Bevezetés az immunológiába

3 DEBRECENI EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR IMMUNOLÓGIAI INTÉZET DR. GOGOLÁK PÉTER–DR. KONCZ GÁBOR Be eze és az Immunológiába A agy hogyan működik az immun endsze Deb eceni Egye emi Kiadó Deb ecen Uni e si y P ess 2015 4 5 Ta alom ELŐSZÓ ............................................................................................................. 7 BEVEZETÉS: ...................................................................................................... 8 Mi isme el az immun endsze ? ................................................................. 8 A eszély jelei .............................................................................................. 8 Az an igén .................................................................................................... 9 A kó okozók és a umo sej ek elpusz í ása ................................................ 10 AZ IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE .................................................................... 10 Elsődleges (p ime ) nyi oksze ek ............................................................. 10 Másodlagos (szekunde ) nyi oksze ek: .................................................... 12 A VELESZÜLETETT ÉS AZ ADAPTÍV IMMUNITÁS JELLEMZŐI ÉS SEJTJEI ............. 15 Falósej ek és a eleszüle e immun endsze más sej jei ........................... 17 Az adap í (sze ze ) immuni ás sej jei ...................................................... 20 Kommunikáció az immunsej ek közö : ci okinek és sej elszíni molekulák ................................................................................................... 21 A TERMÉSZETES IMMUNRENDSZER .................................................................. 24 Veszély elisme ő ecep o ok, min áza elisme és, opszoninok .............. 24 A kó okozók elpusz í ása a e mésze es immun endsze ál al ................... 27 Az immun endsze o ábbi össze e őinek iasz ása és a gyulladás olyama a .................................................................................................... 29 Komplemen endsze ................................................................................ 31 MHC MOLEKULÁK, ANTIGÉN PREZENTÁCIÓ .................................................... 32 Az MHC molekulák ................................................................................... 33 MHC I és MHC II ...................................................................................... 33 Az an igén p ezen áció ............................................................................... 34 A B- ÉS T-SEJT RECEPTOROK ........................................................................... 39 A lim oci ák sok éleségének kialakulása ................................................... 43 A T és B lim oci ák klónszelekciója, és a ole ancia kialakulása .............. 44 A B SEJTEK FUNKCIÓI, ÉS AZ ELLENANYAG MOLEKULÁK SEGÍTSÉGÉVEL VÉGBEVITT EFFEKTOR FUNKCIÓK .................................................................... 48 Az ellenanyagok e ek o unkciói ............................................................. 49 Neu alizáció .............................................................................................. 50 Az ellenanyagok Fc észe segí ségé el meg alósuló e ek o mechanizmusok .......................................................................................... 52 T SEJTEK .......................................................................................................... 55 A T sej ek őbb ípusai és unkcióik ........................................................... 57 AZ IMMUNOLÓGIAI MEMÓRIA, PASSZÍV ÉS AKTÍV IMMUNIZÁLÁS ..................... 60 A memó ia álasz sajá ságai ...................................................................... 60 Immunizáció ............................................................................................... 62 6 Passzí immunizálás .................................................................................. 62 Ak í immunizálás és a akcinák ............................................................... 63 IMMUNOLÓGIAI TOLERANCIA .......................................................................... 65 KOMMUNIKÁCIÓ A TERMÉSZETES ÉS AZ ADAPTÍV IMMUNRENDSZER KÖZÖTT . 66 AZ IMMUNVÁLASZ FOLYAMATA ...................................................................... 67 Bak é iumok, í usok és pa azi ák ............................................................. 69 AZ IMMUNRENDSZER RENDELLENESSÉGEI ....................................................... 73 Alle giás megbe egedések .......................................................................... 73 Au oimmun be egségek .............................................................................. 74 Immunkomplex be egségek ........................................................................ 75 IMMUNHIÁNYOS BETEGSÉGEK ......................................................................... 78 SZÓJEGYZÉK.................................................................................................... 79 7 Előszó A jegyze elsőso ban a Biológus BSc képzés számá a készül , de abból a célból is szüle e , hogy olyan alapszin ű előisme e eke adjon, amelyek segí ségé el könnyebbé álik az eligazodás a külön éle immunológia anköny ek anyagában, agy a izsgaidőszak közeled é el é elmezhe őbbé álnak az előadások so án elkészí e sajá jegyze ek. A jegyze e jedelme ko lá ozo , egy észé szómagya áza ok eszik ki. A szójegyzékben olyan sza aka és ogalmaka gyűj ö ünk össze, melyek isme e e elengedhe e len egy biológiai udományokban elmélyedni kí ánó hallga ó számá a. A szö egben ezeke a sza aka az első elő o dulásaik so án dől be ű ípussal jelez ük. 8 Be eze és: Az immun endsze leg őbb elada a a sze eze édelme, a sze eze be ke ülő kó okozók, agy biológiai mé eganyagok, ille e a sze eze ben megjelenő ön eszélyes, abno mális sajá sej ek agy molekulák ellen. Az immun endsze ész e őinek első lépéskén el kell isme niük a kó okozóka , agy eszély jelen ő s uk ú áka , majd el kell pusz í aniuk, agy legalábbis közömbösí eniük kell azoka . Így az immun endsze ké leg őbb, jól elkülönülő unkciója a elisme és és a elisme s uk ú ák elpusz í ása, közömbösí ése. Mi isme el az immun endsze ? A eszély jelei A sze eze be ke ülő mik obák elépí ésük alapján jelen ősen el é nek a sze eze sajá sej jei ől. Ez az őke elépí ő anyagok egy észé e is ona kozik, amelyek a sajá sze eze ben nincsenek jelen, de a mik obák nagy endsze ani csopo jaiban (a í usokban, a bak é iumokban, a gombákban, az egysej ű agy a öbbsej ű pa azi ákban) ál alánosan elő o dulnak. Jellegze es kép iselőik pl. a G am-nega í bak é iumok sej alában, nagy mennyiségben jelen lé ő lipopoliszacha id (LPS) molekulák, agy egyes í usok duplaszálú RNS molekulái. Ezeke az anyagoka – gyűj őné en - pa ogének e jellemző molekulá is min áza oknak (pa hogen-associa ed molecula pa e n, PAMP) ne ezzük. Az immun endsze ezek jelenlé é iszonylag kisszámú ecep o al képes é zékelni, és igen in enzí en képes eagálni ájuk, ha a elisme ésük meg ö énik. A ecep o oka , amelyek ilyen anyagok é zékelésé e képesek, ennek meg elelően min áza elisme ő ecep o oknak ne ezzük (pa e n- ecogni ion ecep o s, PRR). Az immun endsze ezen kí ül eszély jelkén é zékeli a sze eze e é sé üléseke , és a sze eze ben zajló abno mális olyama oka is. Ezek közül legjobban isme egyes, sej en belül szok ányosnak számí ó molekulák endellenes megjelenése nem szok ányos kö nyeze ben, pl. a sej en kí ül. Ez a mechanizmus kó okozók hiányában is ak i álha ja az immun endsze . A eszély szignálok (dange associa ed molecula pa e n, DAMP) elisme éséé nagy ész szin én a min áza elisme ő ecep o ok egyes ípusai elelősek. 9 Az an igén Az an igén ogalma iszonylag egysze űen megé he ő, mégis az egyik legnehezebben de iniálha ó ogalma az immunológiának. Ál alános de iníció, hogy an igén az, ami az immun endsze bizonyos sej jei (a B- agy a T- lim oci ák) speci ikus módon elisme nek. I a speci ici ás a helyeződik a hangsúly, ami olyan ecep o ok jelenlé é el é elezi, amelyek bizonyos anyagokhoz képesek hozzákö ődni, azaz elisme ik őke , más anyagokhoz iszon nem. A speci ici ás olyan mé ékű is lehe , hogy ha kis módosí ás égzünk az an igénen, meg ö énhe , hogy az a ecep o , ami ko ábban elisme e ez az anyago , má nem ogja az a későbbiekben elisme ni. De az is meg ö énhe , hogy egy másik ecep o , ami ko ábban nem ol képes elisme ni ez az anyago , a módosí ás u án má képes lesz á. De nem el é lenül ö énik ennyi e d asz ikus ál ozás az an igén elisme ésé el kapcsola ban. Megeshe , hogy a módosí ás u án a ecep o csak gyengébben, agy éppen e ősebben og kö ődni az an igénhez. Az immun endsze az ilyen ecep o ok – az an igén ecep o ok – elképesz ő sok éleségé képes lé ehozni (milliá dos nagyság end e kell gondolni), ami mögö igen ki inomul molekulá is biológiai mechanizmus áll. Az an igén elisme ni képes sej ek jellemzően csak egy ípusú an igén ecep o al endelkeznek, ehá emia maguk a sej ek csak egy-egy ado an igén e speci ikusak. Ezek alapján meg ogalmazha unk egy egysze ű, de kö be o gónak űnő de iníció is az an igén e: an igén az, ami az an igén ecep o ok elisme nek. Fon os megjegyezni, hogy az ilyen speci ikus elisme és e képes immun endsze i s uk ú ák agy sej ek, nem kizá ólag a kó okozóka isme he ik el, min an igéneke . A elisme és ki e jedhe a sajá sze eze s uk ú ái a is, ezek azonban no mál ese ben nem ál anak ki ellenük i ányuló immun álasz . Helye e az immun endsze meg ű i, ole álja őke . A elisme és kö e ő álasz eakció alapján ehá megkülönböz e ünk immunogén és ole ogén an igéneke és ennek meg elelően immunogén és ole ogén immun álasz . (Ennek észle ei később ke ülnek á gyalás a.) Milyen ogalmaka használjunk, ha az immun endsze elisme ő unkciójá ól beszélünk? Ha egy bak e iális lipopoliszaha id molekula, agy egy i ális duplaszálú RNS molekula elisme ésé ől beszélünk, akko ezeke ekin he jük PAMP molekuláknak, hogyha azoka a PRR-ok ál ali elisme és szempon jából emlí jük, de beszélhe ünk óluk an igénkén is, hogyha olyan lim oci ákkal kapcsola ban eszünk óluk emlí és , amelyek képesek an igén ecep o ukkal elisme ni ezeke az anyagoka , ső aká „különbsége is enni” ezek bizonyos a iánsai közö . Összességében, ahogy a későbbiekben lá ni ogjuk a kó okozók, ille e a eszély jelek észleléséé a min áza elisme ő 10 ecep o ok, a sajá és az idegen s uk ú ák megkülönböz e éséé a lim oci ák an igén- elisme ő ecep o ai (a B sej ecep o ok és a T sej ecep o ok) elelősek. A kó okozók és a umo sej ek elpusz í ása A kó okozók, a e őzö é ál sajá sej ek és a dagana sej ek elpusz í ásá alap e ően néhány mechanizmus biz osí ja az immun álasz so án. É demes elkülöní eni a sej en kí üli (ex acellulá is) és sej en belüli (in acellulá is) kó okozókkal szembeni édekezés , ugyanis alap e ően más mechanizmusokkal édekezünk ellenük. Ex acellulá is kó okozók ese ében az immun endsze köz e lenül a sze eze be ke ül pa ogén ámadja meg, míg in acellulá is kó okozók ellen a e őzö sajá sej ek elpusz í ása nyúj ja a leg őbb édelme . A umo sej eke hasonló módon pusz í ja el az immun endsze , min az in acellulá is kó okozó al e őzö sej eke . Az immun endsze elépí ése Az immun endsze sej jei szin e mindenü jelen annak a sze eze ben. Vannak olyan immunsej ek, amelyek más szö e ekbe (pl. hámszö e ) beépül e égzik a elada uka , annak olyanok, amelyek más immunsej ekkel együ immunszö e ekbe csopo osulnak (sok ilyen immunszö e „szige e ” alálni a nyálkahá yákban és a bő ben). Bizonyos helyeken az immunszö e ek sze ekbe endeződnek, ezeke lim oid sze eknek ne ezzük. Míg az elsődleges nyi oksze ek (elsődleges lim oid sze ek) a ehé é sej ek képződésé elelősek, a másodlagos nyi oksze ek (másodlagos lim oid sze ek) az an igén speci ikus, a agy adap í immun álasz sej jeinek, a B- ille e T-lim oci áknak az an igénnel aló első alálkozásának helyszínei. A másodlagos nyi oksze ek biz osí ják a lim oci ák ak i álódásához, osz ódásához, di e enciálódásához szükséges szö e i kö nyeze e is. Elsődleges (p ime ) nyi oksze ek A külön éle cson ok szi acsos állományában alálha ó ö ös cson előben képződik az összes é sej , így az immun endsze szin e alamennyi ehé é sej je (a leukoci ák), beleé e a lim oci áka is. Ezek a sej ek a cson elői őssej ekből (hema opoe ikus őssej ) ejlődnek ki. A cson elői őssej ek külön éle ci okinek, és más kémiai, ille e kö nyeze i inge ek ha ásá a di e enciálódnak alamelyik specializál immun sej ípussá. Ké nagy ejlődési i ány lehe megkülönböz e ni: 11 A mieloid ejlődési ú onalon kele keznek pl. a mak o ágok, a dend i ikus sej ek, a hízósej ek és a g anuloci ák, míg a másik ő ú onalon, a lim oid ejlődési ú on di e enciálódnak a lim oci ák elő alakjai, melyekből égül B sej ek, T sej ek, agy NK sej ek kele keznek. (1. áb a) 1. áb a Az immun endsze sej jeinek képződése a cson előben A cson elői hema opoe ikus őssej ekből képződő mieloid és lim oid elő alakokból ejlődnek ki az immun endsze sej jei. Elsődleges nyi oksze nek ne ezzük a ö ös cson elő és a csecsemőmi igye ( ímusz), me i kele keznek és ejlődnek a lim oci ák. A T-lim oci ák elő alakjai a cson előből aló kilépés u án a ímuszban ejezik be é ési olyama aika . Alapel kén elmondha ó, hogy az immun endsze sej jeinek kele kezési helyén, a éde , kül ilág ól elzá elsődleges nyi oksze ekben nem ö énik ak í (immunogén) immun álasz. Az elsődleges immunsze ekbe nem udnak beke ülni külön éle mik obák, pa ogének, és az ezekből szá mazó idegen an igének, ezé i jellemzően a sajá sze eze anyagai (sajá an igének) annak jelen. Az immun endsze adap í ága i udja „meg anulni” melyek azok az anyagok, an igének, amike sajá nak, á alma lannak ekin he , ehá ole álnia kell. Ennek köszönhe ően a későbbiekben a sajá an igének a pe i é ián sem ognak immun álasz ki ál ani. Ennek észle ei ől az „Immunológiai ole ancia” ész ala ol asha ó o ábbi in o máció. 18 A mak o ágok alán az immun endsze legkomple ebb, legősibb sej jei, számos unkció al endelkeznek.  Bak e iális e őzések ese én az első sej ípusok egyike, amely elisme i a kó okozó .  A elisme és kö e ően képesek lehe nek önállóan elpusz í ani azoka .  Működésük so án olyan hí i ő anyagoka (ci okineke ) e melnek, amelyek nélkülözhe e lenek a meg elelő immun álaszhoz. Helyi gyulladás képesek ki ál ani, amely so án más immunsej eke obo oznak működésük helyszíné e.  Hi a ásos (p o esszionális) an igén p ezen áló sej kén (APC) ész esznek az adap í immun álasz beindí ásában.  Azon kí ül, hogy bekebelezik, el aka í ják a külön éle idegen an igéneke , az elhal sej eke , és a kisebb-nagyobb szö e i ö melékeke , külön éle nö ekedési ak o ok e melésé el on os sze epük an a sé ül szö e ek egene ációjában is. A mak o ág elne ezés, amin az a elso ol akból lá ha ó, nem el é lenül egy konk é sej ípus a u al, hanem inkább hasonló unkciójú sej ek gyűj őne e. Az imén elso ol unkciók gyak an a mak o ágok külön éle al ípusai közö osz ódnak meg. A g anuloci ák a bak é iumok és egyes euka io a pa azi ák elleni immun álasz jellegze es mik oszkópos mo ológiájú sej jei. Egyes pa azi ák, agy mik obák ha ékony elpusz í ásá a alkalmas (an imik obiális) anyagoka a almazó, elő e elkészí e g anulumokkal annak ele. A g anuloci ák csopo jának legnépesebb agjai és a é ben legnagyobb számban jelenlé ő ehé é sej ek a neu o il g anuloci ák. Ezek a agoci a sej ek, igazi kamikázék, egye len elada uk a bak é iumok elpusz í ása. Egészséges embe ben a szö e ekben nem jellemző az elő o dulásuk, csak a é ke ingésben. Ők a gyullad szö e ek legjellemzőbb sej jei. Sé ülések ese én agy pa ogének beha olásako a eszély é zékelő sej ek (pl. mak o ágok) ál al e mel ci okinek és kemokinek ha ásá a, a neu o il g anuloci ák igen gyo san, és nagy számban ándo olnak ki a kapillá isokból az é in e e üle e. A e őzés helyén bekebelezik a bak é iumoka , agy a g anulumaikban á ol anyagoka kiü í e igyekszenek elpusz í ani azoka . Ez kö e ően ö id időn belül p og amozo sej halállal elpusz ulnak, magukba zá a a bak é iumoka . Az 19 elpusz ul sej eke és egyéb ö melékeke a később oda ándo ló mak o ágok aka í ják el. Az eozino il és bazo il g anuloci ák ő elada a hasonló a később emlí és e ke ülő hízósej ekéhez: A nem agoci álha ó egysej ű és öbbsej ű euka io a pa azi ák elleni édekezés a g anulumaikban elhalmozo speciális oxikus anyagaikkal. Jelen ős sze epe já szanak az alle giás eakciók kialakulásában is (lásd később). A dend i ikus sej ek gyak an igen gazdagon elágazó, aágsze ű nyúl ányaik ól kap ák ne üke . A mak o ágokhoz hasonlóan sok éle szö e i és sze i ípusuk an. Fe őzés ese én a mak o ágok melle ez is olyan sej ípus, amely ecep o ai al a kó okozók azonnali elisme ésé e képes. Sze epük azonban nem a kó okozó köz e len elpusz í ása, hanem a kó okozókból szá mazó an igének nyi okcsomóba szállí ása, ahol bemu a ják az a külön éle T sej ek számá a, azaz hi a ásos an igén bemu a ó, a agy hi a ásos an igén p ezen áló sej ek. É e len állapo ban, a sze eze ben szé szó an a szö e ekben alálha óak, őkén a pa ogének leg alószínűbb beju ási helyein (bő , bél, üdő). I sze epük a pa ogén mielőbbi elisme ése és bekebelezése. A eszélyes mik obák elisme ése so án ak i álódnak, ami nagy ál ozásoka indukál bennük. A DC sej ek elszínén megnö ekszik öbb más sej ek ak i álásához on os molekula mennyisége, és képesek lesznek a nyi oke eken ke esz ül a kö nyező nyi okcsomókba ándo olni. A nyi okcsomóban az an igén MHC molekulák segí ségé el bemu a ják az oda ándo ol T sej eknek, ak i ál a azoka . Külön kiemelendő, hogy a dend i ikus sej ek hi a ásos an igén p ezen áló sej kén képesek a nyi okcsomókban a ímuszból issen kike ül , „nai ” T sej ek ak i álásá a is. Az an igén p ezen áció al a későbbiekben észle esebben is oglalkozunk. Az NK (na u al kille ) sej ek, agy e mésze es ölősej ek a lim oci ák egy külön csopo já alko ják. A később emlí és e ke ülő adap í immuni ás ci o oxikus T sej jeihez hasonlóan a sze eze sajá , e őzö agy umo os sej jeinek elpusz í ása a elada uk. Elő e megszin e izál oxikus anyagoka á olnak elhasználásukig az előkészí e ezikulumokban. Ezek kiü í ésé el, ille e di ek sej -sej kon ak us é én pusz í ják el a célsej eke . A pa ogén min áza ok és az opszoninok (lásd később) elisme ése melle az NK sej ek a e őzö agy umo os sej ek jellegze ességei is képesek elisme ni. A sze eze egészséges sajá sej jei ugyanakko az NK sej ek gá ló ecep o ain ke esz ül blokkolják azok 20 működésé . Az a sej e , amely meg elelő „no mál” jelzés ho doz, az NK sej ek nem ámadják meg. A „no mál” jelzés hiányá a azonban é zékenyen eagálnak. (E ől észle esebben az MHC I molekuláknál í unk.) Az NK sej ek eakciójá összességében a gá ló és ak i áló jelek egyensúlya szabályozza. A hízósej ek pa azi a ellenes unkció égeznek a sze eze ben. Ezeke a hasonló unkciójú bazo il g anuloci ák ól el é ően nem a é ben, hanem a külön éle szö e ekben, pl. a bő ben, a légu ak és az emész ő endsze alában le eleped e aláljuk meg. Ezek azok a sej ek, melyeknek g anulumaiból kiü ülő anyagok (pl. hisz amin) ha ásá a lé ejönnek az alle gia jellegze es üne ei, melyek e ede i célja a nagymé e ű nem agoci álha ó pa azi ák el á olí ása lenne a sze eze ből. A é lemezkék ( omboci ák) nagy cson elői elő sej jeik, a megaka ioci ák szé ö edeze , é ben ke ingő agmen umai. Szin én g anulumoka a almaznak. A é al adás so án a é ögképződésben kapnak sze epe . A sebzés helyén ak i álód a egymáshoz apadnak (agg egálódnak), és kiü ülő anyagaik közö é al adási ak o oka , külön éle sej ípusok a ha ó nö ekedési ak o oka és a mik obák elleni édekezésben is on os anyagoka alálunk Fagoci ózis a képes sej ek Hi a ásos an igén p ezen áló sej ek  Mak o ágok  Dend i ikus sej ek  Neu o il g anuloci ák  Mak o ágok  Dend i ikus sej ek  B-lim oci ák Az adap í (sze ze ) immuni ás sej jei A sze ze immuni ás sej jei a B- és T-lim oci ák (a agy B és T sej ek). Ezen sej ek egyedi, csak egy éle ípusú an igén elisme ésé e képes ecep o ho doznak. Így bá az egyes sej ek csak egy-egy an igén képesek elisme ni, a öbb milliá dnyi B, ille e öbb milliá dnyi T sej összességében öbb milliá d különböző s uk ú á képes elisme ni. A B sej ek, a elszínükön megjelenő an igén ecep o okkal isme ik el az an igéneke . A B sej an igén ecep o a egy sej elszíni ellenanyag molekula. Ezekből a B sej elszínébe ágyaz a öbb is meg alálha ó, így az an igénhez öbb is hozzákö ődhe . A elisme és kö e ően, a B sej ek ak i álódnak és plazmasej ekké di e enciálódnak. A plazmasej ek nem ho doznak a sej elszínen ellenanyagoka , hanem oldo o mában e melik ezeke a ehé jéke , amelyek beleke ülnek a kö nyező 21 szö e ned ekbe, és a é ke ingésbe. A e melődö ellenanyagok, an i es ek, a agy immunoglobulinok elisme ik az an igéneke és hozzájuk kö őd e megjelölik (opszonizálják), agy inak i álják (neu alizálják) azoka . A T sej eknek ké ő al ípusá különböz e jük meg, a e őzö , agy a umo sej ek elpusz í ásá a szakosodo ci o oxikus T sej eke és az immun álasz elősegí ésében és szabályozásában sze epe já szó segí ő agy helpe T sej eke . Ez u óbbiak köz eműködésé el álik kellően e őssé a ci o oxikus T sej álasz, segí ik a mak o ágoka a bekebeleze mik obák ha ékonyan elpusz í ásában, és a B- lim oci áka az ellenanyag e melésben. A ké sej ípus a sej ek elszínén alálha ó molekulák alapján könnyen megkülönböz e he ő egymás ól. A ci o oxikus T sej ek CD8 molekuláka , amíg a segí ő T sej ek CD4 molekuláka exp esszálnak, ö iden CD8+ (pozi í ) és CD4+ T sej ek ől beszélhe ünk. Emlékezzünk á, hogy a issen képződö , az elsődleges nyi oksze eke elhagyó ún. „nai ” T és B lim oci ák, még nem eljesen unkcióképesek! To ábbi é ési/ak i ációs olyama okon kell á esniük a szekunde nyi oksze ekben/szö e ekben, hogy unkcióképes e ek o sej ekké áljanak. Kommunikáció az immunsej ek közö : ci okinek és sej elszíni molekulák Az immun endsze sej jei öbb módon is kommunikálnak egymással. (3. áb a)  A kommunikáció egy ész a sej ek elszínén alálha ó külön éle molekulák, ecep o ok biz osí ják köz e len sej -sej kon ak us ú ján. (A leg on osabb sej elszíni molekuláka a meg elelő ejeze ekben á gyaljuk.)  Más ész az immun endsze sej jeinek kommunikációjában igen on os sze epe já szanak az oldo állapo ú anyagok. Ezek lehe nek külön éle pep id, ehé je, glikop o ein agy aká lipid jellegű kémiai hí i ő anyagok is, melyeke össze oglaló né en ci okineknek ne ezünk. 22 3. áb a Kommunikáció az immun endsze ben. Az immun endsze egyes sej jei köz e len sej -sej kon ak uson ke esz ül szolgál a nak in o máció egymás számá a, agy oldo ak o ok, elsőso ban ci okinek e melésé el, melyeke a célsej en jelenle ő ci okin ecep o ok é zékelhe nek.(Egy-egy sej en számos külön éle ecep o megjelenhe . Az egyes ecep o ok mennyisége az ado sej elszínén igen el é ő, de aká milliós nagyság endű is lehe . A jegyze áb áin sem a ecep o ok számá sem mé e é nem e ük igyelembe.) A ci okinek ho monsze ű anyagok, amelyek igen kis koncen ációban is ki udják ej eni ha ásuka . Ha ha nak maguk a a e melő sej ek e au ok in módon, be olyásolha ják a szomszédos sej eke pa ak in módon, de némelyikük lé ehozha aká egészen á oli sej ek e, sze ek e ki e jedő endok in ha ás is. Az , hogy milyen sej ek e ej enek ki ha ás , az ha á ozza meg, hogy milyen sej eken aláljuk meg az ado ci okin é zékelő ecep o . Egy sej öbb éle ci okin ecep o al is endelkezhe , így egy időben öbb éle ci okin is ha ha á, melyek e ősí he ik, gá olha ják, módosí ha ják egymás ha ásá . Te mésze esen egy ado ci okin öbb éle sej működésé is be olyásolha ja, és el é ő sej ípusokon aká el é ő ha ás is ki ál ha . Az egyes sej ek működésé az ő é jelek (ci okinek, ecep o ok, sej -sej kapcsola ok) együ es ha ása ogja megha á ozni A ci okineke öbb éle szempon ból, gyak an egymással is á edő csopo okba so olják be. Például időnkén lim okineknek ne ezik a lim oci ák ál al e mel ci okineke , és monokineknek a monoci ák ci okinjei . 23 A ehé é sej ek (leukoci ák) közö i kommunikációban ész e ő ci okineke gyak an in e leukineknek ne ezik. Az egyes in e leukineke számozással különböz e ik meg egymás ól. Mos anáig öbb min 30 éle in e leukin í ak le. Egy kép iselőjük az in e leukin 2 (IL-2) a T sej ek e melődésé , osz ódásá okozza az immun endsze ben. Mások a leukoci ák ak i ációjá és di e enciálódásá szabályozzák, min pl. az IL-12, IL-4, agy IL-10. Más ci okinek a gyulladási olyama okban kapnak on os sze epe . Ilyen ún. p oin lamma o ikus ci okinek közé a ozik pl. az IL-6. Vannak ci okinek, amik nö ekedési ak o okkén az immun endsze külön éle sej jeinek é ésé e és di e enciálódásá a annak ha ással, min például a g anuloci a-mak o ág kolónias imuláló ak o (GM-CSF), ami a cson előben okozza a g anuloci ák, monoci ák képződésé . Külön csopo ba so olják a í us e őzéseke gá ló (azokkal in e e áló) ci okineke , az ún. in e e onoka . (lásd később) A kemokinek olyan ci okinek, amelyek a e melődési helyük e onzzák a meg elelő kemokin ecep o al endelkező sej eke , kemo axis indukálnak. Ilyen anyagok segí ségé el alálnak á a é ke ingésben lé ő lim oci ák és a szö e ekben ándo ló dend i ikus sej ek is a nyi okcsomók a. A e őzö , gyullad szö e ekben nagy mennyiségben e melődnek olyan kemokinek (pl. CXCL8) ille e kemo ak ikus ak o ok (pl. komplemen ehé je hasí ási e mékek), amelyek a neu o il g anuloci áka , monoci áka és más sej eke a gyulladás helyszíné e obo ozzák. 24 A e mésze es immun endsze A e mésze es ( agy eleszüle e ) immun endsze sej jei a monoci ák/mak o ágok, a dend i ikus sej ek, a g anuloci ák, és az NK sej ek. Humo ális komponensei közö sok, nem csak az immunsej ek ál al e mel an imik obiális anyago alálunk: enzimeke , an imik obiális ehé jéke , pep ideke (pl. de enzinek). Nagyon on os sze epe já szanak ezek közö a komplemen endsze ehé jéi. A e mésze es immuni ás ősi mechanizmusai, azonnali álasz esznek lehe ő é. A álasz eakció leg on osabb szakaszai:  a kó okozó/ eszély elisme ése,  és az immun endsze o ábbi (aká e mésze es, aká sze ze ) össze e őinek iasz ása, mobilizálása,  a kó okozó mielőbbi elpusz í ása. Veszély elisme ő ecep o ok, min áza elisme és, opszoninok A megbe egedéseke okozó mik oo ganizmusok elépí ése, mak omolekuláik össze é ele és sze keze e jelen ősen el é a magasabb sze eze ségi szin ű élőlényeké ől. A e mésze es immun endsze sej jeinek célja ezé a pa ogénekben gyak an elő o duló, az embe i sej ek e nem jellemző s uk ú ák, és/ agy eszély jelek elisme ése. Ezeke oldo o mában önmagában, agy a pa ogén elszínén jellegze es min áza kén isme ik el az immun endsze sej jei. Ilyenek például a külön éle bak é iumok számá a nélkülözhe e len sej ala elépí ő anyagok komponensei, pl. egyes poliszaha idok, pep idoglikán és lipopoliszaha idok, agy a bak é iumok os o á elépí ő lagellin ehé je. Hasonlóan idegen s uk ú a egyes í usok duplaszálú RNS molekulája is. Ezeke a pa ogének jelenlé é e u aló molekuláka , pa ogén asszociál molekulá is min áza oknak (pa hogen associa ed molecula pa e n, PAMP) ne ezzük. Jelenlé ük egyé elműen a pa ogének mia i eszélyhelyze e u al, ezé megjelenésüke öbb éle ípusú min áza elisme ő ecep o (pa e n ecogni ion ecep o s, PRR) igyeli az immun endsze külön éle sej jein. A min áza elisme ő ecep o ok a ö zs ejlődés nagyon ko ai s ádiumában megjelen ek az élőlényekben. Az egysze ű é gek ől a nö ényeken á minden öbbsej ű élőlényben elő o dulnak. Maguk a min áza elisme ő ecep o ok jellemzően e olúciósan konze ál s uk ú ák, hiszen a kó okozókban alálha ó, szin én konze ál célmolekuláka p óbálják beazonosí ani. 25 Ezek a ecep o ok nemcsak a sej ek elszínén lehe nek jelen. Felada uk ugyanis a sej eken belüli kó okozók é zékelése is. Egyes ípusai így a agoci ózis so án az endoszómába beke ülő anyagokkal eagálha nak, más ípusai a ci oplazmában é zékelik a mik oba e ede ű anyagok jelenlé é . Ilyen min áza elisme ő ecep o okkal az immun endsze nagyon sok sej je endelkezik, de a sze eze külön éle elszínein lé ő epi eliális sej eken/sej ekben is gyako iak. Ezeknek a ecep o oknak szin e minden ípusá al endelkeznek a mak o ágok és a dend i ikus sej ek. (4. áb a) Időnkén azonban a sze eze sajá anyagai is ilyen eszély (dange ) agy sé ülés (damage) jelző molekulá is min áza kén jelenhe nek meg (dange /damage associa ed molecula pa e n, DAMP). Ilyen lehe például maga a DNS molekula is, ami no mál kö ülmények közö a sej magba an zá a. Megjelenése a ci oplazmában u alha a a, hogy DNS í us e őz e a sej e , ex acellulá is megjelenése pedig sé ülésből adódó nek o ikus sej halál a u alha , iadóz a ja az immun endsze . Sok más sej magi, agy ci oszolból szá mazó anyag, pl. az ATP molekula ex acellulá is jelenlé e is eszély jelkén , DAMP–kén é elmeződik az immun endsze számá a. Tehá a megjelenő pa ogének és/ agy eszély jelek é zékelésé alig pá szo íz éle ecep o égzi a e mésze es immun endsze ben. Ezek a ecep o ok a kó okozó csopo ok számá a nélkülözhe e len s uk ú ák azonosí ásá a képesek. A e mésze es immun endsze sej jei néhány ecep o ukkal minden kó okozó képesek elisme ni. Bá a elisme és nem speci ikus, hiszen öbb ízeze éle pa ogén ajlagos megkülönböz e ése nem lehe séges néhány ecep o ípussal, mégis elegendő in o máció szolgál a a pa ogén beke ülésé ől, a e őzés helyé ől, a kó okozó ípusá ól, in a- agy ex acellulá is ol á ól, ezál al lehe ő é eszi az ado kó okozó elleni op imális immun álasz kialakulásá . 26 4. áb a A kó okozók elisme ése min áza elisme ő ecep o okkal. A e mésze es immun endsze min áza elisme ő ecep o ai a kó okozók a jellemző, az embe i sej ekben nem ( agy alig) elő o duló s uk ú áka isme ik el (pl. bak e iális sej al, i ális dupla szálú RNS). A min áza elisme ő ecep o ok a sej elszínen és a sej belsejében is elő o dulha nak, lehe ősége biz osí a az ex acellulá is és az in acellulá is kó okozók elisme ésé e. A mik obák egyes ajai nem különböz e ik meg, de jelzik azok megjelenésé a sze eze ben. Bá a e mésze es immun endsze sej jei önmagukban is képesek elisme ni a pa ogéneke , a álasz eakció elgyo sul opszoninok jelenlé ében. Az opszonizáció megkönnyí i a pa ogén elisme ésé és bekebelezésé a e mésze es immun endsze sej jei számá a. Az embe i sze eze ál al e mel opszoninok a kó okozó elszíné e kapcsolódnak, megjelöl e, min egy „ki ilágí a” azoka . A külön éle sej eken a pa ogének köz e len elisme ése melle számos ecep o szakosodo , az opszoninok elisme ésé e is. Az opszonin egyidejűleg képes kapcsolódni a pa ogénhez és a agoci a sej eken jelenle ő opszonin elisme ő ecep o hoz, (pl. Fc ecep o okhoz agy komplemen ecep o okhoz) ezál al ége edményben hida képez, összekö i a pa ogén és a elisme ő sej e . Több éle molekula sze epelhe opszoninkén az immun álasz so án, ilyenek például az ellenanyagok, egyes komplemen agmen umok és a májban a gyulladási olyama ok ci okinjeinek ha ásá a szin e izálódó ún. aku ázis ehé jék is. (5. áb a) 27 5. áb a Opszonizáció Az opszonizáció megkönnyí i a kó okozók elisme ésé , elgyo sí ja azok bekebelezésé . A alósej ek min áza elisme ő ecep o ai is elisme he ik a kó okozóka , azonban ha a kó okozó opszonin molekulákkal ede , az opszonin ecep o ok önmagukban elegendőek a kó okozók indi ek elisme éséhez. A kó okozók elpusz í ása a e mésze es immun endsze ál al A mik obák szapo odási képessége messze meghaladja a magasabb endű sze eze eké , pl. egyes bak é iumok mennyisége néhány ó a ala öbb százszo osá a nőhe . A kó okozók ko ai elisme ése és azonnali el á olí ása kulcs on osságú a édekezés szempon jából. A gyo san eagáló e mésze es immun endsze nemcsak a kó okozók ko ai elisme éséé elelős, de azok el á olí ásában is kulcssze epe állal. Néhány egysze ű mechanizmus biz osí ja a külön éle pa ogének elleni ha ékony küzdelme . (6. áb a) 34 9. áb a In acellulá is kó okozók bemu a ása az MHC I ál al. Az MHC I molekulák elada a a sej ek ci oplazmájában lebomló ehé jék pep id agmen umainak megjelení ése a sej elszínen, Fe őzés ese én a kó okozókból szá mazó pep id szakaszok is megjelennek az MHC I molekulákhoz kapcsol an. Az MHC I- pep id komplexé a ci o okikus T lim oci ák isme ik el, ami a bemu a ó sej elpusz í ásá idézhe i elő. sej jén jelen an és a sej ek ci oplazmájában lebomló ehé jékből képződő (in acellulá is, agy endogén e ede ű) pep idek kapcsolódnak hozzá. Az endogén ehé jék bemu a ása olyama os. A umo sej ek endellenes ehé jéi, a ci oplazmában meg elepede bak é iumok ehé jéi, agy a í us e őzö sej ek belsejében megjelenő i ális e ede ű ehé je an igének agmen umai is így álnak lá ha ó á a CD8+ ci o oxikus T sej ek számá a. Az MHC molekulák másik ő ípusa az MHC II molekula, sokkal ke esebb éle sej en, őleg a hi a ásos an igén p ezen áló sej eken alálha ó meg. Az MHC II segí ségé el mu a ják be a mak o ágok agy a dend i ikus sej ek az ex acellulá is é ből bekebeleze an igénekből szá mazó (exogén e ede ű) pep ideke . Az MHC II-n ke esz üli an igén p ezen áció al álnak lá ha ó á a pep idek a CD4+ helpe (segí ő) T sej ek számá a. A ci o oxikus T sej ek és a helpe T sej ek ehá más ípusú MHC molekulák köz eműködésé eszik igénybe az an igén elisme ése so án, és más e ede ű pep idek más u akon ju nak el az MHC I agy az MHC II molekulák a. Az an igén p ezen áció Az an igén p ezen áció az eddig leí ak alapján hajlamosak lennénk csak a T sej eke be olyásoló olyama nak lá ni. Valójában az an igén p ezen áció so án legalább olyan lényeges ál ozások ö énhe nek az an igén p ezen áló sej ekben, min a T sej ekben. Az an igén p ezen áló sej és a T sej kölcsönösen ha egymás a. Az MHC I molekulák néhány ki é el ől (pl. ö ös é sej ek) el ekin e a sze eze szin e minden sej jén jelen annak. Felada uk a sej belső kö nyeze ében kele kező (endogén) ehé jékből szá mazó pep idek megjelení ése a sej elszínen és bemu a ása a CD8+ ci o oxikus e ek o T sej ek számá a. (9. áb a) A bemu a o „min ákon” (pep ideken) ke esz ül ulajdonképpen lá ha ó á álik a T-sej ek számá a, hogy milyen ehé jék 35 annak jelen az egyes sej ek belsejében. Ennek segí ségé el a T sej ek elméle ileg bá mely sej en belüli kó okozó észlelhe nek, mondha ni a sej ek belső e e is az immun álasz ál al ellenő zö e üle lesz. Az MHC I molekulák bemu a ják az in acellulá is bak é iumok ehé jéinek da abkái , a í us e őzések so án a i ális gének ől a sej ál al szin e izál í us ehé jék agmen umai , és e mésze esen a sej sajá ehé jéiből képződő pep ideke is. Az an igén p ezen áló mechanizmus a sej ben megjelenő bá milyen (sajá /nem sajá ) pep ide bemu a , nem elada a eldön eni, hogy az ado pep id kó okozóból szá mazik-e agy sem. A bemu a o pep id alapján, a T sej ek í élik eszélyesnek a p ezen ál pep ide , és e őzö nek a bemu a ó sej e . Az MHC I molekulához kapcsolódó pep idek kele kezési helye a ci oplazma (ci oszol). I alálha ó a p o easzóma ne ű enzim komplex, ami meg elelő mé e ű pep id agmen umok a hasí ja a lebon ás a szán ehé jéke . A ehé jék lebomlása a sej ben e mésze es olyama , így a sej összes ípusú ehé jéje lebomolha /lebomlik a p o easzómák ál al. A kele keze pep ideke egy anszpo e ehé je komplex szállí ja be az endoplazmás e ikulumba (ER), ahol a issen szin e izál , és chape onok ál al „nyi a a o ” MHC I molekulák a kö ődhe nek. Ál alában 8-10 aminosa hosszúságú pep idek kapcsolódnak az MHC I-hez. Az MHC I molekulák így, pep ide kö ő állapo ban elhagyják az endoplazmás e ikulumo , és a Golgi-készüléken ke esz ülu az a a sej elszín e ke ülnek. Pep ide nem kö ő, „ü es” MHC I no mális ese ben nem o dul elő a sej elszínen. Az ER–ban egy meg elelő pep id megkö ésé el és a chape onok le álásá al az MHC I molekula „lezá ódik”, később má nem og udni más pep ide megkö ni. Ennek a olyama nak az a jelen ősége, hogy megakadályozza a külső kö nyeze ből szá mazó pep ideknek az MHC I molekulák a aló ke ülésé . Ha ez meg ö énne, az a ci o oxikus e ek o T sej ek célpon já á ehe né a mik obák közelében lé ő nem e őzö sej eke is. Amennyiben a T sej ek idegen/ eszélyes ehé jékből szá mazó pep id szakaszoka észlelnek az MHC I molekulához kapcsol a, a bemu a ó (sajá ) sej e elpusz í ják, biz osí a, hogy a e őzés agy umo os el ál ozás ne e jedhessen o ább. Az MHC I gyako la ilag minden mag as sej elszínén ki ejeződik, ezé bá mely sej ünk álik is e őzö é, az an igén p ezen áció kö e ően a ci o oxikus e ek o T sej ek képesek elpusz í ani az . Az NK sej ek a ci o oxikus T sej ek ől el é ően nem MHC I molekulákhoz kö ö pep ideke isme nek el, hanem éppen az MHC I molekulák hiánya az, ami szabadjá a engedi az ak i álódásuka . Ez számos olyan sej ípus 36 10. áb a Az ex acellulá is kó okozók bemu a ása az MHC II ál al. Az MHC II molekulák elada a a sej en kí üli kó okozók bemu a ása a T sej ek számá a. A kó okozó elisme ésé és bekebelezésé kö e ően a kó okozóból szá mazó pep id szakaszok megjelennek az MHC II molekulákhoz kapcsol an. A MHC II-pep id komplexeke a helpe T sej ek isme ik el. elpusz í ásában ha ékony lehe , ami igyekszik elbújni az adap í immun álasz elisme ése elől. Például külön éle umo ok agy í us- e őzö sej ek elpusz í ásában lehe nek jelen ősek, ugyanis egyes í usok ha ásá a a e őzö sej eken egyál alán nem, agy csak nagyon kis számban jelennek meg MHC I molekulák, ezál al „lá ha a lanok” a ci o oxikus T sej ek számá a. Az NK sej ek azonban é zékelik az MHC I hiányá és elpusz í ják a endellenesen működő sej eke . Az MHC II molekuláka az immun endsze hi a ásos (p o esszionális) an igén bemu a ó sej jein aláljuk meg. Ilyenek a dend i ikus sej ek, a mak o ágok, és a B lim oci ák. Ezek a sej ek a kö nyeze ükben alálha ó (exogén) an igéneke képesek bekebelezni, és azoka az MHC II molekulák segí ségé el a CD4+ segí ő T sej ek számá a bemu a ni. Az MHC II molekulák ehá szemben az MHC I-el nem a sej belsejéből, hanem a külső, ex acellulá is é ből szá mazó an igének p ezen álásá a szakosod ak. (10. áb a) A külső an igének a bekebelezésük so án az endoszómába ke ülnek. Ez később a lebon ó enzimeke a almazó lizoszómákkal egyesülhe , lé ehoz a az endolizoszómá . Ezen a helyen alálkoznak az MHC II molekulák az exogén ehé jékből szá mazó pep idekkel. MHC II molekulákon p ezen álódha nak az endoszómában meg elepede bak é iumokból szá mazó pep idek is. Az MHC II molekulák is az endoplazmás e ikulumban kele keznek, i azonban egy másik ehé je, az in a iáns lánc (Ii) ne ű chape on ehé je kö ődik hozzájuk, ami megakadályozza, hogy az ER endogén e ede ű pep idjei idő elő el oglalják az exogén pep idek elől az MHC II molekula pep id-kö ő zsebé . 37 A Golgi-készüléken ke esz ül ilyen „blokkol ” állapo ban ke ülnek á az endolizoszómába, ahol az in a iáns lánco a lizoszómális lebon ó enzimek leemész ik, helye enged e az endolizoszómában le ő, külső e ede ű pep ideknek. Azok így má képesek a MHC II molekulához kö ődni. Az MHC II molekula ál alában 10-20 aminosa as pep ideke kö meg, de mi el a molekula pep id kö őhelye a „ké égén nyi o ”, ezé hosszabb pep idek is képesek beleilleszkedni. Ilyenko az MHC II molekula szélei ől a bekö ö pep id lánc égei „kilógha nak”. A pep id kö ődés kö e ően az MHC II-pep id komplex kiju a sej elszín e, lá ha ó á álik az ez elisme ni képes segí ő T sej ek számá a. Az ennek ha ásá a ak i álódó CD4+ helpe e ek o T sej ek képesek be olyásolni az an igén p ezen áló sej ekhez kö he ő immunológiai unkcióka :  Az így ak i ál helpe e ek o T sej ek az an igén p ezen áló B sej ek e isszaha a segí he ik azok ak i ációjá , és ellenanyag e melésé , ehá az adap í humo ális immun álasz segí ik elő. Az an igén p ezen áló mak o ágok ese ében a helpe e ek o T sej ek, a mak o ágoka o ább ak i álha ják, amelyek így ha ékonyabban pusz í ják el a bekebeleze , agy az endoszómában meg elepede bak é iumoka . Az MHC I és MHC II molekulák jellegze ességeinek összehasonlí ása MHC I MHC II megjelenés helye Minden mag as sej P o esszionális an igén p ezen áló sej ek Kö ö pep id o ás sajá agy idegen ehé jék sajá agy idegen ehé jék mé e 8-10 aminosa 10-20 aminosa e ede ci oplazma ikus és magi ehé jék sej elszíni- és ex a- cellulá is ehé jék Pep id képződéshelye ci oplazma Sej en kí üli ehé jék emész ése az endolizoszómában MHC anszpo A komplex kialakulásáig az ER-ben ma ad Ii – i ányí ja a speciális ezikulumokba MHC - pep id kölcsönha ás helye ER speciális ezikulum MHC - pep id komplexek a sej elszínen s abil komplexek, a sej belső kö nyeze é ük özik a sej külső kö nyeze é ük özik 38 Összességében ehá az an igén elisme ő helpe T-sej ek az APC-ek unkciójá , ak i ációjá segí ik, míg a ci o oxikus sej ek az APC-ek halálá indukálják. Ke és szó ese idáig a nai T sej ek an igén elisme ésé ől. A nai T-sej ek jellemzően a másodlagos immunsze ekben ak i álódnak. Ezeke az an igénnel ko ábban még nem alálkozo sej eke a legha ékonyabban a dend i ikus sej ek képesek ak i álni, me ezek a p o esszionális an igén p ezen áló sej ek az MHC molekulák melle nagy mennyiségben ejeznek ki olyan sej elszíni molekuláka , amelyek ha ékony s imuláció biz osí anak a nai T sej ek számá a. Az ilyen módon ak i álódó nai T sej ek osz ódnak és e ek o T sej ekké di e enciálódnak, amelyek az án má képesek lesznek a ci o oxikus és a helpe e ek o T sej ek kapcsán emlí e unkciók a. 39 A B- és T-sej ecep o ok Az embe i populáció enge eg mik oba aj, a ajokon belül azok különböző ál oza ai ámadha ják meg, ezek ajlagos/egyedi/speci ikus elisme ése legalább a kó okozók sok éleségé el azonos számú ecep o igényel, ahol egy-egy ecep o a kó okozók egy-egy aj ájá , a iációjá képes elisme ni. A B sej ecep o és ennek szolubilis o mája az ellenanyag, alamin a T-sej ecep o olyan ehé jék, pon osabban glikop o einek, amelyek a kó okozók sok éleségé messze meghaladó mennyiségű ál oza ban o dulnak elő minden embe ben. Egy ecep o csak egy kó okozó elisme éséé elel, a öbb milliá d éle ecep o együ esen iszon képes minden kó okozó speci ikusan elisme ni. Az ellenanyag (immunglobulin, an i es ) szimme ikus molekula, mely összesen 4 ehé jeláncból épül el. Ké azonos ö idebb ún. könnyű láncból, és ké azonos hosszabb ún. nehéz láncból. Minden egyes lánc kons ans és a iábilis szek enciájú doménekből ( ehé je alegységekből) áll. A könnyű láncok egy a iábilis és egy kons ans domén a almaznak, míg a nehéz láncok a ípusuk ól üggően 3 agy 4 kons ans és a könnyű láncokhoz hasonlóan egy a iábilis doménnel endelkeznek. A nehéz és könnyű láncoka , és a ké nehéz lánco egymással is ko alens kö ések, cisz ein aminosa ak közö i diszul id hidak kapcsolják össze. To ábbi diszul id hidak s abilizálják az egyes domének globulá is sze keze é . Vége edményben egy szimme ikus Y alakú s uk ú a jön lé e, amelynek 2 illájá egy-egy könnyű lánc és a nehéz láncok a iábilis és első kons ans doménje alko ja. A illák égén aláljuk a a iábilis doméneke , és ezek hozzák lé e az an igén kö ő helye . Az Y szá á a ké nehéz lánc 2 agy 3 kons ans doménje hozza lé e. A kons ans domének biz osí ják a molekula é beli s abili ásá , és bizonyos e ek o unkciók is ezek egy észéhez kö he ő.(11. áb a) 40 A sok éleség ehá nem a eljes molekulá a, hanem csak annak speci ici ás biz osí ó a iábilis doménjé e jellemző, ezek elelősek a nagyszámú, el é ő an igén elisme éséé . Amíg ehá a lehe séges szek enciájú a iábilis domének száma a kö e kező al ejeze ben isme e e eknek meg elelően endkí ül magas, az embe i ellenanyag molekulák a kons ans doménjeik ál oza ossága alapján összesen 5 ő nehéz lánc ípusba (IgM, IgD, IgG, IgA, IgE) és 2 éle könnyű lánc ípusba (ĸ és λ) so olha ók. Ezeke a ípusoka más né en ellenanyag osz ályoknak (izo ípusoknak) is ne ezik. Az embe i ellenanyag molekula an igénnel kapcsolódni képes észé egy könnyű lánc és egy nehéz lánc a iábilis doménjei közösen alakí ják ki. A nehéz, ille e könnyű láncok ehá önállóan nem, csak együ működ e képesek meg elelő an igén elisme és e. Mi el az ellenanyag 2-2 azonos nehéz és könnyű láncból elépülő „ ükö szimme ikus” molekula, egy immunglobulin alapese ben ké eljesen azonos an igén kö ő hellyel endelkezik, ehá aká ke ős, bi alens kapcsola o is ki ud alakí ani meg elelő an igénnel. 11. áb a Az ellenanyag molekula sze keze e Az ellenanyag molekulá ké azonos nehéz lánc és ké azonos könnyű lánc alko ja. A lánc égi a iábilis domének biz osí ják az an igén elisme ésé , míg a kons ans domének a molekula s uk ú ájá biz osí ják, és ezek elelősek az e ek o unkcióké is. 41 12. áb a Az ellenanyag molekula sej elszíni és olda ban megjelenő o mája Az ellenanyag molekula megjelenik a B-sej ek elszínén, ahol a B-sej ek an igén- elisme ő ecep o a. Az an igén ecep o hoz kö ődésé kö e ően, a hozzá kapcsolódó jelá i eli láncokkal a sej számá a ak i áló jeleke köz e í . Az ellenanyag molekula ezen kí ül megjelenhe szolubilis o mában is, ezeke az ak i ál B sej ekből kialakuló plazmasej ek e melik. A szolubilis ellenanyag molekula sze epe a kó okozók inak i álása, és elpusz í ásának elősegí ése. Az immunglobulin molekula alap e ően ké éle o mában jelenik meg az immun álasz so án: 1. Nagy számban ki ejeződik a B sej ek elszínén. Ebben az ese ben a nehéz láncok égé kiegészí ő anszmemb án égió biz osí ja a molekula sej memb ánban aló ho gonyzásá . A sej elszíni immunglobulinhoz más memb ánban ho gonyzo láncok is kapcsolódnak, amelyek a jelá i elé elelősek. Az an igén elisme ésé elelős sej elszíni immunglobulin és a hozzá kapcsolódó jel o ábbí ó láncoka ne ezzük együ esen B sej ecep o nak (BCR). (12. áb a) 2. Az immunglobulin/ellenanyag megjelenhe szolubilis (oldo ) o mában is. Az ellenanyagoka a plazmasej ek e melik nagy mennyiségben. A B sej ekből di e enciálódo plazmasej ek má nem ho doznak a sej elszínen immunglobulin molekuláka , hanem olyama osan e melik és az ex acellulá is é be szek e álják, ü í ik azoka . A szolubilis ellenanyag molekula sze keze ileg szin e eljesen megegyezik a sej elszíni immunglobulin molekulá al. Ugyanaz az an igén isme i el, min a kiindulási BCR, mindössze a anszmemb án égió hiányzik, ami nélkül nem képes a sej memb ánhoz kapcsolódni, így e mésze esen jelá adó láncok sem csa lakozha nak hozzá. (12. áb a) 42 A BCR sze epe elsőso ban a B sej ek an igén elisme ésének biz osí ása, és ezzel az an igén e speci ikus B sej ek ak i álása. A szolubilis ellenanyag öbbek köz a kó okozóka elisme ő és elpusz í ó mechanizmusoka segí he ik (lásd az ellenanyagok e ek o unkcióinál). 13. áb a A T-sej ecep o sze keze e A T-sej ecep o an igén- elisme ő észe ké polipep id láncból álló molekula. A a iábilis domének elelősek a MHC-pep id komplexek elisme ésé , míg a kons ans domének a molekula s abili ásá biz osí ják. Csak sej hez kö ö o mája isme . A T sej ecep o (TCR) a T-sej ek an igén elisme ő ecep o a, lényegi sze keze i ulajdonságai ekin e sokban hasonlí az ellenanyag molekulához. Az an igén- elisme ő észé összesen 2 lánc alko ja (α és β lánc agy más T sej ípus ese ében γ és δ lánc), mely láncok 1-1 kons ans és 1-1 a iábilis doménből épülnek el. Az ellenanyag molekulához hasonlóan i is meg igyelhe őek a globulá is sze keze e biz osí ó láncon belüli és a láncoka összekapcsoló cisz ein aminosa ak közö i diszul id hidak. A TCR ese ében is a ké a iábilis domén együ esen elelős az an igén, azaz a MHC-pep id komplex elisme éséé , míg a kons ans doméneknek inkább sze keze s abilizáló unkciójuk an. A láncoka memb ánho gonyzó égió a ja a sej elszínén. A ecep o komplex észekén ez ese ben is jelen annak nem ko alensen kapcsolódó jel o ábbí ó láncok. A jel o ábbí ó láncai össze oglaló né en CD3 molekula komplexnek ne ezik. (13. áb a) 43 Sze keze és unkció szempon jából nagy különbség a BCR ille e a TCR molekulák közö , hogy a TCR csak egy an igén kö ő hellyel endelkezik, és nem képződik szolubilis o mája a molekulának, így a TCR minden ese ben a T-sej ek an igén elisme éséé , ezál al a T-sej ak i ációé elelős. Az immun endsze elisme ő mechanizmusai, ecep o ai elisme ő sej ek ecep o elisme s uk ú a e mésze es immun endsze sej jei, őkén mak o ág, dend i ikus sej Min áza elisme ő ecep o ok (PRR) pa ogén min áza ok, eszély szignálok B-sej B-sej ecep o (BCR) Szin e bá mely s uk ú a T-sej T-sej ecep o (TCR) MHC molekulák és a hozzájuk kapcsolódó pep idek komplexei Jellemzően a e mésze es immun endsze sej jei. Fc és komplemen ecep o ok An igénekhez, idegen s uk ú ákhoz kö ö opszoninok (ellenanyag, komplemen komponensek, aku ázis ehé jék) A lim oci ák sok éleségének kialakulása Az immunológia nagy e edményei közé a ozik annak isz ázása, hogy hogyan lehe nek képesek egy ado gene ikai há é el endelkező sze eze azonos génállományú sej jei aká öbb millió külön éle an igén elisme ni, azaz külön éle speci ici ású ecep o ki ejezni. Kide ül , hogy a B és T sej ek an igén- elisme ő ecep o ai , a B sej ecep o ille e T sej ecep o , pon osabban ezek a iábilis doménjai , a sej DNS- ében gyak an egymás ól igen á ol eső gén-szegmensek kódolják. Hagyományos gének kódolják az egyes láncoka alko ó ehé jék (nehéz és könnyű lánc, α és β lánc) kons ans észei , de a a iábilis doméneke kódoló génszakasz o ábbi kisebb génszegmensekből „ akódik össze”. A ecep o ok a iábilis doménjei 2 agy 3 génszakaszból kombinálódnak össze. Ezek a génszegmensek egymás u án elhelyezked e öbb (10-100) a iációban alálha óak meg a sej ek DNS-ben. A sej ben olyan olyama ok indulnak el, amelyek á endezik a sej e ede i DNS-é (ge mline DNS), és az ado sej e jellemző „új” DNS szakaszok kombinálódnak össze belőle. Az emlí e génszakasz a iánsok közül éle lensze űen álasz ódik ki egy-egy és épül össze más éle lensze űen ki álasz ódó szakasszal. Az így összekombinálódó „új” génszakasz ogja innen ől kezd e az an igén- 50 16. áb a A B-sej ek plazmasej é di e enciálódása. Az an igénnel aló alálkozás kö e ően az a a speci ikus B-sej ek klonális osz ódáson mennek ke esz ül, majd plazmasej é ( agy memó ia sej é) alakulnak. A plazmasej ek sej elszíni immunglobulin (BCR) hiányában nem képesek az an igén elisme ésé e, azonban nagy mennyiségű ellenanyago e melnek. A plazmasej ál al e mel ellenanyagok ugyanaz az an igén isme ik el, min a kiindulási B-sej . A elisme és, osz ódás, di e enciáció, ellenanyag e melés azonban idő igényes olyama ok, így az an igénnel aló első alálkozás kö e ően a B sej es immun álasz csak 7-14 nap múl a álik ha ékonnyá. Minden egyes B sej csak egy aj a an igén elisme ni képes, ado speci ici ású BCR- al endelkezik. A sze eze eljes édelmé ehá a sok éle speci ici ású B sej összessége, az ebből a epe oá ból az ese i an igén ha ásá a ki áloga ódó, ak i álódó sej ek biz osí ják. Neu alizáció A sze eze ben alálha ó plazmasej ek meglepően nagy mennyiségű ellenanyago e melnek olyama osan. Napon a á lagosan kb. 1018 da abo , és a e melés e őzés ese én még okozódik is. A plazmasej ek ál al e mel ellenanyagok számos módon ej he ik ki ha ásuka : 51 Az an igén elisme éséé elelős a iábilis doméneken ke esz ül képesek az an igénhez nagy a ini ással, nagy kö ése ősséggel kapcsolódni. A sze eze be ju ó kó okozó ese ében a hozzákö ődő ellenanyag molekula egysze űen el edi a kó okozó ecep o ának az a észé , ami el a meg ámadandó sej hez lenne hi a o kö ődni. Hasonló módon gá olha ják a oxinokhoz hozzákö ő ellenanyagok a külön éle álla i e ede ű (pl. mé ges kígyók, pókok), agy mik obiális oxinok ak í észé , megakadályoz a azoka ha ásuk ki ej ésében. Ez a aj a egysze ű sz é ikus gá ló ha ás , neu alizációnak ne ezzük, az ez köz e í ő nagy a ini ású ellenanyagoka neu alizáló ellenanyagoknak hí juk. (17. áb a) 17. áb a A kó okozó ha ásának semlegesí ése, a neu alizáció A plazmasej ek ál al e mel ellenanyag molekula a kó okozókhoz agy külön éle oxinokhoz kö őd e megakadályozha ja, hogy azok ki ej sék ha ásuka . Gá olha ja azok sej be ju ásá , sej elszín e kö ődésé . Az anya immun endsze e ál al e mel ellenanyagok a placen án ke esz ül a magza ba á szállí ód a, agy az anya ejbe szállí o anyai ellenanyagok biz osí ják az újszülö édelmé a szüle és kö e ő néhány hónapos időszakban, amiko még a csecsemő sajá B-sej készle e nem alakul ki eljesen. Az u óbbi anyai e ede ű édelmi mechanizmus is elsőso ban a neu alizáción alapul. Hasonlóan neu alizáló ellenanyagok ömege e melődik nap, min nap a bél immun endsze e ál al és ju be a bél lumenébe, semlegesí e a áplálékkal el e eszélyes anyagoka . A édőol ások egyes ípusai is az ellenanyag di ek neu alizációs képességé 52 használják ki: pl. kígyóma ás ese én a kígyómé eg külön éle oxinjai semlegesí ő ellenanyagoka ju a nak a sze eze be. (Lásd a passzí immunizálás ól szóló ész is!) A neu alizációs olyama okban az ellenanyag molekula a iábilis, an igén- elisme ő égiója esz ész . Ugyanakko a öbbi ellenanyag-köz e í e e ek o unkció beindí ásáé az ellenanyag molekulák kons ans észe, ezen belül is elsőso ban az ún. Fc égió a elelős. Az ellenanyag Fc észé (az Y agy illa alakú ellenanyag egymáshoz illeszkedő nehézláncai alko a „szá á ”) az immun endsze sej jeinek elszínén ki ejeződő külön éle Fc ecep o ok isme ik el. Ezekkel a ecep o okkal a sej ek képesek elisme ni az ellenanyag molekuláka . Az ellenanyag egyidejűleg kapcsolódha a kó okozóhoz és az Fc ecep o okhoz. A a iábilis doménekkel a kó okozóhoz, az Fc ésszel az immunsej ek Fc ecep o aihoz kapcsolód a összekö i a kó okozó az ado sej el. Míg a különböző B sej ek a iábilis doménjei öbb millió külön éle pa ogén isme he nek el az ellenanyagok Fc észe öbbé-ke ésbé azonos. (A különböző izo ípusoka külön éle Fc ecep o ok isme he ik el). A agoci a sej eknek, NK sej eknek így nem szükséges a öbb millió kó okozó elisme ni, bá milyen kó okozó ese ében elég az ellenanyag Fc észé megkö ni. Fon os megjegyezni, hogy a külön éle Fc ecep o ok öbbségé a szabad ellenanyagok nem, csak az előze esen an igénhez kö ődő ellenanyagok ak i álják. Tehá ekin he jük úgy, hogy az ellenanyaggal opszonizál an igének indi ek elisme ésé égzik. Az ellenanyagok Fc észe segí ségé el meg alósuló e ek o mechanizmusok  Az an igénhez kö ö ellenanyagok elősegí ik a agoci ák számá a a pa ogén bekebelezésé (opszonizáció). A agoci a sej ek az Fc ecep o aikkal ha ékonyan képesek hozzákö ődni az ellenanyaggal megjelöl mik obákhoz, an igénekhez, ami azok gyo sabb, ecep o mediál el é elé e edményezi. (18. áb a)  Az NK sej ek is endelkeznek Fc ecep o okkal. Ezekkel a ecep o okkal, ha ellenanyagokkal megjelöl sej ekhez kö ődnek, indukálha ják a ci o oxikus unkciójuka . Ez a olyama o an i es - üggő cellulá is ci o oxici ásnak (ADCC) is ne ezik. (18. áb a)  Egyes ellenanyagok Fc égiója komplemen kö ő helye is a almaz. Ennek segí ségé el a pa ogénhez kapcsolódo ellenanyag a kó okozó elszínéhez i ányí ja a komplemen endsze e ek o mechanizmusai . (18. áb a) 53  Az Fc ecep o ok IgE izo ípusú nehéz lánco elisme ő egyik ál oza a kulcssze epe já szik az alle giás eakciók kialakulásában, ak i ál a a hízósej eke agy bazo il g anuloci áka . (Lásd később!) 18. áb a Az ellenanyag-köz e í e e ek o unkciók Az ellenanyag molekula a kó okozóhoz kapcsolód a a neu alizáción kí ül elősegí he i a kó okozó agoci ózisá (opszonizáció), ak i álha ja a komplemen endsze és az NK sej eke . Az ellenanyagoknak – az őke elépí ő nehézláncuk sze keze e alapján – osz ályaik, úgyne eze izo ípusaik is annak is annak: IgM, IgD, IgG, IgE, IgA. Egy B sej egy időben csak egy éle izo ípusú ellenanyago képes e melni, de meg elelő s imulusok segí ségé el (leginkább helpe T sej ek köz eműködésé el) á ál ha egy másik izo ípus e melésé e. Ez ne ezik ellenanyag izo ípus ál ásnak agy ellenanyag osz ály ál ásnak. Az ellenanyag izo ípusá ól üggően módosulha az a unkció, ami az ellenanyag indukálni képes. Az immun endsze sej jei külön éle Fc ecep o oka ho dozha nak, azaz különböző izo ípusú ellenanyag molekuláka isme he nek el, kö he nek meg. A külön éle Fc ecep o ok a sej ek elszínén el é ő e ek o unkcióka ál ha nak ki. 54 A sze eze ben annak speciális Fc ecep o ok, amelyek az ellenanyag molekulák szállí ásá égzik a sze eze e mésze es ha á onalain ke esz ül. Ilyenek szállí anak ellenanyagoka az anya sze eze éből a magza ba, agy más ípusúak pl. az anya ejbe, agy az epi eliális elszínek e. Fon os megjegyezni, hogy az izo ípus ál ás so án az ellenanyag speci ici ása, an igén elisme ése nem ál ozik meg, csak a ki ál o e ek o unkció lesz el é ő. Mi el az an igén- elisme és nem ál ozik meg, ezé a lé ejö ő el é ő izo ípusú ellenanyagok neu alizáló unkciójá az izo ípus ál ás nem be olyásolja.  Immunoglobulin G, agy IgG, az ellenanyag izo ípusok „s ájci bicskája” olyan ípusú ellenanyag, ami ha ékonyan jelöli meg a mik obáka , és ezzel segí i, gyo sí ja azok agoci ózisá más immunsej ek ál al. Egyes al ípusai ha ékonyan ak i álják a komplemen endsze és az NK sej eke is. A leghosszabb él- éle idő el endelkezik a sze eze ben, és a legnagyobb koncen ációban ez aláljuk a é plazmában. Speciális Fc ecep o ok ak í an szállí ják, ezé képes a placen án ke esz ül az anyai ke ingésből a magza iba á ju ni.  IgM ál al megjelöl bak é iumoka a komplemen endsze képes ha ékonyan elpusz í ani. A issen kele keze B sej ek elszínén is ez a aj a immunoglobulin aláljuk meg, ami azokon an igén ecep o kén unkcionál. A agoci ózis köz e lenül nem segí i. Szállí ó Fc ecep o okkal szállí ódha .  IgA izo ípus szállí ó Fc ecep o okkal ö énő szállí ásá a ják az egyik legha ékonyabbnak az ellenanyag osz ályok közö . Elsőso ban a nyálkahá yá al bo í o elszíneke édi, ezé szek é umokban is megjelenik, min a könny, a nyál, a bélned , a hü ely áladék agy az anya ej.  IgE e mésze es unkciója a pa azi ák elleni édekezésben an, és ez az ellenanyag elelős az alle giás üne ek megjelenéséé is.  IgD izo ípusú szin e csak a issen kele keze B sej ek elszínén, min an igén- elisme ő ecep o o dul elő, és az IgM-hez hasonlóan a B sej ek ak i ációjában já szik sze epe . 55 T sej ek A T sej ek elszínükön az ellenanyagok an igén-kö ő ka jához hasonló elépí ésű an igén ecep o ho doznak, a T-sej ecep o (TCR). A T sej ek an igén elisme ése minden ese ben a T sej és az an igén p ezen áló sej köz e len kon ak usá igényli, ugyanis a T-sej ecep o ok és a bemu a ó sej en ki ejeze MHC molekulák összekapcsolódása szükséges hozzá. A B sej ek ől el é ően, a T sej ek úlnyomó öbbsége csak ehé jékből szá mazó pep ideke isme nek el epi ópkén , az MHC molekulák ál al megkö ö , s abilizál o mában. A B ille e T sej ek an igén- elisme ésének összehasonlí ása B sej T sej elisme anyagok ehé jék szénhid á ok lipidek DNS sz e oidok mes e séges együle ek, s b. ehé jékből szá mazó pep idek (8-20 aminosa ) elisme és o mája az an igén e mésze es o mája, lehe szö e i agy oldo APC ál al ö énő bemu a ás szükséges, MHC molekulákon ke esz ül A T sej ek ké ő ípusa el é ő módon működik köz e az immun álaszban. A segí ő T sej ek az immun álasz le olyásá i ányí ják, szabályozzák, a ci o oxikus T sej ek képesek di ek módon meg ámadni és elpusz í ani a e őzö agy a umo sej eke . Mindké T sej ípus az é ési olyama ai be ejez e, és a ímuszból kilép e, a é ke ingésbe ke ül, majd az elhagy a nyi okcsomó ól nyi okcsomó a ándo ol és az odake ül an igéneke ellenő zi. Amennyiben nem alálkoznak an igénnel, isszake ülnek a é ke ingésbe, és új a kezdik az ellenő ző ú juka . Ha a olyama os ci kulációjuk so án nem alálkoznak an igénnel, pá hé u án apop ózissal elpusz ulnak. Az an igénnel aló alálkozás iszon ak i álódásuka , klonális osz ódásuka és di e enciációjuka ál ja ki. Az osz ódások so án a B sej eknél is nagyobb számú, a kiindulás sej el megegyező an igén speci ici ású T sej klón alakul ki. A nai T sej ek számá a az an igén az ese ek dön ő öbbségében a dend i ikus sej ek szállí ják a nyi okcsomóba. A sze eze szö e eiben szé szó a elhelyezkedő dend i ikus sej ek min áza elisme ő ecep o okkal 56 é zékelik a kó okozóka , bekebelezik és a közeli nyi okcsomókba szállí ják azoka . Eközben meg ö énik az an igén eldolgozása, pep id agmen umok képzése, és MHC-n ke esz üli p ezen ációja. A T sej ek elsődleges an igén elisme ése ehá a nyi okcsomók e e specializálódo kö nyeze ében megy égbe, i ö énik az ado an igén e speci ikus T sej ek elszapo odása és osz ódása. Az osz ódáson és di e enciáción á ese T sej ek e ek o sej kén ke ülnek a pe i é iá a, ahol meg elelő módon eagálha nak az an igén bemu a ó sej ek e. A nyi okcsomóban klonálisan elszapo odo , az an igén e speci ikus ci o oxikus e ek o T lim oci ák számá a a pe i é iás szö e ekben az an igén (pep id agmen kén ) szin e bá mely mag as sej p ezen álha ja (amelyik e őzö é ál , agy umo sej é alakul á ). A segí ő T e ek o sej ek számá a csak azok a p o esszionális an igén p ezen áló sej ek képesek an igén bemu a ni, melyek MHC II molekulákkal endelkeznek: a pe i é iás szö e ekben leg őképp a mak o ágok, míg más pe i é iás nyi oksze ekben külön éle B sej ek. 19. áb a A T sej ek ké ő ípusa a helpe -, ille e a ci o oxikus T-sej ek. 57 A T sej ek őbb ípusai és unkcióik A segí ő T sej ek (helpe T sej ek), agy Th sej ek, köz e lenül nem esznek ész a kó okozók elpusz í ásában, más immunsej ekkel kommunikál a az immun álasz koo dinálják. A CD4 sej elszíni ko ecep o al endelkező helpe T sej ek számá a a p o esszionális an igén p ezen áló sej ek MHC II molekulákon ke esz ül mu a ják be a el e és eldolgozo ehé jékből szá mazó pep ideke . Az an igén speci ikus elisme ése a segí ő T sej ekben ci okin e melés , és új sej elszíni molekulák megjelenésé ál ja ki. Sej -sej kon ak us so án a sej elszíni molekulákkal, és a e mel ci okinek segí ségé el i ányí ják, be olyásolják az immun álasz ész e őinek működésé . (19. áb a) A segí ő T sej eknek ké ő ípusá különböz e jük meg az úgyne eze Th1 és Th2 sej eke . A Th1 sej ek elsőso ban a cellulá is immun álasz s imulá o ai, így őkén in acellulá is pa ogének elleni küzdelemben lé on osságúak. Az ál aluk e mel ci okinek okozzák a mak o ágok ak i i ásá , mik oba-bekebelező agoci a sej eke obo oznak, alamin ezeke ak i ál a elősegí ik a bekebeleze mik obák ha ékony elpusz í ásá . Fokozzák o ábbá a ci o oxikus sej ek így az NK sej ek és ci o oxikus T sej ek ak i i ásá . A B sej eke olyan izo ípusú ellenanyagok e melésé e se ken ik, amelyek ha ékonyan ak i álják a komplemen endsze , és ha ékonyan kö ődnek a agoci ák Fc ecep o aihoz. (20. áb a) A Th2 sej ek ugyanakko inkább a humo ális immun álasz , az ex acellulá is kó okozók elpusz í ásá segí ik elő. S imulálha ják a B sej eke , hogy ha ékony an i es - e melő plazmasej ekké di e enciálódjanak, és olyan izo ípusú ellenanyagok e melésé segí ik elő, amik ha ékonyak az ex acellulá is, nem agoci álha ó kó okozók elleni immun álaszban (IgE). Ci okin e melésükkel ak i álha ják a hízósej ek, bazo il és eozino il g anuloci ák pa azi ák elleni eakciói , és az ál aluk ak i ál mak o ágok inkább az immun álasz kö e ő szö e i hely eállí ó olyama okban esznek ész . (20. áb a) 58 20. áb a A nai segí ő T sej ek di e enciálódása. Az an igén p ezen áló sej ekkel kialakuló kapcsola , az ál aluk e mel ci okinek ípusa, a T sej di e enciáció i ányá is megszabja. A nai segí ő T sej ekből kialakuló T-sej al ípusok az immun álasz el é ő sej jei , unkciói szabályozzák. A Th1 sej ek elsőso ban a cellulá is immun álasz ak i áló ci okineke e melnek, míg a Th2 sej ek őkén a humo ális immun álasz ámoga ják, mindeközben az ál aluk e mel ci okinek a másik al ípus működésé gá olják. Mindké Th populáció közös nai Th p eku zo ból di e enciálódik a szekunde nyi oksze ekben. A di e enciálódásuka elsőso ban a nai állapo ú T sej eke ak i áló p o esszionális an igén p ezen áló sej ha á ozza meg, de on os az is, hogy a ké éle csopo ál al e mel ci okinek gá olják, elnyomják a másik populáció kialakulásá . Egy o ábbi, egy e jobban isme Th lim oci a alpopuláció, a Th17 sej ek ex acellulá is kó okozók, őleg bak é iumok és a gombák elleni immun álaszban esznek ész . Fokozha ják a gyulladási álasz , neu o il 59 g anuloci áka , monoci áka obo oz a a pa ogének kö nyeze ébe. A sze eze epi éliumainak közelében nagy mennyiségben aláljuk meg ezeke a sej eke . Az ölő T sej ek (kille sej ek, ci o oxikus T lim oci ák, CTL) képesek di ek módon meg ámadni és elpusz í ani a í ussal e őzö , agy a meg ál ozo , és ezé „idegenné áló” sej eke a sze eze ben. A es sej jei no mál működésük so án olyama osan szin e izálják és lebon ják ehé jéike . A lebon ás so án kele kező pep id agmen umok az MHC I ípusú molekulák segí ségé el kiju nak a sej elszíné e. Ugyanez igaz a sej en belül megjelenő i ális ehé jék e, agy a umo sej ek ese legesen meg ál ozo ehé jéi e is. A Th sej ek ől el é ően, a CTL sej ek az an igén agmen umoka ezeken az MHC I molekulákon álal a isme ik el. Min má emlí e ük, az MHC I molekula szin e minden mag as sej en megjelenik, ezé bá mely sej hibás működése agy e őzö sége ese én a ci o oxikus T sej ek célpon já á álha . (19. áb a) Bá elisme ő mechanizmusuk jelen ősen különbözik, a sej pusz í ás olyama a a ci o oxikus T sej ek és az NK sej ek ese ében hasonlóan zajlik. Mindké sej ípus köz e len sej kon ak us alakí ki az elpusz í andó e őzö sej el, és a kapcsolódási e üle helyé e i ányí ja és ü í i a ci o oxikus ha ású anyagai . Ezek közö olyan anyagok alálha ók, amik képesek és ü ni az elpusz í andó sej memb ánján (pe o inok), ezzel megbon ha ják a sej ozmo ikus egyensúlyá , ami önmagában is a célsej líziséhez eze he . Kiü í enek ún. g anzimoka is, amelyek ezeken a pó usokon a célsej be ju a azoka apop ózisba i ányí ják. Az ölősej eken jelen annak olyan sej elszíni molekulák is, amik a célsej en gyak an jelenle ő ecep o aikhoz kö őd e szin én képesek apop ózis ki ál ani. A egulá o T sej ek különböző alpopulációinak elada a, hogy a sajá s uk ú ák, an igének elleni immun álasz megakadályozzák. Ez olyan ci okinek e melésé el é ik el melyek az immun endsze öbbi sej jének működésé gá olják. 66 A B sej ek pe i é iás ole anciájá az au o eak í T sej ek „hiánya biz osí ja”. A sajá an igéneke elisme ő és p ezen áló B sej ek nem udnak olyan T sej e alálni, ami a p ezen ál sajá an igén e eagálna. Ezé a számá a a segí ő T sej ek ál al biz osí o ámoga ó jelek elma adnak, ami ége edményben megakadályozha ja ak i álódásuka . Ezek a olyama ok, a pe i é iás ole ancia észekén , „kikapcsol ” állapo ban a ják a sajá sej eke eszélyez e ő au oimmun lim oci áka . A pe i é iás ole ancia mediá o ai a ko ábban emlí e egulá o T sej ek (T eg) is. Kommunikáció a e mésze es és az adap í immun endsze közö Míg az alacsonyabb endű élőlényekben csak a e mésze es immun endsze egyes elemei alálha óak meg, az embe i sze eze ben a e mésze es és a sze ze immun endsze eljes összhangban egymás a épül e működik. A e mésze es immun endsze , különösen a mak o ágok és a dend i ikus sej ek nélkülözhe e lenek a sze ze immun álasz elindí ásához. A T sej ek kép elenek ezen sej ek an igén p ezen áló unkciója nélkül működni, és ke és ki é el ől el ekin e, a B sej ek is igénylik a e mésze es immun endsze és/ agy a T sej ek segí ő szignáljai . A e mésze es immun endsze sej jei nemcsak egysze űen elindí ják a T sej ek ak i álódásá , de az ál aluk ki ejeze kos imulá o , adhéziós molekulákkal, csakúgy, min a e mel ci okinjeik segí ségé el a T sej álasz (Th1, Th2 s b) őbb i ányá is megszabják. Ugyanakko az adap í immun endsze , bá jó al később ak i álódik, min a e mésze es immun endsze , képes ez u óbbinak működésé jelen ősen ele ősí eni. A T sej ek ál al e mel ci okinek okozzák a mak o ágok ak i i ásá , a bekebeleze mik obák elpusz í ásá , a dend i ikus sej ek é ésé , an igén p ezen ációjá , az NK sej ek ci o oxici ásá . I ányí ják a e mésze es immun endsze sej jeinek mozgásá , szabályozzák é ésüke , helyze üke . Egyú al lényeges sze epe já szanak a e mésze es immun álasz leállí ásában is. A B sej ek ál al e mel ellenanyagok ha ásá má jellemez ük. A pa ogénhez kapcsolódó ellenanyag molekulák megkönnyí ik a kó okozó elisme ésé , gyo sí ják bekebelezésüke , okozzák az NK sej ek és a komplemen endsze 67 működésé . Egya án ha ással annak a hízósej ek és g anuloci ák unkciói a is. Te mésze esen az immun endsze mindké ágában meg igyelhe őek belső szabályozó mechanizmusok. A mak o ágok ál al e mel ci okinek és kemokinek a gyulladási olyama okban a neu o il g anuloci ák leg őbb szabályozói, és egyú al ha nak az NK sej ek működésé e és elhelyezkedésé e is, lehe ő é eszik a komplemen endsze komponenseinek kilépésé a é pályából. De ugyanezen ci okinek au ok in módon ha a a mak o ágok működésé is be olyásolják. Az adap í immun álasz so án, ideális ese ben, a B és T sej ek ugyanaz az an igén isme ik el. Ilyenko a T sej ek ci okinjei okozzák a B sej ek ak i i ásá , a ini ásé ésé , és memó ia sej ek képződhe nek. A B sej ek an igén p ezen ációja segí he i az e ek o /memó ia T sej ek ennma adásá . Az immun álasz olyama a Az enyhe le olyású ná há ól kezd e, a sze eze e legyengí ő hepa i iszen ke esz ül az éle eszélyes AIDS-ig, sok éle be egség mögö mik obák, pa ogének állnak. Immun endsze ünk e jellemző, hogy öbb, egymással együ működő endsze segí ségé el édekezik a öbb ízeze éle kó okozó ál ali eszélyekkel szemben. A sze eze be ke ülő pa ogéneknek előszö a sze eze elszínei bo í ó édő onallal kell megküzdeniük. Ilyen édő onalak a sze eze e kí ül ől ha á oló bő , és a kül ilág a nyíló belső elszíneke bo í ó nyálkahá yák. A bő elsza usodó, öbb é egű hámja komoly akadály jelen a mik obák számá a. Ál alában csak külön éle sé ülések, ho zsolások ese én képesek á ju ni aj a. Az emész ő endsze és a légu ak is beju ási kapukén szolgálha nak a mik obák számá a, de ezeknek is meg annak a sajá , öbbszö ös édelmi onalai. A légu akon á beke ülő idegen anyagok gyak an okozo nyálka e melés ál anak ki. A beju o anyagok inge lő ha ása köhögés , üsszögés ál ki, ami ha ékonyan á olí ja el ezeke a légu akból. A gyomo e ős sa as kö nyeze e segí az é kezések so án lenyel pa ogének elpusz í ásában. Az emész ő endsze , a légző endsze , agy a húgyu ak ha á onalai a elszíneken szo osan kapcsolódó sej ekből álló epi élium bo í ja. Az epi él sej eke nyálka é eg bo í ja. Ebben ál oza os össze é elű oligo- és poliszaha idok alálha ók, melyek önmagukban alkalmasak lehe nek a a, hogy megakadályozzák, hogy a mik obák meg apadjanak az epi él sej eken, agy u a aláljanak közö ük a mélyebb sej é egekbe. Az epi élsej ek ak í 68 módon képesek kiszállí ani egyes ellenanyag izo ípusoka ( őleg IgA) a nyálkahá yák elszíné e, így a mik obák a az ellenanyagok má a bél, agy a légu ak lumenében is ki ej ik ha ásuka . A mik obákhoz kö ö IgA-nak elsőso ban a neu alizáló ha ása já szik sze epe a mik obák elleni édelemben. A bő ön agy az epi élen á ju o beha olóka az immun endsze számos sej je „ á ja” készenlé ben. Mak o ágok, dend i ikus sej ek, e ek o T sej ek és B sej ek is meg alálha óak a bő ala i szubku án agy az in aepi eliális szö e ekben. A beju ó kó okozó előszö a e mésze es immuni ás min áza elisme ő ecep o okkal endelkező sej jei isme ik el a (pl. a mak o ágok és dend i ikus sej ek) és azonnal beindí ják a e mésze es immun endsze e jellemző eakcióka (kó okozó elpusz í ása, o ábbi sej ek iasz ása, helyszín e onzása), aminek ha ásá a gyulladás indukálódik a mik obák ál al e őzö szö e ekben. A gyulladás so án kialakuló okozo nyi ok e melődés és á amlás elszállí ha ja az an igének egy észé , a kö nyező nyi okcsomókba. Ugyancsak a nyi okke ingésen ke esz ül ju nak el az ak i álódó dend i ikus sej ek a nyi okcsomókba, ahol a ko ábban bekebeleze mik obák da abkái képesek bemu a ni az o alálha ó T lim oci ák számá a. Így megindulha a mik obák an igénjei speci ikusan elisme ő sej ek (B és T lim oci ák) ak i álódása és szapo odása is. A beju o kó okozók mennyiségé ől és szapo odási sebességé ől üggően nagy onalakban az immun álasz 3 lehe séges le u ásá különböz e he jük meg: Kis mennyiségű kó okozó ese ében a sze eze ben szin e mindenhol meg alálha ó mak o ágok azonnal, ha ékonyan elpusz í ha ják a beke ülés helyszínén a mik obáka . Ha ez a mechanizmus nem elégséges a e mésze es immun endsze o ábbi iadóz a o ész e ői sie nek a mak o ágok segí ségé e. Amennyiben a kó okozó a ósan a sze eze ben képes ma adni, ak i álódik az adap í immun endsze , ami sajá mechanizmusai, de még inkább a e mésze es immun endsze működésé okoz a képes elpusz í ani a pa ogéneke . Ha a sze eze má alálkozo az ado pa ogénnel, az adap í immun álasz e ek o mechanizmusai is azonnali édelme jelen he nek. A hosszú éle ű plazmasej ek ál al e mel ellenanyagok neu alizálják a kó okozó , az e ek o T sej ek pá napon belül elpusz í ják a e őzö é ál sej eke , agy ci okin e melésükkel okozzák az immun endsze öbbi ész e őjének ha ékonyságá . Te mésze esen ezzel egy időben, a nyi okcsomókban a 69 memó ia sej ek (le ö idül időigényű) ak i álódása, sokszo ozódása is elkezdődik. Bak é iumok, í usok és pa azi ák Az embe i sze eze ben egyes í usok, bak é iumok, gombák, euka io a egysej ű agy öbbsej ű pa azi ák is képesek e őzés kialakí ani. Az összességében aká öbb ízeze éle pa ogén endkí ül sok módsze , ak iká alkalmaz a sze eze meg e őzésé e és az abban aló úlélés e, ezé az immun endsze is más-más s a égiá használ ennek megakadályozásá a. A sej en kí üli, ille e sej en belüli kó okozók elpusz í ásá a/semlegesí ésé e i ányuló őbb s a égiák az immun endsze ben: e mésze es immun endsze adap í immun endsze ex acellulá is kó okozók bekebelezés ( agoci ózis) oldo oxikus anyagok e melése komplemen endsze semlegesí és (neu alizáció) in acellulá is kó okozók e őzö sej ek elpusz í ása (NK sej ek) sej en belüli lebon ó olyama ok sej en belüli an i i ális mechanizmusok e őzö sej ek elpusz í ása (T sej ek) A leg öbb pa ogén bak é ium és gomba a sze eze be ju a a sej ek közö i in e s íciális é ben p óbál megélni, ezek az úgyne eze ex acellulá is kó okozók. Ezek i ki űnő célpon jai az an i es eknek és a gyulladás so án a é plazmából a szö e ekbe ju ó komplemen ehé jéknek. Az an i es ek ál al megjelöl bak é iumoka nagy ha ékonysággal isme ik el a agoci a sej ek, elsőso ban a mak o ágok és neu o il g anuloci ák, alamin a komplemen endsze . A komplemen endsze képes lehe elpusz í ani a elisme mik obáka , de mindenképp o ábbi elisme ő jelekkel (komplemen ehé jék ákö ésé el) lá ja el azoka . A agoci a sej ek a min áza elisme ő ecep o aik melle az Fc- és a komplemen ecep o aikkal szin én ha ékonyan isme ik el, és agoci álják az ellenanyag ál al és/ agy komplemen komponensekkel opszonizál mik obáka . A mik obák ál al ak i ál dend i ikus sej ek kos imulá o molekuláka ejeznek ki a sej elszínen és a nyi oke eken á el ándo olnak alamelyik közeli nyi okcsomóba, ahol képesek lesznek az MHC molekulákon bemu a o an igénekkel nai T sej eke ak i álni. A mak o ágok ál al bekebeleze mik obák ál alában elpusz ulnak a alósej ek 70 agolizoszómáiban. Ha ez mégsem ö énne meg, a bak é iumok külön éle an igénjei a mak o ágok MHC II molekulák segí ségé el bemu a ha ják a Th sej ek számá a is. Az e ek o segí ő T sej ek a mak o ágoka sej -sej kon ak us és ci okinek segí ségé el o ább ak i álha ják, aminek ha ásá a azok olyan pusz í ó anyagok szin ézisé e lesznek képesek, ami el má képesek lehe nek megölni a bekebeleze mik obáka , agy legalább is meggá olni o ább szapo odásuka . (22. áb a) 22. áb a Az ex acellulá is mik obák elpusz í ása. A kó okozóka , agy azok opszonizál o májá a alósej ek bekebelezhe ik, ille e szolubilis mediá o aikkal elpusz í ha ják. A plazmasej ek ál al e mel ellenanyagok ak i álják az ellenanyag köz e í e unkcióka . A komplemen komponensek köz e lenül, agy ellenanyag üggő módon is elpusz í ha ják a kó okozóka . A 2-es ípusú segí ő T-sej ek, az ál aluk e mel ci okinekkel elsőso ban az ex acellulá is pa ogénekkel szembeni immun álasz e ősí ik. A í usok és néhány bak é ium képes beha olni a sej ekbe és in acellulá is e őzéseke okozni, így ellenük egészen más éle immun elisme és e an szükség. A e őzö sej ekben szin e izálódó in acellulá is ehé jék epi opjai, az MHC I molekulák segí ségé el ke ülnek ki bemu a ás a, a sej elszín e. Ezeke a e őzö sej eke az e ek o T sej ek egy másik ípusa a ci o oxikus T sej ek (CTL) isme ik el, és pusz í ják el. Amennyiben az in acellulá is kó okozó olyan s a égiá használ, amely csökken i a sej elszíni MHC I megjelenésé , a e őzö sej eke az NK sej ek pusz í ják el, hiszen nem é ényesülhe nek az MHC I molekulák ál al köz e í e gá ló szignálok, amelyekkel az NK sej ek ak i i ása csökken he ő. In acellulá is kó okozók ellen ehá az immun endsze nem elsőso ban a kó okozó, hanem a neki o hon adó e őzö sej elpusz í ásá al küzd. (23. áb a) 71 Az in acellulá is kó okozók elleni immun eakciók jellemzők a umo ok ellen kialakuló immun álasz so án is, hiszen ebben az ese ben is a sajá , kó os embe i sej ek elpusz í ása az immun endsze elada a. 23. áb a Az in acellulá is kó okozók elpusz í ása. A í ussal e őzö sej ek a kó okozóka in acellulá is min áza elisme ő ecep o okkal é zékelik és ez kö e ően a í usok szapo odásá gá ló I-es ípusú in e e onoka e melnek. Ugyanakko az MHC I képes a sej elszínen megjelení eni sej en belüli kó okozók an igénjei , és ak i álni a ci o oxikus T-lim oci áka , amelyek elpusz í ják a kó okozók pep idjei bemu a ó sej eke . Amennyiben nem jelenik meg MHC I a sej elszínen, ez a sej endellenes működésé e u al, és az NK sej ek pusz í ják el az MHC I hiányos sej e . A í us e őzések elleni küzdelemben kulcs on osságúak a ci okinek közé a ozó in e e onok. A gamma in e e on (IFN-) elsőso ban egyes helpe T sej ek, és ci o oxikus sej ek (NK, Tc) e melik, őkén a mak o ágok ak i ációjá segí i elő. Ha ásá a a mak o ágok nagy ha ékonysággal pusz í ják el a bekebeleze mik oo ganizmusoka . Az IFN- a p o esszionális an igén 72 bemu a ó sej eken elősegí i, agy okozza az MHC I és MHC II molekulák megjelenésé . Az al a és bé a in e e onoka (IFN-α, IFN-β) szin e minden sej ípus e melhe i, ha í us e őzö é álik. Gyak an au ok in, agy pa ak in módon magá a a e melő sej e, ille e annak köz e len kö nyeze é e ha nak. Ha ásuk a öbb éle mechanizmussal (pl. a ehé jeszin ézis gá lásá al) gá olódik a í usok szapo odása, emelle okozódik a sej ek MHC I exp essziója, azaz az in acellulá is ehé jék bemu a ása az immun endsze számá a. Az ellenanyagok is ész ehe nek a í usok elleni küzdelemben. Neu alizáló ha ásuk meggá olja, hogy a í usok meg apadjanak gazdasej jeiken és meg e őzzék azoka . A e őzö sej ek memb ánján is megjelenhe nek í us ehé jék. Ezeke ellenanyagok elisme he ik, hozzákö ődhe nek, és kijelölhe ik a sej e az an i es üggő sej es ci o oxici ás számá a (ADCC). Ilyen unkció ellá ásá a is képesek lehe nek az NK sej ek, ilyenko a elszínükön alálha ó Fc ecep o aik szolgál a nak ak i áló szignál a olyama hoz. A külön éle euka io a pa azi ák is hasonló olyama oka indukálnak az immun endsze ben. Lé eznek kismé e ű, egysej ű in acellulá is pa azi ák, min például a malá iá okozó Plasmodium ajok, amelyek a T sej ek álaszá ál ják ki. Ex acellulá is ejlődési alakjaika az ellenanyagok isme he ik el. Az ex acellulá is, öbbsej ű, nagymé e ű pa azi ák (pl. lapos és henge es é gek) leküzdése, azonban gyak an sokkal szélesebb jellegű, e e szakosodo sej eken ke esz üli ámadás igényel. A pa azi a e őzések az eozino il és bazo il g anuloci ák, alamin a hízósej ek köz eműködésé el ál anak ki gyulladás . Ezek a sej ek a e őzés helyszínén kiü í ik speciális oxikus anyagoka , és lebon ó enzimeke a almazó g anulumaika , ami el megp óbálják elpusz í ani a be olakodó . A oxikus anyagok melle sok gyulladáskel ő ci okin is elszabadul. Ezek egy észe bél endsze i e őzésnél okozza a pe isz al iká , légző endsze i e őzés ese ében köhögés , üsszögés ál ki, okozódha a nyálka e melés, mindezzel segí e a pa azi ák el á olí ásá a sze eze ből. A hízósej ek, és a bazo il g anuloci ák nagy a ini ású Fc ecep o ain megkö ö , pa azi a speci ikus IgE ellenanyagok on os sze epe já szanak a en i sej ek ak i ációjában, és ezeken ke esz ül a pa azi a ellenes immun álaszban. 73 Az immun endsze endellenességei Az immun endsze endellenes úlműködése, agy hiányos működése egya án megbe egedésekhez eze he . Az előbbieke gyak an úlé zékenységi agy hipe szenzi i i ási olyama oknak, míg az u óbbiaka immunde icienciáknak ne ezik. A úl ak í immun álasz lé ejöhe sajá s uk ú ák ellen, így a hipe szenzi i i ási eakciók egy észe au oimmun be egségeke okoz, de kialakulha idegen an igének ellen is, azonban ennek indokola lan in enzi ása ese ében működésbe lépő e ek o mechanizmusok a sajá sej ek, szö e ek ká osodásá al is já ha nak. Alle giás megbe egedések Egyes személyekben hé köznapi, á alma lan anyagok is ki ál ják az immun endsze ak i álódásá . Ilyen anyagok lehe nek például nö ényi pollenek, egyes élelmisze ek (pl. glu én ehé je a gabonából), álla i sző ök (pon osabban a sző szálakhoz apadó álla i e ede ű ehé jék), agy a házi po (amiben a po a ka ü ülékének össze e ői is o annak). Ezek a olyama ok a plazmasej ek ál al e mel IgE izo ípusú ellenanyagok endellenes megjelenésé el annak kapcsola ban. A jellegze es üne ekkel, üsszögéssel, kiü ésekkel, iszke éssel, agy súlyosabb ese ben ana ilaxiás eakció al já ó be egség öbb lépés so án jön lé e. A olyama o s abil, kismé e ű, gyak an enzima ikus ak i i ással endelkező an igének ál ják ki. Ezek képesek á ju ni a légző agy az emész ő endsze epi éliumán. A T sej ek köz eműködésének segí ségé el an igén speci ikus IgE e melő B sej ek kele keznek. Az IgE elju a sze eze legkülön élébb helyei e, ahol a hízósej ek nagy a ini ású IgE- elisme ő Fcε ecep o aihoz ho gonyzódik ki. Innen ől og a a sze eze „é zékenyí e ” állapo ba ke ül az an igénnel szemben. A hízósej ek a elszínük e kö ődö , az ado an igén e/alle gén e speci ikus IgE molekulákkal öbb é ig is éle képesek. Az alle génnel aló legközelebbi é in kezésko a hízósej eken kiho gonyzo ellenanyagok isme ik el az an igén . Ennek kö e kez ében a hízósej ek ak i álódnak, és kiü í ik a ak á ozo bioak í anyagaika (hisz amin, sze o onin, külön éle enzimek) a kö nyeze ükbe, és így gyo san lé ejönnek a jellegze es alle giás üne ek. A hízósej ek, bazo il g anuloci ák ezu án o ábbi gyulladási mediá o anyagok e melésébe is kezdenek (késői lipid mediá o ok, alamin ci okinek). Mi el az é zékenyí e ség u án az alle gén e ado eakció igen gyo s lejá szódású lehe , ez a olyama o azonnali, agy más né en I-es ípusú hipe szenzi i i ási eakciónak is ne ezik. (24. áb a) 74 24. áb a Az alle gia kialakulásának olyama a. A hízósej ek az an igén megjelenésé ől ügge lenül nagy a ini ású Fcε ecep o oka ho doznak. Az alle gén megjelenésé kö e ően a plazmasej ek ál al e mel IgE izo ípusú ellenanyagok ezekhez az Fcε ecep o okhoz kapcsolódnak. Az alle gén ismé el megjelenésé kö e ően a hízósej ek Fcε ecep o aihoz kö ődö ellenanyagok elisme he ik az an igén , ami a hízósej ek ak i álódásá , ci okin e melésé ál ja ki. Az alle giás eakciókban sze eplő sej ek, (hízósej ek, bazo il g anuloci ák) molekulák (IgE) ő sze epe a pa azi ák elleni immun álaszban isme . Az üne eke okozó alle giás eakciók nagy észe így issza eze he ő a sze eze azon p óbálkozásai a, hogy a pa azi áka minél előbb el á olí sa a sze eze ből. Légzősze i e őzés ese én pl., köhögés, üsszögés, a nyálkahá yák nyálka ki álasz ása okozódik, bél endsze i e őzések ese én in enzí ebb pe isz al ika segí he i a pa azi ák el á olí ásá a sze eze ből. Au oimmun be egségek Megeshe , hogy az immun endsze elisme ő mechanizmusában alami za a ö énik, és a sze eze elkezd olyan lim oci áka és ellenanyagoka e melni, amelyek sajá szö e eken és sej eken isme nek el an igéneke . Ennek e edményeképp egészséges sej ek és szö e ek álnak az immun álasz ég ehaj ó mechanizmusainak áldoza ai á. Ellenanyagok e melődhe nek külön éle sej elszíni ecep o ok ellen is. Ezek az au o-ellenanyagok megakadályozha ják, hogy a ecep o liganduma 75 hozzákö ődhessen a ecep o hoz, és az ellássa unkciójá . Ez ö énik az au oimmun mys haenia g a is ese ében, ahol az izomsej eken le ő ace il- kolin ecep o oka blokkoló ellenanyagok jelenlé e mia nem kapnak a ázizmok meg elelő inge üle eke , ami azok működési endellenességeihez eze . Az au oimmun Basedow-kó (a agy G a es' be egség) ese ében az au oellenanyagok olyama osan s imulálják a pajzsmi igy hy o opin (TSH) ecep o á , ami pajzsmi igy úlműködéshez eze . Bizonyos ese ekben a sajá sej ekhez kapcsolódó ellenanyag molekulák nem ál oz a ják meg a sej működésé , de a sej elszínhez kapcsolód a beindí ják a má isme e e ellenanyag üggő e ek o unkcióka . Penicillin e é zékeny személyekben például olyan ellenanyagok e melődnek, amelyek elisme ik a ö ös é sej ek e ákö ődö penicillin molekuláka . Az ilyen módon opszonizál ö ös é sej ek ugyanúgy a agoci a sej ek és a komplemen endsze áldoza ai á álha nak, min bá milyen más ellenanyaggal opszonizál an igén. Ezeke a olyama oka , ahol az ellenanyagok sajá sej eken le ő an igénekhez kö ődnek, és ennek ha ásá a ál ódnak ki a klinikai üne ekhez eze ő e ek o mechanizmusok, II-es ípusú hipe szenzi i i ási eakcióknak is ne ezik. T sej ek is okozha nak au oimmun, agy au oimmun jellegű megbe egedéseke . Ci o oxikus T lim oci ák ölik meg a hasnyálmi igy inzulin e melő bé a sej jei az 1-es ípusú au oimmun diabe es melli usban. A glu én ehé jéből képződő módosul gliadin pep id MHC II molekulákon ke esz üli p ezen ációja egyes embe ekben e ek o T sej ek ak i ációjá ál ja ki, melyek ci okin e melése gyulladási olyama oka indukál. IV-es ípusú hipe szenzi i i ási eakcióknak ne ezik a külön éle T sej ek ál al köz e í e endellenes eakcióka . Egyes személyeknél a bő el é in kező nö ényi kemikáliák, másoknál nikkel a almú éksze ek ál ha nak ki Tc agy Th sej ek köz eműködésé el gyulladási olyama oka az é in e e üle eken (kon ak de ma i isz). Ezek a olyama ok T sej ak i áció igényelnek, ami csak an igén p ezen ációs olyama ok segí ségé el ö énhe meg, ezé ezek sokkal lassabban indulnak meg, min például az ellenanyag köz e í e hipe szenzi i i ási eakciók. Emia gyak an késői ípusú hipe szenzi i i ásnak is ne ezik ezeke a eakcióka . Immunkomplex be egségek Az immunkomplexek ellenanyagokkal opszonizál an igének. (25. áb a) Az ellenanyagok az an igénekkel nagymé e ű, é hálós komplexeke udnak alko ni, ezeke no mál kö ülmények közö pl. a lép agoci a sej jei hama el á olí ják a é ke ingésből. 82 g anzim A ci o oxikus sej ek ál al az elpusz í andó sej e ü í e anyag. A célsej be ju a annak apop ózisá indukálja. hema opoie ikus őssej Di e enciála lan sej ípus, amiből a é alakos elemei, és így az immun endsze ehé é sej jeinek jelen ős észe szá mazik. Őssej kén önmegújí ó képességgel is endelkezik. hi a ásos an igén p ezen áló sej P o esszionális APC. A nai T sej eke is ak i álni képes an igén p ezen áló sej ek. El é ően a sze eze öbbi sej jé ől MHC II molekulákkal is endelkeznek, amelyekkel képesek a bekebeleze an igénekből szá mazó pep ideke bemu a ni a segí ő T sej ek számá a. Ilyenek a dend i ikus sej ek, a mak o ágok és a B sej ek. hízósej Egysej ű agy öbbsej ű pa azi ák elpusz í ásá a hi a o sej . A g anulumaiban á ol és e mel anyagai ha ékonyak az euka io a pa azi ák ellen. Egyes gyulladási és alle giás olyama okban is kulcssze epe já szanak. HLA Human Leukocy e An igen, az embe i MHC gének másik megne ezése. Embe ben 3 éle MHC I molekulá kódoló gén alálha ó, melyeke HLA-A, HLA-B, HLA-C né en emlí enek. Az MHC II molekuláka a HLA-DP, HLA-DQ, HLA-DR gén égiók kódolják. humo ális immun álasz Nem köz e lenül az immun endsze sej jei, hanem olda ban le ő külön éle molekulák ál al köz e í e immun álasz (pl. ellenanyagok, an imik obiális ehé jék agy a komplemen ehé jék segí ségé el lé ejö ő immun álasz) in e leukin Fehé é sej ek (leukoci ák) ci okinje in e e on Jellemzően az an i i ális immun álaszban on os sze epe já szó ci okin in acellulá is Sej en belüli. in a iáns lánc (Ii) Az in a iáns lánc az MHC II molekulák é ési olyama ában esz ész . Az endoplazma ikus e ikulumban (ER –ban) az MHC II molekulához kapcsolód a leg őbb elada a megakadályozni, hogy az ER-on belüli pep idek kapcsolódjanak az MHC II molekulákhoz. 83 izo ípus Az ellenanyagok kons ans doménjeinek el é ései alapján ezeke néhány csopo ba, osz ályba agy izo ípusba lehe beso olni. Az embe i ellenanyagoka a nehéz láncuk kons ans doménjei alapján 5 ő osz ályba (IgM, IgD, IgG, IgA, IgE), könnyű láncaika 2 osz ályba (kappa, lambda) so olják. A külön éle ellenanyag (nehézlánc) izo ípusok el é ő ha ékonysággal indukálnak egyes e ek o unkcióka . Izo ípusnak ne ezik az alosz ályoka is. kemokin A sej ek i ányí o ándo lásában (kemo axisban) és gyak an az ak i álásukban is sze epe já szó ci okin. kemo ak ikus ak o Kemokin ha ású anyag, ami nem so olha ó a sej ek ál al e mel kemokinek közé. Ilyenek például egyes komplemen ehé jék hasí ási e mékei. ke esz p ezen áció (k ossz-p ezen áció) Exogén e ede ű an igének megjelení ése MHC I molekulák segí ségé el. A dend i ikus sej ek képesek á. komplemen ecep o ok A komplemen endsze egyes agjai , ezek hasí o ak i ál o májá elisme ő ecep o ok. komplemen endsze A eleszüle e humo ális immun álaszhoz so ol kb. 30 ehé je, melyek egy észe p oenzim, más észük PAMP elisme és e képes. Ak i álódásuk so án képesek egymás o ábbi kaszkádsze ű ak i álásá a. A komplemen molekulák hasí ási e mékei opszoninkén unkcionálha nak, gyulladás indukálha nak, és képesek di ek módon elpusz í ani az őke ak i áló pa ogéneke . leukoci a Fehé é sej , azaz az immun endsze sej je. Ide so oljuk pl. a g anuloci áka , a monoci áka , mak o ágoka , dend i ikus sej eke , NK sej eke , hízósej eke , a T és B lim oci áka . lim oci a Egysze ű mik oszkópos hasonlóság: a nagy sej mag és minimális ci oplazma jelenlé e alapján egy csopo ba so ol sej ek. A lim oid sej di e enciációs ú onalon lé ejö külön éle unkciójú ehé é sej ek. Ide a oznak az adap í immun álasz B és T lim oci ái és a e mésze es immun álasz NK sej jei. 84 LPS, lipopoliszacha id Jellemzően g am nega í bak é iumok sej alá ha á oló külső memb ánjában alálha ó. A lipidmemb án elépí ésében is ész e ő lipid molekulákhoz ko alens módon jellegze es oligo, agy poliszaha idok kapcsolódnak. mak o ág Monoci a e ede ű, nagymé e ű, agoci ózis a képes sej . Külön éle ípusainak sze epe an a gyulladási olyama okban, a szö e i egene ációban, és p o esszionális an igén p ezen áló sej kén is unkcionálha . másodlagos nyi oksze Az immunogén álasz kialakulásának helye. Az adap í immun álasz nai sej jei i alálkoznak az an igénnel, i udnak ak i álódni, o ább di e enciálódni. MHC Majo his ocompa ibili y complex. Az an igén p ezen álásában on os sze epe já szó gén égió génjeinek összessége, szűkebb é elemben a pep ideke a T sej ek számá a az an igén p ezen áló sej elszínén megmu a ni képes molekulák. monoci a A mieloid sej di e enciálódási ú hoz a ozó, é ben ke ingő, a lim oci áknál nagyobb, „bab” alakú sej maggal endelkező ehé é sej ípus. A mak o ágok é ben alálha ó elő alakja. NK sej Na u al Kille cell. Te mésze es ölősej . A e mésze es immun álaszhoz a ozó, e őzö sej ek elpusz í ásá a képes lim oci a. opszonin Az opszonizáció céljá a elhasznál anyag. Lehe nek ellenanyag molekulák, hasí o komplemen ehé jék, és más an imik obiális anyagok is pl. a májban e mel „aku ázis ehé jék”. opszonizáció A pa ogének agy az an igének megjelölése az immun endsze e ek o mechanizmusai számá a. A megjelöl s uk ú á az e ek o mechanizmusok ha ékonyabban kezelik: gyo sabban, könnyebben agoci álják, agy a komplemen endsze ak i álódik a ha ásá a. őssej Önmegújí ó képességgel endelkező di e enciála lan sej ípus, amiből a legkülön élébb más sej ípusok di e enciálódha nak. 85 PAMP Pa ogén e jellemző molekulá is min áza (pa hogen- associa ed molecula pa e n), pl. bak e iális lipopoliszacha id, lagellin, i ális dupla szálú RNS. pa ak in ha ás A ki ál ó sej köz e len agy közeli szomszédságá be olyásoló ha ás pa ogén Kó okozó. Lehe egysej ű agy öbbsej ű, p oka io a, euka io a, agy aká í us is. pep id Aminosa akból álló, de jellemzően a ehé jéknél ö idebb, önálló másodlagos/ha madlagos sze keze e kialakí ani nem képes polime . pe o in Az ölő lim oci ák (ci o oxikus T sej ek, NK sej ek) ál al az elpusz í andó sej e ü í e ci o oxikus ha ású ehé je. Polime izá uma csa o nasze ű és ü az elpusz í andó sej plazmamemb ánján. plazmasej B sej ekből di e enciálódo ellenanyag e melő sej . p ime nyi oksze Lásd elsődleges nyi oksze . p ime immun álasz Elsődleges immun álasz. Az adap í immun endsze első alálkozása az an igénnel. A sze eze első alálkozása an igénnel, kó okozó al. A nai lim oci ák ak i ációjához eze ő olyama oka é jük ala a. p oenzim Más né en zimogén. Inak í enzim agy enzim p eku zo , ami alamilyen biokémiai olyama nak ak i álnia kell a működéséhez. Ilyen lehe a komplemen endsze enzim ehé jéi ese ében az egyes komponensek egymás észleges p o eoli ikus hasí ásai. p o esszionális an igén p ezen áló sej Lásd hi a ásos an igén p ezen áló sej . p o easzóma Fehé jék lebon ásá a szakosodo , a ci oplazmában alálha ó cilind ikus o májú össze e enzim komplex. Minden euka ió a sej e és egyes bak é iumok a is jellemző. A sej szükség elenné ál ehé jéinek lebon ásában an sze epe. Immunológiai szempon ból lényeges, hogy őkén ez állí ja elő az MHC I molekulákon p ezen álódó pep ideke . p o ein Lásd ehé je. PRR Min áza elisme ő ecep o (pa e n ecogni ion ecep o ) szekunde nyi oksze Lásd másodlagos nyi oksze szolubilis oldo 86 e mésze es immuni ás Veleszüle e immuni ás. Má a szüle és elő kialakuló, a pa ogének e jellemző, agy eszély e u aló s uk ú áka elisme ő immun álasz. TCR T cell ecep o . A T sej ek an igén ecep o komplexuma. TNF Tumo nek ózis ak o . Az immun endsze öbb éle sej ípusa ál al is e mel , sok éle ha ású ci okin. Több éle ípusa an, ha nincs külön megjelölése a TNF-α –á é ik ala a. Gyulladási olyama okban e melődhe , sej ak i áló, agy sej pusz í ó ha ása is lehe . Toxin Mé eganyag. Immunológiai szempon ból a külön éle élőlények, bak é iumok mé eganyagai an igénkén is iselkedhe nek, ellenük ellenanyag e melés indulha meg. T sej Lásd T lim oci a. T lim oci a An igén ecep o al endelkező sej . Több éle unkciójú ípusai annak. Egyesek e őzö , pa ogén ho dozó sej ek elpusz í ásá a képesek, mások az immun álasz le olyásá be olyásolják, agy eszik ha ékonyabbá. zimogén Lásd p oenzim.