Produktyvieji daiktavardžių ir būdvardžių vedinių naujadarų tipai

Straipsniai / Articles 177 JOLANTA VASKELIENĖ Vilniaus universiteto Šiaulių akademija ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0002-8516-8608 A tudományos kutatás irányai: szóalkotás, morfológia, szövegnyelvészet, stilisztika. DOI: doi.org/10.35321/all87-09 PRODUKTÍV DAIKTAVARDŽIŲ IR BŪDVARDŽIŲ VEDINIŲ NAUJADARŲ TIPAI Productive Types of Noun and Adjective Neologisms ANNOTÁCIÓ A tanulmány a produktív szóalkotási típusokhoz tartozó, képzőkkel létrehozott főnévi és melléknévi új szavakat elemzi, amelyeket litván szerzők szövegeiből gyűjtöttek össze. (Új szónak minősülnek az alapvető forrásokban – a Bendrinės lietuvių kalbos žodyne, a Dabartinės lietuvių kalbos žodyne, a Lietuvių kalbos žodyne és a Lietuvių kalbos žodyno papildymų kartotekoje – nem rögzített képzett szavak.) A kutatás 374 olyan új szó elemzési adataira támaszkodik, amelyek hat főnévi és melléknévi szóalkotási típushoz tartoznak: a tanulmány az -imas / -ymas és -tis képzős igék absztrakt főneveit, az -umas, -ybė, -ystė képzős névszói absztrakt főneveket, valamint az -iškas, -a képzős mellékneveket tárgyalja. A kutatás célja e típusokhoz tartozó új szavak szóalkotási, szemantikai és használati sajátosságainak feltárása. Az empirikus elemzés adatait összevetik a szóalkotási művekben és nyelvtanokban e szóalkotási típusokról közölt leírásokkal, valamint a Litván nyelvi új szavak adatbázisának kutatói által megfogalmazott megállapításokkal. Néhány ajánlást fogalmazunk meg a lexikográfusok számára. KULCSSZAVAK: neologizmus, szóképzési típus, produktivitás, származékszó, képzett szó, összetett szó, képző, (potenciális) alapszó. ANNOTÁCIÓ A tanulmány a litván szerzők szövegeiből összegyűjtött, toldalékokkal létrehozott, produktív szóalkotási típusok főnévi és melléknévi neologizmusait elemzi JOLANTA VASKELIENĖ 178 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII (a neologizmusok olyan származékok, amelyek nem szerepelnek a segédforrásokban – a Standard Litván Nyelv Szótárában, a Modern Litván Nyelv Szótárában, valamint a főnevek és melléknevek of the Lithuanian Language and Supplement Catalogue of the Dictionary of the Lithuanian Language). The study is based on the data of the analysis of 374 neologisms belonging to six képzéstípusainak szótárában. A tanulmány az -imas/-ymas és -tis képzőkkel képzett igék elvont főneveit, az -umas, -ybė, -ystė képzőkkel képzett főnevek elvont jelentésű származékait, valamint az -iškas, -a képzős mellékneveket tárgyalja. A kutatás célja e neologizmustípusok képzésének, szemantikájának és használatának sajátosságait feltárni. Az empirikus elemzés adatait összevetettük az e képzéstípusok szóalkotási munkákban és nyelvtanokban bemutatott leírásaival, valamint az összetett szóval és a (potenciális) alapszóval kapcsolatos of the researchers of the Database of Neologisms of the Lithuanian language. The article provides some recommendations for lexicographers. KEYWORDS: neologism, type of word formation, productivity, derivative, meglátásokkal. BEVEZETÉS A szóképzési típus „a szavak létrehozásának absztrakt formális és szemantikai sémája”. A szóképzési típust olyan konkrét származékok valósítják meg, amelyek három alapvető szóképzési differenciális (megkülönböztető) jegyben egyeznek: 1) a kategorikus szóképzési jelentésben, 2) az alapszavak szófajában (vagy szófajaiban), 3) a szóképzési formánsban. A képzéstípus „egyszerre a már létező képzett szavak átfogó általános jellemzése és a leendő új szavak képzési programja” (LKE 129; Keinys 1999: 107; Urbutis 2009: 293–308; vö. Soida 2009: 56–61). Egyes képzéstípusok sok képzett szót eredményeztek, mások alapján mindössze egy-két szót alkottak. Általában a meglévő képzéstípusok alapján új szavakat is alkotnak, amelyek kisebb-nagyobb mértékben egyaránt jelen vannak a beszélt és az írott nyelvben, különböző szövegekben. A mai nyelv számos új szava megtalálható a folyamatosan bővülő Litván nyelvi neologizmusok adatbázisában (ND). Az ND-ben közzétett új szavak (köztük az új képzésű szavak) az utóbbi években felkeltették a kutatók figyelmét (Murmulaitytė 2021; Aleksaitė 2022; A jelen kutatás tárgyául a litván szerzők szövegeiből kiválasztott új képzésű szavakat1 választottuk. apie duomenyną ir jo tyrimo galimybes dar žr. Murmulaitytė 2016; Miliūnaitė 2015; 2018). (Új képzésű szavaknak minősülnek az alapvető forrásokban: A mai litván nyelv szótárában 1 A képzett szavak mennyiségileg legnagyobb csoportjait mintegy 1500, különböző litván szerzők több tucat könyvében talált, különböző képzésű új szó elemzésével kaptuk, a forrásjegyzékben azonban csak azok a könyvek szerepelnek, amelyekből a tanulmány használati példákat közöl (a példa mellett a könyv rövidítése és az oldal szerepel). Megjegyzendő, hogy az új szavakat kézzel gyűjtöttük, megfigyelési módszert alkalmazva, Cikkek / Articles 179 Produktyvieji daiktavardžių ir būdvardžių vedinių naujadarų tipai A Lietuvių kalbos dalyko žodyne (DLKŽ), Bendrinės lietuvių kalbos žodyne (BLKŽ), Lietuvių kalbos žodyne (LKŽ) ir Lietuvių kalbos žodyno papildymų kartotekoje (LKŽPK) – neminėtos vedinybės.) Straipsnio tikslas – išsiaiškinti, kurie priesaginių daiktavardžių ir būdvardžių naujadarų darybos tipai yra produktyviausi, kaip tai koreliuoja su esamomis įžvalgomis apie produktyviuosius daiktavardžių ir būdvardžių tipus, ir aptarti naujadarų darybos bei vartosenos ypatumus. Darbe remiamasi 374 naujadarų (194 daiktavardžių ir 180 būdvardžių), priklausančių šešiems darybos tipams, tyrimo duomenimis. Uždaviniai: 1) iš lietuvių autorių tekstų išrinktų ir darybiškai išanalizuotų naujadarų atrinkti gausiausias ir būdvardžių vedinių grupes; 2) aptarti dariesiems tipams priklausančius naujadarus darybos, semantikos ir vartosenos aspektais, 3) siekiant užčiuopti daiktavardžių daiktavardžių naujadarams būdingas tendencijas, gautus duomenis palyginti su ND esančių naujadarų tyrimų (Murmulaitytė 2021; Aleksaitė 2022) rezultatais. Pasakytina, kad surinkta empirinė medžiaga pirmiausia naudojama kokybiniams tyrimams. Darbe taikyti darybinės, semantinės ir teksto analizės metodai, naudotasi interpretacijos, skaičiavimo ir gretinimo metodais. Tyrime einama indukciniu keliu – nuo konkrečių darinių analizės iki apibendrinamojo pobūdžio įžvalgų. Pateikiama keletas rekomendacijų leksikografams. 