DEBRECENI EGYETEM FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 15.
FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK DEBRECEN, 2008
65
Egyez e ési ípusok a magya ban, a innben, az ész ben, a
lappban és a bolgá ban IV. (Személybeli egyez e és)
Dennica PENEVA
0. Be eze és
Az egyez e és isme ka egó iái a számbeli, a személybeli, a nembeli és az
ese beli kong uencia. Jelen cikkemben oly a om ko ábbi kong uencia anul-
mányaima ( ö. Pene a 2005, 2006, 2007), és a személybeli egyez e és p ob-
lémái al oglalkozom a magya és a nyuga i innugo nyel ekben. A ko áb-
biakhoz képes ku a ásaimba be on am egy szlá nyel e , a bolgá is, és
igyekszem meg igyelni, elemezni a hasonlóságoka és el é éseke a ké el é ő
(más) nyel családban. A dolgoza omban há om egyez e ési p oblémá é in-
ek ö nyel ben (magya , inn, ész , lapp, bolgá ). Ezek a kö e kezők: 1) az
állí mány személybeli egyez e ése öbb alannyal, 2) egyez e és az ud a iassá-
gi o mulákban, alamin 3) a személybeli egyez e és a ona kozó mellék-
monda okban. A cikk megí ásához elsőso ban az idéze szaki odalma hasz-
nál am, azonban köszöne el a ozom Pe e i Laihonen inn lek o nak és Kai
Tiislä ész lek o nak, akik szóbeli segí sége nyúj o ak bizonyos sze keze ek
kiegészí éséhez, o dí ásához és é elmezéséhez. Tőlük alók a inn, ille őleg
az ész példák a o ásnak külön megjelölése nélkül. I sze e nék köszöne e
mondani An e Aikiónak, aki a lapp nyel i példák é elmezésében ol segí -
ségünk e. A magya példáka ál alában a nyel ani szaki odalomból e em,
a bolgá ban öbb helyen – a szaki odalmi o ások melle – anyanyel i kom-
pe enciám a hagya koz am.
1. Az állí mány személybeli egyez e ése öbb alannyal
Az állí mánynak a öbb alannyal aló személybeli egyez e ése akko é de-
mel igyelme , ha az alanyok különböző személyűek. Ilyenko az állí mány
endsze in öbbes számba ke ül, mégpedig ha az alanyok közö an 1. sze-
mélyű, akko a öbbes szám 1. személybe; ha nincs 1. személyű alany, akko
a öbbes szám 2. személybe (azaz a legkisebb so számú nyel ani személy-
hez igazodik): Én [1Sg] és a ku yám [NomSg] ahhoz agyunk [Vx1Pl] szok-
DENNICA PENEVA
66
a, hogy ko án aludni menjünk [Vx1Pl]. | Pis a [NomSg] és e [2Sg] elünk
jö ök [Vx2Pl]. (Vö. Rácz 1991: 255.)
A mi sze keze e alapján szokás megkülönböz e és enni inkluzí és exklu-
zí öbbes szám közö . Az inkluzí öbbes szám a beszélő és kommuniká-
ciós pa ne , ese leg még más személy a almaz: miink = én + e (+ ő/ők).
Az ekluzí öbbes számba nem é jük bele a kommunikációs pa ne : miexk
= én + ő/ők.
A mi és i jelen ése a kö e kezőképpen oglalha ó össze:
mi = én + xm, ahol én: állandó, xm: ál ozó
(xm lehe : n . e; n . ő; n . e + n . ő; ahol n ≥ 1
i = e + x , ahol e: állandó, x : ál ozó
(x lehe : n . e; n . ő; n. e + n . ő; ahol n ≥ 1
ők = n . ő, ahol n ≥ 2.
„Csak a ha madik személy öbbese azonos sze keze ű a dolgok öbbes
számának ki ejezésé el... A mi mindig he e ogén öbbes számú, a i homogén
(n . e) és he e ogén öbbes számú ( e + mások) egya án lehe .” (Vö. Kugle –
Laczkó 2000: 159.) Többes számban, mindhá om személyben (mi, i, ők) be-
szélhe ünk g amma ikai helye esí he őség ől, de ebben az egyik elem min-
dig egy másik személyes né más: Mi [1Pl] ol unk [Vx1Pl] o hon. | Vilmos
[NomSg] és én [1Sg] ol unk [Vx1Pl] o hon. (Uo.)
A inn személyes né mások ól össze oglaló ld. Ke esz es 1996: 23. Nagyjá-
ból ugyanígy í ha ó le az ész személyné mások endsze e is. A lappban bo-
nyolul abb a helyze , me a né másoknak használa os a ke es száma is.
1.1. Magya . Ha az alanyok különböző személyűek az állí mány öbbes
számba ke ül, és személyben a kisebb so számú alanyhoz igazodik. Ha az
egyik alany 1. személyű né mással an ki ejez e, akko öbbes számban 1.
személybe ke ül az állí mány. Ha az egyik alany 2. személyű személyes né -
más, az állí mány öbbes szám 2. személybe ke ül: A ádlo [NomSg] és mi
[1Pl] ma ad unk [Vx1Pl] a e emben.
Tehá különböző személyű halmozo alanyok ese én az állí mány mindig
a „kisebb so számú” személyhez igazodik, pl. Én és e sze e jük (1. személy)
egymás . | Ti és ők miko isme ked e ek (2. személy) meg?
Az 1. személy a lege ősebb, a 3. pedig a leggyengébb: Én [1Sg] és e
[2Sg] elmegyünk [Vx1Pl] a bol ba ásá olni, i [2Pl] és ők [3Pl] pedig já sz-
ha ok [Vx2Pl].
E ől a szabály ól akko igyelhe ő meg el é és, amiko ellen é es hozzá-
oldó kapcsola os iszony agy pedig kizá ó ellen é es mellé endelő iszony
EGYEZTETÉSI TÍPUSOK IV. SZEMÉLYBELI EGYEZTETÉS
67
áll enn az alanyok közö : nemcsak …, hanem is; nem ..., hanem; agy …
agy (Hegedűs 2005: 227).
Ha az i ányí ó agok el é ő személyűek, az egyez e e ag a köz e len
elő e állóhoz igazodha , különösen akko , ha az i ányí ó agok közö nem
egysze ű kapcsola os iszony an (nem én, hanem e mégy el). Ilyenko a
öbb i ányí ó aghoz kapcsolódó egyez e e ag a köz e len elő e állóhoz
igazodik (Rácz 1999: 39). Ez az úgyne eze közelségi egyez e és ( he p inciple
o ’p oximi y’) és egy ha madik aj a egyez e ésnek ekin he ő (Qui k 1972:
360). A közelségi szabálynak nagy ha óe eje an az angolban, őleg az ei he
– o kö őszó al kapcsol alanyok ese én (Qui k 1972: 363).
A hozzá közelebb álló személyhez igazodik az állí mány, ha az alanyok a
nemcsak … hanem … is, agy … agy kö őszó al annak összekapcsol a:
Nemcsak e [2Sg], hanem én [1Sg] is elmen em [Vx1Sg] a á gyalás a. |
Nemcsak én [1Sg] hanem e [2Sg] is elmen él [Vx2Sg] a á gyalás a. | Vagy
e [2Sg] agy én [1Sg] megyek [Vx1Sg] el a á gyalás a. | Nemcsak mi [1Pl],
hanem a lány [NomSg] is kap [Vx3Sg] ju alma . | Nemcsak a lány [NomSg],
hanem mi [1Pl] is kapunk [Vx1Pl] ju alma . | Nem i [2Pl], hanem ők [3Pl]
ásá olnak be [Vx3Pl].
A sem … sem ese én a lehe őségek a kö e kezők: Sem én [1Sg], sem e
[2Sg] nem men él el [Vx2Sg] a á gyalás a. | Sem én [1Sg], sem e [2Sg]
nem men ünk el [Vx1Pl] a á gyalás a. (Vö. Hegedűs 2005: 277.) | Se a iam
[NomSg], se másik ké unokám [NomSg] nem sze e [Vx3Sg] sze epelni.
1.2. Finn. Különbőző személyű alanyok ese én a inn a kö e kezőképpen
egyez e (Ke esz es 1987: 70): (minä + me = -mme (Vx1Sg); sinä + e = - e
(Vx2Pl); hän + he = - a ,- ä (Vx3Pl): Kaisa [NomSg] ja minä [1Sg] asum-
me [Vx1Pl] keskus assa. ’Kaisa és én a közpon ban lakunk.’ | Sinä [2Sg] ja
minä [1Sg] olemme [Vx1Pl] hy ä ys ä ä . ’Te és én jó ba á ok agyunk.’ |
Pekka [NomSg], Ma i [NomSg] ja minä [1Sg] menimme [Vx1Pl] eloku iin.
’Pekka, Ma i és én moziba men ünk.’ | Te [2Sg] ja me [1Pl] olemme [Vx1Pl]
un enee oisemme jo kauan. ’Ti és mi má égó a isme jük egymás .’ | Hän
[3Sg] ja sinä [2Sg] ole e [Vx2Pl] pa hai a ys ä iäni. ’Ő és e agy ok a leg-
jobb ba á aim.’ | Sinä [2Sg], Pekka [NomSg] ja Ma i [NomSg] oi e [Vx2Pl]
mennä. ’Te, Pekka és Ma i elmehe ek.’ | Te [2Pl] ja nuo poja [NomPl]
saa e [Vx2Pl] ulla ny . ’Ti és azok a iúk mos jöhe ek.’ | Minä [1Sg] en
ny puhu [Vx1Sg] epä ehellisyydes ä, jo a minä [1Sg] ja sinä [2Sg] emme
[Vx1Pl] oi sie ää. ’Én mos nem beszélek a isz esség elenség ől, ami én és
e nem udunk el iselni.’ | Sa annah [NomSg] ja minä [1Sg] olemme
[Vx1Sg] monessa suh eessa samanlaisia. ’Sa annah és én sok mindenben
DENNICA PENEVA
68
egy o mák agyunk.’ | Me [1Pl] ja naapu i [NomPl] ulemme [Vx1Pl] sen
[lampaan] kanssa kyllä oikein hy in oimeen, ke oo lampaan holhooja Vi -
pi. ’Én és a szomszédok nagyon jól kijö ünk azzal (a bi ká al), meséli Vi -
pi.’| Kanadalaise käänny e iin jälleen ke an, mu a me [1Pl] ja yksi länsi-
saksalainen [NomSg] pääsimme [Vx1Pl] läpi, hän sanoi. ’A kanadaiaka
megin issza oloncol ák, de én és egy nyuga néme á ju o unk – mond a.’ |
Kii os sii ä, mi ä Sinä [2Sg] ja Na asa [NomSg] ole e [Vx2Pl] puoles ani
ehnee ! ’Köszönöm, ami Te és Na asa e e ek é em.’ | Riki [NomSg] ja
sinä [2Sg] ole e [Vx2Pl] kuin akka ja kansi. ’Riki és e el álasz ha a lanok
( kp. éka és edele) agy ok.’ | Te [2Pl] ja eidän sukupol enne [NomSg]
pelas i e [Vx2Pl] meille nuo emmille apaan isänmaan. ’Ti és a
nemzedéke ek megmen e é ek nekünk ia aloknak a ügge len hazá .’ (Vö.
ISK 2004: 1220.)
Az állí mány a legközelebbi alannyal egyezik ellen é es hozzá oldó kap-
csola os iszony ese én: Emme ain me [1Pl], aan myös y ö [NomSg] saa
[Vx3Sg] palkinnon. ’Nem csak mi, hanem a lány is ju alma kap.’ | Ei ain
y ö [NomSg], ain myös me [1Pl] saamme [Vx1Pl] palkinnon. ’Nem csak a
lány, hanem mi is kapunk ju alma .’
1.3. Ész . Hasonlóan alakul az egyez e és különböző személyű alanyok
ese én az ész nyel ben is (mina/meie + sina/ eie = me; mina/meie + ema/
nemad = me; sina/ eie + ema = e): Epp [NomSg] ja mina [1Sg] läksime
[Vx1Pl] koju. ’Epp és én hazamen ünk.’ (Nu k 1993: 311.) | Jaak [NomSg]
ja mina [1Sg] läksime [Vx1Pl] loomaaeda. ’Jaak és én az álla ke be men-
ünk.’ | Kas sina [2Sg] ja And es [NomSg] ule e [Vx2Pl] õh ul meile? ’Te és
And es es e eljö ök hozzánk?’ | Mina [1Sg], sina [2Sg] ja ema [3Sg]
läheme [Vx1Pl] koju. ’Én, e meg ő hazamegyünk.’
Ugyanúgy, min a magya ban és a innben, az ész nyel ben is meg igyel-
he ő e ől a szabály ól aló el é és, amiko ellen é es hozzá oldó kapcsola os
iszony agy pedig kizá ó ellen é es mellé endelő iszony áll az alanyok kö-
zö : Mi e ainul meie [1Pl], aid ka üd uk [NomSg] saab [Vx3Sg] asu.
’Nem csak mi, hanem a lány is kap ju alma .’ | Mi e ainul üd uk [NomSg],
aid ka meie [1Pl] saame [Vx1Pl] asu. ’Nem csak a lány, hanem mi is ka-
punk ju alma .’ | Mi e eie [2Pl], aid nemad [3Pl] ee ad [Vx3Pl] sisseos e.
’Nem i, hanem ők ásá olnak be.’ | Mi e nemad [3Pl], aid eie [2Pl] ee e
[Vx2Pl] sisseos e. ’Nem ők, hanem i ásá ol ok be.’
Az állí mány ulajdonképpen a legközelebbi alannyal egyezik meg. (Kai
Tiislä szóbeli közlése.)
EGYEZTETÉSI TÍPUSOK IV. SZEMÉLYBELI EGYEZTETÉS
69
1.4. Lapp. Bonyolul abb a helyze , me a lappban használa os a né má-
sok ke es száma is! Ha az alanyok különböző személyűek az állí mány agy
ke ős agy öbbes számba ke ül, és személyben a kisebb so számú alanyhoz
igazodik. Különböző személyű halmozo alanyok ese én ehá az állí mány
mindig a „kisebb so számú” személyhez igazodik: Mun [1Sg] ja don [2Sg]
ulggiime [Vx1Du] duo a ii ik e. ’Én és e kimen ünk a a hegy e egnap.’ |
Don [2Sg] ja mun [1Sg] ulggiime [Vx1Du] duo a ii ik e. ’Te és én kimen-
ünk a a hegy e egnap.’ An e Aikio ezeke a monda oka lehe ségesnek, ám
meglehe ősen sajá osnak minősí e e.
Több éle személy ese én az első személy győz a 2. és 3. személy ölö , a
2. személy pedig a 3. személy ölö . A szabály ól el é és lehe azokban a
monda okban, amelyekben az ige a legközelebbi személyes né mással egye-
zik (Nielsen 1979: 304, Lakó 1986: 122): Mun [1Sg] ja du iellja [NomSg],
moai [1Du] (= moai du ielljain) galge [Vx1Du] dan ba ga . ’Jeg og din
b o skal gjø e de . / Én és az öcsém kelle , hogy megcsináljuk.’ (Nielsen
1979: 304.) A leggyako ibb sze kesz és ilyen ese ekben az, hogy ele e a sze-
mélyes né más duálisa áll a á sha á ozó al, s így az ige is ke ős számba
ke ül: Moai [1Du] áhčiin [Comi Sg] ulge [Vx1Du] ih in. ’Fa og jeg eise
i mo gen. / Apámmal ke esben (apám és én) eggel indulunk.’ (Nickel 1990:
509.) - Az ’én apámmal’ azonos szósze keze be a ozik. Viszon , amiko a
á sha á ozó hangsúlyos és a monda égé e ke ül, az ige a személyes né -
mással egyezik: Mun [1Sg] uolggán [Vx1Sg] ih in áhčiin. ’Én apámmal (és
nem mással) u azom holnap.’ (An e Aikio közlése.)
Ha az egyik alany 1. személyű né mással an ki ejez e, akko öbbes
számban 1. személybe ke ül az állí mány: Máh e [NomSg] ja Iágá [NomSg]
ja mun [1Sg] (= mii) leimme [Vx1Pl] Romssas. ’Ma is og Inga og jeg (= i)
a i T omsø. / Máh e és Inga és én T omsøben ol unk.’ (Nickel 1990: 510.)
Több éle személy ese én az állí mány a legközelebbi személlyel egyezik:
Don [2Sg] ja du iellja [NomSg] ja su máná [NomPl] galge [Vx3Pl] eah-
kehi . ’Du og din b o og hans ba n skal hjelpe. / Te és az öcséd és az ő gye-
ekei kell, hogy segí senek.’ (Nielsen 1979: 304.) | Doai [2Du] ja el ok a
guossi [NomSg], dii [2Pl] galgabeh e [Vx2Pl] dan oažžu . ’De e o og end-
nu én gjes skal å de . / Ti ke en és még egy endég kell, hogy megkapjá ok
az .’ (Nielsen 1979: 304.) | De galge [Vx3Pl] da olbmo [NomPl] ja dii
[2Pl] buohka dan oaidni . ’Så skal de olk og De e allesammen ( å) se de . /
Há ezek az embe ek kell, hogy lássák, és i mindnyájan. (Nielsen 1979: 304.)
A személyes né más használa a á sha á ozó al a kö e kezőképpen ala-
kul: Moai [1Du] Bie ain boh e [Vx1Du] ju bi ddus. ’Ich und Pe kommen
ge ade on de Jagd. / Mi (ke en) Pie á al éppen a adásza ból jö ünk.’

DENNICA PENEVA
70
(Ba ens 1989: 126.) Tehá : ’mi ke en [1Du] + Comi . = ’én és egy másik
személy’. Ugyanígy: Doai [2Du] Liissáin galgabeah i [Vx2Du] dan dahka !
’Du und Lisa soll das machen! / Ti (ke en) Lizá al meg kell hogy csinál-
já ok az .’ (Ba ens 1989: 126.) Tehá : ’ i ke en [2Du] + Comi . = ’ e és egy
másik személy’.
Speciális egyez e és alálha ó a számállapo -ha á ozókkal: Da [3SPl]
guo os eaba o on [Vx3Du] guhká dáppe. ’De o a ikke lenge he . / Ők
ke en nem égó a ol ak o .’ (Nickel 1990: 511.) | Máh e [NomSg] guo os
boah iba [Vx3Du]. ’Máh e másodmagá al é keze .’ (Sammallah i 2005:
84.) | Mii [1Pl] golmmas ea beassan [Vx1Pl] dohko. ’Mi há man (= mi ke -
en és még alaki más) nem ju o unk el oda.’ (Sammallah i 2005: 84.) | Mii
[1Pl] golmmas ok an du ieljain inaime [Vx1Pl] Niillas-čeazi geahčen. ’Vi o
og din b o (= i e, med egne din b o ) a på besøk hos onkel Nils. / Mi há -
man együ a e i é eiddel meglá oga uk Niillas bácsi .’ (Nickel 1990: 510.)
Az állí mány ese agos számné melle ( agy személyes/mu a ó né más-
sal kombinál a) logikailag egyezik az alannyal, de a ha á ozó né más nélkül
is á ehe i az alany sze epé . Ez a számállapo -ha á ozó. Ilyenko ehá a
számné jelzi, összesen hány személy ől an szó.
Az állí mány a legközelebbi személlyel egyez e ik. Ezeke úgy lehe in-
e p e álni, min hiányos (ellip ikus) sze keze eke , amelyekben a második/
ha madik helyen álló p ediká um u án nem ismé lik meg a meg elelő szemé-
lyű állí mány : Don [2Sg] dan dieðá [Vx2Sg] ja buohka [NomPl] (Ø = dan
dih e ). ’Te udod és mindenki ( udja).’ (Sammallah i 2005: 85.) | Mun [1Sg]
ealán [Vx1Sg] dea an ja mu bea aš [NomSg] (Ø = eallá dea an). ’Én
egészségesen élek és a családom is (egészségesen él).’ (Sammallah i 2005:
85.) | De galge [Vx3Pl] da olbmo [NomPl] ja dii [2Pl] buohka dan
oaidni . ’Så skal de olk og De e allesammen ( å) se de . / Há ezek az em-
be ek kell, hogy lássák, és i mindnyájan.’ (Nielsen 1979: 304.)
A sihke ... ja ’is ... is’ pá os konjunkciók ese én is az állí mány a közeleb-
bi személlyel egyezik: Sikke don [2Sg] ja buohka [NomPl] dan dih e
[Vx3Pl]. ’Både du og allesammen e de . / Te is és mindenki udjá ok az .’
(Nielsen 1979: 304.) Ugyanígy a jogo ... dahje, dahje ... dahje ’ agy ... agy’
pá os kö őszók melle : Jogo mon [1Sg] dahje don [2Sg] galgga dan
[Vx2Sg] ba ga . ’En en du elle jeg skal gjø e de . / Vagy nekem agy neked
meg kell csinálnod. (Vagy én agy e meg kell hogy csináljad.)’ (Nielsen
1979: 305.)
1.5. Bolgá . Több alany ese én az állí mány öbbes 1. személyben áll, ha
az egyik alany egyes szám 1. személyű né más. Ha iszon az egyik alany
EGYEZTETÉSI TÍPUSOK IV. SZEMÉLYBELI EGYEZTETÉS
71
egyes szám 2. személyű né más, akko az állí mány öbbes szám 2. személy-
ben használa os (Popo 1998: 176).
Аз [1Sg] и Роджер [NomSg] спряхме [Vx1Pl] и го зяпнахме [Vx1Pl]
учудено. ’Én és Roge megáll unk és csodálkoz a bámul uk.’ | Накрая мама
[NomSg] и аз [1Sg] отвързахме [Vx1Pl] .магарето и го преместихме по-
надолу по хълма. ’Végül az édesanyám és én kikö ö ük a szama a , és lej-
jebb i ük a dombon.’ | Петьр [NomSg], Боян [NomSg] и аз [1Sg] ще ос-
танем [Vx1Pl] на работа в библитекатa. ’Pe e , Bojan és én ma adunk
dolgozni a köny á ban.’ | Петьр [NomSg], Боян [NomSg] и ти [2Sg] ще
останете [Vx2Pl] на работа в библитекатa. ’Pe e , Bojan és i ma ad ok
dolgozni a köny á ban.’ | Не само ние [1Pl], а и момичето [NomSg] ще
получи [Vx3Sg] награда. ’Nem csak mi, hanem a lány is kap ju alma .’ | Не
само момичето [NomSg], а и ние [1Pl] ще получим [Vx1Pl] награда.
’Nemcsak a lány, hanem mi is kapunk ju alma .’ | Не виe [2Pl], а те [3Pl]
ще напазаруват [Vx3Pl]. ’Nem i, hanem ők ásá olnak be.’ | Не те [3Pl],
а виe [2Pl] ще напазаруватe [Vx2Pl]. ’Nem ők, hanem i ásá ol ok be.’
Lényegében ehá a bolgá gyako la hasonlí a öbbi, ál alam izsgál
nyel hez.
2. Egyez e és az ud a iassági o mulákban (Poli e plu als)
Sok nyel ben ké ( agy öbb) második személyű személyes né más kü-
lönböz e nek meg, egyik az in o mális ( egező), míg a másik a o mális, ud-
a ias megszólí ás (magázás), min például a anciában a u és a ous. A
szocioling isz ikai szaki odalomban ez néha T/V megkülönböz e ésnek ne-
ezik, a u/ ous és hasonló alakok u án, min számos indoeu ópai nyel ben
(leg öbbjük / - el kezdődik). (Vö. Wechsle 2003: 97.)
Számos nyel ben a öbbes szám második személy az ud a iasság ki eje-
zésé e használják egy személy megszólí ásako . A második személyű szemé-
lyes né más a őigéknél öbbes számo ál ki ügge lenül a ól, hogy a e e-
ens egy személy agy öbb személy. Így, amiko egyes számú e e ens e
használják, akko a öbbes szám második személyű né mások egyes egyez-
e és ál anak ki. Néhányan ez a jelensége con lic ag eemen -nek agy ag-
eemen misma ch-nek ne ezik (pl. Wechsle 2003: 97, G e ille 2006). En-
nek az egyez e ésnek az a lényege, hogy ugyanazon monda on belül ké
egyez e ési o má alálunk: a) a szin ak ikai egyez e és , azaz alaki egyez e-
és (ag eemen ad o mam) és b) a szeman ikai egyez e és , jelen és sze in i
agy logikai egyez e és (ag eemen ad sensum) (G e ille 2006: 154). Ez
abból adódik, hogy az igei állí mány a öbbes számú második személyű né -
más alakjához igazodik, ehá öbbes számban an. A né szói állí mány pe-
DENNICA PENEVA
72
dig inkább a jelen éséhez, azaz a leg öbb ese ekben, egyes számban áll. Be -
na d Com ie számos nyel ben nagyon alaposan meg izsgál a ez a jelensége
(Com ie 1975: 406).
Mind az ö nyel ben é dekes összehasonlí anom a há om ő p ediká um-
ípus , amiko az állí mány ige, őné agy mellékné , ille e, hogy megálla-
pí sam: egyes agy öbbes számban állnak-e, és alaki agy logikai egyez e és
sze in iselkednek-e.
2.1. Finn. Magázó monda okban a inn nyel ben is a öbbes szám máso-
dik személlyel jelölik az ud a iasságo : Te [2Pl] (he a Vi anen [NomSg])
ole e [Vx2Pl] ko in ys ä ällinen [NomSg]. ’Ön (Vi anen ú ) nagyon ba á -
ságos.’ ( kp.’*Ti nagyon ba á ságos agy ok.’) De: Te ole e ko in ys ä älli-
siä [Pa Pl]. ’Ti nagyon ba á ságosak agy ok./Önök nagyon ba á ságosak.’
(Vö. Whi e 2001: 257.) | Te [2Pl] laula e [Vx2Pl] e i äin hy in. ’Ön(ök) na-
gyon jól énekel(nek).’ | Te [2Pl] ole e [Vx2Pl päi än ensimmäinen asiakas
[NomSg] ’Ön ma az első ügy él.’ (Vö. ISK 2004: 1222.) | Te [2Pl], kanslia-
päällikkö Rau a [NomSg] ole e [Vx2Pl] häpäissy [Pa icSg] i senne. ’Ön,
Rau a ú , szégyenbe hoz a magá .’ | Te [2Pl] ole e [Vx2Pl] EU-n ensimmäi-
nen oikeusasiamies [NomSg]. ’Ön az EU első ombudsmanja.’ | Te [2Pl] ole -
e [Vx2Pl] ikas [NomSg] ja me olemme köyhiä. ’Ön gazdag, mi pedig sze-
gények agyunk.’
A p edikáló essi usi o ma is mu a ja, hogy egy agy öbb alany ól an
szó: Hauska, e ä ole e [Vx2Pl] e eenä [EssSg] ko ona. ’Jó, hogy ön
egészségesen o hon an.’ | Hauska, e ä ole e [Vx2Pl] e einä [EssPl] ko-
ona. ’Jó, hogy önök *egészségesekkén o hon annak.’
Az össze e igealakokban a pa icipium jelöli a számo : Te ole e [Vx2Pl]
ehny [Pa icSg] hy ää yö ä.’ Ön jó munká égze .’ | Te ole e [Vx2Pl]
ehnee [Pa icPl] hy ää yö ä. ’Önök jó munká égez ek / Ti jó munká é-
gez e ek.’ Össze e állí mány ese én a segédige öbbes számban áll ügge le-
nül a ól, hogy az alany hány személy e ona kozik. De magázásko a múl
idejű mellékné i igené egyes számban áll.
2.2. Ész . Magázásko az alany öbbes szám 2. személybe ke ül, és az ál-
lí mány hozzáigazodik, azaz az állí mány is öbbes 2. személyben áll: Teie
[2Pl], Rein, öö a e [Vx2Pl] liiga palju. ’Rein, Ön úl soka dolgozik.’ A né -
szói állí mány az alany logikai számának meg elelően egyes agy öbbes
számban használa os: Tiina, Teie [2Pl] ole e [Vx2Pl] äga kena üd uk
[NomSg]. ’Tiina, Ön nagyon ked es lány.’ | Kas eie [2Pl] ole e [Vx2Pl]
kümnenda klassi juha aja [NomSg]? ’Ön a izedik osz ály osz ály őnöke?’ |
Te [2Pl] ole e [Vx2Pl] äga lahke [Sg]. ’Ön nagyon jó.’ | Teie [2Pl] ole e
EGYEZTETÉSI TÍPUSOK IV. SZEMÉLYBELI EGYEZTETÉS
73
[Vx2Pl] hea õpe aja [NomSg]. ’Ön jó aná .’ De: Teie [2Pl] ole e [Vx2Pl]
head õpe ajad [NomPl]. ’Önök jó aná ok.’
Az ész nyel ben iszon a -nud pa icipiumnak csak egy alakja használa-
os mind egyes, mind öbbes számban. Így csak a szö egkö nyeze ből de ül
ki, hogy a e e ens egy személy (magázás), agy öbb e e ens ől an szó. Te
[2Pl] ole e [Vx2Pl] einud [Pa icSg] head ööd. ’Ön jó munká égze . /
Önök jó munká égez ek. (Tkp. Ti jó munká égez e ek.)’
I a különbség mo ológiailag nem olyan e idens, min a inn nyel ben.
2.3. Bolgá . A bolgá ban, min a leg öbb indoeu ópai nyel ben (skandi-
ná , angol), a innhez és az ész hez hasonlóan a öbbes szám 2. személy
használják az ud a iasság ki ejezésé e.
Magázásko az alany és az igei állí mány öbbes számban an, annak elle-
né e, hogy egye len agy öbb személy ől an szó. Ebben az ese ben a né -
szói állí mány ( őné , mellékné , mellékné i igené ) egyes számban ma ad,
a (segéd)ige pedig öbbes számban: Вие [2Pl] рисувате [Vx2Pl] много ху-
баво. ’Ön(ök) nagyon szépen énekel(nek) ( kp. Ti nagyon szépen énekel-
ek)’. (Vö. Doncse a-Ma e a 1978: 70, Popo 1998: 176.)
Ha a né szói állí mány őné , akko az egyes számban áll, a segédige pe-
dig öbbes számban: Вие [2Pl] сте [KopVx2Pl] ми ръководител [NomSg]
и образец [NomSg]. ’Ön az én eze őm és példaképem.’
Hasonló a helyze , ha a né szói állí mány mellékné , ez akko is egyes
számban áll, ha a segédige öbbes számban an. Ilyenko azonban egyes
számban nembeli egyez e és lép el, amely az alany nemének ügg énye:
Вие [2Pl] сте [KopVx2Pl] умен [masc.Sg]. ’Ön [ é i] okos.’ – Вие [2Pl]
сте [KopVx2Pl] умна [ em.Sg]. ’Ön [nő] okos.’ | Többes számban nem ele-
áns a nyel ani nem különbsége, csak a nume us: Вие [2Pl] сте
[KopVx2Pl] умни [Pl]. ’Önök okosak. / Ti okosak agy ok.’
Ugyanez a gyako la , ha a né szói állí mány szen edő mellékné i igené ,
me ez egyes számban áll, a segédige pedig öbbes számban an. I ehá ké
in e p e áció lehe : Вие [2Pl] сте [Vx2Pl] поканен [masc.Sg] на приема.
’Ön [ é i] meg an hí a a ogadás a.’ – Вие [2Pl] сте [Vx2Pl] поканена
[ em.Sg] на приема. ’Ön [nő] meg an hí a a ogadás a.’ Ilyenko ehá
nembeli egyez e és an az alany nemé ől üggően. Többes számban a nemek
má nem különülnek el nyel anilag: Вие [2Pl] сте [Vx2Pl] поканени
[Pa icPl] на приема. ’Önök [ é iak/nők] meg annak/ i meg agy ok hí a a
ogadás a.’
Ezzel szemben a cselek ő mellékné i igené (l-pa icipium) mindig öb-
bes számba ke ül, aminek kö e kez ében a nembeli egyez e és nem é énye-
DENNICA PENEVA
80
Hakulinen, Auli–F ed Ka lsson 1979: Nykysuomen lauseoppia. Suomalaisen
Ki jallisuuden Seu a. Jy äskylä.
Hakulinen, Auli ( ősze k.) 2004: Iso suomen kielioppi. Suomalaisen Ki jalli-
suuden Seu a, Helsinki.
Hegedűs Ri a 2005: Magya nyel an. Tin a, Budapes .
Ke esz es László 1987: Ou i Ka anko–Ke esz es László–I meli Knii ilä, Finn
nyel köny 1. Tanköny kiadó, Budapes .
Ke esz es László 1995: Gyako la i magya nyel an. Deb eceni Nyá i Egye-
em, Deb ecen.
Ke esz es László 1996: Gondola ok a inn passzí um ól. Hunga ologische
Bei äge 6. Uni e si ä Jy äskylä. 19–30.
Keszle Bo bála (sze k.) 2000: Magya g amma ika. Nemze i Tanköny ki-
adó, Budapes .
Keszle Bo bála–Lengyel Klá a 2002: Kis magya g amma ika. Nemze i
Tanköny kiadó, Budapes .
Kubínyi Ka a 2001: Kong uencia ípusok a innben és a magya ban: az ese -
beli (in)kong uenciához és okaihoz. In: Specimina Fennica X. Colloquia
Con as i a VIII. Kauko e ailuja III. Sa a iae [Szomba hely]. 66–81.
Kugle Nó a 2000: Az alany. In: Keszle Bo bála (sze k.), Magya g amma-
ika. Nemze i Tanköny kiadó, Budapes . 410–418.
Kugle Nó a–Laczkó K isz ina 2000: A né mások. In: Keszle Bo bála
(sze k.), Magya g amma ika. Nemze i Tanköny kiadó, Budapes . 152–
174.
Lakó Gyö gy 1986: Ch es oma hia Lapponica. Tanköny kiadó, Budapes .
Lengyel Klá a 2000: Az állí mány. In: Keszle Bo bála (sze k.), Magya
g amma ika. Nemze i Tanköny kiadó, Budapes . 399–409.
Me slang, Helle–Ing id K all–Rena e Pajusalu–Ki s i Saa so–Elle Sõ mus–
Sil i Va e 2003: Keelehä m. Ees i keele p obleemseid pii kondi. Tallinna
pedagoogikaülikool. 142–147.
Nielsen, Kon ad 1979: Læ ebok i lappisk (samisk) 1. G amma ikk (2. op-
plag). Ins i u e o sammenlignende kul u o skning, Uni e si e s o la-
ge , Oslo.
Nu k, Anu–Pusz ay János 1993: Ész –magya kisszó á . Sa a ia Uni e si y
P ess, Szomba hely.
Pene a, Dennica 2005: Egyez e ési ípusok a magya ban, a innben, az ész -
ben és a lappban I. (A ibu í sze keze ek) Folia U alica Deb eceniensia
12. Deb ecen. 87–102.

EGYEZTETÉSI TÍPUSOK IV. SZEMÉLYBELI EGYEZTETÉS
81
Pene a, Dennica 2006: Egyez e ési ípusok a magya ban, a innben, az ész -
ben és a lappban II. (Bi okos sze keze ek) Folia U alica Deb eceniensia
13. Deb ecen. 65–78.
Pene a, Dennica 2007: Egyez e ési ípusok a magya ban, a innben, az ész -
ben és a lappban III. (É elmező jelzős és p edika í sze keze ek) Folia
U alica Deb eceniensia 14. Deb ecen, 87–101.
Popo , Kons an in 1998: Главни части на изречението. In: Граматика на
съвременния български книжовен език. Том 3. Синтаксис. Абагар,
София.
P e 1971: Първев, Х., Христоматия по практическа граматика на бъл-
гарския език: помагало за студенти. Наука и изкуство, София.
Pusz ay János 1994: Köny az ész nyel ől. Folia Es onica. Tomus III.
Szomba hely.
Qui k, Randolph–Sidney G eenbaum 1972: A G amma o Con empo a y
English. New Yo k and London.
Rácz End e 1991: Monda an. In: Bencédy e al., A mai magya nyel . Tan-
köny kiadó, Budapes . 205–458.
Rácz End e 1999: Az egyez e és a magya nyel ben. Akadémiai Kiadó, Bu-
dapes .
Velcso Má onné 1991: A szó ajok: In: Bencédy e al., A mai magya
nyel . Tanköny kiadó, Budapes . 9–204.
Vilkuna, Ma ia 2000: Suomen lauseopin pe us ee . Edi a, Helsinki.
Wechsle , S ephen–La isa Zla ić 2003: The Many Faces o Ag eemen . Cen-
e o he S udy o Language and In o ma ion. S an o d Monog aph in
Linguis ics. CSLI Publica ions, S an o d, Cali o nia.
Whi e, Leila 2001: Suomen kielioppia ulkomaalaisille. Finn Lec u a, Helsin-
ki.
*
Types o ag eemen in Hunga ian, Finnish, Es onian, Lapp (Saami)
and Bulga ian: IV. (Pe son ag eemen )
The mos impo an and widesp ead ypes o ag eemen a e conco d in
numbe , in pe son, in gende and in case. My p esen a icle is a ollow-up o
my p e ious s udies on he ypes o ag eemen and i s goal is o p esen he
p oblems o pe son ag eemen in he abo e men ioned languages. Unlike my
p e ious pape s he e I included a Sla ic language, Bulga ian and aim o
analyse he simila i ies and he di e ences in wo o ally di e en language
amilies.
DENNICA PENEVA
82
In my p esen pape I deal wi h he ollowing ag eemen p oblems in i e
languages (Hunga ian, Finnish, Es onian, Saami, Bulga ian): 1) pe son
conco d o he p edica e wi h wo o mo e subjec s, 2) ag eemen in poli e
cons uc ions, and 3) pe son conco d in ela i e clauses. In his espec all
languages unde examina ion show he same simila i ies.
1) In case o subjec s di e en in pe son he p edica e is in he plu al, and
he pe son o he p edica e is always de e mined by he pe son associa ed
wi h he lowes numbe , ie. he 1s pe son is he mos powe ul, he 3 d pe son
is he leas powe ul. Excep ion o his ule is obse ed when he e is a con-
as ing o disjunc i e conjunc ion be ween he subjec s. In acco dance wi h
he p inciple o p oximi y he las noun ph ase de e mines he pe son o he
e b.
2) In Hunga ian poli e add ess 3 d pe son singula and plu al e b o ms
a e used depending on he numbe o he add essed people. In Finnish, Es-
onian and Bulga ian languages 2nd pe son plu al is used o exp essing po-
li eness. The e bal p edica e always s ands in he plu al and ag ees wi h he
subjec ’s g amma ical numbe while he nominal p edica e (adjec i e, noun,
pa iciple) ends o show a ie y in ag eemen . In Saami he e a e no poli e
e bal o ms. The possible a ie ies a e summa ized in a able.
3) Rela i e p onominal subjec s gene ally equi e 3 d pe son p edica es.
Howe e , i he ela i e clause e e s o 1 d o 2 d pe son pe sonal p onouns o
e ms o add ess, he p edica e ag ees wi h he app op ia e pe son. Fu he ,
he p edica e in he ela i e clause ag ees wi h he ela i e p onominal
subjec in wo ways: i can s and ei he in 3 d pe son singula o in plu al.
F om he examples we can see ha in Finnish, Es onian, Saami and Bul-
ga ian his ype o ag eemen shows simila i ies, while Hunga ian poin s o
di e en al e na i es.
DENNICA PENEVA