Kėdainiečių moterų įvardijimo tendencijos XVII–XVIII a. Kėdainių miesto istorijos šaltiniuose

ALMA RAGAUSKAITĖ Litván Nyelvi Intézet ORCID id.: orcid.org/0000-0001-5952-8027 Kutatási irányok: történeti antroponímia, történeti toponímia. DOI: doi.org/10.35321/all87-07 A KĖDAINIAI NŐK ELNEVEZÉSI TENDENCIÁI A KĖDAINIAI VÁROS TÖRTÉNETI FORRÁSAIBAN A XVII–XVIII. SZÁZADBAN A kėdainiai nők elnevezési tendenciái a XVII–XVIII. század kėdainiai történeti forrásaiban ANNOTÁCIÓ A litván városlakók történeti antroponímiájának egyik legfontosabb forráscsoportját a városi önkormányzati intézmények aktakönyvei, a különféle összeírások, nyilvántartások és az egyházi anyakönyvek alkotják. Közülük kiemelkednek az 1604., 1622., 1624. és 1666. évi kėdainiai összeírások, valamint a kėdainiai evangélikus református egyház 1628–1663 között keletkezett, lengyel nyelven írt dokumentumai. E különleges, XVII. századi kéziratokból 82 kėdainiai női névbejegyzést gyűjtöttünk ki. Ezeket az elnevezés szempontjából részletesen tárgyaljuk. Megállapítottuk, hogy a Radziwiłłok városának női lakosait leggyakrabban két, a férj alapján képzett képzős személynévvel jegyezték fel. Így 32 nőt említenek (a XVII. századi elnevezések 39,02%-át). Keresztnévvel és családnévvel, illetve az ezek szerepét betöltő antroponimával 13 (15,86%) kėdainiai nőt neveztek meg. Többnyire hagyományos keresztény neveket viseltek. A Kėdainių-i Szent György-templom 1752–1799 közötti későbbi keresztelési anyakönyvében 32, litván képzőket tartalmazó városlakói családnevet találtunk. KULCSSZAVAK: Kėdainiai, kėdainiai nő, történeti antroponímia, történeti személynév, elnevezés. 140 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII A kėdainiai nők elnevezési tendenciái a XVII–XVIII. század kėdainiai történeti forrásaiban A N N O T Á C I Ó A települési önkormányzati nyilvántartókönyvek, a különféle összeírások, nyilvántartások és az egyházi anyakönyvek a litván városlakók történeti antroponímiájának legfontosabb forrásai közé tartoznak. Közülük a legjelentősebbek az 1604., 1622., 1624. és 1666. évi kėdainiai összeírások, valamint a kėdainiai evangélikus református egyház 1628–1663 között keletkezett, lengyel nyelven írt dokumentumai. E különleges, XVIIth. századi kéziratokból 82 kėdainiai nő bejegyzését gyűjtöttük ki. Ezeket az elnevezés szempontjából részletesen tárgyaljuk. Megállapítottuk, hogy a Radziwiłł nemesi család városának női lakosait rendszerint a férjük után képzett két képzős antroponimával jegyezték fel. 32 nő elnevezése követte ezt a mintát (az összes elnevezési eset 39,02%-a). Keresztnévvel és családnévvel, illetve az ezek szerepét betöltő antroponimával 13 (15,86%) kėdainiai nőt jegyeztek fel. Többnyire hagyományos keresztény neveket kaptak. A Kėdainių-i plébániatemplom Szent György-temploma által vezetett, 1752–1799 közötti későbbi keresztelési anyakönyvben 32, litván képzőket viselő városlakói családnevet azonosítottunk. KULCSSZAVAK: Kėdainiai, kėdainiai nő, történeti antroponímia, történeti személynév, elnevezés. BEVEZETÉS A litván városok női lakosainak elnevezési folyamata hosszú és összetett volt. Feljegyzési rendszerük mind a XVI–XVIII. századi közigazgatási-jogi jellegű dokumentumokban, mind az egyházi anyakönyvekben változó volt. Csak az világos, hogy legalább a XVIII. században a városlakó nők kételemű elnevezési modellje volt a leggyakoribb, de még nem vált abszolút normává (Ragauskaitė 2008: 33–34). A XVII. század eleji vilniusi nőket leggyakrabban keresztnevükön és apai nevükön nevezték. A nők keresztneve mellett vagy egyáltalán nem állt más névelem, vagy apai nevet jegyeztek fel; más névelemek csak ritkán fordultak elő. Ez az elnevezések több mint 80%-át tette ki (a házassági anyakönyvben pedig csaknem 90%-át). A vilniusi nők esetében nem volt szokás egyetlen apai nevet használni keresztnév nélkül (Zinkevičius 1977: 48–49). A XVI–XVIII. században 1 293 kaunasi városlakó elnevezési fejlődését több szakasz jellemezte: a férjhez való tartozást kifejező antroponimától a keresztnévből és az apa vagy a házastárs családnevéből álló kételemű elnevezési modellig (XVI. század – 61,07%, XVII. század – 58,28%, XVIII. század – 45,85%). A városlakó réteg alsóbb és magasabb társadalmi csoportjaihoz tartozó nők elnevezése eltért. A XVI–XVIII. században a felsőbb rétegekhez tartozó nőket (a tanácsosok és a polgármesterek feleségeit) szemmel láthatóan gyakrabban jegyezték fel a keresztény nevek kanonikus alakjaival. A kaunasi városlakó nők és a litván parasztasszonyok elnevezésének vizsgálati eredményeit összevetve megállapították, hogy a kaunasi városlakó nők kételemű elnevezési rendszere gyorsabban alakult ki, mint a parasztoké (Ragauskaitė 2005: 55, 144). Straipsniai / Articles 141 ALMA RAGAUSKAITĖ A XVI. század végének – a XVII. század elejének joniškisi¹ női lakosaira vonatkozó megnevezési rendszer változatos volt. Leggyakrabban, különösen pedig a XVI. század végén, az anyákat, lányokat és keresztanyákat