1. TEORINĖS ĮŽVALGOS Žodžių darybos teorijoje matyti du priešingi požiūriai į produktyvumą: pirmojo šalininkai mano, kad produktyvumas priklauso nuo diachronijos (t. y. manoma, kad apie darybos tipo produktyvumą galima kalbėti tik iš istorinės perspektyvos), o antrojo požiūrio šalininkai teigia, kad produktyvumas yra esminis tipo požymis, todėl kalbos sistemai priskiriami ir į sinchroninį žodžių darybos aprašą įtraukiami tik produktyvūs ir aktyvūs darybos tipai (Urbutis 2009: 309). Más szóval a csoportosság kérdése vetődik fel, vagyis azt követelik meg, hogy a képzett alakzat ne csupán tövet (töveket) tartalmazzon, hanem más képzett alakzatokban ismétlődő képzőelemet is (valamint módszert is – szépirodalmi művek, esszék és irodalomtudósok szövegeinek elemzése során olyan képzett alakzatokat kerestek, amelyek esetleg nem szerepelnek a referencia-szótárakban. Az előzetesen összeállított új képzések jegyzékét (leltárát) később pontosították. Kétségtelen, hogy az empirikus anyag kézi gyűjtése során valamely, a szótárakba fel nem vett képzett alakzat el is kerülheti a figyelmet. Itt megjegyzendő, hogy a kívánt stílusú szövegekben nincs automatizált újképzés-keresés, továbbá az ND szintén kézzel gyűjtött új szavak adatbázisa, ez azonban nem akadályozza a kutatókat abban, hogy az ott bemutatott lexikai egységeket vizsgálják, és általánosító jellegű megállapításokat tegyenek a litván nyelv új szavainak képzési állapotáról és az újképzés tendenciáiról. JOLANTA VASKELIENĖ 180 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII csak akkor tekinthető úgy, hogy valamely képzéstípus képviselője)2. Azt vizsgálják, hogy a produktivitásról szólva melyik jellemző – a mennyiségi, a minőségi vagy mindkettő – fontosabb; az analógia jelensége sem kerülhető meg (felhívják a figyelmet arra, hogy az új szavak valós, meglévő szavakkal való analógia alapján jönnek létre). Mégis leggyakrabban mennyiségi értelemben tekintik produktivitásnak vagy termékenységnek, illetve požymis, t. y. produktyviu arba dariu laikomas tipas, kurio pavyzdžiu sudaryta amikor több tucat vagy több száz képzett alakzat jön létre. A képzéstípus produktivitásán tehát „a szinkrón szóképzésben ma általában azt a képességet értik, hogy a típus a szóképzés mintájául szolgáljon, vagyis hogy (valós vagy potenciális) új szavakat hozzon létre” (Urbutis 2009: 309–310; Keinys 1999: 107; vö. Plag 2003: 55; Booij 2005: 68; lásd még Baayen 1991; Bauer 2001; Plag 2006; Lieber, Štekauer 2014: 67–83; Soida 2009: 63). Azokban a nyelvekben, amelyekben létezik szóalkotás, vannak produktív és nem produktív (vagyis képzőképes és nem képzőképes) szóalkotási típusok. Minden nyelvben egyes típusmodellek alapján több, mások alapján kevesebb új szó keletkezik (vagy egyáltalán nem keletkezik), például a litván nyelvben szinte minden igéből létrehozható az -imas képzővel vagy annak -ymas változatával3 egy olyan származék, amelyet a lexikográfiai források rögzítenek, vagy amely a kommunikációs folyamat során jön létre, míg más nepasižymi4. Be to, kai kur akcentuojama, kad būtent naujadarai ir yra puikus produktyvumo rodiklis (Brown 2005: 8421). Ir išties naujadarai dažnai priklauso szóalkotási típusok nem rendelkeznek a produktív szóalkotási típusokra jellemző ilyen produktivitással és potenciális lehetőségekkel, ezért gyakran potenciális származékoknak tekinthetők (a potenciális származékokról lásd Urbutis 2009: 316; Plag 2003: 57)5. 2. A FŐNEVEK ÉS MELLÉKNEVEK KÉPZETT SZÁRMAZÉKAINAK PRODUKTÍV SZÓALKOTÁSI TÍPUSAI Az összegyűjtött empirikus anyag elemzése feltárta, hogy a legtöbb új szó néhány főnévi és egy melléknévi szóalkotási típushoz tartozik. 2 A tanulmányban Vinco Urbutis (2009: 126) álláspontját követik, és annak fő meghatározó tényezőjeként, hogy egy szó (nem) származék-e, az alapszó(k) meglétét vagy hiányát tekintik. 3 A tanulmányban az -imas / -ymas képzőket ugyanazon képző változatainak, azaz egyetlen szóalkotási típusnak tekintik 4 A produktivitásról és a különböző nyelvek eltérő produktivitású (Jakaitienė, Laigonaitė, Paulauskienė 1976: 11; Ambrazas 1993: 21–26; Murmulaitytė 2021: 34). szóalkotási típusairól lásd még. Greenbaum 1996: 442, 457; Booij 2005, 67–71; Pervuxina 2007; Lieber, Štekauer 2014: 620–630. 