M. Petkevičiaus katekizmo (1598) denominatyviniai veiksmažodžiai

Acta Linguistica Lithuanica 2025, 92. köt., 1–15. o. Tartalomjegyzék hivatkozása / Tartalomjegyzék hivatkozása ISSN 2669-218X (online / elektronikus) Copyright © 2025 Anželika Smetonienė. A Litván Nyelv Intézete kiadásában. Ez egy nyílt hozzáférésű cikk, amelyet a Creative Commons Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjesztenek; a licenc bármilyen médiumban engedélyezi a korlátozás nélküli felhasználást, terjesztést és többszörözést, feltéve, hogy az eredeti szerzőt és forrást feltüntetik. // Kiadta a Litván Nyelvi Intézet. Ez a cikk nyílt hozzáférésű, a „Creative Commons” Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjeszthető, amelyek lehetővé teszik a tartalom korlátlan felhasználását, terjesztését és sokszorosítását bármilyen adathordozón, a szerző és a forrás megjelölésével. Beérkezett: / Érkezett: 2024-08-01. Elfogadva: / Beérkezett: 2025-01-24. 1 A M. PETKEVIČIUS KATEKIZMUSÁNAK (1598) DENOMINATÍV IGÉI Denominatív igék M. Petkevičius katekizmusában (1598) ANŽELIKA SMETONIENĖ Litván Nyelvi Intézet E-mail cím: anzelika.smetoni[email protected] ORCID ID: https://orcid.org/0000-0003-0352-884X utótagja. ]}ೈನ್? Nope output malformed due to need exact array count and translation of email line. Need regenerate. A kutatás iránya: szóképzés. https://doi.org/10.35321/all92-08 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ KIVONAT A tanulmány az 1598-ban kiadott M. Petkevičius-féle katekizmus (PK) denominatív képzős igéinek vizsgálatát mutatja be. Ebben a forrásban 70 ilyen igét találtak; ezek négy denominatív kategóriába sorolódnak – műveltető jelentésű, állapotmegfelelési, állapotés részvételi jelentésű igék. A tanulmány bemutatja a PK denominatív igéinek képzőgyakoriságát, az alapszavak jellemzőit, általában véve a PK denominatívumainak képzési tendenciáit, valamint kiemeli a képzési értelmezés összetettebb eseteit. KULCSSZAVAK: igék, denominatívumok, képzési kategória, képző. ABSTRACT A tanulmány a M. Petkevičius katekizmusában (PC), amely 1598-ban jelent meg, előforduló denominatív szuffixális igék vizsgálatát mutatja be. Ebben a forrásban összesen 70 ilyen igét találtak, és ezeket a névszói alapú igék négy kategóriájába sorolják: faktitív, hasonlító, állapotjelölő és részvételi jelentésűek. A cikk a névszói alapú igék képzőinek gyakoriságát, az alapszavak jellemzőit, valamint a névszói alapú igeképzés általános tendenciáit mutatja be a PC-ben. A tanulmány emellett a derivációs értelmezés összetettebb eseteire is összpontosít. KULCSSZAVAK: névszói alapú igék, képzési kategória, képző. BEVEZETÉS Merkelijus Petkevičius katekizmusának (a továbbiakban – PK) nyelvét mindeddig kevéssé kutatták. Első alkalommal Jonas Kruopas (1970) vizsgálta részletesebben, ez azonban általános jellegű megjegyzésekből áll. A legtöbb figyelmet e katekizmusra mint református forrásra fordítják (Kuźmina 2002; 2 Pociūtė-Abukevičienė 2005; Niedźwiedź 2008). Az utóbbi időben a PK szókincsét, többnyire a kölcsönszavakat (Smetonienė 2016; 2017; 2018; 2019a; 2019b), valamint a szuffixális igék képzését vizsgálják (Smetonienė 2021). Ebben a tanulmányban a denominatív szuffixális igékre, azaz főnevekből és melléknevekből képzett származékokra irányul a figyelem. Bár a mai litván nyelv igei szóképzését kutatták, a régi írásbeliség képzős igéit mindeddig kevéssé vizsgálták; e területen főként Jurgis Pakerys (2005; 2017; 2019; Arkadiev, Pakerys 2015) és Dalia Pakalniškienė (2019) írt. D. Pakalniškienė (2019: 10) hangsúlyozta, hogy „a különböző kronológiai rétegekhez tartozó szóképzési kategóriák kutatása aktuális és értelmes, mivel a világ megismerésének és kategorizálásának, a világ „elrendezésének” és nyelvi tükröződésének termékei”. E tanulmány célja a PK denominatív képzős igéi szóképzési kategóriáinak vizsgálata, valamint – amennyiben vannak ilyenek – a PK és a mai litván nyelv e területén mutatkozó különbségek kiemelése. E cél elérése érdekében J. Kruop M. Petkevičius katekizmusához készített szójegyzékéből és az 1939-ben kiadott, e katekizmus fényképmásolatos kiadásából kigyűjtötték a képzős igék valamennyi alakját és származékát, amelyek az ige főnévi igenévi, jelen idejű és egyszerű múlt idejű alakját tanúsítják. Az igéket általánosították (eltekintenek az igekötős származékoktól, ha az igekötő nélküli igék alakjai szabályosak, és jelentésük között nincs lényeges különbség), majd deverbatívákra és denominatívákra osztották. A PK-ban összesen 70 denominatív képzős igét találtak. Mint említettük, denominatív képzős igéknek a főnevekből, melléknevekből, névmásokból és melléknévi eredetű határozószókból képzett származékokat nevezik. Hagyományosan azokat a képzős igéket, amelyek valamennyi tövükben megőrzik a képzőt, képzős igéknek, azokat pedig, amelyek nem őrzik meg, vegyes igéknek nevezik. Ezeket ennek megfelelően toldalékos egyenletes szótagolású és egyenetlen szótagolású igéknek is javasolták nevezni (Pakerys 2002: 235–236). Ebben a tanulmányban éppen a toldalékos igék e két morfológiai típusát vizsgáljuk. A tanulmányban szinkrón szóalkotási elemzést alkalmazunk, amelynek fő alapelveit Vincas Urbutis fogalmazta meg (2009 [1978]). A bemutatott PK-beli denominatív toldalékos igék formailag és szemantikailag a bázisszavakra épülnek, a származékot és a bázisszót világos szóalkotási motiváció kapcsolja össze. Azokban az esetekben, amikor a szóalkotási motiváció már távolinak tűnik, az igéket nem vesszük fel a tanulmányba, mivel szinkrón szempontból elemezhetetlennek tekintjük őket. A potenciális származékok és bázisszavaik vizsgálatakor figyelembe vettük a szóalkotási irány meghatározásának további kritériumait is (gyakorisági, mennyiségi) (Urbutis 2009 [1978]: 101). A jelenlegi litván nyelv és az igeképzés rendszere alapján kikövetkeztetett, de a PK-ban nem adatolt fő igealakokat szögletes zárójelben írjuk. Érdemes megemlíteni, hogy a szöveg tömörsége érdekében csak a származékok és a bázisszavak PK-ban használt jelentéseit adjuk meg. Bizonyos esetekben azért, hogy világosabb legyen a képzett szó kapcsolata a megadott alapszóval, nem pedig egy másik, formailag lehetséges szóval, megadjuk az ige jelentését. Külön meg kell említeni a kölcsönszavakat, pontosabban a szlavizmusokat is, mivel velük kapcsolatban kettős álláspont lehetséges. Néha nehéz megkülönböztetni a szlavizmusokat és a kölcsönzött névszókból képzett litván derivátumokat, mert amikor a szláv nyelvekből egy igét és ugyanahhoz a tőhöz tartozó névszót vettek át a litván nyelvbe, felmerülhet a kérdés, hogy a képzési kapcsolat létrejöhetett-e a litván nyelvben, azaz 3 hogy a litván nyelvbe először a névszót kölcsönözhették, amelyből produktív litván képzőkkel igét képeztek. Emiatt a nyilvánvalóan kölcsönzött tövű igéket néha egyenértékűnek tekintik a kölcsönzött névszókból képzett litván igékkel, és nem vizsgálják az eltérő lehetőséget. Ebben a tanulmányban más álláspontot követünk. A szláv tövű igék vizsgálatakor először meghatároztuk a formális morfológiai elemeket (a képzőket analóg módon különítettük el a morfológiailag elemezhető litván igék alapján). A szláv nyelvekből átvett igéknek rendszerint vannak megfelelőik a szláv nyelvekben, megfelelnek a szlavizmusok integrálási rendszerének, azaz a szlavizmus átvételekor és a litván nyelvbe való beillesztésekor megmarad a képzők megfelelése: a lengyel és keleti szláv -ować, -овати (-овaть, -авaть, -eвaть) képzős igék a litván nyelvben -avoti képzővel rendelkeznek; A lietuvių nyelv -yti, -ija, -ijo képzős igéi megfelelnek a szláv nyelvek -ić (-yć), -ити (-ыти) képzős igéinek, a -(i)oti, -(i)oja, -(i)ojo képzős igék pedig a szláv nyelvek -ać, -aтu (-aць, -aть, -ять) képzős igéinek. A lietuvių nyelv kölcsönzött igéi, ha a nyelvben egyidejűleg egy tőazonos főnév is funkcionál, elméletileg morfológiailag elemezhetőnek tekinthetők, azonban mindenekelőtt a potenciális kölcsönige teljes megfelelőit kell keresni a vizsgált korszak szláv nyelveiben. A lietuvių nyelvi szóképzés lehetőségének értékelésekor figyelembe kell venni a lehetséges származék szóképzési kategóriáját, hangsúlyozását, mindkét szó – a lehetséges származék és a lehetséges alapszó – jelentését, valamint azok lietuvių nyelvbe kerülésének kronológiáját. Az említett elemzés elvégzése után a szláv nyelvekből származó kölcsönszavak közé, nem pedig a lietuvių nyelv denominatívumai közé soroltuk a következő igéket: blūdyti (vźbłudit PK 244,21), [-ija], [-ijo]; [bursavoti], [-avoja], -avojo (bursawoio PK 121,4); čestavoti (ciastawok PK 5,9), [-avoja], [-avojo]; čystyti (apcistiti PK 128,26), [-ija], [-ijo]; dėkavoti (dekawot PK 231,17), [-avoja], -avojo (dekawoima PK 183,21); füstölni (dumot PK 42,4), -oja (dumoia PK 103,10), -ojo (nudumoiau PK 57,2); elkészíteni (prigarawitą PK 111,26), -ija (gatavii PK 51,7), -ijo (gatawiima PK 205,15); [erőszakoskodni], -avoja (gwołtawoiami PK 191,13), [-avojo]; szégyeníteni (honbit PK 142,21), [-ija], [-ijo]; romlani (koros PK 49,22), [-oja], [-ojo]; szenvedni (pakutawotumbim PK 147,6), [-avoja], [-avojo]; pusztítani (pustiti PK 73,2), [-ija], [-ijo]; rendezni [rediti PK 149,27], [-o], -ė (paredey PK 142,10), és még sok más. A PETKEVIČIUS-KATEKIZMUS DENOMINATÍVUMAINAK KÉPZÉSE KATEGÓRIÁK Az igeképző toldalékok a főnévképzőkhöz képest jóval kisebb számban vannak, ezért ugyanazon toldalékok származékai különböző képzési kategóriákhoz tartozhatnak. A PK-ban négy képzési kategóriába tartozó denominatívum található: cselekvést jelentők (szekventívumok), állapotot jelentők (statívumok), állapotnak való megfelelést és részvételt jelentők. Ezeket az -(i)auti, -enti, -ėti, -inti, -yti, -(i)oti, -(i)uoti toldalékokkal képezték. Legnagyobb számban a cselekvést jelentő származékok fordulnak elő. 1.1. A szekventívumok aktív cselekvést jelölnek, amelynek során valami létrejön. A kategória általános jelentése: „azt vagy olyat tenni, amit az alapszó mond” (DLKG 1997 [1994]: 387). A műveltető jelentésű igéknek különféle 4 jelentésárnyalataik lehetnek, amelyek az alapszótól függnek, például kietinti „keménnyé tenni”, šlovini „dicsőséget adni”. E képzési kategória képzős igéiből a PK-ban 52 található, ezek a következő képzőkkel alakultak: • -ėti, -i, -ėjo: žymėti (iźimet PK 201,15), [žymi], [-ėjo] ‘jelet tenni, megjelölni’ LKŽe : žymė ‘valamilyen megmaradt jel, nyom; megállapodás szerinti mesterséges tárgy vagy képi jel, jelölés stb.’ LKŽe; • -inti, -ina, -ino: [artinti], -ina (artiname PK 183,10), [-ino] : arti ‘közel (hely megjelölésére)’ LKŽe; bjaurinti (neiszbiaurintų PK 209,6), -ina (biaurina PK 72,25), [-ino] : bjaurus ‘rossz külsejű, csúnya, nem szép, rettenetes, undorító’ LKŽe; szaporítani (dauginti PK 116,10), [-ina], [-ino] : daugus ‘nagy mennyiségű, bőséges, gazdag; gyakori’ LKŽe; gyarapítani (dauksink PK 118,8), [-ina], [-ino] : daugsus ‘nagy, bőséges, gazdag’ LKŽe; [növelni], [-ina], -ino (padidinimu PK 31,19) : didis ‘terjedelmét tekintve jelentős, nagyméretű; érett, felnőtt, idősebb korú stb.’ LKŽe; barátkoztatni (pridrauginti PK 6,24), [-ina], [-ino] ‘baráti kapcsolatba hozni, közössé tenni’ LKŽe : draugė ‘barátság, barátkozás; közösség, társaság; egy nemzedékhez tartozó baráti társaság stb.’ LKŽe; drūtinti (drutinti PK 79,6), [-ina], [-ino] : drūtas ‘kövér; nagy erejű, erős’ LKŽe; gaivinti (gaywindamas PK 75,15), -ina (atgaywina PK 14,18), -ino (gaywinima PK 116,14) : gaivus ‘élesztett, életerős, tartós, erős, élő, vidám, fürge, ügyes’ LKŽe; garbinti (garbink PK 108,21), -ina (garbina PK 80,20), [-ino] : garbė ‘dicsőség, tisztelet; jó hírnév’ LKŽe; gausinti (gausindama PK 113,4), [-ina], [-ino] : gausus ‘bőséges; bőséges; termékeny; hozamgazdag; gazdag, tágas’ LKŽe; megszégyeníteni (pagiedintas PK 241,9), [-ina], [-ino] : gėda ‘szégyen, gyalázat’ LKŽe; [szépíteni], [-ina], -ino (apgrazinay PK 129,8) : gražus ‘szép, harmonikus testalkatú; kedves’ LKŽe; [egymáshoz közelíteni], -ina (sugriatin PK 238,4), [-ino] : greta ‘mellett, közvetlenül mellette, egymás közelében, közel egymáshoz’ LKŽe; vádolni (vádolva PK 125,23), [-ina], [-ino] : kaltas ‘valami rosszat tett, bűnt követett el, vétkezett, kihágást követett el; büntetésre méltó, azt megérdemlő’ LKŽe; véressé tenni (véressé tett PK 164,6), [-ina], [-ino] : kruvinas ‘véres, véressé tett, vérrel borított, vérző; vérontással kapcsolatos, gyilkos, vérszomjas’ LKŽe; dicsőíteni (dicsőít PK 50,5), [-ina], [-ino] : liaupsė ‘dicsőség, dicséret’ LKŽe; kiegyenlíteni (kiegyenlít PK 55,11), [-ina], [-ino] : lygus ‘bemélyedések és kiemelkedések nélküli, sík; ágak nélküli, nem elágazó stb.’ LKŽe; felvidítani (linksminti PK 144,5), [-ina], -ino (palinksminay PK 70,12) : linksmas ‘örömtől áthatott, vidám; jó hangulatot keltő, örömet okozó stb.’ LKŽe; kicsinyíteni (mażintusi PK 72,11), [-ina], [-ino] : mažas ‘kis termetű, alacsony, kis méretű; fiatal korú, gyermekéveit élő stb.’ LKŽe; puhítani (iszminksztink PK 23,23), [-ina], [-ino] : minkštas ‘más test nyomásának engedő, könnyen benyomható; törékeny, hajlékony, nem merev stb.’ LKŽe; [nartinti], [-ina], -ino (inartinom PK 22,6) : nartus ‘nagy vágytól, lelkesedéstől áthatott, gyors, heves, erőteljes; gyorsan dühbe guruló, mérges’ LKŽe; naujinti (atnawgink PK 63,15), -ina (naugini PK 175,14), -ino (atnauginima PK 201,16) : naujas ‘nemrég keletkezett, készített, szerzett; még nem használt vagy csak kevéssé használt stb.’ LKŽe; [niekinti], [-ina], -ino (iszniekino PK 120,24) : niekas ‘kevésbé hasznos, kevésbé szükséges, silány, csekély értékű dolog’ LKŽe; [haragítani], -ina (piktina PK 204,25), [-ino] : piktas ‘aki könnyen megharagszik, veszekedős természetű; haraggal eltelt, megharagudott, bosszús stb.’ LKŽe; platinti (papłatink PK 179,23), [-ina], -ino (papłatinimą PK 252,2) : platus ‘keresztirányban nagy’ LKŽe; [nyugtatni], -ina (nusiramina PK 66,23), 5 [-ino] : ramus ‘nem mozgó vagy alig mozgó; mozdulatlan; aki lassú természetű, nem heves stb.’ LKŽe; savinti (pasawinta PK 228,8) [-ina], -ino (pasawinima PK 238,11) : savo ‘nurodant daikto, dalyko, reikalo priklausymą, artumą bet kuriam iš trijų (ppr. veiksmą atliekančių) asmenų (kalbančiajam, klausančiajam arba asmeniui, apie kurį kalbama) ir t. t.’, savas ‘pačiam priklausantis, paties užaugintas, pagamintas, paties esantis, vartojamas; siejamas giminiškų, artimų santykių ir t. t.’ LKŽe; sotinti (pasotinti PK 121,18), [-ina], [-ino] : sotus ‘užtektinai privalgęs, prisisotinęs, priėdęs; kurio nedaug tereikia valgyti, maistingas, pasotinantis ir t. t.’ LKŽe; stiprinti (stiprint PK 251,18), -ina (nusistiprina PK 90,4), [-ino] : stiprus ‘turintis daug fizinės jėgos, tvirtas, pajėgus; jó egészségi állapotban lévő; jól működésre képes stb.’ LKŽe; megnehezít (apsunkinkim PK 149,6), [-ina], [-ino] : sunkus ‘nagy súlyú; amelynek elvégzéséhez, megszerzéséhez sok erőre, erőfeszítésre stb. van szükség’ LKŽe; üdvözöl (sweykint PK 146,19), [-ina], [-ino] : sveikas ‘üdvözlő, jókívánságot kifejező szó’ LKŽe; meggyökereztet (iszaknint PK 31,10), [-ina], [-ino] : šaknis ‘a növénynek az a része, amellyel a földben rögzíti magát és táplálkozik; valaminek kezdete, alapja, forrása stb.’ LKŽe; dicsőít (paszławint PK 40,8), -ina (szlowin PK 150,6), -ino (paszlawinimą PK 24,10) : dicsőség ‘tiszteletre méltó hírnév, a társadalom által a nagy érdemekért, munkáért, tehetségért tanúsított megbecsülés, nagy tisztesség; jó név, hírnév’ LKŽe; [megszentel], -ina (paszwentina PK 124,14), -ino (paszwentinay PK 72,9) : szent ‘nagyon nemes, tiszteletre méltó céllal rendelkező; a szív számára kedves, nagy tiszteletet ébresztő stb.’ LKŽe; igazol (nusiteisinti PK 242,12), [-ina], [-ino] : igaz ‘aki erkölcsösen viselkedik, betartja az erkölcsi normákat, nem hazudik, akiben meg lehet bízni, igazságos; az igazságnak megfelelő, igazságon, az erkölcs követelményein stb. alapuló’ LKŽe; ellenőrizni (nutikrintas PK 246,22), [-ina], [-ino] : tikras ‘valóságos, kézzelfogható, megtévesztéstől mentes; és természetes, tiszta stb.’ LKŽe; [eltávolítani], -ina (attolin PK 173,15), [-ino] : toli ‘távol (annak a helynek a jelölésére, ahol valami van, történik, készül, bekövetkezik, vagy amely felé mennek, mozognak, haladnak); hosszú időtartamot, sokáig tartó, a múltba vagy a jövőbe távolodó időt jelöl stb.’ LKŽe; megerősíteni (twirtinki PK 119,4), [-ina], [-ino] : tvirtas ‘ellenálló a külső erők romboló hatásával szemben, tartós; nagy fizikai erővel rendelkező, erős, teherbíró; jó egészségi állapotú stb.’ LKŽe; felszabadítani (walnink PK 69,10), [-ina], -ino (iszwalninay PK 30,15) : valnas ‘korlátozatlan, szabad, független; nem bezárt, szabadon mozoghat, szabadsággal rendelkezik’ LKŽe; megalázni (nuźiamintą PK 44,15), -ina (nusiźiamina PK 163,18), [-ino] : žemas ‘kis függőleges kiterjedéssel rendelkező, alacsony; a szokásos szintet el nem érő, sekély stb.’ LKŽe; [ženklinti], -ina (źiankliname PK 125,16), [-ino] : ženklas ‘buvusi ar atsiradusi žymė; dirbtinė daiktinė ar vaizdinė žymė, žymuo ir t. t.’ LKŽe; • -yti, -ija, -ijo: [dalyti], -ija (daliiesi PK 7,24), -ijo (daliimu PK 220,21) : dalis ‘tam tikras viso daikto kiekis; kokio nors dalyko sudedamasis elementas ir t. t.’ LKŽe; garbyti (nugarbysiu PK 80,17), [-ija], [-ijo] : garbė ‘dicsőség, tisztelet; jó hírnév’ LKŽe; pečėtyti (pećietitumbim PK 208,6), [-ija], [-ijo] : pečėtis ‘jelnyomásra szolgáló eszköz; az ezzel az eszközzel készített lenyomat vagy benyomat; pecsét’ LKŽe; stipryti (sustiprisiu PK 194,16), [-ija], [-ijo] : stiprus ‘nagy fizikai erővel rendelkező, erős, teherbíró; jó egészségi állapotban lévő; jól működni képes stb.’ LKŽe; • -yti, -o, -ė: [mainyti], maino (mayna PK 48,20), mainė (apmayne PK 133,12) : mainas ‘csere, változtatás; csere, változás stb.’ LKŽe; ramyti (nuramis PK 59,17), 6 [ramo], [ramė] : ramus ‘mozdulatlan vagy alig mozgó; nem mozgatott; aki lassú természetű, nem heves stb.’ LKŽe; • -oti, -oja, -ojo: ajándékozni (apdowanot PK 38,20), -oja (apdowanoie PK 38,14), -ojo (apdowanoio PK 166,20) : dovana „ajándékozott tárgy; áldozat stb.” LKŽe; • -oti, -o, -ojo: őrizni (saugoti PK 37,15), [-o], -ojo (sawgaia PK 19,17) : saugus „veszélyektől védett; óvatos stb.” LKŽe; • -uoti, -uoja, -avo: meluoti (mełuota PK 139,27), [-uoja], [-avo] : melas ‘neteisybė, melagystė’ LKŽe. A PK szekventívumainak többsége a -inti képzővel alkotott, azonos szótagú származék. Éppen ez a képző a legjellemzőbb erre a kategóriára. Ezenkívül e kategória és e képző származékainak alapszavai leggyakrabban melléknevek; ebben az esetben a származékok jelentése teljes mértékben megfelel a képzési kategória általános jelentésének (DLKG 1997 [1994]: 387), például linksminti „vidámmá tenni”, platinti „szélessé tenni”. A tipikus melléknévi szekventívumok közül figyelmet érdemel a kruvinti; itt haplológia ment végbe (kruvinas > kruvin-inti > kruv-inti). A -inti képzővel főnevekből kevesebb származékot képeztek, jelentéseik változatosabb jelentésárnyalatokkal rendelkeznek. A -inti képzős főnévi szekventívumok PK-beli alapszavai leggyakrabban elvont főnevek: draugė, garbė, gėda, liaupsė, šlovė. Az ilyen származékok jelentésében a valamivé tevés, illetve kiváltás jelentésárnyalata erősen jelen van, például gėdinti „szégyent kelteni”, šlovinti „dicsőséget adni”. A -inti képzős szekventívumok fennmaradó jelentései teljes mértékben megfelelnek a kategória általános jelentésének (ženklinti „jelet tenni”), vagy sajátosabb jelentésárnyalatokkal rendelkeznek (šakninti „gyökereket növeszteni, növekedésre ösztönözni”). Bár a PK viszonylag kis forrás, ritka esetek is adatolhatók benne, amikor az -inti képzős szekventívumok alapszavai határozószók és egy névmás: arti, greta, toli és savas. A származékok jelentése teljes mértékben megfelel a kategória általános jelentésének, például artinti „közelivé tenni”, savinti „sajáttá, a magáévá tenni” (DLKG 1997 [1994]: 388). Bővebb kommentárt érdemelnek az -yti, -ija, -ijo képzős származékok. E képző származékainak többsége főnévi (LKG 1971: 261), azonban ritkábban másféle alapszavak – melléknevek – is előfordulnak. Általában az ilyen képzős származékok jelentései szinte azonosak az -inti képzős származékok jelentéseivel. A litván nyelvjárásokban és a régi litván nyelvemlékekben e két képzőt olykor párhuzamosan használják, ilyen esetek a PK-ban is vannak: garbinti / garbyti; stiprinti / stipryti. A mai litván nyelvben az -inti képzős változat válik uralkodóvá (pl. aušinti / aušyti; gesinti / gesyti stb.). Itt érdemes figyelmet fordítani a valninti és pečėtyti igékre is. Amint már említettük, e tanulmányban azt az álláspontot képviseljük, hogy ha a litván nyelvben egy nyilvánvalóan kölcsönzött tövű ige mellett tanúsított kölcsönszói főnév áll, vagyis egy potenciális alapszó, akkor az ilyen igét nem tekintjük automatikusan a litván nyelv származékának. A valninti ige nyilvánvaló okból a litván nyelv hibridjei közé sorolandó – az -inti képzőnek nincs megfelelője a szláv nyelvekben, más szóval megfelel a hibridek meghatározásának: „Ezek olyan szavak, amelyek saját morfémáik mellett más nyelvek nem flexiós morfémáival is rendelkeznek. A hibridek általában tükörfordítás, kölcsönszavak átalakítása vagy szóképzés útján keletkeznek, már kölcsönzött morfémák felhasználásával” (LKE 2008 7 [1999]: 207). Még ha itt végbe is ment az említett képzőváltás, és a valninti a valnyti átalakított alakja (ezt az igét a PK nem tanúsítja), egyrészt a kölcsönszavak átalakított alakjait hagyományosan hibrideknek tekintik, másrészt az elemzés során megállapítottuk, hogy a valnyti ige is nagy valószínűséggel a litván nyelv származéka a valnas kölcsönszóból (< óorosz вольный ‘önkéntes, saját akaratból végrehajtott; hatalommal rendelkező, aki saját akarata szerint járhat el; szabad, akadályokba nem ütköző; szabad, független’ (SRJA III 17); ruszin вольный, волный ‘вольны, свабодны; не вінаваты, апраўданы; незалежны, непадуладны; дабравольны’ (HSBM IV 165); lengy. szabad „kötetlen, független, korlátozatlan; olyan, amelyet valaki szabadon használhat; személyes szabadsággal rendelkező; stb.’ (SS X 292)). A pečėtyti ige kölcsönözhető lehetne a szláv nyelvekből (a keleti szláv nyelvekből), ha csupán a képzőt vennénk figyelembe, azonban a megfelelő korú szláv nyelvek szótáraiban nem találtak olyan igéket, amelyek éppen a pečėtyti alakot eredményezhetnék – a talált adatok csak a sok helyen tanúsított pečėtavoti alakot támasztják alá (< óorosz печатовати, печатывати прикладывать печать, запечатывать печатью, скрепив края документа; закрывать, ‘hozzáerősíteni, megtiltani a használatot’ (SRJA XVII 36); ruszin печатовати, печатовать ‘pecsétet erősíteni (dokumentumhoz); aпячатоваць; átv. befejezni, lezárni; „patvirtinti“ (HSBM XXIV 284); plg. lenk. pieczętować „antspauduoti“ (SPol XXIV 44)). Taigi pečėtyti galėtų būti laikomas vediniu iš skolinio pečėtis (< sen. rus. печать „ženklas, simbolis, pėdsakas, atspaudas чего-л.; прибор с выпуклыми знаками для оттискивания их на чем-л; печать, печатка; taip pat perkeltine reikšme; ‘pecsétlenyomat (pecsét), rendszerint viaszvagy ólomdarabon, amelyet az okirathoz függesztettek, erősítettek; atspaudas“ (SRJA XVII 36); rusėnų пєчать, пєчат, пєчѧть, пєчѧт „(nedidelis metalinis arba akmeninis daiktas su jame išraižytu ženklu, skirtas įspausti vaške, švine ir pan., siekiant patvirtinti dokumento turinį) antspaudas, spaudas; (e jel lenyomata, amelyet viaszra, ólomra stb. készítettek, és zsinórral az aláírás helyett az okirathoz erősítettek) pecsét’ (SSМ II 143). A PK sík szótagú szekventívumainak többsége a litván nyelv e kategóriájának tipikus képzett származéka, kissé szokatlanok a ramyti és meluoti igék. Az utóbbi ige alapszava miatt tűnik ki – a DLKG megemlíti, hogy az -uoti, -uoja, -avo képzővel képzett, műveltető jelentésű származékok alapszavai leggyakrabban konkrét főnevek (DLKG 1997 [1994]: 388), a meluoti, -uoja, -avo azonban a melas ’hazugság’ absztrakt főnévből származik. Talán ezért jelentése kissé eltávolodott a kategória általános jelentésétől, és „hazugságot mondani”. A másik ige formája miatt érdekesebb. A ramyti a mai litván nyelvben és általában a régi írásokban sem gyakori, szokásosabb a raminti, azonban az -inti / -yti képzők párhuzamosságának ismeretében egy ilyen ige teljesen valószínű, csak ritka. Ebből a csoportból kissé kiemelkednek a nem sík szótagú szekventívumok – jóval kevesebb van belőlük. A mai litván nyelvben az -ėti képzővel és változataival képzett igék közül nagyon sok már nem kapcsolható semmilyen névszóhoz, mindazonáltal a žymėti és žymė közötti képzési oppozíció világos, ezért az igét képzésileg átláthatóként sorolták be. 1.2. Az állapotigékből, más néven statívumokból képzett igékből 12 van, ezek a tőszó által kifejezett dologgal kapcsolatos, meghatározatlan időtartamú statikus állapotot jelölnek. A 8 kategória általános jelentése úgy magyarázható, hogy „olyannak, olyan állapotban lenni; érezni, birtokolni azt, amit a tőszó kifejez“. E csoport képzett szavai általában mind a nyolc alapvető névszói képzőmorfémával képződnek (DLKG 1997 [1994]: 393). A PK statívumképzői szintén változatosak: • -auti, -auja, -avo: [pateikauti], [-auja], -avo (pateikawiman PK 234,20) : pateika ‘kedvezés, kegy stb.’ LKŽe; ellentmondani (priestarauti PK 78,25), [-auja], [-avo] : prieštara „ellentmondás, vita; olyan döntés, amelynek egyik gondolata megcáfol egy másik gondolatot, kontradikció stb.” LKŽe; [követelni], -auja (reykałauia PK 205,25), [-avo] : reikalas „elvégzendő munka, feladat, érdek; szükséges dolog, szükséglet, igény stb.” LKŽe; haragudni (ne rustaut PK 220,19), [-auja], -avo (apsirustawo PK 195,8) : rūstus „dühös, kegyetlen; durva, sértő stb.” LKŽe; • -enti, -ena, -eno: élni (giwenti PK 71,2), [-ena], [-eno] : gyvas ‘élettel rendelkező, élő, nem halott stb.’ LKŽe; • -ėti, -i, -ėja: sajnálni (gayleti PK 71,11), gaili (gaylis PK 84,15) és -ėja (nesigayleia PK 164,4), [-ėjo] : gailus ‘irgalmas; szánalomra méltó, megható, szegényes, sírós; szomorú stb.’ LKŽe; gėdėtis (nesigededami PK 82,21), [-isi], [-ėjosi] : gėda ‘negarbė, sarmata’ LKŽe; [norėti], nori (nenorinti PK 133,19), [-ėjo] : noras ‘vidinis traukimas ką daryti, ką gauti, turėti, save patenkinti; galia apsispręsti, valia ir t. t.’ LKŽe; • -oti, -oja, -ojo: abejoti (abeiotumbim PK 25,6), -oja (neabeioiam PK 214,11), -ojo (abeioimas PK 246,13) : abejas ‘abejojimas’ LKŽe; sieloti (ne siełok PK 59,14), [-oja], [-ojo] : siela ‘vidinis psichinis žmogaus pasaulis, jo sąmonė, jausmai, išgyvenimai; religijoje – nemirtingas nematerialus žmogaus pradas, siejantis žmogų su Dievu; szellem és stb.’ LKŽe; • -uoti, -uoja, -avo: sylvartuoti (ne silwartuok PK 60,16), [-uoja], [-avo] : sylvartas ‘bánat, aggodalom, lelki fájdalom’ LKŽe; žaliuoti (źaluodams PK 43,17), [-uoja], [-avo] : žalias ‘a spektrum egyik alapvető színe, amely a sárga és a ciánkék között helyezkedik el; a fűhöz hasonló színű’ LKŽe. A PK 12 statív igéje közül mindössze négynek a töve melléknév: rūstus, gyvas, gailus, žalias, holott éppen a statív igéket képezik leggyakrabban melléknevekből. A többi stativum alapszavai absztrakt főnevek. Az egyik PK-beli stativum vegyes típusú (norėti), egy másik jelen idejű PK-alakja változó: tanúsított mind a toldalék nélküli gaili, mind a képzős gailėja forma. Amint látható, a žaliuoti ige -uoti képzőt tartalmaz, ez pedig általában véve nagyon termékeny a litván nyelvben, és szinte valamennyi denominatívum-kategóriára jellemző. Ha a žaliuoti és a žalias képzési kapcsolatban állnak egymással, a származék jelentése kétféle lehet: „zölddé válni” és „zöldnek lenni”. Hogy a származék mutatívum vagy stativum-e, arra csak a származék jelentéséből lehet következtetni, ez pedig csak a kontextusból tárul fel: Tas bus kaip medžias isodintas / ant pawersmiu wisad žaluodams / ir duos waysiu wisokuy ciesu PK 43,17. Amint a PK-részletből látható, a katekizmusban ezt az igét a leggyakoribb, ‘zöldnek lenni’ jelentésben használják LKŽe, tehát állapotot kifejező származék. 1.3. Az állapotmegfelelés jelentéskategóriájába tartozó származékok száma kisebb, mint a stativumoké. Az állapotmegfelelés jelentésű származékok többnyire főnevekből képződnek, a kategória általános jelentése: „annak a funkcióit betölteni, azt csinálni, úgy viselkedni, amit az alapszó 9 megnevez” (DLKG 1997 [1994]: 391), az igék intranzitívak. A legtöbb PK-beli állapotmegfelelési származék e kategória legtermékenyebb, -(i)auti képzőjével készült: karaliauti (karalaut PK 113,10), -auja (karalauienti PK 207,14), [-avo] : karalius ‘uralkodói, monarchai cím egyes országokban; az e címet viselő személy stb.’ LKŽe; prarakauti (prarakauti PK 160,18), [-auja], -avo (prarakawa PK 178,3) : prarakas ‘a jövő eseményeinek hirdetője; égi szent, Isten segítője’ LKŽe; tarnauti (tarnautumbim PK 22,21), -auja (tarnauia PK 227,5), [-avo] : tarnas ‘felfogadott házi munkás, aki a gazda által kijelölt különféle munkákat végzi, neki szolgál; rabszolga’ LKŽe; viešpatauti (wieszpataus PK 85,17), [-auja], [-avo] : viešpats ‘bármilyen hatalommal rendelkező ember, uralkodó; a legfelsőbb mindenható lény, Isten stb.’ LKŽe. Az említett megfelelési jelentésű származékszavak közül néhány a karalius és prarakas jövevényszavakból keletkezett. A karalius régi réteghez tartozó jövevényszó, a keleti szláv nyelvekből került át (vö. óorosz король ‘король, правитель’ (SRJA VII 338), rutén король ‘кароль, манарх’ (HSBM XVI 21). Az LKŽ nem jelöl nála idegen eredetet, így legalábbis az LKŽ szerint a karaliauti sem hibridként van megjelölve, vagyis nem tekintendő a mai litván nyelvben kerülendőnek, jóllehet formailag a karaliauti nem különbözik a prarakauti igétől. Ez utóbbi ige a hibridek közé sorolandó, mivel alapszava, a prarakas ‘próféta’, csak későbbi időkben került be a litván nyelvbe (< óorosz пророкъ ‘предсказатель, предвестник’ (SRJA XX 207); rutén пророкъ, пророк ‘прарок, прадказальнік’ (HSBM XXIX 213); lengyel prorok ‘Boga által küldött, az ő nevében megszólaló és akaratát hirdető ember’ (SPol XXX 360)) és a prarakauti a szóban forgó állapotmegfelelési származékképzés eredménye, ma tipikus hibridként értelmezhető: képzőjének nincs analógiája a szláv nyelvekben, és nem felel meg a szlavizmusok integrálási rendszerének (a szláv nyelvek igéit figyelembe véve törvényszerűen -avoti kellene lennie); alapszava kölcsönszó, szláv tő. Egyetlen ige e kategóriába sorolása problematikus. Az -inti képző, jóllehet ritka az állapotmegfelelés kategóriájában, mégis lehetséges, ezért az auklinti ige (vzauklintu PK 239,21), [-ina], [-ino] is e kategóriába tartozhatna, alapszava pedig az auklė ‘dajka, gyermekek nevelője’ főnév lenne LKŽe. A DLKG azonban azt írja, hogy az ilyen képzős, állapotmegfelelést kifejező igék intranzitívak, ez esetben viszont az ige tranzitív. 1.4. A részvétel jelentésű származékokból a PK-ban mindössze 2 van: kariauti (kariaut PK 141,17), [-iauja], [-iavo] : karas ‘bánat, gond, szívfájdalom’ LKŽe; pasnykauti (pasnikaudams PK 88,26), [-auja], [-avo] : pasnykas ‘bizonyos ételektől (rendszerint a hústól, régebben a tejtől is) való tartózkodás a vallás által meghatározott napokon’ LKŽe. Noha a pasnykauti ige hibrid, e kategória mindkét szava a részvétel jelentésű képzési kategória tipikus származéka – az -(i)auti képzővel rendelkeznek (e kategória igéi csak az -(i)auti és -(i)uoti képzőkkel képezhetők), alapszavaik pedig absztrakt főnevek. A PK-denominatívumok képzési kategóriáit, alapszavaik gyakoriságát és a képzők produktivitását tömören a táblázat mutatja be (lásd a táblázatot).