Konstrukcijos „tai yra / to jest“ semantika religiniame tekste (remiantis Konstantino Sirvydo „Punktais sakymų“ (1629, 1644))

64 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII KRISTINA RUTKOVSKA Vilniaus universitetas ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0002-5789-9972 A kutatási irányok: nyelvi kontaktusok szinkrón és diakrón szempontból, régi írások szövegtani és nyelvészeti kutatása, a nyelvi világkép kutatása. DOI: doi.org/10.35321/all87-03 A KONSTRUKCIÓK EZT JELENTIK / EZ A SZEMANTIKA VALLÁSI SZÖVEGBEN (KONSTANTINAS SIRVYDAS PUNKTAI SAKYMŲ CÍMŰ MŰVE ALAPJÁN (1629, 1644))1 Semantics of the Construction tai yra / to jest in a Religious Text (Based on Punktai sakymų by Konstantinas Sirvydas (1629, 1644))2 ANNOTÁCIÓ A tanulmány a tai yra / to jest szerkezeteket elemzi Sirvydas prédikációinak szövegében. A kortárs szintaktikai szemantikai kutatásokban ezeket az egységeket következtető tagmondatokként írják le, és az ekvivalenciát jelölő csoporthoz sorolják; szemantikai reprezentációjukat a TR1 tai yra R2 séma szerint adják meg. A sémában az R1-et és az R2-t a kijelentés igazságán alapuló nyílt ekvivalencia kapcsolja össze, az R2 pedig lehet következtetés, általánosítás vagy pontosítás. A vallási szövegben a tai yra kötőszó segítségével beillesztett metatextuális részletek fordulnak elő, 1 A tanulmány a Tekst religijny jako narzędzie komunikacji międzykulturowej [A vallási szöveg mint interkulturális kommunikációs eszköz] című projekt keretében készült. NAWA, Lengyelország, POLONISTA program, a projekt száma: PJP/PON/2021/1/00005. 2 A tanulmány a Tekst religijny jako narzędzie komunikacji międzykulturowej [A vallási szöveg mint interkulturális kommunikációs eszköz] című projekt része. NAWA, Lengyelország, POLONISTA program, No: PJP/PON/2021/1/00005. Tanulmányok / Articles 65 Konstrukcijos tai yra / to jest semantika religiniame tekste (remiantis Konstantino Sirvydo Punktais sakymų (1629, 1644)) Project sok közös vonást mutat a lexikai párhuzamosságokkal, de nagyobb képszerűségével és tartalmi gazdagságával tűnik ki, valamint fontos stilisztikai funkciót tölt be. A tai yra szerkezet által bevezetett metatextuális beillesztések Sirvydas Postilájában meglehetősen gyakoriak (mintegy 1000 előfordulás), ezért kad tai yra charakteringas šio baroko autoriaus stilistinės manieros bruožas. Jie kartojami viename sakinyje arba ilgesnio teksto atkarpoje, kurią sudaro keli sudurtiniai sakiniai. Jų funkcijos labai įvairios: a) informacijos atkuriamoji, pagalbinė; b) aiškinamoji; c) retorinė. feltételezhető, hogy Sirvydas szövegében a fogalmak és jelenségek allegorikus magyarázata dominál. A képszerűség elérése érdekében a szerző mesterien kapcsolja össze a szót a képpel, a metatextuális közbevetések pedig átláthatóságot teremtenek, és erőteljes retorikai alakzattá válnak a hívek oktatásának és erkölcsi meggyőződésük formálásának folyamatában. LÉNYEGES SZAVAK: metatextus, lexikai párhuzamosságok, allegorézis, prédikációk, Konstantinas Sirvydas. ANNOTÁCIÓ A tanulmány a tai yra/to jest szerkezeteket vizsgálja Konstantinas Sirvydas prédikációinak szövegében. A szintaktikai szemantika kortárs kutatásában ezeket az egységeket „konkluzív komponenseknek” nevezik, és az ekvivalenciát jelölő csoporthoz sorolják. Szemantikai reprezentációjukat eközben a TR1 tai yra R2 (TR1 vagyis R2) séma fejezi ki. A sémában R1-et és R2-t a kijelentés helyességén alapuló nyílt ekvivalencia kapcsolata köti össze, R2 pedig következtetést, általánosítást vagy pontosítást fejezhet ki. A vallási szövegben alkalmazott, a tai yra kifejezés révén beillesztett metatextuális részletek sok közös vonást mutatnak a lexikai parallelizmusokkal. Ugyanakkor nagyobb szemléletességükkel és tartalmi gazdagságukkal tűnnek ki, valamint fontos stilisztikai funkciót töltenek be. A tai yra szerkezettel kezdődő metatextuális betoldások Sirvydas Postillájában meglehetősen elterjedtek (mintegy 1000 eset). Ezért feltételezhető, hogy ez Sirvydas barokk stílusának jellegzetes vonása. Egyetlen mondatban vagy több összetett mondatból álló hosszabb szövegrészben ismétlődnek. Funkcióik sokrétűek: a) információ-helyreállítás, segédanyag; b) magyarázó; c) retorikai. Sirvydas szövegét a fogalmak és jelenségek allegorikus értelmezése uralja. A szemléletesség elérése érdekében a szerző ügyesen ötvözi a szót és a képet, miközben a metatextuális betétek átláthatóságot kölcsönöznek, és a hívők nevelésének, valamint erkölcsi értékeik formálásának folyamatában erőteljes stilisztikai eszközzé válnak. KULCSSZAVAK: metatextus, lexikai párhuzamosságok, allegorézis, prédikációk, Konstantinas Sirvydas. BEVEZETÉS E tanulmányban végzett elemzés interdiszciplinárisnak tekinthető, és több, a szemantikai szintaxis, a stilisztika, KRISTINA RUTKOVSKA 66 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII a biblikus tudományok (allegorikus értelmezés) és az etnoteológia3 területéhez tartozó módszertani megoldáshoz kapcsolódik; fő célja pedig a metatextus