5 Figyelmet érdemel a potential words és actual words terminus – az első a litván nyelvben is megszokott és ugyanígy érthető, a másodiknak azonban nincs meghonosodott (mindenki által egységesen használt) terminusa a litván nyelvben; valós, létező, a lexikográfiai forrásokban rögzített, rendszerszerű szavakról és hasonlókról beszélnek. Cikkek / Articles 181 Produktyvieji daiktavardžių ir būdvardžių vedinių naujadarų tipai 2.1. Priesaginių daiktavardžių produktyviųjų szóképzési típusok új szavai A főnevekre valamennyi alapvető szóképzési mód, valamint a vegyes szóképzési mód jellemző. Legnagyobb számban képzős származékok fordulnak elő, a második helyen a végződéses származékok állnak, nem sokkal kevesebb az összetett szó, míg a legkisebb számban előképzős származékok találhatók (LKE 112–116, 121; Keinys 1999: 36; Ružė 2008: 58–71). A szóképzési jelentés alapján a képzős és végződéses főneveket 14 szóképzési kategóriába sorolják, ezeken belül pedig különböző produktivitású szóképzési típusokat különböztetnek meg6. Az empirikus anyag elemzése során kiderült, hogy a főnévi új szavak legnépesebb csoportjait az absztrakt főnevek öt szóképzési típusa alkotja (lásd az ábrát). ÁBRA. A képzős főnevek produktív típusai 2.1.1. Az igei absztraktumok (vagy cselekvésnevek) képzési kategóriájának származékai különféle képzőkkel és végződésekkel jönnek létre. Ebben a képzési kategóriában számos képzőtípus található, amelyek produktivitás szerint a következőképpen rendeződnek: -imas, -ymas, -tis, -esys, -ulys, -yba (-ybos), -smas, -sena, -tynės stb. (lásd: LKG 1965: 289–297; DLKG 2005: 94–97; Keinys 1999: 39–41; 6 Egyes képzési kategóriákban több száz, másokban egy tucatnyi vagy néhány képzéstípus található. A főnevek képzéstípusait lásd: LKG (1965: 251–473). JOLANTA VASKELIENĖ 182 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII plg. Ambrazas 1993: 20–86). Naujadarų tyrimas rodo tokią pat dariausių tipų a sorrendet tekintve – különböző szerzők szövegeiben a legtöbb igei absztraktumot a -imas / -ymas7 (75 származék) és a -tis (14 származék) képzővel alkották. Az -imas / -ymas képzős új szavak nem ritkán a lexikográfiai forrásokban rögzített alapszavakra támaszkodnak, pl.: apsimokslinimas (: apsimokslinti8 ‘valamennyire tudományos műveltséget szerezni’ LKŽ), apverkavimas, įsirasojimas, apmigdymas ir kt.9 Kai kurių naujadarų leksinė reikšmė iš esmės sutampa su darybine (vediniais tiesiog daiktiškai pavadinamas veiksmas), pvz.: išgyvenusi intensyvaus [...] blūkčiojimo akimirkų SN92; eilėraščio įbangavimo pirminis būdas R203; klegiojimas tilsta KPN13; džiugaus ir įteikaus paradavimo SRIV388; o anoji mintelė [...] kaip [...] arklio žvangenimas A132. atsigręždinėjimas, blūkčiojimas, gremženimas. Az apsimokslinimas új szóval (amelyet ‘némi ismeret megszerzése’ jelentésben használnak) és annak alapjául szolgáló igéjével összefüggő szomszédos mondatokon kívül a címzett figyelmét az ismételt jelzők (epithetonok) is felhívják: Tamsuoliškas apsimokslinimas. Tamsuoliškai apsimokslinti – vadinas, nesugebėt pasiekti nei tikro pažinimo, nei [...] nežinojimo ribų K78. Néhány -imas / -ymas képzős absztrakt főnév konkretizálódik (többes számban használatos, jelzőkkel rendelkezik stb.), pl.: protingi // pakliedėjimai per televizijas MP69; vaiko nuobodulį trumpais susirėkavimais KK88 (a pakliedėjimai valószínűleg ‘esztelen, ostoba beszédeket’, a susirėkavimai pedig ‘kiáltásokat’ jelent). Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy gyakrabban az -imas / -ymas képzős új szavak potenciális – a szótárakba fel nem vett – alapszavakra támaszkodnak. D. Murmulaitytė (2021: 35, 36–37) szintén felhívta a figyelmet arra, hogy az ND-ben közölt -imas / -ymas képzős származékok többségének alapszavai a korpuszban nincsenek rögzítve, noha némelyikük ténylegesen előfordul. A potenciális alapszavakból képzett új szavak többnyire második fokozatú képzések, pl.: apgeležėjimas 7 Az -imas / -ymas képzős új szavak valamennyi szerző szövegeiben előfordulnak, a képzések mennyisége pedig mind a mű jellegétől, mind a funkcionális és egyéni stílustól függ. Megjegyzendő, hogy az -ymas képzős új szavak összehasonlíthatatlanul ritkábbak, mint az -imas képzős képzések. Az alapszó olyan alakját választják, amelyre a képzett szó közvetlenül támaszkodik; ha 8 Prie pirmojo naujadaro nurodomas ir pamatinis žodis, o prie tolesnių jis dažniausiai neberašomas. pedig például az ige valamennyi fő alakjának töve megegyezik, a főnévi igenév kerül feltüntetésre. A szójelentések mellett meg van adva a forrás, az új képzések jelentését pedig a tanulmány szerzője által értelmezett módon magyarázzák. A BLKŽ mellett aláhúzva. DLKŽ, LKŽ, LKŽPK neužfiksuotų naujadarų pamatinių žodžių rašoma žvaigždutė (*), pavyzdžiai pateikiami kursyvu, naujadaras paryškinamas, o žodžiai, į kuriuos norima atkreipti dėmesį, 9 A lexikográfiai forrásokban megadott alapszavakra támaszkodik továbbá az išperšėjimas, įteškėjimas, iškukavimas, ištikimas, klegiojimas, lituanizavimas, medžiaginimas, niužgėjimas, pakliedėjimas, palinksėjimas, paradavimas, praskylėjimas, sudylavimas, sugarbėjimas, suraugėjimas, susirėkavimas, užtamsiojimas, vaizdijimas, žvangenimas. Megjegyzendő, hogy az įbangavimas és a ritmavimas nem szerepelnek a hivatkozási szótárakban, de kétnyelvű szótárakban rögzítették őket. Straipsniai / Articles 183 Produktyvieji daiktavardžių ir būdvardžių vedinių naujadarų tipai (: *apgelėžėjo : geležėti), duonėjimas (: *duonėjo : duona), išbūtinimas (: *išbūtinti : būtinti), kryžkelėjimas (: *kryžkelėti : kryžkelė), nuliaudėjimas (: *nuliaudėjo : liaudėti) és mások10. A 2. fokozatú képzések, az įveiksminimas (: *įveiksminti : veiksminti) és a keiksmažodžiavimas (: *keiksmažodžiavo : keiksmažodis), az ND-ben megadott įveiksminti („működésre képessé tenni”), keiksmažodžiauti („káromkodni; káromkodásokat használni”) igékre támaszkodnak. Néhány -imas / -ymas képzős új képzés 3. fokozatú képzés, például: įsilaikinimas (: *įsilaikinti : *laikinti(s) : laikas), šventžodžiavimas (: *šventžodžiavo : *šventžodis : šventas, žodis)11. Egyébként Donaldas Kajokas szövegeiben egyaránt előfordul a šventžodžiavimas új képzés (klampaus šventžodžiavimo ribą MRR39) és ennek alapszava, a šventžodžiauti is (Šventi ir sykiu šventžodžiaujantys žodžiai? K222). Könnyen rekonstruálható a 3. szintű új szó, a šūdmaliavimas képzési lánca is: šūdmaliavimas : *šūdmaliavo : *šūdmala : šūdas, malti (az ND-ben már szerepel a šūdmala ‘szándékos ostobaságok fecsegése’ jelentésű új szó). Bár a potenciális alapszavakból képzett 2. és 3. szintű új szavak jelentését nehezebb megérteni, a kontextus és a meglehetősen világos képzési láncok ezt a nehézséget enyhítik (az utóbbi példában a címzett figyelmét a skamb-gyököt tartalmazó szavak ismétlődése hívja fel). Egyes, potenciális alapigékre épülő új szavakat többes számban használnak, így hajlamosak konkretizálódni, pl. a keiksmažodžiavimai ‘káromkodások, szitkozódásokként’, a užduotį palengvina: Apsaugoti nuo [...] nuliaudėjimo AŽII220; sugalvojo slaptą žodį – pasilabanaktinimas KE200; Kalbos skambėjimas yra ir sąskambėjimas piktaakiavimai pedig ‘dühös pillantásokként’ érthető: Su savo [...] Keiksmažodžiavimais AŽII201; Mažiau klastų, piktaakiavim AŽII207. A nusakalėjimas új szó egy vers címe, és jelentése csak a teljes mű elolvasása után válik világosabbá, amelyben a Tarytum vištai plunksnas jam peši sor szerepel. // Ir pats kartu su juo nusakalėji JSI393. Az új szavak szemantikája néha lehetővé teszi az alapszó helyes meghatározását, pl. nyilvánvaló, hogy a duonėjimas absztrakt főnév egy potenciális alapszóra épül (: *duonėjo : duona)12: Taip, tai buvo ne duonos akmenėjimas, o akmens duonėjimas K288 (figyelmet érdemel az -imas képzős absztrakt főnév ismétlődése és az akmens duonėjimas szokatlan szószerkezet – a litván potencinis pamatinis veiksmažodis nusakalėti ir kuriame sakalšaknį turintys leksikos vienetai atlieka teksto siejimo funkciją: Ir pasiėmęs sakalą ant rankų / nyelvben metaforikusan azt mondják, hogy a kenyér megkeményedik, kővé válik, de nem fordítva – hogy a kő kenyérré válik). Néha 10 ilyenek az apkarsdinėjimas, apnerdinėjimas, įspalvinimas, išerdvėjimas, sąskambėjimas, svyruoklėjimas, piktaakiavimas is. 11 Tokie yra ir įtekstinimas, nusakalėjimas, pasilabanaktinimas, stribukavimas. 12 Nors LKŽ yra veiksmažodis duonėtis („veltis duona“), kontekstas rodo, kad abstraktas duonėjimas nem arra épül, hanem a duonėti igéből képzett szó, amelynek jelentése ‘kenyérré válni’, ez pedig a duona főnévből származik. JOLANTA VASKELIENĖ 184 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Az új képződmény megalkotásának és jelentésének megértéséhez nagyobb kontextusra van szükség, például az új képződmény, a stribukavimas lexikai környezete (už mano stribukavimą davė man prikuryt Č112) lehetővé teszi annak megértését, hogy stribaként való létről van szó, így az új képződmény létrehozási fokozatainak sorrendje a következőképpen rekonstruálható: stribukavimas : *stribukavo : *stribukas : stribas. Néhány -imas képződmény olyan alapigékre épül, amelyek a ne-13 előtaggal rendelkeznek, például: netroškimas, negyvenimas, nesidavimas. Az ilyen potenciális képződmények tekinthetők olyan képződményeknek, amelyek létrehozási fokozatainak sorrendje nem szilárdult meg14, azaz az új képződmények két-két képzési oppozíciót is alkothatnak: netroškimas (: netrokšti / troškimas), negyvenimas (: negyventi / gyvenimas), nesidavimas (: nesidavė / davimasis): trokštu [...] gilaus netroškimo MRR42; Taip prasidėjo negyvenimas AŽII85. Az ND-ben bemutatott igenevek absztraktumai szintén többnyire az -imas / -ymas képzővel rendelkeznek – ezt mutatják Daiva Murmulaitytė (2021: 34–38) és Agnė Aleksaitė (2022) kutatásának adatai15. Így elmondható, hogy az -imas / -ymas általában a főnévi absztraktumok új képződményeinek legtermékenyebb képzéstípusa. Következésképpen a különböző forrásokban megtalálható új képződmények kutatásai megerősítik Saulius Ambrazas (1993: 21) állítását, miszerint „az -imas / -ymas képzős származékok a cselekvések megnevezésének leggyakoribb képzéstípusát alkotják mind a mai, mind a régi litván nyelvben”16. „Mind a mai litván nyelvben [...], mind a régi írásokban [...] a képzők a származékok száma szerint” (Ambrazas 1993: 42). Hogy a -tis a második legtermékenyebb képző, azt az -(s)tis vediniai užima antrąją vietą tarp visų priesaginių veiksmų pavadinimų ND vizsgálata (Aleksaitė 2022: 45, 49) és az összegyűjtött empirikus anyag elemzése mutatja. Az -tis képzős neologizmusok abszolút többsége a lexikográfiai forrásokban rögzített alapszavakra épül, továbbá nyilvánvaló tendencia, hogy a -tis képzős származékokat igekötős igékből alkotják17 – nem igekötős alapszóra épül a neigtis neologizmus (: neigti), a többi pedig ezekből az igekötős igékből származik: išgaubtis, išvengtis, pamirštis, sukauptis, sutelktis, sutiktis. A neatmintis neologizmus (: neatminti / atmintis) olyan származéknak tekintendő, amelynek képzési lépései nem rögzült veiksmažodžių: apgaubtis, apmirtis, atitvertis, atlieptis, atpirktis, įgaubtis, sorrendűek. Az LKG (1965: 290–291) szerint a -tis képzővel alkotott cselekvés13 Az igék külön címszóként általában nem kerülnek be a szótárakba, mivel a partikula eredetű igekötővel szinte minden igéből alkotható származék. 14 Lásd róluk: Vincas Urbutis (2009: 110–111). 15 A. Aleksaitė (2022: 45) szerint a 2011–2019 közötti ND-ben rögzített neologizmusok többsége -imas képzővel jött létre, míg -ymas képzősre nem találtak adatot. 16 A mai litván nyelv -imas / -ymas képzős származékairól lásd: Murmulaitytė 1997. Ez az ND-ben megadott -tis képzős származékokból is látható, például: apleistis, aprėptis, atgręžtis, atpažintis, atstumtis, įmestis, išreikštis, ištrintis, išvestis, įtrauktis stb. Tanulmányok / Articles 185 Produktyvieji daiktavardžių ir būdvardžių vedinių naujadarų tipai a megnevezések általában konkrétabbak, mint az -imas / -ymas absztraktumok. Az új szavak szemantikája ezt az állítást részben megerősíti. A -tis képzős új szavak gyakran megőrzik az absztraktumok kategóriális jelentését (ugyanazt jelentik, mint az -imas absztraktumok), például. : Gamtos apgaubtį patyrusiam SS19; pereini visas neišvengiamas stadijas–stacijas: šoką [...], apatiją. Apmirtį... DK145; blokada, sukelianti [...] klaikią atitvertį nuo visų ir visko K207; kelionės, kelio, keleivio atlieptis E138; Membraniškoji atlieptis TK73; skausmas jau būtų atpirkties pradžia. O atpirkties čia nėr K155 (figyelmet érdemel az új szó ismétlése); az idő homorúságának pillanata K449; elkerülése halált jelent E235; ami önmagában abszolút tagadást tartalmaz E362; az maldos ir sukaupties valandėlių K403; Sutikties ametisto karolius Jas136. Kai ember eltávolítása valakitől a -tis képzős származékok használata konkretizálódásukat mutatja, pl. a sutelktis neologizmus néha egyértelmű absztraktum (jelentése ‘összpontosulás’, pl. És különleges összpontosulás a litván világszemlélet [...] helyére E73), máskor pedig közeledik a cselekvés eredményét megnevező szavakhoz (jelentése ‘gyülekezet’, pl. az egyetem a [...] történelmi-kulturális tapasztalat gyülekezete R82). A többes szám és a helyhatározói lavonai budi AŽII342; sutirpo / Neatminy AŽII111. Naujadaras išgaubtis veikiausiai suprastinas ne tiek kaip ‘iš(si)gaubimas’, o kaip ‘išsigaubiantis (banguojantis) vanduo’: pažvelgsime į trapias [...] kriaukles, slaptingos išgaubties eset konkrétabban felfogható neologizmusokra utal: pamirštis, neatmintis: Ott, el nem ringatott / Feledésekben, kupacokban görgetve az óceán partján K414. 2.1.2. A névszói absztraktumok (vagy tulajdonságnevek) szóképzési kategóriájának származékai „képzése viszonylag nem változatos – a köznyelvben 15 képzővel alkotott származékok gyakoribbak, további 6 képzővel alkotott származékokat pedig csak a nyelvjárásokban használnak” (Keinys 1999: 45), a legtermékenyebb képzők pedig a következők: -umas, -ybė és -ystė (lásd LKG 1965: 306; DLKG 2005: 100–102)18. A neologizmusok elemzése feltárta, hogy a névszói absztraktumokként értelmezendő származékok leggyakrabban az -umas képzővel jönnek létre (56 származék), a második helyen az -ybė áll (36 származék), míg az -ystė képzős származékok csoportja gyakoriság szerint a harmadik (13 származék). Az -umas képzővel alkotott absztraktumok leggyakrabban melléknevekből19, igenevekből és (ritkán) más szófajokból jönnek létre (lásd DLKG 2005: 100–101). A neologizmusok elemzése lényegében megerősíti ezt a tendenciát: 49 neologizmus melléknevekből, 7 pedig igenevekből képződött. Megfigyelhető az a tendencia, hogy az -umas képzős neologizmusokat -iškas, -a képzővel rendelkező melléknevekből alkotják – az összes származék 73 százaléka ilyen. A 16 új képződmény alapszavaként szereplő -iškas, -a képzőjű melléknév megtalálható a lexikográfiai forrásokban, például: augališkumas (: augališkas), budeliškumas, dabartiškumas, giesmiškumas, gynybiškumas, gulbiškumas, iškrypėliškumas, kalbiškumas, 18 A régi írásokban rendkívül sok -ybė és -ystė képzős származék volt, míg az -umas képzős származékok akkor kezdtek elterjedni, amikor az előbbiek termékenysége csökkent (lásd Ambrazas 2000: 8, 17, 21). 19 Az -umas képzővel valamennyi minősítő melléknévből elvont főnevet lehet képezni. JOLANTA VASKELIENĖ 192 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Nagy este – és elmerültekhez illő gondolatok MS439; Olyanok az ő egytanyás vágyai GĮT131 és így tovább.43. Egyes szövegekben azonos tőből származó szavak vagy azonos képzőaffixummal rendelkező származékok ismétlődnek, például. : Hiszen ez annyira almodóvaros. Airinė kedveli Almodóvart. Marijus – nem KK35; És „A szöcske megjelenése”, amelynek címében valami mindennapi, természeti, bogárszerű kapcsolódik ahhoz, ami a csodához tartozik GĮT140. Figyelembe veendő, hogy egyes, a BLKŽ, DLKŽ, LKŽ, LKŽPK szótárakban nem rögzített -iškas, -a melléknevek a mai litván nyelvben meglehetősen széles körben használatosak, például több szerző szövegeiben is előfordul a čiurlioniškas, -a melléknév44. A kétnyelvű szótárakban rögzítve van a himniškas, kupoliškas, pranciškoniškas, saviveikliškas, valamint a paraidiškumas és a žanriškumas, de nincsenek meg a hozzájuk alapul szolgáló paraidiškas, žanriškas -iškas, -a melléknevek; az LKŽ-ben szerepel a šeškiškai határozószó és a visatiškumas főnév, de nincsenek meg az alapjukként szolgáló šeškiškas, visatiškas szavak. Erre a lexikográfusoknak figyelmet kellene fordítaniuk – egyes szavak kihagyása a lexikográfiai művekből tévedés is lehet. A šekspyriškas, -a melléknév bekerült az ND-be (a korpuszban más neologizmusok nem találhatók). KÖVETKEZTETÉSEK 1. A litván szerzők szövegeiben talált neologizmusok képzése azt mutatja, hogy továbbra is ugyanazok a produktív, képzett főnevek és melléknevek képzési típusai vannak jelen; a neologizmusok képzésének főbb jellemzői is változatlanok maradnak. 2. Minden képzési típus neologizmusai leggyakrabban a lexikográfiai forrásokban megadott alapszavakra épülnek, tehát első fokú származékok – az összes neologizmus 77%-át alkotják. Az új szavak 23%-a potenciális alapszavakra épül, és többnyire a 2. fokozatba tartozó képzett szavak. 