tudományos és Jablonskis Jonas 1957: Rinktiniai raštai 1, sud. J. Palionis, Vilnius: Valstybinė poliszakirodalmi kiadó. KP S1 2009: Kalbos patarimai 2: Sintaksė 1. Linksnių vartojimas, sud. R. Miliūnaitė, vyr. red. A. Pupkis, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Rembiałkowska Agnieszka 2009: Lietuvių kalbos laisvieji naudininkai ir predikacijos lygmenys. – Gramatinių funkcijų prigimtis ir raiška (Acta Salensia 3), red. A. Holvoet, R. Mikulskas, Vilnius: Vilniaus universitetas, asociacija „Academia Salensis“, 147–168. Sližienė Nijolė 1994: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 1, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó. Sližienė Nijolė 1998: A litván nyelv igéinek vonzatossági szótára 2(1), Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó. Sližienė Nijolė 2004: A litván nyelv igéinek vonzatossági szótára 2(2), Vilnius: A Litván Nyelvi Intézet Kiadója. Šukys Jonas 1998: A litván nyelv esetei és elöljárói: használat és normák, Kaunas: Šviesa. Vaičiulytė-Semėnienė Loreta 2001: A litván nyelv mellékneveinek valenciája: doktori értekezés, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Construction with atžvilgiu from the Perspective of Valency ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány az atžvilgiu utópozíciós elemmel alkotott szerkezetet a valencia szempontjából vizsgálja. A The Corpus of Contemporary Lithuanian Language-ból gyűjtött 600 példára támaszkodik, amelyet a Vytautas Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központjában fejlesztettek ki Kaunasi Magnus Egyetem. Kiderült, hogy az atžvilgiu utópozícióval alkotott szerkezetet a mondatban egyrészt a szó valenciaaktánsai helyett, másrészt szabad elemként használják. részes eset (vagy a su As a free element, the construction with postpositional atžvilgiu is related to the free elöljárószóval alkotott szerkezet), elöljárós szerkezetek, határozószó; mag-, kiterjesztett és propozicionális szinten használatosak. Tanulmányok / Articles 269 Atžvilgiu konstrukcija valentingumo aspektu Az atžvilgiu utópozícióval alkotott szerkezetet a lexéma valenciaaktánsai (kötelező és fakultatív) helyett használják, amikor azok az észlelő, a kedvezményezett vagy a tartalmi aktáns funkcióinak felelnek meg. Ilyen esetben az indirekt tárgyként használt, atžvilgiu-t tartalmazó szerkezet a részes esetet, illetve a prepozíciós (su, į, apie, dėl) szerkezettel kifejezett aktánst helyettesíti; az alany megfelel az észlelőnek, a páciensnek, az ágensnek. Az atžvilgiu utópozícióval alkotott szerkezetet akkor részesítik előnyben, amikor a lexéma az észlelőnek megfelelő alanyi szintaktikai aktánst jelöli. A kedvezményezettet meghatározzák (meghatározására törekednek) annak érdekében, hogy kiemeljenek és jelöljenek egy állapotot vagy egy aktív cselekvést. The usage of postpositional atžvilgiu pertains to the (in)transitivity of the lexeme and the az alany (nem)ágenciája. The categorical properties of the lexeme affect the morphosyntactic marking of the az indirekt társsal korreláló szemantikai aktáns (a részes esettel, az į, apie stb. prepozíciókkal alkotott szerkezetekkel és/vagy az atžvilgiu utópozícióval alkotott szerkezettel). 2022. október 21-én benyújtva. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius, Litvánia [email protected]