csupán keresztény nevükön nevezték meg. A névvel történő feljegyzésükkor időnként a rokonsági kapcsolatot is megadták (a házastárs vagy az apa alapján) (Garliauskas 2004: 22). Amikor a városlakó nőket keresztény nevükön nevezték meg, néha a férfi személynév genitivusban megadott alakjával fejezték ki férfitól való függőségüket. Kiemelkednek a joniškisiak azon ritka feljegyzései, amelyekben a keresztény név mellett a családi függőséget a férj névszói alakjával, nominativusban adták meg. Ezeken kívül elterjedt volt a megnevezésük egy másik típusa is (különösen az 1599–1621. évi Joniškis-i keresztelési anyakönyv későbbi bejegyzéseiben): két antroponimummal. A régi kézirat végén a joniškisiak három személynévvel történő megnevezésének módja is megfigyelhető (Ragauskaitė 2015: 60). A litván városlakók családneveinek kutatása továbbra is aktuális, mivel látható, hogy kevés olyan munka született, amely e társadalmi réteg nőtagjainak történeti antroponímiáját vizsgálná. Ezt objektív körülmények idézték elő, amelyek közül a legfontosabb az, hogy a városlakó nők ritkán szerepelnek történelmi dokumentumokban. Megnevezésük valamivel szélesebb körű és részletesebb elemzésére körülbelül a 16. század elejétől nyílik lehetőség (Ragauskaitė 2005: 11). A különböző litván városok történeti antroponímiája a szlávosítás, a névalkotás, a néveredet és más szempontok tekintetében eltér egymástól. Ezért itt a kevés magán² magdeburgi litván város egyikének – a 17–18. századi Kėdainiai – női névanyagát tárgyaljuk. A tanulmány célja a XVII–XVIII. századi kėdainiai városlakók (a litvánok és a lengyelesedett társadalmi réteg³) feljegyzési tendenciáinak vizsgálata, annak megállapítása, hogy milyen tényezők befolyásolták elnevezési típusaik kialakulását, valamint a kėdainiai kételemű elnevezési modell (keresztnév és családnév) fejlődésének jellemzése. A tanulmány feladatai: 1) a nők főbb feljegyzési módjainak bemutatása; 2) neveiknek (a kételemű elnevezések első tagjainak) eredet szerinti elemzése; 3) azon személynevek rekonstruálása, amelyeket a XVII–XVIII. századi kéziratok litván képzési formánsokkal rögzítenek. Az antroponímiai anyagot főként a XVII. századi Radziwiłł-város történeti forrásaiból⁴ gyűjtöttük. Ezek az 1604., 1622., 1624. és 1666. évi kėdainiai összeírások, valamint a kėdainiai evangélikus református egyház 1628–1663 között keletkezett, lengyel nyelven írt dokumentumai (lásd Ragauskaitė 2016: 47; 2016a: 112; 2017: 55; 2018: 102). ¹ Joniškiui csak 1616. július 4-én adtak magdeburgi kiváltságot, ekkor kezdett kialakulni a városlakók közössége (Kryževičius 1981: 133; Baliulis 1994: 31–35; Meilus 1994: 13–16). ² „A Litván Államban ezek Biržai, Kėdainiai, Kretinga, Nesvyžius, Skuodas, Sluckas, valamint a medininkai (žemaitijai) püspök városa, Varniai voltak.” (Kiaupa 1998: 171). ³ A XVII–XVIII. századi kėdainiai lakosság etnikai és vallási összetételéről lásd Tworek 1969: 213; Žirgulis 2002: 130–131; 2002a: 25–26; 2005: 180–183; Ragauskaitė 2016: 47–49; 2016a: 113–115; 2017: 54–56; 2018a: 175–177. ⁴ E történeti dokumentumok jegyzékét lásd a tanulmány végén. 142 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII A kėdainiai nők elnevezési tendenciái a XVII–XVIII. század kėdainiai történeti forrásaiban A legrégebbi, 1604. évi összeírásban nemcsak Kėdainiai városának, hanem a kerület lakosait is felsorolták. Az 1622. évi, kis terjedelmű kėdainiai plébániai összeírásban a kėdainiai lakosokat és a plébánia vagyonára vonatkozó adatokat vették nyilvántartásba. Az utolsó, 1666. évi városi összeírásban megjelölték a kėdainiaiak házait, telkeit és utcáit. A városlakók házainak összeírásakor megadták építésük típusát (kő- vagy faépület). Eredeti összeírások nemcsak a városlakók történeti antroponímiájának kutatásában lehetnek hasznosak, hanem a történeti utcanevek fejlődésének és a város építészettörténetének vizsgálatában is (Šinkūnas 1928: 21). Áttekintettük továbbá a kėdainiai Szent György-plébániatemplom levéltárát, amelyben megtaláltuk az 1752–1799 közötti keresztelési anyakönyvet. Ezen egyházi könyv bejegyzései kiegészíthetik és bővíthetik azt a képet, amelyet a közigazgatási jellegű dokumentumok tesznek lehetővé a nők elnevezéséről kialakítani. A részletes vizsgálathoz olyan forrásokat választottunk, amelyek elegendő információt tartalmaznak a városi társadalom valamennyi csoportjáról és rétegéről. A XVII–XVIII. századi kėdainiai nők történeti antroponímiájának összegyűjtött adatait osztályozva és elemezve a litván városlakók történeti antroponimikai munkáiban szokásos fő módszereket alkalmazzuk: a leíró, az összehasonlító és a rekonstrukciós módszert (Zinkevičius 1977: 4; Ragauskaitė 2005: 31; 2019: 179; 2020: 116; Sinkevičiūtė, Račickaja 2014: 296–298; Sinkevičiūtė, Račickaja 2014a: 332–333; Sinkevičiūtė 2016: 222–223). Az akkori jogi rendelkezések szerint nemcsak a feleséget, hanem az anyát, a nővért, az anyóst és a feleség hajadon nővéreit is képviselhették. A nőnek