szerepének feltárása a vallási szövegben (a kapcsolatok csupán egy típusának szemantikájára, a tai yra / to jest kapcsolatokkal alkotott yra siekiama parodyti alegorinės interpretacijos svarbą religinio teksto sudėtyje szerkezetekre korlátozódva). Ezzel együtt formálódásának alapjait is megvizsgálni. A kitűzött feladatok sokrétűek: a) a már elvégzett kutatások alapján bemutatni az olyan konstrukciók szövegbe illesztésének alapelveit, amelyekben a tai lenkų kalboje; b) atskleisti jų funkcijas Biblijos vertimuose (iki šiol atliktais tyrimais buvo galima remtis tik fragmentiškai); c) konkretaus teksto pagrinyra / to jest kötőszókapcsolat szerepel, és megvizsgálni szemantikájukat a köznyelvi litvánban4, valamint elkülöníteni a vizsgált konstrukciók két fő funkcióját (Sirvydas Postilláját vizsgáljuk); d) lehetőség szerint nyomon követni Sirvydas egyéni bibliai fogalommagyarázatait, amelyeket az etnikai hagyomány és a kulturális kontextus határozott meg. 1. A PONTOSÍTÓ (EKVATÍV) KONSTRUKCIÓK KUTATÁSA A LITVÁN ÉS LENGYEL NYELVBEN A különféle metatextuális elemek, köztük a tai yra kötőszókapcsolat is, már felkeltették a kutatók figyelmét. A mai litván nyelv grammatikájában a hasonló konstrukciókat pontosító szavaknak vagy kifejezéseknek nevezik, amelyek a mondatban az ugyanazon funkciót betöltő szavak jelentését pontosítják vagy magyarázzák. Főnevekhez, határozószókhoz, melléknevekhez, számnevekhez vagy névmásokhoz kapcsolódnak (DLKG 1997: 633). A modern litván nyelv szintaxisának kutatói az ilyen típusú konstrukciók leírására az ekvãció terminust használják. Jonas Balkevičius a Predikatinių konstrukcijų sintaksėje (1998: 102) ezt írja: „mivel két azonos denotátumú antecedens, vagyis adpozíció között egyenlőségjelet lehet tenni, ezeket a konstrukciókat [ekvációs konstrukcióknak] lehet nevezni“. Hasonlóképpen jellemzi őket Rolandas Mikulskas is: „[...] ezzel a konstrukcióval, akárcsak a lat. id est szerkezettel, egy korábbi mondat, frázis vagy szó pontosítását vezetjük be. Logikai szempontból az egész, įterptu tai yra elemet tartalmazó frázist az ekvatív konstrukció sajátos változataként lehetne elemezni, amelyben ez a szintaktikai elem a kötőelem funkcióját töltené be. Például a Prelatas Jonas Mačiulis, tai yra poetas Maironis, buvo įdomi mondatban 3 A terminus nagyon új, használatát Anna Werzbicka javasolja az etnikai elemek vallási szövegben való feltárására (2021: 254–261). 4 A tanulmány szerzője őszinte köszönetét fejezi ki dr. Loreta Vaičiulytė-Semėnienėnek és dr. Rolandas Mikulskasnak a jelenlegi lietuvis nyelvi tai yra konstrukciók kutatási állapotával kapcsolatos vitákért és értékes konzultációkért. Tanulmányok / Articles 67 Konstrukcijos tai yra / to jest semantika religiniame tekste (remiantis Konstantino Sirvydo Punktais sakymų (1629, 1644)) személyiség volt, ezt az ekvatív kötőelemes konstrukciót megkísérelhetjük me jo subjekte Prelatas Jonas Mačiulis, tai yra poetas Maironis, bet griežtai sintaksiškai frazė tai yra poetas Maironis yra adpozicijos padėtyje ir finitinio sakinio felismerni a Prelatas Jonas Mačiulis nesudaro összetett frázisban, ahogyan az a tipikus kötőelemes konstrukcijos atveju“5. A tudósok által mindmáig használt terminus az įterpinia is, amely Jono Jablonskis Gramatikų6 című művéből került be a litván nyelv grammatikáiba; funkciójukat meglehetősen konkrétan határozzák meg: „az įterpiniai [...] a mondat, sőt a szöveg különböző szintjeibe ékelődnek be – ez egyszerre a modalitás kialakításának eszköze, a mondat diskurzivitásának kifejezőeleme, a szövegben pedig a mondat kohéziójának, azaz grammatikai összetartásának eszköze“ (Akelaitis 2010: 57). Gintautas Akelaitis cikkeiben a zárójeles betoldás terminusát is használja, és az ilyen képződmények stilisztikai funkcióit vizsgálva azokat parentezis-konstrukciókként jellemzi7, továbbá Regina Koženiauskienė Retorika című művére támaszkodik, amelyben az ékesszólás stilisztikájának törvényszerűségeit tárgyalja. A szerző itt azt javasolja, hogy a parentezist a bonyolult retorikai alakzatok, például a metafora, a katarhézis, a hiperbola vagy a licentia pontosításának és magyarázatának eszközeként alkalmazzuk, az érthetőség és az egyszerűség érdekében (Koženiauskienė 2001: 176– 178, 189–190, 209, 219, 240, 341). A szövegben ezzel az eszközzel elérhető érthetőséget és pontosságot különösen hangsúlyozza Juozas Pikčilingis is mint „a stílus mindenki által elismert és értékelt sajátosságait” (Pikčilingis 1971: 43). Arról, hogy a hasonló típusú konstrukciók kutatása időszerű és szükséges, ugyanakkor összetett is, az írásjelezési problémák megoldása során is szó esik. Albinas Drukteinis (2021) a VLKK honlapján közzétett cikkében azt állítja, hogy a határok egyrészt az olyan mi ir atskiriami, nes yra artimõs komunikacinės paskirties. Ir vieni, ir kiti kyla konstrukciók között, mint a tai yra, amelyek a mondatrészeket (jelzőket, sakomą turinį kitu, aiškesniu turiniu arba įsiterpti su savo asmenine nuostata, sakomo dalyko vertinimu ir panašiai. Toks artimas bendras jų buvimo kalboje állítmányokat stb.) magyarázzák, pontosítják, másrészt pedig a közbevetések között csúszóssá válhatnak: „Bizonyos közbevetések és a magyarázó mondatrészek viszonya, valamint jellemzői nem mindig ismerhetők fel könnyen a szövegből; a szerző szándékai és indítékai alapján, a sikeres kommunikációban kételkedve, a kiegészítés alapot teremt, ami nehézségeket okoz az egyes konkrét esetek egyik vagy másik írásjelezési szabályhoz való hozzárendelésében”. 