Atvirauti, atviravimas valentingumas dabartinėje lietuvių kalboje

LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ Lietuvių Nyelvi Intézet ORCID id: orcid.org/0000-0003-2196-8937 Kutatási irányok: morfoszintaxis, valencia, szemantika, tipológia. DOI: doi.org/10.35321/all89-04 ATVIRauti, ATVIRAVIMAS VALENCIA A MAI LITVÁN NYELVBEN Az atvirauti ige és az atviravimas főnév valenciája a kortárs litván nyelvben ANNOTÁCIÓ A tanulmány tárgya az atvirauti ige és származéka, az atviravimas főnév. A cél e szavak kombinálhatóságának vizsgálata valenciai szempontból, a Dabartinės lietuvių kalbos tekstyno (DLKT) anyaga alapján. A kutatás kimutatta, hogy az atvirauti (-avimas) valenciájára hatással van az atviras melléknév, valamint a minimális lexikai szemantikai mező predikátumainak szemantikája és grammatikája. Kiderült, hogy az atvirauti (-avimas) háromféle valenciával jellemezhető. KULCSSZAVAK: az atvirauti ige, igéből képzett főnév, valencia, lexikai szemantikai mező. ANNOTATION A tanulmány tárgya az atvirauti ige és főnévi származéka, az atviravimas. Célja kombinálhatóságuk vizsgálata valenciai szempontból, a kortárs litván nyelv korpuszának adatai alapján. A kutatási eredmények szerint az atvirauti (atviravimas) valenciáját az atviras melléknév és a minimális lexikai szemantikai mezőjébe tartozó predikátumok szemantikája és grammatikája befolyásolja. Megfigyelhető volt, hogy az atvirauti ige (az atviravimas főnév) háromféle valenciát mutat. KULCSSZAVAK: az atvirauti ige, igéből képzett főnév, valencia, lexikai szemantikai mező. Straipsniai / Articles 75 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 1. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A tanulmány célja a verbocentrikus mondatmodell felfogására és a valenciaelmélet alapelveire támaszkodva meghatározni az atvirauti ige és absztraktuma (atviravimas) valenciáját. A kutatás a Kaunasi Vytautas Magnus Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központja által összeállított Dabartinės lietuvių kalbos tekstyno (DLKT) empirikus anyagán alapul (lásd a 2. részt). A cél eléréséhez a következő feladatokat tűzzük ki: a) röviden áttekinteni az atvirauti (–avimas) ige minimális lexikai szemantikai mezőjébe tartozó szavak valenciáját (lásd fent, az 1. részt); b) DLKT-példák alapján (lásd a 2. részt) megvizsgálni az atvirauti (–avimas) különböző alakjainak valenciáját, és megfontolni, milyen hatással van rá az alapszó (atviras), valamint a lexikai szemantikai mező predikátumainak valenciája (lásd a 3. részt). Végül mindezt összefoglalni (lásd a 4. részt). Amennyire ismeretes, ilyen szempontból az atvirauti (–avimas) eddig nem került vizsgálatra. Az alkalmazott kutatási módszerek: interpretáció, leíró-analitikus, grammatikai és szemantikai elemzés. Az atvirauti (atviravimas) vizsgálatát választva röviden megjegyzendő, hogy a valencia a szó jelentése által meghatározott tulajdonság: bizonyos számú szabad hely megnyitására képes, amelyeket a mondatban vagy a szókapcsolatban bizonyos jelentésű szavak és azok alakjai, illetve ezek megfelelői töltenek be (vö. Sližienė 1994: 16; Vaičiulytė-Semėnienė 2001: 19, 46 és az ott idézett szakirodalom). A valencia három szinthez kapcsolódik: a logikai szemantika absztrakt szintjéhez, valamint a nyelv két konkrét szintjéhez – a szintaxishoz és a lexikai szemantikához. A logikai szemantika szintjén meghatározzák a szó szabad helyeinek számát és lehetséges aktánsainak szemantikai funkcióit; a szintaxis szintjén a valenciaaktánsok grammatikai alakját, valamint szükségességüket vagy fakultativitásukat; a lexikai szemantika szintjén pedig a valenciaaktánsok szemantikáját. A valenciai szintaktikai aktánsokon kívül, amelyek szükségessége és fakultativitása a mondatban állapítható meg, megkülönböztetjük a szabad mondatrészeket – azokat a mondatbeli szavakat, amelyeket nem a szó jelentése határoz meg, és amelyek nem tartoznak a szó valenciájához. A szabad mondatrészek nem töltik be a predikátum által megnyitott szabad helyeket; a predikátummal való kapcsolatukat az határozza meg, hogy az adott szófajra jellemző grammatikai képesség révén más szavakat és azok alakjait kapcsolja magához (Sližienė 1994: 35). A szükséges szintaktikai aktánsok nem hagyhatók el a mondatból, mert elhagyásuk grammatikailag helytelenné teszi azt. A szükséges szintaktikai aktánsok a szituáció azon részét írják le, amely a szó jelentése szempontjából a legfontosabb és leginkább releváns (Sližienė 1994: 31). A fakultatív szintaktikai aktánsok olyanok, amelyek a mondatban elhagyhatók, miközben a mondat grammatikus és érthető marad. A fakultatív aktánsok nélküli mondatok nagyjából ugyanazt jelentik, mint a velük kiegészített mondatok, mivel a fakultatív aktánsokat maga a szó jelentése implikálja (Sližienė 1994: 35). Elfogadott, hogy a szükséges és fakultatív aktánsok, valamint a szabad mondatrészek között nincs éles határ (Hentschel, Weydt 1994: 345). 76 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX Atvirauti, atviravimas valentingumas dabartinėje lietuvių kalboje Az atvirauti lexéma nem szerepel a litván nyelv fő értelmező szótáraiban: a Bendrinės lietuvių kalbos žodyne (BLKŽ), a Dabartinės lietuvių kalbos žodyne (DLKŽė) és az akadémiai Lietuvių kalbos žodyne (LKŽė). Azonban az atvirauti „nyíltnak lenni” jelentésben szerepel a Lietuvių kalbos žodyno Papildymų kartotekoje (LKŽPapK) (lásd az 1. példát). Önálló szócikként az atvirauti „nyíltnak lenni, nyíltan beszélni önmagáról” jelentésben bekerült a Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyną (ND) adatbázisba (lásd a 2. példát). Az ND az atvirauti rokon szavainak (paatvirauti, paatviravimas) szócikkeit is közli példákkal (lásd a 3. példát). 