férfi (apa, férj vagy fivér) gyámsága alatt kellett állnia; ez a férfi elkísérte őt a bíróságra, vagy a nevében részt vett a bírósági eljárásban stb. (Karpavičienė 2001: 18–26; 2001a: 5–19; 2005: 42–44; Ragauskaitė 2005: 33; 2021: 8–10). Ebben szerepet játszott a férfiak magasabb társadalmi helyzete. A vizsgált XVII. századi kėdainiai összeírásokban gyakran csak az özveggyé vált városlakó nőket említették. E történeti körülmények miatt a női bejegyzések száma jóval kisebb a férfiakénál. Elnevezésük változó volt, és különböző időszakokban (a XVII., illetve a XVIII. században) sajátos jellemzők határozták meg. 1. A NŐK XVII. SZÁZADI FELJEGYZÉSI MODELLJEI A XVII. századi Radziwiłł-város tárgyalt történeti forrásaiból 82 női elnevezést gyűjtöttünk össze. Az antroponimák különböző alakváltozatait (grafikai változatokat, eltérő képzőkkel és végződésekkel) számoltuk. A legtöbb kėdainiai nőt keresztnév nélkül, csupán két személynévvel jegyezték fel; ezek a házastárs vagy az apa nevéből és egy második antroponimából álltak. Számuk 32 (a XVII. századi elnevezések 39,02%-át teszik ki). A nő keresztneve ezekben a bejegyzésekben nem szerepel, mivel a férjhez való tartozást kifejező, képzős személynevek a legfontosabbak. Amint említettük, az 1604., 1622., 1624. és 1666. évi vizsgált kėdainiai összeírásokban megadták azokat az utcákat, amelyekben Straipsniai / Articles 143 ALMA RAGAUSKAITĖ a városlakó nők éltek. Az utcanevek megadásával részletesebb képet alkothatunk a nők városon belüli, etnikai összetétel szerinti megoszlásáról, például: 1624 Vlica Wielka [...] Janowa Berelowa KI₂ 1v⁵; 1666 Ulica Skomgolska [...] Janowej Butkiewiczowej kilm. KI₃ 11; 1624 w Koncu Vlicy Kowiensk iey [...] Abrahamowa Giendrelewiczowa KI₂ 9 – 1624 Vlica Kowienska [...] Abramowa Giendrełowa KI₂ 8; 1624 Vlica Szatska [...] Macieiowa Girniowa KI₂ 6; 1624 Vlica Skongolska [...] Stanisławowa Gredowa KI₂ 5; 1666 Ulica Kon ska [...] Andrzeiowej Karasiowej kilm. KI₃ 6; 1631 Thomaszowej Kliszewiczowej kilm. CZK 13; 1604 Ulica 3a niewiąza prawa ftrona [...] Pawłowa Klifżowa KI₁ 12v, 13; 1624 Vlica Kowienska [...] Adamowa Lelałowa KI₂ 8; 1666 Ulica Konska [...] Plac Joz ephowej Lipskiey kilm. KI₃ 6, 7; 1666 Ulica Konska [...] Domek Jakubowey Łozowey kilm. KI₃ 6, 7; 1624 Vlica Iaswoynska [...] Janowa Łukaszewiczowa KI₂ 4; 1604 Ulica Wielka [...] rynku prawa ftrona [...] Sczepanowa Michciowa KI₁ 5, 6; 1624 Vlica Stara [...] Druga Strona [...] Adamowa Mikszewiczowa KI₂ 2, 2v; 1631 Stanisławowa Mukciowa CZK 13; 1666 Ulica Konska [...] Domek Pawłowey Odoyciowey kilm. KI₃ 6, 6v; 1624 Trzecia Kwatera [...] Ławrinowa Pacewiczowa KI₂ 1; 1624 Vlica Stara [...] Czepowa Paiełezowa KI₂ 2; 1624 Vlica Kowienska [...] Andrzeiowa Paleciowa KI₂ 8; 1604 Miafta Kieydany 3a rzeka niewiąza [...] Pawłowa Pozarowa KI₁ 13v, 15; 1666 Ulica Kowienska [...] Jakubowey Praniewskiey kilm. KI₃ 12; 1604 ulica Wielka [...] Grehorowa Sruogieiwiczowa KI₁ 5v, 6v; 1624 Vlica Kowienska [...] Druga Strona [...] Mikołaiowa Stagiełowa KI₂ 8, 8v; 1604 Ulica Wielka [...] Ławrzynkowa stanisławowiczowa KI₁ 5; 1624 Vlica Szatska [...] Mikołaiowa Tykn iowa KI₂ 6; 1624 Pierwsza Kwatera Rynku [...] Abramowa Trzeciakowa KI₂ 1; 1604 Ulica Wielka [...] Sebestianowa Trzeciakowa KI₁ 5; 1604 Ulica Konska z rynku prawa ftrona [...] Pawłowa Waskowa KI₁ 10v; 1624 Vlica Kowienska [...] Druga Strona [...] Krzysztophowa Wolczkowa KI₂ 8, 8v; 1604 Ulica nowa od Kościoła prawa Strona [...] Maczułowa Wubkiewiczowa KI₁ 15v; 1604 Miafta Kieydany 3a rzeka niewiąza [...] Jakubowa Zusłowa KI₁ 13v, 14; 1666 Ulica Konska [...] Janowey Zwilgowej kilm. KI₃ 6, 6v. E legtermékenyebb elnevezési típus mellett a kėdainiai nőket más módokon is feljegyezték. Rövidség kedvéért a város 21 női lakosát (25,61%) egyetlen képzős személynévvel rögzítették, például: 1666 [...] Domek Ambroziowey kilm. KI₃ 1v; 1604 Ulica ftara [...] z rynku prawa ftrona [...] Borysowa KI₁ 8; 1666 Druga strona [...] ulicy zamkowej [...] Dom Buzewiczowey kilm. KI₃ 2; 1644 Gierdwiłowey kilm. CZK 62; 1630 Pani Jakubowa CZK 8; 1622 Vlicy Wilensk iey [...] Karaiowey ⁵ Minden női elnevezés dokumentált. Mindegyik mellett feltüntettük azt az évet, amelyben a személynevet rögzítették, a történeti forrás rövidítését, valamint a levél (oldal) számát. A kėdainiai antroponimák közlésekor igyekszünk megőrizni eredeti helyesírásukat, eltérően a történeti források kiadási hagyományától (vö. Lepszy 1953: 12; Wolff 1957: 32). 144 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII A kėdainiai nők elnevezési tendenciái a XVII–XVIII. század kėdainiai történeti forrásaiban gen. KKČI 3; 1638 Pani Kozakowa CZK 45; 1666 Ulica Konska [...] Druga strona [...] Memayciowej gen. KI₃ 7; 1604 Ulica za niewiasą prawa strona [...] Narwidowa KI₁ 13; 1652 Paksztewiczowej gen. CZK 81; 1624 Ulica Stara [...] 