Lietuvių kalbos aiškinamųjų žodynų raida, savitumas ir tarpusavio sąsajos

Straipsniai / Articles 259 VILIJA SAKALAUSKIENĖ Lietuvių kalbos institutas ORCID-azonosító: orcid.org./0000-0002-0487-7710 Kutatási területek: etnolingvisztika, lexikográfia, lexikológia. DOI: doi.org/10.35321/all89-12 A LITVÁN NYELV ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRAINAK FEJLŐDÉSE, SAJÁTOSSÁGAI ÉS EGYMÁSHOZ FŰZŐDŐ KAPCSOLATAI The Development, Uniqueness and Interrelationship of Lithuanian Explanatory Dictionaries ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány áttekinti a mai és a standard litván nyelv szótárainak fejlődését a 19. század végétől a 21. század első évtizedeiig, az adott időszak legfontosabb szótárai és e szótárak konkrét példái alapján. A 19. század egyik legkiemelkedőbb lexikográfiai munkája a jeles litván lexikográfus és népköltészeti gyűjtő, Antanas Juška litván–lengyel szótára. E szótár fontosságát és jelentőségét Jonas Jablonskis is felismerte, aki lexikográfiai munkájának első lépéseit A. Juškos szótárának szerkesztésével tette meg. A szótáron végzett munka arra ösztönözte a nyelvészt, hogy anyagot gyűjtsön a litván köznyelv kutatásához, az adatokat cédulákra jegyezze fel, és külön kartotékban halmozza fel. J. Jablonskisnak a litván köznyelv szótárának elkészítésére irányuló törekvését részben a Lietuvių kalbos žodynas valósította meg, amely mintegy három különböző szótárt egyesít: a nyelvjárási, a régi írások és a mai köznyelv szótárát. E szótár gazdag és sokféle anyaga lehetővé tette a Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (1954) és számos további kiadásának elkészítését. Minden megjelent szótár ilyen vagy olyan ösztönzést adott ahhoz, hogy egy új, tökéletesebb szótárra vagy annak újabb kiadására gondoljanak. Mind a lexika összetételét, mind magának a szótárnak a szerkezetét és kidolgozásának módszertanát tekintve teljesen más a jelenleg készülő elektronikus Bendrinės lietuvių kalbos žodynas. A tanulmány a litván értelmező szótárak készítői előtt felmerülő legfontosabb problémákat tárgyalja. VILIJA SAKALAUSKIENĖ 260 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX KULCSSZAVAK: lexikográfia, értelmező szótárak, Antanas Juška, Jonas Jablonskis, A litván nyelv szótára, A mai litván nyelv žodynas, Bendrinės lietuvių kalbos žodynas. ANNOTÁCIÓ This article aims to show the evolution of the dictionaries of the modern and standard Lithuanian language from the end of the 19th century to the 21st century, based on the most important dictionaries of the period and specific examples of these dictionaries. One of a 19. század legkiemelkedőbb lexikográfiai művei közé tartozik a híres litván lexikográfus és folklórgyűjtő, Antanas Juška litván–orosz–lengyel szótára. E szótár fontosságát és jelentőségét Jonas Jablonskis is felismerte, aki A. Juška szótárának szerkesztésével tette meg első lépéseit a lexikográfiai munkában. A szótáron végzett munkája arra késztette a nyelvészt, hogy anyagot gyűjtsön a litván írott nyelv kutatásához, az adatokat cédulákon rögzítse, és külön cédulakatalógusban őrizze őket. Jablonskis azon kívánsága, hogy összeállítsa a standard litván nyelv szótárát, részben teljesült a Litván nyelv szótára révén, amely három különböző szótárt egyesít: a nyelvjárási, a régi írott és a modern standard nyelv szótárát. A szótár gazdag és változatos anyaga lehetővé tette a Modern litván nyelv szótárának (1954) és számos más kiadásnak az összeállítását. Mindegyik szótár ösztönzést adott egy új és tökéletesebb szótár vagy egy újabb kiadás elkészítésének átgondolásához. A standard litván nyelv jelenlegi szótára lexikai összetételét, szerkezetét és módszertanát tekintve meglehetősen eltérő. A tanulmány feltárja azokat a legfontosabb problémákat, amelyekkel az értelmező szótárak összeállítói szembesülhetnek. KULCSSZAVAK: lexikográfia, értelmező szótárak, Antanas Juška, Jonas Jablonskis, A litván nyelv szótára, A mai litván nyelv szótára, A standard litván nyelv szótára. BEVEZETÉS Jonas Kruopas szerint Konstantinas Sirvydas szótárának korszaka után Litvániában be1 A köznyelv veik du šimtmečius sustojo lietuvių leksikografijos darbas (Kruopas 1998: 423). Tik XIX a., kai prasidėjo visuomeninis, kultūrinis ir literatūrinis pakilimas, dažnas iš lietuvių šviesuolių, supratęs, kad norminti ir ugdyti lietuvių bendrinę1 régebbi elnevezései – irodalmi és írott nyelv. A tanulmányban minden korszakra egyetlen terminust választottunk – köznyelv, a folyamatról szólva azonban a nyelvi standardizáció terminusát használjuk. Cikkek / Articles 261 Lietuvių kalbos aiškinamųjų žodynų raida, savitumas ir tarpusavio sąsajos nemcsak a nyelvtanok, hanem a szótárak is képesek nyelvet [formálni], ezért hozzáfogtak a litván nyelv szótárainak összeállításához. Ezért közülük többen elkezdték gyűjteni a szavakat és szótárakat írni (gyakran a nyelvtannal mokytis lietuvių kalbos (Palionis 1995: 191). Deja, dauguma sudarytų žodynų taip ir liko rankraščiuose. Tai Dionizo Poškos, Simono Daukanto, Dominiko párhuzamosan), többnyire gyakorlati célú kétvagy háromnyelvűeket, Sutkevičius, Laurynas Ivinskis, Andrius Ugenskis, Mikalojus Akelaitis és mások munkáit. E szerzők szótárkéziratainak sorsa többnyire ismeretlen (SawaniewskaMochowa 2014: 123; Balašaitis 2018: 93). E kutatás célja a jelenlegi és a köznyelvi litván nyelv értelmező szótárainak fejlődését áttekinteni a XIX. század végétől a XXI. század első évtizedeiig, az adott időszak legfontosabb szótárai és e szótárak konkrét példái alapján. E cél elérése érdekében a következő feladatokat tűzzük ki: 1) feltárni az értelmező szótárak eredetét; 2) bemutatni a nyelv szabványosítására irányuló törekvést a XIX. századi értelmező szótárakban; 3) konkrét szótári példák alapján szemléletesen feltárni a mai és a köznyelvi litván nyelv szótárai makrostruktúrájának változását és újításait. A kutatásban deskriptív és összehasonlító módszereket alkalmaznak, amelyek alapján bemutatják a litván értelmező szótárak fejlődését, feltárják az elemzett szótárak anyagának viszonyát, valamint kiemelik a szótárak sajátosságait, egyediségét és kapcsolatait. A kutatás empirikus alapját Antanas Juška litván–lengyel szótára2, Jonas Jablonskis Lietuvių kalbos žodynas című szótárához készült anyaggyűjtés kartotékai, a Lietuvių kalbos žodynas (LKŽe), a Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (DLKŽ3) különböző kiadásainak, valamint az elektronikus Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (BLKŽ) adatai képezik. 1. ANTANAS JUŠKA LITVÁN–LENGYEL SZÓTÁRA A XIX. század egyik legkiemelkedőbb lexikográfiai munkája A. Juškának, a neves litván lexikográfusnak és néprajzi gyűjtőnek a litván–lengyel szótára. Szerzője arra törekedett, hogy azokat a szókincselemeket mutassa be, amelyeket sehol sem nyomtattak ki vagy rögzítettek. 2 A. Juškevičius Žodynui medžiaga pradėta rinkti 1850 m. (Sawaniewska-Mochowa 2002: 42), apie 1860 m. pradėtas rašyti žodyno tekstas. Iš viso buvo išspausdintos trys litván szótára a szavak orosz és lengyel nyelvű magyarázatával, köt. második, Szentpétervár, 1904, I–LIX. 3 A mutató nélküli rövidítés általánosan használatos, amikor általában a Dabartinės lietuvių kalbos žodynasról van szó. VILIJA SAKALAUSKIENĖ 262 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX A. Juška litván–lengyel szótárának részei4 (a szótár szerkesztéséről és a szerkesztőkről bővebben lásd: Sakalauskienė 2012: 257–267; Balašaitis 2018: 154–161). A szótár első szerkesztője, Filipas Fortunatovas hangsúlyozta, hogy A. Juška litván–lengyel szótára az élő5 nyelv lexikájának és használatának rio több részét iliustruojančių bei aiškinančių sakinių rinkinys (Sakalauskienė 2012: 256), kucsak több évtizeddel a szótár megírása után nyomtatták ki. A szótár szerzője a parasztság életmódja és kultúrája iránt érdeklődve munkáját elsősorban a litván értelmiségnek6 szánta. A. Juška szótárában számos, a mindennapi háztartással kapcsolatos nyelvi tényt rögzített, amelyek néprajzi és folklorisztikai ismeretekkel szolgálnak. A népi beszélt nyelv felhasználása a szótárban és gazdag anyaga óriási jelentőséggel bírt az általános litván nyelvi nėjimams bei praktiniam kalbos darbui – visos tautos bendrinei kalbai kurti ir ugdyti. A. Juška, kaip leksikografas, suvokęs gyvosios kalbos, tautosakos ir kutatások és a néprajz, valamint a nemzeti kultúra fejlesztése szempontjából; több évtizeden át kimeríthetetlen energiával jegyezte fel a litván nyelv szavait és kifejezéseit, dalokat gyűjtött, továbbá megfigyelte és leírta a szokásokat. A. Juška a litván nép nyelvét nemcsak a filológiai tények forrásaként értékelte, hanem az emberek pszichológiájára és gondolataik kifejezésének módjára is figyelmet fordított, a nyelvben az egyszerű emberek életének, hagyományainak és történelmi tapasztalatainak tükröződését kereste. A. Juška azzal, hogy szótárához több mint 30 000 szót jegyzett fel a beszélt nyelvből, új útra tért a litván lexikográfiában – a régi és újabb írásokból történő anyagkigyűjtéstől a beszélt nyelvhez mint elsődleges és kimeríthetetlen forráshoz (Tolutienė 1961: 89). Ezért A. Juška litván–lengyel szótára fontos lexikográfiai forrás, új típusú, a beszélt nyelvet értelmező szótár. A. Balašaitis szerint a szótár litván része nem csupán a szavak használatának illusztrációit tartalmazza, hanem gyakran a szavak jelentésének magyarázatait is, amelyek rendszerint nem a szótár szerzőjétől származnak, hanem az emberek beszédéből lettek lejegyezve (Balašaitis 2018: 158). A szótár kéziratai és egyes szerkesztési változatai kanyargós és összetett utat tárnak fel, amely nagyon érdekes és értékes a litván köznyelv kialakulása és fejlődése szempontjából 4 1897-ben az I. kötet első része, amely az A–D betűket foglalja magában (F. Fortunatov szerkesztette), 1904-ben az I. kötet második része, amely az E–G betűket foglalja magában (J. Jablonskis szerkesztette), 1922-ben a II. kötet első része, amely a K betű egy részét a kukštuoties szóig foglalja magában (K. Būga szerkesztette). A szótár további szerkesztői: Jan Baudouin de Courtenay, Jurgis Šlapelis és Grigorij Uljanov. A nyomtatásról Viačeslav Jagić, F. Fortunatov és Alekszej Sahmatov gondoskodott (Sakalauskienė 2012: 257). 5 A tanulmányban szinonimaként használják az élő nyelv, a népnyelv és a beszélt nyelv terminusokat. 6 A. Juška szótára új volt az akkori társadalom számára. Az akkori litván értelmiségiek többnyire lengyel iskolákban tanultak, ezért a lengyel nyelv anyanyelvük, a litván mellett is uralkodó volt. Teljesen érthető, miért választott A. Juška lengyel fordítást a litván nyelv szótárához. Erre nem annyira a lengyel társadalomnak, mint inkább maguknak a litvánoknak volt szükségük žodyną, pridėjo vertimą į rusų kalbą (plačiau žr. Sakalauskienė 2012: 257–258). Straipsniai / Articles 263 Lietuvių kalbos aiškinamųjų žodynų raida, savitumas ir tarpusavio sąsajos (Sakalauskienė 2012: 256). Jonas Juška, az eigai tanulmányozására szolgáló mű szerkesztésekor (Sakalauskienė 2012: 264). Az A. Juška szótárában szereplő számos ritkább szót, például a gris ‘ital, innivaló’, gernõra ‘jóindulatú, jó szándékú ember’ szavakat még ma is megtaláljuk a Kortárs litván nyelv szótárának különböző kiadásaiban. Az LKŽe adatai szerint az A. Juška szótárában szereplő jovalúoti ‘a sertések számára eledelt, moslékot készíteni’ ige ‘fordítani, összekeverni, rendetlenséget okozni’ jelentésben a nyugat-aukštaitisi kaunasi nyelvjárásban aukštaičių (Liškiavoje). Įvairiuose Dabartinės lietuvių kalbos žodyno leidimuose (Veliuonában, Žvirgždaičiuose) és délen használatos; ennek az igének a definíciói a jelentés bővülését és a mai használatot mutatják (lásd 1. táblázat). 1. TÁBLÁZAT. A. Juška szótárának néhány szava a Kortárs litván nyelv szótárának kiadásaiban JŽ DLKŽ1DLKŽ2DLKŽ7eDLKŽ8e gris Gira yra 2 gris ‘ital, 2 rugpiūtį. Gėris į vienu gėriù gyvas. Ligonis vienu gėriu gyvas. gris ‘ital, 2 gris ‘ital, 2 gyvas. vienu gėriù gyvas. gris drūts gėris par vienu gėriù gyvas. gėralas’: gėralas’: Ligonis gėralas’: skrandį atsiduria Ligonis Ligonis gėralas’: Ligonis ‘ital, vienu par stemplę. gėriù gernõra Kurs nórą turi, ‘geranoris, gernorà ‘geranoris, gerų gernorà gerų ‘geranoris, tas gernorà ‘geranoris, gernõra. gernorà gerą gerų jóakaratú ember’; jóakaratú Gyakran lovagolni 1: Akár lovagolnak, csikót, 2. refl. azaz a grùmias elnyomni’: lovagolt Embereket ember’; lovagolok mást én is mást veszel egy Vakis senki kitaposva, ‘gyötörni, embereket. kínozni, gyötörni’: ‘tombolni, valakit jóakaratú lovagolni’: Lovat lovagoltatok. csikót, veszel sem eteti (flk. kilovagolva (tombol). v. Embereket tombolni, jódyтис ugratni. ember’; jó lovagolni 1: Akár jódyti. egy csikót, de nem fogsz elnyomni’: Ponai lovagolni, ugratni. köznyelvi ‘tombolni, jódyтис szándékú ember’; lovagolni 1. lovagolni 1. ‘lovat vagy lovagolni 1. gyak. lovagolni 1. gyak. jódyti 1. džn. lovagolni 1: Akár Mindannyian veszel egy lovagolni (d.). de nem fogsz lovagolni, de nem fogsz lovagolni, és a megėsök lovagolnak, küszöb). Réti 2. átv. ‘gyötörni, (táj.). 2. átv. (táj.). 2. átv. ‘gyötörni, (kitaposva). 2. gyötörni’: ‘hajtani, jódyтис birkózni. Jódyti, megjódyti. rosszalkodni’: rosszalkodni’: ‘tombolni, 3. visszaható. ‘tombolni, Gyerekek, Gyerekek, rosszalkodni’: rosszalkodni’: Gyerekek, ne rosszalkodjatok! ne rosszalkodjatok! Gyerekek, ne rosszalkodjatok! ne viselkedjetek! jovaluóti jovaluóti ‘jovaluóti disznóknak ‘szennyezni eledelt ‘jovaluval szennyezni’; átv. jovaluóti 1. készíteni’; szennyezni’; 2. ‘felforgatni, ‘rendetlenséget 2. átv. ‘rendetlenséget csinálni csinálni, keverni, rendetlenséget, csinálni’; összekeverni, megzavarni’; keverni, összezavarni’; jovaluóti 1. jovalu, jovalinti’; ‘jovaluval összekeverni, VILIJA SAKALAUSKIENĖ 264 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX A. Juškos žodyne užfiksuotas tarminis veiksmažodis jódytis įtrauktas ir į A köznyelvi litván nyelv szótára: jódytis 4. visszaható ige közny. ‘garázdálkodni, tombolni’: Gyerekek, ne garázdálkodjatok! 2. JONAS JABLONSKIS ÉS ANTANAS JUŠKA SZÓTÁRA A. Juška szótárának fontosságát és jelentőségét J. Jablonskis is felismerte, aki lexikográfiai munkásságának első lépéseit e szótár szerkesztésével tette meg. J. Jablonskis, aki a litván szavakat a beszélt nyelvben ellenőrizte7, alkalmat kapott a jelentésük ellenőrzésére is. A szerkesztőt nem elégítette ki a litván szavak vertimas. Todėl rusišką vertimą jis taisė pagal tarmėse vartojamas reikšmes, o ne pagal nurodytas A. Juškos rankraščiuose. J. Jablonskis pirmiausia iškėlė kalboje plačiau žinomą, pagrindinę žodžio reikšmę, o paskui – tas reikšmes, kurios buoroszos8 vo-ja, amely fontos volt a cikk illusztrációs anyagának megértéséhez. J. Jablonskis szerint Juška, miután a nép ajkáról lejegyzett egy-egy kifejezést, mielőtt felvette volna a szótárába, azt meglehetősen gyakran csiszolta, teljesebbé tette, igyekezve irodalmiasabbá és szabályosabbá tenni, de ezzel megszüntette azokra a frazémákra jellemző sajátosságokat (Piročkinas 1991: 116). A nyelv standardizálásának folyamata a szótárban jelentős a litván köznyelv története szempontjából. J. Jablonskis, mivel nem tudta megállapítani, melyik nyelvjárásból jegyezte le A. Juška az adott szót vagy mondatot, nem merte helyreállítani a nyelvjárási sajátosságokat, és egységesítette a szótár anyagát, folytatva a szerző által megkezdett nyelvi standardizálást. Fő nyelvjárásként, akárcsak a szerző, a nyugati aukštaitis nyelvjárást választotta, mert mindig meg volt győződve arról, hogy szükség van egy olyan litván köznyelvi szótárra, amely mindenki számára érthető nyelven íródott. 7 J. Jablonskisnak szerkesztőként lehetősége nyílt arra, hogy a litván nyelv nyelvjárásaiban ellenőrizze a szavakat. A nyári vakáció idején a szerkesztő a litván nyelvjárások kutatására utazott (Čepaitienė, Lapinskienė 2010: 83). Miután egész első nyarát Litvániában töltötte, J. Jablonskis Veliuonában, Vilkijában, Jurbarkasban, Kaltinėnaiban és Alsėdžiai­ban ellenőrizte az E, G, I, J, K, L betűk kéziratait (bővebben lásd: Tolutienė 1961: 237–238; Sakalauskienė 2021: 36–37). A XIX. század utolsó 8 Sumanymas pateikti rusų kalbos atitikmenis iš dalies priklauso J. Boduenui de Kurtenė. évtizedeiben Litvániában erősödött az orosz kultúra. Így a szótár nyomtatásának éveiben a lengyel fordítás már kevésbé volt időszerű. J. Juška még azokat a szemléltető mondatokat is oroszra fordította, amelyek megértéséhez elegendő volt a szócikk elején megadott fordítás. „A címszó ... džio vertimą artindamas prie iliustracinio sakinio, J. Juška kartais taip susiaurino jo reikšmę, kad eltorzította a címszó jelentését” (Tolutienė 1961: 222). Straipsniai / Articles 265 Lietuvių kalbos aiškinamųjų žodynų raida, savitumas ir tarpusavio sąsajos Így A. Juška szótárának szerkesztésekor J. Jablonskis már egy másik szótáron gondolkodott, amelyet a szerkesztett szótárral párhuzamosan kellett előkészíteni. Ezért nemcsak ellenőrizte és kiegészítette A. Juška szótárának anyagát, hanem szavakat is gyűjtött, cédulaanyagot halmozott fel egy új litván nyelvi szótárhoz. Néhány példa J. Jablonskis cédulaanyagából a Litván nyelv szótárához (JJk): Arkljus į grutiùs9 sudėk (JJk, Als), vö. Ašvienius sudėk į grùtes (JŽ 482), Ašvienius sudėk į grùtes (LKŽe, J); Arklei grûžin10 peivą (JJk, Als), plg. Arkliai grūžina pievą (LKŽe, Als); Šónā pragila11 begulint, pragilst rȯñkas barašȯnt (JJk, Als), plg. Šonai pragilo begulint (LKŽe, Vkš); Su gȯndras išsikėlė, su varnoms nukrita (JJk, Als), plg. Su gañdrais išsikėlė, su varnoms nukrito (sakoma apie tuos, kurie labai nori iškilti, bet jiems nepasiseka) (LKŽe, Als); Linai galvóti (JJk, Puš), vö. Galvoti12 linai, galvoti kopūstai (DLKŽ8e); Kas sùgarga, tas vadinas gargãžėm (JJk, Puš), vö. Kas sùgarga13, tas vadinas gargažėm (LKŽe, Puš); Starkus garglinėja (po balą) (JJk, Skap14), vö. Starkus garglinėja [po balą] (LKŽe, Skp). A. Juškos szótárának szerkesztése nemcsak J. Jablonskis, hanem Kazimieras Būga15 számára is hatékony ösztönzést jelentett ahhoz, hogy a jövőben litván nyelvi szótárt készítsenek. Ezt mutatják e szótár szerkesztőinek (J. Jablonskis és K. Būga) később elvégzett munkái. 3. KARTOTEKA LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNUI MEDŽIAGA Darbas prie A. Juškos žodyno J. Jablonskį paskatino rinkti medžiagą lietuvių az írott nyelv kutatására és az adatok cédulákon való rögzítésére, valamint a kartotékban történő gyűjtésére; ebben több mint 14,5 ezer cédula gyűlt össze, a szavak és az azokat 9 ‘párokba’; 10 ‘röviden lelegelte a füvet’; 11 ‘įskaudo’; 12 ‘su daug galvų ar didelėmis galvomis, galvingi’; 13 ‘megkeményedik, összehúzódik’. 14 J. Jablonskis kartotékpéldái mellett Jablonskis által használt helynévrövidítések szerepelnek, a LKŽe példái mellett pedig olyanok, mint a szótárban. 15 K. Būga buvo vienas iš A. Juškos žodyno redaktorių. VILIJA SAKALAUSKIENĖ 266 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX szemléltető mondatból még többet jegyeztek fel. A kartotékában meglehetősen sok, J. Ž.16 rövidítéssel megjelölt mondat található, például: Ans nugurgjojo17 virvę nedailei (J. Ž.) (lásd JJk nugurgjoti); Nudàbyk18 tu mane, bo man pirštai sugrubo (J. Ž.) (lásd JJk dãbyti); Pabaigs mus ponai neivoti19 (J. Ž.) (lásd JJk neivoti); Jinai nerštės20 ant jo už bitis pavogtas (J. Ž.) (lásd JJk nerštis). A. Juška szótárának nyelvjárási anyagát vizsgálva megállapították, hogy e szótár és J. Jablonskis kartotékájának példái közötti egyezés azt mutatja, hogy a szerkesztő pozitívan értékelte az A. Juška által összegyűjtött anyagot, és maga is felhasználta azt (bővebben lásd Sakalauskienė 2012: 269). J. Jablonskis nem másolta le szóról szóra A. Juška mondatait, hanem az akkori helyesírási elvek szerint kiválasztott illusztrációkat közölt, a mondatokat lerövidítette, az orosz vagy lengyel nyelvű megfelelőket nem másolta át, jóllehet a kartotékában az egyes szavak jelentését nem litván nyelven is megmagyarázta. A. Juška szótárának szerkesztése volt az egyik legfontosabb tényező abban, hogy megkezdődött egy újabb litván nyelvi szótár kartotékájának gyűjtése. A J. Jablonskis által feljegyzett cédulák azt mutatják, hogy kartotékáját a XIX. század végén, 1897-ben, Veliuonában tett látogatásakor kezdte gyűjteni. A cédulagyűjteményben nemcsak az élő nyelv adatai, hanem kiadott szótárakból21, különféle írásokból és szépirodalmi művekből származó szavak22 is összegyűjtve találhatók. J. Jablonskis mindig meg volt győződve arról, hogy szükség van a közös litván nyelv szótárára. 1918-ban Voronyezsben, már a grodnói időszak (1912–1914) után, több mint 1500, az išleido mažos apimties Mūsų žodynėlį, į kurį buvo įtraukta tik nedidelė jo surinktos kartotekos žodžių dalis. Žodynėlyje (61 puslapio apimties) buvo paadott időszak köznyelvéhez tartozó szót közöltek litván 16 Ezzel a rövidítéssel J. Jablonskis az A. Juška szótárából lemásolt szavakat és mondatokat jelölte. 17 „elkergette”; 18 „szedd le”; 19 ‘naikinti’; 20 „haragudott”. 21 Miután kiválóan értékelte Frydrichas Kuršaitis szótárát és nyelvtanát, J. Jablonskis jelentős mennyiségű anyagot vett fel a cédulagyűjteménybe. J. Jablonskis A. Juška szótára I. kötetének második része zárszavában, a szerkesztett szótár nyelvét tárgyalva, nagyon gyakran Fr. Kuršaitis szótárával, és az utóbbi anyagát összevetette a litván nyelv más nyelvjárásaival. J. Jablonskis žymėtų Fr. Kuršaičio pavarde. Kartotekos lapeliuose pasitaiko K. Sirvydo žodyno pavyzdžių. Jo cédulagyűjteményében meglehetősen sok mondat és szó található; a Dictionarium trium ligvarum, vagyis a háromnyelvű (lengyel–latin–litván) szótár, amely összesen öt kiadást ért meg (I – körülbelül 1620, II – 1631, III – 1642, IV – 1677 és V – 1713), több évszázadon át a litván írott nyelv egyik legfontosabb forrása volt (Palionis 1995: 18). 22 A forrásmegjelölésekből látható, hogy a szerkesztő Simon Stanevičius, S. Daukantas, Žemaitė, Petras Avižonis, Antanas Baranauskas és mások irodalmi műveiből is vett fel szavakat a cédulagyűjteménybe. Cikkek / Articles 267 Lietuvių kalbos aiškinamųjų žodynų raida, savitumas ir tarpusavio sąsajos a jelentések magyarázatával és orosz nyelvű fordításokkal. Minden szó hangsúlyjelölést kapott. A szójegyzék célja tisztán gyakorlati volt – segíteni a tanulóknak a litván tankönyvek olvasásában és megértésében. Ezért főként nyelvjárási szavak és új képzések kerültek bele, amelyeket a nyelvész a köznyelvben való használatra javasolt. Szójegyzékünk nemcsak az új terminusok forrásaként fontos, hanem általában is mint a köznyelv első normatív szótára. A szójegyzék a litván köznyelv szótárává fejlődhetett volna. Így felmerülhet még az a feltételezés is, hogy J. Jablonskis hatalmas cédulaanyaggal és lexikográfiai munkatapasztalattal rendelkezve megírhatott volna egy ilyen szótárt. Annál is inkább, mert kortársainak visszaemlékezéseiben állandóan említik, hogy maga szeretett volna szótárt írni. 4. A LITVÁN NYELV SZÓTÁRA J. Jablonskisnak a litván nyelv értelmező szótárának elkészítésére irányuló törekvését részben megvalósította A litván nyelv szótára, amely mintegy három különböző szótárt egyesít: a nyelvjárási, a régi írások és a mai köznyelv szótárát. Ezért kiemelendő J. Jablonskis cédulaanyaga és A litván nyelv szótára közötti különleges kapcsolat; a szótár első összeállítója és szerkesztője K. Būga volt. A szótár szerkesztősége különböző gyűjtőktől több ládányi szót kapott, amelyekről másolatokat készítettek (mintegy 25–30 ezer cédulát). J. Jablonskis cédulakatalógusából K. Būga mintegy 10 ezer szót23 másolt ki, amelyek később bekerültek a nagy szótár gyűjteményeibe. J. Jablonskis cédulakatalógusának szavai sok esetben mintha eltűntek volna ezekben a gyűjteményekben, mivel J. Jablonskis anyaga gyakran semmilyen módon nincs megjelölve magában a szótárban – ezekben az esetekben csak a helységnév rövidítése szerepel. Hogy egy szó J. Jablonskis cédulakatalógusából származik, csak a Litván nyelv szótárának cédulakatalógusában található cédulákból állapítható meg. J. Jablonskis maga nem tudta megírni a litván nyelv szótárát, de munkásságával jelentősen hozzájárult egy ilyen szótár előkészítő munkálataihoz. Az 1924 körül megjelent, K. Būga által összeállított Litván nyelv szótárának első füzetéről azt írta, hogy ez „nyelvének nagyon rendkívüli szótára, amilyen addig a társadalom leidžia nei latviai, nei lenkai, nei rusai. Žodyne surašyti visi žodžiai, kurie tebėra vartojami lig šiol raštuose ir šnekamojoje kalboje. Tačiau visuomenė, laukusi iš profesoriaus K. Būgos tik rašomosios kalbos žodyno, dabar ras žodyne daug visokios medžiagos, tinkančios ir reikalingos mūsų kalbos etimologijai, istorijai, szükségletei számára, a nyelvjárások kutatását nem számítva, nem volt“ (JR 1935: 294–296). Maga a szótár szövege szokatlannak tűnt a társadalom számára, mivel tudományos szótár volt. Ezért J. Jablonskis sajnálattal állapította meg, hogy „az említett szótár elsősorban azoknak az embereknek szól, akik már meglehetősen jól ismerik az írott nyelv alapjait, és képesek, 23 A Litván nyelv szótárának szerkesztősége gondosan átnézte J. Jablonskis írásait (tankönyveit, könyvfordításait stb.), és ezekből még legalább 14 ezer szót kiírt a szótár számára (bővebben lásd Lyberis 2009: 69). VILIJA SAKALAUSKIENĖ 274 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX 2000-ben jelent meg a DLKŽ4 negyedik kiadása. Lényegében ez a szótár harmadik kiadásának újranyomása, csupán a felfedezett sajtóhibákat javították. A szerkesztőbizottság változatlan maradt. 2003-ban megjelent a szótár CD-ROM-változata. Ebben a szótárat kiegészítették Litvánia és a világ legfontosabb helyneveinek értelmező részével. A szótárnak ezt a változatát feltöltötték az internetre. 2003 végén megjelent a DLKŽ5e ötödik kiadása, amelyet újraszerkesztettek, javítottak és kiegészítettek; kizárólag elektronikus kiadás volt (a CD-ROM-on egy füzetbe nyomtatott bevezető, módszertani tanácsok és a számítógépes program használatának leírása is helyet kapott), továbbá csatoltak hozzá egy különálló, mintegy 3000 litvániai és világhelynevet tartalmazó mellékletet – Litvánia és a világ legfontosabb helyneveinek értelmező részét. 2006-ban a felhasználókhoz eljutott a DLKŽ6e kissé javított hatodik (harmadik elektronikus) kiadása. A szerkesztőbizottsága ugyanaz. A 2012-ben megjelent hetedik (2017-ben frissített változatú) DLKŽ7e-kiadás a hatodik kiadás lemezéről készült, azonban attól jelentősen eltér. A szótár e szerkesztésének legnagyobb különbségei: 1) elhagyták a példamutató köznyelvben nem használatos (ntk. = jelöléssel ellátott) szavakat; 2) elhagyták a régebbi és ritkább regionális (psn. és nyelvjárási jelöléssel ellátott) szavak, valamint változatok egy részét (közel kétezret); 3) elhagyták a korábbi elektronikus DLKŽ-kiadásokban szereplő, Litvánia, a vele kapcsolatban álló területek és a világ legfontosabb helyneveinek egy részét (mintegy háromezer szócikket); 4) a szavakat a Litván Állami Nyelvi Bizottság határozatai szerint látták el hangsúlyjelekkel; 5) pontosították egyes szavak jelentésmagyarázatait, kijavították a felfedezett sajtóhibákat. A szótár e kiadásába bekerült a DLKŽ7e-ben nem szereplő szavak egy kisebb (mintegy kétszázötven szavas) függeléke, amely az újonnan készülő Általános litván nyelvi szótárból származik. A legújabb DLKŽ8e előszavában a főszerkesztő kijelenti, hogy „a szótár minden litván számára, éljen bárhol a világon, valamint azoknak a más nemzetiségűeknek a nyelvi tanácsadójaként készült, akik megtanultak vagy még csak tanulnak litvánul” (DLKŽ8e, Előszó). Hangsúlyozzák a szótár egyetemességét, mivel egyrészt az általános nyelv használatának minden területét és valamennyi használatos változatát tükrözi, másrészt a felhasználók számára szükséges információkat közöl a javasolt, normatív szavak helyesírásáról, hangsúlyozásáról és ragozásáról, megmagyarázza a szavak jellegzetes jelentéseit, használati példákkal szemlélteti a szavak kapcsolódási lehetőségeit, továbbá számos szemléletes szólást, frazeologizmust, valamint különböző szakterületek összetett terminusainak jelentős gyűjteményét tartalmazza. Az új szavak függeléke kétszáz szóval bővült. A DLKŽ8e a nyomtatott DLKŽ nyolcadik kiadása alapján készült. E kiadás főbb újdonságai: 1) visszakerültek egyes, korábban nem normatívnak tekintett szavak, amelyeket az Állami Litván Nyelvi Bizottság az általános nyelvben használhatónak minősített: bobutė ‘1. nagymama, nagyanya (az apa vagy az anya anyja) 2. lásd bába’; kaladė ‘1. lásd: trinka. 2. lásd: malka 3’; linča ‘erőszakos, bírósági ítélet nélküli tömeges leszámolás’; 2) az Állami Litván Nyelvi Bizottság határozatai alapján rendezett Straipsniai / Articles 275 Lietuvių kalbos aiškinamųjų žodynų raida, savitumas ir tarpusavio sąsajos a szavak helyesírása és hangsúlyozása: čiárdašas, čárdašas; drksti, drỹska (drỹksta), drsko; fjòrdas stb. ; 3) a szócikkekre utaló értelmezések frissítése (egyes esetekben visszakerült a lásd: jelölés, amelyet a DLKŽ hetedik kiadásának készítésekor elhagytak): biznas lásd: rimbas, buljònas lásd: sultinys, gérbūvis lásd: gerovė, pakalkas, ~ė lásd: pataikūnas stb. ; 5) visszakerültek egyes szavak, amelyekről a DLKŽ hetedik kiadásában a nyomtatott kiadvány terjedelmi korlátozása miatt lemondtak. 6. A LITVÁN KÖZNYELV SZÓTÁRA Visai kitoks nei Dabartinės lietuvių kalbos žodynas tiek leksikos sudėties, tiek paties žodyno struktūros ir rengimo metodikos atžvilgiu yra šiuo metu rengiamas elektroninis Bendrinės lietuvių kalbos žodynas. Jame galima rasti pačią naua 2000-es évek után napjainkig használt legújabb lexikát, például: feisbukas, gūglas, gūglinti, jutubas. A szótárba bekerül továbbá az instagramas, a skaipas, a tviteris stb. is. A DLKŽ ötvenedik évfordulóján e szótár főszerkesztője hangsúlyozta, hogy amikor a DLKŽ harmadik kiadását a felhasználók kezébe adták, azt írták, hogy mindenképpen szükség lenne a köznyelv nagyobb szótárára, mintegy háromvagy négykötetesre, több szócikkel és különösen több használati példával (Keinys 2004: 82). A BLKŽ ezt az elvárást megvalósítja. A BLKŽ megírásakor, szerkesztésekor és jóváhagyásakor figyelembe veszik a szavak tényleges használatát, hangsúlyozási tendenciáikat, ugyanakkor betartják a köznyelvi normákat. A szótár tehát a jelenleg használatos, helyes köznyelvi lexikát közli. Ezért elhagyják az elavult, nyelvjárási, csak szűk területen használatos szavak jelentős részét, és a korábbiaknál jóval több nemzetközi szót, terminust, új szót – az új realitásokat megnevező szavakat – vesznek fel. E szótár fő különbsége a DLKŽ különböző kiadásaihoz képest az, hogy a szótár szerkesztése és összeállítása nemcsak betűrendben, hanem nagyobb részben lexikai-szemantikai csoportok szerint történik. Emellett azt az elvet követik, hogy a szót mindenki számára érthető, szemantikailag és stilárisan semleges szavakkal kell taip pat galima rasti šiame žodyne (Liutkevičienė 2006: 14). Be jokios abejomegmagyarázni, amelyekhez a BLKŽ szerkesztői a korábbi, e cikkben már említett (LKŽe, DLKŽ), valamint más litván és idegen nyelvű szótárakban felhalmozott tapasztalatokat használják fel, a legújabb tudományos kutatások eredményeire, továbbá adatbázisok és korpuszok anyagára támaszkodnak. VILIJA SAKALAUSKIENĖ 276 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX Tikslinga paminėti vieną kitą iš daugelio DLKŽ ir BLKŽ skirtumų: 1) atsisakyta lizdinio28 giminiškų žodžių pateikimo29; 2) antraštiniais žodžiais iškeliami ir aiškinami visi apibrėžtyse vartojami žodžiai; 3) iškeliami ir aiškinami labiau elterjedt, lexikalizálódott szókapcsolatok és összetett terminusok30; 4) a BLKŽ valamennyi címszava vagy jelentése – néhány egyedi eset kivételével – használati példákkal van szemléltetve; 5) valamennyi szemléltető mondat szavai hangsúlyjelekkel vannak ellátva; 6) egyes szavak (pl. melléknevek, határozószók) szócikkeiben több morfológiai alakot emelnek ki (középfokú, felsőfokú, határozott névmási alakokat); 7) jelölik az igék, egyes esetekben a melléknevek és a frazeológiai kapcsolatok szintaktikai vonzatosságát; 8) több nyelvtani információt tartalmaz; 8) elhagyták a BLKŽ makrostruktúrájába be nem illeszthető szavak felvételét stb. A DLKŽ-ról, amely egykor ugyanazt a rendeltetést töltötte be, és ugyanazokat a magyarázó és normatív funkciókat látta el, valamint a BLKŽ közötti különbségekről – mindkét szótár b betűvel kezdődő címszavainak szócikkeit összehasonlítva – maguknak a BLKŽ szerkesztőinek részletes elemzése készült, amelynek eredményei nemcsak a szótár kidolgozásához választott módszertan helyességét erősítették meg, hanem a fejlesztendő területekre is rámutattak (Liutkevičienė, Murmulaitytė 2015: 86, 139). E kutatás eredményeit figyelembe véve folyamatosan felülvizsgálják a Litván nyelv új szavainak adatbázisa (LKND) címszóállományát. A szótár tehát a nyelv folyamatosan változó helyzetét, a tudástársadalom, valamint a presztízsnyelv használatának új igényeit, a köznyelv kutatásának és normatív szabályozásának legújabb eredményeit, továbbá más szótárak és e szótár készülő szövegeinek közzétett vagy egyéb módon kifejtett kritikáját figyelembe véve készül. ÖSSZEFOGLALÓ MEGJEGYZÉSEK 1. A jelenlegi és a köznyelvi litván nyelv szótárainak fejlődését a 19. pab. iki XXI a. pirmųjų dešimtmečių matyti, kad vienas išskirtiniausių XIX a. leksikografinių darbų – Antano Juškos lietuvių–lenkų kalbų žodynas padėjo pamatus aiškinamajam lietuvių kalbos žodynui. Tai svarbus leksikoszázadtól áttekintve egy új típusú, beszélt nyelvi értelmező szótár grafikai forrása, új a 19. század második felének társadalma számára. 28 Egyes cikkekben inkluzívnak nevezett (bővebben lásd: Liutkevičienė, Murmulaitytė 2015: 84). 29 BLKŽe skirtingai nuo DLKŽ atskirais antraštiniais žodžiais pateikiami deminutyvai, veiksmažodžių ir būdvardžių abstraktai, prieveiksmiai, daiktavardžių su priesagomis -tojas, -ėjas vediniai. 30 A BLKŽe egyik újdonsága, hogy címszóként a kétvagy több szóból álló, gyakrabban használt terminusokat, illetve egyébként a realitások megnevezéseit is kiemelik (Liutkevičienė 2010: 147). Cikkek / Articles 277 Lietuvių kalbos aiškinamųjų žodynų raida, savitumas ir tarpusavio sąsajos 2. A. Juška szótárában megkezdődött a nyelvi standardizálás folyamata, amelyet J. Jablonskis is folytatott, jelentős volt a litván köznyelv története szempontjából. A szótár szerzője és szerkesztője fő nyelvjárásként egyaránt a nyugati aukštaitis nyelvjárást választotta. J. Jablonskis meg volt győződve arról, hogy szükség van mindenki számára érthető nyelven megírt, a litván köznyelv szótárára. 3. Mint a köznyelv első normatív szótára és az új terminusok forrása, jelentős volt J. Jablonskis Mūsų žodynėlis című műve, amely a litván írott nyelv szótárává fejlődhetett volna. J. Jablonskisnak nem volt ideje megírni a litván nyelv szótárát, de munkásságával jelentősen hozzájárult egy ilyen szótár előkészítő munkálataihoz. 4. J. Jablonskis reményeit részben megvalósította a Litván nyelv szótára, amelynek szerkesztője, K. Būga, lexikográfusi pályáját szintén A. Juška szótárának szerkesztésével kezdte. A Litván nyelv szótára – a litván nyelv egyik legfontosabb értelmező szótára, amely a litván lexikográfia fejlődésének új szakaszát nyitotta meg. A szótár adatainak fontosságát és jelentőségét a mai kutatások számára az elektronikus változat több kiadása is mutatja. 5. A Litván nyelv szótárának gazdag és változatos anyaga lehetővé tette A mai litván nyelv szótárának és további kiadásainak (1972, 1993, 2000, 2003, 2006, 2012, 2021) elkészítését. A DLKŽ különböző kiadásait elemezve hangsúlyozandó, hogy valamennyi kiadás esetében aktuálisak a szótárak makrostruktúrájának kialakításával kapcsolatos kérdések; ezek egyike a szavak kiválasztása, az egyik legfontosabb feladat pedig a lexika normázása. 6. Elektroninis Bendrinės lietuvių kalbos žodynas – visai kitoks nei Dabartinės lietuvių kalbos žodynas tiek leksikos sudėties, tiek paties žodyno struktūros ir az elkészítés módszertana szempontjából. E szótár és a DLKŽ különböző kiadásai közötti fő különbség az, hogy a szótár írása és szerkesztése nemcsak ábécérendben, hanem lexikai-szemantikai csoportok szerint is történt. A BLKŽ-t a nyelv folyamatosan változó helyzetét, a tudástársadalom új, valamint a tojimo poreikius, į naujausius bendrinės kalbos tyrimo, norminimo rezulpresztízsnyelv új szavait, továbbá más szótárak és e szótár készülő szövegeinek kritikáját figyelembe véve állítják össze. 7. Minden egyes értelmező litván nyelvi szótár így vagy úgy ösztönzést adott ahhoz, hogy egy új, tökéletesebb szótáron vagy annak újabb kiadásán gondolkodjanak. A tárgyalt szótárak mindegyikének volt folytatása, előrehaladásra ösztönöztek, arra, hogy merítsenek az előző tapasztalataiból, ne ismételjék meg a hibákat, és új összeállítási és szerkesztési módszereket találjanak. VILIJA SAKALAUSKIENĖ 278 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX A HELYSÉGNEVEK RÖVIDÍTÉSEI Als – Alsdžiai, Plùngės r. Puš – Pùšalotas, Pãsvalio r. Skap, Skp – Skãpiškis, Kùpiškio r. Vkš – Viekšnia, Mažekių r. ŠALTINIAI IR SUTRUMPINIMAI BLKŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas, red. kolegija D. Liutkevičienė, D. Murmulaitytė, V. Sakalauskienė, A. Gritėnienė, A. Gaidienė, D. Daugirdienė, L. Jonušys, főszerkesztő: D. Liutkevičienė, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2013–2022. Online hozzáférés: https://ekalba.lki.lt/bendrines-lietuviu-kalbos-zodynas. DLKŽ1 – A mai litván nyelv szótára, felelős szerkesztő: J. Kruopas, 1. kiadás, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1954. DLKŽ2 – A mai litván nyelv szótára, felelős szerkesztő: J. Kruopas, 2. kiadás, Vilnius: Mintis, 1972. DLKŽ3 – A mai litván nyelv szótára, főszerkesztő: St. Keinys, 3. kiadás, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1993. DLKŽ4 – A kortárs litván nyelv szótára, főszerkesztő St. Keinys, 4. kiadás, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó Intézet, 2002. DLKŽ5e – A kortárs litván nyelv szótára, főszerkesztő St. Keinys, 5. elektronikus kiadás, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2003. DLKŽ6e – A kortárs litván nyelv szótára, főszerkesztő St. Keinys. 6. (3. elektronikus, 4. internetes) kiadás, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2006. [Az internetes változat 2015 óta nyilvánosan már nem érhető el.] DLKŽ7e – A kortárs litván nyelv szótára, főszerkesztő St. Keinys, 7. (5. internetes) kiadás, frissített változat, Vilnius: Lietuvių Kalbos Intézet, 2017. [Az internetes változat 2022-től nyilvánosan már nem érhető el.] DLKŽ8e – A mai litván nyelv szótára, főszerk. St. Keinys, 8. (6. elektronikus / internetes) kiadás, frissített változat, Vilnius: Lietuvių Kalbos Intézet, 2021. Online hozzáférés: https:// ekalba.lki.lt/dabartines-lietuviu-kalbos-zodynas. DOI: doi.org/10.35321/dlkz. JJk – Jonas Jablonskis. A litván nyelv szótárához készült anyagok kartotéka, a Litván Tudományos Akadémia Vrublevskis Könyvtárának Kézirattárában őrzik, F-99. Cikkek / Articles 279 Lietuvių kalbos aiškinamųjų žodynų raida, savitumas ir tarpusavio sąsajos J – Литовскiй словарь А. Юшкевича съ толкованiемъ словъ на русскомъ и польскомъ языкахъ [Litovskij slovar’ A. Juškeviča s’ tolkovaniem’ slov’ na russkom’ jazykach’], вып. второй [vyp. vtoroj], Санктпетербург [Sanktpeterburg], 1904, I–LIX. LKND – Miliūnaitė Rita, Aleksaitė Agnė. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas, tęstinis internetinis žinynas nuo 2011 m., sud. ir ats. red. R. Miliūnaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Online hozzáférés: https://ekalba.lki.lt/naujazodziai. DOI: doi.org/10.35321/neol. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (1941–2002), red. kolegija G. Naktinienė, e. variantas, J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008 (atnaujinta versija, 2018). Online hozzáférés: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas. LITERATŪRA Balašaitis Antanas 1999: Dabartinės lietuvių kalbos žodyno Čikagos leidimas (1962). – Gimtoji kalba 5, 28–31. Balašaitis Antanas 1999a: Dabartinės lietuvių kalbos žodyno Čikagos leidi - mas (1962). – Gimtoji kalba 6, 28–32. Balašaitis Antanas 2018: Žodžiai ir žodynai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Čepaitienė Giedrė, Lapinskienė Lionė, sud., 2010: Atsiminimai apie Joną Jablonskį, Vilnius: Gimtasis žodis. Endzelīns Jānis 1971: Darbu izlase 1, Rīga: Zinātne. Gritėnienė Aurelija 2017: Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne. – Bendrinė kalba 90, 1–19. Jakaitienė Evalda 2005: Leksikografija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. JR – Jablonskio raštai 4, red. J. Balčikonis, Kaunas: Švietimo ministerijos leidinys, 1935. Keinys Stasys 2004: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas per penkiasdešimt metų. – Kalbos kultūra 77, 76–83. Klimavičius Jonas 1997: Kas yra bendrinės kalbos leksika? Sampratos, nuomonės ir prietarai. Žodyno praktika ir teorija. Vartojimo reikmės ir problemos. – Lietuvių kalbotyros klausimai 37, 20–32. Kruopas Jonas 1998 [1968]: Rinktiniai raštai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. VILIJA SAKALAUSKIENĖ 280 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX Lyberis Antanas 2009: Leksikografijos teorija ir praktika, sud. Z. Šimėnaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Liutkevičienė Danutė 2006: Bendrinės lietuvių kalbos žodynas. Siekiamybė ir realybė. – Leksikografija ir leksikologija 1. Aiškinamųjų bendrinės kalbos žodynų aktualijos, red. kolegija D. Liutkevičienė, R. Mikulskas, D. Murmulaitytė, sud. R. Petrokienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 9–33. Liutkevičienė Danutė 2010: Bendrinės lietuvių kalbos žodyno struktūra, tikslai ir perspektyvos. – Kalbos kultūra 83, 141–150. Liutkevičienė Danutė, Murmulaitytė Daiva 2015: Nuo Dabartinės prie Bendrinės lietuvių kalbos žodyno. – Leksikografija ir leksikologija 5, sud. A. Gritėnienė, red. kolegija J. Girčienė, L. Levancevič, D. Liutkevičienė, D. Murmulaitytė, V. Sakalauskienė, I. Zuicena, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 83–146. LKŽi – Lietuvių kalbos žodyno instrukcija, Vilnius: 1980. Mikulėnienė Danguolė 2022: Lietuvių kalbos instituto istorija: kalbotyros aneksija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Naktinienė Gertrūda 2005: „Lietuvių kalbos žodyno“ taisymai elektroniniame variante. – Kalbos kultūra 78, 191–203. Naktinienė Gertrūda 2012: Elektroninio Lietuvių kalbos žodyno naujovės. – Kalbos kultūra 85, 92–102. Palionis Jonas 1995: Lietuvių rašomosios kalbos istorija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Piročkinas Arnoldas, sud., 1991: Jonas Jablonskis. Straipsniai ir laiškai. Vilnius: Mokslas. Rutkovska Kristina 2021: Leksikografiniai šaltiniai lietuvių kalbos pasaulėvaizdžio tyrimuose. – Vertybės lietuvių ir lenkų kalbų pasaulėvaizdyje 2. Liaudiškasis, tautinis, daugiatautis ir daugiakultūris paveldas, Vilnius, Liublinas: Vilniaus universiteto leidykla, 181–200. Sabaliauskas Algirdas 1997: Kazimieras Būga ir lietuvių leksikografija. – Lietuvių kalbotyros klausimai 37, 1–4. Sakalauskienė Vilija 2010: Dialektizmų atranka dabartinės ir bendrinės lietuvių kalbos žodynuose. – Leksikografija ir leksikologija 2. Jono Kruopo 100-osioms gimimo metinėms, sud. V. Sakalauskienė, A. Auksoriūtė, red. kolegija O. Karaeva, I. Lemeškin, G. Naktinienė, R. Petrokienė, V. Sakalauskienė, J. Zabarskaitė, vyr. red. Z. Šimėnaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 295–305. Straipsniai / Articles 281 Lietuvių kalbos aiškinamųjų žodynų raida, savitumas ir tarpusavio sąsajos Sakalauskienė Vilija 2012: Antano Juškos lietuvių–lenkų kalbų žodyno tarminė medžiaga. – Priešaušrio mokslas, kultūra ir švietimas. Lauryno Ivinskio 200-osioms gimimo metinėms (su CD), sud. A. Auksoriūtė, red. kolegija D. Mikulėnienė, V. Sakalauskienė, Z. Sawaniewska-Mochowa, V. Šaudiņa, P. Zemlevičiūtė, vyr. red. A. Auksoriūtė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 256–274. Sakalauskienė Vilija 2021: Leksikografinis Jono Jablonskio palikimas. – Kultūros studijos Panevėžyje. Jonas Jablonskis, sud. L. Lapinskienė, Panevėžys: Komunikacijos centras „Kalba. Knyga. Kūryba“, 32–44. Sawaniewska-Mochowa Zofia 2002: Ze studiów nad socjolektem drobnej szlachty kowieńskiej XIX wieku (na podstawie słowników przekładowych Antoniego Juszkiewicza), Bydgoszcz: Wydawnictwo Akademii Bydgoskiej im. Kazimierza Wielkiego. Sawaniewska-Mochowa Zofia 2014: Lietuviški XIX amžiaus verstiniai žodynai – regioninės lenkų kalbos tyrimų šaltiniai. – Leksikografija ir leksikologija 4, sud. R. Petrokienė, red. kolegija S. Berg-Olsen, O. Kažukauskaitė, D. Murmulaitytė, V. Sakalauskienė, Z. Sawaniewska-Mochowa, J. Urbanavičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 123–138. Tolutienė Birutė 1961: Antanas Juška leksikografas. – Literatūra ir kalba 5, 87–377. Urbutis Vincas 2010: Knygos apie žodžius, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Vitkauskas Vytautas 2001: Baigiant didįjį „Lietuvių kalbos žodyną“. – Kalbos kultūra 74, 109–113. Vosylytė Bronė 2002: K. Būga žodynininkas. – Kelias į didįjį Žodyną, sud. K. Morkūnas, K. Vosylytė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 50–80. The Development, Uniqueness and Interrelationship of Lithuanian Explanatory Dictionaries ÖSSZEFOGLALÓ A 19. században, amikor megkezdődött a társadalmi, kulturális és irodalmi újjászületés, számos litván értelmiségi felismerte, hogy a nyelvtankönyvek mellett a szótárak is hozzájárulhatnak a litván írott nyelv fejlesztéséhez. Következésképpen hozzáláttak az összeállításához of Lithuanian language dictionaries. The article reviews the development of current and VILIJA SAKALAUSKIENĖ 282 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX A 19. század végétől a 21. század első évtizedeiig terjedő standard litván nyelvi szótárak. A vizsgálat a legmagyarázóbb szótárak elemzésén alapulhat. A kutatás empirikus alapját Antanas prominent dictionaries of the era and specific examples drawn from these references. The article also scrutinizes the most important problems that the compilers of Lithuanian Juška litván–lengyel szótárának adatai, Jonas Jablonskis A litván nyelv szótárához készült anyagainak cédulakatalógusa, a Litván nyelv szótára (LKŽe), a Modern litván nyelv szótárának (DLKŽ) különböző kiadásai, valamint a Litván standard nyelv elektronikus szótárának (BLKŽe) adatai képezik. A neves litván lexikográfus és folklórgyűjtő, Antanas Juška által szerkesztett litván–lengyel szótár a 19. század egyik legkiemelkedőbb lexikográfiai teljesítménye. E szótár fontosságát és jelentőségét Jonas Jablonskis is méltányolta, aki a lexikográfiai munkában Juška szótárának szerkesztésével tette meg első lépéseit. A szótáron végzett munka arra ösztönözte a nyelvészt, hogy anyagot gyűjtsön a standard litván nyelv tanulmányozásához, az adatokat cédulákra írja, és cédulakatalógusba rendezze őket. Jablonskisnak a litván standard nyelv szótárának összeállítására irányuló törekvése a Litván nyelv szótárában valósult meg gyakorlati módon; ez három különböző szótárt egyesít, és felöleli az írott és nyelvjárási formákat, a különböző történelmi korszakokból származó szövegeket, valamint a modern standard nyelvet. A szótárban található változatos anyag gazdagsága megnyitotta az utat a Kortárs litván nyelv szótárának (1954), valamint későbbi kiadásainak (1972, 1993, 2000, 2003, 2006, 2012, 2017, 2021) létrehozása előtt. A jelenleg szerkesztés alatt álló Standard litván nyelv elektronikus szótára sajátos lexikonszerkezetével és összeállításának módszertanával tűnik ki. Minden megjelent szótár katalizátorként szolgált, újabb és tökéletesebb szótár megírására vagy új kiadások kidolgozására ösztönözve. Beérkezett 2023. július 18-án. VILIJA SAKALAUSKIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Litvánia vilija.sakalausk[email protected]