τέρνακα: An Indo-European Ghost?

Įžvalgos / Betekintések 291 CARLO MARIA PERTICA Università Ca’ Foscari Venezia ORCID-azonosító: orcid.org/0009-0001-3385-5828 Kutatási területek: az indoeurópai és a görög névszói rendszer, valamint az etimológia. DOI: doi.org/10.35321/all88-13 τέρνακα: EGY INDOEURÓPAI KÍSÉRTET? τέρνακα: indoeuropietiškas žodis vaiduoklis? JEGYZET E jegyzet célja annak bemutatása, hogy a Hészükhiosznál szereplő τέρνακα ‘a kardon szára’ a más indoeurópai alakokkal való figyelemre méltó hasonlósága ellenére inkább egy eredeti acc. egyszerű elírásának tekintendő. egyes szám πτέρνικα Theophrasztosz Historia Plantarum című művéből. Mindazonáltal nem zárható ki teljesen annak lehetősége, hogy Theophrasztosz szövegében valójában a τέρναξ, egy iráni növénynevének görög adaptációja volt adatolva. KULCSSZAVAK: indoeurópai etimológia, Hészükhiosz, szövegkritika, iráni nyelvek. ANNOTÁCIÓ A szöveg célja annak megmagyarázása, miért kell Hészükhiosz τέρνακα ‘szúrós articsóka szára’ szavát – más indoeurópai formákhoz való nyilvánvaló hasonlósága ellenére – a Theophrasztosz Historia Plantarum című művében szereplő eredeti egyes számú tárgyeseti πτέρνικα alak egyszerű íráshibájának tekinteni. Mindazonáltal nem szabad kizárni annak lehetőségét, hogy Theophrasztosz művében valójában a τέρναξ alak volt adatolva – egy iráni fitonim görög nyelvi adaptációjaként. KULCSSZAVAK: indoeurópai etimológia, Hészükhiosz, szövegkritika, iráni nyelvek. Hészükhiosz Lexiconában, a τ betű alatt (545), a következő címszó található: τέρνακα· τῆς κάκτου τοῦ φυτοῦ καυλός „(szó szerint) a kártónövény szára”. Alois Walde és Julius Pokorny (1927: 641) voltak az elsők, akik ezt a hapaxot a szanszkrit trṇa- [semlegesnemű] „fű, szalma”, gó þaurnus [hímnemű] „tövis”, óészaki þorn [hímnemű] CARLO MARIA PERTICA 292 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII „ua.”, ófelnémet dorn [hímnemű] „ua.”, óegyházi szláv trъnъ [hímnemű] „ua.” stb. Szemantikailag a kapcsolat kézenfekvőnek tűnt a bogáncsnövény tövises természete miatt, még ha formális szempontból meglehetősen összetett fejlődést kellett is feltételezni. Hjalmar Frisk (1970: 881) ezt a problémát úgy próbálta megoldani, hogy feltételezte: a τέρναξ fitonim a δόναξ, -ακος [hímnemű] „nád” szónak egy eredeti *τέρνον / τέρνος, a *tŕnos (vagy *tŕnom) „tövis” teljes fokú alakjából származó fejleményre történő újraformálásából keletkezett.1 Másfelől Pierre Chantraine (1968: 1107) és Robert Beekes (2010: 1470) óvatosak maradtak e szó tényleges indoeurópai eredetével kapcsolatban.2 Mindazonáltal Peter A. Hansen és Ian C. Cunningham a Hészükhiosz-szöveg kiadásában (2009: 30) rámutatott e kis nyelvészeti rejtély valószínűbb megoldására. E szó „eredetét” valójában inkább egy eredeti acc. sing. πτέρνικα „bogáncsszár” Theophrastus Historia Plantarum című művéből (Kr. e. 4–3. század; Thphr. HP 6.4.11): “Ἕτερον δὲ καυλὸν ὀρθὸν ἀφίησιν, ὃν καλοῦσι πτέρνικα” „Van egy másik fajta is, amely egyenes szárat hajt, ezt pternixnek nevezik.” A két alak hasonlósága, a tárgyeseti forma, valamint a szövegkörnyezet együttesen erősen amellett szól, hogy a τέρνακα szót a πτέρνικα szóból eredő monstrumnak tekintsük; ez utóbbi a πτέρνη [f.] ’sarok’ származéka.3 A πτέρνικα jelenlétét ebben a szövegrészben ezenfelül Athenaeus Deipnosophistae című műve is megerősíti (Kr. u. 3. század; 2.70e). Az a tény, hogy ez a szó a τ betű alatt szerepel, nem jelent problémát, mivel teljesen lehetséges, hogy Hesychiosz (Kr. u. 5. vagy 6. század), vagy akár egy általa felhasznált korábbi lexikográfus egy Theophrasztoszvagy Athénaiosz-féle, már romlott szövegben találta ezt a szót (figyeljük meg, hogy a πτέρνικα a Lexiconban másutt nem fordul elő). A teljesség kedvéért azonban egy alternatív forgatókönyvet is számításba kell venni. A -ακ képzőbővítmény erősen hasonlít az iráni nyelvek *-aka képzőjéhez, továbbá egy feltételezett iráni protoforma, a *trn-aka nyomai megtalálhatók néhány középiráni nyelvben is: vö. khotani szaká tarra- ’növény, fű’, zor. Pahlavi tlk /tarrak/ „kerti fűszernövények”, majd a klasszikus perzsa tarrah „metélőhagyma” (Bailey 1979: 123; Mayrhofer 1992: 664). A szó sajnos az avesztai nyelvben nem ismert, ahol a CRnV sorozatban 1 A hipotézist például Mallory & Adams 1997: 575 fogadja el. 2 További bibliográfia Lloyd et al. 1998: s. v. dorn1. 3 Látszólag más, -ιξ végződésű fitonimák mintájára, például ἅρπιξ / ἅπριξ „tövisbokorfajta” stb. Vö. Rigobianco 2021: 18 egy olyan esethez, amikor a fitonimákat az ókori Įžvalgos / Insights 293 lexikai kapcsolatai alapján képezték; a zengőhangzók rn megmaradnak minden hasonulás nélkül (vö. varənā- „állati gyapjú” < *(h2)ulh1-neh2-). Görög. τέρνακα: An Indo-European Ghost? Ezt az információt figyelembe véve (valamint azt a tényt, hogy maga a πτέρνικα máshol nem adatolt), azt is joggal feltételezhetnénk, hogy a Historia Plantarum 6.4.11 szövegében eredetileg τέρνακα állt, amely a PIr. valamely óperzsa vagy méd eredményformájának görög adaptációja volt. *trn-aka-.4 A Hesychios-féle lexikon így az egyetlen tanúja lenne a helyes olvasatnak. Összefoglalva, a Core-protoindoeurópai *tŕnos / *tŕnom ‘tövis’ rekonstrukciója az itt bemutatott megfontolások után sem változik drasztikusan: egyszerűen többé nem szükséges valamiképpen egy rendezetlen, teljes fokú görög képzést feltételezni. PIE *tŕnos [m.] / *tŕnom [n.] ‘tövis’ PIIr. *tŕnam [n.] ‘tövis; fűszál’ (a proto-uráliba kölcsönözve, vö. *tarna Holopainen 2019: 273–274) PNur. (Strand 2011) Nyugati és északkeleti katë tâ·′i „tövis; bozót” Délkeleti katë tâňʹi „uo.” PIAr. *tŕnam Szkt. tṛṇa- [n.] „fű, lágyszárú növény” stb. PIr. *trn-(aka-) Khotani szakā tarra- „növény, fű” stb. BSl. *tírnas [m.] ‘tövis’ PSl. *tьrnъ [m.] ‘uo.’ (Derksen 2008: 505) OCS trъnъ ‘ἄκανθα’, stb. PGm. *þurna- [m.] „tövis, tüskebokor” (Kroonen 2013: 552–553) go. þaurnus [m.] „tövis” (< *þurnu-), óészaki þorn [m.] „uo.” stb. 4 OP kārataka- „utazó; külföldi zsoldos” ~ gör. κάρδαξ, -κος „a külföldi zsoldosokra vonatkozó perzsa kifejezés” (Hinz 1975: 148) jó analóg eset lenne. Az rn mássalhangzócsoport és a veláris képző megőrzését az óperzsa és méd szavak, valamint antroponimák elámi átírásai is megerősítik: vö. többek között ši-ra-bar-na /çīra-farnah-/, azaz „akinek Szerencséje szép” (Hinz 1975: 76) az rn mássalhangzócsoport esetében, valamint ši-ra-ak-qa /çīrakā/ (Hinz 1975: 77) a veláris képző esetében. CARLO MARIA