3.1. A különféle új szavak – mind az ND-ben közöltek, mind a litván szerzők szövegeiből összegyűjtöttek – vizsgálata azt az általános tendenciát tárja fel, hogy a litván nyelv használói, 43 Több -iškas, -a képzős származék: binkiška reakcija, bitliška ševeliūra, bradūniška frazė, cvetajeviška prigimtis, cvirkiškas pašmaikštavimas, čiurlioniškas pavasaris, čiurlioniška paukštė, čiurlioniškos spalvos, chaldėjiškos giesmės, dekartiškos formos, emigrantiškas skliautas, kavoliška nuostata, mačerniškieji siužetai, maironiškas klausimas, medėjiškos aistros, rembrantiški atspalviai, saugumietiški labirintai, sokratiškasis sąmoningumas, vydūniškoji programa, papaikėliškas žygis, sapališki sapnynai, babiloniškas užkalbėjimas, gėliškas aromatas, dienoraštiški eilėraščiai, gyvsidabriška prigimtis, lėliškas veidas, panteriškas kūnas, slibiniška gerklė, subiniškas veidas, šeškiški smirdalai és így tovább. A DLKT-ben a čiurlioniškas, -a melléknév 67 használati példáját találták. Straipsniai / Articles 193 Produktyvieji daiktavardžių ir būdvardžių vedinių naujadarų tipai amikor egy cselekvést tárgyiasan kívánnak megnevezni, többnyire a meglévő, megszokott szóalkotási modellek alapján hozzák létre a lexikai egységeket, és a nyelvtanokban bemutatott, az igék elvont főneveinek termékeny típusait tartalmazó sorrend (-imas / -ymas, -tis) változatlan marad. 3.2. A névszói új szótípusok termékenység szerint ugyanúgy rendeződnek, ahogyan azt a nyelvtanok megadják: -umas, -ybė, -ystė. És bár az ND-ben tyrimas yra atskleidęs kiek kitokią dariųjų afiksų seką (-ystė, -umas, -ybė, žr. Aleksaitė 2022: 49–56), trys dariausi vardažodžių abstraktų darybos tipai išlieka nepakitę. 3.3. Nors veiksmažodžių ir vardažodžių abstraktų naujadarai iš esmės nesiskiria nuo realių darinių, nemaža jų dalis daromi iš potencinių (į žodynus rögzített új szavak által nem tartalmazott) alapszavak: ilyen az -imas /-ymas képzős származékok 63%-a és az 52%-a. -umas képzős származékok. 4. 1. A melléknevi neologizmusok leggyakoribb típusa az -iškas, -a képző. Az ilyen típusú neologizmusokat gyakrabban élőlényeket jelentő főnevekből (személynevekből, közszói személymegnevezésekből vagy más élőlények elnevezéseiből) alkotják, ezek az összes -iškas, -a neologizmus 60 százalékát teszik ki. Egyre inkább megfigyelhető az a tendencia, hogy nem (ahogyan azt a szóalkotási művek és a grammatikák jelzik) egyszerűbb, hanem meglehetősen összetett morfémaszerkezetű alapszavakra támaszkodnak. 4.2. Az -iškas, -a típus produktivitását nemcsak a szövegekben nagy számban használt, -iškas, -a képzős melléknévi neologizmusok tanúsítják, hanem az is, hogy nagy számban fordulnak elő a potenciális -iškas, -a melléknevekből képzett -umas absztrakt főnevek: az -iškas, -a neologizmusokra támaszkodik az -umas neologizmusok 45 százaléka. 5. Minimális vagy tágabb kontextusból valamennyi szóalkotási típus neologizmusainak jelentése világossá válik. A jelentés megértését a típus produktivitása és a hasonló, valós (szótárakban rögzített) származékok ismerete is elősegíti. Vagyis szükség esetén a neologizmus tipikus modellek alapján jön létre, és annak a szövegnek a szerzője, amelyben a neologizmus előfordul, valószínűleg nincs is tudatában annak, 6. Nors didelę naujadarų dalį galima laikyti potenciniais dariniais, vis dėlto hogy a lexikográfiai forrásokban nem szereplő származékot használ. Némelyikük felkelti a címzett figyelmét, nem tipikus az alapjául szolgáló szó potenciálja vagy a nem tipikus használat miatt. A neologizmusok néha a szöveg összekapcsolásának realių darinių dėl darybinio panašumo (kartojamas tas pats darybos afiksas), vartojami keli bendrašakniai dariniai (kartojama šaknis), vartojami analogiški funkcióját töltik be, gyakran pedig különféle ismétlés miatt használatosak: a neologizmusok mellett szókapcsolatok állnak (a kapcsolati modell ismétlődik) stb. 7. Nagyon erős tendencia, hogy az -iškas, -a képzős melléknevekkel jellemzik a főnévvel kifejezett dolgot – a neologizmusok abszolút többsége közvetlen vagy átvitt jelentésű jelzőként szerepel. Egyes -iškas, -a képzős melléknevek rejtett hasonlatként használatosak (laiškiškas – mint a levél, pieštukiškas – mint a ceruza). JOLANTA VASKELIENĖ 194 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII tą patį reiškiantį žodžių junginį, pasakoma trumpiau ir įtaigiau, taigi veikia Ezenkívül az -iškas, -a képzős neologizmusok tömörebbé teszik a szöveget – a melléknév használatával, nem pedig hozzávetőlegesen a gazdaságosság elve szerint. 8.1. 21 neologizmus nem szerepel a BLKŽ, DLKŽ, LKŽ szótárakban, de kétnyelvű szótárakban rögzítették őket – a lexikográfusoknak erre figyelmet kellene fordítaniuk, és a kétnyelvű szótárakban rögzített, tipikus képzésű, a mai nyelvben is használatos neologizmusok közül néhány bekerülhetne a DLKŽ-ba vagy a BLKŽ-ba. 10 neologizmus már szerepel az ND-ben (vagyis más szerzők is használják őket). 8.2. A lexikográfusok figyelmére számíthatnak azok az esetek is, amikor a BLKŽ, DLKŽ, LKŽ, LKŽPK vagy a kétnyelvű szótárak képzett szavakat közölnek, de azokban nem szerepelnek az alapjául szolgáló szavaik (a szótárakban szerepel a visatiškumas, paraidiškumas, žanriškumas, šeškiškai, rituališkai, de nincs bennük visatiškas, -a, paraidiškas, -a, žanriškas, -a, šeškiškas, -a, rituališkas, -a). LEXIKOGRÁFIAI ÉS EGYÉB FORRÁSOK BLKŽ – A litván köznyelv szótára, szerkesztőbizottság: D. Liutkevičienė (főszerkesztő), D. Murmulaitytė, V. Sakalauskienė, A. Gritėnienė, A. Gaidienė, D. Daugirdienė, L. Jonušys. Online elérhető: https://ekalba.lt/bendrines-lietuviu-kalbos-zodynas/ tekstynas/ [megtekintve: [žiūrėta 2022-06-09]. DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/ 2022-06-09]. DLKŽ – A mai litván nyelv szótára, főszerkesztő: St. Keinys, 8. javított és kiegészített kiadás, elektronikus változat, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2021. Online elérhető: https:// ekalba.lt. G – A Google keresőeszköze. LKŽ – A litván nyelv szótára 1–20 (1941–2002), szerkesztőbizottság: G. Naktinienė, J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, főszerkesztő: G. Naktinienė, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (atnaujinta versija, 2018). Prieiga internete: www.lkz.lt; https://ekalba.lt. LKŽPK – A litván nyelv szótárának kiegészítései, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2015. Online elérhető: https://ekalba.lt. ND – Miliūnaitė Rita, Aleksaitė Agnė. A litván nyelv neologizmusainak adatbázisa [2011 óta folyamatosan bővülő online kézikönyv], szerk. R. Miliūnaitė, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Online elérhető: https://ekalba.lt/naujazodziai/naujienos [megtekintve: 2022-06-09]. TŽŽ – Idegen szavak szótára, Vilnius: Alma littera, 2003. VLE – Egyetemes litván enciklopédia 1, Vilnius: Tudományos és Enciklopédia-kiadó Intézet, 2001. Cikkek / Articles 195 Produktyvieji daiktavardžių ir būdvardžių vedinių naujadarų tipai ŠALTINIAI A – Aputis Juozas 1986: Gegužė ant nulūžusio beržo, Vilnius: Vaga. AŽ – Žukauskas Albinas 1986: Rinktiniai raštai 1–2, Vilnius: Vaga. Č – Čigriejus Henrikas Algis 2011: Ir parnešė apynio kvapą, Vilnius: Lietuvos rašytojų sąjungos leidykla. DD – Sabaliauskaitė Kristina 2012: Danielius Dalba & kitos istorijos, Vilnius: Baltos lankos. DK – Kalinauskaitė Danutė 2015: Skersvėjų namai, Vilnius: Tyto alba. DRT – Staponkutė Dalia 2014: Iš dviejų renkuosi trečią, Vilnius: Apostrofa. E – Daujotytė Viktorija 2001: Esė apie poeziją ir esimą, Vilnius: Lietuvos rašytojų sąjungos leidykla. GĮT – Daujotytė Viktorija 2017: Granas: įtrūkstanti tikrovė, Vilnius: Odilė. Jas – Jasukaitytė Vidmantė 2002: Tikrasis nebūties veidas, Vilnius: Eitkoma. JS – Strielkūnas Jonas 2009: Lyrika. Rinktinė 1–2, Vilnius: Lietuvos rašytojų sąjungos leidykla. K – Kajokas Donaldas 2002: Lietaus migla Lu kalne, Vilnius: Lietuvos rašytojų sąjungos leidykla. KE – Kajokas Donaldas 2012: Ežeras ir kiti jį lydintys asmenys, Vilnius: Tyto alba. KK – Kavaliauskaitė Akvilė 2020: Kūnai, Vilnius: BALTO leidybos namai. KM – Daujotytė Viktorija 2009: Kalba ir jos menas, Vilnius: Lietuvių literatūros ir tautosakos institutas. KPN – Karčiauskas Mykolas 2007: Kada parsiklausim namo, Vilnius: Kronta. LS – Staponkutė Dalia 2007: Lietumi prieš saulę, Vilnius: Apostrofa. MP – Marčėnas Aidas 2005: Pasauliai, Vilnius: Lietuvos rašytojų sąjungos leidykla. MRR – Kajokas Donaldas 2000: Mirti reikia rudenį, Vilnius: Lietuvos rašytojų sąjungos leidykla. MS – Martinaitis Marcelijus 1998: Sugrįžimai, Vilnius: Tyto alba. PI/II – Sabaliauskaitė Kristina 2021: Petro imperatorė II, Vilnius: Baltos lankos. PM – Daujotytė Viktorija 2001: Parašyta moterų, Vilnius: Alma littera. R – Daujotytė Viktorija 2003: Raštai ir paraštės apie Justino Marcinkevičiaus kūrybą, Vilnius: Lietuvos rašytojų sąjungos leidykla. JOLANTA VASKELIENĖ 196 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII S – Daujotytė Viktorija 2002: Sakiniai, Vilnius: Tyto alba. SN – Daujotytė Viktorija 2004: Salomėja Nėris. A fragmentum poétikája, Vilnius: Lietuvos rašytojų sąjungos leidykla. SR – Sabaliauskaitė Kristina 2008: Silva Rerum, Vilnius: Baltos lankos. SRIV – Sabaliauskaitė Kristina 2016: Silva Rerum IV, Vilnius: Baltos lankos. SS – Daujotytė Viktorija 2007: Sauganti sąmonė, Vilnius: Dailės akademijos leidykla. ST – Gavelis Ričardas 2002: Sun-tzu Vilnius városában, Vilnius: Tyto alba. ŠAMS – Radvilavičiūtė Giedra 2010: Ma éjjel a fal mellett fogok aludni, Vilnius: Baltos lankos. TK – Daujotytė Viktorija 1998: A szöveg és a mű, Vilnius: Kultūra. UM – Jonuškaitė Birutė 2011: Gombolj be engem, Vilnius: Lietuvos rašytojų sąjungos leidykla. Vaič – Vaičiūnaitė Judita 2000: Skersgatvių šešėliais aš ateisiu, Vilnius: Žuvėdra. VP – Papievis Valdas 2010: Menni, Vilnius: Lietuvos rašytojų sąjungos leidykla. IRODALOM Aleksaitė Agnė 2022: A litván nyelv új szavainak képzése (a 2011–2019. évi új szóanyag-adatbázis alapján): doktori disszertáció, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Ambrazas Saulius 1993: A főnevek képzésének fejlődése, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Ambrazas Saulius 2000: Daiktavardžių darybos raida 2, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Ambrazas Saulius 2011: Būdvardžių darybos raida, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Baayen Harald 1991: A morfológiai produktivitás kvantitatív aspektusai. – A morfológia évkönyve 1991, szerk. G. Booij, J. van Marie, Dordrecht: Kiuwer, 109–149. Bauer Laurie 2001: Morphological Productivity, Cambridge: Cambridge University Press. Booij Geert 2005: The Grammar of Words. Bevezetés a nyelvészeti morfológiába, Oxford: Oxford University Press. Straipsniai / Articles 197 Produktyvieji daiktavardžių ir būdvardžių vedinių naujadarų tipai Brown Keith 2005: Encyclopedia of Language and Linguistics, 2. kiadás, főszerkesztő: K. Brown, e-könyv, San Diego: Elsevier Science Imprint; Elsevier Science & Technology Books. DLKG 2005: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, 4-oji pataisyta laida, red. V. Ambrazas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Greenbaum Sidney 1996: The Oxford English Grammar, Oxford: Oxford University Press. Jakaitienė Evalda, Laigonaitė Adelė, Paulauskienė Aldona 1976: A litván nyelv morfológiája, Vilnius: Mokslas. Keinys Stasys 1999: A köznyelvi litván szavak képzése, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla. Lieber Rochelle, Štekauer Pavol 2014: The Oxford Handbook of Derivational Morphology, Oxford: Oxford University Press. LKE – A litván nyelv enciklopédiája, szerk. K. Morkūnas, szerkesztette V. Ambrazas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2008. LKG 1965: A litván nyelv grammatikája 1, főszerk. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis. Miliūnaitė Rita 2015: Az új szavak kiválasztása és bemutatása a litván nyelv új szavainak adatbázisában. – Lexikográfia és lexikológia 5, 161–184. Miliūnaitė Rita 2018: Az új szavak bemutatása és keresési lehetőségei a Litván nyelv új szavainak adatbázisában. – Bendrinė kalba 91, 1–21. A főnevek szemantikai és statisztikai Murmulaitytė Daiva 1997: „Dabartinės lietuvių kalbos žodyno“ veiksmažodinių elemzése (az -imas / -ymas képzővel és az -a végződéssel képzett származékok): doktori disszertáció összefoglalója, Vilnius. Murmulaitytė Daiva 2016: Az új szavak adatbázisa és az új képzések kutatásának perspektívái. – Bendrinė kalba 89, 1–27. Murmulaitytė Daiva 2021: A főnévképzés és a morfématanulmányozás kutatásának perspektívái (A litván nyelv új szavainak adatbázisa esete), Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Pеrvuхinа Irinа J. 2007: Первухина, Ирина Ю. A modern szóképzés produktív típusai és modelljei (a Nyizsnyij Novgorod-i sajtó XX. század végi – XXI. század eleji anyagán) [Produktivnye tipy i modeli sovremennogo slovoobrazovanija (na materiale Nižnegorodskoj pressy konca XX – načala XXI veka]: a filológiai tudományok kandidátusának disszertációja [dissertacija kandidata filolologičeskix nauk], Нижний Новгород: Нижегородский государственный университет им. Н. И. Лобачевского [Nyizsnyij Novgorod: Nyizsnyij Novgorodi Állami Egyetem, N. I. Lobačevszkij nevét viselő]. JOLANTA VASKELIENĖ 198 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Plag Ingo 2003: Word-Formation in English, Cambridge: Cambridge University Press. Plag Ingo 2006: Productivity. – The Handbook of English Linguistics, szerk. B. Aarts, A. McMahon, Oxford: Blackwell, 537–556. Ružė Albertas 2008: A litván nyelv morfológiája 1, Vilnius: Vilniusi Egyetem. Soida Emīlija 2009: Szóképzés, Riga: LU Akadémiai Kiadó. Urbutis Vincas 2009: A szóképzés elmélete, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Tanulmány. A tanulmány a produktív szóalkotási típusokhoz tartozó, képzővel leidybos institutas. Productive Types of Noun and Adjective Neologisms SUMMARY Neologisms found in the texts of Lithuanian authors were selected as the object of this ellátott főneveket és mellékneveket elemzi. A kutatás 374, hat szóalkotási típushoz tartozó neologizmus (194 főnév és 180 melléknév) képzésének, szemantikájának és használatának vizsgálatából származó adatokon alapul. Összefoglalva elmondható, hogy a neologizmusok képzése továbbra is a képzővel ellátott főnevek és melléknevek képzésének ugyanazokat a produktív típusait mutatja, és a neologizmusok képzésének főbb jellemzői sem változtak. A neologizmusok valamennyi képzési típusa általában a lexikográfiai forrásokban megadott alapszavakon alapul, így első szintű derivátumok (az összes neologizmus 77 százalékát teszik ki). A neologizmusok huszonhárom százaléka lehetséges alapszavakon alapul, és többnyire másodfokú származék. A különféle neologizmusok – mind a litván nyelv neologizmusainak adatbázisában bemutatottak, mind a litván szerzők szövegeiből gyűjtöttek – vizsgálata általános tendenciát tár fel: a cselekvés névszói megnevezése céljából a litván nyelv használói leggyakrabban a szóképzés szokásos mintái szerint hoznak létre lexikai egységeket, és a grammatikákban bemutatott, leginkább továbbképezhető igei absztraktumok típusainak sorrendje (-imas/-ymas, -tis) változatlan marad. A neologizmusok névszói típusai produktivitás szerint ugyanúgy rendeződnek, ahogyan azt a grammatikák jelzik: -umas, -ybė, -ystė. Bár a neologizmusok adatbázisában rögzített neologizmusok vizsgálata során a három leginkább továbbképezhető típus változatlan marad. Bár az igei és névszói absztraktumok neologizmusai elvben nem különböznek a valódi származékoktól, jelentős részük lehetséges of the Lithuanian language has revealed a slightly different sequence of derivable affixes, alapszavakból képződik: ilyen a -imas/-ymas képzős származékok 63 százaléka és a -umas képzős származékok 52 százaléka. A melléknévi neologizmusok leginkább képezhető típusa az -iškas, -a Straipsniai / Tanulmányok 199 Produktyvieji daiktavardžių ir būdvardžių vedinių naujadarų tipai képző. Az ilyen típusú neologizmusok gyakrabban élőlényeket jelölő főnevekből képződnek (az összes melléknév 60 százalékát teszik ki). Egyre határozottabban érvényesül az a tendencia, hogy meglehetősen összetett morfémaszerkezetű szavakon alapuljanak. Az -iškas, -a képzős típus produktivitása vagy átvitt jelentésű. Kai kurie būdvardžiai su -iškas vartojami kaip paslėpti palyginimai. Be to, neologizmai su -iškas sutraukia tekstą. A neologizmusok jelentése minimális vagy tágabb kontextusból válik világossá. A típus produktivitása és az analóg valódi származékok also evidenced by the abundance of abstracts with -umas made from the potential -iškas, -a adjectives: 45 percent of neologisms with -umas are made from the neologisms with the suffix -iškas, -a. The absolute majority of adjectives with -iškas are epithets with a literal ismerete szintén segít a jelentés megértésében. Bár a neologizmusok nagy része potenciális származéknak tekinthető, mindazonáltal némelyikük felkelti a címzett figyelmét, mivel vagy a potenciális alapszó, vagy a szokatlan használat miatt nem tipikus. A neologizmusoknak néha a szöveg összekapcsolása is a funkciójuk, és gyakran használják őket különféle ismétlésekhez. Összesen 21 neologizmus nem szerepel a segédszótárakban, azonban kétnyelvű szótárakban rögzítették őket – érdemes lenne a lexikográfusoknak figyelmet fordítaniuk erre. Tíz neologizmus már szerepel a litván nyelv neologizmusainak adatbázisában, ami azt jelenti, hogy más szerzők is használják őket. A lexikográfusok figyelmét azokra az esetekre is fel kell hívni, amikor a szótárak származékokat tartalmaznak, alapszavaikat azonban nem. Beérkezett 2022. szeptember 12-én. JOLANTA VASKELIENĖ Vilniaus universiteto Šiaulių akademija Vytauto g. 84, LT-76352 Šiauliai, Lietuva jolanta.vaske[email protected]u.lt