3 Paweysiową ins. KI₂ 2; 1653 Perkunowej gen. CZK 94; 1631 Petras zowej gen. CZK 13; 1666 Ulica Skomgolska [...] Philipowej Domek gen. KI₃ 11; 1622 Ulica Nowomiejyska [...] Ruybiowa KKČI 1; 1638 Pani Sadkowa CZK 45; 1637 p(ani)⁶ Stanisławowa CZK 15; 1666 Druga strona [...] ulicy zamkowej [...] Domek Tomaszewiczowej gen. KI₃ 2, 2v; 1638 P(ani) Trzeciakowa CZK 45; 1655 Warnelowa CZK 102; 1604 ulica [...] Witowtowa KI₁ 15v. A leggyakoribb elnevezési típushoz hasonló ez a feljegyzési modell: a függőséget jelölő képzős személynév és az apel­latív becenév našlė (a lengyelül írt forrásokban – wdowa). Ez a megjelölés a XVII. századi női elnevezés igen fontos része volt. Így 16 városlakó nőt (19,51%) jegyeztek fel, például: 1666 Ulica Wilenska [...] Domek Budrowey wdowy kilm. KI₃ 13v; 1666 Wilenskiey Ulicy [...] wdowy Butkowey kilm. KI₃ 15; 1666 Ulica Kowien ska [...] Domblewskiey wdowy kilm. KI₃ 12v, 13; 1666 Wilenskiey Ulicy [...] Wdowy Dubowey kilm. KI₃ 14, 15v; 1666 Ulica Kowien ska [...] Gudowa wdowa KI₃ 12v, 13v; 1624 Ulica Stara [...] Druga Strona [...] z Jaroszewiczowa wdową įnag. KI₂ 2v; 1604 Ulica nowa od Kościoła prawa Strona [...] Jurgidowa wdowa KI₁ 15v; 1666 Wilenskiey Ulicy [...] Wdowу Kiborynskiey kilm. KI₃ 14, 16; 1666 Wilenskiey Ulicy [...] wdowy Maculowey Domek kilm. KI₃ 14, 16; 1666 Wilenskiey Ulicy [...] wdowy Pupowey Domek kilm. KI₃ 14, 15v; 1666 Wilenskiey Ulicy [...] Wdowy Sereykowey Domek kilm. KI₃ 14, 16; 1604 Ulica [...] prawa strona [...] Stanisławowey wdowy kilm. KI₁ 8v, 9; 1666 Wilenskiey Ulicy [...] wdowy Stephanowey Domek kilm. KI₃ 14, 16; 1666 Ulica Skomgolska [...] Tomaszowey wdowy Dom kilm. KI₃ 11; 1666 Wilenskiey Ulicy [...] wdowy Zwirblowey Domek kilm. KI₃ 15v. Keresztnévvel és családnévvel, illetve az ezeket helyettesítő antroponimával 13 nőt (15,86%) rögzítettek. E kételemű elnevezések első tagjai többnyire a keresztény nevek lengyel alakjai (lásd még Zinkevičius 1977: 49–50; 2008: 352; Maciejauskienė 1991: 253, 258; 1999: 109; Mickienė, Černiauskaitė 2014: 168, 175–176; Ragauskaitė 2015: 61–62; 2021: 7). Legalább 9 különböző hagyományos keresztény nevet használtak. A keresztény nevek történeti alakjait a mai litván női nevekkel vetik össze, például: 1624 Barbara KI₂ 2. Vö. mai női név: Barborą (LVKŽ 90); 1604 Helzbiety kilm. KI₁ 13v. Vö. mai női név: Elzbietą (LVKŽ 148); 1604 Hanna KI₁ 8v, 9, 13v, 14v; 1604 Hanny kilm. KI₁ 4. Vö. mai női név: Oną (LVKŽ 294–295); 1604 Huliana KI₁ 9v, 10v. Vö. mai női név: Julijoną (LVKŽ 213); 1604 jęwa KI₁ 13v. Vö. mai női név: Ievą (LVKŽ 195); 1649 Katarzyna CZK 66. Vö. mai női név: Kotryną (LVKŽ 235); 1659 Klarą įnag. CZK 110. Vö. mai női név: Klarą (LVKŽ); ⁶ A történeti dokumentumokban rögzített rövidítéseket kiegészítjük. A kiegészítés zárójelben szerepel. Straipsniai / Articles 145 ALMA RAGAUSKAITĖ 1604 Magdalena Kl₁ 7v. Vö. mai női név: Magdalėnà (LVKŽ 255–256); 1604 Zophia Kl₁ 14v, 15v, 16. Vö. mai női név: Žȯfija (LVKŽ 385). A hosszú alakok mellett a keresztény nevek rövidítései is használatosak, például: 1624 Dorota Kl₂ 2. Vö. mai női név: Daratà (LVKŽ 112); 1604 Polonia Kl₁ 4. Vö. mai nyelvjárási női név: Paliõnija (LVKŽ 77). A történeti források bejegyzései azt mutatják, hogy a városi hatóságok tagjainak és a gazdagabb kereskedők feleségeit a nevek kanonikus alakjaival nevezték meg. A kėdainiai alsóbb rétegekhez tartozó nők – szolgálók, városi cselédek és mások – néhány esetben kicsinyítő névalakokat viseltek, például: 1604 Giendrula Kl₁ 10v, 11v. Vö. mai női név: Geñdrė (LVKŽ 174), továbbá vö. a régi női név változatával: Gendrutà (LVKŽ 174); 1604 Katrynėla Kl₁ 13. Vö. mai női név: Kotrynà (LVKŽ 235); 1604 Paliula Kl₁ 11v; 1604 Paliula Kl₁ 14v. Vö. mai női név: Pãlė (LVKŽ 296), továbbá vö. a mai nyelvjárási női névvel: Paliõnija (LVKŽ 77). Velük szemben elnézőbben jártak el, ezért az írnokok nem ügyeltek névalakjaik egységességére és hivatalosságára. A városlakók apai ágon képzett személynevei –ovna képzővel (a forrásokban –owna alakban), a házastárs alapján képzettek pedig –ova (–owa) képzővel alakultak. Egyesek olyan férfi antroponimákból jöttek létre, amelyek lengyel –sk– típusú képzőket tartalmaznak. Ezek a női személynevek az –a végződésű származékokként értelmezhetők (lásd Ragauskaitė 2005: 107; 2015: 63), például: 1604 Miąsto Kiędany Rynek prawa strona od mostu […] Hanny Gielezowney kilm. Kl₁ 4; 1649 Katarzyna Girdwiłowa CZK 66; 1604 Miąsta Kiędany […] Helżbiety Gowienowey kilm. Kl₁ 13v; 1604 Ulica od rynku prawa strona […] Huliana juchnowa Kl₁ 9v, 10v; 1624 Vlica Stara […] Dorota Pawlukowa Kl₂ 2; 1604 Miąsto Kiędany Rynek prawa strona od mostu […] Polonia Szałbowa Kl₁ 4; 1604 Ulica stara 3 rynku lewa strona […] Magdalena Žeykniowa Kl₁ 7v; 1604 Miąsta Kiędany […] Hanna Andrzeiowna Kl₁ 13v, 14v; 1604 Ulica nad eyfmilgą […] Hanna Kunigielowna Kl₁ 8v, 9; 1604 Ulica nowa od Kościoła prawa Strona […] Zophia Pranowna Kl₁ 15v, 16; 1604 Ulica Kon̨ka 3 rynku prawa strona […] Giendrula Wiprikowna Kl₁ 10v, 11v; 1659 z panną Klarą Lipską įnag. CZK 110. A hajadon lányokat ritkán jegyezték fel a történeti forrásokban. Ez akkor fordult elő, amikor meghaltak a szüleik. Néha egy-egy dokumentumban a férfi mellett más családtagokat is feljegyeztek – a feleséget, a lányokat és a fiúkat. Amint látható, a XVII. századi kėdainiai lakosok elnevezése változó volt, és sajátosságokkal rendelkezett. Feljegyzési tendenciáikat az 1. táblázat foglalja össze. 1. TÁBLÁZAT. A kėdainiai nők elnevezése a XVII. században Sorszám | Elnevezési modell (ábécérendben) | Elnevezések száma | Százalék 1. | Két képzős személynév | 32 | 39,02% 2. | Kételemű | 13 | 15,86% 3. | Képzős személynév + wdowa | 16 | 19,51% 4. | Egyelemű | 21 | 25,61% 146 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII A kėdainiai nők elnevezési tendenciái a XVII–XVIII. század kėdainiai történeti forrásaiban A bemutatott példák a XVII. századi kėdainiai elnevezési rendszer véglegesen ki nem alakult voltáról tanúskodnak. E feljegyzések némelyike szokásos élethelyzeteket tükröz (özvegység, két házasság stb.). Megállapítható, hogy a férjes nő férjéhez fűződő kapcsolatát többféleképpen is kifejezték, nemcsak a hivatalos használatban, hanem az élő nyelvben is. Erre hatással volt a városi összeírások sajátossága és bejegyzéseik kontextusa. 2. XVII–XVIII. SZÁZADI NŐI SZEMÉLYNEVEK LITVÁN KÉPZŐKKEL A XVII. századi kėdainiai lakosok különböző elnevezési típusaiban a leggyakoribb szláv képzők az –ova és az –ovna. Előfordultak azonban litván képzőket, az –aičia (írásban –ayčia) és az –yčia (–yca) képzőt tartalmazó hajadon városlakói személynevek is. A litván képzési formánsokat tartalmazó antroponimák alakjait a litván családnevek lengyel nyelvű átadásának elvei alapján rekonstruáltuk (Ragauskaitė 2014: 11–12; 2015: 63–64; 2021: 9). A XVII. századi női személynevek rekonstruálásakor meghagyjuk az –aičia és –yčia képzőket (a litván köznyelvben ma –aitė és –ytė használatos), mivel ezek a régi antroponimaképzést tanúsítják. A rekonstruált alakokat összevetjük a mai férfi családnevekkel, egyes esetekben pedig a mai keresztnevekkel is. Ha a mai névanyagban nem található pontosan adatolt megfelelő, több, azonos tőhöz vagy szárhoz tartozó családnevet adunk meg, például: *Budrai­čia: 1604 Miaſta Kieydany za rzeka niewiąza [...] Paliula Budraycia KI₁ 13v, 14v. Vö. mai csn. Budrà (LPŽ₁ 329); *Sabulýčia: 1624 Vlica Stara [...] Barbara Sabulica KI₂ 2. Vö. mai csn. Sabùlis (LPŽ₂ 654); *Vatai­čia: 1604 Miaſta Kieydany za rzeka niewiąza [...] J̨eva Wataycia KI₁ 13v. A vat szóhoz vö. mai csn. Vatėnas (LPŽ₂ 1173) (lásd Ragauskaitė 2015: 73). A hajadon nők –yčia képzős antroponimái többnyire –is, illetve –ys végű férfi személynevekből, az –aičia képzős alakok pedig –a és –as végű férfi antroponimákból alakultak (Maciejauskienė 1991: 268–271). Ez a jelenség azonban a történeti forrásokban nem volt következetes, és változóan jelentkezett (Ragauskaitė 2015: 65). A XVII–XVIII. századi kėdainiai aktakönyvekben szintén rögzítettek litván képzőket tartalmazó női személyneveket. Ez a változatosság feltehetően a városlakók nem hivatalos megnevezésével függ össze. A bírósági ülések jegyzőkönyvei a családnevek írásban továbbadott alakjait tükrözik. Ismeretes, hogy a XVII. századi kėdainiai magisztrátusban megengedték a beszédet, a tanúvallomást és a különféle kérdésekre adott válaszokat. Így világosan összefonódnak az élő nyelv adatai és a korabeli kėdainiai magisztrátusi kancellária hagyománya, például: *Eivaičia: 1690 Anna Jeywaycia Macieiowa Garnelowa Mieszcz(anka) Miaſta Kieydan KAK₁ 16. Vö. mai csn. Ėiva, Ėivà (LPŽ₁ 570); *Jasaičia: 1690 [...] Zofia Jafaycia KAK₁ 4. Vö. mai csn. Jãsas (LPŽ₁ 813); *Mažaičia: 1731 Ja Zofia Mazaycia Zwilgowa KAK₂ 74. A maž tőhöz vö. mai csn. Mažėika, Mažaitis (LPŽ₂ Straipsniai / Articles 147 ALMA RAGAUSKAITĖ 191); *Meškaičia: 1704 z Panią Jadwigą Marcinowiczową Augustynowiczową alias Mieszkaycia KAK₂ 4v. Vö. mai csn. Mešką (LPŽ₂ 212); *Plauškaicia: 1690 [...] Pani Zofia Plawżkaycia Piotrowa Mordafzewiczowa KAK₁ 13. Vö. mai csn. Plauška (LPŽ₂ 469) (lásd Ragauskaitė 2014: 15; 2021: 12, 19). A 18. századi kėdainiaiak megnevezési rendszerének változatossága egyértelműen tanúsítja, hogy a nők hivatalos, két elemből álló megnevezése (keresztnévvel és vezetéknévvel) a közigazgatási-jogi jellegű dokumentumokban lassabban kristályosodott ki, és valamivel később állapodott meg véglegesen, mint a férfiaké⁷. A vizsgált 18. századi kėdainiai városi jegyzőkönyvekben 115 városlakót említenek. Többnyire keresztnévvel és az apa vagy a házastárs vezetéknevével jegyezték fel őket (48 esetben, ami a 18. századi megnevezések 41,74%-át teszi ki). A leggyakoribb megoldás mellett ebben az évszázadban a nőket még a következő módokon nevezték meg: 1) 22 esetben (19,13%) négy antroponimával; 2) 17 esetben (14,79%) a férjre utaló két személynévvel; 3) 15 esetben (13,04%) csak vezetéknévvel; 4) 13 esetben (11,30%) három antroponimával (Ragauskaitė 2021: 14–18). Kėdainiai plébániatemplomának, a Szent György-templomnak az 1752–1799 közötti keresztelési anyakönyve