τέρνακα: An Indo-European Ghost?

CARLO MARIA PERTICA Università Ca’ Foscari Venezia ORCID-azonosító: orcid.org/0009-0001-3385-5828 Kutatási területek: indoeurópai és görög névrendszer és etimológia. DOI: doi.org/10.35321/all88-13 τέργαχα: EGY INDOEURÓPAI KÍSÉRTET? τέργαχα: indoeurópai szó, avagy kísértet? JEGYZET E jegyzet célja annak bemutatása, hogy a Hésychiosznál szereplő τέργαχα ‘a bogáncs szára’, más indoeurópai formákhoz való figyelemre méltó közelsége ellenére, inkább a Theophrastus-féle Historia Plantarum eredeti acc. sing. πτέρνικα alakjának egyszerű elírásaként értelmezendő. Mindazonáltal nem zárható ki teljesen annak lehetősége, hogy Theophrastus szövegében valójában a τέρναξ szerepelt, egy iráni fitonim görög adaptációjaként. KULCSSZAVAK: indoeurópai etimológia, Hésychios, szövegkritika, iráni nyelvek. JEGYZET E szöveg célja annak megmagyarázása, hogy Hésychios τέργαχα ‘a tüskés articsóka szára’ alakját, más indoeurópai formákkal való szembetűnő hasonlósága ellenére, Theophrastus Historia Plantarum című művéből származó eredeti egyes számú tárgyeseti πτέρνικα alak egyszerű elírásának kell tekinteni. Ennek ellenére nem szabad kizárni annak lehetőségét, hogy Theophrastus művében valójában a τέρναξ alak volt adatolva – egy iráni fitonim görög nyelvi adaptációjaként. KULCSSZAVAK: indoeurópai etimológia, Hésychios, szövegkritika, iráni nyelvek. Hésychiosz Lexicon című művében, a τ betű alatt (545), τέργαχα címszó található: τῆς χάκτου τοῦ φυτοῦ καυλός ‘(szó szerint) a bogáncs növényének szára’. Alois Walde és Julius Pokorny (1927: 641) kapcsolta össze elsőként ezt a hapax alakot a szanszkrit tr̥ṇa- [n.] ‘fű, szalma’, gót paurnus [m.] ‘tövis, óészaki born [m.]’ alakokkal. Įžvalgos / Insights 291 CARLO MARIA PERTICA ‘ua.’, ófelnémet dorn [m.] ‘ua.’, óegyházi szláv trnъ [m.] ‘ua.’ stb. Szemantikailag a kapcsolat egyértelműnek tűnt a bogáncsos növény tövises természete miatt, még ha formai szempontból meglehetősen összetett fejlődést kellett is feltételezni. Hjalmar Frisk (1970: 881) ezt a problémát azzal próbálta megoldani, hogy feltételezte: a τέϱναξ fitonim a δόναξ, –ακος [m.] ‘nád’ mintájára alakult át egy eredeti *τέϱνον / τέϱνος alakból, amely a *tṛnos (vagy *tṛnom) ‘tövis’ teljes fokú alakjának eredménye.1 Pierre Chantraine (1968: 1107) és Robert Beekes (2010: 1470) ezzel szemben óvatosságot tanúsítottak e szó tényleges indoeurópai eredetét illetően.2 Mindazonáltal Peter A. Hansen és Ian C. Cunningham a Hésychiosz-szöveg kiadásában (2009: 30) rámutatott e kis nyelvi rejtvény valószínűbb megoldására. E szó „eredetét” ugyanis inkább egy eredeti acc. sing. πτέϱνιχα ‘bogáncsszár’ elírásával kell összekapcsolni, amely Theophrastus Historia Plantarum című művéből származik (Kr. e. 4th–3rd század; Thphr. HP 6.4.11): „Egy másik, egyenes szárat is hajt, amelyet πτέϱνιχα néven neveznek.” ‘Van egy másik fajta is, amely egyenes szárat hajt, neve pternix’. A két forma hasonlósága, a tárgyeseti alak, valamint a szövegkörnyezet együttesen erősen amellett szól, hogy a τέϱνακα alakot a πτέϱνιχα alakból származó monstrumnak tekintsük, amely a πτέϱνη [f.] ‘sarok’ származéka.3 A πτέϱνιχα jelenlétét ebben a szövegrészben továbbá Athenaeus Deipnosophistae című műve is megerősíti (Kr. u. 3rd század; 2.70e). Az, hogy ez a szó a τ betű alatt szerepel, nem jelent problémát, mivel bizonyosan lehetséges, hogy Hésychiosz (Kr. u. 5th or 6th század) – ha nem egy korábbi, általa felhasznált lexikográfus – ezt a szót már Theophrastus vagy Athenaeus romlott szövegében találta (figyeljük meg, hogy a πτέϱνιχα másutt nem szerepel a Lexiconban). A teljesség kedvéért azonban egy alternatív forgatókönyvet is figyelembe kell venni. Az –ακ– toldalékos bővítmény erősen hasonlít az iráni nyelvek *–aka alakjára, továbbá egy feltételezett iráni *trn-aka protoalak nyomai néhány középiráni nyelvben is megtalálhatók: vö. khotani szaká tarra ‘fűszernövény, fű’, zor. pahlavi tlk /tarrak/ ‘kerti fűszernövények’, majd klasszikus perzsa tarrah ‘metélőhagyma’ (Bailey 1979: 123; Mayrhofer 1992: 664). A szó sajnos nem ismert az avesztai nyelvből, ahol a CR₂nV sorozatban 1 A hipotézist például Mallory & Adams 1997: 575 fogadja el. 2 További bibliográfia: Lloyd et al. 1998: s. v. dorn1. 3 Látszólag más, –ιξ végződésű fitonimák, például ἄρπιξ / ἄϱπιξ ‘egy tövisbokorfajta’ mintájára. Vö. Rigobianco 2021: 18 az ókori görög lexikai kapcsolatok alapján kialakított fitonimák egy esetével kapcsolatban. 292 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII τέϱναχα: Egy indoeurópai kísértet? a rezonánsok rn mindenféle asszimiláció nélkül maradnak fenn (vö. varanā- ‘állati gyapjú’ < *(h₂)ulh₁-neh₂-). Ezen információ alapján (valamint azt a tényt is figyelembe véve, hogy maga a πτέρυχα máshol nem adatolt), azt is elképzelhetjük, hogy a Historia Plantarum 6.4.11-ben eredetileg τέϱναχα szerepelt, egy óperzsa vagy méd formából származó, a PIr. *tṛn-aka-. alapján kialakított görög adaptációként.⁴ A Hésychiosz-féle Lexicon így a helyes olvasat egyetlen tanúja lenne. Összefoglalva: a magindoeurópai *tṛ̥nos / *tṛ̥nom ‘tövis’ rekonstrukciója az itt bemutatott megfontolások után sem változik jelentősen: egyszerűen többé nincs szükség valamiféle rendezetlen, teljes fokú görög képződmény feltételezésére. PIE *tṛ̥nos [m.] / *tṛ̥nom [n.] ‘tövis’ PIIr. *tṛ̥nam [n.] ‘tövis; fűszál’ (a proto-uráli nyelvbe kölcsönözve, vö. *tarna Holopainen 2019: 273–274) PNur. (Strand 2011) nyugati és északkeleti katē tâ'i ‘tövis; szederindás bozót’ délkeleti katē tâṉi ‘ua.’ PIAr. *tṛ̥nam Skt. tṛ̥na- [n.] ‘fű, fűszernövény’ stb. PIr. *trn-(aka-) khotani szaká tarra- ‘fűszernövény, fű’ stb. BSl. *tírnas [m.] ‘tövis’ PSl. *tъ̄rnъ [m.] ‘ua.’ (Derksen 2008: 505) OCS trъnъ ‘ἄκανθα’ stb. PGm. *burna- [m.] ‘tövis, tüskebokor’ (Kroonen 2013: 552–553) gót þaurnus [m.] ‘tövis’ (< *þurnu-), óészaki þorn [m.] ‘ua.’ stb. ⁴ OP kārataka- ‘utazó; idegen zsoldos’ ~ gör. κάδδαξ, -ηος ‘az idegen zsoldosok perzsa megnevezése’ (Hinz 1975: 148) jó párhuzamos eset lehetne. Az rn mássalhangzócsoport és a veláris képző megőrzését az óperzsa és méd szavak, valamint személynevek elámi átírásai erősítik meg: vö. többek között šī-ra-bar-na /čīra-farnah-/, azaz ‘akinek szerencséje szép’ (Hinz 1975: 76) az rn csoport esetében, továbbá šī-ra-ak-qa /čīrakā/ (Hinz 1975: 77) a veláris képző esetében. Įžvalgos / Insights 293 CARLO MARIA PERTICA REFERENCES Bailey Harold W. 1979: Dictionary of Khotan Saka, Cambridge: Cambridge University Press. Beekes Robert 2010: Etymological Dictionary of Greek, with the assistance of L. van Beek, Leiden, Boston: Brill. Chantraine Pierre 1968: Dictionnaire étymologique de la langue grecque, Paris: Klincksieck. Derksen Rick 2008: Etymological Dictionary of the Slavic Inherited Lexicon, Leiden, Boston: Brill. Frisk Hjalmar 1970: Griechisches etymologisches Wörterbuch, Bd. 2, Heidelberg: Carl Winter. Hansen Peter A., Cunningham Ian C. 2009: Hesychii Alexandrini Lexicon, vol. 4 (T–Ω), Berlin: De Gruyter. Hinz Walther 1975: Altiranisches Sprachgut der Nebenüberlieferungen, Wiesbaden: Harrassowitz. Holopainen Sampsa 2019: Indo-Iranians borrowings in Uralic, Helsinki: Faculty of Arts, University of Helsinki: PhD dissertation. Kroonen Guus 2013: Etymological Dictionary of Proto-Germanic, Leiden, Boston: Brill. Lloyd Albert L., Lühr Rosemarie, Springer Otto 1998: Etymologisches Wörterbuch des Althochdeutschen 2, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht. Mallory James P., Adams Douglas Q. 1997: Encyclopedia of Indo-European culture, London: Fitzroy Dearborn. Mayrhofer Manfred 1992: Etymologisches Wörterbuch des Altindoarischen 1, Heidelberg: Carl Winter. Rigobianco Luca 2021: I fitonimi φέως, ἱππόφεως, ἱπποφαές e ἱππόφαιστον: una histoire des mots. – Archivio Glottologico Italiano 106, 195–221. Strand Richard 2011: Lexicons of the Hindu-Kush: Kâmvîri, Kâtʽa-vari, Kalasa-alâ, Sañu-vi:ri, Ačarêtâ, Bhaṭesa-zib, and Paxtó, on-line version. Available at: http://nuristan.info/lngFrameL.html [retrieved 2023-04-09]. Walde Alois, Pokorny Julius 1927: Vergleichendes Wörterbuch der indogermanischen Sprachen, Berlin, Leipzig: De Gruyter. 294 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII τέϝναχα: An Indo-European Ghost? Acknowledgments: I am greatly indebted to the anonymous Indo-Europeanist reviewer(s) for pointing out a possible Iranian solution, as well as to Dr. Luca Rigobianco and Simone Marcazzan for their extremely helpful feedback. τέϝναχα: indoeuropietiškas žodis vaiduoklis? SANTRAUKA Graikų kalbos žodis τέϝναχα (gal.) ‘dygiojo artišoko stiebas’, Hesichijaus hapax, anksčiau buvo įvairiai siejamas su indoeuropiečių prokalbės pamatinio šaknies balsių kaitos laipsnio variantu *tr̥nos / *tr̥nom ‘spyglis’, paliudytu indoiranėnų, slavų ir germanų kalbose. Šio palyginimo reikėtų atsisakyti, nes tikėtina, kad τέϝναχα reikėtų sieti su tekstu, kuriame buvo padaryta πτέρνιχα (gal.) ‘usnies stiebas’ (vedinys iš Teofrasto πτέρνη ‘kulnas’) rašybos klaida. Vis dėlto, negalima atmesti galimybės, kad Teofrasto tekste originali forma buvo τέϝναχα — iranėnų fitonimo, kilusio iš iranėnų prokalbės žodžio *tr̥n-aka- ‘žolė’ (kurio pėdsakai randami kai kuriose vidurio iranėnų kalbose), adaptacija graikų kalboje. Tai reikštų, kad Hesichijus buvo vienintelis originalios formos liudininkas. Įteikta 2023 m. balandžio 11 d. CARLO MARIA PERTICA 1 Traversa XXIV Vill. Prealpino, 25136 Brescia (BS), Italy [email protected] Įžvalgos / Insights 295