Word-formation Patterns of the German and Lithuanian Nomina Loci from the Dictionary of Seven Languages (Sieben-Sprachen-Wörterbuch)

DALIUS JARMALAVIČIUS Vilniusi Egyetem ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0002-6755-6316 Kutatási terület: szinkrón és diakrón szóalkotás; a balti és germán nyelvcsoport története; a névszói összetételek szóalkotásának elemzése a balti nyelvek kétnyelvű kéziratos szótáraiban; a sajátos terminológia fordítási problémái, a német nyelv tanításának módszertana. DANGUOLĖ STRAIŽYTĖ Vilniusi Egyetem Kutatási terület: névszói szóalkotás, a Nomina Loci összehasonlító elemzése a balti és germán nyelvekben, az ESP (English for Specific Purposes) oktatásának módszertana és az angol mint idegen nyelv (EFL) tanítása; fordításelmélet és -gyakorlat; orvosi terminológia. VIRGINIJA JŪRATĖ PUKEVIČIŪTĖ Vilniusi Egyetem ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0002-3219-2794 Kutatási terület: a legújabb módszerek alkalmazása az idegennyelv-oktatásban; idegennyelv-didaktika, szóalkotás az idegen nyelv tanításában és tanulásában. DOI: doi.org/10.35321/all88-02 A NÉMET ÉS LITVÁN NOMINA LOCI SZÓALKOTÁSI MINTÁI A SZÓTÁRÁBÓL 28 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Word-formation Patterns of the German and Lithuanian Nomina Loci from the Dictionary of Seven Languages (Sieben-Sprachen-Wörterbuch) HÉT NYELV (SIEBEN-SPRACHEN-WÖRTERBUCH1) A Sieben-Sprachen-Wörterbuch német és litván helyneveinek (nomina loci) képzése Ö S S Z E F O G L A L Ó A tanulmány a német helyneveket (Nomina Loci) és azok litván nyelvi képzett megfelelőit elemzi. A dolgozat célja a német és litván helynevek közötti hasonlóságok és különbségek feltárása. A kutatási anyagot egy 1918-ban kiadott, hét nyelvet felölelő többnyelvű szótárból gyűjtötték, amelyet az „Oberost” katonai közigazgatási egység hatóságai rendeltek meg és állítottak össze. A kiválasztott adatok alapján — összesen 8,000 szóelőfordulásból 253 német mintán — a cél a Nomina Loci szóalkotási tendenciáinak elemzése mindkét nyelvben, a szótárban a 20. század elején rögzített német helynevek és litván megfelelőik összevetésével. A Nomina Loci vizsgálata a következő sorrendben kerül bemutatásra: először a német nyelv helyneveit elemzik annak megállapítására, hogy a Nomina Loci mekkora hányadát alkotják összetett szavak, képzett szavak és egyszerű szavak (simplicia). Az elemzés következő szakaszában a forrásban rögzített szavakat összevetik a szótár litván részében szereplő megfelelőikkel. A tanulmány e része a litván Nomina Loci szóalkotási mintáinak meghatározását, valamint azoknak a német összetett, képzett és egyszerű szavakkal való összehasonlítását célozza. A vizsgálat feltárta, hogy a szótár német részében talált, rögzített 253 Nomina Loci-példa többségét összetett és egyszerű szavak alkotják, míg a képzőkkel létrehozott német Nomina Loci száma lényegesen alacsonyabb. A német összetett helyneveket a litvánban többnyire szókapcsolatok (szintagmák) képviselik. A német egyszerű helyneveket a litvánba simpliciákkal, ritkábban képzett szavakkal fordítják, míg a képzőkkel alkotott Nomina Loci többnyire képzett szavakkal vagy szintagmákkal jelenik meg a litvánban. KULCSSZAVAK: Nomina Loci (helynevek), szóalkotás, képzők, összetett szavak, hét nyelv szótára. 1 Sieben-Sprachen-Wörterbuch: Deutsch / Polnisch / Russisch / Weißruthenisch / Litauisch / Lettisch / Jiddisch (1918), herausg. im Auftrag des Oberbefehlshabers Ost, Berlin, Heidelberg: Springer-Verlag, 2014. Straipsniai / Articles 29 DALIUS JARMALAVIČIUS, DANGUOLĖ STRAIZYTĖ, VIRGINIJA JŪRATĖ PUKEVIČIŪTĖ ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány a német nyelv helyneveit (Nomina Loci) és azok litván nyelvi képzési megfelelőit mutatja be. A kutatás anyagát egy párhuzamos, hét nyelvet tartalmazó szótárból gyűjtötték, amelynek összeállítását az Oberost katonai közigazgatási egység hatósága kezdeményezte, és amelyet 1918-ban adtak ki. A kiválasztott adatok alapján — a forrásban szereplő 8000 lem­ma közül 253 német nyelvű helynevet alkotva — a cél a nomina loci képzésének elemzése mindkét nyelvben, valamint a szótárban rögzített német helynevek és a 20. század elejére jellemző litván megfelelőik képzési sajátosságainak összehasonlítása. A lefolytatott vizsgálatot a következő sorrendben mutatjuk be: először a német nyelv helyneveit tárgyaljuk annak feltárására, hogy e nyelv nomina loci állományának mekkora részét alkotják a szóösszetételek, a képzett szavak és az egyszerű szavak. Ezt követően a forrásban rögzített szavakat összevetjük a szótár litván részében szereplő megfelelőikkel. A tanulmány e részének célja annak meghatározása, hogy a német kompozitáknak, derivátumoknak és simpliciáknak milyen litván helynévképzési mód felel meg. A szótárban rögzített 253 német nyelvű nomina loci főnév többségét összetett és egyszerű szavak alkotják; jóval kevesebb olyan helynevet találtunk, amelyre az afixáció jellemző. A német összetett nomina loci megfelelői a litvánban szókapcsolatok (szintagmák), az egyszerű helyneveket pedig simpliciákkal, ritkábban derivátumokkal fordítják litvánra. A német nyelv afixális nomina loci képzett alakjai a szótárban többnyire litván képzett szavakkal vagy szókapcsolatokkal szerepelnek. KULCSSZAVAK: Nomina Loci (helynevek), szóalkotás, afixumok, összetett