az újszülöttek anyáit és keresztanyáit említi. Megnevezésük sokkal kevésbé változatos, mint az említett 18. századi kėdainiai városi jegyzőkönyvekben. A kėdainiai nőket többnyire keresztnévvel és vezetéknévvel jegyezték fel. Csak azokat a női bejegyzéseket válogattuk ki, amelyeket a lengyel Kieydany megjegyzéssel jelöltek. A két elemből álló megnevezések első elemei kanonikus keresztény nevek. Legalább 10 különböző nevet használtak, amelyek történeti alakjait összevetették a mai litván női nevekkel, például: 1755 Agata KKr₁ 27; 1758 Agatha KKr₁ 164. Vö. a mai Agotà névvel (LVKŽ 62); 1755 Anna KKr₁ 27. Vö. a mai Onà névvel (LVKŽ 294–295); 1760 Barbara KKr₁ 203. Vö. a mai Barborà névvel (LVKŽ 90); 1754 Catharina KKr₁ 19. Vö. a mai Kotrynà névvel (LVKŽ 235); 1762 Dorothea KKr₁ 127. Vö. a mai Dorotėjà névvel (LVKŽ 127); 1759 Elisabeth KKr₁ 81; 1754 Elisabetha KKr₁ 21. Vö. a mai Elzbietà névvel (LVKŽ 148); 1772 Helena KKr₁ 260. Vö. a mai Elenà névvel (LVKŽ 146); 1766 Magdalena KKr₁ 203. Vö. a mai Magdalènà névvel (LVKŽ 255–256); 1764 Marianna KKr₁ 100. Vö. a mai Marijonà névvel (LVKŽ 264); 1765 Zophia KKr₁ 127. Vö. a mai Žofijà névvel (LVKŽ 385). Érdekes, hogy ebben az egyházi forrásban 32 kėdainiai vezetéknévi alakot találtak litván képzőkkel. A két elemből álló megnevezések második elemei –ienė (írásban: –enie, –ienią, –ienie), –aičia (–aycia, –ayczia), –yčia (–iczia) litván képzőkkel alkotott vezetéknevek, például: *Abromaitienė: 1760 Catharina Abramaytienia [...] Kieydany KKr₁ 98. Vö. a mai Abromáitis vezetéknévvel (LPŽ₁ 60); *Petrilaitienė: 1759 Elisabeth Petrylienę [...] Kieydany KKr₁ 81. Vö. a mai ⁷ A 18. századi kėdainiai városi jegyzőkönyvekben minden városlakónak már volt vezetékneve. A kėdainiai vezetéknevek további fejlődésének eredményeként értékelhető a 18. század végi vezetéknevi változatosság jelensége. Lassabban alakultak ki a városban élő szolgák, béresek és a marginális rétegek képviselőinek vezetéknevei (lásd Ragauskaitė 2017: 67). 148 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII A kėdainiai nők megnevezési tendenciái a 17–18. századi Kėdainiai város történeti forrásaiban pvd. Petrilaitis (LPŽ₂ 441); *Petrilienė: 1754 Elisabеtha Petrylenie [...] Kіеdany KKг₁ 21. Vö. a mai pvd. Petrilā (LPŽ₂ 441); *Augustaičia: 1755 Agata Augustaycžia [...] Kіеdany KKг₁ 27. Vö. a mai pvd. Augustaitis (LPŽ₁ 136); *Brazaіčia: 1764 Anna Brazayczia [...] Kіеdany KKг₁ 167; 1759 Catharina Brazayczia [...] Kіеdany KKг₁ 80. Vö. a mai pvd. Bražas (LPŽ₁ 301); *Brazionaičia: 1767 Marianna Brazionayczia [...] Kіеdany KKг₁ 222. Vö. a mai pvd. Braziōnis (LPŽ₁ 302); *Butnoraičia: 1758 Agatha Butnorayczia [...] Kіеdany KKг₁ 64. Vö. a mai pvd. Būtnoras (LPŽ₁ 370); *Dimšlaičia: 1766 Catharina Dymszlaycia [...] Kіеdany KKг₁ 203. Vö. a mai pvd. Dimšlys (LPŽ₁ 500); *Dominykaičia: 1756 Anna Dominikayczia [...] Kіеdany KKг₁ 188. A dominyk szóval kapcsolatban vö. a mai pvd. Domininkaitis (LPŽ₁ 514), v. Dominykas (LVKŽ 126); *Grigaliūnaičia: 1760 Barbara Grygalunayczia [...] Kіеdany KKг₁ 203; 1766 Magdalena Grygalunayczia [...] Kіеdany KKг₁ 203; 1764 Marianna Grigalunayczia [...] Kіеdany KKг₁ 100. Vö. a mai pvd. Grigaliūnas (LPŽ₁ 711); *Gustaičia: 1767 Elisabeth Gustayczia [...] Kіеdany KKг₁ 211; 1764 Marianna Gustayczia [...] Kіеdany KKг₁ 169. Vö. a mai pvd. Gūstas (LPŽ₁ 748); *Juškaičia: 1760 Anna Juskayczia [...] Kіеdany KKг₁ 94. Vö. a mai pvd. Juška (LPŽ₁ 873–874); *Juškutaičia: 1765 Anna Jus kutayczia [...] Kіеdany KKг₁ 182. A juškut szóval kapcsolatban vö. a mai pvd. Juška, Juškus (LPŽ₁ 873–874, 875); *Laurynaičia: 1763 Agatha Laurynayczia [...] Kіеdany KKг₁ 160. Vö. a mai pvd. Laurynas (LPŽ₂ 35); *Levonaičia: 1754 Catharina Lewanayczia [...] Kіеdany KKг₁ 19. Vö. a mai pvd. Lėvonas (LPŽ₂ 68); *Liugaičia: 1765 Marianna Lugayczia [...] Kіеdany KKг₁ 190. Vö. a mai pvd. Liūgas (LPŽ₂ 99); *Liutkaičia: 1789 Catharina Lutkayczia [...] Kіеdany KKг₁ 421. Vö. a mai pvd. Liūtkas (LPŽ₂ 102); *Margaičia: 1762 Dorothea Margayczia [...] Kіеdany KKг₁ 127. Vö. a mai pvd. Mãrgis (LPŽ₂ 161–162); *Matekūnaičia: 1759 Catharina Matekunayczia [...] Kіеdany KKг₁ 80. Vö. a mai pvd. Matekūnas (LPŽ₂ 179); *Matilionaičia: 1765 Catharina Matilonayczia [...] Kіеdany KKг₁ 186. Vö. a mai pvd. Matilionis (LPŽ₂ 180); *Mikalojūnaičia: 1772 Helena Mikołaiunayczia [...] Kіеdany KKг₁ 260. Vö. a mai pvd. Mik alojūnas (LPŽ₂ 227); *Navickaičia: 1755 Anna Nawickayczia [...] Kіеdany KKг₁ 27. Vö. a mai pvd. Navīckas (LPŽ₂ 310–311); *Paliūnaičia: 1767 Zophia Palunayczia [...] Kіеdany KKг₁ 214. Vö. a mai pvd. Paliūnas (LPŽ₂ 382); *Petrilaičia: 1763 Catharina Petrylayczia [...] Kіеdany KKг₁ 156. Vö. a mai pvd. Petrilā (LPŽ₂ 441); *Petrošiūnaičia: 1764 Magdalena Petraszunayczia [...] Kіеdany KKг₁ 164. Vö. a mai pvd. Petrošiūnas (LPŽ₂ 442); *Skuraičia: 1767 Magdalena Skurayczia [...] Kіеdany KKг₁ 218. A skur szóval kapcsolatban vö. a mai pvd. Skurãuskas, Skurãvičius (LPŽ₂ 756); *Soraičia: 1758 Catharina Sorayczia [...] Kіеdany KKг₁ 64. Vö. a mai pvd. Sóra (LPŽ₂ 779); *Valiūnaičia: 1765 Zophia Walunayczia [...] Kіеdany KKг₁ 127. Vö. a mai pvd. Valiūnas (LPŽ₂ 441). Straipsniai / Articles 149 ALMA RAGAUSKAITĖ Lehetséges, hogy ezt a keresztelési anyakönyvet litvánul jól tudó papok vezették. Az egyházi forrás bejegyzéseinek formulái nem voltak egységesek, írásuk rendje az évek során változott. Megállapították, hogy a 17–18. századi kėdainiai személynevek elszlávosítására hatással volt az írnokok szakértelme, nemzetisége, a munkájukhoz való viszonyuk és a történeti dokumentumok sajátossága (Ragauskaitė 2015: 73; 2018: 105; 2021a: 6–7). A 17–18. századi kėdainiai reformátusok ápolták a litván nyelvi hagyományokat. Ebben az időszakban a város a Litván Nagyfejedelemség református litván nyelviségének központja volt (Lukšaitė 1970: 15). Kėdainiaiban a litván istentiszteletek a 17. század harmadik évtizedétől, egy ötéves megszakítással (1682–1687), 1785-ig folytak (Lukšaitė 2001: 23). Valószínű, hogy más történeti forrásokban még több olyan hiteles antroponimára is bukkanhatunk, amelyekkel az akkori élő nyelvben a litván városlakó nőket nevezték meg. 3. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A 17. századi kėdainiai történeti dokumentumok 82 kėdainiai nőt említenek. Megnevezésükben a keresztény nevek különböző alakjai (hosszú hagyományos formák, rövidítések és azok kicsinyítő képzős származékai) tanúsítottak. A nőket leggyakrabban a házastársra utaló, két képzős személynévvel rögzítették (32 esetben, ami a 17. századi megnevezések 39,02%-át teszi ki). Megnevezésük további gyakoribb módjai a következők voltak: 1) 21 esetben (25,61%) csak egy képzős személynévvel; 2) 16 esetben (19,51%) a valakihez tartozást kifejező antroponimával és az našlė appellatív melléknévvel (lengyelül wdowa). 2. A 17. században 13 (15,86%) városlakót jegyeztek fel keresztnévvel és vezetéknévvel. Ez egyértelműen megmutatja a két elemből álló megnevezési rendszer kialakulásának tendenciáit. Kėdainiai lakosainak személyneveiben leggyakrabban a –ova és –ovna szláv képzőket használták. Ugyanakkor egyes leányok és nők vezetékneveiben a –aičia és –yčia litván képzők használatára is akad néhány példa. 3. Kėdainiai plébániatemplomának, a Szent György-templomnak az 1752–1799 közötti későbbi keresztelési anyakönyvében a városlakók két elemből álló megnevezési modellje (kanonikus keresztény keresztnévvel és vezetéknévvel) dominált. Ebből a forrásból 32 hiteles kėdainiai vezetéknevet gyűjtöttek össze a –aičia, –yčia, –ienė litván képzőkkel; ezeket rekonstruálták és összevetették a mai litván férfi vezetéknevekkel. RÖVIDÍTÉSEK db. – mai, –ė gal. – tárgyeset įnag. – eszközhatározói eset kilm. – birtokos eset naud. – részes eset plg. – vö. pvd. – vezetéknév v. – keresztnév 150 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII A kėdainiai nők megnevezési tendenciái a 17–18. századi Kėdainiai város történeti forrásaiban ŠALTINIAI CZK – Collecta zboru Kreydanskiego. To jest rachunek wszystkich recept i expens zborowych zaczę ty roku 1628 dnia 20 novembra. Unpublished print, opracował Wacław Gizbert Studnicki, Wilno: 1939. Mokslų akademijos bibliotekos Rankraščių skyrius, f. 9, b. 3040. KAK1 – Kėdainių aktų 1690–1775 m. knyga. Lietuvos valstybės istorijos archyvas (toliau – LVIA), f. SA, b. 15357. KAK2 – Kėdainių aktų 1704–1720 m. knyga. LVIA, f. SA, b. 15358. KI1 – Kėdainių 1604 m. inventorius. Vilniaus universiteto bibliotekos Rankraščių skyrius (toliau – VUBRS), f. 4, ap. A1723, b. 34308a. KI2 – Kėdainių 1624 m. inventorius. VUBRS, f. 4, ap. A1724, b. 34308b. KI3 – Kėdainių 1666 m. inventorius. VUBRS, f. 4, ap. A215, b. 16891. KKČI – Kėdainių klebonijos 1622 m. činšo inventorius. VUBRS, f. 4, ap. A207, b. 16292. KKr1 – Kėdainių Šv. Jurgio bažnyčios krikšto 1752–1799 m. registracijos knyga. LVIA, f. 1424, ap. 1, b. 1. LITERATŪRA Baliulis Algirdas 1994: Joniškio miestiečiai XVIII amžiuje. – Lietuvos istorijos metraštis. 1993 metai, Vilnius: Lietuvos istorijos institutas, 31–47. Garliauskas Vidas 2004: XVII a. Molėtų bažnyčios krikšto ir santuokos metrikų knyga, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Karpavičienė Jolanta 2001: Moteris teisinėje Vilniaus ir Kauno kasdienoje XVI a. pirmoje pusėje: modernėjančio gyvenimo ženklai. – Lietuvos istorijos studijos 9, 17–31. Karpavičienė Jolanta 2001a: „… Magdeburgo teisėje gerada turi dukrai tekti“: tur­tinė moters padėtis Vilniuje ir Kaune XVI a. pirmojoje pusėje. – Lituanistica 3(47), 3–47. Karpavičienė Jolanta 2005: Moteris Vilniuje ir Kaune XVI a. pirmoje pusėje: gyvenimo sumiestinimo Lietuvoje atodangos, Vilnius: Versus aureus. Kiaupa Zigmantas 1998: Lietuvos miestų savivalda XIV–XVIII a. – Lietuvos heraldika 1, sud. E. Rimša, Vilnius: Baltos lankos, 163–183. Kryževičius Vincas 1981: Lietuvos privilegijuotieji miestai. XVII a. antroji pusė – XVIII a., Vilnius: Mokslas. Lepszy Kazimierz 1953: Instrukcja wydawnicza dla źródeł historycznych od