5 Őszintén köszönöm dr. R. Mikulskasnak a kifejtett véleményét és írásban benyújtott gondolatait. 6 Gintautas Akelaitis (2010: 63), J. Jablonskis közbevetésekről szóló leírását elemezve, arra a következtetésre jut, hogy kétféle felfogást adott e képződményekről: a) a szűkebbet, amelyet a litván nyelv akadémiai szintaxisleírásai fejtenek ki (LKG III 1976: 701–713; DLKG 1997: 641–644), és amelyben közbevetéseknek a megmerevedett, szabványos szavakat és kifejezéseket tekintik (DLKG 1977: 645), valamint b) a betoldások tágabb értelmezését, amelybe a mondat szavaival grammatikailag összefüggő szerkezeteket is belefoglal (vö. Balkevičius (1963: 267–281), Labutis (2002: 343–353) kutatásait). 7 Ezt a terminust régóta használják a lengyel szintaxis kutatói is, vö. Pisarkowa (1984: 130–137). KRISTINA RUTKOVSKA 68 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Išsamiai atlikta ekvatinių konstrukcijų tyrimo būklė lietuvių kalboje ir joms apibūdinti vartojamas terminų spektras, leidžia konstatuoti, kad iki šiol šie kala jelenségeket általánosságban vizsgálták, konkrétan a tai yra kapcsolattal álló metatextuális pontosító szerkezetekre, illetve az išmanyk dėmesio kapcsolattal alkotott szinonim szerkezetekre nem fordítottak figyelmet. E témában általában egyáltalán nem végeztek részletesebb, a litván nyelv történeti szövegein alapuló kutatásokat. A tai yra kapcsolattal beillesztett szerkezeteket valamivel részletesebben lengyel tudósok munkái tárgyalták. Ezen elemek szintaktikai funkcióit elemezték, és mérlegelték, melyik grammatikai osztályba sorolják őket (Wiśniewski 1990: 91–119). A kutatók különféle típusú szövegeket elemeztek: kortársakat, régi szövegeket és csak részben vallási szövegeket. Anna Wierzbicka, aki elsőként vizsgálta e jelenségeket a lengyel nyelvben, a „második sík szövegének” – a metaszövegnek – kaip vienetus, „kurie tekste nurodo ekvivalentiškumą ar kvaziekvivalentiškumą, szentelt tanulmányában bemutatja ezeket az elemeket, az általuk bevezetett közbevetéseket pedig úgy lehet jellemezni, mint amelyeknek „ugyanezt másképpen mondom” modális szerkezetük van (Wierzbicka 1971: 117–118). A kortárs szintaktikai szemantikai kutatásokban ezeket az egységeket következtető tagmondatokként jellemzik, és az ekvivalenciát jelölő csoportba sorolják, szemantikai reprezentációjukat pedig a TR1 azaz R2 séma adja meg. A sémában R1-et és R2-t az állítás igazságán alapuló nyílt ekvivalencia kapcsolja össze, R2 pedig lehet következtetés, általánosítás vagy pontosítás. Az ilyen egységekre változatlan belső kapcsolat jellemző, amely az R1-hez viszonyított posztpozícióban és az R2-höz viszonyított antepozícióban nyilvánul meg (Grochowski et al., 2014: 163–164; Kisiel 2013: 73–82). Feltételezhető, hogy a bibliai állítások vagy más források (az egyházatyák, az antikvitás írói) értelmezésein alapuló vallási szövegben az ilyen kapcsolatok sajátos szemantikával és sajátos funkciókkal rendelkeznek, és e dolgokat pontosabban is meg lehet határozni. Jakub Wujek, Szymon Budny és Stanisław Murzynowski bibliafordításainak kommentárjai segítettek feltárni az aranykor lengyel humanista nyelvében kialakuló tudományos stílus legjellemzőbb vonásait. Joanna Sobczykowa a pontosító szerkezeteket elemezve, amelyeket e három híres fordító kommentárjaiban használtak, arra törekedett, hogy feltárja a szerzők szándékait, jellemezze a kommentárok stílusjegyeit, és bemutassa azok példáit. A Biblia-kommentárokban számos magyarázat és fogalompontosítás közvetlenül a to jest, to się rozumie, to się znaczy, mianowicie kötőszókapcsolatokkal kezdődik; a to jest kapcsolatot leggyakrabban bizonyos latin részletek idézésekor vagy lengyelre fordításakor használják. A szerzőnő szerint az említett kapcsolatoknak a szövegben nincs kifejezettebb stilisztikai funkciójuk (Sobczykowa 2012: 172, 265). Visszatérve a lengyel nyelv metatextusfunkcióinak első kutatásához és Anna Wierzbicka néhány állításához, érdemes felhívni a figyelmet e szerzőnő véleményére. Ezt írja: „Megnyilatkozásaink, amelyek különböző szempontokból heterogének, abból a szempontból is heterogének, hogy bennük állandóan összefonódik a szerzői szöveg és a metatextus. A metatextus szálai a legkülönfélébb funkciókat tölthetik be, élénkítve a szerzői Straipsniai / Articles 69 Konstrukcijos tai yra / to jest semantika religiniame tekste (remiantis Konstantino Sirvydo Punktais sakymų (1629, 1644)) szöveg „szemantikai szövetét”, összekapcsolva, kiemelve, egybekötve annak különböző elemeit. Néha eltávolíthatók az egész megbontása nélkül. Néha nem. […] Valószínűleg a metaszöveg szöveghez való kvantitatív és kvalitatív „hozzájárulása” a stiláris differenciáció egyik alapvető jelzője” (Wierzbicka 1971: 121). A vallási szövegben alkalmazott, a tai yra kötőszókapcsolat segítségével beillesztett metaszövegrészletek sok közös vonást mutatnak a lexikai paralelizmusokkal, amelyekről lengyel (Bieńkowska 1994: 5–17; Kuraszkiewicz 1986: 619; Zarębski 2015: 281– 296) és litván (Kruopas 1960: 223–254; Rutkovska 2016; Vasiliauskienė 2016) kutatók írtak, de nagyobb képszerűségükkel és változatosabb tartalmukkal tűnnek ki, valamint fontos stiláris funkciót töltenek be. Az ilyen típusú kapcsolatokat a beszélt nyelv úgynevezett retorikájának egyik elemének aiškinti paprastiems klausytojams sudėtingus dalykus. Apie tai rašyta remiantis senosios lenkų kalbos tekstų pavyzdžiais (Hrabec 1960: 409; Bieńkowska 1998: tekinthetjük, amely a prédikációkra jellemző, amelyekkel arra törekedtek 291–298; Umińska-Tytoń 2021: 225–230), ilyen jegyeket találtak Mikalojus Daukša Postilė (1599) című művének szövegében (Lebedys 1963; Rutkovska, Jachimovič 2022), és ez Sirvydas prédikációira is jellemző. 2. A KONSTANTINAS SIRVYDAS POSTILĖJÉBEN A KVÁZIEKVIVALENCIÁT JELÖLŐ KONSTRUKCIÓK HASZNÁLATÁNAK ELEMZÉSE A vizsgált konstrukciók szemantikájának és funkcióinak feltárása érdekében a vallási szövegben Konstantinas Sirvydas prédikációinak szövegét választottuk (Punktai sakymų nuo advento iki Gavėnios, 1629 – PS/PK I, Punktai sakymų Gavėniai, 1644 – PS/PK II). A tai yra / to jest konstrukcióval kezdődő metaszöveges betétek a Postilėben meglehetősen gyakoriak (mintegy 1000 alkalommal fordulnak elő, valamivel ritkábban jelennek meg a szinonimák – išmanyk / rozumiej8), ezért állítható, hogy ez a barokk szerző stílusának jellegzetes vonása. Ezeket egyetlen mondatban vagy több összetett mondatból álló hosszabb szövegrészletekben ismétlik. A metatextuális betétek funkciói igen változatosak: a) információ-helyreállító – a beillesztett információ mikrotoponimák és összetettebb teológiai terminusok; c) retorikai – erősödik a szöveg retorikai kifejezőereje, atkuriant trūkstamus fragmentus, pavartotus ankstesniame sakinyje; b) aiškinamoji – vaizdingai aiškinamos sąvokų reikšmės, dažniausiai bibliniai vardai, bizonyos tartalmak kiemelése, hangsúlyozása érdekében. A tanulmány 8. jegyzetéhez A pontosabb mennyiségi adatok a nemrégiben közzétett K. Sirvydas-féle Punktai felhasználásával adhatók meg sakymų Indeksą (žr. http://seniejirastai.lki.lt/db.php?source=91). Straipsnyje pateikiami apytiksliai skaičiavimai, nes svarbiausia šiame darbe laikoma kokybinė šių junginių analizė. KRISTINA RUTKOVSKA 70 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII a terjedelmi korlátok miatt a második és harmadik csoport példáinak jut a legtöbb hely9. A metatextuális betéteket Sirvydas szövegében ismeretlen szavak és bibliai terminusok magyarázatára, az egyházatyák állításainak bemutatására, valamint szemléletes hasonlatok megalkotására használják. Ez egyben a hitoktatás olyan módja is, amely összhangban áll a Szentírás rendelkezéseivel, közelebb hozza annak tartalmát és retorikáját, a hit iránti hűségre, valamint annak nevelésére és erősítésére irányuló szándékra épül. Fontos megemlíteni magának Sirvydasnak a hozzáállását és személyes értelmezéseit is. A Biblia alapvető tételeinek bemutatásakor fontos volt figyelembe venni a tridenti zsinat (1545–1563) rendelkezéseit; ezekhez kellett igazodniuk valamennyi prédikátornak is, igaz, mindegyikük a számára személyesen legelfogadhatóbb érvelési módot választva. Vizsgáljunk meg néhány ilyen típusú szókapcsolatot, figyelembe véve, hogyan határozták meg tartalmukat és formájukat a prédikátor szándékai. Ezek kétségtelenül összefüggtek azzal a kulturális-történelmi kontextussal, amelyben hallgatók és papok számára, aktuális életkérdéseik megoldására szánt, műveltségükhöz és Isten szavának megértésére, illetve további értelmezésére való felkészültségi szintjükhöz igazított művei kialakultak10. 2.1. A tulajdonnevek jelentésének magyarázata Sirvydas Postillájában, akárcsak számos más parabiblikus műben, magyarázatot kapnak a tulajdonnevek. Ez az ilyen típusú szövegek jellegzetes vonása, amely már a középkorban széles körben elterjedt, és idővel meghonosodott a régi lengyel vallásos irodalomban is (vö. Pisarkowa 1984: 130–131). A közönséges, külön teológiai képzettséggel nem rendelkező emberek számára érthetetlen fogalmakat a különböző szerzők a maguk módján magyarázták. Sirvydas magyarázataiban a Szentírásra, illetve a tulajdonnév képszerűségének sajátos felfogására támaszkodik. Például a Babilionia helynév magyarázatakor az Apokalipszisre támaszkodik, amelyben Bábel11 a Biblia egyik legmegrázóbb képe: Isten ítéletében súlyos büntetés e város istentelenségéért, gőgjéért és kicsapongásáért (Słownik symboliki biblijnej – SSB 27–28). Sirvydas szövegében a magyarázat minden elítélt metaforikus összegzésén alapul, a nekik szánt büntetést pedig így nevezinama „kančių jūra“, plg.: 9 Itt talán érdemes csupán az első csoport néhány szemléltető példáját közölni: Per kuri (tay ira Ieʒu Chriſtu) łabay didius ir brungius mumus ǯadeimus dowanoio // Prʒeʒ ktorego (to ieſt Chryſtu sȧ) nawiękße y koßtowne obietnice nam darowȧł (PS I 89–90); Kurigi wayſiu tureiote tuo metu iuoſe (tay ira nu ſidideimuoſe)» ikuriu dabar giedites? // Któryéścié poytek miéli w nich 10 A kulturális (to iéſt w grʒechách) ʒá ktore śię teraʒ wſtydićie? (PS I 153). kontextus fontosságáról bővebben lásd Rutkovska 2020; 2022. 11 Rubšys és Kavaliauskas bibliafordításában a „Babelė” forma szerepel (Jel 18, 1-21). Cikkek / Articles 71 Konstrukcijos tai yra / to jest semantika religiniame tekste (remiantis Konstantino Sirvydo Punktais sakymų (1629, 1644)) ‹A Szent Jánosnak megmutatott Jelenésekben: „és egy nagy malomkőhöz hasonló követ emele, és a tengerbe veté, mondván” . „Így vettetik el Babilon, a nagy város (Jel 18,21)”›. Babilon, vagyis minden elkárhozott sokasága vettetik a tengerbe, a vég nélküli kínokba (PS I 53). ‹Az angyal „Szent János jelenésében kifejezte / amikor” felemelt egy nagy, malomkőhöz hasonló erős követ, a tengerbe vetette, mondván. „Ezzel a lendülettel vettetik majd Babilon, az a nagy város, a tengerbe (Jel 18,21).”› Babilon, vagyis az összes elkárhozott sokasága vettetik majd a végtelen kínok tengerébe (PK I 53). Egy másik prédikációban Bábel a bűnök keverékének neveztetik. A szerző ezt a meghatározást a Biblia és Szent Hugó prédikációi alapján használja12, amelyek az örök kárhozatról szólnak, vö. : Menjetek ki Babilonból, vagyis menjetek ki a megsokasodott bűnökből, és távozzatok a gonoszok közül (PS I 168). Babilonból lépnek ki / vagyis / a bűnök zűrzavarából / és a hozzájuk közel álló alkalmakból (PK I 168). Amint a példákból látható, itt nincsenek a tulajdonnév konkrét történelmi vagy földrajzi magyarázatai, a szimbolikus felfogás uralkodik. Bábel a rendetlenség, a bűn és a bukás szimbólumaként emelkedik ki. Ellentéte Jeruzsálem, amelyet az Apokalipszis Krisztus kedvesének nevez (SSB 26–27). Ezért itt egyértelműen megfigyelhető a bibliai szimbolikára és annak hagyományos értelmezésére való támaszkodás, amely más prédikátorokra is jellemző jelenség. 2.2. Idegen eredetű szavak magyarázata Amikor a prédikáció szövegébe kölcsönszavak ékelődnek, Sirvydas nem korlátozódik a szó szerinti fordításra, hanem értelmezésüket is megadja. Például, miután a szövegben használta a Maranatha arámi kifejezést, amely azt jelenti: ‘A mi Urunk eljönʼ vagy ‘Jöjj el, mi Urunk!ʼ (BT, 1 Kor 16,22), a tai yra szerkezet segítségével magyarázza azt; az ezt követő fejtegetést az išmanyk / rozumiej szinonim sujungia svetimos kilmės posakio aiškinimą su visu pamokslo punktu, kuriame kalba apie tikrąją Viešpaties atėjimo priežastį – netikinčiųjų pasmerkimą. Čia mondattal bővíti. Így a szerzőnél az idegen eredetű kifejezés értelmezésének reikšmės, glūdinčios cituotame sakinyje iš 1 Kor 16,22, plg.: 12 Plačiai žinomas ir pamokslininkų cituojamas XV a. kūrinys, plg. Hugon de Sancto Caro. In kétrétegű volta látható, amely eltávolodik a Postillam super Ieremiam Prophetam, Cap. kifejezéstől. L. KRISTINA RUTKOVSKA 72 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII ‹Iey «tieg» kas ne mili Wießpaties muſu Ieſaus Chriſtaus / tegul bus prakieykimu / Maran Athaa (1 Kor 16,22)› / tay ira Wießpats atayt / ißmanik vnt ſudo kuriami iduos prakieykimu tardamas (PS I 66). ‹Ha valaki nem szereti a mi Urunkat, Jézus Krisztust, legyen átkozott: Maranatha (1Kor 16,22› / vagyis az Úr eljön / értsd: az ítéletre, amelyen kimondják az átkot […] (PK I 66). A további példák azt mutatják, hogy az idegen eredetű szavak szabadabban is fordíthatók. A szerző számára bizonyos retorikai alakzatokként szolgálnak, amelyek támaszt nyújtanak a szemléletes elmélkedésekhez. A mirhafának Krisztus szenvedésének súlyosságát kifejező képét választva Sirvydas e szó eredeti jelentésére is emlékeztet a sémi és arámi nyelvekben – „keserű” (Klein 1987: 380), vö.: ‹Runkos mano łaßo myrrhu (Gg5,5)› / tay ira darbuoſe mano daug ira kartibes (PS I 225). ‹Kezem mirhával csepegett (Én 5,5)› / vagyis tetteimben sok keserűség van (PK I 225). Az echo szót magyarázva ezzel jellemzi a szent János tanításának jelentőségét. Sirvydas nem fordít szó szerint (vö. Echo gör. Ἠχώ Ēchṓ, lat. Echo ‘visszhang’, ‘visszaverődés’, ‘hang’), hanem részletes magyarázatot ad, amelyben az echo retorikai alakzatként jelenik meg, olyan hangként, amely a pusztában terjed, majd visszatér a segítségért kiáltókhoz és išsigelbėjimo beieškančius, plg.: Kayp bałſuy / ipaćiey girioy atſiliepia Echo / tay ira kitas bałſas / atßokdamas / ir kayp butu ſugridamas ing ßaukiunti / nuog tu mediu aba vołu vnt kuriu puoła (PS I 139). Ahogyan a hangra / és különösen a pusztában visszhangzik az Echo / vagyis egy másik hang / amely visszaverődik, és mintegy visszatér a kiáltóhoz azoktól a fáktól vagy szikláktól, amelyekre esik (PK I 139). A nervus belli ‘a háború idege’ latin mondás, amelyet Marcus Tullius Cicero Marcus Antonius elleni beszédéből13 (Cyceron 2002) vettek át, és amely ‘a háborúra fordított meghatározatlan pénzügyi forrásokat’ jelenti, a harcra felfogadott és bőségesen megfizetett emberekhez kapcsolódik; a szövegben szembeállítják azokkal, akik elutasítják e világ javait és legyőzik a gonoszt. A szerző a római szövegek szimbolikáját használja, vallási árnyalatokkal ruházza fel, a háborút pedig a szellemi gonosszal vívott küzdelemként értelmezi, vö.: számos hasonlóságot 13 Cituojama remiantis Filipika V, 5 (Cyceron 2002). Cikkek / Articles 79 Konstrukcijos tai yra / to jest semantika religiniame tekste (remiantis Konstantino Sirvydo Punktais sakymų (1629, 1644)) mutat, amelyek Európa nagy részének kulturális egységét bizonyítják (Pawlak 2005: 27; 2012: 316–334). A prédikátorokról egyenként szólva azonban értelmezéseik eredetisége is felismerhető. A rigorista, tekintélyek követését előíró követelmény által még korlátozva is képesek voltak a prédikátorok személyes értelmezéseket előadni. Kétségtelen, hogy a követelményektől és hagyományoktól való kisebb eltéréseket a hívek elérésének és befolyásolásának vágya diktálta. Ez a tanulmány csupán kezdete a Sirvydas Postillájában megjelenő szerzői gondolat kifejezésmódjának és stílusjegyeinek megvitatását célzó részletesebb kutatásoknak. Szövegeinek már elvégzett elemzései világosan tanúsítják, hogy a litván prédikátor másképpen igyekezett magyarázni a Szentírást, és kereste a namai. Jo tekstų palyginimai su Daukšos Postile (plg. Rutkovska 2020; 2022), módját annak, hogy a hit fontos dogmáit világosan és érthetően adja át; azok a források pedig, amelyekből követhette, csak tovább erősítik az önálló gondolkodásába és vallási gondolatainak eredetiségébe vetett meggyőződést, miközben e kifejezésmód egyik legfontosabb eszközévé az egyszerűség és az allegorézis válik, amelyek létrehozásának alapelvei részben a tai yra / to jest szerkezetű szintaktikai konstrukciók vizsgálata során tárultak fel. A Konstantinas Sirvydas Postillája szövegeinek e tanulmányban elvégzett elemzése megbízható módszertani eszközzé válhat a metatextusnak a bibliai stílus kialakulásában betöltött szerepe feltárásához a litván és a lengyel nyelvben; ezek a megoldások más fontos vallási művek kutatására is alkalmazhatók. A metatextuális betoldásokat nem tökéletlenségként kezelik, hanem inkább egy adott nyelv szintaxisának érettségeként (vö. Pisarkowa 1984: 136), ezért vizsgálatuk aktualitása nem kétséges, és a régi írások kutatóinak fontos feladatává válik. ŠALTINIAI BF – Biblia w przekładzie ks. Jakuba Wujka z 1599, transkrypcja typu „B”, opracował ks. J. Frankowski, Warszawa: Oficyna wydawnicza „Vocatio”, 2013. BRK – Biblija, arba Šventasis Raštas: ekumeninis leidimas, Senąjį Testamentą iš hebrajų, aramėjų ir graikų kalbų vertė prel. prof. A. Rubšys, Naująjį Testamentą iš graikų kalbos vertė kun. Č. Kavaliauskas, Vilnius: Lietuvos Biblijos draugija, 1999. BT – Pismo Święte Starego i Nowego Testamentu w przekł. z jęz. oryg., oprac. zespół biblistów polskich z inicjatywy Benedyktynów Tynieckich, red. nauk. A. Jankowski et al., tł. ksiąg W. Borowski et al., wyd. 3 na nowo wydane i popr., Poznań: Wydawnictwo Pallotinum, 1997. Hugo de Sancto Caro 1482: Postilla super evangelia, Basel: Bernhard Richel. Klein Ernest 1987: A Comprehensive Etymological Dictionary of the Hebrew Language for Readers of English, Carta, Jerusalem: The University of Haifa. KRISTINA RUTKOVSKA 80 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII LKŽ – Lietuvių kalbos žodynas 1–20, 1941–2002, red. kolegija G. Naktinienė, J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, vyr. red. G. Naktinienė, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008 (atnaujinta versija, 2018). Prieiga internete: www.lkz.lt. PS/PK I: Konstantinas Sirvydas, Punktai sakymų nuo advento iki Gavėnios = Konstanty Szyrwid, Punkty kazań od Adwentu do Postu: kritinis leidimas, par. V. Vasiliauskienė, K. Rutkovska, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2015. PS/PK II: Konstantinas Sirvydas, Punktai sakymų Gavėniai = Konstanty Szyrwid, Punkty kazań na Wielki Post: kritinis leidimas, par. V. Vasiliauskienė, K. Rutkovska, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2015. PSI – Konstantino Sirvydo Punktų sakymų Indeksas [Index of Konstantinas Sirvydas’ Punktai sakymų]. Prieiga internete: http://seniejirastai.lki.lt/db.php?source=91. SSB – Leland Ryken, James C. Wilhoit, Tremper Longman III: Słownik symboliki biblijnej. Obrazy, symbole, motywy, metafory, figury stylistyczne i gatunki literackie w Piśmie Świętym. Prymasowska Seria Biblijna, Tłumaczenie: Zbigniew Kościuk, Warszawa: Oficyna Wydawnicza Vocatio, 2017. IRODALOM Akelaitis Gintautas 2005: A zárójeles betoldás a költészetben. – Žmogus ir žodis 1, 29–34. Akelaitis Gintautas 2010: A közbevetések és magyarázatuk Jono Jablonskis nyelvtani műveiben. – Kalbos kultūra 83, 57–65. Ališauskas Vytautas 2011: „Halld meg az Énekek énekét, siess megérteni...” – Az Énekek énekének homíliái. Origenész, latinból fordította G. Žukas, a szövegeket szerkesztette, a bevezetést és a kommentárokat írta V. Ališauskas, Vilnius: Aidai, 18–19. Balkevičius Jonas 1963: A mai litván nyelv szintaxisa, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó. Balkevičius Jonas 1998: A litván nyelv predikatív szerkezeteinek szintaxisa, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó Intézet. Bardski Krzysztof 2006: Słowo oczyma Gołębicy. A Biblia szimbolikus-allegorikus értelmezésének módszertana, valamint annak teológiai és lelkipásztori alkalmazása, Varsó: Wydawnictwo Archidiecezji Warszawskiej. Bieńkowska Danuta 1994: Szeregi wyrazowe w przekładzie Biblii Leopolity (z prob lemów kształtowania się synonimii staropolskiej). – Jakub Wujek nyelvészeti 39, 5–18. Tanulmányok / Cikkek 81 Konstrukcijos tai yra / to jest semantika religiniame tekste (remiantis Konstantino Sirvydo Punktais sakymų (1629, 1644)) Bieńkowska Danuta 1998: O pewnej metodzie przybliżania tekstów świętych bizottsági értekezései. – A szó funkciója az evangelizációban. Az 1998. május 6–8-i konferencia anyagai, szerk. M. Kamińska, E. Umińska-Tytoń, Łódź: Archidiecezjalne Wydawnictwo Łódzkie, 291–298. Cybulski Łukasz 2014: Néhány megjegyzés a prédikációk szerkesztési technikájáról Jakub Wujek postillájának margóján. – A Jézus Társaságának retorikája és kontextusai, szerk. K. Koehler, Ł. Cybulski, Warszawa: Stefan Wyszyński Bíboros Egyetemének Kiadója, 99–119. Cybulski Łukasz 2019: Értelmezés a 16. századi lengyel bibliai exegézisben. – Isten igéje, emberek szavai: A Biblia fordításai, ihletései és közvetítései a reneszánsz kori Lengyel–Litván Közösségben, szerk. J. Pietrzak-Thébault, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht Verlage, 303–317. Cyceron Mark Aureliusz 2002: Beszédek Marcus Aurelius ellen, ford. K. Ekes, Warszawa: Prószyński i S–ka. Daukšienė Ona 2014: A bibliai források transzformációi Sarbievijus vallásos költészetében. – Senoji Lietuvos literatūra 38, Vilnius: Litván Irodalmi és Folklorisztikai Intézet, 95–134. DLKG 1997: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, red. V. Ambrazas, 3-iasis patais. leid., Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Drukteinis Albinas 2021: Keblesni skyrybos ir sintaksinės interpretacijos atvejai (1): įterpiniai ir aiškinamosios sakinio dalys. Prieiga internete: https://vlkk.lt/naujienos/pakomisiu-naujienos/albinas-drukteinis-keblesni-skyrybos-ir-sintaksines-interpretacijos-atvejai-1-iterpiniai-ir-aiskinamosios-sakinio-dalys [žiūrėta 2022-07-19]. Grochowski Maciej, Kisiel Anna, Żabowska Magdalena 2014: A lengyel partikulumok szócikkcsalád-szótára, Kraków: PAU. Hrabec Stefan 1960: O języku Bazylikowego przekładu De republica emendanda Andrzeja Frycza Modrzejewskiego. – Odrodzenie w Polsce. Historia języka, t. 3, cz. 1, Warszawa: Państwowy Instytut Wydawniczy, 396-424. Kisiel Anna 2013: O ekwiwalencji: to jest, znaczy się. – Przegląd Humanistyczny 5, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos 73–82. Koženiauskienė Regina 2001: Retorika: iškalbos stilistika, 2-asis patais. leid., institutas. Kruopas Jonas 1960: Lexikai párhuzamok Daukšas katekizmusának (1595) nyelvében. – Lietuvių kalbotyros klausimai 3, szerk. R. Mironas és mtsai, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 223–254. KRISTINA RUTKOVSKA 82 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Kuraszkiewicz Władysław 1986: Megjegyzések Mikołaj Rej nyelvéhez. – A lengyel irodalmi nyelv. Tanulmányok történetéről és szerkezetéről, Warszawa, Poznań: Labutis Vitas 2002: Lietuvių kalbos sintaksė, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Lebedys Jurgis 1963: Mikalojus Daukša, Vilnius: Valstybinė grožinės literatūros PWN. kiadó. LKG III – Litván nyelvtan 3: Mondattan, főszerk. K. Ulvydas, Vilnius: Mokslas, Panuś 1976. Kazimierz 2001: A katolikus egyház prédikációtörténetének vázlata 2: Prédikáció Lengyelországban. A középkortól a barokkig, Kraków: „M” Kiadó. Pawlak Wiesław 2005: A koncepció a lengyel barokk prédikációkban, Lublin: Towarzystwo A KUL Tudományos Kiadója, 2005. Pawlak Wiesław 2012: De eruditione comparanda in humanioribus. Tanulmányok a humanista műveltség történetéből a XVII. században, Lublin: A KUL Kiadója. Pikčilingis Juozas 1971: A litván nyelv stilisztikája 1, Vilnius: Mokslas. Pisarkowa Krystyna 1984: A lengyel nyelv mondattanának története, Wrocław, Warszawa, Kraków, Gdańsk, Łódź: Zakład Narodowy im. Ossolińskich. Rutkovska Kristina 2016: Konstantinas Sirvydas „Punktai sakymų“ – XVII amžiaus pirmosios pusės lietuvių ir lenkų kultūros paminklas = Punkty kazań Konstantego Szyrwida – zabytek piśmiennictwa litewskiego i polskiego z pierwszej połowy XVII wieku, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Rutkovska Kristina 2020: Švč. Mergelės Marijos kulto atspindžiai Konstantino Sirvydo „Punktuose sakymų“. – Senoji Lietuvos literatūra 49, sud. O. Dilytė-Čiurinskienė, Vilnius: Lietuvių literatūros ir tautosakos institutas, 15–45. Rutkovska Kristina 2022: A bibliai szereplők képeinek megalkotásáról a 17. század fordulójáról származó prédikációkban. A kulturális kontextusok és a szerzők személyiségei szemben állnak egymással. – Az áhítaton túl: Vallási és irodalmi közösségek a 16. és 17. századi Lengyel–Litván Nemzetközösségben, szerk. Ł. Cybulski, K. Rutkovska, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 65–101. Rutkovska Kristina, Jachimovič Katažyna 2022: Imiona, tytuły i deskrypcje określające Chrystusa w Postylli Mniejszej (1590) Jakuba Wujka i Postylli (1599) Mikołaja Daukszy. – Etnolingvisztika 34 [nyomdai előkészítés alatt]. Sobczykowa Joanna 2012: O naukowej polszczyźnie humanistycznej złotego wieku. Wujek-Budny-Murzynowski, Katowice: Wydawnictwo Uniwersytetu Śląskiego. Tanulmányok / Articles 83 Konstrukcijos tai yra / to jest semantika religiniame tekste (remiantis Konstantino Sirvydo Punktais sakymų (1629, 1644)) Umińska-Tytoń Elżbieta 2001: Kadź, vagyis zolnica. A prózastílus kérdéseiből Hالinie kowej. – Studia z historii języka polskiego i stylistyki historycznej ofiarowane Profesor Wiśniewska tudományos és oktatói munkájának 50. évfordulójára, szerk. Cz. Kosyl, Lublin, a Maria Curie-Skłodowska Egyetem Kiadója, 225–230. Vasiliauskienė Virginija 2016: Konstantinas Sirvydas Punktų sakymų című művének szerkezete, tartalma és forrásai, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Wajszczuk Jadwiga 2005: A metatextusról, Varsó: A Formális Nyelvészet Tanszéke UW. Wierzbicka Anna 1971: Metatextus a szövegben. – A szöveg kohéziójáról, szerk. M. R. Mayenowa, Wrocław: A Nemzeti Intézet nevét viselő Ossolińskich, 105–121. Wierzbicka Anna 2021: Etnoteológia, etnokereszténység: Az Istenhez, Jézushoz és Máriához való viszonyulás különbségei lengyel és angol nyelven, az NSM segítségével azonosítva. – I. Nemzetközi Etnolingvisztikai Kongresszus. Etnolingvisztika – a tudományterület mérlege: a kutatások állása, módszerek és kutatási tézisek, Lublin / Lengyelország, 2021. június 20–24., 254–261. Wiśniewski Marek 1990: A TO lexémák formális-grammatikai leírása. 2. A TO szó kötőszói, partikulai vagy rendhagyó igei funkcióban. – Acta Univesitatis Nicolai Copernici. Lengyel filológia 31, 91–119. Zarębski Rafał 2015: A szinonimikus funkciójú lexémák felhalmozódása a 16. századi emlékiratpróza stílusának elemeként (Mikołaj Krzysztof Radziwiłł naplója alapján). – A ŁTN Nyelvészeti Bizottságának értekezései 61, 281–296. Župerka Kazimieras 2012: Metalingvisztika: nem nyelvészek nyelvtudománya, Šiauliai: a Šiauliai Egyetem kiadója. KRISTINA RUTKOVSKA 84 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Semantics of the Construction tai yra / to jest in a Religious Text (Based on Punktai sakymų Konstantinas Sirvydas által (1629, 1644)) ÖSSZEFOGLALÁS A különféle metatextuális elemek, köztük a tai yra kifejezés, már felkeltették a kutatók figyelmét. Ezen elemek szintaktikai funkcióit már elemezték; az a grammatikai osztály, amelyhez ezeket sorolni kellene, már vita tárgyává vált. A standard nyelv szövegeiben ezek az elemek ekvivalenciát vagy kvázi-ekvivalenciát jelölnek, míg az általuk bevezetett betoldások olyan modális szerkezetűként írhatók le, hogy „ugyanezt más szavakkal fogom elmondani”. A vizsgálat feltárta, hogy egy vallási szövegben némileg eltérő funkciót töltenek be; nagyobb elevenséget és gazdagabb tartalmat mutatnak, valamint fontos stilisztikai funkciót töltenek be. Konstantinas Sirvydas prédikációi (1629; a tanulmányban a tai yra/to jest, išmanyk/rozumiej kifejezéseket 1644) constituted the empirical basis of the research. As illustrated by a dozen examples elemzik; Sirvydas prédikációiban és fogalmaiban a bibliai kifejezések és kijelentések szimbolikus they are mainly stylistic devices helping to highlight and strengthen the major aspects of biblical and religious content in a direct manner. The clarifications of biblical names és átvitt jelentéseinek eleven értelmezései jelennek meg. Gyakran nem kapcsolódnak közvetlenül a bibliai betétek vagy szavak értelmezéséhez, hanem szabadabban használják őket az érvelés folyamatában. Az ilyen típusú kifejezések a köznyelv stilisztikai eszközének tekinthetők, amely jellemző azoknak a prédikációknak a nyelvezetére, amelyek az összetett kérdéseket a nagyközönség számára kívánták megmagyarázni. Erről korábban már szó esett az ólengyel nyelvű szövegekből vett példákra hivatkozva; ilyen jellegzetességeket Mikalojus Daukšta 1599-es Postillájában is találtak; ez Sirvydas prédikációinak is jellegzetes vonása. Az ilyen típusú értelmezések egyszerűséget kölcsönöznek a vallásos elbeszélésnek, és megfelelően közvetítik a prédikátor eredeti gondolatát a hívők felé. Beérkezett: 2022. július 10. KRISTINA RUTKOVSKA Vilniusi Egyetem, Polonisztikai Központ Universiteto g. 3, LT-01513 Vilnius, Litvánia kristina.rutkov[email protected]om