1) Mivel azt gyanította, hogy atvirauti – meggondolatlanság, megkérdezte: – Akkor megveszik vagy sem? („Švyturys” 1982-12-18) 2) V. Adamkus könyvében nyíltan beszél saját és A. Adamkienė egészségi állapotáról [cím] (delfi.lt) 3) A Voice Filmnél dolgozó Johnas Hobermanas paatviravo, hogy a cannes-i filmpremierről távozva „ragyogónak, megújultnak és felfoghatatlanul boldognak” érezte magát. (bernar-dinai.lt (innen: „Naujasis židinys-Aidai”) Az atviras, –a¹ melléknévből képzett atvirauti „nyíltnak lenni, nyíltan beszélni önmagáról” összefügg az atviras „3. mindent elmondó, őszinte” (DLKŽė), „9. mindent megvalló, titkokat nem tartó” (LKŽė) jelentésével (lásd a 4., 5. példát). 4) Mindig atviras, mindent elmond nekem rš. (LKŽė) 5) A szállítmányozó atviras volt velem, én pedig szintén keveset titkoltam el előle J.Dov. (LKŽė) A Lietuvių kalbos būdvardžių valentingumo leírásából kitűnik, hogy a rendelkezésre álló empirikus anyag alapján az alanynak megfelelő, atviras „őszinte, mindent elmondó” melléknévi aktáns alanyesettel vagy az egyeztetési adó³ által meghatározott más egyeztetési esettel jelölhető, míg a közvetett tárgynak megfelelő aktáns dativusszal és a su elöljárós szerkezettel fejezhető ki (Vaičiulytė-Semėnienė 2001: 79, 87). A mondatban variánsan közvetett tárgyként jelölt szintaktikai aktáns fakultatív (a 6–9. idézett példákban zárójelben szerepel). Mindkét ¹ A tanulmány további részében, amikor e vagy más melléknév különböző nemeiről általánosságban beszélünk, csak a hímnemet – a melléknév jelöletlen nemét – nevezzük meg. ² Az nuoširdus és az atviras melléknév szemantikai kapcsolata látható Jonas Paulauskas Sisteminiame lietuvių kalbos žodyne (SisŽė) is: mindkét melléknév a nuoširdumo mezőbe tartozik, amelyben szerepel még a tiesus, tiesiaširdis, tiesiakalbis, tiesmukas, atviraširdis, atlap­aširdis stb. ³ Az itt alkalmazott derinimą, derinimo daviklio ir derinimo gaviklio fogalmáról és az egyeztetésről bővebben lásd Semėnienė (2003: 38–42). Straipsniai / Articles 77 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ Mindkét esetben az atviras szemantikai valenciája azonos: az alany a percipient⁴, a közvetett tárgy pedig a beneficiens⁵ szerepének felel meg (lásd a 4–7. példát). Röviden: a kétértékű atviras szintaktikai valenciája Nom, Dat / suInstr⁶, szemantikai valenciája pedig [Pcp, B]. Szemantikai szempontból ez a melléknév az nuoširdushoz és másokhoz hasonlóan azon melléknevek csoportjába tartozik, amelyek egy személynek egy másik személlyel szembeni rokonszenvét, jóindulatát vagy ellenszenvét írják le (Vaičiulytė-Semėnienė 2001: 79, 87, 99). A 6–9. példa azt mutatja, hogy az atviras és az nuoširdus melléknév szemantikai és szintaktikai valenciája hasonló. Ez a DLKŽ-ben is látható, ahol a nuoširdus melléknév meghatározása: „jót kívánó; atviras”. 6) Ő (mindenki számára) nyílt és őszinte volt. (idézve Vaičiulytė-Semėnienė 2001: 80-ból) 7) Joniukas, aki mindig olyan gyerekesen nyílt volt (az anyukájával), most már semmit sem mond el neki. (idézve ugyanonnan, 87) 8) De uram, Petrai úr, most (velem) nem őszinte. (idézve ugyanonnan, 88) 9) E ritka, őszinte pillanatban ő (vele) őszinte volt. (idézve ugyanonnan, 35) Az 1–3. és a 4–7. példákat összevetve látható, hogy az atviras melléknév jelentésében kifejtett (el)mondás (pasakyti) tartalma – a kontentív⁷ – szabad mondatrész (lásd a 4., 7. példát), amely vélhetően bekerül az atvirauti valenciaszerkezetébe (lásd a 2., 3. példát; lásd alább). Az, hogy a kontentív szabad mondatrésze hatással van-e az atviras mondatokban a közvetett tárgy kifejezésére, és hogy ez (miként) kapcsolódhat-e Vilma Ágel (2000: 211–212) hipotéziséhez – miszerint a predikátum szintaktikai aktánsai lexikalizálódott, grammatikalizálódott szabad mondatrészek lehetnek – külön vizsgálatra érdemes kérdés. E tanulmányban a következő kérdések merülnek fel: milyen az atvirauti szintaktikai és szemantikai valenciája, és (vajon) milyen hatással vannak rá az alapszó (atviras), valamint a hozzá szemantikailag szorosan kapcsolódó lexémák (nuoširdus, pasakyti, pasakoti stb.) valenciái. Az utóbbi kérdés alapját a prieraišus (-umas) valenciájának vizsgálata adja (Vaičiulytė-Semėnienė ⁴ A percipient [Pcp] a mentális állapot átélőjének funkciója; élőlényekre jellemző, amelyek a valóság dolgait érzékelik, bizonyos beállítódással viszonyulnak hozzájuk, és pszichológiailag reagálnak rájuk (Sližienė 1994: 21; Vaičiulytė-Semėnienė 2001: 32). ⁵ A beneficiens [B] a címzett, illetve a birtokos funkciója; főként élőlényekre, különösen személyekre jellemző, akiknek javára vagy kárára valami van vagy történik (Vaičiulytė-Semėnienė 2001: 32, vö. Sližienė 1994: 21). ⁶ A nyelvi norma szempontjából a su elöljárós szerkezet a norma másodlagos (részleges) változata, és szükség esetén használható a köznyelvben. Elsőbbséget azonban a norma elsődleges (semleges) változata élvez – a dativus (lásd KP2 S2 2003: 98; Miliūnaitė 2022: 535). ⁷ A kontentív [Con] az állapot vagy tulajdonság tartalmának funkciója; különféle dolgokra és jelenségekre jellemző (Vaičiulytė-Semėnienė 2001: 32, vö. Sližienė 1994: 22). 78 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX Atvirauti, atviravimas valentingumas dabartinėje lietuvių kalboje 2023), ahol kimutatták a lexikai szemantikai mezőből származó predikátumok szemantikájának és grammatikájának a valenciára gyakorolt hatását. A kérdések megválaszolásához a már említett nuoširdus mellett fontos hivatkozni a pa(si)sakyti, pasakoti(s) szótári meghatározásaira és valenciájára is. Például a DLKŽe a pasisakyti lexémáról az első pasakyti jelentéshez utal (azaz pasakyti – „1. szóban (vagy írásban) kifejezni egy gondolatot vagy véleményt”), míg a pasisakyti másik jelentését így határozza meg: „2. bevallani⁸”. Az akadémiai LKŽe alapján kiderül, hogy a pasakyti visszaható alakjai több jelentésben használhatók: „12. elmondani magáról” (lásd a 10. példát), „13. bevallani” (lásd a 11. példát), „14. meggyónni” (lásd a 12. példát), „15. kihirdetni; közhírré tenni, kinyilvánítani” (lásd a 13. példát), illetve „16. kng. kinyilvánítani az álláspontját” (lásd a 14. példát). 10) Alig van valakije, akinek pasisakyti elmondhatná a gondjait I.Simon. (LKŽe) 11) Elmondta neki, hogy szereti őtpasisakė, hogy szereti őt KII28. (LKŽe) 12) Természetesen némelyeknek nagyon tetszett, hogy többé nem kell pasisakyti bevallaniuk bűneiket a papnak Blv. (LKŽe) 13) Bevallom önnek, hogy žemaitis vagyok Jn. (LKŽe) 14) A felkelésről folyó beszélgetés során Bytautas nyíltan pasisakė kijelentette, hogy nem ért egyet a felkelés eszméjével V.Myk-Put. (LKŽe) Mind a DLKŽe, mind az LKŽe a pasakoti ige első jelentését így adja meg: „elmondani egy eseményt, történést” (lásd a 15., 16. példát, vö. a 3. példával). 15) Az öreg senkinek sem nesipasakojo a bajait. (DLKŽe) 16) Az igazi igazságot pasakoja az az öreg Jsv. (LKŽe) Nijolė Slėžienė Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodyno (LKVJŽ) alapján (Slėžienė 1998: 130) kiderül, hogy a pasisakyti ige „1. elmondani magáról” (lásd a 17. példát), „2. a) szóban közölni, kijelenteni; bemutatkozni; b) bevallani” (lásd a 18. példát) jelentésben háromértékű, míg a „3. kinyilvánítani saját álláspontját, egyetérteni vagy egyet nem érteni” jelentésben (lásd a 19. példát) kétértékű. Így a pasisakyti magában foglalja a pasakoti(s) szemantikájának és grammatikájának (egy részét) is (lásd alább). 17) Alig van valakije, akinek [ő] elmondhatná pasisakyti a gondjait (vö. a gondjairól). (idézve Slėžienė 1998: 130-ból) 18) A gyermek pasisakė elmondta anyjának, hogy összetörte a bögrét / hogy összetörte a bögrét (az elkóborolt kislibáról). (idézve ugyanonnan, 130) 19) A javasolt jelölt mellett (a javasolt jelölt ellen) pasisakė minden felszólaló. (idézve ugyanonnan, 130) ⁸ A prisipažinti ige „1. bevallani saját bűnösségét”, „2. elmondani az igazat önmagáról” jelentésének valenciájáról bővebben lásd az LKVJŽ-t (Slėžienė 1998: 257), például: Nem vallaná be senkinek, hogy tetszik neki. Straipsniai / Articles 79 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ A 17. példából látható, hogy a pasisakyti alanyesettel jelölt ágensi9 alanyt, dativusszal kifejezett, a beneficiens szerepének megfelelő közvetett tárgyat, valamint – változatosan accusativusszal, az apie elöljárós szerkezettel vagy mellékmondattal jelölt, kontentív (közvetlen) tárgyat követel. A pasisakyti második jelentése szerint a 18. példában a valenciai aktánsokat alanyesettel jelölt ágensi alany, dativusszal kifejezett közvetett beneficiens tárgy, valamint változatosan – az apie elöljárós szerkezettel, melléknévi igenévvel, határozói igenévvel vagy mellékmondattal – jelölt kontentív fejez ki. A beneficiensnek megfelelő aktáns fakultatív. A 19. példa azt mutatja, hogy a kétértékű pasisakyti alanya szintén ágensi, míg az už vagy prieš elöljárós szerkezettel jelölt tárgy a kontentívnek felel meg. Az LKVJŽ (Sližienė 1998: 123–124) és az ott közölt példák (lásd a 20–22. példát) alapján a pasakoti ige alanyesettel jelölt ágensi alanyt, dativusszal kifejezett beneficienst jelentő közvetett tárgyat, valamint változatosan – accusativusszal, az apie elöljárós szerkezettel, participiummal vagy határozói igenévvel, participiummal, határozói igenévvel, illetve mellékmondattal – jelölt kontentív (közvetlen) tárgyat követel. A pasisakyti esetéhez hasonlóan a dativusszal jelölt aktáns fakultatív. 20) Virpša szemrebbenés nélkül pasakoja cinikus anekdotákat. (idézve Sližienė 1998: 124-ből) 21) A nagynéném gyakran pasakodavo a múltról. (idézve ugyanonnan, 124) 22) Mondd el, hogyan történt. (idézve ugyanonnan, 124) Antanas Lyberis Sinonimų žodyne (SŽe) alapján látható, hogy a pasakoti a kalbėti10 „elmondani egy eseményt, történést, kifejteni gondolatokat” szinonimái közé tartozik. Az eddigiek alapján feltételezhető, hogy az atvirauti ige fakultatívan beneficienst jelölő dativust követel, míg a kontentív szerepét betöltő szükséges aktáns az ND-ben bemutatottnál változatosabban is jelölhető lehet. 2. A VIZSGÁLT ANYAG A DLKT nagy részét különböző műfajú (publicisztikai, szépirodalmi, nem szépirodalmi vagy közigazgatási irodalmi) írott, gyakran szerkesztett nyelvi szövegek alkotják. A beszélt nyelvi példák száma ott nyilvánvalóan jóval kisebb. Példák a 9 Az ágens [A₁] a cselekvés kezdeményezőjének vagy végrehajtójának funkciója, amely élőlényekre jellemző (Sližienė 1994: 19). 10 A kalbėti valenciájáról bővebben lásd az LKVJŽ-t (Sližienė 1994: 330–331). 80 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX Atvirauti, atviravimas valentingumas dabartinėje lietuvių kalboje A tanulmányban vizsgált szavak különböző alakjaival alkotott példákat a DLKT-ben 11 gyűjtöttük úgy, hogy a DLKT bővített keresőmezőjébe beírtuk az atvira alakot, és kiválasztottuk a szó közepe kritériumot. Az 1. táblázat bemutatja, hogyan oszlik meg a megtalált 303 (in)finitív atvirauti alak műfajok szerint. Látható, hogy a példák többsége (251, azaz 83%) publicisztikából, jóval kevesebb szépirodalomból (41, azaz 14%), egyes esetekben pedig nem szépirodalmi irodalomból (10, azaz 3%) származik. A beszélt nyelvben mindössze 1 példát találtunk, a közigazgatási nyelvben pedig egyet sem. 1. TÁBLÁZAT. Az atvirauti különböző alakjai a DLKT korpuszában 11 A DLKT példáit a kutatáshoz 2023 májusában gyűjtöttük. Straipsniai / Articles 81 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ A korpusz része | Az Atvirauti alakja | Előfordulások száma | Összes előfordulásszám Publicisztika | atvirauji 2; atviraukime 1; atvirauti 43; atviravo 103; atviravome 1; atviravęs 1; neatviraudavo 1; neatvirauja 5; neatvirauk 1; neatvirauti 1; neatviravo 3; paatviraukite 1; paatvirausiu 1; paatvirauti 5; paatviravo 4; paatviravęs 1 | 251 Beszélt nyelv | atviravo | 1 | 1 Összesen | | 303 | 303 A DLKT-ben 39 példát találtunk az igei absztraktusz beszélt nyelvi alakjaival (lásd a 2. táblázatot). Az atvirauti esetéhez hasonlóan a közigazgatási nyelvben nincsenek példák. Beszélt nyelvi példákat sem találtunk. Az atviravimas alakjaival kapcsolatos példák többsége publicisztikából (21, azaz 54%), jóval kevesebb nem szépirodalomból (12, azaz 31%) és szépirodalomból (6, azaz 15%) származik. ² TÁBLÁZAT. Az atviravimas különböző alakjai a DLKT korpuszában A korpusz része | Az Atviravimas alakja | Előfordulások száma | Összes előfordulásszám Szépirodalom | atviravimas 2; atviravimo 2; atviravimų 1; paatviravimas 1 | 6 Nem szépirodalom | atviravimai 2; atviravimas 2; atviravimo 5; atviravimui 1; atviravimą 1; paatviravimai 1 | 12 82 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX Atvirauti, atviravimas valentingumas dabartinėje lietuvių kalboje A korpusz része | Az Atviravimo alakja | Előfordulások száma | Összes előfordulásszám Publicisztika | atviravimai 7; atviravimas 4; atviravimo 2; atviravimu 1; atviravimui 1; atviravimus 3; atviravimą 1; atviravimų 1; paatviravimų 1 | 21 Összesen | 39 | 39 Így az atvirauti (atviravimas) különböző alakjai leggyakrabban a publicisztikában használatosak, amelyhez a DLKT alapján¹² a következők tartoznak: általános periodika, népszerű periodika, tudományos periodika, könyvek (önéletrajzok, emlékiratok, visszaemlékezések, krónikák, évkönyvek, naplók, levelek, esszék, tárcák stb.) stb. A továbbiakban a példákat funkcionális stílusok szerint nem tárgyaljuk külön. 3. AZ ATVIRАUTI (-IMAS) KÜLÖNBÖZŐ ALAKJAINAK VALENCIÁJA Mielőtt a DLKT alapján megvizsgálnánk az atvirauti szemantikáját és grammatikáját, fontos megjegyezni, hogy ebben a korpuszban a melléknév atviras egy másik származékával – az atvirėti (-ėjimas) „nyílttá válni” igével is találhatók egyedi példák (lásd a 23., 24. példát). Az, hogy az atviras melléknév igévé válik, a google böngészőben könnyen megtalálható példákból is látható, mind az atvireti (lásd a 25., 26. példát), mind az atvirauti (lásd a 27., 28. példát) alakokkal¹³. 23) A verseny megmutatta, hogy a diákok szeretnének aktív tagjai lenni a nyílttá váló társadalmunknak. 24) Milyen, az Ön véleménye szerint mostanában megfigyelhető társadalmi nyitottá válási folyamatok vannak? ¹² Megtekintve [2023-10-10] itt: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/menu?page=about. ¹³ Vö. az VLKK véleményével: „Az atvirauti szót valószínűleg nem kerülhetjük el, csak nem kellene elkoptatott közhellyé változtatni, amely kiszorítja a kifejezés egyéb eszközeit: nyíltan beszélni, nyíltan szólni, nyíltnak lenni stb.” (idézve innen: https://vlkk.lt/konsultacijos/4226-atvirauti). Straipsniai / Articles 83 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 25) Ma keresztény nyitottá kell válnia Krisztus és a világ felé¹⁴. 26) A kultúra és általában a társadalmi élet nyitottabbá válik¹⁵. 27) A környezetemnek vagy a családomnak nemigen nyílok meg. Csak a legjobb barátnőmnek számolok be röviden arról, hogy ezen a héten együtt vagyunk-e vagy sem¹⁶. 28) Jobban meg kellene válogatnotok, hogy kivel tudtok atvirauti, és kivel nem¹⁷. A DLKT atvirauti (-avimas) alakjaival alkotott példái azt mutatják, hogy a címzett, akinek és/vagy akivel megosztják a személyes dolgokat, rendszerint a (mondat)kontextusból derül ki (lásd a 29., 30. példát). Vannak olyan példák, amelyekben a címzett szerepel a mondatban (lásd a 31–33. példát). Első pillantásra úgy tűnik, hogy a 33. példában nemcsak a su elöljárós szerkezettel, hanem dativusszal is jelölhető lehet (lásd alább). 29) Azóta kapcsolatunk hideggé vált, talán nem hideggé, de zárttá. Bezárkóztam, ő sem közeledett (vö. nekem, velem) atvirauti. 30) – Férfiak, megmentettetek engem – atviravo a klub tagja, Edna. 31) – Kalentov számomra olyan, mint egy apa – atviravo az új lakó az új szomszédoknak. 32) Aztán dörzsölni kezdte a szemhéját. Ezután tenyerével eltakarta az arcát, könyökével az asztalra támaszkodva. Az ujjai között át rám nézett. Elkapott a nevetés. Mit keresek én itt? Egy fáradt fickónak nyílok meg, aki érdeklődőnek tetteti magát. – Egyáltalán nem érdekel. Undorító. 33) Bár természetesen vannak dolgok, amelyeket lehetetlen megbocsátani, ezért jobb ki sem mondani őket. Fontos, hogy kivel (vö. kinek) és milyen környezetben atvirauji. A megnyílás tartalma szintén világos lehet a (mondat)kontextusból (vö. a 30., 31., 33., 34. példával). Valenciai szempontból sokkal fontosabbak a 35–38. példák, amelyekből látható, hogy a kontentív nemcsak az apie szerkezettel (lásd a 35. példát) vagy mellékmondattal (lásd a 36., 37. példát), hanem igenévi szerkezettel is kifejezhető (lásd a 38. példát). A kontentív ilyen kifejezését tartalomjelölő instrumentálissal lehetne nevezni (lásd a 39. példát). 34) Egész életében ritkán látogatott orvoshoz. Csak három évvel korábban kapott szívinfarktust. A még élénk, rokonszenves házigazda nyíltan beszélt (vö. nyíltan beszélt arról, hogy három évvel korábban szívinfarktust kapott), beszéde pedig számos komoly ténnyel és dátummal volt tele. 35) Nem volt hajlandó nyíltan beszélni a lezajlott tárgyalásokról, de jelezte, hogy pusztán a szakszervezet óhajára a fizetések nem emelkednének. ¹⁴ Idézve innen: http://laiskailietuviams.lt/index.php/1963m-1-sausis/1769-atviroji-dvasia-ir-krikscionybe. ¹⁵ Idézve innen: https://www.bernardinai.lt/2019-09-23-pogrindis-egzistuoja-visur-ir-visada-rasytoja-verteja-a-fominaite-kalbina-a-jakuciunas/. ¹⁶ Idézve innen: https://www.tevu-darzelis.lt/forums/topic/draugas-nekelia-bendru-nuotrauku-i-fb-kodel/page/4. ¹⁷ Idézve innen: https://lnk.lt/straipsniai/visi/savaites-horoskopas-deretu-labiau-atsirinkti-su-kuo-galite-atvirauti/208700. 84 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX Atvirauti, atviravimas valentingumas dabartinėje lietuvių kalboje 36) [Į] festménykiállításra hívta meg a palota második emeleti előcsarnokába. Ez a váratlan fordulat szépen szemléltette a hagyományt, annál is inkább, mivel a festményeit bemutató színésznő elárulta, hogy a képek olyanok, mint a monodrámák, amelyeket álmatlan éjszakákon alkot, amikor a színpadon átélt feszültség még nem csillapodik. 37) Az erős, sokat elérő emberek meglepően érzékenyek is lehetnek. Minden második, világszerte elismert manöken interjúadás közben elárulja (vö. bevallja), hogy gyermekkorában rendkívül csúnyának tartotta magát. 38) Gyakran előadások után lányok jönnek oda hozzám, és elmesélik, hogy szexuális erőszakot tapasztaltak, elárulják, hogy el akarnak menekülni otthonról, vagy megemlítik, hogy barátnőik anorexiában szenvednek, illetve alkohollal élnek vissza. 39) Az újságíró meggyőződött róla, hogy a bevásárlóközpontok vezetői nemigen hajlanak arra, hogy erről a témáról nyíltan beszéljenek (vö. erről a témáról). A 30., 31., 40–43. példákat, mondjuk, a 44–46. példákkal összevetve nyomon követhető, miként alakult ki az nyíltan (el)mondani, elbeszélni kifejezésből a atvirauti jelentése: „nyíltan (el)mondani, elbeszélni (valamit)” vonzatossága a fent említett elmondani, elbeszélni (valamit) igéhez kapcsolódik. Pontosabban: a háromvonzatú atvirauti ágensi alanyt, recipiens jellegű indirekt tárgyat és egy apie elöljárós szerkezettel, melléknévi igenévi szerkezettel vagy mellékmondati tagmondattal kifejezett tartalmi tárgyat kíván. A dativusszal jelölt recipiens fakultatív (vö. 30–32. és 36–39. példa). Ugyanilyen szemantikai és szintaktikai atvirauti-vonzatosság állna fenn azokban az esetekben is, amikor a szóban forgó predikátum a pasisakyti révén közelít a prisipažinti „2. igazat mondani önmagáról” szemantikájához és grammatikájához (vö. 37., 47–49. példa, lásd még a 9. jegyzetet). 40) „Akkor érzem, hogy valóban nyaralok” – árulja el a nap mint nap kötelességtudóan, Litvániában ebédet főző asszony. 41) Büszkén pillantott a nagymamájára. A borzalom után boldog befejezés. Az utazás fáradalmait kipihenve és megebédelve Vaidas nagymamája žemaiti dialektusban elárulta: „Nincsenek szavaim arra, milyen csoda történt itt. Egy ilyen borzalom után ilyen boldog befejezés.” 42) Mindent nagyon sürgősen kell elintézni – árulja el a miniszter. 43) Ez a mondás maga is ravasz játék – árulja el a 27 éves közönségkapcsolati koordinátor, Jaunius¹⁸. 44) – Ó, bárcsak fiatal lennék!.. Fiatalon elcsábítana, nyíltan mondom neked (vö. nyíltan beszélek veled). 45) A kaunasi drogdíler a „Lietuvos rytui” nyíltan elmesélte (vö. elárulta), hogy mivel foglalkozik. ¹⁸ Vö. még a DLKT példáját: A sofőrök nem hajlanak arra, hogy nyíltan beszéljenek, és elmondják, miért térnek vissza Litvániába. Straipsniai / Articles 85 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 46) Amikor a találkozáskor R. Šarmaitis megkérdezte, hogy vagyok, én őszintén mindent elmeséltem neki. 47) Valószínűleg azért, mert később valóban beváltotta a fenyegetését: rajtakapta a lányát egy orvossal – Antanas ivócimborájával és családi barátjával –, és mindent nyíltan bevallott a férjének: anya akart lenni19. 48) Kompjegyeket az interneten is árulunk. Ügyfeleink mintegy 30%-a észt és lett, ők szívesebben használják az internetet, mint a litvánok – árulja el Vasiliauskas úr. Az üzletember elismeri, hogy e tevékenység forgalmát még növelhetné, de egyelőre túl keveset reklámozza a szolgáltatásokat. 49) – Tiek ir vertinimo darbo metu jaučiau nemažą spaudimą, – prisipažino nacionalinio konkurso žiuri pirmininkas Darius Užkuraitis. Tačiau toliau atvirauti jis dar nepanoro20. Azok a mondatok, amelyekben az atvirauti (–avimas) alakjai az indirekt tárgyat a su elöljárós szerkezettel jelölik, összefügghetnek a nyíltan beszélgetni (beszélni) kifejezéssel (vö. 50–52. példa), pontosabban a beszélni (beszélgetni) szemantikájával és grammatikájával. A DLKT-ben egyetlen olyan példa található, amelyben a mondat formálisan mind a címzettet, mind a kitárulkozás tartalmát kifejezi (lásd 53. példa). Az LKVJŽ (Sližienė 1994: 330–331) által a beszélni (beszélgetni) igének tulajdonított vonzatosság alapján kijelenthető, hogy az 53. példában a su elöljárós szerkezettel jelölt indirekt tárgy komitatívust21, az apie elöljárós szerkezet pedig tartalmi tárgyat jelöl. A komitatívuszi aktáns szintaktikailag kötelező, a tartalmi tárgyé fakultatív (lásd 54., 55. példa). 50) Barátnőivel meglehetősen nyíltan beszélgetett mindenről, hiszen reggel még bőven volt idejük, a szülők és Arnas is dolgozott. 51) Beleegyezett, én pedig még soha nem vacsoráztam így. Nagyon nyíltan beszélt velem, és hirtelen levetettem minden páncélomat. Elárasztott a szabadság; eltűnt a félelem, mert féltem ettől a találkozótól; többé nem gyötörtek a lelkiismeret-furdalások. 52) – Teljesen nyíltan fogok beszélni, mint a testvérekkel. Mindaugas követe hozzánk is ellátogatott. 53) Például: FESTINA LENTE! Vagy – MEA CULPA, ez sem rossz. Idővel betérne egy ismeretlen költő, és elbeszélgetnénk vele a költészet barázdáiról. Csak azt tudom: sem kocsmát nem alapítok, sem nem fogok nyíltan beszélni az ismeretlennel; inkább talán leírok magamnak valamit mindenféle igény nélkül! 19 Lásd még a DLKT példáját: Őszintén bevallom, hogy a világon talán semmi, vagy talán senki sem váltott ki belőlem akkora tiszteletet és csodálatot, akkora lelkesedést, mint Władysław Studnicki. 20 Lásd még a DLKT példáját: Amíg a sebzett lélek vérzik, nem mer gyónni, kitárulkozni. 21 A komitatívus [Com] – egy másodlagos ágens, páciens, percepiens vagy recipiens funkciója, amely a megfelelő elsődleges funkció mellett jelenik meg, és a mondatban rendszerint a suInstr elöljárós szerkezetnek felel meg (LKVJŽ 1994: 22). 86 Acta Linguistica Lituanica LXXXIX Atvirauti, atviravimas valentingumas dabartinėje lietuvių kalboje 54) Természetesen később, amikor igazi barátokra teszel szert, őszintén megnyílhatsz nekik (vö. 50. példa). 55) Egyébként ő volt B. L. Laugalienė első neveltjeinek egyike, aki beszélni kezdett az abban a családban virágzó visszásságokról. A gyámnő házából az újságírókkal való kitárulkozás miatt menekülni kényszerült D. Šliužas később mégis visszatért B. L. Laugalienėhez lakni. Az, hogy az 53–55. példákban az indirekt tárgy komitatívusi, su-s szerkezettel való kifejezése összefügghet a kölcsönös beszéddel, az 56. példa is mutatja, amelyben a su-s szerkezetet a pokalbis főnév vonzatossága határozza meg. Természetesen előfordulnak bizonytalan vagy összetéveszthető esetek is. Tegyük fel, hogy az 57. példa kontextusa alapján kevésbé jelölt lenne az indirekt tárgy dativusa, amely egyirányú beszédet fejezne ki, vagyis a tisztviselőknek a társadalomhoz intézett (el)mondását, hasonlóan az 58. és 59. példában foglaltakhoz. Másfelől az 57. példában az indirekt tárgy kifejezésére hatással lehetne az atvirauti (-avimas) jelentésének egy másik aspektusa is: „nyitottnak lenni” (lásd alább). 56) A brit küldött kitárulkozásai K. Bizauskasszal folytatott beszélgetésében a demars idején a litván kormány iránti hűtlenségre késztették utóbbi szavait. 57) A néhány évvel ezelőtt elfogadott megfelelő litván törvények minden évben kötelezővé teszik az érdekeltségek nyilvános deklarálását. Azonban nem minden tisztviselő beszél nyíltan a társadalommal. A közzétett táblázatokból kitűnik, hogy csupán mintegy 150–200 magasabb rangú tisztviselő írt be valamit e nyilatkozat különböző rovataiba. 58) Eglė zárkózottabb. Ha rosszabbul megy neki, nem mondja el nekem. Talán nem akar aggasztani, elszomorítani. Néhány barátnőm lányai nagyon nyíltak az anyjukkal, ilyenkor azok rettenetesen bánkódnak, és éjszakánként nem alszanak. 59) – Miért beszél a lánya haláláról, hiszen maga gyűlöli őt. Miért tárulkozik ki nekem ennyire nyíltan, amikor még csak nem is ismer engem, épp most találkozott velem! – Én nem a haláláról beszélek, csak gyanítom. A 60. példa az atvirauti egyirányú ((el)mondani (kinek)) és kölcsönös (beszélgetni, társalogni (valakivel)) beszédaspektusainak kifejezését mutatja. A bizonytalan vagy szemantikailag összefonódó esetek elismerése mellett kijelenthető, hogy a nyílt beszéd aspektusai hatással vannak az indirekt tárgy jelölésének megválasztására (németül Markierung). Tegyük fel, hogy a 61. példa kontextusában, ha azt mondjuk, hogy egymással beszélnek az életükről, mintha ott sem lenne a kamera, akkor az életükről folytatott kölcsönös beszélgetésüket aktualizálnánk; ha pedig azt mondjuk, hogy például nekünk beszélnek az életükről, akkor a beszédhelyzetben nem a beszélgetés résztvevőit (a film főszereplőit), hanem a kamerán kívül hallgató (látó) személyeket emelnénk ki. Ha így van, akkor a 62–64. példák kontextusa korlátozza az atvirauti kölcsönös, a 65. példa kontextusa pedig az egyirányú beszéd kifejezését. 60) Egy vilniusi asszonnyal kölcsönösen kitárulkoztunk egymásnak… Straipsniai / Articles 87 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 61) Buraja filmjeit („Anya”, „Napló”) nézve csodálkozik az ember, hogyan képes olyan szoros kapcsolatot kialakítani filmjei főszereplőivel, hogy azok a vásznon a saját életükről beszélnek, mintha kamera sem lenne ott. A „Kréta szigetén” című film szereplői tudják, hogy a kamera figyeli őket – „összeszedettebbé” teszi őket. 62) Miért ismerem oly sok ember élettörténetét? Miért beszélnek sokan újra meg újra velem, majd kezdenek kitárulkozni, és osztják meg legtitkosabb gondolataikat? Holott nekem magamnak is nehéz megnyílnom, még akkor is, amikor erre valóban szükség van. 63) Csak mormogja: Tudod… megmondom neked. Neked, neked megmondom… hallod?! Még reménytelenebbül éreztem magam, amikor elképzelhetetlen szenvedéseiről kezdett kitárulkozni valamilyen emberféle – szerző, előadó, színész, mindegy. 64) Egy szó, még egy – és a partizánok összekötőnője megértette, milyen madárka repült hozzá. Még gyorsabban megtanulta, hogyan bánjon ezzel a lénnyel: valahányszor a kém beszélni kezdett (vö. neki, *vele) a partizánokról, Lukevičiūtė egész lelkével belemerült az imádkozásba. 65) A szerencsétlen időket átélt Velencei Köztársaság titkosszolgálatában végzett munkáikat és ügyleteiket leplezték. A szeretők és kedvesek sokasága, akikkel a befolyásos emberek kitárulkoztak, Kazanova számára ügynökhálózatként „dolgozott” (vö. 50., 54. példa). A 66–68. példában nagyobb hangsúlyt kap az őszinteséggel összefüggő atvirauti (–avimas) aspektus: „nyitottnak lenni”. Feltételezhető, hogy az atviras analógiájára az ilyen atvirauti indirekt tárgya dativusszal és su-s szerkezettel is kifejezhető (vö. 69., 70. példa). A rendelkezésre álló mondatokban azonban az atvirauti „nyitottnak lenni” fakultatív aktánsa nincs kifejezve. 66) Kęstutis megrögzött magányos ember. „Nem akarok sehová befurakodni, nem szeretek kitárulkozni (vö. nem szeretek nyitott lenni)” – vallja be a fiú. 67) A szomszédasszony, akinél Žydrūnė többnyire megfordult Vaišvilai faluban, a kislány tragikus sorsa miatt aggódott. „Nagyon zárkózott természetű, nem szeretett kitárulkozni. Éreztem, hogy nehéz neki otthon, ahol az anya és a mostohaapa állandó jövedelem nélkül gyakran részegeskedett” – mesélte a nyugdíjas asszony. 68) Beszélgetünk a futballról. Mások a nőkről szólnak. A futballról és a nőkről szóló beszélgetések közti szünetekben a munkáról beszélünk. Nem igaz, hogy minden férfi vonakodik a kitárulkozástól. Én nem érzek nagy késztetést arra, hogy kiöntsem az érzéseimet, de néhány barátom viszonylag szívesen megnyílik. 69) A nők önmagukkal való azonosulást keresnek, önmagukra, érzéseikre, benyomásaikra, a férfiakkal való kapcsolataikra figyelnek. A nyitottság (nem a kitárulkozás) önmagunk iránt a legnehezebb próbatétel. A nyitottságot nehéz elviselni. 88 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX Atvirauti, atviravimas valentingumas dabartinėje lietuvių kalboje 70) Egy másik, negatív érzéseket keltő dolog a kitárulkozás, az érzelmek kiöntése nem a legközelebbi barátoknak. Komplexusainkkal és érzelmi lemeztelenedésünkkel még a legtoleránsabb embereket is elidegeníthetjük²². Végül említsük meg azokat a mondatokat, amelyekben az atvirauti alakjai a slapukauti antonim mellett szerepelnek. A 71. és 72. példa a mondatban hangsúlyozott szemantikai atvirauti-kapcsolatot (illetve származékainak kapcsolatát) mutatja az igazmondással²³, amely a 73. és 74. példában egyértelmű, a 67. példa kontextusában pedig kitapintható. 71) Ugyanúgy a dombon rohadó barátjáról is. Gučka úgy figyelte őt, mintha előre mindent tudott volna. Ő maga is kitárulkozott, és titkolózott, válogatás nélkül beszélt, te pedig, újonc, ha kényszerből is, bólogass. 72) „A nyitottság árt nekem” – mondod, miközben maszkot öltesz. De vajon mindig? – kérdezte Virginija Rimkuvienė a kitárulkozókat és a titkolózókat. Így Julius Girdvainis újságíró: „A teljesen nyílt ember elpusztulna. Különösen óvatosnak kell lennie a nyilvánosság előtt.” 73) Mindig lehet úgy tenni, mintha ez nem ő lenne, hanem csak tréfa, évődés, semmire sem kötelező szójáték. Pontosan ilyenek a különböző tévéműsorokban és bulvárlapokban mostanában „kitárulkozásnak” nevezett beszélgetések is, bár a valódi nyitottsághoz a legkevésbé sincs közük, mert a „kitárulkozó” álarc mögé rejtőzik… 74) Šatrijos Ragana nem hajlott a nyitottságra mint kitárulkozásra, noha 1907. február 16-án P. Augustaitisnak írt levelében ezt mondta: „Mindig szeretem a nyitottságot.” Itt a nyitottság inkább egyenességet jelent. 4. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A DLKT 340, az atvirauti (atviravimas) különböző alakjait tartalmazó példájának vizsgálata azt mutatja, hogy vonzatosságukat az alapszó és a lexikai-szemantikai mezejébe tartozó predikátumok szemantikája és grammatikája befolyásolja. A kutatásból kiderült, hogy a predikátum atvirauti (-avimas) általánosított jelentése: „nyitottnak lenni; nyíltan beszélni (egymással)”. Vonzatossági szempontból ez a következőkre osztható: „1. nyitottnak lenni”, „2. nyíltan (el)mondani, elbeszélni (egymásnak), bevallani” és „3. nyíltan beszélni (egymással), társalogni”. Az utóbbi kettő a beszéd irányában különbözik egymástól. ²² Lásd még a DLKT példáját: Sokan közülünk arra kényszerülünk, hogy mindennap bizonyos társadalmi szerepeket játsszunk, amelyek forgatókönyveiben többnyire nincs helye őszinte kitárulkozásnak. Ez a jelenség egyre inkább uralja az akadémiai társadalmat. ²³ Vö. a ŠŽe által megkülönböztetett atviras (titkokkal nem rendelkező) szinonimasort: nyíltszívű, tárulkozó szívű, tiszta szívű, egyenes, egyenes szívű, egyenes beszédű, szókimondó. Straipsniai / Articles 89 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ A háromvonzatú atvirauti „3. nyíltan beszélni (egymással), társalogni” ágensi alanyt, valamint a komitatívuszi és tartalmi funkciónak megfelelő indirekt tárgyakat kíván. A mondatban a komitatívuszt kötelező su-s szerkezettel fejezik ki, a tartalmi tárgy pedig fakultatívan az apie elöljárós szerkezettel jelölhető. A háromvonzatú atvirauti „2. nyíltan (el)mondani, elbeszélni (egymásnak), bevallani” a mondatban ágensi alanyt, recipiens- és tartalmi funkciónak megfelelő indirekt tárgyakat kíván. A recipiens fakultatívan dativusszal fejezhető ki, a tartalmi tárgy pedig változatként kötelezően az apie elöljárós szerkezettel vagy melléknévi igenévi szerkezettel, illetve mellékmondati tagmondattal jelölhető. Amikor a kétvonzatú atvirauti „nyitottnak lenni” jelentésben szerepel, szintaktikai aktánsai az atviras analógiájára kötelező alanyi nominativusszal, valamint fakultatív indirekt tárgyi dativusszal vagy su elöljárós szerkezettel fejezhetők ki. Az alany a percepiens jellegű ágensnek felel meg²⁴, a változatként jelölt indirekt tárgy pedig a recipiensnek. A DLKT-ben nem találtak olyan példát, amelyben ennek az atvirauti-jelentésnek a fakultatív aktánsa ki lenne fejezve. A rendelkezésre álló empirikus anyag arra enged következtetni, hogy ezáltal inkább elkülönül egymástól az atvirauti „nyitottnak lenni” és az atvirauti „nyíltan beszélni (egymással)” jelentése, amikor az első esetben a dativus és a su szerkezet ugyanannak a szemantikai funkciónak felel meg, a másodikban pedig ugyanazok a kifejezésformák eltérő szemantikát mutatnak. A kutatás kimutatta, hogy az atvirauti (-avimas) „nyíltan beszélni (egymással)” vonzatstruktúráiba a kétvonzatú atviras „őszinte, mindent elmondó” szabad tagjai közül beépül a tartalmi tárgy ((el)mondás, beszéd(beszélgetés) tartalma), saját kifejezéssel. ŠALTINIAI BLKŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas, red. kolegija D. Liutkevičienė, D. Murmulaitytė, V. Sakalauskienė, A. Gritenienė, A. Gaidienė, D. Daugirdienė, L. Jonušys, vyr. red. D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2013–2022. Prieiga internete: https://ekalba.lt/bendrinės-lietuvių-kalbos-žodynas/. DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/. DLKŽe – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, 8-asis patais. ir papild. leidimas, vyr. red. St. Keinys, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2021. Prieiga internete: https://ekalba.lt/dabartines-lietuviu-kalbos-zodynas/. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (1941–2002), red. kolegija G. Naktinienė, J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, vyr. red. G. Naktinienė, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (atnaujinta versija, 2018). Prieiga internete: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas/. ²⁴ Apie dvisluoksnes semantines funkcijas plačiau žr. Druktein­is (2009). 90 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX Atvirauti, atviravimas valentingumas dabartinėje lietuvių kalboje LKŽPapK – „Lietuvių kalbos žodyno“ Papildymų kartoteka, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2015. Prieiga internete: https://ekalba.lt/lkz-papildymu-kartoteka/. SisŽe – Paulauskas Jonas. Sisteminis lietuvių kalbos žodynas, Vilnius: Mokslas, 1987, e. variantas, 2015. Prieiga internete: https://ekalba.lt/sisteminis-lietuviu-kalbos-zodynas/perziura. SŽe – Lyberis Antanas. Lietuvių kalbos sinonimų žodynas, 2-asis patais. leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2002, e. variantas, 2015. Prieiga internete: https://ekalba.lt/sinonimu-zodynas/. LITERATŪRA Ágel Vilmos 2000: Valenztheorie, Tübingen. Drukteinis Albinas 2009: Semantinės sakinių struktūros su sinkretinės reikšmės predikatais. – Res Humanitariae 6, 24–41. Hentschel Elke, Weydt Harald 1994: Handbuch der deutschen Grammatik, 2. Aufl., Berlin, New York: De Gruyter. KP2 S2 – Kalbos patarimai 2: Sintaksė 1. Prie linksnių ir polinksnių vartojimas, sud. R. Miliūnaitė, vyr. red. A. Pupkis, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2003. Miliūnaitė Rita 2022: Įvairuojantys ir nauji lietuvių kalbos reiškiniai XXI a. pradžioje: sistematika ir pokyčių kryptys, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. DOI: doi.org/10.35321/e-pub.42.lietuviu-kalbos-pokyciai. Semėnienė Loreta 2003: Būdv ardžių derinimas. – Sintaksinių ryšių tyrimai. Lietuvių kalbos gramatikos darbai 1, red. A. Holvoet, A. Judžentis, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 37–66. Sližienė Nijolė 1994: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 1, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Sližienė Nijolė 1998: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 2(1), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Vaičiulytė-Semėnienė Loreta 2001: Lietuvių kalbos būdvardžių valentingumas: daktaro disertacija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Vaičiulytė-Semėnienė Loreta 2023: Prieraišus, prieraišumas valentingumas dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje. – Acta Linguistica Lithuanica 88, 181–205. Prieiga internete: https://journals.lki.lt/actalinguisticalithuanica/article/view/2245/2338. Straipsniai / Articles 91 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ Valency of the Verb atvirauti and Noun atviravimas in Contemporary Lithuanian Language SUMMARY The analysis of 340 examples with different forms of atvirauti and atviravimas drawn from the Corpus of Contemporary Lithuanian Language reveals that their valency is influenced by the semantics and grammar of the adjective atviras and predicates from the minimal lexical-semantic field. The research shows that the generalised meaning of the predicate atvirauti is ‘to be open; to speak openly’. In terms of valence, this meaning can be subdivided into ‘1. to be open’, ‘2. to say, to tell openly; to confess’, and ‘3. to talk, to converse openly’. The latter two meanings differ from each other in the direction of speech. The trivalent atvirauti ‘3. to talk, to converse openly’ requires the agentive subject, the indirect objects corresponding to the comitative and the contentive. The comitative is expressed by the necessary construction of the preposition su, while the contentive can be expressed facultatively by constructing the preposition apie. The trivalent atvirauti ‘2. to say, to tell openly; to confess’ in a sentence requires an agentive subject and indirect objects, which correspond beneficiary and contentive. The beneficiary is expressed facultatively in the dative of the indirect object. In contrast, the indirect object contentive can be marked as necessary by constructing the preposition apie, or with a participial construction, a subordinate clause. When the bivalent atvirauti is used in the meaning of ‘1. to be open’, its syntactic actants are, by atviras analogy, said in the necessary subject nominative and optionally in the dative or construction of the preposition su of the indirect object. The subject corresponds to the percipient agent and the variantly marked indirect object to the beneficiary. The study shows that the valency structures of atvirauti ‘to speak openly’ include a contentive with expression from the free elements of the adjective atviras. Įteikta 2023 m. spalio 11 d. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT–10308 Vilnius, Lietuva [email protected] 92 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX