Jaunųjų rytų aukštaičių – anykštėnų, kupiškėnų ir uteniškių – tarminės kalbos vaizdiniai: ribos ir objektyvusis tarmiškumas

198 Acta Linguistica Lithuanica XCI LAURA BRAZAITIENĖ Lietuvių kalbos institutas ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0003-1930-1762 Kutatási irányok: a balti nyelvek areális kutatása, dialektológia, geolingvisztika, perceptív dialektológia. DOI: doi.org/10.35321/all91-08 A FIATAL KELETI AUKŠTAITISOK – ANYKŠTĖNAI, KUPIŠKĖNAI ÉS UTENIŠKIAI – NYELVJÁRÁSI NYELVKÉPEI: HATÁROK ÉS OBJEKTÍV NYELVJÁRÁSI JELLEG Dialect Images of the Young Eastern Aukštaitians of Anykščiai, Kupiškis and Utena: Borders and Objective Dialecticity ABSZTRAKT A tanulmány a fiatal keleti aukštaitisok – az anykštėnai, kupiškėnai és uteniškiai – nyelvjárási nyelvi képzeteinek vizsgálatát mutatja be. A vizsgált anyag a gimnazisták attitűdjeinek adatai, amelyeket a percepciós dialektológia módszertani elvei alapján összeállított kérdőív segítségével gyűjtöttek össze. Az adatok elemzése azt mutatja, hogy a nyelvjárási kód legaktívabb használóinak a fiatal uteniškiaik tartják magukat (az Utenõs és Rõkiškio vizsgálati alanyai). Nyelvjárási beszédüket az anykštėnaiak vallják be (az Anykšči tanulói). A kupiškėnaiak (a Kùpiškio gimnazistái) hajlanak arra, hogy elhatárolódjanak ettől a kifejezésmódtól. A vizsgálati alanyok hasonló attitűdjeit a rajzolt (mentális) nyelvjárási térképek is feltárják. A nyelvjárásban beszélő személyt a fiatal keleti aukštaitisok elsősorban a hangzásbeli sajátosságok alapján ismerik fel. A vizsgálati alanyok objektív nyelvjárásiasságának jegyrendszere nemcsak az elemzett nyelvjárás-változatok kevésbé feltűnő, hanem jellegzetes és megkülönböztető jegyeit is magában foglalja. A fiatal nyelvhasználók és értékelők attitűdjeiből kirajzolódó nyelvjárási képek (helyek és jegyek) lehetővé teszik, hogy a vizsgált nyelvi közösség tagjait ne csak keleti aukštaitisekként, hanem anykštėnasi, kupiškėnasi és uteniškiai keleti aukštaitisekként is azonosítsuk. KULCSSZAVAK: perceptív dialektológia, mentális térkép, hagyományos nyelvjárás, határ, objektív nyelvjárásiasság. Tanulmányok / Articles 199 Jaunųjų rytų aukštaičių – anykštėnų, kupiškėnų ir uteniškių – tarminės kalbos vaizdiniai: ribos ir objektyvusis tarmiškumas ANNOTÁCIÓ A tanulmány az Anykščia, Kùpiškis és Utenà fiatal keleti aukštaitisainak beszélt nyelvjárásáról alkotott képeit vizsgálja. A kutatás anyaga a perceptuális dialektológia schoolchildren’s attitudes from their answers to the questions in the questionnaire conducted módszertani alapelvei alapján gyűjtött és előkészített adat. Utenà és Rõkiškis) tartják The data analysis shows that young Eastern Aukštaitians of Utenà (the subjects of magukat a nyelvjárási kód legaktívabb használóinak. Anykščia keleti aukštaitisai (az anykščiai iskolások) szintén elismerik, hogy eltávolodva beszélnek ettől a kódtól. A the dialect. The Eastern Aukštaitians of Kùpiškis (schoolchildren from Kùpiškis) tend to nyelvjárásokról készített (mentális) térképek feltárják az adatközlők hasonló attitűdjeit. A fiatal keleti aukštaitisai az embert, aki nyelvjárásban beszél, elsősorban a hangzásbeli sajátosságok alapján ismerik fel. A vizsgált beszélők objektív nyelvjárásiassági jegyeinek rendszere nemcsak a homályos, hanem az elemzett alnyelvjárások jellegzetes és megkülönböztető vonásait is magában foglalja. Az attitűdökből kibontakozó nyelvjárásiasság-képek (helyek és jegyek) of young language users and evaluators allow us to identify the researched members of the language community not only as Eastern Aukštaitians but also as Eastern Aukštaitians of Anykščia, Kùpiškis and Utenà. KULCSSZAVAK: perceptuális dialektológia, mentális térkép, hagyományos nyelvjárás, határ, objektív nyelvjárásiasság. BEVEZETÉS Az elmúlt években nem egy publikáció foglalkozott a perceptív dialektológia diskurzusával (Aliūkaitė, Mikulėnienė 2016a: 89–120; 2016b: 17–33; 2019: 1–22; Geržotaitė 2016: 321–339; 2019: 175–198; Geržotaitė, Čepaitienė 2016: 84– 100; Kardelytė-Grinevičienė 2018: 1–12; Aliūkaitė 2019: 1–22; 2020a: 85–100; 2020b: 1–22; 2021: 262–292; Brazaitienė 2020: 267–291; Mikulėnienė ir kt. 2023 ir kt.). A számos tanulmány mellett két tudományos monográfia is megjelent. Az elsőben a fiatal nyelvi közösségi tagok geolingvisztikai kompetenciájának1 kutatási eredményei foglalják össze a nyelvi szülőföld2, a nyelvjárási és a köznyelvi nyelvi változatosság felismerésére, valamint annak bizonyos földrajzi, társadalmi és kulturális területekhez való kapcsolására irányuló képességeket (Diercks 2002: 52–53; Aliūkaitė, 1 Geolingvistinė paprastųjų kalbos bendruomenės narių kompetencija yra apibrėžiama kaip žinios ir Mikulėnienė 2016a: 92). az adott környezet nyelvi különbségeivel és térbeli távolságaival (Diercks 2002: 51; Aliūkaitė, Mikulėnienė 2 Kalbine gimtine (angl. linguistic homeland) vadinama individo kalbinė aplinka ir ji yra siejama su 2016a: 92). LAURA BRAZAITIENĖ 200 Acta Linguistica Lithuanica XCI a kód lokalizációjának és egyéb kérdéseit (Aliūkaitė ir kt. 2017). A másodikban a fiatalok geolingvisztikai kompetenciájának vizsgálata céljából elemezték az új nyelvjárási attitűdök jelentőségét a nyelvi nių darinių požymių ir jų kalbinės vertės sąsajos su klaidingos bendrinės kalbos (kvazistandarto3) vaizdiniu (Aliūkaitė ir kt. 2020). Gauti rezultatai patvirtina változatok életképessége és folytonossága szempontjából; ezek az attitűdök a laikus nyelvhasználók nézőpontjából tárják fel az objektív nyelvjárásiasságot4. Újdonság és aktualitás. A nyelvjárási vitalitás szempontjából az erősebb uteniškių ir jų poveikį patiriančių anykštėnų bei kupiškėnų patarmių atstovų percepcijos beveik netirtos. Bene vieninteliu tyrimu, siekiant įvertinti kupiškėnyelvjárások vitalitását illetően csak a kupiskiszi és utenai fiatalok attitűdjeinek egy részét elemezték (Geržotaitė 2019: 175–198). Összegyűlt az a gazdag anyag, amely segítene feltárni a mindhárom nyelvjárás képviselőinek tudatában megszilárdult nyelvjárási határok és a helyi nyelvváltozat nyelvi jellemzői közötti patarmių vertinimus, dar neanalizuota. Taigi šio straipsnio tikslas – remiantis perceptyviosios dialektologijos tyrimų modeliu, aprašytu ankstesniuose tyrimuose, atlikti rytų aukštaičių kupiškėösszefüggéseket, továbbá lehetővé tenné az e nyelvjárásoknak, az anykscséniaknak és az utenaiaknak képviselő gimnazisták nyelvjárási nyelvi képzeteinek (határainak és jegyeinek) prognosztikai elemzését, valamint e három nyelvjárás vitalitásának értékelését. A cikk tárgya – az Anykščiai, Kupiškis, Rokiškis és Utena diákjainak nyelvjárásiasságról alkotott képzetei. A vizsgált személyek négy gimnázium (15–18 éves) diákjai (a válaszadókra vonatkozó információkat lásd a táblázatban). TÁBLÁZAT. Az Anykščiai, Kupiškis, Rokiškis és Utena vizsgált fiataljainak jellemzése Vizsgált ást Összesen NyelvjárÖsszesen ásosan Összesen NyelvjárA ásosan nyelvjártelepüléást A sek nyelvjárvizsgált nők férfiak beszéli nem beszéli beszél nem beszél Anykščia 131 (100,00 %) 81 (61,83 %) 50 (38,17 %) 50 (38,17 %) 81 (61,83 %) 47 (35,88 %) 73 (55,73 %) Kùpiškis 119 (100,00 %) 73 (61,34 %) 46 (38,66 %) 29 (24,37 %) 90 (75,63 %) 17 (14,29 %) 77 (64,71 %) Rõkiškis 72 (100,00 %) 21 (29,17 %) 51 (70,83 %) 34 (47,22 %) 37 (51,39 %) 30 (41,67 %) 38 (52,78 %) Utenà 68 (100,00 %) 42 (61,76 %) 26 (38,24 %) 50 (73,53 %) 18 (26,47 %) 41 (60,29 %) 16 (23,53 %) 3 Kvazistandartu įvardijamas klaidingas kalbinio (tarminio) varianto vaizdinys, pvz., tarminis vaa riantas netarminként, és fordítva is felismerhető (lásd: Long 1996: 118–135; Aliūkaitė 2009a: 168; 2019: 67–68; Mikulėnienė 2016: 340–346); 4 Kétféle dialektusság különböztethető meg: az objektív, vagyis jegyen alapuló, és a szubjektív, vagyis az értékkel összefüggő (a jegy, a nyelvi változat vagy az adott változat használójának értéke) (Aliūkaitė 2019: 67–69). Cikkek / Articles 201 Jaunųjų rytų aukštaičių – anykštėnų, kupiškėnų ir uteniškių – tarminės kalbos vaizdiniai: ribos ir objektyvusis tarmiškumas Gimnazistus galima priskirti vienai amžiaus grupei, skyrimo kriterijumi panem a biológiai életkoruk, hanem nyelvi, kulturális és társadalmi tapasztalatuk alapján válogatva (Eckert 1997: 151–167; Aliūkaitė 2007: 145). Tyrimo metu moksleiviai apklausti remiantis ne viename iš ankstesnių darbų pristatyta anonimine sąmoningųjų nuostatų anketa „Tarminio kalbėjimo ir bendrinės kalbos vertinimas“, kuri parengta 2014–2016 m. vykdyto projekto A „A köznyelv helye a litván nyelv mentális térképén” című kutatás során čiau žr. Aliūkaitė, Mikulėnienė 2016a: 97–99). Įvadinėje jos dalyje fiksuojami sociodemografiniai tiriamųjų duomenys (lytis, amžius, kilmės ir gyvenamoji (nyelvjárási helyek) a nyelvjárás ismeretére és használatának aktivitására, valamint a nyelvi változatok elterjedtségére vonatkozó kérdéseket tettek fel. A fő rész a nyelvjárás és a köznyelv lokalizációját vizsgáló, rajzolt térképes feladatból, valamint az azt kiegészítő nyitott kérdésekből áll, amelyekben a nyelvjárásban, illetve köznyelven beszélő emberhez kapcsolódó asszociációk megnevezését, a nyelvjárásban beszélő emberre jellemző tulajdonságok felsorolását stb. kérték (lásd Aliūkaitė, Mikulėnienė 2016a: 97–99; Aliūkaitė et al. 2017: 51–59). A vizsgált anyagot 390 kérdőív alkotja. Ezek közül 119 kérdőívet a Kùpiškisi Laurynas Stuoka-Gucevičius Gimnázium tanulói töltöttek ki a 2014–2016-ban megvalósított „A köznyelv helye a litván nyelv mentális térképén” című projekt során5. Ezeket az adatokat kiegészíti a COVID-19 világjárvány kihirdetése előtt Litvániában a cikk szerzője által az Anykščisi Jonas Biliūnas Gimnáziumban gyűjtött 131 kérdőív, a Rõkiškisi Juozas Tumas-Vaižgantas Gimnáziumban gyűjtött 72, valamint az Utenõsi Adolfas Šapoka Gimnáziumban gyűjtött 686 kérdőív. A Kùpiškisben és Utenojèban összegyűjtött adatok egy része, amelyekre e cikk támaszkodik, nevezetesen a nyelvjárási nyelv prototipikus areáljai rajzolt térképeken, már közzétételre került (bővebben lásd Aliūkaitė és mtsai 2017: 78– 102, 140, 185, 263; Geržotaitė 2019: 175–198). A fiatal kelet-felvidéki beszélők tudatában kialakult nyelvjárási nyelvi képzetek feltárása érdekében a következő feladatokat tűztük ki: 1) megvitatni a tanulóknak a nyelvjárási kód ismeretére és használatának aktivitására vonatkozó kérdőíves kérdésekre adott válaszait; 2) megvizsgálni mindhárom nyelvjáráscsoport képviselői által készített, azon térképek anyagát, amelyeken azt kellett megjelölni, hol beszélnek nyelvjárásban, és 3) elemezni a gimnazisták válaszait arra a nyitott kérdőíves kérdésre, amelyben meg kellett jelölniük azokat a nyelvi sajátosságokat, amelyekről felismerhető a nyelvjárásban beszélő ember; 5 A projektet a Litván Állami Litván Nyelvi Bizottság finanszírozta (a szerződés száma: K-5/2014). A projekt vezetője prof. dr. Daiva Aliūkaitė. Eredményeiről bővebben lásd Aliūkaitė ir kt. 2017. 6 A kupiškisi gimnáziumban kitöltött kérdőívek a Vilniusi Egyetem Kaunasi Karának Nyelvek, Irodalom és Fordítástudományi Intézetében, az anykščiai, rokiškisi és utenai gimnáziumokban kitöltött kérdőívek pedig a Litván Nyelvi Intézet Geolingvisztikai Központjának Dialektológiai Archívumában találhatók. LAURA BRAZAITIENĖ 202 Acta Linguistica Lithuanica XCI A vizsgált nyelvjárásváltozatok a XXI. század elején: az objektív nyelvjárásiasság. A tanulmányban vizsgált nyelvjárásváltozatok, amint már említettük, a nyelvjárási vitalitás szempontjából különböznek egymástól. Az egy évtizeddel ezelőtt és korábban végzett geolingvisztikai kutatások megállapították, hogy az anykščiaiakra jellemző a hangsúlyos, megnyúlt tőbeli a magánhangzó o-ként, a árnyalatával való ejtése, pl. r.tas ‘ratas’, egyre ritkábban fordul elő (Aliūkaitė ir kt. 2014: 184). A kupiškisiak legfeltűnőbb nyelvjárási sajátosságáról (az e, ẹ magánhangzók szótő végén és kemény mássalhangzó előtt különböző hosszúságú a-vá válásáról, pl. dã∙da. ‘dėdė’) egyre inkább lemondanak (uo.: 188; Balčiūnienė ir kt. 2017: 54–55; 2019: 214). A keleti aukštaitisiek uteniškiai nyelvjárás megkülönböztető sajátossága a hangsúlytalan ė és ie e.-ként, ritkábban o-ként és uo-ként való megfelelése – a., pl. te.v.li.s ‘tėvelis’, pe.n.li.s ‘pienelis’, a.ba.l.s Az ‘alma’ – csaknem következetesen megőrződött valamennyi generáció képviselőinek nyelvhasználatában (Aliūkaitė és mtsai 2014: 176; Balčiūnienė és mtsai 2017: 54–55; 2019: 214). Megállapították, hogy nyelvi sajátosságaik tekintetében a kupiškėnaiak és az anykštėnaiak hasonlóbbá válnak a szomszédos, továbbra is erősnek tekintett panevėžiškėnai és uteniškėnai nyelvjárásokhoz. A kutatók az uteniškėnai nyelvjárás alapján rögzítik az új, nagyobb helyi nyelvi képződmény – a keleti kelet-aukštaitis régiolektus (Ùtena vonzásközponttal) – kialakulását; ez nemcsak az anykštėnaiak és kupiškėnaiak területeit, hanem a környező térségeket is magában foglalja (Aliūkaitė, Mikulėnienė 2014: 261; Geržotaitė, Mikulėnienė 2014, XIII. térkép és kommentár; Mikulėnienė, Meiliūnaitė 2017: 169–195). Ezt a térséget más, a nyelvhasználók által nyelvjárási sajátosságként nem azonosított jelenségek használata is összeköti, és ez mutatja az új képződmény stabilitását, például a hangsúlytalan o kiejtése a-ként (Aliūkaitė, Mikulėnienė 2014: 261; Geržotaitė 2019: 190–191). Így a keleti aukštaitis anykštėnaiak (Anykšči gimnázium), kupiškėnaiak (Kùpiškis), valamint uteniškėnaiak (Rõkiškis és Utenõs) területein gyűjtött, a (nem)nyelvjárási nyelvterületekről és a rájuk jellemző nyelvjárási sajátosságokról alkotott percepciókra vonatkozó adatok lehetővé teszik, hogy részletesebb képet alkossunk a helyi diákok tudatában kialakult, a vizsgált nyelvjárások területén használt változatról, és előre jelezzük annak jövőjét. 1. A NYELVJÁRÁSI KÓD HASZNÁLATA (NEM)AKTIVITÁS A FIATAL ANYKŠTĖNAIAK, KUPIŠKĖNAIAK ÉS UTENIŠKĖNAIAK SZEMPONTJÁBÓL Az adatok elemzése azt mutatja, hogy mindhárom keleti aukštaitis nyelvjárást képviselő gimnazista azt állította, hogy ismeri a nyelvjárást (nyelvjárásosan beszél) (lásd a táblázatot). A legtöbben Utenõsben (73,53%), kevesebben Rõkiškisben (47,22%) és Anykščiben (38,17%), a legkevesebben pedig Kùpiškisben (23,53%) ismerik. a vizsgált személyek. Straipsniai / Articles 203 Jaunųjų rytų aukštaičių – anykštėnų, kupiškėnų ir uteniškių – tarminės kalbos vaizdiniai: ribos ir objektyvusis tarmiškumas Arra a kérdésre, hogy melyik nyelvjárást ismerik, a fiatal kelet-aukštaitiaiak – a kupiškėnaiak kivételével – leggyakrabban az aukštaitiai (Ut_M01, Rk_M18, Rk_M01, An_M02), aukštaitiaiul (Ut_M05, Rk_V18, An_M17), aukštaitiai nyelvjárást (Rk_V10, An_M16) válaszokat adták7. Nem egy kupiškisi diák pontosította a válaszát, például azt írta, hogy ismeri a kupiškėnai (Kp_1(4)_M01, Kp_1(4)_M58), a kupiškėnai nyelvjárást (Kp_1(4)_M17), kupiškėnai nyelvjárású (Kp_1(4)_M28) vagy kupiškėnaiul (Kp_1(4)_M47) nyelvet. Hasonló válaszokat rögzítettek a Rõkiškisben megkérdezett gimnazisták között is. Azt állították, hogy például az északkeleti aukštaitiai (Rk_M10), az északkeleti aukštaitiaiak (Rk_V39), aukštaitiaiul, Rokiškio tarmę (Rk_M06), rokiškietišką (Rk_M17), rokiškietiškai (Rk_V48), rakiškietiškai (Rk_V07, Rk_V08), rokiškėniškai (Rk_V12). Utenõs ir Anykšči tiriamieji savo tarmę patikslino rečiau, pavyzdžiui, Utenos rokiškėnaiul (Rk_V18), a rokiškėnai aukštaitiaiak (Rk_V41), (Ut_V04, Ut_V05), anykštėnaiul, aukštaitiaiul (An_M49) nyelvjárást ismerik. Hasonló attitűdök rajzolódtak ki nemcsak a nyelvjárás ismeretével, hanem annak használatával kapcsolatban is (lásd a táblázatot). Nyelvjárásban beszélőknek tartják magukat a kelet-aukštaitiai uteniškiai alkisegység (Utena és Rõkiškis) képviselői. A nyelvjárási megnyilvánulás az anykštėnaiak jelentős részére is jellemző. A nyelvjárási nyelv használata szempontjából a kupiskiaiak tekinthetők a legpasszívabbaknak. Így tehát a nyelvjárási kódot nemcsak ismerik, hanem vélhetően bizonyos mértékben használják is mindhárom keleti aukštaitis nyelvjárási alrégió területén megkérdezett fiatalok. A rendelkezésre álló adatok alapján az utenai alrégió tekinthető a legéletképesebbnek, míg a kupiskiaiaké hanyatlónak. 2. A NYELVJÁRÁSI NYELV KÉPEI A FIATAL ANYKŠČIAI, KUPIŠKIAI ÉS UTENAI RAJZOLT TÉRKÉPEIN A nyelvjárási kód ismeretének és használatának eredményeit kiegészítik a fiatal keleti aukštaitis beszélők jelölései a nyelvjárások rajzolt (mentális) térképein8. Közülük – amint azt a Litvániában már elvégzett kutatások mutatják – a nyelvjárási nyelv képét talán leginkább feltáró, és a jelölések számát tekintve legnépesebb csoportot a prototipikus nyelvjárási kalbos arealų žemėlapiai. 7 Darbe vartojami tokie vietovių trumpiniai: Anykščia – An, Kùpiškis – Kp, Rõkiškis – Rk, Utenà – Ut; M és V betűkkel jelölték a vizsgált személyek nemét; a számok a kérdőívek számát jelölik. 8 A perceptív dialektológiai kutatásokban a rajzolt (mentális) térkép feladata két nyelvjárási nyelv pų: tiriamieji žemėlapiuose tik lokalizuoja žinomus dialektus arba pažymi žemėlapiuose klausomų (vagy más változatok) szövegeinek-ingereinek areáljait (Aliūkaitė és mtsai 2020: 54). LAURA BRAZAITIENĖ 204 Acta Linguistica Lithuanica XCI Az utenaiak több mint egyharmada (Utena és Rokiškis tanulói), amint az a keleti iš jų žymėjimų žemėlapiuose, tarmiškiausiu pirmiausia linksta laikyti gretimų aukštaitisiai panevėžiškiai területén található Panevėžist (39,29%) illeti (lásd az 1. ábrát)9. Ezek a fiatalok elismerik nyelvi szülőhelyeik – Utena (30,71%) és Rokiškis (30%) – nyelvjárásiasságát, azonban nyelvjárásiasabbnak a korábbi kutatások által kiemelt nyugati aukštaitisiai és žemaitisiai nyelvjárási terület településeit jelölik meg: Marijampolėt (37,86%), Plungėt (36,43%), Mažeikiąit (32,14%) és Telšiait (31,43%). 1. ÁBRA A fiatal kelet-aukštaitiszi utenaiak prototipikus nyelvjárási nyelvi zónái Vos ketvirtadalis jaunųjų uteniškių su tarmiškumu susiejo gretimus Anýkščius. Kùpiškis iš šių apklaustųjų žymėjimų žemėlapiuose išryškėjo kaip žemo tarmiškumo laipsnio zona. Mind Utenában, mind Rokiškisben használt nyelvet a helyi iskolások véleménye szerint szépnek, de szabálytalannak tartják (Rk_M01), Utena, Molėtai, sőt Kėdainiai környékének nyelvét pedig szépnek (Rk_M13) és így tovább. Hozzá kell tenni, hogy nemcsak a szülőföld környékének, hanem a szomszédos, Anykščiai, Kupiškis (Rk_M14), illetve Anykščiai, Kupiškis, Biržai és Panevėžys környéki települések lakóinak nyelvét is szépnek és szabályosnak tartják (lásd a 2. ábrát). 9 Egy korábbi kutatásban csupán Utenában, vagyis a kelet-aukštaitiszi utenaiak nyelvjárási területének egyetlen településén gyűjtött, a tanulók által a rajzolt nyelvjárási térképeken tett jelölések adatai világítottak rá a vizsgált személyek azon tendenciájára, hogy a szülőföld nyelvét tekintsék a legprototipikusabb nyelvjárási nyelvi zónának (Geržotaitė 2019: 185). Cikkek / Articles 205 Jaunųjų rytų aukštaičių – anykštėnų, kupiškėnų ir uteniškių – tarminės kalbos vaizdiniai: ribos ir objektyvusis tarmiškumas Rk_M01 Rk_M14 LAURA BRAZAITIENĖ 206 Acta Linguistica Lithuanica XCI Ut_M11 Ut_M13 2. ÁBRA A fiatal keleti-felvidéki utenaiak nyelvi szülőföldjének példái más prototipikus nyelvjárási nyelvi zónák jelölésére szolgáló térképeken A fiatal keleti-felvidéki utenaiak nyelvi szülőföldjét vagy annak környékét értékelik (Ut_M05), a használt nyelvjárást pedig mos kaip vienos iš tarminiu požiūriu ryškesnių rytinėje lietuvių kalbos ploto dalyje, pvz., labiausiai pabrėžtos tarmės ir savitumas: Jurbarkas, Šiauliai, Panevėžys felvidéki nyelvjárásként nevezik meg. Helytelen. Szép (Rk_M15), a felvidékieként használók pedig azt mondják, hogy szép; vannak hibák (Rk_V09). Cikkek / Articles 213 Jaunųjų rytų aukštaičių – anykštėnų, kupiškėnų ir uteniškių – tarminės kalbos vaizdiniai: ribos ir objektyvusis tarmiškumas Rk_V47 An_M08 LAURA BRAZAITIENĖ 214 Acta Linguistica Lithuanica XCI Kup_1(4)_M27 7. ÁBRA A nyelvjárási sajátosságok megnevezésének példái a térképek kommentárjaiban A térképeken az ilyen kommentálásnak további példái is vannak: a felvidékiek [Pasvalys, Anykščiai] – szép, szabálytalan, mert megnyújtják a magánhangzókat (An_M62), [Pasvalysban] mások a szavak végződései (Kp_1(4)_M07), [Biržaiban] szabálytalan, levágja a szóvégeket (Kp_1(4)_M31). Az említett kérdőív 5. kérdésére adott összesített válaszokból látható, hogy a keleti felvidéki területen megkérdezett gimnazisták a nyelvjárásban beszélő személyt elsősorban a hangzásbeli sajátosságok alapján ismerik fel (lásd a 8. ábrát). Tanulmányok / Articles 215 Jaunųjų rytų aukštaičių – anykštėnų, kupiškėnų ir uteniškių – tarminės kalbos vaizdiniai: ribos ir objektyvusis tarmiškumas 8 PAV. Tarmių skiriamosios ypatybės jaunųjų rytų aukštaičių atsakymų duomenimis Ezt a vonást a fiatal utenaiak olyan példákkal konceptualizálják, mint: megnyújtja a rövid magánhangzókat, illetve megrövidíti a hosszúakat (Ut_M20), egyes magánhangzók megváltoztak (Ut_M39), a szavakban felcserélték a magánhangzókat (Ut_V22), a tőben megnyújtott, megrövidített magánhangzók (Ut_M05), hosszan ejtett magánhangzók (Ut_M24), az o, u helyett gyakran a-t ejt (Rk_M01), a betűk megváltoztatása, pl.: o vagy a (Rk_M01), az „o” helyett „a”-t mond (Rk_M05), megnyújtják a betűket (Rk_M14), megváltoztatja a köznyelvi szavak egyes betűit (Rk_V05), megváltoztat bizonyos betűket (Rk_V51). A felsorolt jegyekből mindenekelőtt az látható, hogy a gimnazisták a saját, közeli környezetük, más szóval a maguk számára ismert, megszokott nyelvjárásiasságot kommentálják. A kutatók az utenai nyelvjárás megkülönböztető sajátosságaként az o, uo hangoknak a-val való megfelelését jelölik. ez a nyelvi közösség tagjai számára ismert (vö. még az általuk használt változat megnevezését – rakiškietiškai (Rk_V07, Rk_V08). Az iskolások percepcióiban kirajzolódó magánhangzó-nyújtás vagy -rövidítés szintén e nyelvjárás egyik sajátos és – amint azt az elvégzett szisztematikus geolingvisztikai kutatások mutatják – mindmáig rögzített jellegzetessége (Aliūkaitė és mtsai 2014: 176: 177). am, en, em atliepimu un, um, in, im. Panašios ir anykštėnų nuostatos. Anot apklaustųjų, tarmine raiška išsiskiAz elvontabb jellegű válaszok (vagyis a magánhangzók megváltoztatása vagy felcserélése) összefüggésbe hozhatók egyrészt az utenai nyelvjárás megkülönböztető sajátosságával, másrészt a valamennyi keleti felsőlitvánit a LAURA BRAZAITIENĖ 216 Acta Linguistica Lithuanica XCI a magánhangzók kiemelésével (An_M05). E fiatalok keičiami (An_M34), pailgina žodyje kokias nors raides (An_M01), vienų ar kitų számára a kutató perspektívájából ismert az utenaiakat, valamint néhány más keleti felsőlitvánt megkülönböztető o magánhangzó-kiejtés: a dzsúk és a nors pačių nurodomas kaip būdingas kitai, žemaičių, tarmei – kitaip tariami žožemaitisok az „o” helyett „a”-t ejtenek, pl. obuolys – abalys (An_V32). A fiatal kupiškėnaiak, amint az a tárgyalt sajátosságcsoporthoz (vagyis a hangok kiejtéséhez) sorolt válaszokból látható, szintén említik a hangok nyújtását és kiemelését, valamint egyes hangok másokkal való megfeleltetését. E nyelvjárás képviselői gyakrabban konkretizálták válaszaikat, mint az eddig tárgyalt utenai és anykščiai nyelvjárások területén megkérdezett iskolások, pl. megnyújtják a magánhangzókat (Kup_1(4)_M16), a hosszú magánhangzók kiejtése hangsúlyos mas (Kup_1(4)_M57), balsių ar priebalsių savotiškas pabrėžimas (Kup_1(4)_V02), pagal balsių keitimą (Kup_1(4)_M36), kupiškėnai vietoj a sako o: lapai į lopai (Kup_1(4)_M29), keičia e į a (Kup_1(4)_M38), skirtingai tuose pačiuose žodžiuo- (Kup_1(4)_M17), a hosszú magánhangzók (Kup_1(4)_M21), megnyújtják a magánhangzókat (Kup_1(4)_M56), a magánhangzók kiemelésével ejtik a magánhangzókat és a kettőshangzókat (Kup_1(4)_M40), megváltoztatják a betűket (Kup_1(4)_M65), leggyakrabban a szavak kiejtésekor az a magánhangzó helyett o-t ejtenek (Kup_1(4)_M68), kiemelik az „o”-t (Kup_1(4)_V27). A bemutatott példák azt mutatják, hogy a kupiškėnai fiatalok megkülönböztetik anyanyelvi nyelvjárásukat a szomszédos nyelvjárásoktól. A nyelvi szülőföld megkülönböztető jegyeinek (az e, ẹ magánhangzók szó végén és kemény mássalhangzó előtt történő, különböző hosszúságú a-ként való visszatükröződésének) ismerete nyelvjárási szempontból nagyon pontos. A felsorolt sajátosságok, nevezetesen a hangsúlyos tő magánhangzójának a-val árnyalt o-ként való ejtése, amely magukra jellemző, valamint az Anýkščiai környéki szomszédos területektől megkülönbözteti őket, nemcsak a saját kódjukban való jártasságot mutatja, hanem azt is feltárja, hogy bizonyos kapcsolatok állnak fenn az anykštėnai nyelvjárás képviselőivel. A hozzászólásokból ítélve, amelyekben az általuk megfigyelt o-ejtésről írnak, úgy tűnik, bizonyos kapcsolatok a szomszédos uteniškiaiakkal is fennállnak. Kitų tarminių ypatybių grupių (kirčiavimo, galūnių redukcijos, leksikos) konceptualizacija iš paskiroms rytų aukštaičių patarmėms atstovaujančių moksnyugati és déli felsőlitvánitól elválasztó kettőshangzók an, beszélő személyek nyelvében a magánhangzók, kettőshangzók, hangkapcsolatok stb. megnyújtják vagy megrövidítik, megváltoztatják (An_M34), a szó betűit megváltoztatják (An_M39), megnyújtott magánhangzók (An_M49, An_M62), magánhangzók, kettőshangzók, hangkapcsolatok stb. megnyújtják vagy megrövidítik, az iskolások válaszai különböznek. A fiatal uteniškiaiak jelezték, hogy a nyelvjárásban beszélő személyt pat atpažįsta iš žodžių be galūnių (Rk_V28), arba, tyrėjų požiūriu, iš galūnių remeglehetősen gyakran így dukcijos. Beszédükre jellemző a toldalékok elhagyása (Ut_M04), a toldalékok megrövidülése (Ut_M12), a szavak levágott toldalékai (Ut_M15), sutrumpintos galūnės (Rk_V12) ir t. t. Rečiau tarminę raišką šie jaunuoliai sieja a megszakított toldalékok (Rk_M19), valamint a hangsúlyozás, például: furcsán hangsúlyozza a szavakat (Ut_M26), a megszokottól eltérően hangsúlyozza (Ut_V11), másképp hangsúlyozott (Ut_M12). A legritkábban a nyelvjárásban beszélő személyeket az uteniškiai nyelvjárás képviselői állításuk szerint a lexika alapján ismerik fel, például: naudoja neįprastus žodžius (Ut_M42), būna negirdėtų žodžių (Ut_M38), specifiniai žodžiai (Ut_V16), skolinti žodžiai (Ut_M25). Az anykštėnaiak véleménye szerint a nyelvjárási kifejezésmóddal kitűnő személyek más szavakat használnak, mint manapság: régebbieket, Cikkek / Articles 217 Jaunųjų rytų aukštaičių – anykštėnų, kupiškėnų ir uteniškių – tarminės kalbos vaizdiniai: ribos ir objektyvusis tarmiškumas fennmaradtakat (An_M24). Állításuk szerint ezeket a szavakat csak az a személy értheti meg, aki azon a nyelvjáráson beszél (An_M77). Összegzésképpen elmondható, hogy a nyelvjárásban beszélő személy olyan szavakat használ, amelyeket a köznyelvben nem használnak (An_V47). Ritkábban az anyksztai tarmiškai žmonės kalbėdami tiesiog netaria galūnių (An_M12). Jaunieji kupiškėnai tarmiškai kalbantį žmogų dar atpažįsta pagal jo kirčių dėliojimą ant žodžių (Kup_1(4)_M09). Rečiau su tarmine raiška jie sieja galūnių realnyelvjárás képviselői a hangsúlyozást említik (a megszokottól eltérő hangsúlyozás An_M13), valamint az ezzel összefüggő végződésredukciót (ő kissé másképpen beszél, mint mi, dukciją, amelyet olyan válaszokkal illusztrálnak, mint a más tanulók által többször említett végződés-levágás (Kup_1(4)_M28), a végződések „levágása” (Kup_1(4)_M37), a végződések leharapása (Kup_1(4)_M61) stb. Legritkábban a lexikai különbségeket említik, például: szokatlan szavak (Kup_1(4)_M02), régi, furcsa szavak (Kup_1(4)_M07), ismeretlen szavak (Kup_1(4)_M32), érthetetlen szavakból (Kup_1(4)_V18). Így mindhárom kelet-felvidéki alnyelvjárás területén megkérdezett gimnazista egyértelműen megkülönbözteti saját nyelvi környezetének objektív nyelvjárási jellegét. Ezt nemcsak az alnyelvjárások halvány (szélesebb körben elterjedt), jellegzetes, hanem megkülönböztető vonásaival is hajlamosak összekapcsolni12. Az utóbbi sajátosságok alapján ezek a tanulók anyanyelvi alnyelvjárásuk (az anyksztaiak, kupiskiek és utenaiak) képviselőinek tekinthetők. KÖVETKEZTETÉSEK A hagyományos keleti aukšt-felföldi nyelvjárások – az anykštėnų, kupiškėnų és uteniškiai – területén végzett, a nyelvjárási nyelv reprezentációira irányuló kutatás kiemelte a fiatal nyelvhasználók e régióhoz való viszonyát. 1. Dialekto kompetencijai ir aktyvumui skirtų duomenų analizė rodo šiuos tendenciákat: 1) mindhárom nyelvjárásnak megfelelő vizsgálati csoport ismeri és használja a nyelvjárási kódot; 2) a keleti aukštaitis uteniškiai-k leginkább hajlanak arra, hogy magukat a nyelvjárási kifejezésmódhoz kössék; 3) az anykštėnaiak is elismerik, hogy nyelvjárásban beszélnek; 4) a kupiškėnaiak elhatárolódása figyelhető meg a nyelvjárási változattól. 2. A rajzolt nyelvjárási térképekből látható, hogy a vizsgálati alanyok nemcsak a žemaitis és a nyugati aukštaitis kaip tarminiu požiūriu stipriausios. Su šia raiška dažniau ar rečiau siedami gimterületeit jelölik, amelyek a korábbi percepciós kutatások alapján az adott környékhez tartoznak, és az ott használt nyelvi kódot kedvezően értékelve, a megkérdezett keleti aukštaitisok megerősítik az elemzett helyek nyelvjárási jellegét: 1) a nyelvi szülőföldet és a környéket leginkább a nyelvjárási nyelvi zónákkal hajlanak összekapcsolni a fiatal anykštėnaiak és uteniškiaiak; 2) a kupiškėnaiak saját nyelvi változatuktól való elhatárolódását feltehetően a szomszédos nyelvjárás helyszíneivel szemben kialakított aktuális távolság jelzi. 12 Apie trinarę tarminių požymių (pirminių, antrinių ir tretinių) tipologiją (plačiau žr. Taeldeman 2005: 23–248). LAURA BRAZAITIENĖ 218 Acta Linguistica Lithuanica XCI 3. A keleti aukštaiti területen a gimnazisták kikérdezték a dialektusban beszélő személyt, remdamiesi savos kalbinės aplinkos projekcija, pirmiausia atpažįsta iš garsinių ypatybių. Šią požymių grupę iliustruojančių atsakymų analizė rodo, kad jaunuoliai aiškiai skiria objektyvųjį kalbinės gimtinės ir apylinkių tarmiškumą. 4. Nemcsak a halvány, jellegzetes, hanem a megkülönböztető jegyeket is objektyviojo tarmiškumo požymių sistema leidžia apklaustus moksleivius identifikuoti ne tik kaip rytų aukštaičius, bet dar ir kaip rytų aukštaičius anykštėnus, magában foglaló, a kupiškėnasiakat és uteniškėnasiakat érintő. Így a fiatal nyelvhasználók és értékelők attitűdjeiből kirajzolódó, a nyelvjárásosságra (helyekre és nyelvi jegyekre) vonatkozó képzetek nemcsak a vizsgáltak nyelvi környezetének objektív, hanem a litván nyelvterület csaknem teljes keleti részének nyelvi változatosságával is korrelálnak. LITERATŪRA Aliūkaitė Daiva 2007: Tarminis kalbėjimas ir bendrinė kalba: objektyviųjų ir sub jektyviųjų skirtumų kultūrinė vertė: daktaro disertacija, rankraštis, Vilnius: Vilniaus universitetas. Aliūkaitė Daiva 2009a: Bendrinės kalbos vaizdinių tikslumas: kvazistandarto problema. – Respectus Philologicus 16(21)A, 160–187. Aliūkaitė Daiva 2009b: Perceptyviniai dialektų tyrimai: mentalinis žemėlapis. – Respectus Philologicus 15(20), 164–179. Aliūkaitė Daiva 2019: Objektyvusis tarmiškumas: požymiai ir vertė. – Respectus Philologicus 35(40), 63–91. Prieiga internete: https://www.zurnalai.vu.lt/respectus-philologicus/article/view/12717 [žiūrėta 2024-04-22]. Aliūkaitė Daiva 2020a: Tarmiškumo tvarumas didmiestyje: emic naratyvo kūrėjo perspektyva. – Respectus Philologicus 38(43), 85–100. Prieiga internete: https://www. zurnalai.vu.lt/respectus-philologicus/article/view/20645 [žiūrėta2024-03-22]. Aliūkaitė Daiva 2020b: Tarmiškumo tvarumas Lietuvos regionuose: emic naratyvo kūrėjo perspektyva. – Lietuvių kalba 15, [1–22]. Prieiga internete: https://www.zurnalai.vu.lt/lietuviu-kalba/article/view/22435 [žiūrėta 2024-03-24]. Aliūkaitė Daiva 2021: Tarmiškumo estetinė vertė: paprastųjų kalbos bendruomenės narių vaizdiniai. – Acta Linguistica Lithuanica 85, 262–292. Aliūkaitė Daiva, Bakšienė Rima, Jaroslavienė Jurgita, Judžentytė Gintarė, Leskauskaitė Asta, Lubienė Jūratė, Meiliūnaitė Violeta, Pakalniškienė Dalia, Ragaišienė Vilija, Rinkauskienė Regina, Švambarytė-Valužienė Janina, Urbanavičienė Jolita, Vaišnienė Daiva Straipsniai / Articles 219 Jaunųjų rytų aukštaičių – anykštėnų, kupiškėnų ir uteniškių – tarminės kalbos vaizdiniai: ribos ir objektyvusis tarmiškumas 2014: Punktų tinklo tankis geolingvistinės skirties aukštaičiai : žemaičiai požiūriu. – XXI a. pradžios lietuvių tarmės: geolingvistinis ir sociolingvistinis tyrimas (žemėlapiai ir jų komentarai), sud. D. Mikulėnienė, V. Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, 129–196. Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė 2014: Geolektų ir regioninių dialektų formavimosi ypatumai Lietuvoje. – XXI a. pradžios lietuvių tarmės: geolingvistinis ir sociolingvistinis tyrimas (žemėlapiai ir jų komentarai), sud. D. Mikulėnienė, V. Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, 257–262. Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė 2016a: Perceptyviosios dialektologijos instrumentai ir tyrimų kryptys: variantų arealai mentaliniuose žemėlapiuose (Biržų atvejis). – Acta Linguistica Lithuanica 74, 89–120. Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė 2016b: Lietuvos gimnazistų požiūris: išsilavinimas bendrinės kalbos vaizdiniuose. – Verbum 7, 17–33. Prieiga internete: https://www.zurnalai.vu.lt/verbum/article/view/10283 [žiūrėta 2024-05-04]. Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė 2019: Paprastojo kalbos bendruomenės nario naratyvas: kur ir kodėl (su)kuriamas vietos tarmiškumas. – Lietuvių kalba 13, [1–22]. Prieiga internete: https://www.zurnalai.vu.lt/lietuviu-kalba/article/ view/22481 [žiūrėta 2024-04-03]. Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė, Čepaitienė Agnė, Geržotaitė Laura 2017: Kalbos variantiškumas ir jo vertinimas perceptyviosios dialektologijos požiūriu: variantų ir vietų vaizdiniai, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė, Čepaitienė Agnė, Brazaitienė Laura 2020: Lietuvių kalbos variantai: tyrėjo ir paprastojo kalbos bendruomenės nario perspektyvos, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Balčiūnienė Asta, Rinkauskienė Regina, Meiliūnaitė Violeta 2017: Kupiškėnų ir uteniškių paribio šnektų fonetinė kaita XXI a.: Vabalninko, Daršiškių ir Salamiesčio punktų atvejis. – Lituanistica 63, 1(107), 38–60. Balčiūnienė Asta, Meiliūnaitė Violeta, Rinkauskienė Regina 2019: Kupiškėnų, uteniškių ir panevėžiškių paribio šnektos XXI amžiuje, Klaipėda: Klaipėdos universitetas. Brazaitienė Laura 2020: Research on perceptual dialectology in Lithuania: subjective dialectal variation of Lithuanian language area in relation to objective variation. – Lithuanian dialectology profiles: problems and findings, ed. V. Meiliūnaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 267–291. Prieiga internete: http://lki.lt/wp-content/uploads/2021/01/KIDP6.pdf [žiūrėta 2024-05-15]. LAURA BRAZAITIENĖ 220 Acta Linguistica Lithuanica XCI Cramer Jennifer 2018: The Emic and the Etic in Perceptual Dialectology. – Language Lásd: Methods, Variation and Change, szerk. B. E. Evans, E. J. Benson, J. N. Stanford, Cambridge: Cambridge University Press, 62–79. of Perceptual Dialectology 2, szerk. D. Diercks Willy 2002: Mental maps. Linguistic-Geographic Concepts. – Handbook Long, D. Preston, Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 51–70. Eckert Penelope 1997: Az életkor mint szociolingvisztikai változó. – A szociolingvisztika kézikönyve, szerk. F. Coulmas, Oxford: Blackwell, 151–167. Geržotaitė Laura 2016: A használó tényezője: a lengyelországi litván nyelvjárások szubjektív képe a mentális térképeken. – A litván nyelvjárások változása a XXI. század elején: a lengyelországi litván nyelvjárások, szerk. D. Mikulėnienė, A. Leskauskaitė, V. N. Birgelienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 321–339. Geržotaitė Laura 2019: Jaunųjų rytų aukštaičių – kupiškėnų ir uteniškių – kalbinės gimtinės vaizdiniai. – Acta Linguistica Lithuanica 81, 175–198. Prieiga internete: Ragaišienė, L. Geržotaitė, https://journals.lki.lt/actalinguisticalithuanica/article/view/399 [megtekintve 2024-03-05]. Geržotaitė Laura, Čepaitienė Agnė 2016: A vilkaviškisi fiatalok nyelvi szülőföldje: a határok, a helyesség és a vonzerő értékei. – Verbum 7, 84–100. Elérhető az interneten: http://www.zurnalai.vu.lt/verbum/article/view/10288 [megtekintve 2024-04-02]. Geržotaitė Laura, Mikulėnienė Danguolė 2014: A geolektusok és regiolektusok kialakulása Litvániában: térkép és kommentárok. – A 21. század eleji litván nyelvjárások: geoling visztikai és szociolingvisztikai vizsgálat (térképek és kommentárjaik), szerk. D. Mikulėnienė, V. Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, XIII. térkép és kommentár (nyomtatott melléklet). Kardelytė-Grinevičienė Daiva 2018: A kvázisztenderd változat: a felső-litván nyelvjárási terület fiatalabb generációjához tartozó képviselők szemlélete. – Litván nyelv 12, [1–12]. Online elérhető: https://etalpykla.lituanistika.lt/object/LT-LDB-0001:J.04~2019~1550676206089 /J.04~2019~1550676206089.pdf [žiūrėta 2024-04-03]. Long Daniel 1996: Quasi-standard as a Linguistic Concept. – American Speech 71(2), 118–135. Mikulėnienė Danguolė 2016: A dél-felső-litván kváziregiolektus kialakulása tos, szerk. Punsko ir Seinų apylinkėse. – Lietuvių tarmių kaita XXI a. pradžioje: Lenkijos lietuvių šnekD. Mikulėnienė, A. Leskauskaitė, V. Ragaišienė, L. Geržotaitė, N. Birgelienė, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 340–346. Mikulėnienė Danguolė, Bakšienė Rima, Brazaitienė Laura, Čepatienė Agnė, Ivoška Darius, Šidlauskas Žydrūnas 2023: Pakaunė (fel nem) fedezett kincsei: a nyelvi variabilitás szociogeolingvisztikai szempontból, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Cikkek / Articles 221 Jaunųjų rytų aukštaičių – anykštėnų, kupiškėnų ir uteniškių – tarminės kalbos vaizdiniai: ribos ir objektyvusis tarmiškumas Mikulėnienė Danguolė, Meiliūnaitė Violeta 2017: A nyelvjárási jelleg dimenziója Litvánia etnográfiai régióinak struktúrájában. – Az új regionális identitás konstruálása: integritás, leleményesség, versenyképesség, szerk. A. Augustinaitis, J. Zabarskaitė, Taeldeman Johan 2005: A polarizáció D. Mikulėnienė, V. Meiliūnaitė, L. Labanauskas, A. Kiškienė, R. Venckus, K. Rudokas, Vilnius: Kazimiero Simonavičiaus universitetas, 169–195. újragondolva. Nyelvi változatosság. – Európai perspektívák: Válogatott tanulmányok a nyelvi változatosságról Európában rendezett harmadik nemzetközi konferenciáról (ICLaVE3), szerk. F. Hinskens, Amsterdam: Benjamins, 23–248. Online elérhető: https://benjamins.com/catalog/silv.1.15tae [megtekintve: 2024-04-09]. Dialect Images of the Young Eastern Aukštaitians of Anykščiai, Kupiškis and Utena: Borders and Objective Dialecticity ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány az Anykščia, Kùpiškis és Utenà fiatal kelet-aukštaitisainak nyelvjárási nyelvi képét tárgyalja, a perceptuális dialektológia módszertani elvei alapján elemezve. A kutatás anyagát az iskolások attitűdjeire vonatkozó adatok képezik, amelyeket a szubdialektális övezet központi területein (Anykščia, Kùpiškis, Rõkiškis és Utenà) végzett kérdőíves felmérésből gyűjtöttek, mielőtt Litvániában kihirdették volna a globális COVID-19-pandémiát. Elsősorban a kérdőívben bemutatott dialektusok mentális térképének anyaga, valamint az aldialektust beszélő személy jellemzőire vonatkozó kérdésre adott válaszok alapján kísérletet teszünk ezen aldialektusok életképességének értékelésére. Az adatok elemzése azt mutatja, hogy a dialektuskódot mindhárom aldialektust képviselő adatközlők ismerik, és kisebb-nagyobb gyakorisággal használják. Utenà fiatal kelet-aukštaitisai (az Utenàból és Rõkiškisből származó iskolások) tartják magukat a nyelvjárás legaktívabb használóinak. Anykščia kelet-aukštaitisai (Anykščia adatközlői) szintén elismerik, hogy the dialect. The Eastern Aukštaitians of Kùpiškis (schoolchildren from Kùpiškis) tend to beszédükben eltávolodnak ettől a kifejezésmódtól. A megrajzolt nyelvjárási térképek feltárják, hogy az adatközlők nemcsak a žemaitisaiak és a nyugat-aukštaitisaiak területeinek (amelyeket a korábbi percepciós vizsgálatok nyelvjárási szempontból a legerősebbekként jelöltek meg), hanem szülőhelyeiknek a megjelölésével is megerősítik az elemzett települések nyelvjárási jellegét. Főként Utenà és Anykščia fiatal kelet-aukštaitisai hajlanak arra, hogy szülővárosukat és környékét nyelvjárási LAURA BRAZAITIENĖ 222 Acta Linguistica Lithuanica XCI nyelvterületekkel hozzák kapcsolatba. A szomszédos területektől való tényleges távolságtartással Kùpiškis iskolásai feltehetően nyelvi kifejezésmódjuktól is elhatárolódnak. Nyelvi környezetük kivetítése alapján a fiatal keleti-felvidékiek elsősorban hangzásbeli jellemzők alapján ismerik fel a dialektusban beszélő személyt. Az elemzett aldialektusok vonásainak elemzése, beleértve azok árnyalt és the answers illustrating this group shows that the schoolchildren clearly distinguish between the objective dialect of the native town and the surrounding area. The study of objective dialect features encompasses both the distinctive and defining jellegzetes elemeit. Így a beállítottságokból kibontakozó dialekticitás képei (helyek és jellemzők) of young language users and evaluators allow us to identify the researched members of the language community not only as Eastern Aukštaitians but also as Eastern Aukštaitians of Anykščia, Kùpiškis and Utenà. Beérkezett: 2024. június 26. LAURA BRAZAITIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio u. 5, LT–10308 Vilnius, Litvánia [email protected]