szavak, hét nyelvű szótár. BEVEZETÉS Az első világháború idején a császári német hadsereg elfoglalta a cári Orosz Birodalom nyugati területeinek egy részét, amelyen katonai közigazgatási egységet, az „Oberostot” hozták létre (németül: Ober Ost) (lásd az 1. ábrát). Amint azt az Oberost Sajtóosztályának kiadványa, a Das Land Ober Ost (a továbbiakban – DLOO) megállapítja, a területen a kormányzati döntések és rendeletek, amelyeket szóban vagy nyilvánosan kifüggesztett plakátokon terjesztettek, végül korlátozottan hatékonynak bizonyultak. Ezért a nyomdák helyreállítása után úgy döntöttek, hogy a fontos dokumentumokat és információkat újságokban teszik közzé (DLOO 1917: 128). Eleinte úgy vélték, hogy minden sajtóterméknek a német nyelvben használt Fraktur betűtípust kell alkalmaznia, amellyel a Kur-földszoroson megjelenő kiadványokat is nyomtatták. Oberost területének más nyelvei azonban a latin ábécét (Antikva) és a szláv betűket (cirill) használták, ezért szövegkiadáshoz nyomdai berendezéseket telepítettek 30 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII Word-formation Patterns of the German and Lithuanian Nomina Loci from the Dictionary of Seven Languages (Sieben-Sprachen-Wörterbuch) ezekkel a betűtípusokkal, és a Frakturhoz való átállításuk pénzügyileg veszteséges lett volna. Ezért úgy döntöttek, hogy a kiadást az ókori latin betűkkel folytatják, a jiddis nyelvhez pedig héber betűket használnak (DLOO 1917: 136–137). A hadiállapot miatt a kiadványokat és közleményeket cenzúrázták, ami az Oberost Sajtóosztályának létrehozásához vezetett (németül: Presseabteilung), amely helyi osztályokból állt (németül: Pressestellen). A Sajtóosztály Fordítási Egysége (németül: Übersetzungsstelle der Presseabteilung) felügyelte a helyi nyelveken nyomtatott újságokat, és elkészítette az Oberost hatóságainak legfontosabb rendeletei­nek egyes nyelvekre szóló fordításait. A fordítók munkájának megkönnyítésére összeállítottak egy német szavakat és lett, litván, lengyel, jiddis, belarusz, valamint orosz fordításaikat tartalmazó jegyzéket. Mintegy 8,000 szóból állt (DLOO 1917: 147–148); ennek alapján 1918-ban elkészítették és kinyomtatták a hét nyelvű szótárt (németül: Sieben-Sprachen-Wörterbuch, a továbbiakban – SSW); ezt a szótárt használták az e tanulmányban ismertetett kutatási anyag kiválasztásának adatforrásaként. 1. ÁBRA. Oberost közigazgatási területe (forrás: Das Land Ober Ost 1917: 345) Straipsniai / Articles 31 DALIUS JARMALAVIČIUS, DANGUOLĖ STRAIŽ̌YTĖ, VIRGINIJA JŪRATĖ PUKEVIČIŪTĖ Amint azt a szótár bevezető része megállapítja, a szótár előkészítését és kiadását az első világháború idején a németek által megszállt Kelet-Európa azon hatóságai kezdeményezték, amelyek a sajtóért és a különböző közigazgatási dokumentumok helyi nyelvekre fordításáért feleltek (SSW 1918: 5). A szótár összeállítói szerint azonban ezt a lexikográfiai munkát e nyelvészeti terület szakembereinek részvétele nélkül végezték, ezért el kell ismerni, hogy ez kétségtelenül csökkenti tudományos értékét. E hiányosság ellenére a szótár gyakorlati jelentősége megkérdőjelezhetetlen, mivel javította a katonai hatóságok és a helyi lakosság közötti kommunikációt (SSW 1918: 5–6). A német szómegfelelők alapját a hat nyelven katalogizált szókártyák alkották, amelyeket addig különféle közigazgatási iratok helyi nyelvekre való fordítására használtak a megszállt területeken. A szótár szerzői bizonyos nehézségekkel is szembesültek, mivel a helyi nyelvekben nem voltak megfelelői a közigazgatási, jogi vagy katonai német szakkifejezéseknek. Ilyen esetekben új szavakat alkottak a helyi nyelvek szerkezetének megfelelően, feltehetően anyanyelvi beszélőkkel konzultálva. Ezért ezt a többnyelvű szótárt választották kutatási adatforrásként a benne rögzített köznyelvi szavak és szóalkotási esetek miatt, amelyek lehetővé tették a 20. század elején használt litván helynevek képzési tulajdonságainak meghatározását. Másfelől ez a vizsgálat további nyelvekkel (például a lettel és az orosszal) is bővíthető lenne, ami lehetővé tenné az egyes nyelvek legproduktívabb helynévképzési típusainak összehasonlítását és azonosítását. A jelen kutatás tárgya a Nomina Loci (a továbbiakban – NL) képzése a németben és a litvánban. A vizsgálat a német NL litván nyelvi megfelelőinek szóalkotási sajátosságait kívánja feltárni. A kutatás céljának eléréséhez a következő feladatokat tűztük ki: 1) az NL szóalkotáselméletének áttekintése; 2) az NL német nyelvbeli szóalkotási szerkezetének elemzése; 3) a szótárban rögzített litván NL-szóalkotás sajátosságainak vizsgálata; 4) a német NL és litván megfelelőik szóalkotási mintáinak összehasonlítása és leírása. Az NL kutatási eredményeit a következő sorrendben ismertetjük: először áttekintjük az NL képzésének elméletét; ezt követően bemutatjuk a szótárban rögzített német és litván nyelvű NL szóalkotásának sajátosságait, amelyek lehetővé teszik a domináns típusok kiemelését 32 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII Word-formation Patterns of the German and Lithuanian Nomina Loci from the Dictionary of Seven Languages (Sieben-Sprachen-Wörterbuch) a főnévképzésnek ebben a kategóriában. Végül a német NL szóalkotását összevetjük a szótár litván részében szereplő litván NL-megfelelőkkel. A fő következtetéseket és a hivatkozásokat a tanulmány végén közöljük. 1. A HELYNEVEK (NOMINA LOCI) SZÓALKOTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Hagyományosan úgy tűnik, hogy a tudományos közösségben általános egyetértés van a Nomina Loci általános alapmeghatározását illetően. Mind Franz Rainer és Hans C. Luschützky (2013: 1302), mind Bogdan Szymanek (2015: 1328) a Nomina Locit elsősorban a szóalkotási rendszeren belüli főnévi kategóriaként, különösen deverbális képzési esetekként határozza meg. A szerzők mindazonáltal elismerik, hogy a helynevek kategóriája elsődleges főneveket, összetett szavakat és más képzési típusokat is magában foglal (Rainer, Luschützky 2013: 1302; Szymanek 2015: 1329). Az NL prototipikus képzett alakjai általában a deverbális nominalizáció mintáját követik, például litván dirb-tuvė „műhely” (← dirbti „dolgozni”); angol refin-ery (← to refine). Az NL denominális típusai szintén elterjedtek, például litván dilgėl-ynas „csalános” (← dilgėlė „csalán”), klamp-ynė „mocsár” (← klampus, -i „mocsaras”); angol pigg-ery (← pig). Az NL képzésének fő módja a képzők hozzáadása; emellett azonban a konverziót, a paradigmatikus képzést és a szóösszetételt is alkalmazzák (Kastovsky 1985: 224; Szymanek 2015: 1334). Az angolban az NL kategóriája csekély produktivitású: új NL-ek létrehozására képzőzést, konverziót és szóösszetételt alkalmaznak. A francia nyelvből kölcsönzött -(e)ry képzővel deverbális vagy denominális derivátumok képezhetők, ahol az alap egyaránt lehet ige vagy főnév, például angol boil-ery (← to boil), pigg-ery (← a pig) (Marchand 1969: 284). További releváns NL-képzők a következők: –(e)(t)eria, például chocolat-eria (← chocolate); -age, például orphan-age (← orphan) (Kastovsky 1985: 223; Szymanek 2015: 1335), valamint a –dom képzőelem, például king-dom (← king), amelyet James P. Blevins (2006: 526) a félképzők típusába sorol.² Amint Rochelle Lieber (2004: 150) megjegyzi, ² A szóalkotáselméletben a félképzőket általában olyan konstruktív elemeknek tekintik, amelyek köztes helyet foglalnak el a képzők és az egyes lexémák között. A kutatók azonban nem jutottak egyhangú véleményre a képzők státuszát illetően, és a más szóalkotási eszközöktől való elhatárolásuk kérdése továbbra is vita tárgya (részletesebben lásd: Jarmalavičius 2017: 75–88; Jarmalavičius, Straižytė 2020: 123–127). Straipsniai / Articles 33 DALIUS JARMALAVIČIUS, DANGUOLĖ STRAIZYTĖ, VIRGINIJA JŪRATĖ PUKEVIČIŪTĖ az –age képző nem produktív képző az NL képzésében, az –ery képzővel azonban számos e kategóriába tartozó szó képződik az angolban. Ingo Plag (2006: 541–545) azonban a produktív angol képzők között nem említ olyan képzőt, amely az NL képzését jelölné, ami arra utal, hogy a képzőzés mint az NL képzésének derivációs eszköze az angolban kevésbé gyakori. Mindazonáltal előfordulnak –ment (encampment, settlement) képzővel képzett NL-ek is (Kastovsky 1985: 225). Az angolban továbbá konverzióval is képezhetők NL-ek, például a stop (← to stop), valamint szóösszetétellel, például második alkotóelemként a shop (book-shop), house (slaughter-house) elemmel (Marchand 1969: 375). Bár a német főnevek hozzávetőleg 60 százaléka képzőzéssel jön létre (Fleischer, Barz 1995: 84), ez a képzési mód az NL területén nem domináns. Az NL képzésében csak néhány képzőt használnak; ezek közül a leggyakoribbak a deverbális vagy denominális képzés esetei. Wolfgang Motsch (2004: 352) néhány produktív képzőt említ — leggyakrabban olyan deverbális főneveket, amelyek azt a helyet jelölik, ahol egy tevékenység történik (Motsch 2004: 337), például az –(er)ei képzőt: Druck-erei „nyomda, nyomtatóüzem” (← drucken „nyomni”). Az –erei képző a németben denominális képzések létrehozására is használható, például: Käs-erei „sajtbolt” (← Käse „sajt”), –(l)erei: Först-erei „erdészet” (← Först-er „erdész”), Tisch-lerei „asztalosműhely” (← Tisch-ler „asztalos”). Az NL deverbális képzése az –e képzővel is lehetséges: Kipp-e „szemétlerakó” (← kippen „kiönteni”), Schwemm-e „árterület” (← schwemmen „elárasztani”) (Fleischer, Barz 1995: 146; Motsch 2004: 353). Más képzőkkel létrehozott szavak is csak kis számban fordulnak elő: a -icht, -nis, -ung, -t képzők és az ur- előtag, például Dick-icht „sűrű bozótos” (← dicht „sűrű”), Gefäng-nis „börtön” (← gefangen „elkapott” jelentésű melléknévi igenévi alak), Ansiedl-ung „település” (← ansiedeln „letelepedni”), Buch-t „öböl” (← biegen „hajlítani”), Ur-wald „őserdő” (← Wald „erdő, liget”) (Fleischer, Barz 1995: 35, 163, 166, 176, 203; Motsch 2004: 353). A significant proportion of German nouns are formed by compounding. Any part of speech can become the first constituent of a compound; however, determinative compounds corresponding to the N + N word-formation type³, amelyek igen produktívak (Fleischer, Barz 1995: 84). Bár e tanulmány szerzői nem találtak konkrét kutatást az NL német nyelvbeli szóösszetételéről, a fent említett tények arra utalnak, hogy ez a szóalkotási mód gyakoribb az afixációnál, amint azt az NL szóalkotásának elemzése is mutatja. Más főnevekhez hasonlóan az összetett NL első elemei melléknevek is lehetnek, például Flach-küste „lapos partvidék”, ³ A balti nyelvek kétnyelvű szótáraiban az N + N típusú német összetételek 78,9–83,2 százalékot, a V + N típusúak 9,4–12,6 százalékot, az A + N típusúak 5,2–6,9 százalékot tesznek ki, míg az első alkotóelemként más szófajokat tartalmazó összetett főnevek 1,3–3,2 százalékot alkotnak (Stundžia, Jarmalavičius 2019: 64, 301, 319). 34 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII Word-formation Patterns of the German and Lithuanian Nomina Loci from the Dictionary of Seven Languages (Sieben-Sprachen-Wörterbuch) igék, például Koch-ecke „konyhafülke”, Treib-haus „üvegház” (Motsch 2004: 353), elöljárószók, például Vor-garten „előkert”, de az NL-ek nagy csoportját a főnévi elemekből álló összetételek alkotják, például Schuß-feld „tűzmező”, Unglücks-stelle „baleset helyszíne” vagy Gemeinde-wald „községi erdő”. Ez a minta különösen gyakori azoknál az NL-eknél, amelyek második alkotóeleme helyet jelöl, például Stelle „hely”, Wald „erdő”, Feld „mező” stb. A litvánban az NL a nomina collectiva alapján kialakult, viszonylag új főnévi kategória (Ambrazas 2000: 63, 207), amelyet közepes produktivitás jellemez. E szavak többsége képzők alkalmazásával jön létre. Az NL képzésére szolgáló legproduktívabb afixumok a következők: litván –ynas, például berž-ynas „nyírliget” (← beržas „nyír”), –ynė, például dyk-ynė „üres hely” (← dykas, –a „üres”), –inė, például malk-inė „fáskamra” (← malka „fa”), –ykla, például mok-ykla „iskola” (← mokyti „tanítani”), –idė, például kiaul-idė „disznóól” (← kiaulė „disznó”), –uma, például saus-uma „szárazföld” (← sausas, –a „száraz”), valamint még néhány másik; az első három képzőelem a legproduktívabb. A Modern litván nyelv grammatikája (Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, a továbbiakban – DLKG 1997) szerint a kevésbé produktív képzők a következők: –uva, például žvalg-uva „felderítési terület” (← žvalgyti „felderíteni”), –lis, például sandė-lis „raktár” (← sudėti, –jo „raktározni”), –einė, például buv-einė „lakóhely” (← būti, –vo „lenni”), –imys (–imis), például paplūdimys „strand” (← paplūsti, –do „elárasztani”), –vė, például kal-vė „kovácsműhely” (← kalti, –ė „verni”), és –udė, például al-udė „söröző” (← alus „sör”), amelyek csak kevés szó létrehozásáért felelősek (Ambrazas 2000: 63). Az NL szóalkotását figyelembe véve a derivációs végződések, például a litván prieplauk-a „kikötő” (← priplaukti, –ė „kikötni”), ritkák (Ulvy das 1965: 396). A Modern litván nyelv grammatikája (DLKG 1997: 137) szerint az NL-eket az –a, –is, –ė és –as végződésű derivátumok képviselik, például perėj-a „átjáró” (← pereiti, –jo „átmenni”), guol-is „fekhely” (← gulėti, –jo „feküdni”), plyn-ė „pusztaság” (← plyn as „kopár”), nuotak-as „lefolyó” (← nutekėti, –jo „lefolyni”). A Modern litván nyelv grammatikája (DLKG 1997: 145) által ismertetett, az NL kategóriájának egy másik szóalkotási eszköze a prefixelés. A pa előtagot a legproduktívabb prefixális képzésként mutatja be, például pa-kalnė „lejtő” (← kalnas „domb”), pa-kelė „mellékút” (← kelias „út”). A Modern litván nyelv grammatikája (DLKG 1997: 145–147) e prefixum további képzőelemeit is megadja, például už-, mint az už-stale „asztal mögötti hely” (← stalas „asztal”), ant-, mint az ant-kapis „sírkő” (← kapas „sír”), prie-, mint a prie-pirtis „szauna előtere” (← pirtis „szauna”), į-, mint az į-kalnė „emelkedés” (← kalnas „domb”), apy-, mint az apy-kaklė „gallér” (← kaklas „nyak”), po-, mint a po-žemis „pince” (← žemė „talaj, föld”), prieš-, mint a prieš-kambaris „előszoba” (← kambarys „szoba”). Straipsniai / Articles 35 DALIUS JARMALAVIČIUS, DANGUOLĖ STRAIZYTĖ, VIRGINIJA JŪRATĖ PUKEVIČIŪTĖ A germán nyelvekkel, például az angollal és a némettel ellentétben a litván nem bővelkedik névszói összetételekben, mivel a Modern litván nyelv grammatikája (DLKG 1997: 151) szerint az összetett főnevek a szótárban rögzített összes szó mindössze mintegy 5 százalékát teszik ki, és domináns mintájuk a második főnévi alkotóelemmel rendelkező szerkezet. Az N + N típusú szavak a legproduktívabbak, míg a más szerkezetű összetett főnevek kevésbé gyakoriak (Stundžia, Jarmalavičius 2019: 26–28). Elegendő adat és kutatás hiányában nehéz meghatározni, milyen mértékben jelenik meg az NL a litván nyelvben szóösszetétel révén, de a főnévi összetételek viszonylag csekély számára tekintettel feltételezhető, hogy jóval kevesebb NL fejeződik ki összetett szavakkal, mint amennyi afixációval jön létre. Összefoglalva elmondható, hogy az afixáció nem gyakori módja az NL képzésének az angolban és a németben; bizonyosan nem olyan gyakori, mint a szóösszetétel, amely a denominális szóalkotás általánosan produktív módja a németben. A litván nyelvben az NL képzését a képzőzés uralja, miközben lényegesen kevesebb prefixumot és derivációs végződést alkalmaznak. Mélyrehatóbb kutatások hiányában azonban továbbra is nehéz pontosan megállapítani, hogy a szóösszetétel mekkora részét teszi ki a litván NL szóalkotásának. 2. A HELYNEVEK (NOMINA LOCI) SZÓALKOTÁSA A SZÓTÁR NÉMET RÉSZÉBEN A tanulmány e része a szótár német részében szereplő NL-eket írja le, összesen 253 rögzített példát, képzésükre és derivációs szerkezetükre összpontosítva. Meg kell jegyezni, hogy e példák összegyűjtése során nehézségek merültek fel az NL-ek és a főnevek más kategóriáinak elkülönítésében. Vincas Urbutis megjegyzése szerint (2009: 194) az egyes kategóriák között nincsenek szigorú határok, ezért tágabb kontextus hiányában nehéz megállapítani, hogy például Brücke „híd”, Bohrturm „(kőolaj-)fúrótorony”, Abweg „tévút”, Eisenbahn „vasút”, Feldbefestigung „tábori erődítés”, Treppe „lépcső” NL-eknek vagy épületeket, illetve eszközöket jelölő más főnévi kategóriák képviselőinek tekintendők-e. Emiatt az ilyen szavakat kizárjuk a derivációs elemzés köréből. Ezenkívül a Anwaltskammer „Ügyvédi Kamara”, Behörde „hatóság, hivatal, kormányzati szerv”, Fakultät „kar”, Generalstab „vezérkar”, Sparkasse „takarékpénztár” stb. főneveket is kizárjuk a vizsgálatból, mivel nem 36 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII Word-formation Patterns of the German and Lithuanian Nomina Loci from the Dictionary of Seven Languages (Sieben-Sprachen-Wörterbuch) jelölnek konkrét helyet, hanem bizonyos intézményeket vagy testületeket azonosítanak. Amint a 2. ábra mutatja, a szótárban azonosított NL-ek több mint fele összetett szó, ezt követik az egyszerű, motiválatlan szavak, míg a legkisebb részt a képzővel alkotott szavak képviselik (lásd a 2. ábrát). 2. ÁBRA. A helynevek (NL) szóalkotása a németben Amint a cikk e részében már említettük, a vizsgált német NL-ek többsége összetett szó, amelyek mindkét alkotóeleme főnév, vagyis az N + N képzéstípusnak felelnek meg (lásd a 2. ábrát), pl. Bier-brauerei „sörfőzde” (← Bier „sör” + Brauerei „sörfőzde”), Gärungs-raum „erjesztőhelyiség” (← Gärung „erjedés” + Raum „helyiség”), Herstellungs-ort „termelési vagy gyártási hely” (← Herstellung „termelés, gyártás” + Ort „hely”), Klee-brache „lóherével bevetett parlag” (← Klee „lóhere” + Brache „műveletlen föld, parlag”), Laub-wald „lombos erdő” (← Laub „lomb” + Wald „erdő”), Milch-keller „tejpince” (← Milch „tej” + Keller „pince, boltozat”), Nadel-wald „tűlevelű erdő” (← Nadel „tű” + Wald „erdő, rengeteg”), Pferde-stall „lóistálló” (← Pferd „ló” + Stall „istálló”), Sumpf-land „mocsárvidék” (← Sumpf „mocsár, láp” + Land „föld, talaj”), Waren-haus „áruház” (← Waren többes szám „áru, portékák” + Haus „ház”), Zier-garten „virágoskert” (← Zier „dísz” + Garten „kert”). A szótárban rögzített, N + N típusú NL-összetételek a leggyakoribbak, míg az első alkotóelemként igét tartalmazók négyszer ritkábbak (lásd a 3. ábrát), pl. Anbau-fläche „művelhető föld, megművelt terület” (← anbauen „művelni, termeszteni” + Fläche „terület, föld”), Bade-stube „fürdőszoba, fürdőház” (← baden „fürödni, fürdőt venni” + Stube „ház, szoba”), Kauf-laden „üzlet” (← kaufen „venni, eladni” + Laden „üzlet, bolt; berakodás”), Näh-stube „varrószoba” (← nähen „varrni, öltögetni” + Stube „ház, szoba”), Säge-mühle „fűrészmalom”, Straipsniai / Articles 37 DALIUS JARMALAVIČIUS, DANGUOLĖ STRAIZYTĖ, VIRGINIJA JŪRATĖ PUKEVIČIŪTĖ „fűrészüzem” (← sägen „fűrészelni, vágni” + Mühle „malom”), Sprech-zimmer „rendelőszoba” (← sprechen „beszélni” + Zimmer „szoba”), Warte-saal „váróterem” (← warten „várni” + Saal „terem”), Wohn-sitz „lakóhely” (← wohnen „lakni, tartózkodni” + Sitz „ülőhely, hely”), Zucht-haus „börtön, fegyház” (← züchten ott: „fegyelmezni” + Haus „ház”). 3. ÁBRA. A helyet jelölő összetett főnevek (NL) szerkezeti mintái a németben A más szófajú első alkotóelemeket tartalmazó NL-ek lényegesen ritkábbak (lásd a 3. ábrát), pl. An-höhe „domb” (← an „-on, -nál, -hoz” + Höhe „magasság”), Eigen-wirtschaft „gazdaság” (← eigen „saját” + Wirtschaft „gazdaság, gazdaság, birtok”), Elementar-schule „elemi iskola” (← elementar „alap-, elemi” + Schule „iskola”), Quer-straße „kereszteződés, keresztutca” (← quer „keresztben” + Straße „utca”), Vor-hof „előudvar” (← vor „előtt, előtt” + Hof „udvar”), Vor-zimmer „előszoba” (← vor „előtt, előtt” + Zimmer „szoba”). A vizsgált szókincs jelentős részét egyszerű, vagyis motiválatlan szavak által képviselt NL-ek alkotják; ezek a szótárban található NL-ek 35 százalékát teszik ki (lásd a 2. ábrát), pl. Berg „domb, hegy”, Boden „alj”, Feld „mező”, Garten „kert, udvar”, Forst „erdő”, Haus „ház, otthon”, Hütte „kunyhó, viskó”, Küste „partvidék”, Platz „hely, tér, ülőhely”, Scheune „pajta”, Stall „állás, istálló, ól”, Wald „erdő, rengeteg”, Wüste „vadon, sivatag”, Zimmer „szoba” stb. Amint a kutatás adatai mutatták, az affixációval képzett német NL-ek száma nem jelentős, összesen 14,2 százalék. (Lásd a 2. ábrát.) A begyűjtött 36 példában jelentős affixumváltozatosság figyelhető meg: egyes változatokat gyakrabban használnak, míg másokat csak egyszer azonosítottak (lásd az 1. táblázatot). 38 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII Word-formation Patterns of the German and Lithuanian Nomina Loci from the Dictionary of Seven Languages (Sieben-Sprachen-Wörterbuch) 1. TÁBLÁZAT. A helyet jelölő főnevek (NL) szóalkotási affixumai a németben Affixumok NL-példák száma –ung 12 –e 5 –stätte/–statt 4 –erei 4 –werk 3 –de 2 Haupt- 2 –icht 1 –nis 1 –ei 1 Ob- 1 Összesen: 36 A rögzített NL-példák többségében az –ung képző szerepel, pl. Bösch-ung „lejtő” (← böschen „lejtősödni”), Erhöh-ung „emelkedés, növekedés, domb” (← erhöhen „emelkedni”), Fest-ung „erődítmény, vár” (← fest „kemény”), Höhl-ung „üreg” (← hohl „üreges”), Münd-ung „torkolat, mellékfolyó” (← münden „folyni”), Wohn-ung „lakás” (← wohnen „lakni”), Umgeb-ung „környék, szomszédság” (← umgeben „körülvenni”). Kevesebb azonosított példa tartalmazza az –e képzőt (lásd az 1. táblázatot), pl. Höh-e „magasság” (← hoch „magas”), Höhl-e „barlang, lyuk” (← hohl „üreges”), Niederlag-e „raktár” (← niederlegen „letenni”), Schenk-e „kocsma, ivó” (← schenken „adni valamit, felvizezni”), Tief-e „mélység” (← tief „mély”). Ritkábbak az –stätte/–statt, –erei, –de képzőkkel, valamint a –werk és Haupt– félképzőkkel alkotott NL-ek (lásd az 1. táblázatot), pl. Brut-stätte „szaporodóhely” (← brüten „szaporodni”), Feuer-stätte „tűzhely” (← Feuer „tűz”), Werk-stätte „műhely, javítóhely” (← Werk „gyár”), Zahlungs-statt „fizetési hely” (← Zahlung „fizetés”), Brau-erei „sörfőzde” (← brauen „sört főzni”), Bücher-ei „könyvtár” (← Bücher többes szám „könyvek”), Druck-erei „nyomda” (← drucken „nyomtatni, préselni”), Web-erei „szövőüzem” (← weben „szőni”), Gebäu-de4 „épület” (← bauen „építeni”), Gelän-de „terület, föld” (← Land „föld, ország, talaj”), Berg-werk „bánya” (← Berg „hegy”), Stock-werk „emelet” (← Stock „emelet”), Vor-werk „uradalom, birtok” (← vor „előtt, előtt”), Haupt-stadt „főváros 4 A német Gebäude és Gelände szavakat a ge- prefixum és a -de képző formánsaként kell értelmezni (vö. Fleischer, Barz 1995: 207–209). Straipsniai / Articles 39 DALIUS JARMALAVIČIUS, DANGUOLĖ STRAIZYTĖ, VIRGINIJA JŪRATĖ PUKEVIČIŪTĖ (← Stadt „város”); Haupt-wechselstube „központi pénzváltó” (← Wechselstube „pénzváltó”). Az NL-ek közül egy-egy példát rögzítettek a -icht, -ei, -nis képzőkkel, valamint az Ob- előképző származékával (lásd az 1. táblázatot), pl. Dick-icht „sűrű bozót, sűrűség” (← dicht „sűrű”), Gefäng-nis „börtön” (← gefangen befejezett melléknévi igenévi alak „elfogott”), Ziegel-ei „téglagyártás” (← Ziegel „tégla”), Ob-dach „menedék” (← Dach „tető, háztető”). 3. A NÉMET HELYET JELÖLŐ FŐNEVEK (NOMINA LOCI) LITVÁN MEGFELELŐI A cikk e része a német nyelvű NL-ek litván származéki megfelelőinek leírását mutatja be. Az NL-ek németből litvánra szintagmák, simplicia, származékok és összetételek segítségével fordíthatók. Gyakori, hogy egy német szónak több litván megfelelője van: egyszerű szavak, szintagmák és származékok, simplicia és kifejezések, miközben az egyszerű szavak, szintagmák vagy affixumok felcserélhetők összetételekkel (lásd a 2. táblázatot). 2. TÁBLÁZAT. Német helyet jelölő főnevek (NL) és litván megfelelőik Mivel az összetétel nem uralkodó szóalkotási mód a litvánban, a német összetett NL-eket általában szintagmákkal vagy képzéssel adják vissza (lásd a 2. táblázatot). Például a Bade-stube litván megfelelője 40 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Word-formation Patterns of the German and Lithuanian Nomina Loci from the Dictionary of Seven Languages (Sieben-Sprachen-Wörterbuch) „fürdőszoba” a forrásban a maudymo kambarys⁵ „fürdésre szolgáló szoba” szintagma, a Bau-platz szintén a statomoji vieta „építési telek vagy terület” kifejezéssel jelenik meg; ugyanez igaz más összetett NL-ekre is, például a Burg-ruine, Gast-zimmer, Malz-mühle, Sprech-zimmer szavakra, amelyeket a litvánban a következő szintagmákkal fordítanak: pilies griuvėsiai „várrom”, svečių kambarys „vendégszoba”, salyklo malūnas „malátamalom”, priimamasis kambarys „rendelőszoba”. Ritkábban a német összetett NL-ek litván megfelelői képzőkkel és előképzőkkel képzett származékok (lásd a 2. táblázatot), pl. Vor-platz, lit. prie-angis „előcsarnok, előtér” (← anga „nyílás”), Hühner-stall, lit. višt-tinė „tyúkól” (← višta „csirke, tyúk”), Kauf-laden, lit. pirk-tuvė és san-krova „üzlet és raktározóhely” (← pirkti „venni” és krauti „rakodni, elraktározni”), Schwimm-bad, lit. maud-ymas és plauk-imas „fürdés és úszás” (← maudyti „fürdetni” és plaukti „úszni”). Nem ritka az sem, hogy a forrásban szereplő német képzőnek a litvánban egyszerű szó vagy összetett főnév felel meg (lásd a 2. táblázatot), pl. Bienen-stock, lit. avilys, aulys „méhkas”, Branntwein-schenke, lit. smuklė „kocsma, ivó”, Gemüse-garten, lit. daržas „veteményeskert”, Herren-haus, lit. pilis „vár”, Zucht-haus, lit. katarga „börtön, fegyház”, Bürger-steig, lit. šali-gatvis „járda” (← šalia „mellett, közel” + gatvė „utca”), Kranken-haus, lit. ligon-būtis „kórház” (← ligonis „beteg” + butas „lakás”), Markt-platz, lit. rinka-vietė „piactér” (← rinka „piac” + vieta „hely”), Schul-ort, lit. moksla-vietė „iskolahely” (← mokslas „tanulmány, tudomány” + vieta „hely”), Waren-haus, lit. preky-būtis „áruház” (← prekyba „kereskedelem, piac” + butas „lakás”). Nagyon ritka esetekben egy német összetett NL-nek a szótár litván részében több változata is lehet: szintagma, simplicium, összetétel és származék, illetve névszói összetétel, egyszerű szó vagy kifejezés (lásd a 2. táblázatot), pl. An-höhe, lit. kalva, aukšt-uma „domb, magasság” (← aukštas „magas”), Schlupf-winkel, lit. slėp-ykla, pasislepiamoji vieta „rejtekhely” (← slėptis „rejtőzni”), Nadel-wald, lit. pušų-eglių miškas, šilas „fenyő- és jegenyefenyőerdő, fenyves”, Bier-brauerei, lit. alu-darė, bruzė „sörfőzde” (← alus „sör” + daryti „készíteni, tenni”), Wein-berg, lit. vyn-ynas, vyn-kalnis „szőlőskert” (← vynas „bor”; vynas + kalnas „domb”). A 2. táblázatban bemutatott kutatási adatok szerint az egyszerű szavakkal kifejezett német NL-ek gyakran a litván nyelvben is egyszerű szavaknak felelnek meg, de a képzés alkalmazása is előfordul. Amikor több fordítási változat szerepel, mindkét lexikai egységet megadják (lásd a 2. táblázatot), például: Berg, lit. kalnas ‘domb’, Burg, lit. pilis ‘vár’, Feld, lit. laukas ‘mező’, Haus, lit. troba, namas ‘ház’, Messe, lit. turgus, rinka ‘vásár, piac’, Ort, lit. vieta ‘hely’, Wald, lit. miškas, ⁵ A litván nyelvű példák mai litván nyelven szerepelnek. Straipsniai / Articles 41 DALIUS JARMALAVIČIUS, DANGUOLĖ STRAIŽYTĖ, VIRGINIJA JŪRATĖ PUKEVIČIŪTĖ giria „erdő, rengeteg”, Gasse, lit. gatv-elė „sikátor, kis utca” (← gatvė „utca”), Herberge, lit. nakv-ynė „szálló, éjszakázóhely” (← nakvoti „aludni, éjszakázni”), Schule, lit. mok-ykla „iskola” (← mokyti „tanítani”), Graben, lit. griovys, perkas-as „árok, ásás” (→ perkasti „ásni”), Küche, lit. vir-tuvė, kuknė „konyha” (← virti „forralni, főzni”), Stall, lit. tvartas, staldas, arkl-idė „istálló, állás” (← arklys „ló”). Nagyon ritka, hogy egy egyszerű német szót a litvánban különböző denominális szóalkotási módokkal adjanak vissza (lásd a 2. táblázatot), pl. Gosse, lit. gatvi-vagė, išliejamoji vieta „ereszcsatorna, vízelvezető árok” (← gatvė „utca” + vaga „árok, barázda”), Latrine, lit. srut-ynė, išeinamoji vieta „latrina” (← srutos „szennyvíz”), Wüste, lit. tyr-laukis „vadon, pusztaság” (← tyrai többes szám „puszta, vad” + laukas „mező”). Amint a 2. ábra mutatja, a németben képzéssel alkotott NL-ek sokkal kevésbé gyakoriak, mindössze 36 példával. Mivel a képzés a litván szóalkotás kedvelt módja, a német NL-származékoknak rendszerint képző, előképző vagy paradigmatikus származtatás felel meg mint szóalkotási minta (lásd a 2. táblázatot), pl. Berg-werk, lit. kas-ykla „bánya” (← kasti „ásni”), Dick-icht, lit. tankum-ynas „sűrű, vastag erdő” (← tankus „sűrű, bozótos”), Fest-ung, lit. tvirt-ynė „vár, erőd” (← tvirtas „kemény”), Münd-ung, lit. įtak-a „beömlés” (← įtekėti „torkollani, folyni”), Ob-dach, lit. pa-stogė „menedék” (← stogas „tető, háztető”), Tief-e, lit. gil-uma, gel-mė „mélység” (← gilus „mély”). A forrásban említett szavak ritkábban előforduló megfelelői azonban kifejezések, egyszerű szavak vagy összetételek (lásd a 2. táblázatot), pl. Brut-stätte, lit. peramoji vieta „szaporodóhely, hely”, Feuer-stätte, lit. ugna-vietė „tűzhely” (← ugnis „tűz” + vieta „hely”), Gebäu-de, lit. troba „ház”, Haupt-stadt, lit. sosta-pilė „főváros” (← sostas „trón” + pilis „vár”), Ziegel-ei, lit. plytų degtuvė „téglagyártás”. Amikor az adott német NL-hez több litván szót kell kiválasztani, a simplicia és a származékok megfelelő példái is megadhatók (lásd a 2. táblázatot), például Erhöh-ung, lit. paaukštin-imas, kalva „magasítás, domb” (← paaukštinti „magasítani”), Stell-ung, lit. stov-is, vieta „állapot, helyzet” (← stovėti „állni”), Wohn-ung, lit. butas, gyven-imas, gyvenimo vieta „lakás, élet, lakóhely” (← gyventi „élni, lakni”). KÖVETKEZTETÉSEK 1. A germán nyelvekben (az angolban és a németben) az NL a névszói szóalkotás alacsony termelékenységű kategóriáját alkotja. Ezek a főnevek jellemzően affixációval, konverzióval vagy összetétellel képezhetők. 42 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII Word-formation Patterns of the German and Lithuanian Nomina Loci from the Dictionary of Seven Languages (Sieben-Sprachen-Wörterbuch) Általában a származtatás (különösen a szuffixáció) termékeny módja a német főnevek képzésének, azonban az NL-ek képzésében az előképzők és képzők választéka meglehetősen korlátozott. A német főnevek nagy csoportját összetétellel létrehozott szavak alkotják, amely különösen termékeny N + N képzéstípus. Bár a német helyet jelölő főnevekről kevés mélyreható kutatás áll rendelkezésre, a forrás elemzése arra utal, hogy az összetétel meglehetősen jelentős módja az NL-ek németbeli képzésének. A litvánban az NL kategóriája átlagos termelékenységűnek tekinthető, és az ilyen szavak többsége affixációval képződik. 2. A szótár német részének vizsgálata kimutatta, hogy: 2.1. A szótárban rögzített valamennyi NL több mint 50 százaléka összetett szó, ami megerősítette azt az állítást, hogy az összetétel termékeny módja az NL-ek németbeli képzésének. E szavak többségére jellemző, hogy mindkét alkotóelemük főnév. A V + N típusnak megfelelő összetett NL-ek lényegesen ritkábbak; továbbá a más szófajokhoz (melléknevekhez, elöljárószavakhoz és névmásokhoz) tartozó első alkotóelemeket tartalmazó összetételek nagyon ritkák. 2.2. A vizsgált szókincs jelentős részét egyszerű lexikai egységek, vagyis motiválatlan szavak által alkotott NL-ek teszik ki; ezek a szótárban található NL-ek körülbelül 35 százalékát alkotják. 2.3. Nem túl sok az affixációval képzett német NL – összesen 14,2 százalék. A vizsgált szavak elemzése feltárta, hogy egyes affixumokat (pl. -ung, -e, -stätte/-statt, -werk, -erei, Haupt-) gyakrabban használnak, míg másokat (-icht, -nis, -ei, Ob-) csak egyszer találtak meg. Ez arra utal, hogy az affixáció nem gyakori módja az NL-ek németbeli képzésének. 3. A szótár német részének litván NL-megfelelőit elemezve megállapították, hogy: 3.1. A német összetett NL-eket nagyon gyakran szintagmák vagy származékok képviselik, a litván megfelelőik pedig ritkábban egyszerű szavak és összetételek. 3.2. Az egyszerű német NL-szavakat általában simplicia segítségével fordítják litvánra, miközben az affixációt is meglehetősen gyakran alkalmazzák; illetve amikor több fordítási változatot adnak meg, e két módszer egymás mellett is használható. 3.3. A német NL-származékokat a litvánban többnyire képzők, előképzők vagy paradigmatikus származékok, ritkábban pedig szintagmák képviselik. Straipsniai / Articles 43 DALIUS JARMALAVIČIUS, DANGUOLĖ STRAIŽYTĖ, VIRGINIJA JŪRATĖ PUKEVIČIŪTĖ RÖVIDÍTÉSEK A + N melléknév + főnév Eng. angol nyelv Lith. litván nyelv N + N főnév + főnév NL nomina loci (= helyet jelölő főnevek, lokalizációs főnevek) P + N elöljárószó + főnév pl. többes szám Pr + N névmás + főnév V + N ige + főnév REFERENCES Ambrazas Saulius 2000: Daiktavardžių darybos raida 2, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Blevins James P. 2006: English Inflection and Derivation. – The Handbook of English Linguistics, eds. B. Aarts, A. McMahon, Malden: Blackwell Publishing, 507–536. DLKG – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, red. V. Ambrazas, 3-iasis patais. leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1997. DLOO – Das Land Ober Ost. Deutsche Arbeit in den Verwaltungsgebieten Kurland, Litauen und Bialystok=Grodno, herausg. im Auftrag des Oberbefehlshabers Ost, bearbeitet von der Presseabteilung Ober Ost, Stuttgart, Berlin: Deutsche Verlags=Anstalt, 1917. Fleischer Wolfgang, Barz Irmhild 1995: Wortbildung der deutschen Gegenwartssprache, Tübingen: Max Niemeyer Verlag. Jarmalavičius Dalius 2017: Dėl žodžių darybos teorijoje vartojamų terminų ir darybinių elementų klasifikacijos. – Acta Linguistica Lituanica 76, 75–88. Jarmalavičius Dalius, Straižytė Danguolė 2020: Disputable aspects of the historical development of constituents in German compounds. – Educational, linguistic and media discourses, eds. R. Kriaučiūnienė, Cambridge: Cambridge Scholars Publishing, 118–131. Kastovsky Dieter 1985: Deverbal nouns in Old and Modern English: from stem-formation to word-formation. – Historical Semantics. Historical Word-Formation, eds. J. Fisiak, Berlin, New York, Amsterdam: De Gruyter Mouton, 221–261. Lieber Rochelle 2004: Morphology and Lexical Semantics, Cambridge: Cambridge University Press. 44 Acta Linguistica LXXXVIII Word-formation Patterns of the German and Lithuanian Nomina Loci from the Dictionary of Seven Languages (Sieben-Sprachen-Wörterbuch) Marchand Hans 1969: The Categories and Types of Present-Day English Word Formation. A Synchronic-Diachronic Approach, 2nd edition, München: Verlag C.H. Beck. Motsch Wolfgang 2004: Deutsche Wortbildung in Grundzügen, Berlin, New York, Amsterdam: De Gruyter Mouton. Plag Ingo 2006: Productivity. – The Handbook of English Linguistics, eds. B. Aarts, A. McMahon, Malden: Blackwell Publishing, 537–557. Rainer Franz, Luschützky Hans C. 2013: Instrument and place nouns: A typological and diachronic perspective. – Linguistics 51(6), Berlin, New York, Amsterdam: De Gruyter Mouton, 1301–1359. SSW – Sieben-Sprachen-Wörterbuch: Deutsch / Polnisch / Russisch / Weißruthenisch / Litauisch / Lettisch / Jiddisch (1918), herausg. im Auftrag des Oberbefehlshabers Ost, Berlin, Heidelberg: Springer-Verlag, 2014. Stundžia Bonifacas, Jarmalavičius Dalius 2019: Daiktavardžių daryba vokiškose XVII–XVIII a. baltų kalbų žodynuose, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Szymanek Bogdan 2015: Place nouns. – Word-Formation. An International Handbook of the Languages of Europe (Handbücher zur Sprachund Kommunikationswissenschaft / Handbooks of Linguistics and Communication Science 40(2)), eds. P. O. Müller, I. Ohnheiser, S. Olsen, F. Rainer, Berlin, New York, Amsterdam: De Gruyter Mouton, 1327–1339. Urbutis Vincas 2009: Žodžių darybos teorija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Septyniakалbio žodyno (Sieben-Sprachen-Wörterbuch) vokiečių ir lietuvių kalbų vietų pavadinimų (Nomina Loci) daryba SANTRAUKA Šiame straipsnyje aprašomi 1918 metais išleisto septyniakalbio žodyno vokiečių kalbos vietų pavadinimai ir jų lietuviški atitikmenys. Kaip parodė atliktas tyrimas, daugiau nei pusė visų šaltinyje užfiksuotų vokiečių kalbos Nomina Loci yra dūriniai, kiek mažiau jų sudaro paprastieji žodžiai. Vokiečių kalbos vietų pavadinimų, pasidarytų afiksacijos būdu, tėra 14,2 proc. Straipsniai / Articles 45 DALIUS JARMALAVIČIUS, DANGUOLĖ STRAIZYTĖ, VIRGINIJA JŪRATĖ PUKEVIČIŪTĖ Analizuojant vokiškosios žodyno dalies NL atitikmenis lietuvių kalboje pastebėta, kad vokiečių kalbos sudurtiniai vietų pavadinimai labai dažnai perteikiami sintag­momis arba pasitelkiama derivacija, o rečiau dūrinių atitikmenys yra paprastieji žodžiai ir dūriniai. Paprastuosius vokiečių kalbos nomina loci linkstama į lietuvių kalbą versti simplcijomis, taip pat dažnai pasitelkiama afiksacija arba, kai žodis turi kelis vertimo variantus, paprastieji, darybiškai nemotyvuotieji, daiktavardžiai ir vardažodžių vediniai vartojami pagrėčiui. Vokiškuosius vietų pavadinimų darinius dažniausiai lietuvių kalboje atitinka priesagų, priešdėlių ar galūnių vediniai, rečiau – žodžių junginiai (sintagmos). Įteikta 2022 m. spalio 28 d. DALIUS JARMALAVIČIUS Vilnius University Faculty of Philology, Institute for the Languages and Cultures of the Baltic Universiteto g. 5, LT–01131 Vilnius, Lietuva [email protected] DANGUOLĖ STRAIZYTĖ Vilnius University Faculty of Philology, Institute of Foreign Languages Universiteto g. 5, LT–01131 Vilnius, Lietuva [email protected] VIRGINIJA JŪRATĖ PUKEVIČIŪTĖ Vilnius University Faculty of Philology, Institute for the Languages and Cultures of the Baltic Universiteto g. 5, LT–01131 Vilnius, Lietuva virginija.pukevič[email protected] 46 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII