BERÉNYI ZOLTÁN
Be eze és
a nemze közi kapcsola ok
elméle ébe
BERÉNYI ZOLTÁN / BEVEZETÉS A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETÉBE
ISBN 978-963-615-160-7
BERÉNYI ZOLTÁN
Be eze és a nemze közi kapcsola ok elméle ébe
© Deb eceni Egye emi Kiadó • Deb ecen Uni e si y P ess,
beleé e az egye emi hálóza on belüli elek onikus e jesz és jogá is
ISBN 978-963-615-160-7
ISBN (PDF) 978-963-615-161-4
Kiad a: a Deb eceni Egye emi Kiadó, az 1795-ben alapí o
Magya Köny kiadók és Köny e jesz ők Egyesülésének a agja
dup ess.unideb.hu
Felelős kiadó: Ka ácsony Gyöngyi
Készül a Deb eceni Egye emi Kiadó nyomdájában, 2024-ben
Lek o ál a:
DR. MURÁNYI ISTVÁN
egye emi docens
Szociológiai és Poli ika udományi In éze
A ananyag a Deb eceni Egye em Bölcsésze udományi Ka ának ámoga ásá al,
a Ka i Kiadói és Jegyze bizo ság pályáza ának ke e ében készül .
BERÉNYI ZOLTÁN
Be eze és
a nemze közi kapcsola ok
elméle ébe
Deb eceni Egye emi Kiadó
Deb ecen Uni e si y P ess
2024
TARTALOMJEGYZÉK
1. MIÉRT VAN SZÜKSÉG A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK
TANULMÁNYOZÁSÁRA? ............................................... 7
• Elméle i i ányza ok és é ékek ........................................... 7
• A nemze közi kapcsola ok elméle e és a nemze közi
állam endsze ál ozásai napjainkban ................................... 14
• A nemze közi kapcsola ok elméle e udományág á gya ..................22
• A nemze közi kapcsola ok elméle e min udomány e üle ...............24
• Az elemzési szin ek ke e endsze e ......................................25
2. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK A GLOBALIZÁLT VILÁGBAN ...........30
• A nemze állam ogalma ................................................30
• In eg áció, dezin eg áció és az ön endelkezés ké dései ................... 31
• A globalizáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
• Mi a globalizáció? ......................................................34
• A globalizáció min ö énelmi jelenség .................................34
• Mié on os a globalizálódás meg izsgálnunk
a nemze közi kapcsola ok anulmányozásako ? ..........................39
3. AZ ELMÉLETEK SZEREPE ..............................................40
• Mi az elméle és mié on os számunk a? ...............................40
• Az elméle és a nemze közi kapcsola ok izsgála a ....................... 41
• A nemze i é dek ogalma ...............................................42
• A „ endsze ” a nemze közi endsze ben .................................43
• A ha alom .............................................................45
4. A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETI IRÁNYZATAI .............49
• Az ún. „u ópisz ikus libe alizmus” megjelenése ......................... 51
• A ealis a szemléle mód megjelenése a ké ilághábo ú
közö i időszakban ..................................................... 57
– Reinhold Niebuh ....................................................59
• A klasszikus ealizmus .................................................60
– Thuküdidész ......................................................... 61
– Niccolò Machia elli ..................................................64
• A mode n ko ealis a poli ikai gondolkodói .............................65
– Thomas Hobbes ......................................................65
– A mand Jean du Plessis de Richelieu ..................................67

• A neoklasszikus ealizmus a második ilághábo ú u áni időszakban ..... 67
• A neo ealizmus megjelenése és ál ajai ................................ 70
• A ealizmus és a neo ealizmus ko lá ai és k i ikája ...................... 76
5. A LIBERALIZMUS MINT ELMÉLETI MODELL ......................... 79
• A klasszikus libe alizmus .............................................. 80
• A neolibe alizmus .................................................... 85
• A demok a ikus béke elméle e ......................................... 92
• A libe alizmus ko lá ai és k i ikája ..................................... 97
6. AZ „ANGOL ISKOLA” ..................................................100
• Az „angol iskola” helye az i ányza ok közö ............................100
• Hedley Bull: Az ana chikus á sadalom ................................103
• A endsze ől a á sadalomig ..........................................105
– A endsze ..........................................................106
– A á sadalom ........................................................106
– A end ..............................................................109
• A szolida i ás és a plu alizmus .........................................109
• Az „angol iskola” k i ikája ............................................. 112
7. KONSTRUKTIVIZMUS ................................................. 118
• A kons uk i izmus megjelenése a nemze közi
kapcsola ok elméle ében .............................................. 118
• On ológiai ké dések ................................................... 120
• A á sadalmilag kons uál ilág koncepciója ........................... 123
• A s a égiai kul ú a .................................................... 128
• A „puha ha alom” koncepciója ......................................... 132
• A kons uk i izmus k i ikája ........................................... 137
• A kons uk i izmussal kapcsola os él eé ések ......................... 139
8. A NEMZETKÖZI POLITIKAI GAZDASÁGTAN:
A KLASSZIKUS ELMÉLETEK ..........................................140
• Mi is ulajdonképpen a nemze közi poli ikai gazdaság an? ..............140
• A me kan ilizmus ..................................................... 143
• A gazdasági libe alizmus ..............................................146
• A ma xizmus ......................................................... 148
– A „ ilág endsze -elméle ” ............................................ 151
– Immanuel Walle s ein ilág endsze -elméle ének
kulcs on osságú onásai ............................................. 153
– Világ endsze -elméle : napjaink ejleményei .......................... 156
– G amscizmus ....................................................... 157
– Robe Cox néze ei ..................................................160
FELHASZNÁLT IRODALOM .............................................. 164
7
1. MIÉRT VAN SZÜKSÉG A NEMZETKÖZI
KAPCSOLATOK TANULMÁNYOZÁSÁRA?
Elméle i i ányza ok és é ékek
Mié an szükség nemze közi kapcsola ok anulmányozásá a? E e a ké dés e
a leg ö idebben úgy álaszolha unk: azé , me a ilág eljes lakossága jelenleg
e üle ileg elkülönül poli ikai közösségek sze in , agy éppen ügge len álla-
mok sze in agol , s ezek alap e ően be olyásolják az , hogyan élnek az embe-
ek napjainkban. Az államok együ esen nemze közi állam endsze alko nak,
s ez az állam endsze napjainkban egyé elműen globális állam endsze nek
ne ezhe ő. Földünkön jelenleg kb. 190 ügge len állam lé ezik. Néhány ki é-
el ől el ekin e jelenleg Földünkön mindenki nemcsak hogy ezen o szágok
egyikében, ille e másikában él, de ezen államok alamelyikének állampolgá a
is – s elő o dul az is, hogy egyidejűleg nemcsak egy, hanem öbb állam állam-
polgá a. Tehá az mondha juk, hogy a Földön ulajdonképpen minden embe
alamelyik államhoz, s ezál al pedig a nemze közi állam endsze hez kö ődik.
Mindez pedig éle ünke alap e ően ha á ozza meg – még akko is, ha ennek
ese leg nem agyunk eljesen uda ában.
Az államok ügge lenek egymás ól és – legalábbis jogi é elemben – szu e-
eni ással endelkeznek. Ez azonban egyál alán nem az jelen i, hogy egymás-
ól izolál an lé eznének. Éppen ellenkezőleg: kapcsola ban annak egymással,
ha á osak egymással, ha ás gyako olnak egymás a, s emia állandóan álasz
kell adniuk a a a ké dés e, hogyan is iszonyuljanak egymáshoz. Mindez az
is megkö e eli őlük, hogy kapcsola o a sanak enn egymással. A eljes elszi-
ge elődés eálisan nem álasz ha ó lehe őség. Ha egy állam e e bá mi okból
mégis kísé le e esz, s megp óbál „le álni” a nemze közi állam endsze ől,
ennek kö e kezményei csaknem minden ese ben az o szág lakossága szen edi
el. A közelmúl ban Észak-Ko eában, Líbiában, I akban, I ánban, s még számos
más helyen is ez ö én , ille e ma is ez ö énik.
Az állam egy megha á ozo ípusú á sadalmi kapcsola endsze . A nem-
ze közi kapcsola endsze ben aló ész é elből szá mazha nak külön éle elő-
nyök, agy éppen há ányok a ész e ők számá a. A nemze közi kapcsola ok
udománya az e éle kapcsola ok e mésze é és a kapcsola okból akadó kö e -
8
kezményeke izsgálja. Más szempon ból az mondha juk, a nemze közi kap-
csola ok elméle e olyan udományág, mely olyan dön ésekkel is oglalkozik,
amelyeke ugyan egy ado államon belül hoznak, ám ha ással annak az állam
ha á ain kí üli kapcsola ok a is. A udományág emelle számos más egyéb
on os ké déssel is oglalkozik, min például: ki és hogyan hozza ezeke a dön-
éseke és mié ; kike é in enek ezek a dön ések; á ha óan milyen álasz eak-
cióka ál anak ki ezek a dön ések? A nemze közi kapcsola ok anulmányozása
bonyolul udomány, s a izsgálódás megnehezí i az a ény, hogy meglehe ősen
széles a sze eplők kö e, akike számí ásba kell enni a en elso ol ké dések e
adha ó álaszok ke eséseko .
A poli ikai éle jellegze es sze eződésé megjelení ő állam endsze mély
ö énelmi gyöke ekkel endelkezik. A ilág különböző észein külön éle ö -
énelmi ko okban mindig lé eze alami éle állami sze eződés – agy, pon-
osabban szól a, alami éle államhoz hasonla os, ha úgy e szik, „k ázi” állam-
sze eze . Pl. az óko i Indiában, az óko i Gö ögo szágban, agy a eneszánsz
ko abeli Olaszo szágban. A nemze közi kapcsola ok elméle e azonban min
udomány csak az újko elején (a 16. és 17. században) jelen meg Eu ópában.
Ez pe sze ko án sem éle len. Eu ópában ugyanis ebben az időszakban jelen ek
meg előszö egymással köz e lenül ha á os, pon osan megha á ozo e üle ű
szu e én államok. A 18. század ó a az e éle ügge len államok közö i kapcsola-
oka a „nemze közi kapcsola ok” elne ezéssel ille ik. A 19. és a 20. század so án az
állam endsze Földünkön elé e a e üle ileg lehe séges legnagyobb ki e jedé-
sé : immá az egész bolygó e üle é e ki e jedő é ál . Az államok ilága ehá
alapjában é e e üle i ilág: a Föld benépesül e üle ein egy bizonyos módon
aló poli ikai sze eződés kép isel. Az állam olyan, jól megha á ozha ó jellem-
onásokkal endelkező, e üle i alapon megha á ozo poli ikai sze eze , mely
más állam ól jogilag ügge len ko mányza al endelkezik. Pe sze, lé ezik olyan
e üle Földünkön, mely nem a ozik egye len állam ennha ósága alá sem:
ez az An a k isz. Ez a e üle a nemze közi államközösség igazga ása alá esik.
Mi a nemze közi kapcsola ok min udományág á gya napjainkban? E e
a ké dés e iszonylag egysze ű álaszolni: á gya nem más, min a globális
ki e jedésű állam endsze . A udományág ku a ói ez a endsze különböző
( udományos) szemszögből izsgálják, s ennek e edményekén a nemze közi
kapcsola ok elméle ének különböző i ányza ai különböz e he jük meg. A nem-
ze közi kapcsola ok elméle e udományág jelen őségének elmé ésében segí ,
ha számba esszük, mi is jelen ulajdonképpen állami ennha óság ala élni;
milyen kö e kezményekkel já mindez; mié on os ez számunk a; s milyen
kiindulópon o álasz a, hogyan lehe séges ez egyál alán elmé ni? Ez a köny
elsőso ban ezekkel a ké désekkel oglalkozik, s különösképpen a legu olsó ké -
dés e adha ó álaszoka izsgálja. Más szó al az mondha juk, ebben a köny -
ben a legu olsó ké dés e adha ó külön éle álaszokkal ogunk megisme kedni.
15
Te mésze esen uda ában kell lennünk annak, hogy a szu e én állam egy
i a o elméle i koncepció. Amiko el esszük a ké dés : „mi az állam?”, és „mi
é sünk nemze közi állam endsze ala ?”, akko a ól üggően, hogy milyen elmé-
le i i ányza sze in közelí jük meg ezeke a ké déseke , különböző álaszoka
kapunk. Így a ealis a i ányza hoz so olha ó sze ző más álasz og adni e e
a ké dés e, min a libe ális i ányza hoz a ozó ku a ó; s mindke őjük álasza
különbözik majd a nemze közi poli ikai gazdaság an, ille e a „nemze közi á sa-
dalom”, az ún „angol iskola” i ányza a szemszögéből ado álasz ól. Szigo ú é e-
lemben é e ezen álaszok egyike sem ne ezhe ő helyesnek agy hely elennek,
mi el az igazság az, hogy az állam igen soka cú és alkalmankén igencsak nehe-
zen kibogozha ó ényezők ál al be olyásol sze eze . Ebből kö e kezően az
állam endsze működésének megé ése egyál alán nem könnyű elada , s a ól
üggően, hogy mi e is helyezzük a hangsúly , igen külön éle módokon é el-
mezhe ő.
Lé eznek azonban olyan módsze ek, melyek alkalmazásá al egysze űbbé
ehe jük izsgálódásunka . Segí he az állammal kapcsola os bonyolul iszony-
endsze megé ésében, ha az állam a úgy gondolunk, min amely ké dimen-
zióban lé ezik, s melyek mindegyike ké , meglehe ősen ág ka egó iá oglal
magában. A belső dimenzióban az állam legak í abb eleme a ko mányza a:
a ég ehaj ó ha alom „belső” (de e mésze esen nem ko lá lan) szu e eni ással
endelkezik. Az államo belül ől szemlél e ilyen kép á ulha elénk. E belső
aspek ussal kapcsola ban elme ülő leg on osabb ké dések az állam és a á -
sadalom közö i iszony endsze e ona koznak: a a, hogyan gyako olja a ko -
mányza a ha alma (ille e egy ado időszakasz ala az u almá ) a á sadalom
ele ; a a, melyek a ko mányza ha almi eszközei, s melyek legi imi ásának o -
ásai; a a, hogyan is bánik az e á sadalma alko ó egyének és csopo ok kí á-
nalmai al és kö e elései el; a a, hogyan igazga ja a gazdaságo ; a a, hogyan és
mi éle szakpoli ikáka haj ég e, s b.
Nemze közi szemszögből ekin e, azaz „külső” dimenzióban izsgálód a
azonban az állam ogalmán nem pusz án a ko mányza o é jük: az állam
ogalma olyan e üle e jelöl, mely nemcsak ko mányza al, hanem á sada-
lommal endelkezik. Más szó al, e e üle egy o szágo képez. Ebből a szem-
pon ból ehá a á sadalom és a ko mányza együ esen alko ja az államo .
Ha az o szág szu e én állam, akko ál alánosan elisme ik poli ikailag ügge -
len államnak. Ez az állam külső aspek usa. E külső aspek ussal kapcsola ban
izsgálha ó ő ké dések az államok közö i kapcsola ok a ona koznak: a a,
hogyan iszonyulnak egymáshoz különböző o szágok ko mányai és á sadal-
mai, s miképpen állnak kapcsola ban egymással; a a, mi az alapja a mindezen
államok közö i kapcsola oknak; a a, hogy az egyes államok mi éle külpoli i-
ká oly a nak; a a, hogy az államok mi éle nemze közi sze eze eke hoznak
lé e és működ e nek; a a, hogy a különböző o szágokban élő embe ek hogyan

16
és mi éle in e akciókba lépnek egymással és mi éle anzakcióka bonyolí anak
le egymással, s b.
A szu e én államiság ké szempon sze in izsgálha ó. Az első sze in az
állam izsgálha ó más államokkal aló kapcsola ában úgy, min o mális, agy
min jogi in ézmény. E sze in a szu e énnek és ügge lennek elisme állam
él ezhe i a nemze közi sze eze ekben aló agság előnyei , s külön éle nem-
ze közi jogosí ányokkal és elelősséggel bí . Ez az első ka egó iá jogi állami-
ságnak ne ezhe jük. E jogi államiságnak lényegi eleme a mások ál al ö én
elisme ség. Ez az elisme és az, ami az egyes államoka a nemze közi éle ben,
az államok nemze közi közösségében aló agság a mél ónak minősí i, azaz az
ENSZ- agság a jogusul á eszi. Az elisme ség hiánya ulajdonképpen e agság
meg agadásá jelen i. Nem minden o szágo isme nek el nemze közileg üg-
ge lennek: példa lehe e e pl. az ún. „Észak-cip usi Tö ök Köz á saság”, ami
kizá ólag Tö öko szág isme el ügge len államnak. Ahhoz, hogy egy o szágo
ügge lennek ekin senek, el kell isme jék ügge lennek más, lé ező szu e én
államok. Az ún. „Észak-cip usi Tö ök Köz á saság” ese ében messze a leg on o-
sabb ehhez, hogy pl. az olyan nagyha almak, min pl. az USA agy Kína szu e-
énnek isme jék el.
Azon o szágok száma, melyeke szu e én államoknak isme nek el, mindig
meghaladja azoké , amelyeke nem isme nek el annak, de sze e nék, ha ez meg-
ö énne. Ennek oka nem más, min az, hogy a ügge lenség poli ikailag end-
kí ül é ékes dolog. A szu e én államoknak elisme o szágok azonban nagyon
ódzkodnak a ól, hogy o ábbi o szágok gya apí sák a szu e énnek elisme
o szágok klubjá , egysze űen azé , me ezál al a má lé ező államok e üle-
e , népessége , e ő o ásoka , s á usz s b. eszí enének. Ha ez a módsze , azaz
a lé ező államok ól aló e üle i elszakadás ú ján aló állam e em és el ogado
gyako la á álna, s p ecedenskén lehe ne e e hi a kozni, akko ez a nemze -
közi állam endsze s abili ásá alapjában ásná alá. Ha a szu e eni ás a ágyó
e üle eken élők egy e nö ek ő számban kö e elnék szu e én államkén aló
elisme ésüke , akko ez az állam endsze des abilizálódásához eze ne. Emia
ehá alószínű, hogy mindig is az lesz a helyze , hogy alaki mindig kopog-
a ni og az aj ón azé , hogy azon beenged e csa lakozhasson a ben i ügge len
államok klubjához, de a ben a ózkodók alószínűleg napjaink gyako la ához
hasonlóan a jö őben is onakodni ognak a ól, hogy beengedjék. Napjaink
nemze közi állam endsze ében egye len állam sem a enn nyíl an gya ma -
bi odalma , s a Föld eljes e üle én – az An a k isz ki é elé el – egye len globá-
lis állam endsze alálha ó. A napjainkban lé ező szu e én államok ehá a jogi
államiságo endkí ül i ka ese ben és akko is igen nagy gonddal adagolják –
má ha hajlandóak e e egyál alán.
A második izsgálódási szempon sze in az állam lényegében nem más, min
egy poli ikai-gazdasági sze eze . E szempon sze in például a kö e kező ké dé-
17
seke lehe séges meg izsgálni: mennyi e ol képes az ado állam ha ékony poli-
ikai in ézmény endsze , jól működő gazdaság ki ejlesz ésé e; milyen mé ékű
a nemze i egység az államban; mennyi e egységesen és milyen mé ékben haj-
landó a népesség énylegesen ámoga ni az államo . E második szempon sze in
az ado államnak ehá az empi ikus államiságá izsgálha juk. Néhány állam
igencsak e ősnek ne ezhe ő ebben a ekin e ben, azaz empi ikus államisága
magas szin en áll. A leg öbb nyuga -eu ópai állam például ilyen jellegű államnak
ekin he ő. A leg öbb ilyen állam kis állam: pl. S édo szág, Hollandia, Luxem-
bu g. Az empi ikus államiság ekin e ében e ősnek ekin e államiság ogal-
má ehá el kell különí eni a ka onai é elemben e e ős állam ogalmá ól. Jó
néhány e ős állam ka onailag egyál alán nem ne ezhe ő e ősnek; Dánia például
ennek jó példája lehe . Néhány nagyha alom ka onai é elemben e ős ugyan,
ám empi ikus é elemben egyál alán nem ne ezhe ő e ős államnak. O oszo -
szág ipikus példája az ilyen államnak. Az Ame ikai Egyesül Államok iszon
olyan nagyha alom, amely nemcsak ka onailag, hanem empi ikus é elemben is
e ős állam: ami az ille i, az USA jelenleg a ilág lege ősebb nagyha alma.
Az empi ikus államiság és a jogi államiság megkülönböz e ése endkí ül
on os, mi el segí ségé el meg agadha óak a ilág 2024-ben 195, jelenleg üg-
ge len és o málisan eljesen egyenlő jogokkal bí ó államai közö i, nagyon is
jelen ős mé ékűnek mondha ó különbségek. Az államok endkí üli mé ék-
ben különböznek egymás ól poli ikai in ézményeik legi imi ásá , ko mány-
za i sze eik ha ékonyságá , gazdasági eljesí ményük és e melékenységük,
poli ikai be olyásuk és s á uszuk, alamin nemze i egységüke ille ően. Nem
minden állam endelkezik ha ékony ko mányza al. Néhány állam (ezek közö
kicsik és nagyok egya án meg alálha óak) s abil és cselek őképes államsze -
eze el bí , azaz e ős államnak ne ezhe ő. Például az eu ópai kon inensen
alálha ó államok öbbsége öbbé-ke ésbé ilyen államnak ekin he ő. A Csen-
des-óceán é ségében alálha ó, néhány kicsiny szige en lé ező mik oállam
iszon olyan ap ócska, hogy még az is alig engedhe i meg magának, hogy
egyál alán ko mányza o a son enn. Más államok ese ében pedig az a hely-
ze , hogy bá lakosságuk agy e üle ük ekin e ében meglehe ősen nagynak
mondha óak (példakén Nigé iá agy Szudán emlí he jük), azonban ezek az
államok annyi a szegények, olyannyi a ko up ak s olyannyi a osszul, minden
ha ékonyságo alulmúl a működnek, hogy a a is alig képesek, hogy aká csak
a szó legenyhébb é elmében is ha ékony ko mányza o működ essenek. Külö-
nösen a Ha madik Világban alálha óak igen nagy számban olyan o szágok,
melyek az empi ikus államiság alacsony okán állnak. In ézményeik gyengék,
gazdaságuk ejle len és ö ékeny, nemze i egység ől pedig ese ükben agy egy-
ál alán nem, agy pedig alig-alig beszélhe ünk. Ezeke az államoka „k ázi-ál-
lamoknak” is ne ezhe jük: bá endelkeznek jogi államisággal, empi ikus álla-
miság ekin e ében azonban súlyos hiányossággal küszködnek (Jackson, 1990).
18
A Ha madik Világban lé ező oly sok „k ázi-állam” lé ezésé el kapcsola ban
sok minden é he ő é álik akko , ha meg on oljuk, hogy p oblémáik nagy
észe a gazdaságuk ejle lenségéből akad. Vajon mié olyannyi a gyengék
ezek az államok? A ké dés e adha ó álasz meg ogalmazásako ekin e be kell
ennünk olyan ényezőke , min például hogy mié kisszámúak és elenyésző
nagyságúak a be uházások az ado o szág gazdaságában; mié és mennyi e
ejle len az in as uk ú a (u ak, iskolák, kó házak s b.); mié és mennyi e szű-
kölködnek mode n echnológiákban, jól képze és iskolázo embe ekben;
o ábbá mi éle egyéb á sadalmi-gazdasági e ő o ásokkal és ja akkal nem
endelkeznek. A „k ázi-államok” ko mányza ai és in ézményei ál alában nagyon
ins abilak. Empi ikus állami gyengeségükben ulajdonképpen szegénységük,
echnológiai elma ado ságuk ük öződik. Addig, amíg ezen kö ülmények
ennállnak, államkén aló cselek éskép elenségük is alószínűleg megma ad.
Mindez pe sze nemcsak ezen államok sajá p oblémája, hanem ha ás gyako-
ol a nemze közi állam endsze e is, s a nemze közi kapcsola ok elméle e udo-
mányág a is.
Külön éle kö e kez e éseke onha unk le abból, hogy napjaink globális
állam endsze ének államai közö az empi ikus államiság ekin e ében olyany-
nyi a nagy különbségek állnak enn. A nemze közi kapcsola ok elméle e udo-
mányág ún. ealis a i ányza ának kép iselői öbbnyi e a nemze közi állam end-
sze ( éleményük sze in ) leg on osabb államai a koncen álják izsgála aika :
a nagyha almak a és a őbb ha almak a. Ezek a sze zők a Ha madik Világ álla-
mai a úgy ekin enek, min amelyek a ha almi poli ika ilágában ma ginális
sze epe já szanak, s úgy élik, hogy a ha almi poli ika mindig is a nemze ek
közö i egyenlő lenségeken alapul (Tucke , 1952). Véleményük sze in az e éle
ma ginális agy pe i e ikus sze epe já szó államok a nemze közi állam end-
sze e semmi éle jelen ős ha ás nem képesek gyako olni. A nemze közi kap-
csola ok más i ányza ához a ozó ku a ók közül a libe ális, ille e az ún. „angol
iskola” i ányza okhoz a ozó sze zők éleménye e ől ma kánsan el é . A „k á-
zi-államokkal” kapcsola os isszás kö ülményeke az állam endsze olyan alap-
e ő p oblémájának ekin ik, mely nemcsak a nemze közi állam endsze el
kapcsola ban, hanem a nemze közi szin en apasz alha ó szabadsággal és igaz-
ságossággal kapcsola ban is meglehe ősen kényelme len ké déseke e el.
Néhány, a nemze közi poli ikai gazdaság an i ányza hoz so olha ó ku a ó,
s különösképpen a ma xis a, neoma xis a sze zők a Ha madik Világ o szágai-
nak ejle lenségé , alamin a globális gazdaság „cen uma és pe i é iája” közö i
iszony endsze ben apasz alha ó egyenlő lensége a mode n nemze közi
end sze ől alko o elméle ük közpon i magya ázó elemé é eszik (Walle s-
ein, 1983). A Ha madik Világ, agy az ún. „globális Dél” államainak szegénysége,
alamin az ame ikai, az eu ópai kon inens államainak, alamin az ún. „globá-
lis Észak” egyéb államainak gazdagsága és gazdagodása közö i össze üggéseke
19
ku a ják. A ilággazdaságo egységes, minden magában oglaló „ ilág endsze -
nek” ekin ik, olyan endsze nek, melyben a „cen umban” alálha ó, ejle kapi-
alis a államok a „pe i é ia” gyenge, ejle len államainak o ásá a gya apod ak
és gya apodnak. E ku a ók sze in az államok közö i nemze közi jogi egyenlő-
ség és a poli ikai ügge lenség (ko ábban ez jelöl ük a „jogi államiság” ki eje-
zéssel) alig öbb, min pusz a ki aka , lá sza , mely csak a a szolgál, hogy elken-
dőzze a Ha madik Világ államainak a „cen um” gazdag kapi alis a államai ál al
ö énő kizsákmányolásá , leplezze a szegényebb államok elképesz ő mé ékű
kiszolgál a o ságá és sebezhe őségé . Rö iden, e el ogás sze in a ilággazda-
ság „cen umába” so olha ó államok bu kol an ma is u alkodnak a „pe i é iához”
a ozó államok ele .
A ejle len államok helyze e élesen á ilágí a jelenlegi ilágpoli ikában ké -
ségkí ül lé ező, döbbene es mé ékű empi ikus egyenlő lenségek e. Azonban
éppen a nemze közi állam endsze ben szu e én államkén aló el ogado sá-
guka jelző, a ha almasabb és gazdagabb államokkal jogi államiság e én aló
egyenlőségük mia igencsak kínos ké déseke ehe ünk el. Ha ugyanis az álla-
mok egyenlőek, akko ajon mi el indokolha ó az, hogy néhány ejle állam
lakossága gyako la ilag minden ekin e ben messze jobb éle kö ülményeke
él ez, min más, ejle lenebb o szágok lakossága? Végül is a ejle len o szágok
ugyanazon globális endsze hez a oznak, min a ejle o szágok. Ha ugyanis
ezek az államok ké , egymás ól eljesen különálló nemze közi állam endsze -
hez a oznának, akko az éle kö ülmények közö i d asz ikus különbségeke
indokolha nánk a ké állam endsze közö i jogi é elemben is ennálló különb-
ségekkel. A globális állam endsze lé ehoza ala u án azonban ez a magya áza
má szóba sem jöhe . A biz onság, szabadság és haladás, end és igazság, gaz-
dagság és szegénység ké dései egyazon nemze közi endsze ke e ében elme-
ülő ké désekkén kell meg izsgálnunk.
Napjaink nemze közi állam endsze ében minden állam a ugyanazon ál a-
lános mé cék és el á ások ona koznak. Ha pedig néhány állam ejle lensége
mia nem képes meg elelni ezeknek az el á ásoknak, ez nemze közi p ob-
lémá á álik, s nem ma ad pusz án bel öldi p obléma, agy pusz án az ado
állam belügye. Ebben a ekin e ben a gya ma i endsze elszámolása elő i
időhöz képes napjaink állam endsze e alap e ően meg ál ozo . A múl ban
ugyanis a nem-nyuga i poli ikai endsze ek leg öbbje agy „kí ül áll ” a nem-
ze közi állam endsze en és eljesen más el á ásokhoz igazod a működö , agy
nyuga i impe ialis a ha almak gya ma a ol , mely u óbbiak sajá belpoli ikai
ke e endsze ük szabályai sze in igazga ák az ebbe a ka egó iába eső e üle-
eike .
Mindezen ejlemények a a igyelmez e nek bennünke , hogy nem szabad
el elej enünk az , hogy az államok ilága egyál alán nem s a ikus, ál oza lan,
hanem éppen ellenkezőleg, dinamikus, ál ozó ilág. A nemze közi kapcso-
20
la ok e üle én semmi sem állandó, ille e hosszú ideig ál oza lan o mában
lé ező. A poli ikai éle , a gazdaság, a udomány, a echnológia, az ok a ás, a kul-
ú a s b. e én bekö e keze ál ozások szükségsze űleg az is jelen ik, hogy
a nemze közi kapcsola ok endsze e is állandóan ál ozik. A echnológiai újí-
ások ha ása alán egyik legszemléle esebben példázza ez . A ö énelem so án
a had iselés so án alkalmazo echnológiai eljá ások új, ille e o ább ejlesz-
e ál oza ai mindig alap e ő ha ás gyako ol ak az e őegyensúly a, a egy e -
kezési e seny alakulásá a, a hábo ú e mésze é e, be olyásol ák a hódí ás esé-
lyé , a gya ma osí ás , s b. A gazdasági nö ekedés lehe ő é e e, hogy a ka onai
kiadások a öbb e ő o ás o dí hassanak, s ez a nagyobb, jobban elsze el ,
s sokkal ha ékonyabb egy e es e ő enn a ásá is lehe ő é e e. A udomá-
nyos el edezések pedig új echnológiák (például szállí ási és in o máció o-
ábbí ási echnológiák) alkalmazásá e ék lehe ő é. Ezek alkalmazásának
e edményeképpen pedig a ilágo összekö ő kö elékek szo osabbá, az o szágok
közö i ha á ok pedig á já ha óbbá ál ak. Az í ni-ol asni udás, a ömegok a-
ás és a ki e jesz e első okú ok a ás képessé e e a ko mányza oka a a, hogy
nö eljék államuk e ejé , s ha almuka a á sadalom és a gazdaság egy e öbb
e üle é e e jesszék ki.
E ál ozások e mésze esen mindké ele , ehá nemcsak az államo , hanem
a á sadalma is é in e ék. A á sadalma é in ő ha ás nagyon egysze űen leí -
ha ó: jobban képze , s különösen a magasan képze embe ek nem sze e ik, ha
megszabják számuk a, hogyan gondolkodjanak, agy mi egyenek. A kul u ális
é ékek és eszmék ál ozásai nemcsak az egyes államok külpoli ikájá a gyako-
ol ak ha ás , hanem be olyásol ák és meg ál oz a ák a nemze közi kapcsola ok
o májá és i ányul ságá is. Példaképpen emlí he jük, hogy azok az an i- asz-
szizmus (a ajelméle e el e ő) és an i-impe ialis a gondola ok, melyek előszö
a nyuga i o szágokban bukkan ak el, égül is alapjában já ul ak hozzá a nyu-
ga -eu ópai ha almak gya ma bi odalmainak elszámolásához. Az mondha -
juk, hogy a gya ma osí ás mo ális igazolásának egy e nehezebbé, majd pedig
égül lehe e lenné é elé el ulajdonképpen elősegí e ék a gya ma i endsze
elszámolásá .
A á sadalmi ál ozások nemze közi kapcsola ok a gyako ol ha ásá nyil-
án alóan hosszasan lehe ne még elemezni. Ezzel kapcsola ban endkí ül sok
és igen sok éle ha ás lehe ne még példakén emlí eni. I és mos azonban ö i-
den úgy összegezzük az eddig elmondo aka , hogy a á sadalmi ál ozások
az államo és a nemze közi állam endsze egya án é in ik. A közö ük enn-
álló kapcsola minden ké sége kizá óan kölcsönösnek mondha ó: az állam
ugyanis ugyancsak jelen ékeny ha ás gyako ol poli iká a, gazdaság a, kul ú-
á a, echnológiá a, ok a ás a s b. Ezzel kapcsola ban mindenképpen emlí és
kell ennünk a ól a gyak an hangoz a o é el ől, mely sze in dön ően éppen
az állam endsze ki ejlődése ol az, ami elősegí e e, hogy a ejlődés ekin e é-

21
ben az eu ópai kon inens államai a mode n ko ban messze meghaladják a más
kon inenseken alálha ó államok ejle ségé . Éppen az eu ópai állam endsze
alko ó ügge len államok közö i, ka onai, gazdasági, udományos és echno-
lógiai ekin e ben zajló he es e sengés ol az, ami ezeke az államoka azon
nem-eu ópai poli ikai endsze ekhez mé en gyo sabb ejlődés e ösz ökél e.
A más kon inenseken alálha ó államok közö nem alakul ki ilyen he es e él-
kedés. Ezzel kapcsola ban Jones (1981:104–26) a kö e kező ész e é el e e:
„Eu ópa államai … ényleges, agy po enciális e seny á sak e ék
kö ül. Ha alamely állam ko mányza a nem ö ődöm módon iszonyul
ehhez a ényhez, sajá p esz ízsé , agy ka onai biz onságá e e ezál al
kocká a… Az állam endsze a gazdasági és ka onai s agnálás ellen ha ó
biz osí ékul szolgál .”
Összegez e ehá az mondha juk, hogy az állam endsze nem pusz án eagál
a ál ozások a, hanem egyidejűleg ál ozásoka előidéző ényezőnek is ekin -
he ő.
A á sadalmi ál ozás ké dése egy o ábbi ké dés e el. Vajon á ha ó-e
az, hogy egy bizonyos pon a é kez e az államok immá nem is ne ezhe őek
államnak a ogalomnak i megha á ozo é elmében? Például el ehe jük az
a ké dés : Ha a gazdasági globalizáció o ább oly a ódik, és ennek e edménye-
képpen a ilág egye len ha almas piaccá és e melési hellyé álik, akko ajon
ezzel elé kezik-e alamiko az állam endsze ége? Tudomás kell ugyanis en-
nünk azok ól a olyama ok ól, melyek úlmu a nak az állam ejlődésén: olya-
ma osan nö ek ő olumenű nemze közi ke eskedelem és be uházások; egy e
szélesebb kö ben el e jedő nemze közi mul inacionális üzle i e ékenység;
a nemze közi nem-ko mányza i sze eze ek egy e szélesebb kö e ki e jedő
e ékenysége; a egionális és globális kommunikáció nö ekedése; az In e ne
elhasználásának nö ekedése; minden eddigi mé éke elülmúló ki e jedésű
szállí ási hálóza ok megjelenése; az u azás és u izmus olumenének nö eke-
dése; a mig áció endkí üli mé ékű megnö ekedése; a kö nyeze szennyezés
nö ekedése; egy e ki e jed ebbé áló egionális in eg ációs hálóza ok megje-
lenése; a ke eskedelmi e ékenysége égző sze eze ek számának nö ekedése;
a udomány és echnológia globális ha ásának e ősödése; a ko mányza i bea a -
kozások és a ko mányza ok mé e ének csökkenése; nö ek ő mé ékű p i a i-
záció; és egyéb más e ékenységek ál al ki ál o ha ások. Mindezek jelen ős
mé ékben megnö elik a különböző államokban alálha ó sze eplők egymás ól
aló kölcsönös üggésének mé éké .
Fel ehe ő azonban egy másik ké dés is: Vajon ezú al ugyanúgy képes lesz-e
a szu e én állam, ille e a nemze közi állam endsze a a, hogy meg alálja,
mikén alkalmazkodjon mindezen á sadalmi ál ozásokhoz, min ahogyan az
22
idő ől idő e képes ol meg enni az elmúl 350 é so án bekö e keze nagyobb
ál ozásokkal kapcsola ban? E ko ábbi ál ozások közül jó néhánya ugyancsak
alap e ő jellegűnek ne ezhe ünk. A eljesség igénye nélkül megemlí he ünk
néhánya . Például ilyen ol a 17. században elindul „ udományos o adalom”;
a 18. századi el ilágosodás; nyuga i ci ilizációk nem nyuga i ci ilizációkkal
aló alálkozása; a nyuga i impe ializmus és gya ma osí ás nö ekedése; ilyenek
ol ak a 18. és 19. század ipa i o adalmai; a nacionalizmus megjelenése és e -
jedése a 19. és 20. században; a gya ma osí ás elleni küzdelmek a 20. században;
a közok a ás ejlődése és e jedése; a jólé i állam kiépülése, s b. Mindez szem
elő kell a anunk akko , amiko az állam endsze jö őbeli á alakulásának
esélyei la olga juk.
A nemze közi kapcsola ok elméle e udományág á gya
A nemze közi kapcsola ok elméle e a poli ika udományhoz a ozó udomány-
ágak közül az a udományág, amely a nemze közi állam endsze és az az alko ó
sze eplők e ékenységei izsgálja. Amin az ko ábban má emlí e ük, a nem-
ze közi kapcsola ok elméle e elsődlegesen az izsgálja, hogy az egy ado o szá-
gon belül hozo dön ések hogyan be olyásolják az ado o szág más államokkal,
ille e a nemze közi állam endsze elemei el aló kapcsola ai . A udományág
ku a ói izsgálódásaik so án elsőso ban az o szágok közö i, ille e az o szágok
és a nemze közi endsze egyéb sze eplői (például a mul inacionális állala ok,
a nemze közi sze eze ek és az ún „nem ko mányza i sze eze ek”) közö i kölcsön-
ha ások elmé ésé e összpon osí anak. Az is izsgálják o ábbá, hogy a nem-
ze közi szín é en megszüle e dön ések milyen ha ás gyako olnak az államon
belüli sze eplők e, és hogy ezek hogyan eagálnak ezek e a dön ések e. Össze-
oglal a az mondha juk, hogy a nemze közi kapcsola ok elméle e ehá egy ész
az izsgálja, hogy ki hozza a dön éseke (pl. milyen sze epe já szanak ebben
a ko mány agjai), és hogy ezek a dön ések hogyan ha nak az ado államon belül,
ille e más államokon belül az állampolgá ok a, ál alában a á sadalom a, a kul-
ú á a.
Ma olyan ilágban élünk, amelyben a nemze államok nemcsak egymással
kapcsola ban állnak és egymás ól üggenek, hanem amelyben a nem állami
sze eplők is jelen ős sze eplőkké ál ak. Nyil án aló, hogy az Iszlám Állam-
hoz agy az al-Kaidához hasonló e o is a csopo ok be olyásolják az államok
iselkedésé . A nem állami sze eplők jelenlé e a nemze közi é ben számos
olyan ézis é ényességé megké dőjelez e, amelyeke a nemze közi kapcsola-
ok elméle ének néhány i ányza a megké dőjelezhe e lennek, i ányadónak a -
o . Ez sehol sem mu a kozo meg d ámaibb módon, min például az al-Kaida,
egy olyan e o is a csopo ese ében, amely a nemze közi é ben e ékenyke-
23
dik, egyé elműen kö ődik egy ideológiához és kul ú ához, számos állam ellen
haj o ég e e o akcióka , és ezzel azokból álaszlépéseke ál o ki. Mégis,
kik ellen ha colnak ezek az o szágok? Lehe séges-e „hada üzenni” egy nem
állami sze eplőnek? Ha igen, akko nem kell-e ehhez megsé eni egy állam szu-
e eni ásá ahhoz, hogy meg ámadjunk egy olyan csopo o , amely a ha á ain
belül e ékenykedik?
A e o is a csopo okon kí ül egyéb, nem állami sze eplők is komoly mé -
ékben képesek be olyásolni a nemze közi endsze állami sze eplői külön éle
dön éseikben. A mul inacionális állala ok a nemze közi endsze jelen ős sze-
eplői é ál ak, és mi el az állam ha á ain á nyúlóan e ékenykednek, egyé -
elműen komoly ha ás gyako olnak nemcsak ezek e az államok a, hanem
magá a a nemze közi endsze e is. Egy olyan ilágban, ahol a gazdasági ha a-
lom sokszo nagyobb e ő kép isel, min a poli ikai ha alom, az olyan állala-
ok, min például az Apple, az Exxon Mobil, a Shell Oil, a Ci ibank, agy éppen
a Gazp om, ó iási e ő kép iselnek. Más ész pedig számos ona kozásban az
államok ha almi kö én kí ül e ékenykednek és nagyon nehéz ezeke a állala-
oka számadás a kö elezni.
A nemze közi sze eze ek ugyancsak a nemze közi állam endsze on os sze-
eplői. Az Egyesül Nemze ek Sze eze e melle az olyan egionális sze eze-
ek, min az Eu ópai Unió (EU), nemze közi szin en akko a ha alommal bí nak,
amely jó al meghaladja az , min amekko a ha alommal bá melyik agállama
endelkezne. Az in eg álódási olyama azonban óha a lanul el eze ahhoz
a pon hoz, amiko má elme ül az a ö ek és, hogy az in eg ációhoz a ozó
agállamok egységes kül-, édelmi és mone á is poli iká kellene lé ehozza-
nak. Ez azonban má alapjában é in i a minden állam számá a közpon i jelen-
őségű szu e eni ás ké désé . A közös szakpoli ikák lé ehoza alá al azonban
ko ábban nem lá o eszélyek is elbukkanha nak. Az eu ózónában nem is oly
égen lezajlo álság is á ilágí o a a, hogy ha egy közös szakpoli ika ala-
mennyi o szágo é in i, akko nem zá ha ó ki, hogy egy ado o szág ins abili-
ása könnyen á e jedhe a öbbi o szág a is.
A nemze közi kapcsola ok elméle e udományág ku a ói hosszú időkig meg-
ké dőjelezhe e lennek ekin e ék az a ézis , hogy a nemze közi kapcsola ok
leg on osabb és legnagyobb ha alommal bí ó sze eplője az állam, és kö e ke-
zésképpen a nemze közi ilág államközpon ú ilág. Napjaink nemze közi end-
sze ében azonban enge eg nem állami sze eplő jelen meg, és ezek néme-
lyike nagyon komoly sze epe já szik a nemze közi é ben zajló eseményekben.
Ennek ellené e, a nemze közi kapcsola ok elméle ének néhány i ányza a a nem-
ze közi olyama ok elemzéseko nem igazán ö ekszik a a, hogy számí ásba
egye az e éle sze eze ek ál al gyako ol ha ás . Pedig a nemze közi kapcsola-
ok anulmányozásá al oglalkozó ku a óknak izsgálódásaik so án minden-
képpen álasz kell adniuk néhány alap e ő ké dés e: Egyál alán hogyan lehe -
24
séges kellő mé ékben igyelembe enni, elmé ni a nem állami sze eplők ál al
gyako ol ha ás ; mi éle elemzési ke e endsze szükséges alkalmazni ahhoz,
hogy kellő alapossággal izsgálhassuk ez meg; s ha így eszünk, akko ajon
a napjaink ilágában zajló eseményekkel kapcsola os ké dések szélesebb kö é e
udunk majd álaszolni?
Te mésze esen mindezzel semmiképpen nem az p óbáljuk sugallni, hogy
a nemze közi kapcsola ok elméle i i ányza ai közül a hagyományos, állam-
közpon ú megközelí és alkalmazó elméle eke el lehe , agy éppen el kellene
e ni. Sokkal inkább az kí án uk é zékel e ni, hogy ha megp óbáljuk megé -
eni napjaink ilágá és annak össze e ségé , akko meg kell kísé elnünk egy
olyan elemzési ke e endsze megalko ásá , amellyel a elme ülő ké dések e
pon osabb álasz adha ó. Olyan elméle i ke e endsze kell kialakí anunk,
amellyel a 21. század ilágának ö énései ha ékonyan izsgálha óak.
A nemze közi kapcsola ok elméle e min udomány e üle
A nemze közi kapcsola oka elke ülhe e lenül meg kell izsgálnunk ahhoz,
hogy esélyünk nyíljon a a, hogy megé hessük napjaink ilágának ö énései .
Ez a udományág az e éle izsgálódáshoz olyan elméle i ke e endsze biz-
osí , amely lehe ő é eszi számunk a, hogy a komplex jelenségeke , olyama-
oka elemek e bon hassuk szé ; megha á ozzuk, melyek a ele áns sze eplők;
s megkísé elhessük megé eni, hogy ezek a sze eplők hogyan gondolkodnak;
s hogy olyan kö e kez e éseke onjunk le, amelyek segí ségé el a sike nagyobb
eményében kísé elhessük meg meg álaszolni a el e ké déseke . A nemze -
közi kapcsola ok elméle e udományág segí eligazodni abban is, hogy az egyé-
nek, á sadalmi csopo ok, állami és nem állami sze eplők iselkedésé el kap-
csola ban milyen elő el e ésekkel szükséges élnünk annak é dekében, hogy
álaszolni udjunk a elme ülő komplex ké dések e.
Min az majd lá ni ogjuk, a nemze közi kapcsola ok elméle e udomány
e üle én az egyes elméle i i ányza ok ál al alkalmazo megközelí ésmódok,
izsgála i módsze ek alkalmazásának meg annak az előnyei, ám a há ányai is.
Maga a udományág az első ilághábo ú u án jö lé e, amely u áni időszak-
ban má nem a mona chiák ál al u al bi odalmak, hanem a szu e én nemze -
államok ál ak a nemze közi poli ikai éle elsődleges sze eplői é. Emia az
államközpon ú szemléle mód le a udományág egyik leg on osabb jellem-
zője. Az első ilághábo ú u áni időszak sze zői az el é elez ék, hogy a szu e-
én nemze állam a nemze közi poli ikai éle elsődleges sze eplője, s mindö ökké
az is ma ad. Ám min ahogyan a a ko ábban ámu a unk, a nem állami sze-
eplők má a 20. században a nemze közi endsze ősze eplői é lép ek elő.
A nem állami sze eplők megjelenése bizonyos mé ékben magá a udomány-
31
A második ilághábo ú u án, a gya ma i endsze elszámolása u án, s külö-
nösen a hideghábo ú 1991-ben ö én be ejeződése u án azonban a szu e eni-
ás ogalmának e éle el ogásá el ál o a annak ke ésbé me e é elmezése.
Az emlí e időszakban sajnos számos ese ben o dul elő, hogy egyes államok
ko mányza ai népi ás és e nikai isz oga ás kö e ek el, agy el ű ék, hogy
ilyen szö nyűségek já szódjanak le az o szág e üle én. Mindezek ényében
jó néhány állam joggal e e e el, hogy a szu e eni ás wesz áliai é elemben
e é elmezése úlságosan me e , s ilyen ese ekben nemcsak megengedhe ő,
hanem helyén aló is bea a kozni az alap e ő embe i jogok édelme é dekében,
még akko is, ha ez egy állam szu e eni ásának megsé ésé el já .
In eg áció, dezin eg áció és az ön endelkezés ké dései
A hideghábo ú 1991-ben ö én be ejeződésé megelőző időszakban a nemze -
közi kapcsola ok ki ejezés csaknem kizá ólag a nemze államok egymáshoz aló
iszonyá , egymással enn a o kapcsola ai jelöl e, alamin a a a el e és e
alapozódo , hogy minden egyes államo szu e én en i ásnak kell ekin eni.
Mindez 1991 u án meg ál ozo és a nemze közi kapcsola okban u alkodó szo-
kás end is á alakul . Az államok közö i kapcsola oka má nem elsődlegesen az
Egyesül Államokhoz és a Szo je unióhoz kö ődő iszony, a „Nyuga ” és „Kele ”
szembenállása ha á oz a meg. A ké szupe ha alom közö i minden á ha ó e -
sengés el űn é el az államok közö i kapcsola ok jó al képlékenyebbé ál ak.
A megszoko s a us quó , a ha alomé egymással kíméle len e sengés oly-
a ó nemze államok ilágá egy egy e okozódó mé ékben globalizálódó ilág
ál o a el. E e a ilág a a nemze államok számos nagy egionális sze eze-
ekbe aló in eg álódása a jellemző. A számos egionális in eg ációs sze ező-
dés közül minden ké sége kizá óan a legmesszebb ju o Eu ópai Unió agál-
lamai napjainkban má nemcsak gazdasági, hanem egy e inkább külpoli ikai
és biz onsági ké désekben is közös szakpoli ikáka alakí anak ki. Ez ugyan nem
jelen i az , hogy a szu e én nemze államok ko a leáldozo , de a a enged kö e -
kez e ni, hogy az o szágok úgy í élik meg, hogy az egymással aló e sengés
helye előnyösebb, ha együ működnek egymással. A nemze közi kapcsola ok
elméle e ekin e ében ez az jelen he i, hogy a ealis a szemléle mód isszaszo-
ul, és helye e egy e inkább a libe ális szemléle ö u a magának.
Miközben egyes o szágok együ működnek egymással annak é dekében,
hogy közösen alakí sanak ki szakpoli ikáka és a gyako la ba is á ül essék ezeke ,
az is elő o dul , hogy más államok öbb különálló állam a bomlo ak. Eu ópá-
ban ez ké alkalommal is meg ö én a hideghábo ú be ejeződése ó a. Mindké
alkalommal azé , me az államoka alko ó különböző e nikumok önállóság a
ágy ak, a a, hogy nemze kén isme jék el őke , és hogy önállóan in ézhessék

32
sajá so suka . Az egyik ese ben Csehszlo ákia békésen ké ész e (Cseho szág a
és Szlo ákiá a) ál szé . Jugoszlá ia azonban má é esebb kö ülmények közö
bomlo el, és ha köz á saság jö lé e, melyek mindegyike önálló o szággá
ál . A Közel-Kele en a palesz inok ezzel szemben hon alan népnek ekin he-
őek, amely sajá államo sze e ne lé ehozni, pon osan megha á ozo ha á ok-
kal és szu e én ko mányza al. Egy másik jelen ős e nikum, a ku dok pedig sajá
nyel el, hagyományokkal és éle móddal endelkeznek, és jelen ős nagyságú
közösségeke alko nak I akban, Tö öko szágban és I ánban. A ku dok egy olyan
„Ku disz án” ne ű o szág lé ehozásá a ö ekednek, amely szu e eni ás , ön en-
delkezés biz osí ha na számuk a. A közelmúl ban lá ha uk, hogy miu án egy
békesze ződés Szudánban ége e e az é izedekig a ó polgá hábo únak, az
ez kö e ő népsza azás u án az állam ké ész e, Szudán a és Dél-Szudán a ál
szé . A Szo je unió 1991-es összeomlása izenö olyan állam lé ejö éhez eze-
e , amelyek ko ábban alamennyien a nagyobb államalakula „alapköz á sasá-
gai” ol ak. Bá a kezde ben iszonylag békésen zajlo a szé álás, a kon lik u-
sok o ább a is ennma ad ak, és Csecsen öld, majd később a Kaukázus más
e üle einek jogállásá al kapcsola ban é es hábo úk obban ak ki és e o cse-
lekmények ég ehaj ásá a ke ül so . A közelmúl ö énelme ehá az mu a ja,
hogy nem olyan könnyű új nemze államo lé ehozni. Más szó al, a nemze u-
da meglé e nem el é lenül jelen i az , hogy ez elégséges alapo jelen az állam-
alapí áshoz, még ke ésbé pedig az , hogy a kül ilág hajlandó el is isme ni ez az
államo .
Sokan az állí ják, hogy ezek a ál ozások – az in eg ációs és dezin eg ációs
e őha ások működése, az ön endelkezés e aló ö ek ések megjelenése és így
o ább – nem kö e kezhe ek olna be a hideghábo ú be ejeződése nélkül.
Valóban, a hideghábo ú, amely a második ilághábo ú égé ől Néme o szág
egyesüléséig (1990) és a Szo je unió elbomlásáig (1991) megha á oz a a nem-
ze közi kapcsola oka , kulcs on osságúnak ekin he ő a ekin e ben, hogy az
államok közö i in e akciók számá a s abilizáló ke e endsze biz osí o .
A nukleá is hábo ú olyama os eszélye és az ezzel já ó élelmek segí e ek
„ko dában a ani” az o szágoka . Sok állam, a ól aló élelmében, hogy ha úl-
ságosan ag esszí nek mu a kozik, akko ez agy az Egyesül Államoka , agy
a Szo je unió bea a kozás a kész e he i, issza og a az ambíciójá . A köz e len
ka onai kon on áció elke ülése é dekében az Egyesül Államok és a Szo je unió
köz e e módon kon on álódo egymással. Az úgyne eze „p oxy-hábo úk”
so án ez köz e e módon, szö e ségeseik egymással aló köz e len kon on á-
lódásá al zajlo le. Ez az e edményez e, hogy az Egyesül Államok jó néhány-
szo inkább elnyomó ezsimek oldalá a áll , min hogy hagy a olna, hogy egy
(a Szo je unióhoz hűségesnek mu a kozó) kommunis a ko mány á egye az
i ányí ás az ado o szág ele . Amiko például a baloldali sandinis a ko mány
1984-ben á e e a ha alma Nica aguában és megbuk a a az Egyesül Államok
33
ál al ámoga o Somoza családo , az Egyesül Államok Nica agua új ko mány-
za a i án anúsí o ellenségessége a a kész e e a sandinis a ko mány agjai ,
hogy a Szo je unióhoz és Kubához o duljanak ámoga ásé . Ez pedig meg-
e em e e az Egyesül Államok ál al ámoga o ellen o adalmá ok számá -
a a egy e es ellenállás lehe őségé . Az Egyesül Államok egy e el lá a el
a nica aguai ellenzéki e őke , az úgyne eze kon áka . Így, bá az Egyesül
Államok és a Szo je unió nem ke ül ek köz e lenül szembe egymással, szö e -
ségeseiken ke esz ül mégis ész e ek a kon lik usban.
A hideghábo ú idején a ké szembenálló ömb eze ő ha almai számá a
kulcs on osságú ol szö e ségeseik a ósan sajá blokkban aló a ása.
Amiko például 1968-ban a kele i blokk egyik o szága, Csehszlo ákia ko má-
nyának i ányí ása kicsúszo a Szo je unió kezéből, a Szo je unió bea a ko-
zo és ka onai e ő alkalmazásá al oj o a el a kialakulóban lé ő o adalma .
A szo je eze és nem ű el semmi éle szé húzás agy lázadás , amely elbo-
í ha a olna a ennálló kényes ha almi egyensúly . Ami 1968-ban ö én , az
éles ellen é ben áll azzal, ami 1993-ban, a Szo je unió megszűnése u án ö én ,
amiko is Csehszlo ákia békésen ál szé ké önálló állam a.
Ennek az á ekin ésnek az a célja, hogy az a nemze közi kapcsola ok anul-
mányozásának megkezdéséhez néhány on osabb ké dés e elhí ja a igyelme :
a a, hogy a nemze államo a udományág lé ejö e ó a a nemze közi kapcso-
la ok alap e ő sze eplőjének ekin e ék; a a, hogy a nemze államnak számos
össze e ője an, amelyek közül ma má sok megké dőjelezhe ő; a a, hogy
a nemze közi endsze e mésze e a múl ban is állandóan ál ozo , napjaink-
ban is ál ozik és ké ség elenül a jö őben is ál ozni og; és a a, hogy a „ha almi
egyensúly” égi ilága, aká a hagyományosan lé ező, aká a hideghábo úban
lá o o májában, má a ége é , és helyébe egy globalizál ilág lépe , amely-
ben a nem államhoz kö he ő sze eplők egy e nagyobb sze epe já szanak.
Mi jelen mindez a nemze közi kapcsola ok é elmezésének ekin e ében?
A nemze közi endsze ál ozásainak megé éséhez elengedhe e len, hogy isz-
ában legyünk az alap e ő ogalmak jelen ésé el: a nemze állam ogalmá al,
a szu e eni ás ogalmá al és a ha alom ogalmá al – s a ogalmak elso olásá
még oly a ha nánk. Azonban ez az is jelen i, hogy bölcsebben já unk el, ha
egy kicsi há ébb lépünk, és ágabb pe spek í ából esszük szemügy e a mai
ilágo , és így p óbálunk meg képe alko ni a ól, mi is jelen alójában globa-
lizál ilágban élni. Ebből a pe spek í ából az mondha juk, hogy a globalizá-
ció al já ó olyama ok, az o szágok közö i in e dependencia nö ekedése meg-
ál oz a a a nemze közi kapcsola ok e mésze é és a nemze közi kapcsola ok
é elmezésé .
34
A globalizáció
A nemze közi kapcsola ok anulmányozásá néhány mak oszin ű ké dés, azaz a
nemze közi endsze egészé é in ő ké dés izsgála á al kell kezdenünk. Ehhez
isz ában kell lennünk azzal, hogy mi éle elő el e ésekkel élünk, és meg kell
ha á oznunk néhány alap e ő ogalom és ki ejezés jelen ésé . Ebben a ejeze -
ben a poli ikai s abili ás és a gazdasági egyenlőség ké dései e ogunk összpon o-
sí ani, a a, hogy mi jelen enek ezek a ogalmak, és mié on osak a nem ze közi
endsze izsgála ában.
Vizsgálódásunka napjaink nemze közi endsze ének anulmányozásá al
kezdjük. Ha a 21. században lé ező nemze közi endsze izsgáljuk meg, akko
egy olyan ilágo lá ha unk, amelynek sze eplői kölcsönösen üggnek egymás-
ól, azaz ami az egyik államban ö énik, az köz e lenül gyako ol ha ás más
államok a. Vajon mié állnak így a dolgok napjainkban, miko és mié alakul
ilyen jellegű é a nemze közi endsze ?
Mi a globalizáció?
Egy nagyon alap e ő és on os ké déssel ogjuk kezdeni: Mi é ünk globalizá-
ció ala ? Ezzel a ki ejezéssel ú on-ú élen alálkozha unk, s emlí ése számos
embe ből nem is el é lenül pozi í é zelmeke ál ki. Például az ez ed o duló
u án elő o dul , hogy a hagyományosan hé (napjainkban azonban má nyolc)
ipa osodo o szág csopo jának alálkozói és a Ke eskedelmi Világsze eze
(WTO) ülései ün e ők za a ák meg. A il akozók egy ész a a aka ak ámu-
a ni, hogy éleményük sze in a globális gazdasági endsze ben mély egyen-
lő lenségek apasz alha óak, más ész pedig a a, hogy mennyi e elí élendő
sze epe já szanak azok a nagy gazdasági ha almak, amelyek a szabályoka ala-
kí ják. A il akozásokkal kapcsola ban számos sze ző ké dések so á ogalmaz a
meg: Vajon ilyen módon alóban meg ál oz a ha ó-e a globális ilág? Meg ud-
ja-e bá ki állí ani, agy issza udja-e o dí ani a globalizáció olyama á ? Mi
é ünk a jelenlegi nemze közi gazdasági endsze ala ? Hogyan alakul ki ez
a endsze ? És meg lehe -e egyál alán ál oz a ni?
A globalizáció min ö énelmi jelenség
Ahhoz, hogy ezek e a ké dések e álasz kapjunk, a globalizáció nem napja-
ink jelenségekén , hanem min ö énelmi jelensége kell izsgálnunk. Thomas
F iedman, a New Yo k Times o a eze ője például a globalizáció há om ko sza-
ká különböz e i meg. Becslése sze in az első 1492- ől (Kolumbusz ú ja) kö ül-
35
belül 1800-ig a o . Véleménye sze in a globalizációnak ez a szakasza „a ilágo
nagy mé e ű ől közepes mé e ű e zsugo í o a…” . F iedman el ogása sze in :
„a ál ozás ő mozga ó ugója, a globális in eg áció olyama ának dina-
mikus mozga ó ugója az ol , hogy mennyi e ő el – mennyi izome ő-
el, mennyi lóe ő el, széle ő el agy később gőze ő el – endelkeze az
o szág, és milyen k ea í an ud a az hasznosí ani. Ebben a ko szakban
az o szágok és ko mányok (amelyeke gyak an a allás agy az impe ia-
lizmus agy a ke ő kombinációja ezé el ) élen já ak a alak lebon ásá-
ban és a ilág összekapcsolásában, a globális in eg áció elő e i elében”
(F iedman, 2005:9).
F iedman éleménye sze in ebben a ázisban a leg on osabb ké dések a kö e -
kezők ol ak: Vajon hol ud bekapcsolódni az o szágom a globális e senybe és kihasz-
nálni a globális lehe őségeke ? Hogyan udok globálisan ellépni és o szágomban
másokkal együ működni?
F iedman úgy lá ja, hogy a globalizáció második ko szaka kö ülbelül 1800-
ól 2000-ig a o , amelye olyan jelen ős események szakí o ak meg, min a
ké ilághábo ú és a nagy gazdasági ilág álság, s ezek so án a ilág csak „ o ább
zsugo odo ”. A globalizációnak ebben a ko szakában,
„…a ál ozások ő mozga ó ugójá , a globális in eg áció mozga ó dina-
mikus haj óe ő a mul inacionális állala ok jelen e ék. Ezek a mul i-
nacionális cégek a piacok és a munkae ő megsze zése é dekében ál ak
globális mé e ű é, első kö ben a holland és az angol ész ény á saságok
e jeszkedése és az ipa i o adalom ál al ezé el e” (F iedman, 2005:10).
F iedman az is megjegyzi, hogy ebben az időszakban lá ha uk igazán annak
első jelei , hogy megszüle e a globális gazdaság. Az is ki ej i, hogy a nemze -
közi endsze jellege meg ál ozo , és o szágok és állala ok kezd ek egymás-
sal együ működni. Első alkalommal ekko mu a kozo meg az, milyen ha ás
ej he nek ki a nem állami sze eplők. Mindez azok a echnológiai ál ozások
e ék lehe ő é, amelyek elősegí e ék az á ucikkek és az in o máció gyo sabb
á amlásá , alamin a e melési eszközök bő ülésé .
F iedman ezu án megállapí ja, hogy a globalizáció ha madik ko szaka 2000-
ben kezdődö , s ebben a ko szakban
„a ilág kicsiny ől ap ó mé e ű e zsugo odik, és ezzel egyidejűleg a já
ék é egyenlőbbé álik… És míg a Globalizáció 1.0 dinamikus e ejé
az o szágok globalizálódása ad a, a Globalizáció 2.0 dinamikus e ejé
a állala ok globalizálódása, a Globalizáció 3.0 dinamikus e eje nem
36
más, min az egyének újonnan öl edeze e eje, melynek elhasználásá al
az államok képesek egyidejűleg globálisan együ működni és ugyanakko
egymással e senyezni” (F iedman, 2005:10).
F iedman ehá az mondja nekünk, hogy a ilág és a nemze közi endsze ál a-
lában é e, s különösképpen a gazdasági endsze egyé elműen ál ozóban
an, egy e inkább „zsugo odik”, s hogy az egyének és a mul inacionális állala-
ok ma má nagyobb mé ékben be olyásolják, min bá miko ko ábban.
A ö énész Robe Ma ks az O igins o he Mode n Wo ld („A mode n ilág
e ede e” ) című köny ében hasonló módon, ö énelmi kon ex usban jelöli
meg a globalizáció számos időszaká . A globalizálódás első ko szaká azonban
az 1200-as é ek e isszamenőleg az akko i nemze ek, pon osabban bi odalmak
közö i ke eskedelmi endsze észekén izsgálja. Megne ezi az a há om elsőd-
leges ke eskedelmi ú onala , amelyek az akko iban lé ező őbb al endsze eke
összekö ö ék: a kele -ázsiai , amely Kíná és Délkele -Ázsia egyes észei kö ö e
össze Indiá al; a közel-kele i-mongol al endsze , amely Eu ázsiá a Föld közi-
enge kele i észé ől Közép-Ázsiáig és Indiáig kö ö e össze; és az eu ópai al -
endsze , amely Eu ópá a Közel-Kele el és az Indiai-óceánnal kö ö e össze.
Ma ks sze in ezek az al endsze ek „á ed ék egymás , Észak- és Nyuga -A ika
az eu ó pai és a közel-kele i al endsze el, Kele -A ika pedig az indiai-óceáni
al end sze el áll kapcsola ban” (Ma ks, 2007:33). Ismé hangsúlyozzuk, hogy ez
az jel zi, hogy má a 13. században is lé eze egy nagyon ejle ke eskedelmi end-
sze , amely összekö ö e A ika, Eu ópa és Ázsia nagy észé . Ma ks sze in pedig
az egyik on os dolog, ami meg kell jegyezni, amiko a nemze közi endsze
ejlő désé a globalizáció szemszögéből izsgáljuk, és p óbáljuk megé eni, hogy
a poli ika udományi szakembe ekhez hasonlóan „egészen a közelmúl ig a ö éné -
szek is a jelenlegi nemze államokból kiindul a oly a ák a izsgálódásaika , ahelye hogy
egy globálisabb megközelí és alkalmaz ak olna” (Ma ks, 2007:33). Az állí ja, hogy
ezé a nemze közi endsze alójában má a mode n nemze államok ki alakulása
elő lé eze , és a nemze közi endsze és a globalizáció össze e ői eb ből a nagyon
széles ö énelmi pe spek í ából kell izsgálnunk és megé enünk.
A ealis a gondolkodók kö ében elő o duló megközelí és alkalmaz a az
állí ja, hogy a 13. századi ilág endsze „közpon i ezé lés, agy domináló ha alom
nélkül működö ”. Azok számá a, akik a mode n ilág endsze úgy képzelik el,
min amely egye len állam agy államcsopo u alma ala nö ekszik, némi-
leg újsze ű az az elképzelés, hogy egy endsze működhe ne i ányí ó közpon
nélkül.
Úgy ekin e e a ilág a, min amely öbb közpon al bí – agyis „ öbb egio-
nális endsze a almazo , mindegyiknek meg ol a maga sű űn lako és gazdag
»mag e üle e«, amelye egy olyan pe i é ia e kö ül, amely mezőgazdasági és ipa i
nye sanyagokkal lá a el a mag e üle e , és amely pe i é iák öbbsége lazán kapcsoló-

37
do egymáshoz ke eskedelmi hálóza okon ke esz ül” (Ma ks, 2007:35). Becslése sze-
in pedig a ilág egészen 1800 kö ülig, az eu ópai gya ma osí ás e jeszkedé-
séig megő iz e ez a policen ikus jellegé .
A jelenlegi nemze közi endsze kezde é Ma ks a 19. század égé e és a 20.
század elejé e, a nemze állami endsze mode n koncepciójának megszilá du-
lásá a eze i issza. Az állí ja, hogy a nacionalizmus, agyis a nemze uda al
bí ó népek állam i án i ágyának megjelenése egybeese az ipa osodás nö e-
kedésé el, s ez lehe ő é e e az államok számá a, hogy nö eljék és ki e jesszék
e üle üke . Ugyanakko az is megállapí ja, hogy ezzel a e jeszkedéssel pá -
huzamosan a nemze közi endsze en belül egy e nagyobb szakadék kele keze
a gazdagabb és a szegényebb államok közö . Az elméle sze in a globalizáció-
nak és a ele együ já ó megnö ekede olumenű ke eskedelemnek elő kel-
lene segí enie e szakadék szélességének csökken ésé , ille e az o szágok közö i
megosz o ság mé séklődésé . A alóságban azonban nem ez a helyze .
Elméle ileg ehá a globalizáció mode n koncepciója ahhoz a gondola hoz
kö ődik, hogy a nemze államok egymás ól üggenek, és hogy az egyikben elé
haladás elősegí i a öbbiek ejlődésé . I az úgyne eze „az emelkedő dagály
minden csónako elemel” gondola al alálkozha unk. Ma ks és mások azonban
a a igyelmez e nek bennünke , hogy ez egyál alán nem így an, és hogy a glo-
balizáció jelenlegi szakasza más onásoka mu a . Valójában inkább elmélyí-
e e a nemze eken belüli és a nemze ek közö i egyenlő lenségeke . Ez Ma ks
nagy ész a ejlődés ogalmához kö i, amelye éleménye sze in az ipa i nö e-
kedés ogalmá al kellene egyenlőnek ekin enünk. Mindaddig, amíg egy o szág
a hagyományos mezőgazdasághoz kö ődö , agy ellenez e az ipa osodás , min
ahogyan ez sok a ikai o szággal agy aká Kíná al és Indiá al ö én egészen
a közelmúl ig, addig a nemze közi gazdasági endsze ben a „szegény” államok
csopo jába a ozo .
Ugyanakko az sem szabad el elej eni, hogy ezek közül az a ikai és ázsiai
o szágok közül sokan a nagy eu ópai ha almak gya ma ai ol ak. Még ügge -
lenségük elnye ése u án is a gya ma osí ó ha almakhoz kö őd ek, agy számos
ok mia ügg ek őlük. Ez mege ősí e e az a ke eskedelmi gyako la o , amely
a nye sanyagok gya ma ól az anyao szágba ö énő expo jához, ille e a gya -
ma i ha alom ól a gya ma ba ö énő eldolgozo e mékek behoza alához
kö ődö . Ez pedig az úgyne eze dependencia elméle kialakulásához eze e ,
amely az állí o a, hogy a ejlődő ilág szegényebb o szágai (más né en a ha -
madik ilág) o ább a is a nagy ejle o szágokhoz kö ődnek és azok ól ügge-
nek, és ezé nem udnak önállóan ejlődni agy boldogulni (Tickne , 2001:68).
Ezé az a ikai és ázsiai o szágok közül sokakban a ejlődés ösz önző
mozgalom egyik célja az ol , hogy meg ö je ez a üggőségi iszony . De ez a
iszony nem könnyű megbon ani, és ennek á a an. Gyak an (és ez Kína és
India ese ében lá ha juk) a ejlődés és az ipa osodás i ányába ö énő elmozdu-
38
lás a kö nyeze ká á a ö énik, ugyanis az o szágok eze ése ez szükséges ossz-
nak, el ogadha ó áldoza nak ekin i. Ezek gyak an olyan o szágok, amelyek
gazdasága ál alában a mezőgazdaság a épül, és még ha ejlődnek is, a lakosság
öbbsége még mindig a idéken él, élelmezése és megélhe ése a öldmű elés ől
ügg. A pa asz i agy idéki gazdaságok meglehe ősen nagy lé számú családo
kö e elnek, mi el a öld megmű eléséhez, a gazdálkodáshoz iszonylag nagy-
számú munkae ő e, sok gye mek e an szükség, és így a népesség nö ekedése
az az enn a ani képes gazdasági alap nélkül oly a ódik, ami iszon a kiala-
kul helyze e hosszú á on állandósí ja. Ráadásul a ejle o szágoknak gyak-
an é dekében áll a ejlődő o szágok gazdasági nö ekedésé ko dában a ani,
azé , hogy az nehogy elbo í sa azok nehezen meg e em he ő és gyak an ö é-
keny gazdasági egyensúlyá .
A globalizál ilágban azonban az is meg igyelhe jük, hogy a e mésze i e ő-
o ások, például az olaj, az u án, a gyémán ok agy más é ékes anyagok hasz-
nála a hogyan ál oz a ha ja meg ez az egyensúly . Például az olaj jelen őségé-
nek és szükségességének nö ekedésé el néhány ke ésbé ejle o szág elkezde
mind poli ikailag, mind gazdaságilag on osabbá álni. Így az egyébkén sze-
gény o szágok, min Venezuela és Nigé ia, az olaj bi okában iszonylag nagy
ha alom a e ek sze a nemze közi endsze ben. Ez is meg ál oz a a a nemze -
közi endsze en belüli e ő iszonyoka , és meg ál oz a a a ilágban az o szágok
„ ejle ” és „ ejlődő” csopo ok a alapozo ka ego izálásá .
Ha napjaink nemze közi endsze é meg izsgáljuk, a globális szabad piac
működésé lá ha juk, az , ami lehe ő é e e az olyan o szágok e ősödésé és
kiemelkedő sze ephez ju ásá , min Kína, India és B azília, alamin az olyan
o szágok, min Nigé ia, Venezuela és a Közel-Kele néhány o szága, például I án
jelen őségének nö ekedésé . Egye len o szág sem udja i ányí ani a nemze közi
gazdasági endsze , s ma má a nemze közi poli ikai endsze sem. A hideg-
hábo ú ége és az kö e ően újabb államok lé ejö e, alamin a kon lik usok
nö ekedése ez ilágosan jelzi számunk a.
Miközben ez az is sej e i, hogy az elméle helyes, és hogy egy e öbb o szág
álik gazdaságilag e őssé, a globalizáció alapjául szolgáló elméle ek ezen o szá-
gok egyikében sem eszik igyelembe a agyon egyenlő len eloszlásá . Így míg
egyes embe ek az olyan o szágokban, min India agy Nigé ia, egy e gazdagab-
bak lesznek, mások a szegénység olyan ö dögi kö ében ekednek, amelyből gya-
ko la ilag lehe e len ki ö ni. A globalizációnak ez a e üle e az, amely il akozá-
soka ál o ki.
Többek közö F iedman és Ma ks munkája is az sugallja, hogy a globalizá-
ció megjelenése a a kénysze í bennünke , hogy új és más módon ekin sünk a
nemze közi endsze e. Ez az jelen i, hogy úl kell lépni a hagyományos elmé-
le eken és elemzési szin eken, alamin meg kell izsgálni a nemze államokon
kí ül az egyéb on os ész e ők ál al be öl ö sze epeke .
39
Mié on os a globalizálódás meg izsgálnunk a nemze közi
kapcsola ok anulmányozásako ?
Azzal, hogy a nemze közi kapcsola ok anulmányozásá a globalizáció és az
ál ala a nemze közi endsze ben bekö e keze ál ozások izsgála á al kezdjük,
úllépünk a e üle anulmányozásához elhasznál hagyományos pa adigmá-
kon és megközelí ésmódokon. Annak é dekében, hogy alóban megé hessük,
milyenek a nemze közi kapcsola ok a 21. században, és megisme hessük a nem-
ze közi endsze összes alko óelemé és azok ál ozásá , akko azzal kell kezde-
nünk, hogy megé sük, hogyan is es ma a nemze közi endsze . Ez e mésze e-
sen nem jelen i az , hogy igyelmen kí ül hagyha juk a nemze közi kapcsola ok
anulmányozásának alapjául szolgáló hagyományos ke e eke . Éppen ellenke-
zőleg. Azok az elméle ek, sze eplők és ke e ek, amelyek a nemze közi kapcso-
la ok anulmányozásá a udományág kialakulása ó a megha á ozzák, o ább a
is a nemze közi endsze megé ésének alapelemei ma adnak. Csak ha ezeke
kiindulópon kén megé jük, akko nye he nek alódi é elme a nap jaink ilá-
gában apasz alha ó ellen mondások.
A globalizál ilágunkban a nemze közi kapcsola ok megé éséhez azon-
ban úl kell lépni azon a hagyományos, államközpon ú megközelí ésen is, ame-
lye a udományágban eddig dominánsan alkalmaz ak. Képesnek kell lennünk
a a, hogy elisme jük ennek a megközelí ésnek a ko lá ai , ki kell szélesí enünk
a lá ókö ünke és a használa os ogalmak kö é annak é dekében, hogy a nem
állami sze eplők sze epé is igyelembe ehessük. Fon os azonban az is szem
elő a anunk, hogy nem lehe séges az egyes elméle i pe spek í áka k i izálni,
agy újaka kínálni addig, amíg nem endelkezünk szilá d isme e ekkel az alap-
el eke ille ően.
A köny há alé ő észében az lesz a célki űzésünk, hogy megisme essük az
ol asó ezekkel az alap e ő elméle ekkel. E be eze ő u án mos ehá á é ünk
azoknak az elméle eknek és ke e endsze eknek a bemu a ásá a, amelyekkel
a ku a ók a nemze közi kapcsola ok e üle é izsgálják.
40
3. AZ ELMÉLETEK SZEREPE
Mi az elméle és mié on os számunk a?
Ez a ejeze azoka az alap e ő elméle i i ányza oka á gyalja, amelyek kulcs-
on osságúak a nemze közi kapcsola ok elméle e udományág megé éséhez.
A nemze közi kapcsola ok elméle e udományág minden ké sége kizá-
óan egyik legnagyobb ha ású sze zőjének a néme számazású, majd a náciz-
mus mia az Ame ikai Egyesül Államokba emig ál Hans J. Mo gen hau
ekin he jük. Realis a, ille e „ha alompoli ikai” jellegűnek is ne eze elmé-
le ének ke e ében a második ilághábo ú be ejeződése ó a a nemze kö-
zi kap csola ok leg on osabb alapel ei jelen ek meg. Ko szakalko ónak bíz-
ás mi nősí he ő köny e, a Poli ics among na ions („A nemze ek közö i po -
li ika”) előszö 1948-ban jelen meg. Azó a a nemze közi poli ikai szín é meg-
ál ozo ; a kollek í biz onság ogalmá igyelembe e ő új sze eze ek nap-
jainkban abból indulnak ki, hogy a biz onságo nem úgy lehe a legha éko-
nyabban sza a olni, ha a nemze ek nö elik az e ejüke , hanem ha egymással
együ működ e dolgoznak olyan közös célok elé ése é dekében, amelyek min-
denki ja á szolgálják. Így szüle e meg a nemze közi kapcsola ok egy kon-
ku ens agy ( alán helyesebben szól a) al e na í elméle e, amely megké dő-
jelez e a Mo gen hau és ko á sai ál al kialakí o ealis a i ányza alapel ei .
Ez az új megközelí és a ha alomé oly a o e sengés elsődlegességének
hangoz a ása helye inkább a nemze ek közö i együ működés e helyezi
a hangsúly , és számos ekin e ben a ko ábban Wood ow Wilson ame ikai
elnök ál al kép isel eszmeisége kép iseli. A „libe ális elméle kén ” emlege e
eszme endsze gazdasági és poli ikai elképzeléseke egya án magában oglal,
és a hideghábo ú ége ó a egy e nagyobb jelen őség e esz sze . A nemze közi
endsze ál ozásai ehá hozzájá ulnak az egyes elméle ek é esz éséhez és
más elméle ek é nye éséhez, s ezek mindegyike mak oszin en, ille e gyak-
abban mik oszin en igyekszik megmagya ázni a nemze közi kapcsola ok ala-
mely jellemzőjé .
47
ligens ha alom olyas alami, ami minden állam számá a – legyen bá az kicsi,
agy éppen nagy – elé he ő, és mely egy ész az ado o szág ál al kialakí o
szakpoli ikákban nyil ánul meg, más ész pedig abban mu a kozik meg, hogy
az o szág hogyan használja el e ő o ásai .
Egy másik sze ző, Wal e Russell Mead a ha alom négy ípusá különböz-
e i meg: „éles” (ka onai), „ agadós” (gazdasági), „édes” (kul ú a és eszmék) és
„hegemón” ha alom ól beszél. Az „éles”, a „ agadós” és az „édes” együ esen alko ja
a hegemón ha alma , mi el együ esen olyan összha ás e edményeznek, amely
nagyobb, min a észek összessége (Mead, 2004). Nyil án aló, hogy a ha alom
öbb éleképpen is megha á ozha ó. Egy o szág akko ekin he ő ha almasnak,
ha e ejé és a ha alma megalapozó ( alós agy él ) képességei a a udja hasz-
nálni, hogy be olyásolja az események kimene elé . Ez azonban az is el é e-
lezi, hogy „A” állam udja, mi aka elé ni, isz ában an sajá ha almának „B”
állam szükségle eihez és ha almához iszonyí o mé éké el, és meg udja álla-
pí ani, hogyan udja a legjobban elhasználni ez a ha alma annak é dekében,
hogy elé je, ami aka . Ez a mé legelés ha á ozza meg az , hogy a nemze közi
kapcsola ok e én számos in e akció so án hogyan alakulnak a kapcsola ok.
I on os megjegyeznünk, hogy az o szágok közö i kapcsola ok nem mind-
egyike kon lik us jellegű. Sok ese ben elő o dul, hogy egy o szág akko kapha ja
meg, ami aka , ha meg alálja a módjá a más o szágokkal aló együ működés-
nek és egyezkedésnek. A ju alom, például kül öldi segélyek agy más ösz ön-
zők (azaz a „ épa”) elajánlása alkalmankén ha ékonyabb poli ikai eszköz lehe ,
min a gazdasági szankciókkal aló enyege és agy azok ényleges alkalmazása
(azaz a „bo ”). Fon os azonban az is szem elő a ani, hogy a meg álasz o
poli ikai in ézkedésnek a helyze , a kí án célok és az egyes é in e o szágok
egymáshoz iszonyí o ha almának megé éséből kell kiindulnia.
A ha alom ól és a nemze közi endsze ől aló elmélkedés közben on os
égiggondolni, hogy mely o szágok endelkeznek ha alommal, és mi biz osí ja
számuk a a ha alma . Min en ebb emlí e ük, a ha alom ela í ogalom, így
amiko a ól beszélünk, hogy mely o szágok endelkeznek ha alommal, akko
az olyan más o szágokhoz iszonyí a kell é enünk, amelyekkel az ado o szág
kölcsönha ásban áll. Aligha i a ha ó például, hogy az Egyesül Államok gaz-
dasági és ka onai e eje é én nagy ha alommal endelkező és e ős o szágnak
ekin he ő. Ugyanígy Kína is egyé elműen nagy ha alommal bí ó o szággá ál ,
nemcsak nö ek ő nemze közi gazdasági sze epe és ka onai e eje mia , hanem
mé e e és népessége mia is; a népessége is olyan képességnek ekin he jük,
amely nö elhe i egy o szág e ejé . Ehhez hasonlóan az o szág mé e e, öld ajzi
és dombo za i ado ságai is a ha almá megha á ozó ényezők közé so olha-
óak. Ám össze kellene állí anunk egy lis á a nemze közi állam endsze e ős
államai ól, akko ádöbbennénk, hogy ez ko án sem egysze ű elada .

48
Mi a helyze egy olyan ó iási e üle ű o szággal, min Szudán – ajon nagy-
ha alomnak ekin he ő? Első megközelí és e az mondha nánk, hogy az e ő o -
ások hiánya és a iszonylag alacsony gazdasági ejle sége mia nem. Azon-
ban képes ol népi ás elkö e ni Dá ú ban, dacol a a nemze közi endsze
leg öbb más o szágának, köz ük az Egyesül Államoknak az aka a á al. Ez az
jelen i, hogy Szudán nagy ha alommal endelkezik? Ha igen, mi az alapja ennek
a ha alomnak? És mi a helyze egy olyan o szággal, min Nigé ia? Poli ikailag
nem s abil, azonban endelkezik kőolajjal. E ől álik ha almassá? Vene zuela
hasonló ese – ajon mekko a ha alommal endelkezik? Más szó al, i ázha-
unk és lis áka készí he ünk a a ona kozóan, hogy mely o szágok mennyi e
ha almasak, de csak abban az ese ben, ha endelkezünk olyan k i é iumokkal,
amelyek alapján megha á ozha juk a ha alma , és ha a ha alma iszony end-
sze ben, nem pedig abszolú é elemben é elmezzük.
Amiko a ha alom ól beszélünk, amely egyé elműen a nemze közi kapcso-
la ok megé ésében az egyik kulcs on osságú sze epe já szó alap ogalom, az
egyes elméle i i ányza ok mindegyikének sajá elképzelése an a ogalom ól,
ső , még a ól is, hogy az mennyi e dön ő jelen őségű. Ahogyan az má emlí-
e ük, a ha alom például közpon i sze epe öl be a ealis a i ányza hoz so ol-
ha ó sze zők elméle eiben. A libe ális és a kons uk i is a i ányza ke esebb
igyelme szen el a ha alom ké désének, és sokkal inkább a nemze államok
közö i kapcsola ok egyéb össze e ői , például azoka a s uk ú áka izsgálja,
amelyek az államoka sokkal inkább az együ működés e, s nem az egymással
aló e sengés e kész e ik.
Te mésze esen számos egyéb ogalom és de iníció is lé ezik, amelyek a nem-
ze közi kapcsola ok anulmányozásának oly a ása so án elbukkannak majd.
A ő ogalmak á ekin ése u án azonban mos á é ünk az elméle ek, az elmé-
le i i ányza ok bemu a ásá a.
49
4. A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETI
IRÁNYZATAI
Amin má emlí e ük, az elméle ő sze epe az, hogy olyan ke e endsze biz-
osí son, amely lehe ő é eszi számunk a, hogy leegysze űsí sük a bonyolul
alóságo , azé , hogy leí hassuk a múl ban lezajlo eseményeke , megp óbál-
juk azoka ok-okoza i össze üggések alapján megmagya ázni („ez azé ö én ,
me ez megelőzően ez és ez ö én ”), és ezál al megp óbáljuk elő e jelezni, agy
legalábbis elbecsülni, hogy mi ö énhe a jö őben. A őbb elméle i i ányza ok
mindegyike e e esz kísé le e . Ne eledjük, hogy egye len elméle sem képes
megmagya ázni minden esemény , agy minden kö ülmény . Így ehá annak
megállapí ása, hogy melyik az az elméle , amelye a legcélsze űbb használnunk,
észben a el e ké dés(ek)nek, az ado esemény kon ex usa helyes é elmezé-
sének és az ál alunk álasz o kiindulópon oknak a ügg énye. A nemze közi
kapcsola oka anulmányozó egyes ku a ók úgy élik, hogy bizonyos elméle ek
e edendően jobb álaszoka képesek adni a elme ülő ké dések e, min más
elméle ek. Mások iszon azon a éleményen annak, hogy a el e ké dés(ek)-
nek kell megha á ozniuk az az elméle i megközelí ésmódo , amelye a álasz
meg alálásához elhasználunk. A lényeg az, hogy az elméle nek olyan ke e e
agy ú mu a ó kell biz osí ania számunk a, amely segí bennünke a ilág ese-
ményeinek megé ésében.
A nemze közi kapcsola ok elméle é ku a ó sze zők ál alában a szu e én
állam lé é el, annak egy nagyobb endsze ben, ille e az államok közösségé-
ben be öl ö sze epé el és ennek ál ozásai al min közpon i on osságúnak
ekin e ké déssel oglalkoz ak. Az államok a, ille e az államok közö i kap-
csola endsze e helyeze ő hangsúly segí ugyanis magya áza o alálni a a,
hogy a hagyományos megközelí és sze in a hábo ú és béke ké dése mié is
közpon i ké dése a nemze közi kapcsola ok elméle ének. A mai é elmezés sze-
in azonban a nemze közi kapcsola ok min udományág nemcsak az államok
közö i kapcsola okkal oglalkozik, hanem egy so más ké déskö el is: a gazda-
sági ügge lenség ké désé el, embe i jogokkal, ansznacionális állala okkal,
nemze közi sze eze ekkel, a kö nyeze el, nemek közö i egyenlőségek megje-
lenésé el, elma ado ejlődéssel s b. Ez okból jó néhány ku a ó a „nemze közi
50
kapcsola ok” elne ezésnél jobban ked eli a „nemze közi anulmányok” agy „ ilág-
poli ika” megjelölés . Ebben a köny ben ugyan a „nemze közi kapcsola ok” elne e-
zés használjuk a udományág jelölésé e, azonban meg kí ánjuk jegyezni, hogy
izsgálódási kö é annál ágabbnak ekin jük, min ami az elne ezés ha gyomá-
nyos é elmezése sugall.
A nemze közi kapcsola ok udományágban négy nagy elméle i i ányza lé e-
zik: a „ ealis a”, a „libe ális”, az ún. „nemze közi á sadalom”, alamin a „nemze közi
poli ikai gazdaság an”. Az elmúl é ekben egy e nagyobb jelen őség e lá szanak
sze enni egyéb, al e na í nak mondha ó megközelí ések is.
Az egyes nagy elméle i i ányza ok sajá osságainak, a leg on osabb sze zők
néze einek bemu a ásá megelőzően előszö a udományág kialakulásának o-
lyama á ekin jük á . A nemze közi kapcsola ok a jellemző gondolkodásmód
okoza osan alakul ki, s kialakulásának olyama á sze zők egymással oly a o
i ái kísé ék.
A nemze közi kapcsola oknak igen nagyszámú elméle e lé ezik. Ezeke end-
kí ül sok éle módon lehe séges ka ego izálni. Nemigen beszélhe ünk a udo-
mányágban ál alánosan alkalmazo „hagyományos, elméle i megközelí ésmód”
lé ezésé ől. Ha a nemze közi kapcsola okkal oglalkozó ku a óka egy szobába
zá nánk össze, nagyon is alószínű, hogy hama osan legalább íz elméle i meg-
közelí éssel ukkolnának elő, s az is nagyon alószínű, hogy késhegyig menő
i a obbanna ki a jelenlé ők közö a ól, melyik a jelenleg leginkább ele áns
elméle …
E ől ügge lenül azonban meg kell kísé elnünk csopo osí ani, nagyobb
ka egó iákba beso olni a külön éle elméle eke . Ez nem u olsóso ban azé
kell meg ennünk, me a nemze közi kapcsola ok elméle ének kialakulásában
sze epe já szó elméle ek ka egó iákba so olása nélkül úlságosan nagyszámú
egyedi elméle e kellene isme e nünk, melyek áadásul gyak an egymásnak
ellen mondó el é elezéseken alapulnak. Ka ego izálnunk kell ehá , ám nem
szabad azonban el elej enünk, hogy e ka ego izálás maga is elméle i szülemény,
s nem az „objek í alóság objek í leí ása”. Az elméle ek csopo okba so olásá al
ehá pusz án az elméle ek á ekin ésé kí ánjuk megkönnyí eni.
A udományágak ha nak egymás a. A ö énelem udomány, a ilozó ia, a szo -
ciológia, a közgazdaság an, s más udományágak ál al a nemze közi kapcsola ok
külön éle elméle ei e gyako ol ha ás el i a ha a lan. Emelle a udomány ág
ku a ói a e mésze esen a nemze közi é ben lezajló ö énelmi és poli ikai-gaz-
dasági olyama ok is ha nak, s ez az elméle ekben is ük öződik. A ilághábo-
úk, a hideghábo ú, a nyuga -eu ópai államok közö i gazdasági in eg áció elin-
dulása, a „globális Észak” és „globális Dél” államai közö i gazdasági ejle ségbeli
különbségek nö ekedése mind-mind olyan jelenségnek ekin he őek, melyek
például be olyásol ák a nemze közi kapcsola ok elméle einek o málódásá .
51
A nemze közi é ben apasz alha ó jelenségek pedig nemcsak napjainkban,
hanem minden bizonnyal a jö őben is ha ás ognak gyako olni a külön éle
elméle ek e.
Az kö e ően, hogy az első ilághábo ú be ejeződése u án a nemze közi
kapcsola ok elméle e önálló udományág angjá a emelkede , a udományá-
gon belül számos jelen ős i a zajlo le. Néhány ku a ó pedig az állí ja, hogy
napjainkban a hagyományosnak mondha ó megközelí és és az úgyne eze
„posz -pozi i is a” al e na í ák hí ei közö i i a kibon akozásá igyelhe jük meg
(Luleci és Sula, 2017). A lezajlo i ák kö ébe so olha juk például az úgyne-
eze „u ópisz ikus” libe alizmus ( agy más né en „idealizmus”) és a ealizmus;
a hagyományos izsgálódási módsze an és az úgyne eze „beha io izmus”
hí ei közö i; agy például a neo ealizmus és a neo-ma xizmus közö i i áka
(Powell, 1994; Lake, 2013).
Az ún. „u ópisz ikus libe alizmus” megjelenése
Az a dön őnek mondha ó lökés , mely a nemze közi kapcsola ok min külön
udományág lé ehoza alához eze e , az első ilághábo ú szolgál a a. A ko -
ábban soha nem apasz al mé ékű hábo ús pusz í ás, milliók halála és szen-
edése ahhoz az ál alános és szilá d el ökél ségnek a megjelenéséhez eze e ,
mely sze in minden el kell kö e ni annak é dekében, hogy ez a szö nyűség
soha öbbé ne ismé lődhessen meg. Ez pedig megkö e el e annak megé é-
sé , hogy mié is obban ki a hábo ú; s mié ál mode n ipa i államok gépe-
sí e hadse egei közö zajló, ömeges pusz í ás okozni képes o ális hábo-
ú á. Ebben a hábo úban az egyes ü köze ekben ízez é el, ille e sok ese ben
százez é el es ek el, sebesül ek meg a on ok a küldö ka onák. Az 1916
júliusa–augusz usa közö a Somme olyónál lezajlo csa a so án százez ek
hal ak meg. S ahogyan az é ek múlásá al az áldoza ok száma egy e csak emel-
kede , s az áldoza ok száma ö énelmileg soha nem apasz al mé e eke kez-
de öl eni, úgy a halál és a pusz í ás egy e okozódó mé ékű, ömeges megje-
lenésé egy e nehezebben lehe e igazolni, s egy e nehezebben lehe e isz án
lá ni az ehhez eze ő okoka . A hábo ú egy e inkább olyan jellege kezde
öl eni, min amelynek nincs is acionálisan é elmezhe ő célja.
Egyál alán, mié is kezdődö el az egész? S mié a o ak ki oly maka-
csul a hábo ú meg í ásának szükségessége melle Nagy-B i annia, F anciao -
szág, O oszo szág, Néme o szág, Ausz ia-Magya o szág, Tö öko szág és más
ha almak akko , amiko pedig hama osan nyil án aló á ál , hogy meg í ása
minden ko ábbinál nagyobb mészá lás jelen , s hogy az idő múlásá al egy e
inkább csökken az esélye annak, hogy énylegesen nye jenek alami a küzde-
lem oly a ásá al? Ezek e, alamin a hábo ú al kapcsola ban el ehe ő más
52
ké dések e egyál alán nem könnyű álaszolni. A nemze közi kapcsola ok első
domináns elméle i i ányza á azonban az ezek e a ké dések e adha ó álaszok
ke esése o mál a.
Azoka a álaszoka , melyeke a nemze közi kapcsola ok min új udo-
mány ág ado e ké dések e, alap e ően a libe ális eszmék o mál ák. A libe á-
lis gondolkodók sze in az első ilághábo ú ki obbanása nem kis mé ékben
a hábo úban ész e ő, e ősen mili a izál o szágok, mindenekelő Néme o -
szág és Ausz ia-Magya o szág au ok a a eze ői önző, ö idlá ó és é es számí-
ásainak ol köszönhe ő.
Ezek a demok a ikus in ézmények ál al nem ko lá ozo , ugyanakko iszon
ábo noki ka uk nyomása alá ke ül eze ők hajlo ak a a, hogy égze es lépés
é e olyan dön és hozzanak, mely o szágaika hábo úba sodo a. F anciao szág
és Nagy-B i annia demok a ikus poli ikai endsze ke e ei közö meg álasz o
eze ői iszon enged ék, hogy az egymással szemben álló ka onai szö e ségek
ál al be onják őke a kon lik usba. A szö e ségeke e ede ileg a béke megő -
zésének szándéká al hoz ák lé e. Ez a endsze azonban, mihelys az eu ópai
nagyha almak a hábo ú melle dön ö ek, a ké szö e ségi endsze minden
agállamá a hábo úba sodo a. Amiko Ausz ia-Magya o szág és Néme o szág
Sze biá al egy e es kon lik usba ke e ede , hábo úba ke e ede O oszo -
szággal is, hisz u óbbi sze ződés kö elez e a a, hogy Sze biá megsegí se. Nagy-
B i anniának és F anciao szágnak iszon sze ződéses kö eleze ségének kelle
elege ennie, és O oszo szág ámoga ása mia be kelle lépniük a hábo úba.
A libe ális gondolkodók ezé úgy í él ék meg, hogy annak é dekében, hogy
e éle sze encsé lenség soha öbbé ne o dulhasson elő, az e őegyensúly és
szö e ségi endsze „szükséges és elke ülhe e len” elméle ének alapjában ö énő
meg e o málásá a an szükség.
A nemze közi kapcsola ok elméle ének megszüle éseko mié éppen a li -
be alizmus gyako ol ha ás a kialakuló új udományág a? Ez meglehe ősen
ogós ké dés, s az e e aló álasz ke eséseko néhány on os dolgo é demes
észben a anunk. Az Ame ikai Egyesül Államok 1917-ben égül szin én belé-
pe a hábo úba. Bea a kozása dön ő ha ás gyako ol a ka onai helyze e, mi el
alapjában é e megha á oz a a hábo ú égkimene elé : győzelme biz osí o az
an an államainak, és ga an ál a, hogy a közpon i ha almak e esége ognak
szen edni. Ebben az időszakban az USA élén olyan elnök áll , amely a poli i-
ka udomány p o esszo a ol , s egye emen aní o . Wood ow Wilson leg on-
osabb külde ésének ekin e e, hogy a libe ális demok a ikus el eke Eu ó-
pába és a ilág más észeibe elju assa, s azok é ényesülésé elősegí se. Úgy
hi e, csakis ez az egye len mód lé ezik a a, hogy egy újabb hábo ú ki ö ésé
meg lehessen akadályozni. Rö iden az mondha juk, hogy ebben az időszak-
ban a libe ális gondolkodásmód a nemze közi endsze egyik legha almasabb
államának szilá d poli ikai ámoga ás él ez e. A udományág angjá a emel

53
nemze közi kapcsola ok elméle e előszö és lege ő eljesebben a ké eze ő
sze epe be öl ő libe ális államban alakul ki: az Ame ikai Egyesül Államok-
ban és Nagy-B i anniában. A libe ális gondolkodók nemcsak szilá dan hi ek
abban, hogy lehe séges ál aluk jónak a o szabályok be a ásá al elke ülni a
hábo úka a jö őben, de némi elképzelésük is ol a ól, hogy hogyan lehe ne
a nagyobb ka asz ó áka elke ülni: pl. a nemze közi endsze meg e o málásá-
al, alamin a nem demok a ikus be endezkedésű o szágok belpoli ikai s uk-
ú ájának á alakí ásá al.
Wilsonnak lé eze egy elképzelése a ól, hogy hogyan lehe ne a ilágo „biz-
onságossá enni a demok ácia számá a”. Ez a hé köznapi embe ek számá a onzó
elképzelés ol . A 14 pon ból álló p og amo Wilson az 1918 januá jában a Kong-
esszusnak címze beszédében isme e e. Wilson 1919-ben Nobel-békedíja
kapo . Elképzelései ké ség elenül be olyás gyako ol ak az ellenségeskedések
be ejezése u án meg endeze pá izsi békekon e enciá a, ahol egy új, a libe á-
lis in e nacionalizmus a épülő nemze közi ende p óbál ak meg kialakí ani.
Wilson békep og amja a i kos diplomácia gyako la ának el e ésé e szólí o
el, azaz a a, hogy az egyezmények a nyil ánosság számá a megisme he őek
kell legyenek. Ugyancsak elői ányoz a, hogy a enge eken a hajózás szabadságá ,
a ke eskedelemben pedig az á ucikkek szabad o galmá biz osí ani kell; indí -
ányoz a, hogy a egy e ze eke a „belbiz onság enn a ásához még elegendő szin e
kell csökken eni és azon a szin en kell a ani”; a gya ma i és e üle i i áka az o
élő népek ön endelkezésének isz ele ben a ásá al kell endezni. Végül pedig
az indí ányoz a, hogy „lé e kell hozni a népek ál alános szö e ségé , mely sze e-
ze különleges sze ződés e és kö eleze ség állalás a kell alapozódjon. E sze eze célja
az kell legyen, hogy a poli ikai ügge lensége és e üle i in eg i ás minden nép, kicsi
és nagy számá a egya án kölcsönösen ga an álja” (Vasquez, 1996:40). Wilson e -
eze ének u olsó pon ja ehá a Népszö e ség lé ehoza alá a hí o el, s ez
a sze eze e a pá izsi békekon e encia 1919-ben lé e is hoz a.
Wilson gondola endsze ében – mely a békésebb ilág meg e em ésének
ágyá ól ezé el e e szüle e – alálha unk ké olyan pon o , melyek különö-
sen nagy igyelme é demelnek (B own és Ainley, 2009). Az egyik e ke ő közül
a a ona kozik, hogyan lehe éleménye sze in a demok ácia lé ejö é és az
ön endelkezés el ének é ényesülésé elősegí eni. E meggondolás mögö az
az elképzelés, ső , meggyőződés húzódik meg, hogy demok a ikus ko mányza-
ok sohasem ke e ednek hábo úba egymással, és ennek lehe ősége a jö őben is
eljességgel kizá ha ó. Wilson ehá abban eménykede , hogy a demok a ikus
endsze ek e jedése Eu ópában égül is ége og e ni annak a ko nak, amiko
az „ö eg kon inensen” au ok a a és hábo úzás a hajlandó eze ők állnak álla-
mok élén, s e ko szak elmúl á al békesze e ő és demok a ikus ko mányza ok
eszik á a ko mány uda . Mindezen meg on olásokból úgy él e, a libe ális
demok ácia e ősí ésé e és e jedésének elősegí ésé e lenne szükség. Wilson
54
p og amjának másik jelen ős, különösen igyelme é demlő pon ja egy olyan
nemze közi sze eze lé ehoza alának szükségességé e ona kozik, mely az
államok közö i kapcsola endsze szilá dabb in ézményes alapok a helyezné
annál, min ami a ealis a elképzelések alapján lé eze eu ópai e őegyensúly
ana, alamin a múl ban lé eze e őegyensúly ko ábban biz osí o . Vélemé-
nye sze in ehelye a nemze közi kapcsola ok a nemze közi jogban é énye-
sí endő közös szabályok sze in o málódnának, azaz a jognak szabályozó
unkció kellene be öl enie. Lényegében a Népszö e ség e ona kozó wilsoni
elképzelésnek ez képez e a lényegé . A libe ális gondolkodás alap e ő eleme
ol az az elképzelés, mely sze in a nemze közi in ézmények igenis képesek
a a, hogy elősegí sék az államok közö i békés együ működés meg alósulásá ,
s emia alap e ő össze üggés áll enn a béke és a libe ális demok ácia közö .
A wilsoni idealizmus a kö e kező módon oglalha juk össze: ulajdonkép-
pen a a a meggyőződés e épül, mely sze in egy acionális és in elligensen
sze eze nemze közi sze eze elhasználásá al lehe séges elé ni az , hogy
ége essünk a hábo úk ki obbanásá a lehe ősége adó ko szaknak, s egy új
ko szakba léphessünk á , melye öbbé-ke ésbé állandó békeállapo jellemez.
A wilsoni idealizmus nem az állí ja, hogy meg lehe haladni az a ko , ame-
lye az államok, állam é iak, külügyminisz e ek, egy e es e ők, alamin
a nem ze közi kon lik usok ese én szín e lépő sze eze ek és eszközök lé e jelle-
mez. Más ól an szó: az elképzelés lényegé inkább az képezi, hogy állam é iak
és államok „megszelídí he őek” azál al, hogy meg elelő nemze közi sze eze ek,
in ézmények és jog end ha álya alá onjuk ezeke a sze eplőke . A libe álisok
ál al hangoz a o é elés alahogyan úgy oglalha ó össze, hogy a hagyomá-
nyos ha almi poli ika, ille e e ő-poli ika (az úgyne eze „ eálpoli ika”) nem
más, min „dzsungel”, ahol, szemléle es hasonla al él e, „ eszélyes adálla ok”
ked ük sze in ombolha nak, s ahol a a aszkodóak és az e ősek u alkodnak,
s ahol a Népszö e ség iszon képes lehe a a, hogy e adálla oka ke ecbe zá -
ja, s „a ke ec ácsai ”, a nemze közi jog ende ehá a nemze közi sze eze meg-
e ősí he i. Ily módon a „ eszélyes dzsungel” alami éle „álla ke é” alakí ha ó á .
Wilson libe ális néze einek alapjá , mely sze in lehe séges egy olyan nemze -
közi sze eze e lé ehozni, mely biz osí ha ja az állandó béké , egyé elműen
a nemze közi kapcsola ok elméle e egyik leghí esebb, klasszikus libe ális szel-
lemiségű munkában, az Immanuel Kan ál al í o „Az ö ök béke” címe iselő
műben meg ogalmazo gondola ok képez ék.
E ko szak másik p ominens libe ális sze zője No man Angell. Angell 1909-
ben megjelen e e egy köny e , melynek címe: The G ea Illusion („A nagy illú-
zió”) ol . Illúzió ala az é e e, hogy számos állam é i még mindig szilá dan
meg an győződ e a ól, hogy a hábo ú hasznos cél szolgál, s hogy a hábo úban
elé sike haszno hoz a győz es számá a. Angell amelle é el , hogy éppen-
séggel mindezek ellenkezője igaz: a mode n ko ban a e üle i hódí ás különö-
55
sen köl séges dolog, s emelle poli ikai megosz o ságo is e edményez, mi el
jelen ősen akadályozza a nemze közi ke eskedelme . Az Angell ál al meg ogal-
mazo ál alános é elés elő u á a a mode nizáció al és a gazdasági ügge len-
séggel kapcsola ban később meg ogalmazo libe ális gondolkodásmódnak.
A mode nizáció ugyanis megkö e eli az , hogy az államoknak egy e nagyobb
és állandóan nö ek ő szükségük legyen „a kül ilágból” besze ezhe ő dolgok a:
kölcsönök e, echnikai újí ások a, el e őpiac a, ille e az o szágban nem kellő
mennyiségben endelkezés e álló nye sanyagok a (Na a i, 1989:345). Az ennek
kö e kez ében egy e okozódó mé ékű kölcsönös üggőség iszon alapjában
é in i az államok közö i kapcsola ok alakulásá . A hábo ú, ille e az e őszak
alkalmazása egy e kisebb jelen őségű eszközzé álik, s a nagy okú kölcsönös
üggőség szabályozásának szükségle é ől ezé el en kialakul a nemze közi jog-
end. Angell néze ei ö iden összegez e az mondha juk, hogy a mode nizáció
és a kölcsönös üggőség e edményeképpen olyan ál ozás indul el, mely az e ő-
szak és a hábo ú alkalmazásá egy e inkább eleslegessé eszi.
Wilson és Angel gondolkodásmódjá az embe i e mésze ől és az embe i
á sadalom ól alko o libe ális néze ek ha á oz ák meg: az embe i lények alap-
jában é e acionálisak, s így amiko az észsze űség el é alkalmazzák a nem-
ze közi kapcsola okban, akko képessé álnak olyan sze eze ek elállí ásá a,
melyek mindenki ja á szolgálják. A köz élemény igenis kons uk í e ő el
bí ; emia pedig ha az államok közö olyó á gyalások ese én kizá juk a i kos
diplomácia alkalmazásá , és ehelye a diplomáciai e ékenysége megnyi juk
a nyil ános k i ika és izsgálódás elő , akko ez biz osí ani ogja, hogy a meg-
szüle ő egyezmények mél ányosak és isz ességesek lesznek. Ezek az elképzelé-
sek hoz ak némi e edmény az 1920-as é ekben; alóban so ke ül a Népszö-
e ségnek ne eze sze eze elállí ásá a, s a nagyha almak o ábbi lépéseke is
e ek annak é dekében, hogy egymás békés szándékaik ól biz osí sák. Mind-
ezen e ő eszí ések csúcspon a a B iand–Kellog-pak um 1928-ban ö én alá-
í ásá al é ek. Az egyezmény gyako la ilag alamennyi eu ópai állam aláí a.
A pak um ulajdonképpen a hábo ú be il ásá al kapcsola os nemze közi egyez-
mény ol ; hábo ú meg í ásá csak az ön édelem különleges ese ében lehe e
jogosnak ekin eni. Rö iden szól a, a nemze közi kapcsola ok elméle ének első
ko szakában a udományágban a libe ális eszmék, a libe ális elképzelések u al-
kod ak, s az 1920-as é ekben alkalmazásuk némi sike is e edményeze .
Pe sze i azonnal el ehe nénk a ké dés : ha alóban így ö én , s alóban
já alamelyes e edménnyel a libe ális eszmék gyako la ba ö énő á ül e ése,
akko ugyan mié u alunk ezek e az eszmék e a némiképp pejo a í „u ópisz-
ikus libe alizmus” elne ezéssel? Ez ugyanis az sugallja, hogy mindezen libe á-
lis elképzelésekben inkább ágyálmok öl ö ek es e . A álasz e e a ké dés e
azonnal nyil án aló á álik, ha az 1920-as és 1930-as é ek poli ikai és gaz-
dasági ö énései e gondolunk. A libe ális demok ácia eszméje számos csa á -
56
ban e esége szen ede : Olaszo szágban, Néme o szágban és Spanyolo szág -
ban asisz a, náci, ille e dik a ó ikus endsze ek jö ek lé e. Közép- és Kele -
Eu ópa számos újonnan lé ejö államában ugyancsak egy e au o i e ebb
jellegű endsze ek alakul ak ki: példakén Lengyelo szágo , Magya o szágo ,
Romániá és Jugoszlá iá emlí he nénk. Ezek az államok az első ilághábo ú és
a pá izsi békekon e encia u án jö ek lé e a é ségben, s a wilsoni elképzelések
sze in demok a ikus poli ikai endsze kelle olna működ e niük. Wilsonnak
a „demok a ikus ci ilizáció” el e jedésé el kapcsola os elképzelései el ellen é -
ben azonban a alóságban nem ez ö én . Sok ese ben a alóság ácá ol az
elméle e: énylegesen éppen az olyan ípusú államok lé ejö ének és e jedé-
sének lehe ünk szem anúi ebben az időszakban, melyek ől Wilson élemé-
nye az ol , hogy lé ük éppen a hábo ú kip o okálha óságának esélyé nö eli:
au ok a ikus, au o i e és mili a is a államok jö ek lé e.
A Népszö e ség nem ol képes be eljesí eni a libe ális eményeke : soha-
sem ál azzá az e ős nemze közi sze eze é, mely képes le olna issza ogni
a nagy ha alommal bí ó és e őszakos, ag esszí államoka . Néme o szág és
O oszo szág nem is í a alá a e sailles-i békesze ződés , s a Népszö e séggel
aló iszonyuk mindig is eszül ma ad . Végül O oszo szág 1934-ben csa lako-
zo a sze eze hez, azonban 1940-ben kizá ák onnan a Finno szággal í o
hábo ú mia . Ekko a azonban a Népszö e ség énylegesen má a égé já a.
Néme o szág ugyan 1926-ban csa lakozo a sze eze hez, a ha mincas é ek
elején azonban má ki is lépe . Japán a Mandzsú iáé oly a o hábo úja elin-
dí ásá al közel egy időben ugyancsak kilépe . S habá Nagy-B i annia és F an-
ciao szág annak lé ehoza alá ól kezdődően agja ol a sze eze nek, a Nép-
szö e sége azonban egyik állam sem ekin e e olyan sze eze nek, melynek
el ei külpoli ikai dön éseik meghoza alako isz ele ben kellene a ani. Ennél
is agikusabb ha ással ol azonban a sze eze működésé e az a ény, hogy
az Ame ikai Egyesül Államok szená usa ele e nem ol hajlandó a i ikálni
a sze eze alapokmányá . Az ame ikai külpoli ikában égi hagyományai ol ak
az izolacionizmusnak; s ha maga Wilson elnök alóban el o dul is e ől, akko
is ény, hogy számos ame ikai poli ikus ennek ellené e is inkább ez a hagyo-
mány kö e e, s nem aka ák, hogy o száguk az eu ópai poli ika za a os ügyle-
eibe ke e edjen.
Így ehá Wilson legnagyobb bána á a még sajá állama (amely a nemze -
közi endsze lege ősebb állama ol ) sem csa lakozo a Népszö e séghez.
Mi el ehá számos e ős, s a lege ősebb állam nem csa lakozo a sze eze hez,
s annak ké alapí ó nagyha alma pedig nem mu a o igazán elkö eleze sége
annak céljai i án , a Népszö e ség sohasem ál azzá a közpon i sze epe já szó
nemze közi in ézménnyé, ami Wilson sajá elképzeléseiben el ázol .
No man Angell ügge lenséggel, mode nizáció al, ejlődéssel kapcsola os
eményei az 1930-as é ek ideg alóságába ü köz ek és szin én üs be men ek.
63
Egy ilyen helyze ben a kon lik us eszkalálódása szükségsze űen bekö e ke-
zik, ugyanis nem eze kiú az egymás i án áplál élelem ö dögi kö éből. Thu-
küdidész ebben él e el edezni számos, a méloszi eseményhez hasonló kon lik-
us alap e ő oká , alamin az , hogy az óko i Gö ögo szágban elke ülhe e len
ol a nagy hábo ú ki ö ése. E kö e kez e ésé el Thuküdidész meg e em e e a
nemze közi poli ika ealis a jellegű é elmezésének ilozó iai undamen umá .
A „méloszi dialógus” az akko i ko legnagyobb ha almú á osállamai közö
a peloponnészoszi hábo ú idején a ha alomé oly a o küzdelem so án az
a héniak (az e ősebbek) és a mélosziak (a gyengébbek) közö i helyze e í ja le.
A csaknem huszonö é századdal ezelő leí ö éne ből mai napig é ényes
on os anulságoka szű he ünk le. A „méloszi dialógusban” ugyanis nemcsak
a ha alommal kapcsola osan el ehe ő el i ké dések el e ésé el alálkozha-
unk, de annak leí ásá al is, hogy milyen kö e kezményekkel já ha a szö e -
ségek lé ehoza ala, annak a s a égiának az alkalmazása, amelye az államok
gyako a ha almuk, ille e biz onságuk lehe séges legnagyobb mé ékű e aló
nö elése é dekében használnak. Ezek olyan ogalmak, amelyek megé ése
kulcs on osságú sze epe já szik abban, hogy napjainkban, a mode n ko ban
is megé hessük és alkalmazhassuk a ealis a gondolkodásmódo és az abban
el ázol alapgondola oka .
1. A MÉLOSZI DIALÓGUS
A K . e. 400 kö ül kele keze „Méloszi dialógus”-ban az a a ona -
kozó meggyőződés mu a kozik meg, hogy a aló ilágban az olyan
alap e ő eszmék, min az igazságosság agy a szabadság a ha al-
masok ál al ámasz o kö e eléseknek esnek áldoza ul. A dia-
lógusban például az a héniak nem aggódnak amia , hogy ajon
igazságosan agy helyesen cselekszenek-e. Az a héniak inkább
azzal é elnek, hogy „ i is ugyanolyan jól udjá ok, min mi, hogy
a ilág állása sze in a jog csak egyenlő ha alommal bí ók közö jöhe
számí ásba, me az e ősek az eszik, ami meg ehe nek, a gyengék pe 
dig elszen edik az , ami el kell szen edniük”. Válaszul a mélosziak
az állí ják, hogy „mi úgy é elünk, ahogyan az kell, hiszen i a a u a-
sí o ok bennünke , hogy ne oglalkozzunk a joggal, és csak az é dekek-
ől beszéljünk – ehá ne omboljá ok le az , ami számunk a édelme
biz osí , az a jogunka , hogy eszélyben hi a kozhassunk a a, hogy mi
a isz ességes és a helyes”.
És a ha almi egyensúly eszméjé elő e e í e, amelyben az
egyik o szág egy másik o szággal szö e kezik, hogy ellensúlyozza
a ölényben lé ő o szág ha almá , a mélosziak az is kijelen ik:

64
„Biz osak lehe ek benne, hogy mi is ugyanolyan jól udjuk, min i,
hogy milyen nehéz a i ha alma okkal és agyono okkal szembeszállni
olyan kö ülmények közö , amiko nem egyenlőek a el é elek. De bízunk
abban, hogy az is enek ugyanolyan jó sze encsé el ajándékoznak meg
bennünke , min benne eke , hiszen mi isz ességes embe ek agyunk,
akik az igazság alanság ellen ha colunk, és amiben ha alom e én hiány
szen edünk, az a lakedaimóniak szö e sége pó olni ogja, akik, má csak
a szégyenkezés mia is, a a kénysze ülnek majd, hogy okonaik segí -
ségé e siessenek. Bizalmunk ehá mégsem olyan eljes mé ékben észsze-
ű len, min amilyennek lá szik.”
Ez ese ben ugyanis a lakedaimóniainak ne eze ek, a spá aiak
az a héniak i álisai ol ak, akike a mélosziak szö e ségesnek e-
mél ek megnye ni az a héniak elleni ha cukban. A lakedaimóniak
azonban a sajá ha caika í ák, és nem ámoga ák a mélosziaka ,
min ahogyan a a az a héniak helyesen számí o ak is („és mi el
a leginkább a lakedaimóniakba e e é ek a bizodalma oka és a emé-
nyei eke , és leginkább a lakedaimóniak a számí o a ok, így a leg elje-
sebb mé ékben csala kozni og ok”). Az összecsapás ége edménye
égül az le , hogy a mélosziak súlyos e esége szen ed ek az a hé-
niak ól.
Fo ás: „A méloszi dialógus”, in: A peloponnészoszi hábo ú ö é-
ne e, 17. ejeze , in: Thuküdidész (2023). A peloponnészoszi hábo ú.
o d.: Mu aközy Gyula. Budapes : Osi is Kiadó.
Niccolò Machia elli
Ké o ábbi gondolkodó , Niccolò Machia elli , alamin Thomas Hobbes is
gyak an a ealis a ilozó usok közé so olnak. Ez azonban – hacsak nem é el-
mezzük úlságosan is ál alánosan a bölcsele ké dései – nem eljesen hely -
álló megállapí ás. Niccolò Machia elli, olasz ö énész és poli ikus, olyan í ások
sze zője, min az É ekezések Ti us Li ius ómai ö éne einek X. első köny e ölö ;
Fi enze ö éne e és e mésze esen A ejedelem. Mű eiben Machia elli számos, a
poli ikai no mák és az e kölcs szé álasz ásá ól szóló, a maga ko ában megle-
he ősen p o oka í nak számí ó gondola o is meg ogalmazo . Az e aj a esz-
me u a ása a en emlí e , A ejedelem című műben csúcsosodo ki, amely gya-
ko la ias jellegéből adódóan eu ópai poli ikusok, diploma ák és összeeskü ők
számos gene ációjának ked enc kéziköny é é ál . A ealis a gondolkodók úl-
nyomó öbbsége minden bizonnyal egye é ene azzal a műben meg ogalmazo
állí ással, misze in a poli ikai célsze űség elsőbbsége él ez az e kölccsel szem-
65
ben. Lé ezik egy é dekes elképzelés, amely sze in alójában Machia elli mű é
ko ának szokásai a ona kozó komo sza í akén ogalmaz a meg, és amelye
ko á sai é edésből poli ikai anácsok gyűj eményének él ek. Mindenese e
az e kölcs és a poli ikai é dekek közö i iszony ké déskö e sokkal nagyobb issz-
hango kel e a 16. század ilágában, min napjainkban.
Niccolò Machia elli 1505-ben í és 1515-ben kiado , A ejedelem című mű é-
ben a ha alom és az annak összpon osí ásának on osságá a ona kozó elkép-
zelés is megjelenik (Machia elli, 1987). Machia elli I áliában, az olasz á os-
államok közö i és a külső ha almakkal, például Spanyolo szággal oly a o
hábo úk idején ne elkede . Ez elke ülhe e lenül megha á oz a a poli iká-
ól és a ha alom ól alko o elképzelései . Mindez az í ásaiban is ük öződik.
A ejedelem lapjai ól az au ok a a, az új embe , a kíméle len, ha ékony és dacos
embe alakja lép elő, a 16. század új u alkodóinak i odalmi elő u á a (Machia-
elli, 1987:20).
A mode n ko ealis a poli ikai gondolkodói
Thomas Hobbes
Thomas Hobbes, aki a 17. században alko o , hasonlóképp é ekeze a „ e mé-
sze i állapo ól”, amelye egy olyan ana chisz ikus ilágkén jellemze , amely-
ben mindenki csak a sajá é dekei kö e i. Machia ellihez hasonlóan Hobbes a
is nagy ha ás gyako olha ak a ko abeli iszonyok. Hí es mű é , a Le ia án
száműze ése ala í a. Hobbes leginkább a e mésze i állapo ól szóló ej ege-
ései ől isme . A ealis a gondolkodókhoz hasonlóan Hobbes is az embe i e -
mésze alap e ő jellem onásainak a elisme éséből indul ki, és úgy gondol a,
hogy az embe ek ko dában a ásához e ős ko mányza a an szükség. Hobbes
sze in e ko mányza nélkül az embe ek szün elenül küzdenének egymással
a ha alom megsze zéséé .
„Hobbes e mésze i állapo ól szóló leí ásá a nemze közi endsze jel-
lemző ulajdonságaihoz hasonla osnak ekin ik. A e mésze i állapo ban
az egyes embe ek csakis önmaguk a számí ha nak. A nemze közi end-
sze ben hasonló a helyze : az államok a a ö ekszenek, hogy megő izzék
ügge lenségüke . A e mésze i állapo hoz hasonlóan a nemze közi end-
sze is állandó eszül ség és kon lik usok ki obbanásának lehe ősége jel-
lemzi” (Vio ii és Kauppi, 2009:59).
Lé ezik ehá ö énelmileg előzménye a nemze közi kapcsola ok ealis a
módon aló é elmezésének és annak az elgondolásnak, hogy az o szágok a a
66
ö ekednek, hogy ha almuka bá mi éle, ehhez szükséges eszközzel a lehe ő
legnagyobb mé ékben megnö eljék. Ez a el ogás sok szempon ból beleillesz-
kede a nemze közi endsze ől kialakí o ál alános képbe abban az időben,
amiko az o szágok gya ma oké , agyonok megsze zéséé , a ka onai e ő ö-
lény megsze zéséé , kö e kezésképpen a ha alom megsze zéséé oly a ak
küzdelme egymással. Ha pedig az o szágok szö e ségeke kö ö ek, azok csak
á mene i jellegűek ol ak, és gyak an úgy űn , hogy a szö e ség öbb baj hoz az
é in e o szágok a, min amennyi a biz onság ekin e ében jö edelmez. Így az
államok ( á osállamok agy nemze államok) maga a ásá ól ke és olyan elkép-
zelés szüle e , amely a ma isme agy a ealis a hagyománykén számon a o
szemléle el szemben áll olna.
2. THOMAS HOBBES: LEVIATÁN
„A e mésze az embe eke a es i és szellemi képességekben oly egyenlő-
nek e em e e, hogy bá az egyik embe ese enkén nyil án alóan e ő-
sebb es ileg, agy gyo sabb észjá ású, min a másik, de ha minden szá-
mí ásba eszünk, a különbség embe és embe közö nem olyan jelen ős,
hogy az egyik embe olyan előnyöke kö e elhe ne magának, amelyeke
a másik nem kö e elhe magának, min ő maga. Me ami a es i e ő
ille i, a leggyengébbnek is an elég e eje ahhoz, hogy megölje a lege ő-
sebbe , aká i kos cselszö éssel, aká másokkal szö e kez e, akik ugyan-
olyan eszélyben annak, min ő maga… Ebből pedig nyil án aló, hogy
amíg az embe ek olyan ál alános ha alom nélkül engődnek, amely ala-
mennyiüke meg élemlí e a ja, addig olyan állapo ban lé eznek, ame-
lye hábo únak ne ezünk, mégpedig olyan hábo únak, amelye minden
embe minden embe ellen í … Ebből a minden embe minden embe
ellen oly a o hábo úból kö e kezik az is, hogy nem lé ezik olyan, ami
igazság alannak lehe ekin eni. A jó és a ossz, az igazság és az igazság-
alanság ogalmai ebben az állapo ban nem lé eznek. Ahol nem lé ezik
ál alános é ényű ha alom, o nem lé ezik a ö ény sem.”
Fo ás: Thomas Hobbes: „Az embe iség e mésze i állapo á ól a bol -
dogságuk és a nyomo úságuk kapcsán”, in: I. ész, „Az embe ől”,
13. ejeze , Hobbes, T. (2001). Le ia án. Budapes : Polis Köny kiadó
( o d. Vámos Pál).
67
A mand Jean du Plessis de Richelieu
A ealizmus ilozó iai megalapozásá al kapcsola ban még egy kiemelkedő sze-
mélyisége kell külön megemlí enünk: Richelieu bíbo os , aki a 17. század első
elében F anciao szág államminisz e e és a ka olikus egyház eje ol . Hobbes
ko á sakén a ha mincé es hábo ú ko szakában él . E ko szakalko ó kon lik-
us egyik ősze eplője, alamin F anciao szág külpoli ikájának alakí ója is ol :
Richelieu poli ikai ilozó iájának és gyako la i e ékenységének a lényege a ki á-
lyi ha alom mege ősí ésé e i ányuló ö ek ése ol . Machia elli és Hobbes néze-
ei kö e e az abszolu izmus hí e ol , azonban elük ellen é ben képes ol
néze einek a gyako la ban ö énő köz e len é ényesí ésé e. A ki ályi ha a-
lom mege ősí éséhez eze ő ú on a ancia u alkodónak nemcsak belső i áli-
sokkal kelle megküzdenie, hanem egy kí ül ől é kező eszedelmes ellen él-
lel, a Habsbu gokkal is. A Spanyolo szágo és a Szen Római Bi odalma u aló
dinasz ia elleni küzdelem a bíbo os diplomáciai ügyességé és s a égiai lá ás-
módjá p óbá a e ő e őp óba ol .
Ennek e edménye egy olyan elképzelés endsze kialakulása le , amely a ké -
pességek pon os mé ésé e, a lehe séges ha á ainak higgad elmé ésé e és
az állam é dekeinek minden más szempon ú meg on olás ól aló külön á-
lasz ásá a, ha úgy e szik, egy sajá os 17. századi eálpoli iká a ámaszkodo .
A ha mincé es hábo úban Richelieu ámoga a a p o es ánsoka a néme e ü-
le eken, miközben ezzel egyidejűleg üldöz e a ancia p o es ánsoka F anciao -
szágban. É elése sze in az államok az embe ekkel ellen é ben nem endelkez-
nek halha a lan lélekkel, és minden kö ülmények közö a ennma adásuké
kell ha colniuk, hiszen az államok ese ében nem lé ezik éle a halál u án. Kö e -
kezésképpen a ennma adás é dekében minden más szempon ból elme ülő
szempon o há é be kell szo í aniuk. Mű eiben, s leginkább a „Poli ikai es a-
men um és emléki a ok” című í ásában ealis a bölcsességgel alálkozha unk.
A ne é ál alában az államé dekek ogalmának a s a égiai é dekek, az e köl-
csi no mák és a allási dogmák közö i különbségek mély megé ésén alapuló
megközelí ésé el szok ák összekapcsolni. Idő el az államé dekek nemze i é de-
kekké ansz o málód ak, és ezzel az elne ezéssel bukkan ak el a ealis a gon-
dolkodók mű eiben.
A neoklasszikus ealizmus a második ilághábo ú u áni időszakban
Valójában a második ilághábo ú u án, különösen Hans Mo gen hau mun-
kásságának köszönhe ően alakul ki az a ealis a elméle , amelye napjainkban
isme ünk. A ealis a elméle abból indul ki, hogy a nemze állam az elsődleges
sze eplő a nemze közi endsze ben; hogy acionálisan és belső é dekkon lik-
68
usok ól nem megosz o sze eplőkén lép el; az államok szu e én en i ások,
amelyek egyedül elelősek azé , ami a ha á aikon belül esznek; s hogy az álla-
mok minden meg esznek ha almuk lehe ő legnagyobb mé ékben aló nö e-
lése é dekében. Mo gen hau sze in ehá az államok úgy lépnek el, hogy ezzel
biz osí sák a ennma adásuka , ami iszon a ha almuk lehe ő legnagyobb
mé ékben aló nö elése é én é he nek el; a ealis a gondolkodásmódo
a „ha alom megsze zése a legalap e őbb é dek” ki ejezés es esí i meg.
3. HANS MORGENTHAU: A POLITIKAI REALIZMUS
HAT ALAPELVE
1. „A poli ikai ealizmus az allja, hogy a poli iká , min a á sadalma
ál alában, objek í ö ények ezé lik, amelyek az embe i e mésze -
ben gyöke eznek.”
2. „A ha alom megsze zése a legalap e őbb é dek. Ez a gondola meg e-
em i a kapcsola o a nemze közi poli iká megé eni p óbáló é elem
és a megisme endő énysze űségek közö .”
3. „A ealizmus az el é elezi, hogy »a ha alom megsze zése alap e ő
é dek« alapelképzelés, s objek í és ál alános é ényű ö énysze ű
ség, de e koncepció nem uházza el olyan jelen és a alommal,
amely egysze s mindenko a szilá dan ögzí e .”
4. „A poli ikai ealizmus uda ában an annak, hogy a poli ikai cselek-
és mo ális súllyal bí .”
5. „A poli ikai ealizmus elu así ja az az elképzelés , hogy egy ado
nemze e kölcsi i ányul ságú ö ek ései azonosak lehe nének a ilág-
egye eme i ányí ó e kölcsi ö ényekkel.”
6. „A különbség ehá a poli ikai ealizmus és más gondolkodási iskolák
közö alós, és mély eha ó.”
Fo ás: Mo gen hau, Hans J., (1993). Poli ics Among Na ions: The
S uggle o Powe and Peace, b ie ed., Bos on: McG aw-Hill, pp.
4–16.
Mo gen hau és más ealis a gondolkodók számá a e szemléle alapja az a hi e -
de lem, hogy minden kapcsola o égső so on a ha alom ha á oz meg. A ea-
lis ák számá a ehá a ha alomé aká egyének, aká nemze ek közö olyó
állandó küzdelem az jelzi, hogy a kon lik usok elke ülhe e lenek. A öbbi
elméle alko ó, s különösen a libe álisok és a kons uk i is ák az embe i e mé-
sze e éle ál alános megí élése és é elmezése ekin e ében é el a ealis ák ól.
A ealiz mus azonban az is allja, hogy az egyes poli ikai cselek ési al e na í-

69
áka mé legelni kell, kö e kezményeike elmé ni és é ékelni kell, s azoka az
ado poli ikai és kul u ális kon ex usban kell elhelyeznünk. Ez az jelen i, hogy
a ha alom ogalma és elhasználásának el é elei ál ozha nak és ál ozni
ognak, s hogy ez a ál ozás a dön éshozóknak el kell isme niük.
A ha alom ehá a ealizmus közpon i jelen őségű ogalmá á ál . A ealis a
i ányza elemzéseinek középpon jába a ha alom olyan megnyil ánulásai ke ül-
ek, min a nemze közi kon lik usok, a nemze közi szö e ségek és az államok
külpoli ikájának ha almi képességeik ál al megha á ozo dinamikája. A ha a-
lom e mésze ének és s uk ú ájának el á ása el ileg lehe ő é e e a nemze -
közi kon lik usok p oblémáinak magya áza á . A ealis ák számos kísé le e
e ek a ha alma adó képességek számba é elé e és ka ego izálásá a, ala-
min a a, hogy az államok közö i in e akciók elemzéseko kiemel igyel-
me o dí sanak a ha almi ényező igyelembe é elé e. A ha alom ogalma az
államok külpoli ikájának izsgála ához kí án segí sége nyúj ani. Mo gen -
hau az el é elez e, hogy köz e len kapcsola áll enn a ha almi képességek
és az ado állam ál al oly a o külpoli ika jellege közö . Véleménye sze in
a gyenge államok nagyobb alószínűséggel olyamodnak izolacionis a agy
semlegességi poli ikához, mi el nem enyege i őke köz e len eszély; ha pedig
ez u óbbi mégis bekö e kezik, akko agy egymással, agy egy e ős állammal
kö nek szö e ségeke . Ezzel szemben az e ős államok a s a us quo enn a -
ása, az impe ialis a ö ek ések és a p esz ízsé oly a o küzdelem közö i
álasz ás lehe őségé la olga a megp óbálnak ak í abb külpoli iká oly-
a ni. A ha alom ogalma lehe ősége ado a a is, hogy az államok képessé-
geinek globális lép ékű össze üggései , a béke meg e em ésének egyik eszkö-
zé , a ha almi egyensúly anulmányozzuk. Ennek izsgála a a a is lehe ősége
e em , hogy megkísé elhessük elmé ni a hábo úk bekö e kezésének esélyé .
A Mo gen hau- éle klasszikus ealizmus abból indul ki, hogy a nemze közi
poli ikában lé eznek bizonyos objek í és állandóan elbukkanó jelenségek,
amelyek a meg ál oz a ha a lan embe i e mésze ből akadnak. Véleménye
sze in az elméle elada a az ilyen ö énysze űségek elisme ése és megha á-
ozása, a poli ikusok elada a pedig az, hogy ezeke igyelembe é e cseleked-
jenek. A ha almi iszonyokban meg ogalmazódó é dekek a alóság meg aga-
dásának és különböző megjelenési o máinak magya áza á a szolgáló leg őbb
eszközök (a ealis ák agaszkodnak a ények és az é elmezések me e külön-
álasz ásának gondola ához). Össze oglalóan az mondha juk, hogy az „é dek”
és a „ha alom” a ealizmus olyan kulcs on osságú ogalmai, olyan kulcssza-
ak, amelyek használa ának izsgála a lehe ő é eszi annak elisme ésé , hogy
alaki ealis a módon gondolkodik-e, agy sem. És e mésze esen Mo gen hau,
a machia ellis a é elmezésekhez agaszkod a, Niebuh hoz hasonlóan elu a-
sí o a az a gondola o , hogy az e kölcs sze epe já szha a poli ikai éle ben.
Ennek helyébe a célsze űség el é állí o a.
70
Mo gen hau meggyőződése ol , hogy sike ül megalko nia a nemze közi
kapcsola ok „ udományos alapok a helyeze ” elméle é , amely az objek í sza-
bálysze űségek el á ásá a összpon osí , nem pedig a a, hogy e kölcsi no mák
és é ékek igyelembe é elé e kénysze í se a poli ikai éle alakí ói . A ha alom
ogalma ál elméle ének alappillé é é, és kö e kez e éseinek öbbségében így
agy úgy a a hi a kozik. Az államok a biz onság meg e em ése é dekében igye-
keznek ha alma sze ezni, s az e őegyensúly ha á ozza meg az , hogy milyen
mé ékében lehe s abilnak ekin eni a iszonyoka . Annak ellené e, hogy a ha-
alom ogalmá az elméle ük közpon i elemé é emel ék, a ealis a sze zők azon-
ban mégsem ud ák az egyé elműen és ilágosan úgy megha á ozni, hogy
azzal énylegesen izsgálódni lehessen. Ehelye a leg öbb ese ben alálga á-
sok a, au ológiák a agy egysze űen ellen mondásos é ékelések e hagya koz-
ak. Más ész pedig a ha almi egyensúly ogalma ál al megbabonázo ealis ák
szem elől é esz e ék az , hogy legalább annyi a kulcs on osságú lenne az is,
hogy összhango , agy ha úgy e szik, egyensúly e em senek elméle ük leí ó,
no ma í és magya ázó észei közö .
Miközben az Egyesül Államok ie námi hábo újá bí ál a, Mo gen hau
úgy é ezhe e, hogy az idealis ák lábnyomá kö e i abban az é elemben, hogy
elméle e alójában nem magya áz a meg az , hogy mi is ö énik, csupán a poli-
ikai éle eali ásai ól meglehe ősen á ol álló, a alóság ól igencsak el ugaszko-
do , absz ak modelleke állí o el.
Mo gen hau alapel einek segí ségé el öbb min ha minc é en ke esz ül
sike ül a nemze közi kapcsola ok jelenségei ől, olyama ai ól és min ái ól
meg elelő és á ogó képe alko ni. Ám ekin e el a a, hogy a izsgála á gyai-
nak sze keze e és iselkedése dinamikusan igazodik a ál ozó kö nyeze hez, az
ahhoz űzö emény, hogy a udományos ku a ás ál al el á „ ö énysze űsé-
gek” mindö ökké ennma adnak majd, hiú áb ánd ma ad . Az 1970-es é ekben
a klasszikus ealizmus új kihí ásokkal szembesül , és a a kénysze ül , hogy
alkalmazkodjon a nemze közi éle új eali ásaihoz.
A neo ealizmus megjelenése és ál ajai
Mo gen hau és a ealis a elméle számos más on os poli ikai gondolkodónak
ado ámpon oka . Ezek közül kiemelkedik Kenne h Wal z (a ealis a elmé-
le neo ealis a agy s uk u ális ealis a o ább ejlesz ésének egyik legelső
elméle alko ója) és John Mea sheime . A ealis a elméle olyan on os poli ikai
dön éshozók gondolkodásmódjá is megha á oz a, min pl. Geo ge Kennané ,
aki a hideghábo ú idején a „ el a óz a ás” alapgondola a épülő ame ikai kül-
poli ika megalko ója ol , és Hen y Kissinge é , aki Nixon elnök ala öl ö e be
a külügyminisz e i isz sége , és ész e az Egyesül Államok és a Kínai Nép-
71
köz á saság közö i diplomáciai kapcsola el é el lé ehozásában. Sokan az
állí ják, hogy a hideghábo ú égéig gyako la ilag az egész ame ikai külpoli ika
a ealis a gondolkodáson alapul , konk é an az USA ha almának a Szo je -
unió ha almához iszonyí o olyama os elmé ésén és azoka a lehe őségeke
ke es e, amelyekkel legalább az e őegyensúly biz osí ani lehe .
A ealis a gondolkodás o ábbi elméle i i ányza , mindenekelő a neo ea-
lizmus (más né en s uk u ális ealizmus), alamin az e e eagál a kialakul
számos o ábbi elméle i megközelí ésmód lé ejö é segí e e elő.
A neo ealizmus leg on osabb alapgondola ai előszö Kenne h Wal z The-
o y o In e na ional Poli ics („A nemze közi poli ika elméle e”) (Wal z, 1979),
majd pedig Robe Gilpin Wa and Change in Wo ld Poli ics („Hábo ú és ál o-
zás a ilágpoli ikában”) (Gilpin, 1983) című mű eiben bukkan ak el. Mindké
köny ben a nemze közi kapcsola ok s uk u alis a szemléle módjá al alálkoz-
ha unk, melynek ipikus jellemzője, hogy sze zője a nemze közi kapcsola ok
izsgála ának súlypon já a endsze szin e helyezi á , s nagy igyelme o dí
az egyes elemzési szin ek megkülönböz e ésé e. Kenne h Wal z a en emlí-
e , 1979-ben megjelen e e , A nemze közi poli ika elméle e című mű é el új
u a nyi o a ealis a gondolkodás ilágában. Wal z elképzelései el le ek e e
a neo ealizmus, agy más né en s uk u ális ealizmus alapjai . Ez u óbbi megkü-
lönböz e ő isme e őjele, hogy az elemzések e én a endsze ek, a s uk ú ák,
különösen pedig a nemze közi endsze ek s uk ú ájá a helyezi a hangsúly .
Ez meg előzően, 1959-ben Wal z má egy másik, Man, he S a e, and Wa („Az
embe , az állam és a hábo ú”) című köny e is megjelen e e , amelyben el á-
zol a, hogy a nemze közi kapcsola ok izsgála ako há om „képe ”, ille e elem-
zési szin e kell megkülönböz e nünk (Wal z, 2001). Ennek meg elelően a nem-
ze közi kapcsola ok különböző elméle ei há om különböző csopo ba so ol a:
az egyes embe e, az állam a és az államok endsze ének szin jé e ókuszáló
elméle eke különböz e e meg.
A ealis a szemléle módhoz hasonló neo ealis a gondolkodásmód egyik jel-
lemző onása, hogy el é elezése sze in a nemze közi poli ikai éle ana chikus
e mésze ű. Az ana chisz ikus iszonyok közö a ha almi egyensúly ugyan az
államközi kapcsola oka alapjaiban megha á ozó szabályozó ényező é álik,
azonban más és más módon é ényesül a mono-, a ké - és a öbbpólusú s uk-
ú ák ke e ében. A neo ealizmus az el é elezi, hogy az államok közö állandó
küzdelem olyik a ha alomé , s ez egy olyan zé ó összegű já szmához hason-
la os, ahol egyik él képességeinek nö elése csak mások képességeinek csök-
ken ése á án alósí ha ó meg. Az államok ehá olyama osan e sengenek
a iszonylag előnyös helyze megsze zéséé .
Kenne h Wal z mű ében be allo an a ealis a elméle o ább ejlesz ésé e
e kísé le e . Wal z ugyan nem on a ké ségbe a nemze közi endsze ana -
chisz ikus e mésze é e ona kozó ézis , ám ha á ozo an állí o a, hogy megha-
72
á ozha ók olyan ál alános „ ö énysze űségek”, amelyek segí ségé el é elmezni
lehe azoka az eseményeke , amelyek a nemze közi endsze ben zajlanak. Wal z
és más neo ealis a gondolkodók a leg on osabb elemzési egységnek a nemze -
közi endsze , nem pedig a nemze államo ekin e ék. A neo ealizmus o ábbá
el é elezi, hogy a ha alom a nemze közi endsze en belül állandóan ál ozik,
s hogy az államok a a ö ekednek, hogy kiegyenlí sék a ha alom ilyen jellegű
ál ozásá . Ezé az államok maga a ásá a nemze közi endsze s uk ú ája és
a ha alom eloszlása ha á ozza meg. A szö e ségek lé ehoza alá al oglalkozó
elméle számos i ányel e a s uk u ális ealis ák megközelí éséből ejlődö
ki. Wal z a neo ealizmus, agy más né en s uk u ális ealizmus koncepciójá
a ealis a elméle k i ikájá a alapoz a alko a meg. Az í ja:
„Az új ealizmus a ko ábbi al ellen é ben azzal a ja asla al áll elő, hogy
megoldás ja asol a nemze közi poli ikai endsze ek belső és külső énye-
zői megkülönböz e ésének p oblémájá a. Az elgondolás az, hogy el kell
különí eni az egyik sz é á a másik ól ahhoz, hogy az é elmesen meg
udjuk izsgálni” (Wal z, 2010:73).
A p obléma megoldásá a i ányuló elképzelésé a ealizmusnak az imén meg-
ha á ozo módosí ásá al isme e i o ább.
„A neo ealizmus ki ejlesz e e a endsze s uk ú ájának ogalmá , amely
megha á ozza az a e e , amelye a nemze közi poli iká al oglalkozó
hallga ók meg izsgálha nak, és ami lehe ő é eszi számuk a, hogy lássák,
hogyan ha a endsze s uk ú ája és annak ál ozásai az egymással
kölcsönha ásban álló észei e és az ezek ál al lé ehozo kimene elek e.
A nemze közi s uk ú a az államok egymással oly a o é in kezéseiből
kele kezik, hogy az án ko lá ozza őke bizonyos in ézkedések meg é elé-
ben, és ugyanakko más cselek ések e ösz önözze őke ” (Wal z, 2010:74).
Wal z logikájá kö e e az mondha juk, hogy a hábo ú ki ál ó okok egy észe
az embe i e mésze ből akad, és ezeke az okoka a dön éshoza ali olyama-
ok a és az embe i iselkedés pszichológiai jellemzői e koncen áló elmé-
le ekkel á ha juk el. A hábo úhoz eze ő okok más ész az államok közö i
ellen é ek e mésze éből és é dekeik összeegyez e he e lenségéből adódnak.
Ezek az ellen é ek az embe ek dön ései ől ügge lenül állnak enn, ehá objek-
í jellegűnek minősülnek. I mu a kozik meg a neo ealizmus és a klasszikus
ealizmus közös álláspon ja, amely sze in a nemze i é dekek kölcsönha ása
ha á ozza meg a nemze közi poli ika e mésze é . A Wal z ál al megne eze
ha madik szin az állam endsze szin je, amely az államok é dekei megha-
á ozó szabályoka és el é eleke szabja meg. Ez u óbbi, a neo ealizmus szá-
79
5. A LIBERALIZMUS MINT ELMÉLETI MODELL
A en á gyal ealizmus és a neo ealis a i ányza el é elezése sze in a ilág-
ban és a nemze közi endsze ben a ha alom az egyik, ső az egye len olyan moz-
ga óe ő, amely megha á ozza az államok iselkedésé és az , hogy mié cse-
lekszenek úgy, ahogyan cselekszenek. A o ábbiakban más elméle i modelleke
ogunk meg izsgálni, amelyek a nemze közi endsze és a benne lé ő sze eplők
más módon ö énő izsgála á al gazdagí ják a nemze közi endsze megé é-
séhez szükséges isme e einke .
A kö e kezőkben a libe ális, más né en plu alis a agy idealisz ikus szemlé-
le ű modell jellemzői izsgáljuk meg. A libe ális elméle i modell nem szabad
össze é esz enünk a poli ikai ideológiá a ona kozó közisme libe ális és kon-
ze a í megjelölésekkel. Ebben az ese ben a libe ális el ogás sokkal inkább
a nemze közi gazdaság és a poli ika é elmezésének 19. és 20. századi el ogásá-
ban gyöke edzik. Ez a aj a szemléle összekapcsolja a gazdaság- és a poli ikael-
méle e , és ez az egyik oka annak, hogy jól alkalmazha ó a jelenlegi globalizál
nemze közi endsze ben.
A nemze közi kapcsola ok e üle én a libe alizmus az 1970-es é ekben a ha-
alom a és a kon lik usok a összpon osí ó ealizmus bí ála á a épülő komoly
elméle i kons ukciókén jelen meg. A libe ális sze zők ámu a ak a anszna-
cionális ha óe ők, a gazdasági in e dependencia, a egionális in eg áció és az
együ működés é nye ésé e olyan e üle eken, ahol a hábo ú kialakulásának
kicsi ol a alószínűsége. Olyan olyama ok a és ényezők e hí ák el ehá
a igyelme , amelyeke nem lehe e ealis a szempon ból elemezni. A libe ális
eszme endsze ehá az egy e inkább globalizál és az egymás ól üggő ilágban
kele kező elméle i ű ol hi a o be öl eni.
A libe ális megközelí és nagymé ékben ámaszkodik a gazdaság és a poli-
ika egybe onódásának gondola á a, mi el úgy éli, hogy a szabad piacok és
a nyíl eszmecse e i ágzása mindenki és minden állam számá a előnyös lesz.
A libe alizmus sok ekin e ben e ősen kö ődik a kapi alizmus és a demok á-
cia on osságába e e hi hez, alamin ahhoz az elképzeléshez, hogy a szabad
ke eskedelem olyan kölcsönös üggősége e em az államok közö , amely
alamennyi számá a nagyobb előnyöke biz osí .

80
A libe alizmus, más né en idealizmus ilág ól alko o elképzelései külön-
böznek a ealis a i ányza ál al kép isel néze ek ől. A libe ális gondolkodók
éleménye sze in a poli ikai e ékenységnek a közjó meg e em ésé kellene
szolgálnia, s nem a a kellene i ányulnia, hogy kizá ólag az állam é deké
szolgálja. Az idealisz ikus gondolkodásmód első jelei má elbukkan ak Thu-
küdidésznek a peloponnészoszi hábo ú ól í o mű ében. Ahogyan az a ea-
lizmus ól és neo ealizmus ól á ekin és adó al ejeze ben ki ej e ük, amiko
a mélosziak a a szólí o ák el az a héniaka , hogy az egyék, „ami isz ességes
és helyén aló”, s az együ működés szellemében az ké ék az a héniak ól, hogy
„…legyünk ba á ok úgy, hogy mi ne legyünk egyik éllel sem ellenséges iszonyban,
onulja ok el öldünk ől, s kössünk mindke őnke kielégí ő sze ződés ” (Thuküdidész,
2023:371).
A libe alizmus köz e lenül kapcsolódik az idealizmus 20. századi, a a
ona kozó elképzeléséhez s az abba e e hi hez is, hogy a hábo úk elke ülhe-
ők, ha az o szágok együ működnek egymással. Á ogó jellegű ilágszemléle e
és a kölcsönös üggőség gondola ának el ogadása mia a nemze közi kapcsola-
ok ilágában sokan annak, akik úgy gondolják, hogy a libe ális modell a ea-
lis a elméle nél alkalmasabb a nemze közi kapcsola ok leí ásá a és magya áza-
á a a globalizál , hideghábo ú u áni ilágban.
A ealizmushoz hasonlóan a libe alizmusnak is sok ál aja lé ezik. Michael
Doyle, az egyik legki álóbb libe ális elméle alko ó ez így ogalmazza meg:
„A libe alizmusnak nem lé ezik szen í ássze ű megha á ozása. Ami libe-
álisnak szok unk ne ezni, az el ek és in ézmények bizonyos jellemzői
alapján elisme he ő családképe – például az egyéni szabadság, a poli i-
kai ész é el, a magán ulajdon és az esélyegyenlőség –, amely a leg öbb
libe ális államban meg alálha ó, bá egyikben sem sike ül minde eljes
mé ékben ki eljesí eni” (Doyle, 1986:1152).
A klasszikus libe alizmus
A ealizmushoz hasonlóan a libe alizmus is a ko ábban él ilozó usok és elmé-
le alko ók, köz ük a közgazdász Adam Smi h munkásságá a épí , s a mindké
él számá a előnyös cse ekapcsola oka , különösen pedig a gazdaságban meg-
alósuló cse e olyama oka a ja közpon i jelen őségűnek. A ealizmussal
ellen é ben azonban, annak é dekében, hogy megé hessük például a nemze -
közi sze eze ek gya apodása és a sze epük ál ozása közö i össze üggéseke ,
a libe alizmus nemcsak a nemze államon belül izsgálja a belpoli ika ha á-
sá , hanem a endsze eljes egészé e is igyelme o dí . Ezek együ esen elje-
sebb képe adnak egy állam e ékenységé ől, ille e annak eljesebb megé é-
81
sé eszik lehe ő é. A libe alizmus ehá öbb elemzési síkon izsgálódik, min
a ealizmus, ugyanakko meg annak a sajá elő el e ései a a ona kozóan,
hogy az államok hogyan és mié cselekszenek.
To ábbá, ellen é ben a ealizmussal, amely abból indul ki, hogy a ha alom
közpon i jelen őségű ogalom, s el é elezi, hogy az államoka a ha almuk nö e-
lésének ágya mo i álja, a libe alizmus abból indul ki, hogy az egyén a kulcs-
on osságú sze eplő, s hogy az embe i lények alap e ően e kölcsösek és jók.
Tehá a libe alizmus no ma í szempon o is beillesz az alap el e ései közé.
Ebből a el é elezésből kö e kezik, hogy a gonoszságok, min például az igaz-
ság alanság és a hábo ú, a ko up in ézmények agy a eze ők él eé éseinek,
agy é es el ogásának a kö e kezményei. Így nem el é elezi a nemze közi ese-
mények, például a hábo ú elke ülhe e lenségé . Ehelye az el é elezi, hogy
a hábo ú és a kon lik usok megszün e he ők, agy enyhí he ők az egymással
aló együ működés, a e o mok, agy az egyes eze ők ál al kezdeményeze
kollek í cselek és é én. E el é elezésekben a libe alizmus a 18. századi poli-
ikai ilozó us, Immanuel Kan munkásságá a is ámaszkodik, aki az állí o a,
hogy „a jó, e kölcsileg elelős államok ilágában ke ésbé alószínű, hogy hábo úk a
ke ül so ” (Vio ii és Kauppi, 2009:92). Mindez o ábbá el é elezi, hogy a nemze -
közi együ működés és elkö eleze ség lehe séges, s ha minden állam be a ja
az alap e ő globális no máka , akko a hábo ú elke ülhe ő, és lé ejön a béke.
Kan leghí esebb é ekezése a hábo ú és a béke p oblémakö é ől Az ö ök
béke (Kan , 2011). A cím önmagáé beszél: Kan nem ekin e e meg alósí ha-
a lan u ópiának a hábo ú nélküli ilágo . Valójában Kan ágabb ilozó iai
é elemben idealis ának ekin he ő, mi el az eszmék elsődlegességében hi .
Poli ikai ilozó iája is ennek a gondolkodásmódnak a sze es kö e kezménye
ol . Kan a hábo ú a és a béké e sokkal inkább úgy ekin e , min megha á o-
zo eszmék meg es esülésé e, nem pedig anyagi e ő o ások közö i egyensúly
e edményekén lé ejö állapo ok a. Más szó al, poli ikai ilozó iájának ő célja
az ol , hogy ki ejlessze a béké ől alko o ökéle es eszmény , s az a alóságban
is é ény e ju assa.
Kan elmélkedésé onnan oly a a, ahol ilozó iai ellenlábasa, Hobbes be e-
jez e eszme u a ásá . Jóllehe alap e ően el ogad a Hobbes néze ei azzal kap-
csola ban, hogy a hábo ú e mésze sze ű állapo , azonban meglepő módon
o ábblépe ennél: Kan az állí o a, hogy a béké , legyen az bá mennyi e is
e mésze ellenes, mégis meg kell e em eni és ki kell kénysze í eni. Ám ajon
hogyan é he ő ez el?
Kan , Niebuh jó al később meg ogalmazo álláspon jához hasonlóan,
abból indul ki, hogy az embe ek ál alában é e inkább sze e nének békében
élni, min hábo úskodni. Az államok közö i e őszak és az államközi kon lik-
usok számos ese é meg lehe magya ázni azzal, hogy a békesze e ő embe-
ek a közö ük lé ő kapcsola ok kialakí ásában alap e ő hibáka kö e ek el.
82
E hibák pedig mind az államokon belüli, mind az államok közö i kapcsola ok-
ban jelen keznek. Az államokon belül lé ezik alami, ami a a kész e i a békés
embe eke , hogy időnkén e őszakos kon lik usokba ke e edjenek. Ez a „ alami”
Kan sze in nem más, min az abszolú mona chia. Az államok közö i kapcsola-
okban iszon az e őszak alkalmazásá a az ad lehe ősége , hogy a nemze közi
endsze nem eléggé ejle , hiszen nem lé eznek az államok ko dában a ásá a
szolgáló no mák és szabályok. Kan sze in a nemze közi endsze ben a hábo-
úka okozó kao ikus helyze e a köz á sasági end és az államok közö i szö e -
ségi jellegű kapcsola ok kialakí ásá al lehe megszün e ni.
Az előbbi elada a az u alkodók abszolú ha almának ko lá ozása, amely
az o szágoka a nép aka a a ellené e kon lik usokba sodo ja. Ha az embe ek
álasz ha nának a hábo ú és a béke közö , mindenképpen az u óbbi álasz-
anák. A köz á sasági állam end ehá a béke belpoli ikai elő el é ele. Ennek
kiemelésé el Kan elisme i a bel- és külpoli ika közö i szo os kapcsola enn-
állásá . É demes megjegyezni, hogy ennek a kapcsola nak a elisme ése nem-
csak a neolibe alizmus és az idealizmus, hanem a ma xizmus egyik igyelem e
mél ó jellemzője is. Bá sok udományos ku a ó és hallga ó számá a megszo-
ko alap é el, hogy a külpoli iká a belpoli ika oly a ásának lehe ekin eni, ez
a élekedés csak egy sajá os elméle i ke e endsze ben minősí he ő alap é el-
nek. Ezzel szemben a klasszikus ealizmus agadja az emlí e kapcsola enn-
állásá , ami az mu a ja, hogy a különböző elméle i i ányza ok közö jelen ős
különbség mu a kozik abban a ekin e ben, ahogyan azok az államok maga a -
ásá é zékelik.
A békéhez eze ő másik u a Kan elképzelése sze in egy á ogó szö e ségi
endsze meg e em ése jelen i. A hábo úk oka ugyanis az, hogy az állami szu e-
eni ás abszolú módon aka ják é ényesí eni, s ez a eszély mé sékelhe i az,
ha ez a szu e eni ás nemze közi in ézmények segí ségé el ko lá ozzák.
Kan célja az ol , hogy a béke ne csupán egy hábo úk közö i á mene i
idő szako jelen ő állapo legyen, hanem az államközi kapcsola ok egy új aj a
együ élési módoza a. É ekezése egy békesze ződés sze keze e sze in épül el,
annak p eambulumá al, ha be eze ő és há om ő cikkelyé el, egy i kos cik-
kellyel és egy üggelékkel. A köz á sasági be endezkedés e és a „nemze ek szö-
e ségé e” ona kozó ő elképzelései melle Kan elhí a a a a igyelme , hogy
a nemze közi kapcsola oka a jog és az e kölcs szabályainak kell szabályozniuk.
Ki é a lesze elés ké désé e és a demok áciá al kapcsola os ké dések e is, és
ezzel kialakí o a az elkö e kezendő é századokban kö e he ő klasszikus libe á-
lis cselek ési i ány onala .
Kan ko ában nemcsak az Eu ópában meg e em endő köz á sasági be en-
dezkedés e, hanem a meglehe ősen ág é elemben e öde alizmus a ona -
kozó elképzelések is u ópiának minősül ek. Akko iban Eu ópában a poli ikai
egység meg e em ése csak ka onai e ő alkalmazásá al, hódí ással ol lehe -
83
séges, s Kan éppen ez ellen p óbál ellépni. Azonban az eszmék (legalábbis
a nemze közi poli ikában), olyan e ő képesek ki ej eni, hogy aká a aló ilágo
is meg udják ál oz a ni. Idealis a gondolkodókén Kan pon osan uda ában
ol ennek. A szabályok, még ha úlzo an el on nak és homályosnak is űnnek,
ap ánkén előmozdí ha ják a nagy á alakulásoka . Amin a el é elek meg ál-
oz ak, Eu ópában mind a köz á sasági be endezkedés e, mind pedig az eu ó-
pai öde alizmus a ona kozó elképzelések egy e ealisz ikusabbnak kezd ek
minősülni. Végül is Kan elképzelése a nemze közi együ működés új alapokon
nyug ó előmozdí ásá ól képez e az első ilághábo ú u áni ilág end alapjá .
Pe sze ez inkább a Népszö e ségben, nem pedig a öde alizációban öl ö es e .
S e mésze esen az, hogy ez a ilág end nem ol hosszú éle ű és előidéz e
a második ilághábo ú szö nyűségei , egyál alán nem a hí es königsbe gi ilo-
zó us hibája ol .
Később Immanuel Kan nak a köz á sasági be endezkedés e épülő béké ől
szóló elképzelésé o ább ejlesz e ék. Napjainkban ez az elméle „a demok a-
ikus béke elméle e” né en isme e es. Az elméle alap ézise, hogy a demok a i-
kus államok (szin e) soha nem iselnek hábo ú egymás ellen. Ebből pedig
az kö e kezik, hogy a nemze közi állam endsze ben a demok a ikus államok
szám a ányának nö elésé el a béke szilá dabb alapok a helyezhe ő. Ez a gon-
dola mene összhangban an Kan ej ege ései el, annak ellené e, hogy a ö -
énelmi kö ülmények kö e kez ében a königsbe gi ilozó us számá a annak
idején a „köz á saság” ki ejezés használa a helyén alóbbnak űn a „demok ácia”
ogalom használa ánál.
Kan nak a nemze közi poli ika e mésze é ől kialakí o elképzeléseiben
közpon i helye oglal el az a gondola , hogy az államban az abszolú ha alom
ko lá ozása békésebbé eszi az államok közö i kapcsola oka . Az ebből a ilág-
el ogásból kinö ő mode n neolibe alizmus pedig az emlí e célki űzés elé é-
sé e megha á ozo eszközöke is kínál. A hábo úk megelőzésé e és a kon lik u-
sok láncola ának le ö idí ésé e i ányuló ö ek és a a kész e e a ilozó usoka ,
hogy megoldásoka ke es e a nemze közi jogo , alamin a kölcsönös üggőség-
ől, a kon lik usokban és a kon lik usok a ona kozó á sadalmi ko lá ozások-
ól, alamin a külpoli ika céljai és eszközei közö i össze üggések ől alko o
elképzeléseke anulmányozzák.
Az első ilághábo ú komoly p óba é el elé állí o a azoka , akik a kon lik-
usok, az e őszak és a nemze közi poli ika lényegének megé ésé e ö eked ek.
A halálos áldoza ok és gazdasági esz eségek e én ez a minden ko ábbi mé é-
ke meghaladó pusz í ás okozó ilágmé e ű kon lik us ugyanakko ko ábban
soha nem lá o mé ékben e em e e meg annak igényé , hogy meg alálják
a módjá hogyan lehe elejé enni annak, hogy a kon lik us a jö őben új a el-
lángoljon. É demes kiemelnünk, hogy öbb okból ki olyólag, alójában senki
sem szándékozo nagyszabású kon inen ális hábo ú í ni. A 20. század elején
84
csaknem minden egyes poli ikus isz ában ol azzal, hogy a nagy ipa osodo
államok közö i, eljes kö ű mozgósí ással já ó hábo ú még a győz esek szá-
má a is úlságosan sokba ke ülne, a esz esek számá a pedig összeomlással is
já ha na. Ennek ellené e a hábo ú mégis ki ö . Mindez sokaka á a lanul é
és magya áza o kö e el .
Amiko a nemze közi kapcsola ok elméle e előszö elbukkan és udomá-
nyos izsgálódás ke e ében igyekeze magya áza oka alálni, i ányadó pa adig-
makén az idealizmus használ a, amely megha á ozó sze epe já szo a hábo-
ú ól és a béké ől szóló i ában. A udományág ú ö ői á i a a a oman icizmus
és a szebb jö ő meg e em he őségébe, s különösen az abba e e hi , hogy az
embe ek képesek ellenállni azoknak a megmagya ázha a lan és mindig elbuk-
kanó e őknek, amelyek a hábo úka előidézik. A nemze közi anulmányok első
szaka a o mű elői öbbnyi e jogászokból és ö énészekből ke ül ek ki.
Ekko iban széles kö ben el ogado ol ké elképzelés: egy ész annak el-
é elezése, hogy a hábo úkkal kapcsola ban összegyűj ö észle es ö énelmi
isme e ek segí ségé el el á ha óak az e őszakhoz, beleé e a nem szándéko-
san alkalmazo e őszakhoz aló olyamodás okai, más ész az a gondola , hogy
a nemze közi jog szabályai al el lehe iasz ani az államoka a hábo úzás ól.
Az e meggyőződések ől á ha o ö énészek és jogászok kidolgoz ák az idealiz-
mus eszme endsze ének alapel ei . Ralph No man Angell b i újságí ó és poli-
ikus, alamin Thomas Wood ow Wilson ame ikai elnök, aki maga is ö énész
ol , a nemze közi poli iká ól aló új gondolkodásmódo megalapozó kulcs-
sze eplőkké ál ak. Megjegyzendő, hogy mindke en Nobel-békedíja is kap ak.
A nemze közi kapcsola ok elméle e udományág egye len más i ányza a sem
büszkélkedhe azzal, hogy annak megha á ozó gondolkodói hasonló sike eke
é ek el.
A Kan elképzelései el egye é ő idealis a gondolkodók hi ek abban, hogy
az államoka á lehe kénysze í eni a a, hogy békében éljenek egymással.
Az államoka acionális sze eplőknek ekin e ék, s szilá dan hi ek abban,
hogy ha az államok számá a a hábo úk í ásához nem meg elelő el é eleke
udunk e em eni, akko azok a ózkodni ognak a hábo úskodás ól. A hábo ú
meg í ásához ked ező len el é el endsze meg e em ésének egyik módja
a meg elelő nemze közi jogi szabály endsze kialakí ása ol . To ábbi lehe -
séges módsze nek nemze közi sze eze ek lé ehoza alá ekin e ék. A ked-
ező len el é el endsze meg em ésé e ha madik eszközkén a nemze közi
ke eskedelme és az ál ala meg e em e in e dependenciá sze e ék olna el-
használni. Az idealizmus ál al á i a o gondolkodók ál al kidolgozo leg öbb
ja asla azonban nem bizonyul eléggé mély eha ónak. Ez különösen akko
szembeö lő, ha ezeke az elképzeléseke olyan mode n al e na í áikkal e jük
össze, min amilyenek például a nemze közi sze eze ek e, a ezsimek e, a köl-
csönös üggőség e agy a demok a ikus béké e ona kozó elméle ek.

85
Ráadásul az e éle elképzelések megalko ói min ha egyál alán nem e ék
olna igyelembe a ko ö énései . Az idealis a eszméke alló gondolkodók
őkén a ké ilághábo ú közö i időszakban ol ak igazán ak í ak, éppen akko ,
amiko pedig az államok külpoli ikájá olyan ényezők ha á oz ák meg, min
a bizalma lanság, a biz onsági dilemma és a ela í előnyök megsze zésé e aló
ö ek és, csupa olyan ényező, amelyek ől a ealis a i ányza hoz so ol sze zők
később észle esen beszámol ak. Ennek e edményeképpen az idealizmus a
gyako a úgy ekin enek, min egy egzo ikus és a alóság ól elszakad , hiába-
aló in ellek uális kísé le e, amely nagymé ékben hozzájá ul ahhoz, hogy
a nemze közi in ézmények kép elenek ol ak megakadályozni a második ilág-
hábo ú ki ö ésé . Az ilyen é ékí éle ek e mésze esen aligha ekin he ők igaz-
ságosaknak.
Amin az ko ábban ö iden má emlí e ük, az idealizmus egyik ő kép-
iselője, No man Angell 1909-ben publikál a köny é , amelynek e ede i címe
Eu ope's Op ical Illusion („Eu ópa op ikai illúziója”) ol . A köny ké sőbb The
G ea Illusion („A nagy illúzió”) címen ál közisme é. I onikus módon Angell
néhány é el a ö énelem addigi legnagyobb hábo újának, az I. ilághábo ú-
nak a ki ö ése elő az állí o a, hogy egy nagy hábo ú ki obbanása Eu ópában
endkí ül alószínű len (Angell, 2017). Az a mód sze , ahogyan é ei alá ámasz-
o a, jelen ősen be olyásol a egy ész az ide alizmus, más ész később a neoli-
be alizmus kialakulásá . A mode nizáció e mésze é ől, alamin az egymás a
u al ság és a ke eskedelem a béke enn a ásában já szo sze epé ől szóló
elképzelései messzemenő in ellek uális kiha ással bí ak. Mindennek e ejébe
Angell 1933-ban Nobel-békedíja kapo „A nagy illúzió” című mű e megalko-
ásáé . Mindenképpen emlí és e mél ó, hogy a udományos ku a ás legjobb
hagyományai kö e e Angell az első ilághábo ú be ejezése u án é esnek
isme e el elméle é , ső észle esen megjelöl e azoka a hipo éziseke , amelyek
hamisnak bizonyul ak.
A neolibe alizmus
A ilághábo úk u án alko ó libe ális sze zők leg öbbszö men ege ni igye-
kez ek az embe i e mésze jellemző onásai , ugyanakko kö e keze esen
elu así o ák „a ealis ák ál al meg ogalmazo komo kö e kez e éseke ” (Smi h,
1992:203). Ez az ellenállás azonban, noha megkö e el e az , hogy a haladás esé-
lyei ille ően op imizmus anúsí sanak, i kán já együ azzal, hogy komoly
libe ális sze zők a e mésze es embe i jósággal kapcsola ban csillogó szem-
mel ekin senek a jö őbe. A 20. század elejének ké legjelen ősebb libe á-
lis sze zője, Leona d Wool és No man Angell sokkal kö ül ekin őbb néze-
e allo (Syl es , 2004:424). Angell előszö 1925-ben megjelen , megjelen ,
86
Human Na u e and he Peace P oblem („Az embe i e mésze és a béke p oblé-
mája”) című köny e az embe i e mésze leg osszabb oldalai igyelmen kí ül
hagyó idealizmus k i ikájá al indul . Úgy ogalmazo , hogy „…az embe égül
is egy ha cias álla , é zelmes, szen edélyes és logiká lan”. Angell azonban azzal oly-
a a, hogy éppen ezé on os, hogy nemze közi in ézményeke hozzunk lé e.
Ahogy egy k i ikus megjegyez e, a libe ális sze zők egy ész ekko a má
módsze esebb magya áza o dolgoz ak ki a a ona kozóan, hogy az ana chia
milyen sze epe já szik abban, hogy az államok hajlamosak a a, hogy hábo-
úba ke e edjenek egymással; más ész pedig jobban megé e ék, hogy egy-
ész az államok abszolú szu e eni ása, más ész pedig az, hogy nincs semmi-
éle békél e ő es üle , szükségessé eszi a nemze közi kapcsola ok in ézményes
endezésé (Syl es , 2005:282–283). Ehhez á sul az a meggyőződés, hogy
az in ézményesülés sike éhez alami éle „nemze közi szellemiség” kialakí á-
sá a an szükség. Az abe ys wy hi egye emen a Wood ow Wilson Chai első
p o esszo a, Al ed Zimme n úgy él e, hogy ez az in ézmény elengedhe e -
len az embe iség ejlődéséhez, és az állí o a, hogy „a nemze közi szellemiség
és a Nemze ek Szö e ségében meg es esülő in e nacionalizmus logikája nem u ópisz i-
kus elmélkedések e méke, hanem alójában a ilág alódi e mésze ének leképeződése”
(idézi Mo e ield, 2005:128).
Az 1950-es, 1960-as és 1970-es é ekben sok ekin e ben, a ke eskedelem, a be -
uházások, a szállí ás, a kommunikáció e én és az ehhez hasonló e üle eken
jelen ős ejlődés men égbe, s ez ha ás gyako ol a nemze közi kapcsola ok-
kal oglalkozó udományág a is. Ezek a olyama ok különösen a nyuga i libe á-
lis demok áciák közö i kapcsola okban mu a koz ak meg legnyil án alóbban.
E olyama ok meg elelő alapo kínál ak a libe álisok számá a ahhoz, hogy
kialakí sanak egy olyan, a ealizmussal szemben al e na í á kínáló libe ális
gondolkodásmódo , mellyel ugyanakko elke ülhe őek a ko ai libe alizmus
u ópisz ikus elképzelései.
E megújí o libe ális megközelí és jelölésé e a „neolibe alizmus” jelző hasz-
náljuk. A ealizmushoz hasonlóan ehá a libe alizmusból kiindul a is kialakul-
ak más i ányza ok, s a neolibe alizmus a libe ális gondolkodásmód o ább-
ejlesz e ál oza ának is ekin he jük. A neolibe alizmus el ogadja az , hogy
a nemze államokon kí ül más sze eplők is képesek on os sze epe be öl eni,
s nagyobb hangsúly ek e a a, hogy a nemze közi kapcsola ok mélyebb meg-
é éséhez mekko a igyelme kellene o dí anunk a nem állami sze eplők e é-
kenységének el á ásá a. A ealis ákhoz hasonlóan a neolibe ális gondolko-
dók is abból a el é elezésből indulnak ki, hogy az állam olyan önálló sze eplő,
amely kizá ólag a sajá é dekei szem elő a a e ékenykedik.
Az ebből le on kö e kez e és ekin e ében azonban a ealis a és a neolibe-
ális szemléle ma kánsan el é egymás ól. Ahelye , hogy a ealis ákhoz hason-
lóan az el é eleznék, hogy ennek elke ülhe e len e edményekén kon lik us
87
og kialakulni, a neolibe álisok az a kö e kez e és onják le, hogy az együ -
működés az államok é dekei szolgálja. Így még egy olyan nemze közi endsze -
ben is, ahol nincs semmi éle közpon i ha alom, az államok együ működnek
egymásal, me ez áll é dekükben. Ez a gondola mene e kö e e a biz onság
leginkább olyan egyezmények, in enzí ebb ke eskedelem és egyéb együ mű-
ködések kialakí ásá al e em he ő meg, amelyek minden é in e állam szá-
má a előnyösek.
A neolibe ális sze zők osz ják ugyan a hagyományos libe ális néze eke a ha -
ladás lehe őségé ől, de ugyanakko elu así ják annak idealizmusá . Ugyanakko
azonban a a ö ekednek, hogy olyan elméle eke alkossanak, és olyan új mód-
sze eke alkalmazzanak, melyek udományos jellegűnek minősí he őek. Rö i-
den ehá az mondha juk, hogy az 1945 u áni új nemze közi el é el endsze
és a beha io is a me odológiai hi megjelenésé el a libe alizmus és a ealizmus
közö i i a immá új kö ülmények közö oly a ódo o ább.
A neolibe ális gondolkodásmód egyik ál oza a az ún. ins i ucionális agy
in ézményes neolibe alizmus. Az ehhez az i ányza hoz so olha ó sze zők a nem-
ze közi és ko mányközi sze eze ek ilágpoli ikában be öl ö sze epé is igye-
lembe eszik. Ezek a ku a ók is on os ál ozónak a ják a biz onság ké dé-
sé , azonban el é ő álláspon o kép iselnek azzal kapcsola ban, hogy mikén
lehe ne az a legha ékonyabban biz osí ani. Az ins i ucionális neolibe ális gon-
dolkodók úgy élik, hogy a biz onság és az együ működés legha ékonyabban
a nemze közi in ézmények lé ehozásá al alósulha meg. A neolibe alizmus-
nak ebben a ál oza ában az egyes eze ők ál al az államok é dekeinek kép i-
sele e céljából lé ehozo nemze közi in ézmények azok, amelyek biz osí ják,
hogy számos ké désben – poli ikai, gazdasági, biz onsági, kö nyeze édelmi
s b. ké désekben – az államok együ működjenek egymással. Az el é elezik,
hogy azok az in ézmények, amelyekhez az államok önkén csa lakoznak, még
egy ana chikus nemze közi endsze ben is biz osí ják az együ működés és
a békés in e akció lehe őségé .
Az 1950-es é ekben Nyuga -Eu ópában egionális in eg ációs olyama in -
dul el, és ez meg agad a a neolibe álisok igyelmé . „In eg áció” ala a nem-
ze közi együ működés különösen in enzí o májá é jük. Az in eg ációel-
méle ko ai kép iselői az anulmányoz ák, hogy a ha á okon á í elő bizonyos
ípusú unkcionális e ékenységek (ke eskedelem, be uházások s b.) mi módon
és mi éle olyan hosszú á ú együ működés lehe őségé kínálják el, melyek a
ész e ő elek számá a kölcsönösen előnyösek. Más neolibe ális ku a ók az
anulmányoz ák, hogy az in eg ációs olyama miképpen „ áplál a sajá magá ”,
azaz hogyan készí e e elő a gazdaság egyik szek o ában égbemenő in eg á-
ció az u a a gazdaság másik e üle én o ábbi in eg áció elindulása számá a
(Haas, 1958; Keohane és Nye, 1973). Megp óbálkoz ak az in eg áció mé éké-
nek u dományos módsze annal ö énő elmé ésé el is (Deu sch e al., 1957).
88
Az 1950-es és 1960-as é ekben Nyuga -Eu ópában és Japánban ömeg ogyasz-
ás a épí ő ogyasz ói államok jö ek lé e – éppen úgy, ahogyan az az USA-ban
ö én a második ilághábo ú elő . E ejlődéssel együ já a ke eskedelem,
a kommunikáció, a kul u ális kapcsola ok, alamin a ha á okon á í elő egyéb,
más jellegű anzakciós kapcsola ok in enzí ebbé álása és mege ősödése.
Mindezen ál ozások szolgál a ák az alapo az ún. szociológiai libe alizmus
megjelenésé e. Ez a neolibe ális gondolkodásmód olyan ál ajának ne ezhe -
nénk, mely a ha á okon á í elő kapcsola ok in enzí ebbé álásának kö e kez-
ményei hangsúlyozza ki.
Az az elképzelés, hogy a ke eskedelem alamilyen módon elősegí i a béke
meg e em ésé , a ö énelem so án má ko ábban elbukkan . Má a 18. század-
ban a el ilágosodás ál alános op imizmusá al á ha o olyan gondolkodók,
min például Cha les-Louis Mon esquieu agy Thomas Paine néze ei sze in
a ke eskedelem, a kommunikáció és a külön éle megállapodások elősegí ik
a kon lik usok elke ülésé . Mon esquieu gondola mene e egysze ű ol : ké egy-
mással üzle i kapcsola ban álló nemze agy ke eskedik, agy pedig hadakozik.
Ha ke eskednek, mindke en nye nek; ha ha colnak, mindke en eszí enek,
s ez ilyen egysze ű.
Idő el pe sze nyil án aló á ál , hogy a helyze mégsem ennyi e egysze ű.
Mindazonál al az alap e ő gondola ál oza lanul e ős ha ású ma ad . A nem-
ze közi kapcsola okban a öbbé-ke ésbé egymás a u al ság mindig is jelen
ol . Az államok ke eskednek egymással, hábo úka í nak és szö e keznek,
s közben sajá boldogulásuk nagyban a öbbi állam cselekede einek is ügg-
énye. A nemze közi poli ika egy olyan s a égiai já ékhoz hasonlí , amelynek
kimene elé a já ékosok e ékenysége ha á ozza meg. Ebből a szempon ból
egyé elmű, hogy a sze eplők kölcsönösen ha nak egymás a, azaz in e depen-
dencia áll enn közö ük. Az 1950-es é ekben Ka l Deu sch és kollégái amelle
é el ek, hogy az e éle kapcsola ok in enzí ebbé álásá elősegí ő e ékeny-
ségek egy ész elősegí e ék az , hogy a különböző államokban élő embe ek
no ma- és é ék endsze e közeledjen egymáshoz, más ész pedig a hábo ú
egy e köl ségesebbé, s így egy e alószínű lenebbé álásá al egy sokkal béké-
sebb, s az együ működés e okozo abban épí ő ilág épülhessen el.
A komplex in e dependencia állapo a egy olyan helyze , mely adikálisan kü-
lönbözik a nemze közi kapcsola ok ealis a szempon ú é elmezésének nyo-
mán kialakí o kép ől. A nyuga i demok áciákban az államokon kí ül más
ak o ok is cselek őnek ekin he őek, e őszakos, he es kon lik usok pedig egy-
ál alán nem jellemzik a nemze közi éle e . A neolibe alizmus e éle o májá
in e dependencia libe alizmusnak ne ezhe jük. Az e éle gondolkodásmód legjel-
lemzőbb kép iselőinek Robe Keohane- és Joseph Nye- ne ezhe jük.
Az 1970-es é ekben Robe Keohane és Joseph Nye o ább ejlesz e ék
Deu sch és ku a ó á sai elképzelései . A Powe and In e dependence („Ha alom és
95
alószínűséggel győznek a hábo úkban, min a nem demok a ikus o szágok,
eszélyesebb ellenük ha colni. Más demok áciák különösen ki annak é e
ennek a eszélynek, mi el a e eség különösen súlyos esz esége jelen szá-
muk a. Más ész az in ézmények e alapozó hipo ézis a demok a ikus ko má-
nyok egymás i án i pozi í el á ásai a épül. A hasonló eljá ások a ámaszkod a
jobban bízha nak egymás szándékaiban, így elke ülhe ik a biz onsági dilem-
mához, más né en a biz onsági pa adoxonhoz eze ő helyze ek lé ejö é .
A demok a ikus béke no ma í magya áza a azok a a közös no mák a
helyezi a hangsúly , amelyek a demok a ikus államoka a kon lik uskezelés-
ben ezé lik. A közös eljá ások, szabályok és s a égiák állí ólag megkönnyí-
ik a komp omisszumok megkö ésé , és ezál al csökken ik az e ő alkalmazásá-
nak szükségességé . A kölcsönös el á ások is on os ényezők: a demok a ikus
be endezkedésű államok nemcsak könnyebben szánják á maguka az e őszak-
men es megoldás alkalmazásá a, hanem ugyanez á ják el más demok a ikus
államok ól is, s ez összességében csökken i a kon lik us eldu ulásának aló-
színűségé .
Ez a gyako la ahhoz a neolibe ális sze zők ál al allo el é elezéshez kö -
he ő, hogy az államok elsőso ban nem a ha almi egyensúly , hanem a enyege-
e ség ekin e ében ennálló egyensúly eszik igyelembe, s poli ikájuka nem
mindig a leg osszabb el á ásokból kiindul a alakí ják ki. A ealis a gondolko-
dók elképzelései el ellen é ben egy e ős, azonos é ékeke isz ele ben a ó
szomszédos o szág nem el é lenül jelen enyege és . Kanada, amely a ilág
leghosszabb ha á án osz ozik a ilág lege ősebb államá al, nem ö ekszik az
Egyesül Államok meg ékezésé e, s nem is ö ekszik Ame ika-ellenes szö e sé-
gek lé ehozásá a. A közös no mák és é ékek isz ele ben a ása lehe ő é eszi,
hogy az Egyesül Államok és Kanada megbízzon egymásban, és szö e ségesek
ma adjanak. A ealis a i ányza hoz so olha ó sze zők azonban aligha é ené-
nek egye azzal, hogy az ideológia ilyen on os sze epe já szha a nemze közi
szö e ségek lé ejö ében. Álláspon juk sze in az államok közö i együ műkö-
dések elsőso ban a biz onság, a po enciális enyege e ség és a ha almi egyen-
súly e üle én ennálló közös é dekek e épülnek és e sze in alakulnak.
A no mák és az in ézmények kölcsönösen be olyásolják egymás . A pozi í
el á ások meg e em ésé el és mege ősí ésé el hozzájá ulnak a demok áciák
közö i i ák békés endezéséhez. A demok áciák azon képessége, hogy az á lá -
ha ó demok a ikus eljá ások és demok a ikus in ézmények ke e ében képesek
kommunikálni egymással, csökken i a közö ük ennálló kapcsola endsze ben
a s a égiai bizony alanság szin jé , s ezál al csökken i a hábo ú elő o dulásá-
nak alószínűségé . A demok áciák és az au o i e , ille e o ali á ius államok
közö i ilyen jellegű együ működés hiányá al magya ázha ó a demok áciák
észé ől a nem demok a ikus államok i án anúsí o ag esszi i ás.

96
A neolibe alizmus i ö iden isme e e i ányza ai kölcsönösen e ősí ik
egymás é endsze é : az ál aluk hangoz a o é ek égül is egy össze ogo é -
endsze ben kapcsolódnak össze. E sze in lehe séges a nemze közi kapcsola o-
ka békésebb e mésze ű e, alamin a ész e ők közö meg alósuló nagyobb
mé ékű együ működés e épí eni. A nemze közi kapcsola ok endsze é más
szemszögből elemző, s ebből más kö e kez e éseke le onó ealis a iskolá al
szemben a neolibe ális néze ek egyé elműen egy más aj a álláspon kén , azzal
szemben álló kihí áskén jelennek meg. Az 1970-es é ekben a nemze közi kap-
csola okkal oglalkozó ku a ók kö ében elu alkodni lá szo az a meggyőződés,
hogy a neolibe alizmus jó ú on halad ahhoz, hogy a udományágban domináns
megközelí éssé áljék.
A ealizmus alapgondola ainak Kenne h Wal z 1979-ben ö én á ogal-
mazása azonban a mé leg nyel é ismé a ealizmus elé billen e e. Amin az
ko ábban emlí e ük, Kenne h Wal z 1979-ben megjelen köny e a Theo y o
In e na ional Poli ics („A nemze közi poli ika elméle e”) ú ö ő jellegűnek ekin -
he ő. Újdonságá az ad a, hogy ebben egy alapjában más ealis a elméle alap-
jai ek e e le, s elméle e ko á sai ól csakhama megkap a a „neo ealis a” jelző .
A neolibe ális gondolkodás mindazonál al meggyőző é eke udo elso a-
koz a ni az ipa osodo libe ális demok áciák közö i kapcsola ok békésebb és
együ működőbb jellegé e ona kozólag, s é eke amelle , hogy lehe séges egy,
ügge len államok közö i nagyobb együ működés e épí ő ilágo kialakí ani.
A második ilághábo ú u án kialakuló nemze közi endsze ké szupe ha-
alom, az Ame ikai Egyesül Államok és a Szo je unió u al a: a endsze ehá
bipolá is jellegű ol . A Kele és Nyuga közö i kon on áció azonban az 1970-es
és 1980-as é ekben is makacsul a nemze közi kapcsola endsze jellegé alap e-
ően megha á ozó onása ma ad . A Szo je unió 1991-ben bekö e keze szé -
hullásá al azonban egy más jellegű endsze jö lé e, melyben számos nagy-
ha alom lé ezik – bá közülük e mésze esen az USA kiemelkedik. Mégis, az
mondha juk, hogy a bipolá is endsze el űnésé el egy mul ipolá is jellegű
nemze közi endsze alakul ki.
Az 1980-as é ek so án néhány neo ealis a és neolibe ális gondolkodó közel
ju o annak az ál alános elemzési kiindulópon nak az el ogadásához, mely jel-
lege sze in alapjában é e neo ealis a jellegűnek ekin he ő: e sze in abban
a endsze ben, mely o ább a is nemze közi ana chiakén í ha ó le, o ább a
is az államok ekin he ők ősze eplőnek, s ezek sajá é dekeik meg alósí ásá a
ö ekednek (Baldwin, 1993). A neolibe ális sze zők iszon o ább a is amelle
é elnek, hogy az in ézmények, a ügge lenség és a demok ácia a neo ealis ák
ál al elő e jelze együ működésnél magasabb szin ű és in enzí ebb együ mű-
ködés e eze e .
A neo ealizmusnak és neolibe alizmusnak számos olyan mai ál oza a lé e-
zik, melyek egyál alán nem éles ellen é ei egymásnak. Ku a ási módsze anuk
97
is nagy hasonlóságo mu a , s nagymé ékben épí enek a beha io izmus e e
ona kozó elképzelései e.
Amin az a ko ábbiakban jelez ük, a neo ealizmus és a neolibe alizmus
közö i i a a nemze közi kapcsola okban ki obban első i a oly a ásának is
ekin he ő. A ko ábbi i á ól el é ően azonban ez a mos ani az e edményez e,
hogy a neolibe ális gondolkodók öbbsége elemzési kiindulópon kén el ogad a
a neo ealis a elő el e ések öbbségé . A neolibe ális oldal ól é kező Robe Keo-
hane (1986) megp óbálkozo a neolibe alizmus és a neo ealizmus szin ézisé-
nek lé ehoza alá al. A neo ealis a oldal ól é kező Ba y Buzan és mások (1993)
hasonló al p óbálkoz ak. A ké hagyományos megközelí ésmód eljes mé ékű
szin ézise azonban napjainkig nem szüle e még meg. S e mésze esen mind
a mai napig lé eznek mindké ábo ban olyan sze zők (pl. a neo ealis a Mea s-
heime , 1990; 1994, ille e a neolibe ális Rosenau, 1990), akik o ább a is egyik
agy másik álláspon kizá ólagos é ényessége melle é elnek, s messze
annak a ól hogy megbékéljenek a másik él ál al hangoz a o é eléssel.
Emia a i a o ább oly a ódik.
A libe alizmus ko lá ai és k i ikája
A ealizmushoz hasonlóan a libe alizmusnak és külön éle ál oza ainak is meg -
annak a maga ko lá ai. Min má emlí e ük, a libe alizmus, s alami el cseké-
lyebb mé ékben a neolibe alizmus is az embe e mésze é ől a legjobba el é-
elezi, és úgy éli, hogy az embe ek „jó” iselkedése a nemze ek közö i együ -
működés és a jó ékony ha ású kapcsola oka is lehe ő é eszi. Fel é elezik,
hogy az egyén ulajdonképpen képes i ányí ani egy nemze e . Bá igaz, hogy
bizonyos ese ekben az egyén képes be olyás gyako olni, ma a leg öbb nem-
ze államban a ko mányzás agy a szakpoli ikák kialakí ása a ko mány alko ó
embe ek bizonyos kö é ől ügg. A pa lamen á is endsze ekben lé ezik ellen-
zék is. Tehá , jóllehe lehe séges, hogy beszélhe ünk bizonyos mé ékű ál alá-
nos egye é és ől az ideológia agy a nemze ál al kö e endő i ány onal ekin-
e ében, ám ez nem csupán egye len személy ha á ozza meg.
Az egyén ál al be öl he ő sze eppel kapcsola os elképzeléseken úl a libe á-
lis pe spek í a az is el é elezi, hogy a nemze államok számá a hasznos lesz az
együ működés, ez pedig be olyásolja a iselkedésüke . Tehá az o szágok olyan
sze eze ek lé ehoza alá a ö ekednek, min amilyen például az Egyesül Nem-
ze ek Sze eze e, hogy ezál al is elősegí sék az egymással aló együ működés , és
hogy nö eljék a nemze közi endsze s abili ásá .
Ellené kén azonban ezzel szemben elmondha ó, hogy a nemze közi sze -
eze ek alójában csak nagyon kis mé ékben képesek be olyásolni a nemze -
államok maga a ásá . Másképpen ogalmaz a, a nemze államok csak akko
98
ma adnak agjai ezeknek a sze eze eknek és csak akko igazodnak azok i ány-
el eihez, ha ez az é dekükben áll. Ezzel azonban má is isszaju o unk a ealis a
szemléle hez. Így ké déses, hogy a nemze közi in ézmények, amelyek sze epe
e gondola mene alapjá képezi, énylegesen olyan ha ékonyak-e, agy csak
olyan mé ékben azok, amilyen mé ékben az államok el uházzák ezeke
a sze eze eke cselek őképességgel. Egy olyan nemze közi sze eze , min az
ENSZ, csak annyi a lesz ha ékony, amennyi e az o szágok megengedik neki,
hogy az legyen. Így ehá el kell ennünk a ké dés , hogy az államok ajon á ad-
nak-e egyál alán, s ha igen, akko mekko a ha alma hajlandóak á adni ezeknek
az in ézményeknek. Így a libe alizmus k i ikusai (különösen a ealis a iskola
kép iselői) sze in lényegében lehe e len úllépni az államok és a ha alom
iszonyának alapké désén.
A alóság az, hogy a nemze közi sze eze ek nem kénysze í he ik a szu e én
nemze államoka a a, hogy megha á ozo maga a ás anúsí sanak; a nemze -
államok alójában azé cselekednek megha á ozo módon, me úgy lá ják,
hogy ez számuk a előnyös, azaz meg elel nemze i é deküknek. Így o ább a
is ké déses, hogy az o szágok alóban együ működnek-e akko , ha úgy lá ják,
hogy ez nem szolgálja a sajá é deküke . Másképpen ogalmaz a, ajon ényleg
meg esznek-e alami kizá ólag azé , me az „jónak” í élik meg? A libe ális
gondolkodók e mo ális dön ések meghoza alának elelősségé az államok a és
az egyes eze ők e es álják. Azonban alóban ez a helyze a alóságban?
A libe alizmus egyes k i ikusai sze in o ábbá a libe alizmus az úgyne eze
„alacsony poli ika” e üle é e eső p oblémák a, például az embe i jogok a agy
a kö nyeze édelem e koncen ál, nem pedig a „magas poli ika” kö ébe a ozó
ügyek e, mindenekelő a nemze biz onság a. A globalizál ilágban az o szá-
gok egy e inkább uda ában annak annak, hogy az egy o szágon belül hozo
dön ések ha ással annak mások a, s ez alá ámasz ja a libe ális álláspon o .
Az olyan ügyekben, min például a kö nyeze édelem, amelyekben nem é é-
nyesülnek a ha á ok, a libe ális gondolkodók az mondanák, hogy minden
o szág számá a előnyös a sajá kö nyeze ének isz án a ása; közös é dekük,
hogy így egyenek és együ működjenek egymással. Az elméle azonban nem
számol az ún. „po yau asokkal”, agyis azokkal az o szágokkal, amelyek ugyan
nem így já nak el, iszon él ezik a más o szágok in ézkedéseiből szá mazó elő-
nyöke . Ezen úlmenően egy o szág ennma adása égső so on a biz onsága
meg e em ésének és enn a ásának a ügg énye, ami a legalap e őbb é dek,
és a „magas poli ika” e üle é e so olandó. Ha egy o szág nem képes gondoskod-
ni sajá ennma adásá ól, akko a öbbi emlí e é ék másod endű é ékké
silányul.
A nemze közi kapcsola ok e én bekö e keze jelen ős ál ozásoka igye-
lembe é e és megé e, a neolibe ális elméle alko ók megp óbál ak egy másik
ilágo leí ni, amely különbözik a ól, amelye a ha almi gondolkodás klasszi-
99
kusai, például Clausewi z, Bisma ck agy Mo gen hau anulmányoz ak. Ebben
az új ilágban az e ő egyoldalú alkalmazásának és a köz e len kénysze í ésnek
ke esebb helye an, azonban helyén alóbb úgy ogalmazni, hogy az e ő sze epe
nem csökken , hanem inkább meg ál ozo . Számos, az 1970-es é ek égén meg-
igyel endencia ma is ennáll, s ezek megkülönböz e ik a mode n, „posz - esz -
áliai” nemze közi endsze a ko ábbi ól.
Te mésze esen ez a ilág nem men es a p oblémák ól. A neolibe ális sze -
zők ál al hangsúlyozo á alakulások és olyama ok nem egy o mán é ényesül-
nek a ilágban. Míg a magasan ejle o szágoknak a nö ek ő in e dependen-
cia és kiszolgál a o ság mia sike ül elke ülniük az egymással aló e őszakos
kon lik usoka , addig a ejlődő o szágok közö i kapcsola oka , amelyekben
a Föld lakosságának öbb min ele él, még mindig az ana chia és az egoizmus
u alja. A nemze közi sze eze ek ha ékonysága iszonylag ko lá ozo az e ő-
szak megelőzése agy ko lá ozása e én. Az in e dependencia nö ekedése más-
ész gyak an a ilág leggazdagabb nemze ei és a öbbi o szág közö i szakadék
szélesedéséhez eze .
A ealizmushoz hasonlóan a neolibe alizmusnak is számos szószólója és á -
moga ója an. A pa adigma ugyanakko nem ekin he ő a nemze közi kap-
csola ok minden megmagya ázó, egye emes é ényű gondola endsze ének.
A ké dések széles kö ének izsgála á eszi lehe ő é, ugyanakko a nemze -
közi poli ika jó néhány más jelenségének kezelésében igencsak anács alannak
mu a kozik.
100
6. AZ „ANGOL ISKOLA”
Ebben a ejeze ben és a kö e kezőben a nemze közi kapcsola ok elméle e udo-
mányág ké olyan i ányza á ogjuk bemu a ni, amelyek néhány ekin e ben
hasonlí anak egymás a, más ekin e ben azonban nagyon is különbözőek: az
ún. „angol iskolá ”, agy más né en „nemze közi á sadalom” elméle e és a kons -
uk i is a elméle e . Ezek egy ész eagálnak a ealizmus, a libe alizmus, a neo-
ealizmus és a neolibe alizmus pozi i is a, udományosan megalapozo elmé-
le ei e, más ész az olyan „posz pozi i is a” elméle ek e, min a k i ikai elméle ,
a eminizmus, a posz kolonializmus és a zöld elméle (e megkülönböz e és
hasznos á ekin ésé lásd G i i hs, 2011:11–12). Ezé , amiko a ól gondolko-
dunk, hogy „hol” helyezkednek el a nemze közi kapcsola ok elméle einek cso-
po jában, úgy ekin he ünk az úgyne eze „angol iskolá a” és a kons uk i iz-
mus a, min amelyek olyan émáka és ké déseke is meg izsgálnak, amelyeke
a ko ábbi elméle ek megalko ói előzőleg igyelmen kí ül hagy ak, agy ame-
lyek ele á siklo ak. Ez a ké elméle i i ányza ezzel megnyi o a az u a annak
adikálisabb á é ékelése elő , hogy egyál alán mi el is oglalkozik a nemze -
közi kapcsola ok elméle e udományág.
Az „angol iskola” helye az i ányza ok közö
Az emlí e i ányza elne ezése annyiban u a, hogy ez az elméle e külön-
böző nemze iségű ku a ók alko ák meg. „Az ún. angol iskola – ellen é ben azzal,
ami a ne e sugall – sosem ol különösebben angol, és ma még ke ésbé az” (Dunne,
2016:108). Az angol iskola egyik megha á ozó ku a ója nem égiben az a meg-
jegyzés e e, hogy a ne e „nem alkalmas annak é zékel e ésé e, hogy mi is kép-
isel” (Buzan, 2014:5). Az angol iskola nem kínál olyan e mésze udományos
nyel eze el el uházo „elméle e ” sem, amelye például egy neo ealis a okon-
szen esnek alálna. Az „angol iskola” inkább a ilág ö énelem ől empi ikusan
megalapozo leí ásoka meg ogalmazó, sokszínű udományos módsze el izs-
gálódó szakembe eke ömö í i. Fel á ják és megp óbálják megmagya ázni
a nemze közi kapcsola ok ejlődés elősegí ő ényezői , amelyeke gyak an,

101
de nem el é lenül minden ese ben az államok „ á sadalmának” ogalmá al
í nak le, szemben az úgyne eze „ endsze el” (Suganami, 2005:42). A „ á sada-
lom” elne ezésű alko óelem alap e ő on osságú, és az elkö e kezőkben még
issza é ünk á.
Amin a a olyan í ók, min Renée Je e y is egyé elműen ámu a nak,
s amin az maguk az „angol iskola” sze zői is isz án elisme ék (Buzan,
1993:328), a 16–17. században él holland jogász és mo ál ilozó us, Hugo G o ius
munkássága nagy ha ás gyako ol az i ányza a. Amiko a „g o ius-i acionaliz-
mus” ki ejezés halljuk, akko pon osan G o ius a, s az a a ona kozó gondo-
la ai a u alnak, hogy a nemze közi kon lik usok legdu ább ha ásai hogyan
lehe a nemze közi jog segí ségé el enyhí eni. Ahogy Ma in Wigh meg ogal-
maz a: „Racionalis ák mindazok, akik a nemze közi együ működés e igyelnek és
hisznek annak é ékében egy olyan ilágban, ahol úlnyomó ész nemze közi ana chia
u alkodik. Úgy élik, hogy az embe , bá nyil án alóan bűnös és é szomjas e em -
mény, ugyanakko mégiscsak acionális lény” (idézi Je e y, 2006:116). A kö e ke-
zőkben a nemze közi á sadalom ogalmának á gyalása so án a acionalizmus
Hedley Bull- éle ál oza á ogjuk meg izsgálni.
Az „angol iskola” elméle ei ehá öbb olyan elméle el is hasonlóságo mu a -
nak, min a ealizmus, a libe alizmus és a kons uk i izmus, s egyes sze zők
ebben az i ányza ban a nemze közi kapcsola ok izsgála ako ki ejeze en olyan
„genealógiai” szempon ú izsgála i módsze eke használnak, amelyek a k i ikus
szemléle ű posz s uk u alis a elméle ek e jellemzőek (Reus-Smi , 2002:494).
Joggal állí ha ó, hogy az „angol iskola” egy széles é elemben e libe ális i ány-
onala kép isel, miközben isz ában an az olyan, a ealis ák ál al el ázol
nemze közi eali ásokkal is, min amilyen például a nemze közi állam end-
sze . Módsze ani ekin e ben a módsze ek széles skálájá használják, és ins-
pi áció éppúgy me í enek a ö éne udományból, a ilozó iából és a nemze -
közi jogból, min a pozi i is a módon gyako ol „poli ika udományból” (Buzan,
2014:21–38). Amin az olyan kiemelkedő sze zők, min Hedley Bull ese ében is
meg igyelhe ő, az angol iskola í ói – néha ugyanabban a köny ben agy anul-
mányban – a libe ális op imizmus és a ealis a pesszimizmus közö ingadoz-
nak (Wheele és Dunne, 1996).
Mi el az angol iskola olyan széles álasz éko ölel el mind ema ikájá (a
„nemze közi á sadalom” különböző ko szakai izsgálja), mind módsze ani esz-
közei ekin e, nem könnyű megha á ozni, hogy mely sze zőke ekin he jük
az 1950-es é ek ó a kialakul i ányza legma kánsabb kép iselőinek. Tö énel-
mileg az ame ikai egye emi közegen kí ül az „angol iskola” munkássága népsze-
űbb ol , min azon belül, és a ne e segí megkülönböz e ni az az 1945 u áni
ame ikai ku a ók ajsúlyosabb elméle i mű ei ől. Mindig is ennáll alami éle
á olság a ás a nemze közi kapcsola ok izsgála ako annak ame ikai és eu ó-
pai ku a ói közö az on ológiai, isme e elméle i és módsze ani ké désekben,
102
s az „angol iskola” szemléle e ez a különbsége élesen kidombo í o a. Első kép-
iselői közül Ma in Wigh és Hedley Bull (mindke en a g o iusi izsgála i gya-
ko la o elő é be helyez e), R. J. Vincen és Adam Wa son megha á ozó alak-
jai ennek az i ányza nak; Cha les Manning meglehe ősen mellőzö sze eplő,
azonban Tanja Aalbe s (2010) úgy é el, hogy é demes ő is a megha á ozó
jelen őségű gondolkodók közé so olni, akik mű ei a a a ha á e üle e so ol-
ha juk, ahol az „angol iskola” és a kons uk i izmus alálkozik.
Az 1990-es é ekben „az angol iskola min jelen ős »nem ame ikai« ku a ási
p og am ismé újjáéled ” (Reus-Smi , 2005:82). Ba y Buzan, Richa d Li le, Tim
Dunne, Nicholas Wheele , Alex Bellamy, Richa d Jackson, John Williams és
Robe Mu ay azok közö annak, akik az elmúl é ekben az angol iskola elmé-
le é o ább ejlesz e ék. And ew Linkla e a kozmopoli izmus ól í o (2010,
2016) és Ad ian Gallaghe (2016) az „embe iség” eszméjé elméle ileg eldolgozó
munkája egya án az „angol iskola” klasszikus émakö ei ej ege i. Mindezek
ellené e az „angol iskola” o ább a is meglehe ősen eklek ikus és meg ogha a -
lan csopo osulás ma ad (Je e y, 2006:114).
Ha égig ekin ünk ezen a sokszínű munkásságon, az mondha juk, hogy
bizonyos különbségek ellené e „az angol iskolá udósok ö énelmileg kialakul
és olyama osan ál ozó csopo jának ekin he jük, amely számos hi eles és egy-
mással összekapcsolódó ö éne e ud elmu a ni [a hasonlóságaik ól és különböző-
ségeik ől]” (lásd Suganami, 2005:29). Az i ányza sze zői a nemze közi kapcso-
la ok számos, olyan on os ké désé á gyalják, min például a szu e eni ás ,
a bea a kozás , az e ő alkalmazásá , alamin a globális i ányí ás ké désé . Rö i-
den, min a nemze közi kapcsola ok alamennyi elméle e, az „angol iskola” is
kí ül-belül egya án ellen mondásokkal küzd, miközben megő iz egy bizonyos
mé ékű kö e keze essége a megközelí ésmódjában, ami lehe ő é eszi szá-
má a, hogy megő izze a udományág más i ányza ai ól elkülönülő iden i ásá .
Az egyik módja annak, hogy megí éljük, hol „illeszkedik” az angol iskola
a nemze közi kapcsola ok elméle einek endsze ébe, az, ha annak egyik leg-
jelesebb ö éne í ójához és mű előjéhez o dulunk, aki úgy í éli meg, hogy
az angol iskola ke üli a „ agy- agy” ípusú elméle ek meg ogalmazásá ; ez
„különböző elméle ek és ogalmak szin ézise”, amely egyesí i „az elméle e és a ö -
énelme , az e kölcsö és a ha alma , a cselek és és a s uk ú á ” (Dunne, 2016:108).
A ejeze ko lá ozo e jedelme sajnos nem eszi lehe ő é az angol iskola ala-
mennyi jelen ős elméle alko ójának alapos izsgála á . Mindazonál al előszö
meg izsgáljuk az , hogy a nemze közi kapcsola ok ól alko o elméle ek kö é-
ben hogyan helyez e el Hedley Bull az „angol iskolá ”, majd pedig á ekin jük
annak leg on osabb alap ogalmai : az állam ól, a endsze ől, a á sadalom ól
és a end ől allo néze eke . Ezu án az úgyne eze „plu alis a elméle ” és a „szo-
lidá is elméle ” hí ei közö i, az „angol iskola” i ányza án belüli i á izsgáljuk
103
meg, annak é dekében, hogy bemu a hassuk az elméle különböző „szá nyai ”,
s azok hideghábo ú u áni ko szakban apasz al ejlődésé .
Hedley Bull: Az ana chikus á sadalom
Hedley Bull megha á ozó, az „angol iskolához” so olha ó mű ének, The ana chic
socie y („Az ana chikus á sadalom”) (1977) má a címe is sej e i, hogyan lá a a
sze ző a nemze közi kapcsola ok e mésze é . Teljes mé ékben el ogad a, hogy
az államok a nemze közi endsze ben az ana chia állapo ában lé eznek, amely
isme kiindulópon ja a ealizmusnak, a libe alizmusnak és azok „neo” jelző el
jelöl ál oza ainak, és amelye a köny ko ábbi ejeze eiben izsgál unk meg.
Csak emlékez e ésképpen: egy ana chisz ikus nemze közi endsze ben nincs
„leg elsőbb ha alom”, amely nemze közi szin en szabályozná az államok iselke-
désé , ugyanúgy, ahogyan az a (demok a ikus agy más) ko mányok belpoli i-
kai síkon a polgá aik ese ében eszik. Amin lá uk, az olyan ealis a néze eke
alló gondolkodók, min Ca és Mo gen hau úgy él ék, hogy end enn a ó
nélkül az öné deküke kö e ő államok közö állandóan ennáll a kon lik us
kialakulásának eszélye. Véleményük sze in az államok egy olyan biz onsági
kénysze helyze ben annak, amelyből nem lehe könnyen kiszabadulni.
Az olyan neo ealis a gondolkodók, min Wal z és Mea sheime , elméle eike
az e őegyensúly koncepciójá a alapoz a alko ák meg. Az embe i e mésze e
és a ko mányok dön ései e ek e e hangsúly helye inkább úgy é el ek, hogy
a kon lik usok okai nem annyi a az egyes egységek (államok) cselekede eiben,
hanem magának a endsze nek a működésében ke esendők. A neo ealis a
néze ek sze in a nemze közi kapcsola okban az anyagi ha alom megoszlása
a megha á ozó. A libe ális és a neolibe ális elméle alko ók ugyanabból a el é-
elezésből indul ak ki az ana chia lé ezésé el kapcsola ban, azonban ebből el-
jesen el é ő kö e kez e éseke on ak le.
Az állí o ák, hogy a kon lik us nem szükségsze űen, állandó jelleggel agy
elke ülhe e lenül jelenik meg a nemze közi kapcsola okban. A ko ai libe ális
gondolkodók a demok ácia és a jó ko mányzás el e jesz ésé szo galmaz ák,
s ezek a gondola ok a hideghábo ú be ejezése u án a demok a ikus béke-
elméle ben új a elele ened ek. A második ilághábo ú kö e ően a libe ális el -
méle alko ók a nemze közi sze eze ek, in ézmények és ezsimek e ősödésé e
összpon osí o ak, bemu a a, hogy ezek hogyan be olyásolha ják az önző, ha -
szon maximalizálás a ö ek ő államok a a ona kozó számí ásai , hogy milyen
előnnyel já számuk a a nemze közi mul ila e ális együ működés. Vajon ho -
gyan lá a Bull és az angol iskola ezeke a ké déseke ?
Valószínűleg joggal állí ha juk, hogy Bull munkássága ealis a ihle ésű és
libe ális szellemű. Realis a ihle ésű ol , me pá beszéde kí án kezdemé-
104
nyezni a a ona kozóan, hogy milyen kö e kezményekkel já , ha el ogadjuk
a nemze közi kapcsola ok elméle ének ké alap el e ésé : az , hogy a szu e-
én államok a ősze eplők, s hogy ana chikus kö nyeze ben lé eznek. Min az
Richa d Li le (2005:48) meg ogalmaz a: „Bull el ogása a nemze közi endsze ől
szin e pon osan megegyezik a Wal z ál al kép isel el ogással”.
Ebből a ealis a kiindulópon ból kiindul a azonban ki ejeze en libe ális
elképzeléseke ázol el a a ona kozóan, hogy mié „működik” a nemze közi
poli ika. Ez lá ha juk, ha igyelembe esszük az a kulcs on osságú állí ásá ,
misze in „az államok egy csopo ja, amely bizonyos közös é dekek és közös é ékek
uda ában an, á sadalma alko abban az é elemben, hogy úgy gondolják, hogy egy-
máshoz aló iszonyukban egy so szabály kö i őke , és megosz ják egymással a közös
in ézmények működ e éséből akadó kö eleze ségeike ” (Bull, 1977:13). Egy pillan ás
e kijelen és néhány kulcski ejezésé e á ilágí Bull p og amjának libe ális jel-
legé e:
• közös é dekek;
• közös é ékek;
• á sadalom;
• szabályok;
• megosz ás;
• in ézmények.
A ő különbség Bull és a libe ális, ille e neolibe ális elméle alko ók közö az,
hogy előbbi a „ á sadalom” ogalmának elméle be aló beépí ésé e ö ekede .
A ilág ö énelem anulmányozása alapján a a a kö e kez e és e ju o , hogy:
„a end észe a nemze közi kapcsola ok ö éne ének; …a mode n államok nemcsak
egy állam endsze , hanem egy nemze közi közössége is alko ak és alko nak” (Bull,
1977:22–23). Vagy ahogyan Alex Bellamy ogalmaz, az „angol iskola” sze zői az
a kons uk i is a élekedés hangoz a ják, hogy „az államok olyan nemze közi
közössége alko nak, amelye olyan eszmék, é ékek, iden i ások és no mák alakí anak,
amelyeke kisebb-nagyobb mé ékben mindenki magáénak é ez” (Bellamy, 2005:2).
A nemze közi endsze „é elemsze űen a legalap e őbb és on osabb ogalom”,
amelyben az államok közö i kölcsönha ások meglehe ősen beha á ol ak és
unkcionális jellegűek: „hábo ú, diplomácia, ke eskedelem, mig áció és az eszmék
á amlása” (Buzan, 1993:331).
A neo ealis a néze ek sze in a s abili ás a kiegyensúlyozo e ő iszonyok
hozzák lé e. Bull sze in azonban az államok nem öl ik egész idejüke a nem-
ze közi ha almi angso ban el oglal , egymáshoz iszonyí o helyük számí ga-
ásá al. Az ilyen jellegű ins umen ális, acionális számí ásoka a közös é dekek
é zése kísé i, s bizonyos ekin e ben el is ál ja az . Mindez a nemze közi in éz-
mények és a ezsimek ál al lé ehozo ke e ek közö alakul ki. Min ahogyan
111
Wheele és Dunne, 1996:95) a nemze közi á sadalomban aló ész é ellel aló-
sí ha ó meg.
Ez a meglehe ősen minimalis a, jogászkodó szemléle mód az u óbbi é ek-
ben ha á ozo abb alako öl ö . Például az olyan szolida i ás szo galmazók,
min Nicholas Wheele , úgy élik, hogy „a gazdagabb és e ősebb államok elelőssége,
hogy enyhí sék a ke ésbé sike es államokban apasz alha ó el iselhe e len szen edése-
ke ” (Suganami, 2005:39). E el ogás sze in mindaddig, amíg a bea a kozások
nem őszabálynak, hanem ki é elnek számí anak, a nemze közi endsze ben
enn lehe a ani a ende . A szolida i ás hi de ők ehá az angol iskola elmé-
le ében ellelhe ő kozmopoli a hagyományhoz és a „ ilág á sadalmi” el ogásá-
hoz kapcsolódnak.
Ezzel szemben a plu alizmus melle é elők, min Richa d Jackson, inkább
a ealis a i ányza hoz, és az „angol iskola” „nemze közi á sadalom” szá nyához
kö he őek. Ők az állí ják, hogy a bea a kozások „[alkalmasak] a a, hogy aláás-
sák a nemze közi ende , ső , a humani á ius bea a kozás a pa e nalizmus egy olyan
o mája, amely e kölcsileg is ki ogásolha ó”. A plu alizmus hí ei nem zá kóznak el
az o szágok „békéjének hely eállí ása, újjáépí ése agy ejlesz ése” gondola á ól, de
az is hangsúlyozzák, hogy mindezeke csak az ado o szág ko mányza ának
beleegyezésé el szabad ég ehaj ani (Suganami, 2005:39). A szu e én államok
„gyako la i” kapcsola ban állnak egymással (in ézmények és sze eze ek ál al),
ami lehe ő é eszi számuk a, James Mayall sza ai al él e, hogy „összecsiszolód-
janak”. A nemze közi á sadalom e meggyöke esede „no májának” megsé ése
des abilizáló ha ású is lehe abban az ese ben, ha az e ős államok új in e en-
ciós no mák o májában e ől e ik á azoka a gyengébbek e.
Ba y Buzan megjegyzi, hogy a plu alis a szemléle nem eledkezik meg az
e ikai meg on olások ól. A end és az igazságosság nemze közi kapcsola okban
ennálló iszonya ilyen jellegű é elmezésének középpon jában a különböző
be endezkedésű és ideológiai beállí o ságú o szágok közö i sok éleség isz e-
le ben a ása áll (Buzan, 2014:91). Ezé : „A end megő zésé e ona kozó konze a-
í kí ánalmaka az igazságosság a aló ö ek ésnél elsődlegesebbnek kell ekin eni
akko , amiko ez a ö ek és ü közik a nemze közi á sadalom alapel ei el” (Williams,
2005:23). A szolidá isok és a plu alis ák közö i néze el é és lényege ehá on o-
lógiai. Az é in i, hogy hol an helye az e kölcsi elelősségnek a szu e én álla-
mok kapcsola endsze ében. A „szolidá isok” úgy élik, hogy az embe iség egye-
emes mo ális é ékközössége alko annak ellené e, hogy az egyes államok a
oszlik; a „plu alis ák” sze in a szu e én államok elelősek sajá polgá aik jólé é-
é (Suganami, 2005:40).

112
Az „angol iskola” k i ikája
A „nemze közi á sadalom”, a agy az „angol iskola” szemléle módjá al kapcsola -
ban számos komolyabb k i ika is meg ogalmazha ó. Az első az a ealis ák ál al
meg ogalmazo k i ika, misze in ke és, ille e nincs bizonyí ék a a, hogy
az államok és az állam é iak el ogadják a nemze közi no máka . Másodszo ,
a libe ális sze zők észé ől elhangzó k i ika sze in a nemze közi á sadalom
i ányza alábecsüli a belpoli ika – például a demok ácia – jelen őségé , és nem
ud magya áza o adni a nemze közi poli ikában bekö e kező p og esszí ál-
ozások a. Ha madszo , a nemze közi poli ikai gazdaság an kép iselői az e ik
a szemé e, hogy nem számol a nemze közi gazdasági kapcsola ok sze epé el.
Végül pedig számos „szolidá is” k i ika ogalmazódo meg a nemze közi á sa-
dalom i ányza án belül, amelyek az hangsúlyozzák, hogy az elméle nem képes
meg elelően kezelni a kialakulóban lé ő posz mode n ilágban elme ülő ké -
déseke , és alán nem is képes megbi kózni a p oblémákkal.
A nemze közi á sadalom szemléle ének ealis a k i ikája a Hedley Bull
(1995:13) ál al megha á ozo , „az egymással aló kapcsola aikban közös szabályok
ál al összekö ö nek ekin e , és közös in ézmények működ e ésének e hei közösen
állaló államok, azaz a nemze közi á sadalommal” kapcsola ban áplál mélysé-
ges szkep icizmuson alapszik. A ealis ák úgy élik, hogy az államok csak sajá
nemze i é dekeike a ják szem elő . Fel eszik a ké dés , hogy ajon milyen
módon bizonyí ha ó, hogy az államok „[ugyanakko ] megha á ozo szabályoka
is isz ele ben a anak… amelyek sze in isz ele ben kell a aniuk egymás ügge -
lenség e ona kozó igényei , isz ele ben kell a aniuk az ál aluk kö ö megállapodá-
soka , és bizonyos ko lá ozásoknak kell alá e niük maguka az egymás elleni e őszak
alkalmazása so án” (Bull, 1995:13). Az államok isz ele ben a ha ják ezeke a sza-
bályoka , de csak azé , me ez a sajá é dekükben áll. Ha a nemze közi kö e-
leze ségek és a nemze i é dekek közö ellen é mu a kozik, mindig az u óbbi
é dekek ke ekednek elül, me az államok alap e ően mindig a sajá é dekei-
ke , égső so on a sajá biz onságuka és úlélésüke a ják szem elő .
A nemze közi á sadalom i ányza azonban ko án sem olyan „puhány” szem -
léle módo kép isel, min ahogyan az a ealis a k i ika hangoz a ja. Min má
emlí e ük, a ealis a szemléle mód, egy a há om, a nemze közi á sadalom
i ányza ál al kép isel megközelí ésmódban alálha ó alapelemek közül. Wigh
(1966) úgy jellemzi a nemze közi kapcsola ok elméle é min a „ úlélés elméle é ”,
ami az jelzi, hogy elisme i az államok elsődleges sze epé , lé jogosul ságá és
é dekeik lé jogosul ságá . Az államok közö i ana chia el é elezése az elméle -
ben o ább a is közpon i helye oglal el. De, ahogy az Bull (1977) leghí esebb
köny ének címe, The ana chic socie y („Az ana chikus á sadalom”) is mu a ja,
a nemze közi á sadalom i ányza ának nem ez a leg on osabb jellemzője. Az
hang súlyozza, hogy az államok sze ződések ál al kö ik maguka más államok-
113
hoz, és hogy ez nem csupán az öné dek ( ealizmus), agy aká a el ilágosul
öné dek (mé sékel ealizmus) indokolha ja. Hangsúlyozza, hogy az államok-
nak jogos é dekeik annak, amelyeke más államok elisme nek és isz ele ben
is a ják; az is hangsúlyozza, hogy az államok elisme ik, hogy a nemze közi
ügyekben a kölcsönösség el ének isz ele ben a ása mindenki számá a hasz-
nos ( acionalizmus).
Ezeke a gondola oka Ma in Wigh (1966) ej e e ki a „nyuga i é ékek ől”
szóló egyik első é ekezésében. Ha az államok alóban úgy cselekednének, aho-
gyan a ealis ák állí ják, akko nem lé eznének kö elező é ényű sze ződések,
me egye len állam ól sem lehe ne el á ni, hogy be a sa ígé e é , ha má nem
áll é dekében. A ilágpoli ikában mégis mindennaposak a kö elezően be a -
andó sze ződések.
A libe álisok a leg öbb k i ikai igyelme a ealizmus a i ányí o ák. A nem-
ze közi kapcsola ok elméle e udományágon belül a libe álisok ( agy „idealis-
ák”) és a ealis ák közö zajló i a ol a 20. század leg on osabb i ája. A „nem-
ze közi á sadalom”, agy más né en az „angol iskola” i ányában meg ogalmazo
k i ikájuk lényegé az képez e, hogy éleményük sze in a nemze közi á sada-
lom i ányza elméle alko ói nem o dí anak kellő igyelme a a, hogy a bel-
poli ikai olyama ok milyen ha ás gyako olnak a nemze közi kapcsola ok a.
A ealis ákhoz hasonlóan a nemze közi á sadalom elméle alko ói sem szí esen
izsgálják az , hogy a külpoli iká hogyan be olyásolják a belpoli ikai ényezők.
A libe ális i ányza másik k i ikája abból az é ből áplálkozik, amely sze in
a libe ális demok áciák békesze e őbbek, min a nem demok a ikus poli ikai
endsze ek. E ekin e ben a epublikánus libe álisok nemcsak a ealis ákkal
szemben ogalmaznak meg k i iká , hanem é elemsze űen a nemze közi á -
sadalom elméle í ói al kapcsola ban is, akik a libe álisok éleménye sze in
ugyancsak hajlamosak igyelmen kí ül hagyni ez a ké dés .
A ha madik meg ogalmazo libe ális bí ála sze in a nemze közi á sada-
lom i ányza a kép elen magya áza o adni a nemze közi kapcsola okban ég-
bemenő p og esszí ál ozások a. Wigh (1966:33) az állí ja, hogy a belpoli-
ika olyan sz é a, amelyben lehe ségesek a p og esszí jellegű ál ozások, ezzel
szemben azonban a nemze közi poli ikában mindig ismé lődnek a olyama-
ok és az események, így a nemze közi kapcsola ok elméle e lényegében a „ úl-
élés elméle e”. Ez az álláspon megegyezik a ealizmus álláspon já al. A libe áli -
sok az hangsúlyozzák, hogy a másodlagos in ézmények – ami Bull (1977:xi )
„ál-in ézményeknek” ne ez – hogyan képesek meg ál oz a ni a nemze közi kap-
csola oka .
A nemze közi á sadalom elméle alko ói öbbnyi e el ogadják Bull állás-
pon já , és ezeke az in ézményeke sokkal ke ésbé a ják on osnak, min
a ha almi e őegyensúly , a nemze közi jogo , a diplomáciá , a nagyha almak
ellenő zésé és a hábo úka , azaz az ún. „elsődleges in ézményeke ”. A másod-
114
lagos in ézmények működése ehá csak az elsődleges in ézmények előze es
meglé ének köszönhe ően álik lehe ségessé, s e másodlagos in ézmény end-
sze ek működése iszon asze in alakul, hogy mikén működnek ezek az első-
endű in ézmények. Az ENSZ Biz onsági Tanácsa például egy kísé le a ha almi
egyensúly ál al lé ehozo s abil gyako la ok o málissá é elé e, enn a ásá a
és o ábbi szabályozásá a, és működésé ezek az ál alános módsze ek ha á oz-
zák meg.
Bullnak az ana chikus á sadalom ól szóló munkájában azonban számos,
a másodlagos in ézmények e min a nemze közi á sadalom alap e őbb in éz-
ményeinek megnyil ánulásai a aló u alás alálunk, s ő is ezeke hí ja segí sé-
gül, hogy é elmezze az első endű in ézményekben bekö e kező ál ozásoka .
Az állí ja például, hogy az ENSZ lé ehoza ala a nemze közi á sadalma
a szolida i ás i ányába mozdí o a el. A nemze közi á sadalom i ányza án
belül számos későbbi munka is a nemze közi sze eze ek jelen őségé e hí a el
a igyelme . A legújabb ku a ások megp óbál ák lezá ni a belső i á azzal,
hogy a ké in ézmény endsze kölcsönösen kiegészí i egymás . Az elgondolás
lényege az, hogy a másodlagos in ézmények nem csupán az elsődleges in éz-
mények megnyil ánulásai, hanem módsze esen ámoga ják azoka , ső hozzá-
já ulha nak azok á alakí ásához is (Knudsen és Na a i, 2019).
Idő el a o malizál nemze közi sze eze ek sajá os szocializációs ha ás gya-
ko olnak az államok a, ami ha ással an az egymással aló együ működésük
módjá a és be e gyako la á a. A másodlagos in ézményekben bekö e kező
ál ozások az elsődleges in ézményekben bekö e kező ál ozásoka , és így ese -
legesen a nemze közi á sadalom e mésze ének á alakulásá is elő e jelezhe ik.
Ez olyan módon ö énik, hogy nemze közi sze eze ek okoza osan meg-
ál oz a ják a nemze közi á sadalmon belüli szokásoka . Például a közelmúl -
beli udományos ku a ások a „másodlagos in ézmények”, például a kö nyeze é-
delemmel kapcsola os szabályozások és a ko mányközi in ézmények számának
nö ekedésé annak bizonyí ékának ekin e ék, hogy a kö nyeze gazdálkodás
a nemze közi á sadalom egy elsődleges in ézményé é álik (Buzan és Falk-
ne , 2019). Egy másik példa a Nemze közi Bün e őbí óság a ona kozik, amely
élhe ően szolidá isabb i ányba e el e a nemze közi á sadalma (Knudsen
és Na a i, 2019). A nemze közi á sadalommal oglalkozó udósok ehá nem
hagyják igyelmen kí ül a másodlagos in ézmények on osságá .
A nemze közi poli ikai gazdaság an mű elői leginkább az a k i iká ogal-
mazzák meg a „nemze közi á sadalom” i ányza szemléle módjá al kapcsola o-
san, hogy az nem szen el kellő igyelme a gazdasági ké déseknek, és elhanya-
golja a nemze közi kapcsola endsze á sadalom a és á sadalmi osz ályok a
ona kozó ké déseinek izsgála á . A „nemze közi á sadalom” i ányza ku a-
ói csak ko lá ozo mé ékben képesek az ilyen i ányú k i ikák elhá í ásá a,
hiszen ény, hogy Ma in Wigh és Hedley Bull úlnyomó észben a nemze közi
115
poli iká a összpon osí ják igyelmüke , és nagy ész igyelmen kí ül hagyják
a nemze közi gazdasági ké déseke (Buzan, 2014:76). Í ásaikban alóban ki e-
jeze en ke és szó ej enek gazdasági ké dések ől. A közgazdaság an azonban
nem hagyják eljesen igyelmen kí ül (Mayall, 1982). Wigh (1991) a acionaliz-
mus ogalmának megha á ozásako igenis épí e a „ke eskedelem” ogalmá a,
s az a szu e én államok közö ennálló egyik alap e ő kapcsola nak minősí e e.
A köny ében Hedley Bull (1995) meg izsgál a, milyen sze epe já szanak
a „gazdasági ényezők”, s különösen a „mul inacionális állala ok”, a „ egioná-
lis gazdasági á sulások” és a „ ansznacionális á sadalom” a nemze közi kapcso-
la okban. Robe Jackson (1990) a „nemze közi ejlesz ési ámoga ások” sze epé ,
a „ha madik ilág adósságá ”, alamin azoka az akadályoka és nehézségeke
izsgál a, amelyeke az állami szu e eni ás minden kö ülmények közö aló
isz ele ben a ásá a épülő, Jackson ál al „nemze közi á sadalom” ki ejezéssel
jelöl nemze közi állam endsze gö dí a ejlődő o szágok ú jába.
A „ ansznacionális á sadalom” megközelí és hí ei az állí ják, hogy az „álla-
mok á sadalmának” ogalma alapján é elmeze nemze közi á sadalom hiá-
nyosságoka a almaz, mi el nem eszi igyelembe „az egyének, cégek, é dekszö-
e ségek és á sadalmi csopo ok ansznacionális e ékenységé ” (Pe e son, 1992).
Az állam „nem u alja a közsz é á ”, és ennek meg elelően az államok közö i
kapcsola ok önmagukban nem me í ik ki a nemze közi kapcsola oka . Ezeke
a ansznacionális sze eplőke és e ékenységeke nem szabad sem alábecsülni,
sem pedig úlé ékelni: „együ lé eznek” a szu e én államokkal és az államközi
kapcsola okkal. A nemze közi kapcsola ok egysze e nyil ánosak és magán-
jellegűek. Lé ezik egy nemze közi „ci il á sadalom”, amely különböző anszna-
cionális sze eplőkből áll, de e á sadalom működésében „az állam a ámaszkodik”,
hogy az „biz osí sa azoka a el é eleke , amelyek közö ez a á sadalom p os pe álha ”
(Pe e son, 1992).
E el é elek közé a ozik a béke, a biz onság és a iszonosság biz osí ása.
Könnyű elisme ni, hogy ulajdonképpen ezek nem mások, min olyan iszo-
nyok, melyek meg e em ésé Bull alap e ő on osságúnak a ja a nemze közi
end e üle én. Kö e kezésképpen a nemze közi á sadalma ku a ók az állí -
ják, hogy a ansznacionális sze eplők és e ékenységek égső so on a ked ező
nemze közi el é elek ől – béké ől, s abili ás ól, jogsze űség ől, az á uk és sze-
mélyek szabad mozgásá ól s b. – üggenek, és ezeke csak az államok és az álla-
mok á sadalma udja meg e em eni. Ahogyan a a Jackson (2000) ámu a ,
a nemze közi ci il á sadalom nagy jelen őséggel bí , de csak a nemze közi á -
sadalom no ma í ke e endsze én belül működőképes. Ez pon osan é zékel-
e i a nemze közi kapcsola ok udományág hagyományos nemze közi á sada-
lomelméle ei és ansznacionális k i ikusai közö i i á . A ké dés az: mennyi e
lényegesek ezek a el é elek, és mekko a sze epe já szik az állam ezek meg e-
em ésében? Napjainkban nehezen elképzelhe ő, hogy az állam helye bá -
116
milyen gyako la ias és éle képes al e na í á lehessen alálni. Ha az állam az
egye len in ézmény, amely képes biz osí ani a béké , a biz onságo és a ecip o-
ci ás , akko a ansznacionális k i ika é ényé esz he i, s csupán egy hozzá-
ado , másodlagos onása ma ad annak a nemze közi á sadalomnak, amely
alap e ően még mindig az államok á sadalma. Ha a ansznacionális á sada-
lom csakis az államok á sadalma ál al e em e el é elek közö képes é é-
nyesülni, akko a ansznacionális k i ika nem annyi a a nemze közi á sada-
lom i ányza án belüli klasszikus szemléle mód k i ikájának, min inkább egy
olyan módosí ásának agy mé sékel meg e o málásának ekin he ő, amely ez
a szemléle módo olyan másodlagos jellemzőkkel gazdagí ja, amelyek segí sé-
gé el eljesebb képe kapha unk.
A „globális á sadalom” elméle alap e ően úgy é el, hogy a nemze közi
á sadalom koncepció azé nem eljes, me „alap e ően államközpon ú meg-
közelí éssel” működik, amely az államoka „egyénekhez hasonló” sze eplőknek
ekin i, és igyelmen kí ül hagyja „az egyének és az államok közö i össze e á -
sadalmi kapcsola oka ” (Shaw, 1992). A nemze közi á sadalom elméle e alójá-
ban egy osszul álcázo ideológia, amely a a szolgál, hogy igazolja a szu e-
én államok endsze ének lé jogosul ságá . E k i ika lényegé az a ma xis a
állí ás képezi, hogy lé ezik egy elsődleges ilág á sadalom, amelyhez képes
az államok á sadalma csak másodlagos és annak alá endel . Az alaps uk ú-
á a ilág á sadalom jelen i. Egy ma xis a ki ejezés használ a az mondha -
juk, hogy az államok á sadalma csak „ elépí mény”. A nemze közi á sadalom
elméle alko ói az állam elsőbbségé e, a nemze i é dek e, a nemze ek jogá a,
s b.- e hi a kozó „ideológiá ” hangoz a ják, amely el ej i ez a mögö es ma e ia-
lis a „ alóságo ”.
A nemze közi á sadalom elméle í ói Shaw k i ikájá a úgy álaszolha ná-
nak, hogy ámu a nak a a, hogy az állam é iak (állampolgá ságuk ól üg-
ge lenül) alójában mi is gondolnak és miképpen é ényesí ik a nemze közi
elelőssége a ilágpoli ikában: mégpedig úgy, hogy az az első helyen sajá
állampolgá aik i ányában (nemze i elelősség), másodso ban a öbbi állam
i ányában (nemze közi elelősség), s csak ha madso ban az embe iség agy
a ilág min egész i ányában hajlandóak ekin e be enni. Más szó al, a ilág-
poli ikában a ilágpoli ika alakí ásában és a elelősség el állalásában a plu a-
lizmus e ikai el e nagyobb súllyal esik la ba, min a szolida i ásé. Valószínűleg
ez a álasz Shaw nem udná el ogadni, me az nem oglalkozik azzal, ami
k i ikájának alapja, ami nem más, min a ma xis a ma e ializmus. Magunknak
kell eldön enünk, hogy a ilágpoli ikában számunk a az állam és azon ke esz-
ül az államok á sadalma, a agy más kapcsola ok, min például a gazdasági
kapcsola ok a on osabbak.
A „globális igazság alanságo ” hangoz a ó k i ikusok elisme ik, hogy az állami
é dekek és meg on olások még mindig megha á ozóak a ilágpoli ikában, ám

117
ugyanakko ilágnéze ileg is k i ikus módon nyila koznak a szu e én állam
ál al kép isel e kölcsök ől, agy inkább annak e kölcs elenségé ől. Ken Boo h
(1995) sze in az „államok á sadalma” ki ejezéssel ille e nemze közi á sadalom
eláldozza az embe eke a szu e én állam ol á án. Az embe i jólé e ille ően
az államiság inkább p obléma, min megoldás. Boo h ehá kibő í i Shaw k i-
ikájá azzal az é eléssel, hogy az állam é iak, ahelye hogy elelősség elje-
sen cselekednének, lé ehoz ak egy exkluzí klubo , az államok á sadalmá ,
amelynek az egyenlő szu e eni ás és a be nem a a kozás szabályai azé lé ez-
nek, hogy azoka önös é dekeik szolgála ába állí a, a szen edő embe iség o á-
sá a használják. A nemze közi á sadalom sze zői „azál al, hogy megp óbálják
megé eni és mél ányolni azoka a nehéz dön éseke , amelyekkel az állam é iaknak
szembe kell nézniük, alójában az é ik el, hogy men ege ik azok in ézkedései ” (Boo h,
idézi Wheele , 1996).
Végeze ül, a nemze közi á sadalom ku a ási módsze é el kapcsola ban
ál alános módsze ani k i ika is meg ogalmazódo . Má emlí e ük, hogy nem
eljesen egyé elmű, hogy Wigh , Bull és Wa son elemzéseikben pon osan
hogyan használják el a ö énelem udomány (Bain, 2007). Ez azonban ál alá-
nosabb p oblémá aka , ne eze esen az , hogy a nemze közi á sadalom ku a-
ói nagyon homályos izsgálódási logika, agy ese enkén éppenséggel mód-
sze ani ájékoza lanság jellemzi. Empi ikus é elemben honnan udjuk, hogy
nemze közi endsze el, agy pedig nemze közi á sadalommal an-e dolgunk
(Linkla e és Suganami, 2006:81–82)? Mi ől isme ünk el egy olyan megha á-
ozó sze epe já szó állapo o , min az e őegyensúly (Buzan, 2014:176)? E ő elje-
sen e k i iká Finnemo e (2001) ogalmaz a meg, aki sze in ez nagymé ékben
magya ázza az , hogy ez a megközelí és mié nem alál kö e ők e Ame ikában.
Amin az má öbbszö is emlí e ük, a nemze közi á sadalom i ányza
megelőz e a kons uk i is a szemléle megjelenésé azzal az é eléssel, hogy a
nemze közi á sadalom ulajdonképpen egy á sadalmi kons ukció. A kons -
uk i is ákkal ellen é ben azonban a nemze közi á sadalom elméle alko ói
nem ej e ék ki eljes mé ékben az a a ona kozó elképzeléseike , hogy a á -
sadalmi in e akciók hogyan hozzák lé e az iden i ásoka és é dekel ségeke
meg ál oz a ni képes in ézményeke (Buzan, 2014:33–34; lásd még Wend , 1992).
Alexande Wend ennek meg elelően k i izál a Bull azé , ahogyan az megkü-
lönböz e i a nemze közi endsze és a nemze közi á sadalma , ámu a a a a,
hogy mindegyik ese ében szükség an az ezeke megalko ó szabályok a, agyis
a ke ő közö i lényeges különbség ől nem is beszélhe ünk (Linkla e és Suga-
nami, 2006:53).
118
7. KONSTRUKTIVIZMUS
A kons uk i izmus megjelenése a nemze közi
kapcsola ok elméle ében
A á sadalmi kons uk i izmus ( ö iden: kons uk i izmus) közpon i ké dése,
hogy milyen sze epe öl be az embe i uda , ille e uda osság a ilág ö éné-
seinek alakulásában. A nemze közi kapcsola ok elméle einek úlnyomó öbb-
sége, különösen a neo ealizmus, ma e ialis a szemléle ű; a a helyezi a ő
hangsúly , hogy az olyan ma e iális ha almi eszközök, min a egy e es e ő és
a gazdasági kapaci ások el endeződése, hogyan szabja meg az államok közö i
e ő iszonyoka , és azzal mikén lehe séges magya ázni az államok maga a á-
sának alakulásá . A kons uk i is a elméle elu así ja ez az egyoldalúan ma e-
iális szemléle e . Az állí ják, hogy a nemze közi kapcsola ok leg on osabb jel-
lemzője nem anyagi, hanem á sadalmi jellegű. To ábbá azzal é elnek, hogy
ez a á sadalmi alóságo a nemze közi kapcsola ok ku a ója nem izsgálha ja
objek í en agy kí ülállókén .
A á sadalmi és poli ikai ilág, beleé e a nemze közi kapcsola ok ilágá
is, nem az embe i uda ól ügge lenül lé ező, azon „kí ül elhelyezkedő” izikai
en i ás agy anyagi á gy. Kö e kezésképpen a nemze közi kapcsola ok anul-
mányozásako a nemze közi szín é sze eplőinek gondolkodásmódjá meg-
ha á ozó eszmék e és meggyőződések e, alamin az ál aluk el ogado közös
é elmezések e kell helyeznünk a hangsúly .
A nemze közi endsze nem olyas alami, ami úgy lé ezik, min pl. a Tejú -
endsze . Nem lé ezhe az embe iség ől ügge lenül. Csak in e szubjek í uda-
osságkén agy embe ek közös é elmezésekén lé ezik; ebben az é elemben
a nemze közi endsze eszmék ál al alko o , nem pedig anyagi „e ők” ál al lé e-
hozo en i ás. Nem izikai agy anyagi, hanem isz án szellemi és eszmei jellegű
embe i alko ás. Olyan eszmék összessége, olyan gondola halmaz, no ma end-
sze , amelye bizonyos embe ek egy ado időben és helyen kialakí o ak.
Ha ehá a nemze közi kapcsola ok lé ezésében sze epe já szó gondola ok
és eszmék meg ál oznak, akko maga a endsze is meg ál ozik, me a endsze
gondola okból és eszmékből áll.
119
Ez a elisme és ejlik a kons uk i is a Alexande Wend gyak an idé-
ze kijelen ése mögö : „az ana chia az, ami az államok hoznak lé e” (1992:394).
Az állí ás á alma lannak űnhe , azonban a kö e kezményei mély eha óak:
a nemze közi kapcsola ok ilága ebből a szempon ból egysze iben megszűnik
az ana chia meg ál oz a ha a lannak a o s uk ú ájában lé ezni; a ál ozá-
sok nagyon is lehe ségessé álnak, hiszen ha az embe ek és az államok elkezde-
nek új aj a módon iszonyulni egymáshoz, akko új no máka hozha nak lé e,
amelyek adikálisan el é he nek a égiek ől.
Ez a ejeze a nemze közi kapcsola ok kons uk i is a elméle é el kapcsola-
os ké déseke mu a ja be. Előszö is meg ilágí juk, hogy honnan e ed a kons -
uk i izmus, és mié ál ö id idő ala on os i ányza á a nemze közi kap-
csola ok elméle ei közö . Ezu án az izsgáljuk meg, hogy mi a kons uk i is a
elméle lényege: ajon a á sadalmi alóság e mésze é ől szóló me aelméle ,
agy a nemze közi kapcsola ok elméle ei közül az egyik lényeges elméle , agy
mindke ő? Ez el eze bennünke annak bemu a ásához, hogy a kons uk i is a
elméle mikén já ul hozzá a nemze közi kapcsola ok elméle éhez. Ez kö e-
ően á ogjuk ekin eni a kons uk i is a szemléle e ősségei és gyengeségei .
Magá a kons uk i izmus ki ejezés ugyancsak egy ame ikai ku a ó, Nicho-
las Onu honosí o a meg a udományos szóhasznála ban az 1980-as é ek o -
dulóján (Onu , 1989). Az új szemléle mód bizonyos é elemben szellemi ele-
já ója le azoknak a mély eha ó ál ozásoknak, amelyek a hideghábo ú ége és
a Szo je unió szé esése mia kö e kez ek be. Egészen á a lanul az mu a kozo
meg, hogy az észlelések, az eszmék és az iden i ások ha óe eje nem kisebb mé -
ékben be olyásolha ja az államközi kapcsola oka , min az e ő o ások, külö-
nösen a gazdasági és ka onai képességek. Az új ilág endben ugyanis a népsze-
űség éppoly on os, ha nem on osabb, min nagy ha alommal endelkezni.
Nem csoda, hogy a „puha ha alom” ki ejezés is közel egy időben bukkan
el és ál használa ossá. Az államok egy e ha á ozo abban ö ekszenek a a,
hogy ked ező kép alakuljon ki óluk. Ez elősegí he i szö e ségek lé ehoza alá ,
mások számá a pedig enyege és jelen he agy éppen új lehe őségeke e em -
he . Jobb dolog a nagyha almak köz e len, bá hadásza ilag e ő len ba á já-
nak lenni, min azok ellenségének. Mindemelle pedig a NATO kibő ülésé-
ből, az EU-bő í ésből és egyes államok, különösen Uk ajna a om egy e ek ől
aló lemondásából akadó d ámai ál ozások Kele -Eu ópában a kons uk i iz-
mus szemszögéből is izsgálha ók. Egy Wend ől szá mazó másik idéze sze in
„a ba á ok közö i ana chia nagyon sokban el é az ellenségek közö i ana chia álla-
po á ól” (Wend , 1995:78).
A kons uk i izmus é nye ésé a hagyományos, őá amú pa adigmák elő e-
jelzési képességei el szembeni nö ek ő szkep icizmus is elősegí e e. Úgy űn ,
hogy ezekkel alami nincs endben, hiszen a hideghábo ú ége, a Szo je unió
összeomlása és az ezzel já ó geopoli ikai kö e kezmények eljesen á a lanul
120
é mindenki . A ealis a, a neolibe ális és az ins i ucionalis a néze eke alló
ku a ók egyike sem é zékel e a ilágpoli ika e mésze ének hi elen és d ámai
ál ozásai , amelye pedig a ha almi egyensúly megbillenése, a kölcsönös üg-
gőség nö ekedése és a nemze közi in ézmények hálóza ának bő ülése, azaz lá -
szólag lassú olyama ok hoz ak magukkal. A jelek sze in a ál ozás há e ében
egyéb ényezők áll ak.
Min ahogyan az ko ábban néhány más pa adigma ese ében is ö én ,
a kons uk i izmus is a má el ogado elméle ekkel kapcsola ban meg ogalma-
zo k i ika e edményekén szüle e meg. Ez ese ben a ól ol szó, hogy ezek
a k i ikák az anyagi jellegű ényezők e úlságosan nagy hangsúly ek e ek, és
ha nem is hagy ák igyelmen kí ül, de alábecsül ék a nemze közi in e akciók
á sadalmi ha ásai . A nagyha almak a, a ha almi sa kpon ok a, az e őegyen-
súly a és hasonló ké dések e o dí o úlzo igyelem megakadályoz a, hogy
a klasszikus elméle ek el igyeljenek a a, hogy hi elen a ba á ság, a ö énelmi
ellenségeskedések, a s a égiai kul ú a és az államok és á sadalmak egymás ól
alko o éleménye milyen jelen őség e e sze . A kons uk i izmus szembe-
néze ezzel a kihí ással, s o osolni p óbál a ez a helyze e .
On ológiai ké dések
A kons uk i izmus abból indul ki, hogy a ilozó ia különbsége esz az anyagi
ilág és a óla alko o képze ünk közö . Az e aj a ilágnéze őbb elemei az
alábbi há om pon ban összegezhe jük: (1) a á sadalom udományok nem lehe -
nek men esek az é ékí éle ek ől és a szubjek í é ékelések ől; (2) nem endel-
kezhe nek megbízha ó, apasz ala i, agy – egy adikálisabb ál oza ban – aká
csak ények e alapozo , az ado elméle ek ől ügge len alapokkal; (3) a á sada-
lom udományok ál al el á andó ilág képlékeny, s ez lehe e lenné eszi udo-
mányos hi elességgel bí ó udás endsze kialakí ásá .
Ezé a á sadalmi éle és különösen a nemze közi kapcsola ok udományos
megisme ése, annak minden e őszakos és egyéb megnyil ánulásá al együ ,
pozi i is a módon, azaz az elméle ek kö e keze es el é elezései el és e i iká-
lásá al, és az ebből kö e kező, a alóságo egy e pon osabban megközelí eni
képes ilágkép lé ehoza ala lehe e lenné álik. A ilág megisme ése el álasz -
ha a lan a ól, hogy a ilágo hogyan épí jük el és hogyan alakí juk az . Meg-
isme ésének szám alan módja an, s mindegyikük ha ás gyako ol a izsgál
dolgok ényleges állapo á a.
Ami a kons uk i is a on ológiá ille i, a á sadalmi iszonyok, az anyagi
ilággal ellen é ben, nem lé eznek a bennük ész e ő embe ek elméjé ől üg-
ge lenül. Emia a kons uk i is ák egy ész ilágosan és egyé elműen elkülö-
ní ik egymás ól a á sadalom udományoka és a e mésze udományoka , más-
127
kul ú a sajá osságainak igyelembe é elé el hoz ak meg egy bizonyos dön és
a külpoli ikájuk e üle én – ez a kijelen és jól példázza ez . A szellemiség ugyan-
ilyen (igaz, a pozi i is a udomány szemszögéből néz e még p oblema ikusabb)
ogalom. Tekin e el minden embe egyediségé e, a jellemzők, no mák agy
el ogásmódok bá mely embe csopo hoz aló kö ése p oblema ikus, s annál
is inkább az, ha ez a csopo o nemze iség agy e nikum alapján ha á ozzuk
meg. A leg öbb ese ben a szellemiség olyan sz e eo ípiáka a almaz, melyek
csak au ológia segí ségé el egyez e he ők össze a ényleges állapo okkal.
Az ilyen módsze ani ap óságok ól el ekin e a kons uk i izmusnak sike-
ül olyan módsze eke elku a nia, amelyekkel a kul ú a ogalmá a nemze közi
poli ika elemzésében is elhasználha ó á ehe jük. Az egyik ilyen lehe séges
eljá ás az, hogy a kul ú á a on ossági so endek és az é ékek endezésének
eszközekén ogjuk el. Más szó al, a kul ú a megmu a ja nekünk, hogy mi
kí ánjunk, mi ke üljünk, mi ke essünk és mi é ékeljünk, azaz bizonyos isel-
kedési min áka agy iselkedés o máka hoz lé e.
Ez alapján a á sadalmaknak öbb éle, például a demok a ikus, az indi i-
dualis a, az egali á ius agy mondjuk a a alisz ikus maga a ási ípusá külön-
böz e he jük meg. Ugyancsak i lehe megemlí eni egy á ogó jellegű, ci ili-
zációkkal kapcsola os megközelí ésmódo is, amelye annak idején Samuel
Hun ing on e népsze ű é. A ci ilizációk összecsapásá ól szóló elméle e azok-
ból a kul u ális különbségekből indul ki, amelyek kö e kez ében a muszlim,
a nyuga i, az o odox és más ci ilizációk el é ő módon é elmezik, mely dolgok
on osak számuk a, s ennek kö e kez ében ezek a á sadalmak más és más
módon sze eződnek (Hun ing on, 2016).
Egy másik lehe őség a kul ú á a jelen és a almak endsze be sze eződé-
sekén é elmezni. A kul ú a e sze in a el ogás sze in ezeke a jelen éseke
i uálékhoz, eljá ásokhoz, szimbólumokhoz és nyel hez endeli. Ekképpen pél-
dául a nemze közi poli iká ól alko o ogalmaknak is jelen és ulajdoní unk.
Világnéze i elemek, megha á ozo szóhasznála ok és a ö énelmi apasz ala-
ok é elmezési módjai, s ezek mind ha ás gyako olnak a alóság a. A alóságo
a hagyományos pa adigmák objek í en lé ezőnek ekin ik, a kons uk i izmus
hí ei azonban ál ozékonynak és kons uál nak.
Az iden i ás nemcsak az államok egyéni, hanem kollek í cselek ései, ala-
min a nemze közi endsze pa amé e ei is alakí ják. Az ana chia szubjek í e -
mésze é e ona kozó gondola á kibon a Wend az a megállapí ás eszi, hogy
a ilág end sze eződésének egy ípusa a nemze közi á sadalmi s uk ú ák
különböző ípusai hozza lé e, köz ük az ana chia há om ípusá : a hobbesi,
a locke-i és a kan i ana chiá (Wend , 2003). A hobbesi ana chiá az jellemzi,
hogy az államok egymás ellenségkén ogják el, ami, min emlékezhe ünk
á, ökéle esen beleilleszkedik abba a ilágképbe, amelye az angol ilozó us

128
a „mindenki mindenki ellen” ilágakén í le. Az államok ellenségesek, és ha col-
nak az u alomé és a ela í előnyöké . A egy e es e ő a megha á ozó.
A locke-i ana chia a e seny ől szól. Az el e en és ől, a kon lik uskezelés ől
és az e őegyensúly ól szól. Az államok i álisnak agy ellen élnek ekin ik egy-
más , és e őszakhoz olyamodnak, de ke ülik annak úlzo alkalmazásá .
Kan ana chiája a ba á ok ana chiája. A jogi é ék- és no ma end és a meg-
kons uál „együ é a ozás” szolgál alapjául. I meg igyelhe jük a nemze közi
poli ika e mésze é ől alko o néze ek, alamin az államok egymás ól alko o
elképzelései közö i kapcsola dinamikus ál ozásá . Az u alkodók és elnökök
elképzelései, néze ei ehá nagy sze epe já szanak abban, hogy a nemze közi
endsze égül hogyan épül el, és hogyan iselkednek a endsze sze eplői.
Az iden i ás ogalma azé olyan on os a kons uk i izmus számá a, me
el á ja a no mák államok iselkedésé e gyako ol ha ásának jelen őségé és e -
mésze é . A no mák nem pusz án a o ábbi előnyök megsze zésének eszközei,
hanem egyben össze e ői annak is, hogy az államok milyennek lá ják önmagu-
ka . Bizonyos no mák be a ása, ille e megszegése szükségsze űen meg ál oz-
a ja az állam a cula á , mi el az iden i ás az ado állam ál al legi imnek a o
no mák halmazakén is megha á ozha juk. A kons uk i is ák meggyőződése,
hogy egy állam iden i ása és é dekei ál ozha nak, hiszen azok kons ukciók,
ahogy például kons ukciónak ekin he jük a nemze közi kö nyeze állí ólagos
ana chiájá is. Ha o ább oly a juk ez a gondola mene e , akko az mondha -
juk, hogy a ha alom, a hábo ú, a kon lik us agy az államok közö i i alizálás
elképzelései is kons ukciók. Ezek az elképzelések ugyan a á sadalmi in e ak-
ciók ha ásá a szüle nek meg, azonban a jö őbeni kapcsola ok jellegé és i ányá
e ől ügge lenül is képesek megha á ozni. A ilág, amelyben élünk, nagy ész
annak ük öződése, hogy mi gondolunk óla.
Az iden i ásbeli különbségek egy észe kizá ólag az egyes államok nemze -
közi szín é en anúsí o maga a ásá al áll kapcsola ban. Ez a komponens
s a égiai kul ú ának ne ezzük.
A s a égiai kul ú a
Mié dön enek a különböző államok azonos kö ülmények ennállása ese én is
el é ő módon külpoli ikai ké désekben? A acionális álasz ás elméle e sze in
egysze űen azé , me hibáka kö e nek el. A nemze közi poli ika egy já ék-
hoz hasonlí egy acionálisan gondolkodó sze eplő számá a. A já szmáka a sza-
bályok ha á ozzák meg, ügge lenül a ól, hogy í ásba annak-e oglal a, agy
sem. A já éknak an néhány alap e ő szabálya és ke e e, agy legalábbis az,
ami alap e őnek hisznek, agyis ami az államok igyelembe esznek a dön é-
seik meghoza alako . Ilyen például az ana chia agy a ha almi egyensúly.
129
A szabályok és ke e endsze ek kombinációja képezi az alapjá azoknak
a s a égiáknak, amelyeke az államok egymással aló kapcsola a ásuk so án
alkalmaznak. A já ék logikája akko sem ál ozik, ha egyes já ékosok kicse élőd-
nek. A „Monopoly-já ékban” aló ügyesség a alószínűségek kiszámí ásának és
a á ha ó események ma ema ikai elmé ésének képességé ől ügg, nem pedig
az asz alnál ülők személyes jellem onásai ól. Legalábbis ez állí ja a acionális
álasz ás elméle e.
A nemze közi poli iká a „Monopoly-já ék” sokkal bonyolul abb és kibő í e
ál oza ának is ekin he jük. A já ékban aló sike es hely álláshoz az embe nek
lehe őleg acionálisan kell dön éseke hoznia. A acionali ás a já ékszabályok-
ban ögzí e , agy ha nincsenek í o szabályok, akko a mindenki ál al el oga-
do győzelmi k i é iumok alapján ha á ozzuk meg. A alóság azonban gyak an
máskén es .
Neo ealis a szemszögből néz e például a szabályoka alahol a nemze közi
endsze szin jén és a nemze közi poli ika e mésze ének meg elelő módon
ha á ozzák meg, és azok megkö e elik, hogy az államok bá mi á on a úlélé-
sük esélyeinek lehe ő legnagyobb mé ékű nö elésé e ö ekedjenek. Ezzel
ellen é ben a kons uk i izmus sze in a szabályoka sokkal inkább az államok
ö énelme és az ha á ozza meg, ahogyan az államok önmaguk ól és mások ól
élekednek. Másképpen ogalmaz a, bá a Monopolyban minden já ékos célja
a győzelem, mindenki egyénileg é elmezi, hogy mi is jelen számá a a győ-
zelem. A győzelemmel kapcsola os elképzeléseke , a győzelem elé ésének
módjai és a sike k i é iumai együ esen ne ezzük az ado állam s a égiai
kul ú á jának.
Ennek elemei a nemze állam épí ése so án sze ze apasz ala okban, a ö -
énelemben, az állam eli jének ilágszemléle ében, kul ú ájában és el ogásá-
ban gyöke eznek. Azok számá a, akik a s a égiai kul ú ában hisznek, mind-
ezek egy állam célki űzéseinek és é dekel ségeinek megha á ozásában még
on osabb sze epe já szha nak, min az olyan anyagi ényezők, min például a
nemze közi endsze pola izál sága. Az emlí e okok mia az ana chia nem el-
é lenül ál ja ki a „csakis önmagad a számí ha sz” el é ényesí ésé , és a ha al-
mas szomszédok ól sem kell mindig a ani, agy a a ö ekedni, hogy szö e sé-
gek segí ségé el éken a sák őke .
Kanada például e ő eszí ései nem a „dél ől é kező enyege és” elhá í ásá a
összpon osí ja, pedig ez kellene ennie, legalábbis akko , ha a kanadai poli iku-
sok a ilágo szigo úan ealisz ikusan néznék, agy ha a ké oldalú kapcsola ok
ö éne e ele lenne ellenségeskedésekkel és kon lik usokkal. Ehelye Kanada
és az Egyesül Államok szö e ségesek, és mindke en isz ában annak a másik
szándékai al. A apasz ala igenis kiha a s a égiai dön éshoza al olyama á a,
és ennek e edményekén azok ko án sem mindig a s uk u ális ényezők ál al
dik ál absz ak no mák sze in alakulnak. Pe sze, ese e áloga ja, hogy ezek
130
az el é ések énylegesen hogyan alakulnak a gyako la ban. Mindenese e ez
az oka annak, hogy különböző államok hasonló kö ülmények közö más-más
módon dön he nek külpoli ikai ké désekben.
A s a égiai kul ú a koncepciójának elhasználásako igyelembe kell en-
nünk néhány módsze ani jellegű ké dés . Előszö is, az embe könnyen elkö-
e he i az a hibá , hogy a nemze közi jelenségek magya áza ako a kul u ális
ényezők e hi a kozunk: engedhe ünk annak a kísé ésnek, hogy kijelen sük,
hogy a szó szo os é elmében minden a s a égiai kul ú a össze e ője. Föld ajz,
hagyományok, ö énelem, ideológia, poli ikai gyako la , men ali ás – mié
is ne? Pe sze, mindezek és még szám alan más ényező így agy úgy, de min-
denképpen be olyásolja az , ami ko ábban s a égiai kul ú akén ha á oz unk
meg. De a ogalom ennyi e ágan aló é elmezése nem eze seho á.
Másodszo , egy o ábbi é dekes ké dés a s a égiai kul ú ák kialakulásá-
nak idejé e ona kozik. Vajon például néme s a égiai kul ú ának ne ezhe -
jük-e az , amely a 19. század égén agy a 20. század első elében alakul ki az
e ős hadse eg, a had iselés és a hábo ú kul uszának középpon ba állí ásá al?
Vagy pedig inkább a mai néme külpoli ika jellegze es elemei, azaz az együ -
működés, a békésség és a mul ila e alizmus jelení ik meg a néme s a égiai
kul ú a lényegé ? Első – és nem csak első – pillan ás a a száz é el ezelő i és
a mai Néme o szág me őben más aj a maga a ásmin áka kö e és s a égiai
i ányul ságo kép isel.
Még egy lépéssel o ább léphe nénk, és elgondolkodha nánk azon, hogy
ajon a mai Néme o szág és a száz é el ezelő i Néme o szág ugyanaz az
o szág-e, és hogy ajon jogos-e pá huzamo onni különböző ö énelmi ko -
szakok államai közö pusz án azon a ényen alapul a, hogy azok megközelí-
őleg ugyanazon a e üle en helyezkednek el? Ha a néme s a égiai kul ú á
bizonyos jellemzőkkel uházzuk el, akko mennyi e idő állóak ezek a onások?
Egy szűkebben é elmeze és sokkal gyako la iasabb megközelí és a s a é-
giai kul ú á a s a égiai dön éseke megszabó agy azoka ko lá ozó bizonyos
szimbólumkészle kén é elmezi. Ez a halmaz nagy onalakban a kö e kező
ké dések e ado explici agy implici álaszokból áll:
Mennyi e ellenséges a külső kö nyeze ? Az e e a ké dés e ado álasz ha ás-
sal an a külpoli iká a, például azál al, hogy a megelőző s a égiák alkalmazá-
sá a és az ag esszí ellépés e, agy éppen a megbékélés e agy a semlegesség e
ösz önöz. Egy olyan állam, amelye a ö énelem so án ellenségek, agy ál ala
ellenségnek ekin e o szágok esznek kö ül, aligha og olyan külpoli iká oly-
a ni, amely hasonlí a kanadaihoz.
Milyen ellenségkép ől beszélhe ünk? A ö énelem olyamán mindig is
ellenségkén iselkedő, esküd ellenség ől, az állam lé é enyege ő ellenség-
ől an szó? Az ö ök ől og a ellenséges államokkal aló kapcsola ok ál alában
an agonisz ikusak, nega í el á ásokkal e hel ek, és zé óösszegű já szmának
131
minősülnek. A ealis ák az anácsolják, hogy mindenki ől el é elezzük az ,
hogy lehe séges ellen elünk, minden egyes ellenségünk ől el é elezzük az ,
hogy a leg osszabb szándék ezé li, és ebből induljunk ki; a alóságban azon-
ban ennél á nyal abban é zékeljük a jelensége .
Mi a sze epe a had iselésnek és az e ő alkalmazásának, és mennyiben alkal-
mas a nemze közi kon lik usok megoldásá a a ka onai e ő min eszköz? Ha az
ilyen és más ké dések e ado álaszoka együ esen izsgáljuk, akko az lá ha -
juk, hogy azok nem minden ese ben adnak op imális álaszoka ezek e a ké dé-
sek e – el é e, e mésze esen, hogy egyál alán lé ezhe -e az „op imális” ogalma
a kons uk i izmusban. Vég é e is az államoknak maguknak kell é elmezniük
a já ékszabályoka , köz ük a győzelem agy a e eség ismé ei is.
A s a égiai kul ú á kép iselhe ik agy aká köz e í he ik is ilozó usok
és gondolkodók, a múl nagy s a égái, a ka onai hagyományok, agy aká az
ünnepségek. Azoka a szempon oka a almazza, amelyek sze in a dön és-
hozók elképzelik, hogy az állam milyen céloka űzhe ki sajá maga számá a
a ilágpoli ikában. Me a o ikusan ogalmaz a, a s a égiai kul ú a az ha á-
ozza meg, hogy egy állam melyik já szmá já ssza más államokkal, és hogy
a já szmában ész e ő pa ne ekkel aló kapcsola a ajon inkább a sakkhoz,
a póke hez agy a b idzshez hasonlí -e. E já ékok mindegyikében a já ékosok
hajlamosak egy megha á ozo s ílus kö e ni és bizonyos já ék echniká alkal-
mazni, és ez nagyban hasonlí az államok s a égiai kul ú ájá a.
Bizonyos ese ekben könnyebben elisme he őek a s a égiai kul ú a egyes
elemei. Például a hosszú ö énelmi előzmények e issza ekin ő államokban
annak elemei sokkal hangsúlyosabb o má öl enek. Ennek alapján beszél-
he ünk például az Egyesül Államok kinyila koz a o endel e ésének hagyo-
mányai ól, az o osz expanzionizmus ól agy a Közép Bi odalmá a ona kozó
kínai elképzelések ől. A s a égiai kul ú a elemei e mésze esen á is lehe
enni, ahogy ez például a középko i császá ok agy az o osz u alkodók pél-
dája mu a ja, akik a Római Bi odalom él ilágszemléle é p óbál ák u ánozni,
kezd e azzal, hogy a „császá ” és a „cá ” címeke használ ák. Moszk a önmagá
a „ha madik Rómának” ekin e e, és kul u ális ekin e ben nem is annyi a
a Római Bi odalma , min inkább a Bizánci Bi odalma p óbál a u ánozni.
Mindazonál al az mondha juk, hogy az ál alános jellemző o ább a is az, hogy
az államiság megszakí ás nélküli lé e elősegí i a s a égiai kul ú a elemeinek
kialakulásá és mege ősödésé .
A nagyha almi lé ehhez nagyban hozzájá ul. A nemze i nagyság ki eje-
zés sokkal inkább a ealizmusban használa os, a neo ealizmus a pedig külö-
nösen jellemző, hogy az államoka nagy, közepes és kis ha almak ka egó iáiba
so olja. Mindazonál al a jelek sze in a nagyha almak külpoli ikája sokkal ma -
kánsabb, alószínűleg a hábo úkban aló gyako ibb ész é elük, a nagy e ü-
le i ki e jedésük és a sok é ű é dekeik mia . Úgy űnik, a külpoli ika ese ükben
132
sokkal nagyobb sze epe já szik, min a nagyha alomnak nem ekin he ő álla-
mok ese ében.
A s a égiai kul ú a mi ológiája és szimbólumai a igyelem középpon jába
ke ülnek, és megha á ozzák az államok ól a ilágban kialakí o képe . Ezek
a élekedések pedig be olyásolják az államok o ábbi iselkedésé . Ez a ha ás
a szóhasznála ban is e en é he ő: a o izmákban, jellegze es ki ejezésekben,
min például a „ innesí és”.
A s a égiai kul ú á ól, annak o ásai ól, megnyil ánulásai ól és be olyá-
solási módjai ól szóló anulmányokban isszaköszönnek a kons uk i izmus a
ál alánosságban jellemző onások és p oblémakö ök, öbbek közö a de iníciók
bizony alansága és ál ozékonysága, az eszmék és a ényleges alóság közö i
e ős ké oldalú kapcsola , a acionali ás iszonylagossága és szubjek í jellege.
És ami a leg on osabb: ajon mennyi e lehe nek meggyőzőek a kons uk i iz-
mus udományos jellegű el e ései, ha maga a megközelí és a ilág bá milyen
pozi i is a é elemben e megisme he őségének lehe e lenségé e épül?
A „puha ha alom” koncepciója
Gyengéd e ő, okos ha alom, az eszmék ha alma, szelíd ha alom, „a sá ga épa”
– a puha ha alom ogalmának jelölésé e szolgáló ki ejezések egész so á ja a-
sol a Joseph S. Nye, a Ha a d Egye em p o esszo a a hideghábo ú égén (Nye,
1990). Maga a „puha ha alom” ki ejezés kons uk i is a hang é elű: a onze ő e,
a okonszen e, a más sze eplők kí ánságainak, é dekeinek és mo i ációinak
á alakí ásá a aló hi a kozás az az elképzelés sugallja, hogy a ilág ál ozik és
szubjek í jellegű, és hogy a sajá megé ési és é ékelési módok áe ől e ésé el
meg lehe ál oz a ni a alóságo .
Min sok más, a ha alom lényegének mélyebb megisme ésé e i ányuló kí-
sé le ese ében, a dön ő lökés egy módsze ani p obléma elme ülése ad a.
Lehe e len ugyanis egy bizonyos nemze közi sze eplő ha almá elmé ni pusz-
án az e ő o ásainak izsgála á al, agy azzal, hogy meg igyeljük, hogyan ál-
ozik más sze eplők maga a ása, őleg amia , me gyak an nem isme jük cél-
ki űzéseike és alódi é dekeike . Hogy lehe kimu a ni az , hogy a ha alom
alkalmazásá a ke ül -e so abban az ese ben, ha az, aki el szemben a ha alma
alkalmazzák, hajlandó ol a őle megkö e el maga a ás anúsí ani?
A ha alma kizá ólag kénysze kén és az e ő o ások ele i u alomkén
é elmező elméle ek nem udják megmagya ázni az ilyen in e akciók ége ed-
ményei . E hiányosság o oslásá a Nye az ja asolja, hogy a ha alom ké hagyo-
mányos a cula á (például a enyege ések alkalmazásá és a ju almazás megígé-
ésé ) egészí sük ki egy ha madikkal – azzal, hogy másoka a sajá ágyainkhoz
kö ünk. Mások be onásának képessége az alapja az állam puha ha almának,

133
amelye gyak an olyan ogalmakkal á sí anak, min a onze ő, a onzalom,
a ekin ély és a ka izma. A nemze közi poli ika ilágában ezek nagyon el on ,
ünékeny képződmények. Meglehe ősen nehéz őke ope acionalizálni, és e e
a puha ha alom koncepció k i ikusai is gyak an ámu a nak.
Mindazonál al a koncepció hí ei meg annak győződ e a ól, hogy a mo -
de n ilágpoli ika jellemzői nemcsak az eszik lehe ő é, hogy a poli ikai kap-
csola okban olyan dolgoka is elhasználjanak, min a ekin ély agy a sze e-
e , hanem az is, hogy anulmányozzuk, hogyan, milyen módon alkalmazzák
a puha ha alma . Ez annak köszönhe ő, hogy a ko á s poli ikai ilág egy e
inkább egy olyan á sadalmasodo endsze e hasonlí , amely nemcsak a sze-
eplők e ikális hie a chiájának ekin he ő, hanem a különböző szin ű kap-
csola ok ki e jed hálóza ának kialakulásá is lehe ő é eszi, ahol a mo ális e ő-
o ások és a köz élemény be olyásolása ese enkén dön ő jelen őség e ehe
sze .
A puha ha alom olyan képesség, amellyel az egyén el udja é ni az , hogy
önnön é dekei mások sajá é deküknek ekin sék azok mo ális, ille e kul u á-
lis onze eje mia , és ezál al megkönnyí se a poli ikai célok elé ésé . Ebben az
ese ben az e ő o ásai közö sze epel a kul ú a, a poli ikai é ékek és az állam
külpoli ikájának e kölcsi alapja. A puha ha alom e ő o ásai közö meg alál-
ha óak az állam ál al kép isel é ékek, a belpoli ikai no mák és a külpoli iká-
ban é ényesülő módsze ek.
Az államok puha ha almi képességeinek mé ése ö ök p obléma a kons uk-
i is ák számá a; és az államok puha ha almi képességei bemu a ó mé őszá-
mok sokkal sok é űbbek, min a hadásza i képességeke agy aká a demok á-
cia enn a ha óságá mé ő mu a ók. Az államok puha ha almának mé ésé e
használha ó indiká o ok közé a ozik öbbek közö például az expo ál
ilmek, zenemű ek és köny ek száma, alamin ezek néze sége, hallga o sága
agy ol aso sága; a u is ák száma; a különböző angso ban első helyen álló
egye emek számá al mé e az ok a ás szín onala; a Nobel-díjasok száma s b.
Bá ezek a jelzőszámok ké ség elenül pon a lanok, és nem köz e lenül ha á-
ozzák az meg, hogy mennyi e ha ékony külpoli iká oly a az ado o szág,
mégis olyan ál alános é ékeke é in enek, min a nemze közi ekin ély agy
a nemze közi hí né . Aká szándékol an, uda osan használják az , aká nem,
a puha ha alom alkalmazásának e edményekén kialakul egy ado o szág
elképzelhe ő ö ek ései ől és szándékai ól alami éle ál alános elképzelés
a ilágban. Ennek alapjául nemcsak az állam ál alában e anyagi képessé-
geinek é ékelése szolgál, ahogyan az a ealis ák sugallják, hanem az is, hogy
mennyi e komolyak az állam szándékai ezek alkalmazásá a ona kozóan.
A puha ha alommal kapcsola os egyik legé dekesebb és elméle ileg legne-
hezebb ké dés az, hogy ajon mi is az alapja, megha á ozha ó-e a jellege, és
milyen ényezők biz osí ják a onze ejé . A p obléma az, hogy egy ész az esz -
134
mék és az é ékek onze ejé sokan alami éle objek í dolognak ekin ik:
a demok áciá a és a béké e el é elezhe ően mindenki ágyik, és ebből kö e -
kezően az ezek meg alósí ásá célzó ideológia „ e mésze es” onze ejé el endel-
kezik. Más ész , bá mi ől is legyen szó, annak onze eje a kommunikáció és az
abban ész e ők közö i eszmecse e e edménye, ehá á sadalmi kons ukció.
Ebből pedig az kö e kezik, hogy nem lé eznek objek í é ékek, és hogy bá mely
eszme onze eje a kommunikáció eszközeinek alkalmazásá al manipulálha ó,
nö elhe ő, agy csökken he ő.
Lé ezik egy másik, a puha ha alommal kapcsola os pa adoxon is. Ha az
emlí e onzalma a kommunikáció so án mások meggyőzésé el alakí ha -
juk ki, akko az ulajdonképpen sajá aka a unk é ényesí ésé el ö énik meg.
Ha azonban e ől an szó, akko el űnik a ha alom puha e mésze e, helyé
a kénysze í ési echnika ál ja el. Másképpen ogalmaz a, a „puha ha alom”
néha nehezen különböz e he ő meg „a kemény ha alom ól”.
Az é ékek ől és az azok ál al gyako ol be olyás ól szóló ej ege ések képezik
az alapjá a onze ő el kapcsola os elképzeléseknek. Az é ékek onze eje az,
ami mia az é ékeke a puha ha alom o ásakén használha juk el. Bizonyos
é elemben a be olyásolás puha módsze einek onze ejé ugyanúgy eszköz-
kén használha juk, min a kemény ha almi o ások ese ében a kénysze í és .
Az é ékek a kommunikáció olyama ában álha nak onzó á, ezé azok onz-
e eje nem e mésze i, hanem á sadalmi e ede ű dolog. Ha ehá az é ékek
onze eje alami éle e mésze ad a és objek í dolog lenne, akko az embe-
iség ö énelmi ú ja minden alószínűség sze in az objek í onz e ő el bí ó
é ékeken alapuló kul u ális egység kialakí ása lenne. Ha azonban ez a onze ő
á sadalmilag kons uál és ál ozékony, akko a nemze közi poli ika az állandó
kul u ális kon on áció csa a e é é álik, ahol az ado pillana ban apasz al-
ha ó onze ő a á sadalmi, kul u ális és nyel i alóság meg e em éséé oly a-
o e seny á mene i, ideiglenes e edménye.
Sze encsésebb ehá , ha az é ékek onze ejé á sadalmilag kons uál nak
ekin jük. Ennek segí ségé el elke ülhe jük, hogy számos pa adoxon és ellen -
mondás me üljön el amia , hogy a onze ő alami éle e mésze ből akadó
dolognak, a onze ő őbb jellemzői és megnyil ánulásá pedig ma adandó-
nak ekin jük. Ha azonban a onze ő e úgy ekin ünk, min ami a á sadalmi
in e akció e edményekén áll elő, akko az é ékek – legyenek azok a libe á-
lis demok áciához, a allási undamen alizmushoz, a kommunizmushoz agy
bá mi máshoz kapcsolódóak – a alóság al e na í é elmezései közö zajló
szün elen e seny olyama ában álha nak onzó á. Ebből egy on os kö e -
kez e és szű he ünk le: nem egy bizonyos é ék end el állalása és hi de ése
képezi a puha ha alom ényleges alapjá , hanem a sajá é ékek mások a aló
áe ől e ésének képessége.
135
Részben emia néha nehéz az államok kemény és puha ha alma közö i
köz e len kapcsola a ámu a ni. Elő o dulha , hogy egy hagyományos é e-
lemben e szupe ha alom csak kisebb mé ékű puha ha almi képességekkel
endelkezik, min ahogyan például ez ö én a Szo je unió al az 1960–1980-as
é ek közö i s agnálás é ei ala . Ellenben kisebb államok gyak an nagy elis-
me ség e ehe nek sze a komoly globális p oblémák megoldásá al kapcsola-
os szám alan kezdeményezésük, a béke enn a ó missziókban aló ész é elük
agy a köz e í őkészségük é én (ahogyan az No égia, S édo szág, a Va ikán,
Új-Zéland, agy éppen Í o szág példája is anúsí ja). A mode n ilágban a puha
ha almi képességek nö elésé elősegí he i a nemze közi sze eze ek e ékeny-
ségében, s különösen az e őszako semmi éle módon nem alkalmazó nemze -
közi sze eze ekben aló ész é el.
Az, hogy a kul ú a és a onze ő hogyan be olyásolja a poli ikai e ékenysé-
ge , nem eljesen ilágos. A puha ha alom elméle e abból indul ki, hogy egy
állam a onzó kul ú a é én ha ás gyako olha más o szágok á sadalmának
köz éleményé e, s így azok nemze i szin ű céljai is alakí ha ja. Azonban az
ilyen jellegű be olyásgyako lás képessége nagymé ékben a külön éle kö ül-
mények ől ügg, és gyak an eljesen el eszí i a jelen őségé . Például a nyuga i
ömegkul ú a hagyományos eszköz á a egy e hasonla osabbá eszi az ame ika-
iak és az eu ópaiak ilágszemléle é , ugyanakko azonban o ább mélyí i a sza-
kadéko például az eu ópaiak és a mohamedánok közö .
Az első ese ben ké ség elenül nö ek ő hasonlóság poli ikai kö e kezményei
pe sze ál ozóak; az eu ópaiak és a mohamedánok közö i szakadék mélyülése
azonban má nyil án aló poli ikai ká okkal já . Végül is nem lehe mindenki-
nek e szeni. Ezé az egyes o szágok kul ú ája okonszen e , közömbössége
és elu así ás egya án ki ál ha a különböző á sadalmi csopo okba so ol-
ha ó embe ekből, ügge lenül a ól, hogy azok mely állam polgá ai is éppen.
Egyébkén a kul u ális onze ő úgymond a múl ban, a ö énelem so án kiala-
kul hagyományokban, í mányokban és é ékekben gyöke edzik, és így nem is
mindig lehe gyo san á alakí ani egy-egy ado poli ikai cél elé ése é dekében.
A néme ilozó ia agy az olasz képzőmű észe Néme o szág és Olaszo szág
ak uális külpoli ikájá ól ügge lenül esz é ikai é zelmeke ál ki az embe ek-
ből. Más ész pedig a mély kul u ális, ö énelmi, hagyományokkal nem en-
delkező államok nem képesek néhány é ala ilyen hagyományoka e em eni.
Kul u ális ekin e ben a puha ha alom alapjá elsőso ban nem a klasszi-
kus ilozó ia agy a képzőmű észe , hanem a ömegkul ú a képezi. A ogyasz-
ók széles á sadalmi csopo jai számá a készül, és a almazza a ilmmű észe-
e , a zené , az i odalma , a o ózás , a ele íziózás és az online pla o moka .
A ömegkul ú ák e senyében ál alában nem az nye , aki szín onalasabb kul-
u ális e mékeke alko , hanem az, aki gyo sabban képes bá milyen média- a -
alma legyá ani és az széles kö ben e jesz eni. A e seny ehá a kul u ális
136
sz é ából a e melési sz é ába lép á . Azonban az e aj a kul u ális „ egy e kezési
e seny” so án a győz esek elő megnyílik annak lehe ősége, hogy a köz éle-
mény kí ánalmai , é deklődésé és eakciójá messze sajá államha á aikon úl
is be olyásolni udják.
A puha ha alom ogalmá al gyak an á sul az „in elligens ha alom” ogalma.
Az in elligens ha alom a puha és a kemény ha almi e ő o ások egyazon s a é-
giában ö énő egyesí ésé jelöli. E ha alom in elligens mi ol a abban a képes -
sé g ben mu a kozik meg, hogy képes a különböző e ő o ásoka ugalmas
mó don egymással összeegyez e e elhasználni az egyes célok elé ése é deké-
ben. Ehhez a kemény és puha ha almi e ő o ások kiegyensúlyozo , meg on-
ol és célzo alkalmazásá a an szükség.
Min ahogyan bá milyen más aj a ha alom használa a, a puha ha alom el-
használása is a kö ülmények ől ügg. É ék endjének és eszméinek el e jesz é-
séhez egy államnak az ehhez szükséges lehe ő legked ezőbb kö nyeze e kell
kialakí ania. A puha ha alma például a legha ékonyabban a decen alizál ko -
mányza i endsze el és a éleménynyil ání ás szabadságá isz ele ben a ó
demok a ikus be endezkedésű, nyi o á sadalmakban lehe alkalmazni. A zá
á sadalmakban, ahol egy au o i e eze ő ha almi helyze e szilá d, ko lá ozo -
ak a lehe őségek mások kí ánalmainak be olyásolásá a. Az é ékeke könnyebb
egymáshoz kul u ális szempon ból hasonló á sadalmakban népsze űsí eni.
Elemi különbségek elu así ó eakcióka ál anak ki; és ugyanilyen eak cióka
ál ha ki bá mely éle s ílus agy kul u ális sz e eo ípia úl ag esszí népsze-
űsí ése is. Ehelye jobb, ha meghagyjuk mások számá a a álasz ás szabad-
ságá . Hosszú á on pedig az a legcél a eze őbb, ha sike ül meg alálni a puha
és a kemény ha alom alkalmazásának a helyes a ányá . E ekin e ben nem lé e-
zik ál alános é ényű szabály endsze , de ál alánosságban kijelen he ő, hogy
a kemény ha alom ha ékonyabban szolgálja a konk é célok elé ésé agy a nem-
ze biz onságo köz e lenül enyege ő eszélyek elhá í ásá , míg a puha ha alma
a a alkalmazzák, hogy hosszú á on alakí sák a külpoli ika ég ehaj ásának el-
é elei , alamin ba á ságos és ked ező nemze közi kö nyeze e e em senek.
Ez elősegí i, hogy a ha alma úgy é elmezzük, min a já ékszabályok meg-
szabásának, a álasz ási lehe őségek ko lá ozásának és a no mali ás, agy ab-
no mali ás megha á ozásának képességé . Az i elso ol elméle i állás oglalá-
sok alapján ugyanis elmondha juk, hogy a ha alom jó o mán ész e ehe e lenül,
alójában gyak an köz e e en, a poli ikai olyama okban szin e kö e he e len
módon ej i ki ha ásá . Ha a ha alom a legi imi ás, az igazságosság és a napi end
ké déseihez á sí o an jelenik meg, akko gyak an elhal ányul az e őszakhoz,
a kénysze hez és a ekin élyel ű poli izáláshoz aló kapcsolódása.
Ebből a szempon ból ilágos, hogy a nagyha almú nemze közi sze eplők
közé nem csak az e őszak monopóliumá al bí ó államoka so olha juk, hanem
azoka nemze közi sze eze eke is, amelyek be olyásolni képesek a köz éle-
143
Összegzésképpen az mondha juk, hogy a poli ika és a gazdaság, az államok
és a piac közö komplex kapcsola áll enn, és ez a nemze közi kapcsola ok
elméle ének képesnek kell lennie el á ni. A nemze közi poli ikai gazdaság an
ezzel oglalkozik. A poli ika és a gazdaság közö i kapcsola izsgála ához külön-
böző elméle i megközelí ési módok a an szükségünk. A lehe séges elméle i
i ányza ok közül (Balaam és Dillman, 2018) há om olyan elméle e mu a unk
be, melye a leg öbb szaké ő a neze közi poli ikai gazdaság an ő i ányza ainak
ekin : a me kan ilizmus , a gazdasági libe alizmus és a ma xizmus . Ezeke
csak ágabb é elemben ekin he jük „elméle eknek”, mi el olyan el é elezé-
seke és é ék endsze eke a almaznak, amelyekből kiindul a a nemze közi
poli ikai gazdaság an ké déskö é különböző módon közelí he jük meg. Min
az lá ni ogjuk, a me kan ilizmus szemléle módja sok hasonlóságo mu a
a ealizmus szemléle módjá al, a gazdasági libe alizmus pedig a libe ális
elméle kiegészí ésének ekin he jük. Ez a ké elméle ehá alap e ően a nem-
ze közi poli ikai gazdaság annal kapcsola osan ealis a és libe ális el ogás
kép isel. A ma xizmus sajá , e ede i elméle i álláspon o kép isel, és e e egy
kicsi öbb idő ogunk o dí ani, mi el a ma xis a megközelí és ko ábban még
nem mu a uk be.
A me kan ilizmus
Az i ányza ok bemu a ásá azé kezdjük a me kan ilizmussal, me ez az elmé-
le szo osan kapcsolódik a mode n, szu e én állam 16. és 17. századi lé ejö é-
hez. A me kan ilizmus a mode n állam meg e em ésében élenjá ó poli ikai eli
iláglá ásá ük öz e. Az a el ogás kép isel ék, hogy a gazdasági e ékenysé-
ge az e ős állam kiépí ésének szolgála ába kell állí ani. Más szó al a gazdaság
a poli ika eszköze, a poli ikai ha alom alapja. Ez a me kan ilis a szemléle mód
megha á ozó jellemzője. A me kan ilis ák a nemze közi gazdaságo az ellen-
é es nemze i é dekek közö i kon lik us a énájának ekin ik, nem pedig olyan
é nek, ahol kölcsönösen előnyös együ működés alósulha meg. Rö iden, az
államok közö i gazdasági e seny egy „zé ó összegű já ék”, ahol az egyik állam
csak a másik állam o ásá a ehe sze nye eség e. Az államok gyanak ással
kell ekin senek más államok gazdasági gya apodásá a, me az így elhalmo-
zo gazdagság ka onai-poli ikai ha alom megalapozásá a szolgálha , amelye
más államok ellen lehe elhasználni. I azonnal e en é he ő a nagymé ékű
hasonlóság a me kan ilis a gondolkodásmód és az ana chikus endsze ben az
államok közö i e sengés hangsúlyozó neo ealis a gondolkodásmód közö .
Az államok közö i gazdasági i alizálás ké különböző o má öl he (Gilpin,
1987:32). Az első édekező agy „jóindula ú” me kan ilizmusnak ne ezik: az
államok azé igyelnek nemze i gazdasági é dekeik e, me ez nemze biz on-

144
ságuk on os össze e ője; az ilyen poli ikának nem el é lenül kell úl nega í
ha ás gyako olnia más államok a. A másik o ma azonban az ag esszí agy
„ osszindula ú” me kan ilizmus. I az államok a nemze közi gazdaságban nyíló
lehe őségeke expanziós poli iká al p óbálják kihasználni; ilyen ol például
az eu ópai gya ma osí ó ha almak ál al Ázsiában és A ikában megnyil ánul
impe ializmus.
A me kan ilis ák ehá a gazdasági e őssége és a ka onai-poli ikai ha alom
meg e em ésé egymás kiegészí ő, nem pedig egymással e élkedő célki űzé-
seknek ekin ik. A gazdasági e ő megsze zésé e aló ö ek és hozzájá ul az
állam ka onai és poli ikai ha almának nö ekedéséhez; a ka onai-poli ikai ha a-
lom pedig o ább nö eli és e ősí i az állam gazdasági ha almá .
Ez éles ellen é ben áll a ko ábbi ejeze ben bemu a o libe ális el ogással.
A libe álisok gyöke esen más szemléle módo kép iselnek: a gazdasági el i-
ágzás szabad ke eskedelem és globális gazdasági kapcsola ok é én ö énő
meg alósí ásá a ka onai e ő és a e üle i e jeszkedés é én ö énő ha alom-
sze zéssel szemben. Más szó al, az államok dön he nek úgy, hogy a gazdasági
ejlesz és és a ke eskedelem u a álasz ják, és így „ke eskedő államokká” álnak,
min ahogyan az Nyuga -Néme o szág és Japán e e a második ilághábo ú
u án. Vagy pedig a ka onai e ő és a e üle i e jeszkedés ös ényé e lép e, a egy-
e es e ő e alapozha ják ekin élyüke , ahogyan az a Szo je unió e e a kom-
munis a időkben. A me kan ilis ák elu así ják ez a libe ális álláspon o . A meg-
nö el nemze i agyon és a megnö ekede ka onai-poli ikai ha alom egymás
kiegészí ő módsze ek, amelyek ugyanaz az alap e ő cél szolgálják: az e ősebb,
ha almasabb állam meg e em ésé .
A ke ő közö i álasz ási kénysze csak különleges helyze ekben me ül el;
az egyik példa e e az a ko lá ozás, amelye a nyuga i ha almak a hideghábo ú
idején a kele i blokkal oly a o gazdasági ke eskedelem e alkalmaz ak. I
a Nyuga gazdasági áldoza o hozo a hadásza i biz onság édelme é dekében.
A me kan ilis ák ez endkí üli helyze nek ekin ik. No mális ese ben a gaz-
dagsági és a poli ikai e ő nö elésé pá huzamosan, egyidejűleg, egymás köl-
csönösen ámoga ó módon lehe séges elé ni.
A me kan ilis ák az állí ják, hogy a gazdaságo az államha alom nö elé-
sének szolgála ába kell állí ani: a poli ikai meg on olásoknak elsőbbsége kell
kapniuk a gazdasági meg on olásokkal szemben. A ő cél elé ése é dekében
ajánlo konk é in ézkedések azonban az idők so án soka ál oz ak. A 16. szá-
zadi me kan ilis ák el igyel ek a a, hogy Spanyolo szág számá a milyen elő-
nyös ol az Ame ikából szá mazó a any és ezüs behoza ala; ez a a kész e e
őke , hogy a nemze i gazdagsághoz eze ő ő ú kén a nemes émek megsze -
zésé szo galmazzák. Amiko azonban Hollandia nem a nemes émek, hanem
elsőso ban ha almas enge en úli ke eskedelmi bi odalmának köszönhe ően
Eu ópa eze ő o szágá á ál , a me kan ilis ák a ke eskedelem, ille e a lehe ő
145
legnagyobb ke eskedelmi öbble meg e em ésének, min a nemze i el i ágzás-
hoz eze ő ú sze epé kezd ék kiemelni. Onnan ól kezd e, hogy Nagy-B i annia
az ipa osí ás é én eze ő sze ep e e sze a ilágpoli ikában, a me kan ilis ák
az o szágok ipa osí ásának szükségességé , min a nemze i ha alom nö elése
szolgála ába állí ha ó legmeg elelőbb eszköz alkalmazásának on osságá kezd-
ék hangoz a ni. A me kan ilizmus különösen népsze ű ol azokban az o szá-
gokban, amelyek az ipa i ejlődés ekin e ében elma ad ak Nagy-B i anniá ól;
úgy é ez ék, hogy az ipa ekin e ében sü gősen el kell zá kózniuk, annak é de-
kében, hogy el ehessék a e seny Nagy-B i anniá al. Ez a elzá kózás nem
lehe e a piaci e ők e bízni; a helyi ipa édelmé és ejlesz ésé szolgáló poli i-
kai in ézkedéseke kö e el meg.
A me kan ilizmus jó néhány ne es poli ikus és közgazdász is népsze űsí-
e e. Alexande Hamil on, az Egyesül Államok egyik alapí ó a yja, az Egye-
sül Államok hazai ipa ának előmozdí ásá célzó, p o ekcionis a poli ika o -
májában meg alósuló me kan ilizmus elkö eleze hí e ol . A me kan ilizmus
másik nagy ámoga ója F ied ich Lis néme közgazdász ol . Az 1840-es é ek-
ben kidolgoz a a „ e melőe ő” elméle é , amely hangsúlyoz a, hogy a e melési
képesség meg e em ése on osabb, min a e melő e ékenység e edményekén
lé ejö e edmény. Más szó al, egy állam jólé e nem elsőso ban a ól ügg, hogy
milyen gazdagsággal endelkezik, hanem a ól, hogy milyen mé ékben ejlesz-
e e ki „ e melőe ejé ”.
Napjaink me kan ilis a ku a ói a sike es kele -ázsiai „ ejlődő” államok a
összpon osí anak: Japán, Dél-Ko ea, Taj an és Kína e edményei e. Hangsú-
lyozzák, hogy a gazdasági sike mindig az állam a gazdasági ejlődés előmoz-
dí ásá a i ányuló e ő eljes, i ányí ó e ékenységének e edményekén áll elő.
Japánban például a japán állam igen á ogó sze epe já szo az o szág gaz-
dasági ejlődésében. Az állam kijelöl e a s a égiai ipa ágaka , meg éd e őke
a külső e seny ől, és még a cégek közö i e seny szabályozásá al is ámoga a
ejlődésüke .
Össze oglal a, a me kan ilizmus a gazdaság a min a poli ikának és különö-
sen a ko mányza nak alá endel ényező e ekin . A gazdasági e ékenysége az
államha alom nö ekedésé elősegí eni hi a o e ékenységnek ekin i. A nem-
ze i é dekek édelméé és előmozdí ásáé elelős sze eze nek, ne eze esen
az államnak, u alkodnia kell a gazdasági sze eplők magáné dekei ele . A gaz-
dagság és a ha alom nö elése egymás kiegészí ő, nem pedig egymással ellen-
é ben álló célki űzések. A más államok ól aló gazdasági üggősége a lehe ő
legnagyobb mé ékben el kell ke ülni. Ha a gazdasági és a biz onsági é dekek
egymással kon lik usba ke ülnek, a biz onság meg e em ésének célja elsőbbsé-
ge kell hogy él ezzen.
146
A gazdasági libe alizmus
A gazdasági libe alizmus a 16 és 17. században az eu ópai államépí ésben u al-
kodó á ogó poli ikai ellenő zés és szabályozás, azaz a me kan ilizmus k i iká-
jakén szüle e meg. A gazdasági libe alizmus elu así ja azoka az elméle eke
és poli ikáka , amelyek a gazdasági ké déseke a poli ikai szempon oknak alá-
endelik. Adam Smi h (1723–90), a gazdasági libe alizmus a yja úgy él e, hogy
a piacok az embe i szükségle ek kielégí ése é dekében spon án módon bő ül-
nek – el é e, hogy a ko mányok nem a a koznak ebbe bele. Smi h a ko áb-
ban isme e e libe ális eszmék e épí e . Ezek közé az alapgondola ok közé
a ozik például az, hogy az egyén acionálisan cselekszik, hisz a haladásban
és abban, hogy a kölcsönösen előnyös, szabad á ucse éből kölcsönös nye eség
szá mazik. Smi h azonban néhány sajá elemmel is kiegészí e e a libe ális gon-
dola oka , öbbek közö azzal a kulcs on osságú néze el, hogy a piacgazdaság
a haladás, az együ működés és a jólé ő o ása.
A poli ikai bea a kozás és az állami szabályozás ezzel szemben gazdasági
szempon ból nem ki ize ődő, issza ejlődés e edményez, és kon lik usokhoz
eze he . A libe ális közgazdaság an „a gazdasági nö ekedés és az egyéni jólé
megsze ezésé el és i ányí ásá al oglalkozó dok ínának és alapel ek gyűj eményé-
nek” ne ez ék (Gilpin, 1987:27). Alapjá az az elképzelés képezi, hogy a piacgaz-
daság, ha magá a hagyják, spon án módon, sajá mechanizmusai agy „ ö é-
nyei” sze in og működni. E ö énysze űségek a gazdasági e melés és cse e
e mésze éből akadónak ekin endők. Ennek egyik példája a Da id Rica do
(1772–1823) ál al kidolgozo „kompa a í előnyök ö énye”. Az állí o a, hogy
a szabad ke eskedelem – azaz az o szágha á ok ól ügge lenül oly a o
ke eskedelmi e ékenység – minden ész e ő számá a előnyökkel já , mi el
a szabad ke eskedelem lehe ő é eszi a specializáció , a specializáció pedig
nö eli a ha ékonyságo és ezál al a e melékenysége . Paul Samuelson a kö e -
kezőképpen oglal a össze ezeke az é eke :
„Függe lenül a ól, hogy ké égió közül az egyik abszolú ha ékonyabb
minden á u előállí ásában, min a másik, ha mindké égió a a a e -
mék e specializálódik, amelyben kompa a í előnye an (ami a nagyobb
ela í ha ékonyság jellemez), a ke eskedelem kölcsönösen jö edelmező
lesz mindké égió számá a” (Samuelson, 1967:651).
A szabadke eskedelem e épülő ilággazdaságban a szakosodás é én minden
o szág p o i álni og, és a globális jólé nö ekedni og.
A gazdasági libe alizmus ehá elu así ja az a me kan ilis a el ogás ,
amely sze in a gazdasági ügyekben az állam a ősze eplő. A leg on osabb sze-
eplő az egyén min ogyasz ó és min e melő. A piac az a nyi o szín é , ahol
147
az egyé nek alálkoznak, azé , hogy e mékeke és szolgál a ásoka cse éljenek.
Az egyének acionálisan kö e ik sajá gazdasági é dekeike , és amiko ez a acio-
nali ás a piac működésé e alkalmazzák, minden ész e ő nye . A piacon meg-
alósuló cse ekapcsola ehá pozi í összegű já ék: a ha ékonyság nö ekedése
mia mindenki öbbe nye , min amennyi be ek e e . Az egyének és a állala-
ok nem lennének ak í ak a piacon, ha az nem szolgálná a ja uka .
A libe ális közgazdászok úgy alálják, hogy az egyéneknek ez a acionális
és én-közpon ú (önmaguka jobb helyze be hozni aka ó) szemléle e kiinduló-
pon kén használha ó nemcsak a piacgazdaság, hanem a poli ika megé éséhez
is. Ez a sajá os nézőpon a acionális álasz ás elméle e né en isme e es. A libe-
álisok ehá elu así ják a me kan ilis ák zé óösszegű szemléle é , amely sze-
in az egyik állam gazdasági nye esége szükségsze űen a másik állam gazda-
sági esz eségé el já . Az embe i jólé hez eze ő ú ehá a szabad piacgazdaság,
a kapi alizmus ko lá lan, nemcsak az egyes o szágokban, hanem a nemze közi
é ben ö énő akadály alan e jeszkedésén ke esz ül eze .
A gazdasági libe alizmus hí ei közö azonban endsze esen elme ül a i a
a a ona kozóan, hogy a ko mányok poli ikai bea a kozásá a milyen mé ék-
ben lehe szükség. A gazdasági libe alizmus első kép iselői a „laissez- ai e”, azaz
a piac minden éle poli ikai ko lá ozás ól és szabályozás ól aló men ességé
szo galmaz ák. Ugyanakko még maguk is isz ában ol ak azzal, hogy a piac
alapjául szolgáló, poli ikai ú on kialakí o jogi ke e endsze e an szükség.
A „laissez- ai e” nem jelen i a poli ikai szabályozás eljes hiányá ; az jelen i, hogy
az államnak csak azoka a minimális alapoka kell meg e em enie, amelyek
a piac meg elelő működéséhez szükségesek. Ez a gazdasági libe alizmus klasszi-
kus ál oza a. Jelenleg ez a néze e olyan címkékkel is ille ik, min „konze a i iz-
mus” agy „neolibe alizmus”; a a alom azonban alap e ően ugyanaz. Ma ga e
Tha che konze a í , ille e „neolibe ális” gazdaságpoli ikája Nagy-B i anniá ban
és Ronald Reagané az Egyesül Államokban egya án a klasszikus „laissez- ai e”
anokon alapul .
A gazdasági libe alizmus kép iselői má a kezde ek ől og a isz ában ol ak
azzal, hogy a piac bizonyos ese ekben nem a ha ékonyság és a kölcsönös haszon
el á ásainak meg elelően működik; az ilyen ese eke ál alában „a piac kuda cá-
nak” ne ezik. A piaci kuda cok kija í ása agy elke ülése é dekében poli ikai
szabályozás a lehe szükség. A gazdasági libe alizmus egyes kép iselői ezé
a piac működésébe aló nagyobb mé ékű állami bea a kozás melle ka dos-
kodnak. John S ua Mill sok ekin e ben „laissez- ai e” szellemű közgazdasági
libe alizmus kép iselője ol , de ugyanakko k i iká al ekin e a jö edelem,
a agyon és a ha alom e én a 19. századi Nagy-B i anniában mu a kozó szélső-
séges egyenlő lenségek e is. Ez kész e e a a, hogy ko lá ozo állami ellépés
szo galmazzon bizonyos e üle eken, öbbek közö az ok a ásban és a szegé-
nyek segélyezésében. Az 1930-as é ekben John Mayna d Keynes, a 20. század
148
elejének eze ő közgazdásza még egy lépéssel o ábbmen . Keynes sze in
a piacgazdaság nagy haszno jelen az embe ek számá a, de magában ho dozza
a „kockáza , a bizony alanság és a uda lanság” po enciális á almai is. Ez a hely-
ze e a piac jobb poli ikai i ányí ásá al lehe ne o osolni. Keynes ezé az állam
ál al „bölcsen i ányí o ” piac melle é el (Keynes, 1963:321).
Az államnak ez a pozi í megí élése a libe ális gazdasági dok ína jelen-
ős mé ékű ál ozásá al já . A keynesi eszmék egy jelen ősen meg e o mál
libe ális elméle elő nyi o ák meg az u a : ez a libe ális elméle o ább a is
a piacgazdaságon alapul , de jelen ős mé ékű állami bea a kozás és i ányí ás
is magában oglal . Ez a keynesiánus néze a második ilághábo ú kö e ő é i-
zedekben népsze ű ol Eu ópában. Az 1980-as é ekben azonban az inga isz-
szalendül a klasszikus „laissez- ai e” libe alizmus elé. A ko lá lan piacba e e
megújul libe ális hi egyik ő oka az a meggyőződés, hogy a gazdasági globali-
záció mindenki számá a jólé e hoz.
Összegzésképpen ehá elmondha ó, hogy a gazdasági libe alizmus sze in
a piacgazdaság a á sadalom au onóm sz é ája, amely a sajá gazdasági ö é-
nyei sze in működik. A gazdaságban zajló cse e pozi í összegű já ék, és a piac
a acionális, öné dekük ál al ezé el egyének, a ház a ások és a piacon égbe-
menő cse e olyama okban ész e ő állala ok számá a a haszon maximalizá-
lásá szolgálja. A gazdaság az államok és az egyének közö i, kölcsönös előnyök
é dekében oly a o együ működés sz é ája. A nemze közi gazdaságnak ehá
a szabad ke eskedelmen kell alapulnia. A klasszikus libe ális közgazdászok az
állam sze epé abban lá ják, hogy hagyja békén a piaco , beleé e a nemze közi
és a nemze i piacoka is. Ez az ún. „laissez- ai e” szemléle mód lényege. Néhány
20. és 21. századi libe ális azonban a piacba aló okozo állami be a kozás mel-
le oglal állás .
A ma xizmus
A „Munkások Nemze közi Szö e sége” (Nemze közi Munkásszö e ség) 1864-ben
Londonban a o kong esszusán elmondo nyi óbeszédében Ma x úgy ogal-
mazo , hogy a ö énelem „meg aní o a a munkásosz ály a a, hogy el kell sajá-
í sa a nemze közi poli ika mű észe é ”. Annak ellené e azonban, hogy maga Ma x
bőséggel í a nemze közi ügyek ől, í ásai – jellegüke ekin e – zsu nalisz i-
káknak minősí he őek. A kapi alizmus jellemző onásainak elemzésé ől í o
elméle i munkáiba nem oglal a bele a nemze közi dimenzió . Ma x munkás-
ságának ha almas ki e jedésé ekin e be é e ez a mulasz ás alán nem kellene
meglepjen bennünke . Annak az elméle i munkának a pusz a nagysága, melybe
bele e e e magá , s maga a éma, melye izsgál , o ábbá sajá me odológiájá-
nak e mésze e elke ülhe e lenné e e, hogy munkássága be ejeze len ma ad-

149
jon és ese legesen („esemény ől üggően”) igaz, agy másképpen ki ejez e, „kon-
ingens” módon é ényes ma adjon. Halála ó a számosan p óbálkoz ak azzal,
hogy elméle ének pozi í umai a nemze közi kapcsola ok elemzésé e is hasz-
nálha ó á egyék.
Tekin e be é e, hogy Ma x maga hihe e lenül e mékeny í ó ol , s az is,
hogy az idők so án az ál ala ki ejlesz e néze endsze jelen ékeny mé ékben
ejlődö és á alakul , egyál alán nem meglepő, hogy a ma xi ö ökség nyi o
ma ad a szám alan külön éle, gyak an ellen mondásos in e p e áció elő .
Ráadásul a ilág eseményei ugyancsak a a indí o ak sok, Ma x néze ei ál al
be olyásol sze ző , hogy Ma x néze ei a későbbi apasz ala ok ényében á ala-
kí sák. Így ehá „iskolák” ál oza os sokasága jö lé e, melyek agy az állí o -
ák, hogy köz e lenül „Ma x inspi ál a lé ejö üke ”, agy pedig az , hogy „Ma x
ö ökségéhez kapcsolódnak”. I mos azokkal a mai i ányza okkal agy „iskolákkal”
oglalkozunk, melyek a ilágpoli iká ól alko o néze endsze jelen ékeny
módon gazdagí o ák. Ezek a kö e kezőek: a ilág endsze -elméle , a g amscizmus,
k i ikai elméle és a neoma xizmus. Mielő azonban az őke megkülönböz e ő jel-
legze ességeke á gyalnánk, azzal oglalkozunk, mi is a közös onás ezekben.
Előszö is, a en iek közül alamennyi az állí ja, hogy – Ma xo kö e e – a á -
sadalmi ilágo o ali áskén kell elemezni. Számuk a ehá a ilág akadémiai
diszciplínák, izsgála i e üle ek sze in i elosz ása: ö énelem e, közgazdaság-
an a, poli ika udomány a, szociológiá a, nemze közi kapcsola ok elméle é e
s b. mind mes e kél , mind pedig nem hasznos dolog. Ső , úgy lá ják, ezen disz-
ciplínák közül egyik sem képes é elmezni a ilágo a öbbi elhasználása nélkül:
kö e kezésképpen az állí ják, hogy a á sadalmi ilágo , a „ á sadalmi alóságo ”
egészében kell izsgálni. A á sadalmi ilág, a „ á sadalmi alóság” komplexi á-
sá és nagyság endjé ekin e azonban ez a kí ánalom ó iási kö e elmények
elé állí ja az elemző . Ma x sajá módsze e a legnagyobb mű ében, „A őke” első
ejeze ében az ol , hogy a legegysze űbb á sadalmi iszony endsze ek leí á-
sá al kezd e és ezeke az án egy e komplexebb képpé sző e össze. Aká hogyan
is ope acionalizáljuk azonban a á sadalmi ilág, a „ á sadalmi alóság” annak
egészében ö énő izsgála á , nem lehe ké ség a elől, hogy a ma xis a sze zők
számá a a mai á sadalom udományoka egymás ól el álasz ó ha á onalaka
meg kell haladni ahhoz, hogy a ilágpoli ika dinamikájának alódi megé ésé
emélhessük.
A ma xis a gondolkodás másik kulcs on osságú eleme a ö énelem ma e ia-
lis a alapú szemléle e. A közpon i állí ás i nem más, min az, hogy a ö énelmi
ál ozás egysze űen csak ük özi a á sadalomban égbemen gazdasági ejlő-
dés . Azaz, a ö énelem „mo o ja” a gazdasági ejlődés. Ma x a közpon i dina-
miká a e melési iszonyok és a e melőeszközök (ezek együ alko ják az ado
á sadalom gazdasági alapjá ) közö i eszül ségben él e el edezni. A e melési
eszközök ejlődésé el – ez pl. bekö e kezhe echnikai ejlődés ú ján – a ko ábbi
150
e melési iszonyok meghalado á álnak, s énylegesen az új e melési kapaci-
ás ha ékony kihasználásá gá ló ényező é álnak. Ez pedig á sadalmi ál ozás
elindulásához eze , melynek so án a e melési iszonyok annak é dekében és
olyan módon alakulnak á , hogy jobban lehe ő é egyék a e melési eszközök
jobb, új aj a kon igu ációjának kiépülésé .
A gazdasági alap e én égbemenő ejlődés a á sadalom min egész szé-
lesebb é elmű á alakulásá ka alizálja. Ennek oká Ma x az „Előszó a poli ikai
gazdaság an bí ála ához” című munkájában abban jelöli meg, hogy „az anyagi
éle el é eleinek e melési módja ál alában é e kondicionálja a á sadalmi, gazda-
sági és szellemi (in ellek uális) éle olyama á ”. Tehá egy ado á sadalom jogi,
poli ikai és kul u ális in ézményei, alamin ezek gyako la i működése ük özi
és mege ősí i – öbbé-ke ésbé köz e í e o mában – a gazdaságban apasz al-
ha ó ha almi és u almi, alamin az ellenő zési min áka . Ebből ehá logikusan
kö e kezik, hogy a gazdasági alapban bekö e keze ál ozások égül is a „jogi és
poli ikai elépí mény” meg ál ozásához eze nek.
Az osz ály kulcssze epe já szik a ma xis a elemzésben. A libe álisokkal el -
len é ben, akik abban hisznek, hogy a különböző á sadalmi csopo ok é dekei
közö lényegében ha mónia áll enn, a ma xis ák az a ják, hogy a á sada-
lom – endsze sze ű sze eződéséből akadóan – osz álykon lik usok szín e e.
A F ied ich Engelssel közösen í o Kommunis a Kiál ányban Ma x úgy
é el , hogy „minden eddig lé eze á sadalom ö éne e osz ályküzdelmek ö éne e”.
A kapi alis a á sadalomban a kon lik us őleg a bu zsoázia (a őkés osz ály) és
a p ole a iá us (a munkásosz ály) közö áll enn.
A szigo ú udományosság no mái melle i elkö eleze sége ellené e Ma x
nem ál a a magá azzal, hogy az elemző maga képes lehe különállókén , ille e
semleges meg igyelőkén szemlélni a őke és a munka közö i összeü közés .
Ma x nem is gondol a az , hogy az e éle semleges elzá kózás jó dolog lenne.
Ső , alán az egyik leggyak abban idéze kijelen ése úgy hangzik: „a ilozó usok
eddig csak külön éle módon é elmez ék a ilágo – a elada azonban mos az, hogy az
meg ál oz assuk”. Ma x az emancipáció elkö eleze hí e ol . Sajá munkássá-
gából ki űnik azonban, hogy ez az elkö eleze ség egyál alán nem a alami éle
pá p og am, agy pá ál al kép isel néze endsze melle i ak elkö eleze -
ségkén , agy pedig az elméle be nem illő ények ele i ak szeme hunyás el o-
gadha óságakén é elmezendő. Ma x öbbszö hangoz a a, hogy a udomá-
nyos módsze lényegé az ado é elés alá ámasz ásá a, agy a megcá olandó
é elés ellen elhozo szilá d bizonyí ékok jelen ik. Ő maga az elsők közé a o-
zo , akik á sadalom udományi í ásokban hi a alos s a isz ikai ada oka hasz-
nál ak el. A kapi alizmus és a kapi alis a á sadalom dinamikájának megé ése
azonban Ma xo egyál alán nem csak min öncélú in ellek uális e ékenység
é dekel e. Ehelye az emél e, hogy ez a cél elé he ő é e ő eszköz endsze
épí el, me úgy él e, hogy ezál al megkönnyí he i a ennálló end el ö lé-
151
sé és egy kommunis a á sadalommal aló el ál ásá – olyan á sadalommal
aló helye esí ésé , melyben a bé munka és a magán ulajdon nem lé ezik,
s melyben a á sadalmi iszonyok á alakulnak.
Nagyon on os, hogy megé sük: a ma xis a eszme endsze i ö iden
isme e e elemei nagyon e ős k i iká al is ille ik. A Ma x ál al be olyásol
sze zők maguk közö is he es i áka oly a nak a ól, hogy ajon hogyan is
lehe agy kell a leghelyesebb módon é elmezni ezeke az elképzeléseke ,
s hogyan is lehe séges ope acionalizálni ezeke . Az elemzők abban a ekin e -
ben is el é ő álláspon on annak, hogy mi is kellene a ma xis a eszme endsze -
ből a leg on osabbnak a ani – mely ől bizonyosodo be, hogy é edés; s mi
is kellene ma má meghalado nak és adikálisan á alakí andónak ekin eni.
Pl. az ál alunk i á gyalandó há om, Ma xhoz kö he ő elméle i i ányza (a
ilág endsze -elméle , a g amscizmus és a neoma xizmus) mindegyike allja
Ma x emancipáció al kapcsola os elkö eleze ségé , de nagyon ke esen élik
úgy, hogy a kapi alizmus szocializmus ál ali el ál ása elke ülhe e lenül be
og kö e kezni. Ső , ezen i ányza ok kép iselői közö lényegi néze - és a i űd-
beli különbségek állnak enn a Ma x- éle gondola okban ejlő ö ökség i án is.
Pl. a neoma xis ák munkáikban sokkal nagyobb mé ékben, köz e lenebbül
épí enek Ma x e ede i munkásságá a, min pl. a k i ikai elméle hez so olha-
ó sze zők. Ez u óbbiak alószínűleg sokkal a inkább el ogadnák a posz -
ma xis a, min a ma xis a jelző . De még ese ükben is a ól beszélhe ünk, hogy
Ma x néze eihez képes , min kiindulópon hoz képes ha á ozzák meg sajá
álláspon juka – a posz ma xis a jelző ehá bizonyos é elemben jogosul an
használha ó.
Ezek u án nézzük meg kissé észle esebben a nemze közi poli ikai gazdaság-
an ma xis ának, agy ahhoz közel állónak minősí he ő elméle einek sajá os,
az elméle eke egymás ól elkülöní ő onásoka .
A „ ilág endsze -elméle ”
A ilág endsze -elméle e ede ei az első, Ma x elméle é a nemze közi éle ben
lejá szódó olyama ok elemzésé e és é elmezésé e i ányuló szisz ema ikus
kísé le ekhez nyúlnak issza. Ezek ulajdonképpen az impe ializmus k i izáló
elméle ek. Az ezzel oglalkozó sze zők közé a 20. század elején olyan gondol-
kodók a oz ak, min Hobson, Rosa Luxembu g, Buha in, Hil e ding és Lenin
(B ewe , 1990). Ezek közül a munkák közül ké sége kizá óan a legisme ebb,
a legnagyobb ha ás gyako ló az a pam le , melye Lenin 1917-ben „Az impe ia-
lizmus, min a kapi alizmus leg elsőbb oka” címmel í . Lenin gondola ai egya án
kép iselik a ma xi gondola ok o ább ejlesz ésé – de ugyanakko az azok ól
aló el á olodás is. A ma xi elképzelések o ább ejlesz éseko Lenin el ogad a
152
az az alap e ő ma xi néze e , mely sze in a e melés gazdasági módja az, ami
égső so on megha á ozza a szélesebb é elemben e poli ikai és gazdasági
iszonyoka ; ez a iszony a hí es alap- elépí mény áb á al szok ák szemlél-
e ni. Lenin ugyancsak el ogad a Ma x azon aní ásá is, mely sze in a ö énel-
me helyesen csak min osz ályha co lehe megé eni.
Lenin azonban amelle é el munkájában, hogy a kapi alizmus némiképp
meg ál ozo azó a, amió a Ma x előszö publikál a „A őke” első kö e é – azaz
1867 ó a. Lenin sze in a kapi alizmus azó a új ko szakba lépe – legmagasabb
ejle ségi szin e jelen ő és legu olsó ejlődési szakaszába. Az új ejlődési sza-
kasznak Lenin a monopolkapi alizmus ne e ad a. A monopolkapi alizmus
ko szakában Lenin sze in a ilággazdaságon belül egy ké pólusú s uk ú a
alakul ki, melyben a domináns közpon i égió kizsákmányolja a ke éssé ejle
pe i é iá . Egy e éle s uk ú a megjelenése d ámai módon ál oz a ja meg és
eszi komplexebbé az az egysze ű ma xis a néze e , mely sze in a p ole a iá-
us és a bu zsoázia közö egysze ű és eloldha a lan é dekkon lik us áll enn.
Lenin sze in a közpon és a pe i é ia kialakulásá al öbbé má nincs alap e ő
é dekazonosság a közpon és a pe i é ia munkássága közö . A közpon o szá-
gainak bu zsoáziája ugyanis a pe i é ia kizsákmányolásából szá mazó p o i-
o sajá o szága p ole a iá usa éle kö ülményeinek ja í ásá a használha ja el.
Más szó al, a közpon o szágainak bu zsoáziája a pe i é ia okozo abb kizsák-
mányolásá al képessé álik a közpon o szágainak munkásságá megbékí eni
– du ábban szól a, meg esz ege ni. Lenin elemzése sze in ehá a közpon
és a pe i é ia közö i s uk u ális megosz o ság ha á ozza meg minden egyes
o szágban a bu zsoázia és a p ole a iá us közö i iszony e mésze é .
Még az impe ializmus ól elállí o lenini elméle e éle leegysze űsí e
bemu a ása is képes a a, hogy elhí ja a igyelmünke a ilág endsze -elmé-
le ek ké , a ilágpoli ika é elmezésében megjelenő lényegi onásá a. Az első
jellegze ességnek az ekin he ő, hogy a ilág endsze -elméle ek sze in mind
a nemze közi poli ika, mind pedig a belpoli ika a kapi alis a ilág endsze en
belül lé ezik. A második jellegze essége ezeknek az elméle eknek az, hogy úgy
é elnek, hogy a ilágpoli ikában nemcsak az államok, de a á sadalmi osz-
ályok is endkí ül jelen ős sze eplők. Ső , éppenséggel ezen osz ályoknak és
államoknak a kapi alis a ilággazdasági s uk ú ában el oglal helyze e az, ami
megha á ozza iselkedésüke , alamin a köz ük le ő in e akció min ái – bele-
é e ebbe az u almi iszonyoka is.
Lenin néze ei a la in-ame ikai üggőség-elméle i iskola ejlesz e e o ább.
Az ehhez az i ányza hoz a ozó sze zők o ább ejlesz e ék a cen um ól és
a pe i é iá ól szóló néze eke . Az ide a ozó munkák közül különösen Paul
P ebisch munkássága jelen ős. P ebisch úgy é el , hogy a pe i é ia o szágai
a „ke eskedelmi el é elek egy e előny elenebbé álásá ” kény elenek elszen edni.
Egysze űen meg ogalmaz a, az állí ja, hogy a kész e mékek á a sokkal gyo -