PERTICA 294 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII REFERENCES Bailey Harold W. 1979: Dictionary of Khotan Saka, Cambridge: Cambridge University Press. Beekes Robert 2010: Etymological Dictionary of Greek, with the assistance of L. van Beek, Leiden, Boston: Brill. Chantraine Pierre 1968: Dictionnaire étymologique de la langue grecque, Paris: Klincksieck. Derksen Rick 2008: Etymological Dictionary of the Slavic Inherited Lexicon, Leiden, Boston: Brill. Frisk Hjalmar 1970: Griechisches etymologisches Wörterbuch, Bd. 2, Heidelberg: Carl Winter. Hansen Peter A., Cunningham Ian C. 2009: Hesychii Alexandrini Lexicon, vol. 4 (T–Ω), Berlin: De Gruyter. Hinz Walther 1975: Altiranisches Sprachgut der Nebenüberlieferungen, Wiesbaden: Harrassowitz. Holopainen Sampsa 2019: Indo-Iranians borrwings in Uralic, Helsinki: Faculty of Arts, University of Helsinki: PhD dissertation. Kroonen Guus 2013: Etymological Dictionary of Proto-Germanic, Leiden, Boston: Brill. Lloyd Albert L., Lühr Rosemarie, Springer Otto 1998: Etymologisches Wörterbuch des Althochdeutschen 2, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht. Mallory James P., Adams Douglas Q. 1997: Encyclopedia of Indo-European culture, London: Fitzroy Dearborn. Mayrhofer Manfred 1992: Etymologisches Wörterbuch des Altindoarischen 1, Heidelberg: Carl Winter. Rigobianco Luca 2021: I fitonimi φέως, ἱππόφεως, ἱπποφαές e ἱππόφαιστον: una histoire des mots. – Archivio Glottologico Italiano 106, 195–221. Strand Richard 2011: Lexicons of the Hindu-Kush: Kâmvʹiri, Kâtʹa-vari, Kalaṣa-alâ, Saňu-vi:ri, Aćharêtâʹ, Bhaṭʹesa-zib, and Paxtʹo, on-line version. Available at: http:// nuristan.info/lngFrameL.html [retrieved 2023-04-09]. Walde Alois, Pokorny Julius 1927: Vergleichendes Wörterbuch der indogermanischen Sprachen, Berlin, Leipzig: De Gruyter. τέρνακα: An Indo-European Ghost? Észrevételek / Insights 295 Köszönetnyilvánítás: Nagy hálával tartozom a névtelen indoeurópai nyelvész bíráló(k)nak a lehetséges iráni megoldás felvetéséért, továbbá Dr. Luca Rigobiancónak és Simone Marcazzannak rendkívül hasznos visszajelzéseikért. τέρνακα: indoeuropietiškas žodis vaiduoklis? ÖSSZEFOGLALÓ A görög τέρνακα (tárgyeset) ‘szúrós articsóka szára’ szó, Hészükhiosz hapax legomenonja, korábban többféleképpen kapcsolatba hozták az indoeurópai alapnyelv alapgyöki magánhangzó-váltakozási fokának *tŕnos / *tŕnom ‘tüske’ változatával, amely az indo-iráni, szláv és germán nyelvekben adatolt. Ezt az összehasonlítást el kell vetni, mivel valószínű, hogy a τέρνακα olyan szöveghez kapcsolható, amelyben íráshiba következtében a πτέρνικα (tárgyeset) ‘bogáncsszár’ alak állt (a Theophrasztosznál szereplő πτέρνη ‘sarok’ szóból képzett alak). Mindazonáltal nem zárható ki annak lehetősége, hogy Theophrasztosz szövegében az eredeti alak τέρνακα volt – az iráni alapnyelvi *trn-aka- ‘fű’ szóból származó iráni fitonim görög nyelvi adaptációja (amelynek nyomai néhány középiráni nyelvben megtalálhatók). Ez azt jelentené, hogy Hészükhiosz volt az eredeti alak egyetlen tanúja. Beérkezett: 2023. április 11. CARLO MARIA PERTICA 1 Traversa XXIV Vill. Prealpino, 25136 Brescia (BS), Olaszország carlomaria.pertic[email protected]