XVI do połowy XIX wieku, Wrocław: Zakład imienia Ossolińskich–wydawnictwo. LPŽ1–LPŽ2 – Lietuvių pavardžių žodynas 1–2, aut. V. Maciejauskienė, M. Razmukaitė, A. Vanagas, ats. red. A. Vanagas, Vilnius: Mokslas, 1985–1989. Straipsniai / Articles 151 ALMA RAGAUSKAITĖ Lukšaitė Ingė 1970: Lietuvių kalba reformaciniame judėjime XVII a., Vilnius: Lietuvos TSR Mokslų akademijos Istorijos institutas. Lukšaitė Ingė 2001: Knygos nobažnystės (1653) parengimo kultūrinė aplinka. – „Knyga nobažnystės krikščioniškos“ (1653) – XVII a. Lietuvos kultūros paminklas, red. I. Lukšaitė, Kėdainiai: Kėdainių krašto muziejus, 4–28. LVKŽ – Lietuvių vardų kilmės žodynas, aut. Kazys Kuzavinis, Bronys Savukynas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1994. Maciejauskienė Vitalija 1991: Lietuvių pavardžių susidarymas XIII–XVIII a., Vilnius: Mokslas. Maciejauskienė Vitalija 1999: Moterų įvardijimas XIX a. istorijos šaltiniuose. – Acta Linguistica Lithuanica / Lietuvių kalbotyros klausimai 41, 108–144. Meilus Elmantas 1994: Prekyba Joniškio mieste 1616–1795 m. – Lietuvos istorijos metraštis. 1993 metai, Vilnius: Lietuvos istorijos institutas, 13–30. Mickienė Ilona, Černiauskaitė Aušra 2014: Įvardijimai XIX amžiaus pradžioje: Telšių bažnyčios gimimo metrikų studija. – Lituanistica 60(3), 168–179. Ragauskaitė Alma 2005: XVI–XVIII a. kauniečių asmenvardžiai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Ragauskaitė Alma 2008: Tendencies in the Evolution of Hereditary Surnames of Townspeople in Lithuania from the Sixteenth to Eighteenth Centuries. – Zunamen / Surnames 3, 29–37. Ragauskaitė Alma 2014: Kauno moterų asmenvardžiai XVI–XVII a. lietuvių istorinės antroponimijos kontekste. – Kauno istorijos metraštis 14, 7–17. Ragauskaitė Alma 2015: Seniausios Lietuvoje 1599–1621 metų Joniškio krikšto metrikų knygos joniškiečių moterų asmenvardžiai lietuvių istorinės antroponimijos kontekste. – Acta Linguistica Lithuanica 73, 55–81. Ragauskaitė Alma 2016: Škotų pavardžių užrašymo tendencijos XVII–XVIII a. Kėdainių miesto istorijos šaltiniuose. – Acta Linguistica Lithuanica 75, 45–67. Ragauskaitė Alma 2016a: Germaniškos kilmės kėdainiečių antroponimai XVII–XVIII a. Kėdainių miesto istorijos šaltiniuose. – Baltu filoloģija 25(2), 111–128. Ragauskaitė Alma 2017: Kėdainiečių (lietuvių, lenkų) pavardžių formavimosi tendencijos XVII–XVIII a. amžiuje. – Acta Linguistica Lithuanica 77, 53–77. Ragauskaitė Alma 2018: XVII a. kėdainiečių asmenvardžių darybos tendencijos. – Baltu filoloģija 27(1/2), 101–118. Ragauskaitė Alma 2018a: The patterns of recording the names of German residents of Kėdainiai in the 19th century: introductory remarks. – Acta Baltico-Slavica 42, 173–188. 152 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Kėd möchte? ALMA RAGAUSKAITĖ Trends in the Naming of Kėdainiai Women in Kėdainiai Historical Sources of the 17th–18th Centuries SUMMARY The article discusses the anthroponyms of the female residents from the town of the Radziwill noble family in the 17th–18th centuries. The records of 82 townswomen were collected from several historical sources of the 17th century (Kėdainiai inventories of 1604, 1622, 1624 and 1666 and the collection of documents Collecta zboru Kieydanskiego of Kėdainiai Evangelical Reformed Church of 1628–1663). Having investigated the system of naming of Kėdainiai women of the 17th century, it was determined that the first elements of the binomial naming model are Christian names. Their different forms were used (traditional long forms, abbreviations and their diminutive derivatives). Nine different canonical Christian name forms were identified. During the period under study, the townswomen were recorded by suffixal personal names formed from the name of their spouse and the second anthroponym (32, which accounts for 39.02% of all the naming records of the 17th century). Other naming types were not that popular. They are: 1) 21 (25.61%) cases of naming by a single suffixal personal name; 2) 16 (19.51%) cases of naming by an anthroponym designating belonging and appellative nickname našlė (Pol. wdowa); 3) 13 (15.86%) cases of naming by the first name and surname or an anthroponym replacing it. The 17th century records of townswomen collected from the town’s documents of administrative type are predominated by the Slavic suffixes –ova, –ovna, though Lithuanian suffixes –aičia, –včia were occasionally found as well. The binomial naming model (Christian first name and surname) prevailed in the later baptismal register of 1752–1799 kept by St. George’s Church of Kėdainiai Parish. A total of 32 surnames of Kėdainiai women with Lithuanian suffixes –aičia, –yčia, –ienė were recorded in the abovementioned church source. Įteikta 2022 m. rugpjūčio 2 d. ALMA RAGAUSKAITĖ Baltų kalbų ir vardyno tyrimų centras Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT–10308, Vilnius, Lietuva [email protected] 154 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII