NÉMETH NÓRA VERONIKA
Ol asni jó?
Egye emi hallga ók iszonya az ol asáshoz
Az ol asásszociológia a mű elődés- és mű észe szociológiai ku a ásoka , ille e az
éle mód és szabadidő izsgála oka egya án é in i. Az ol asásszociológiai ku a ások
segí ségé el el á ha juk, hogy a különböző á sadalmi csopo ok milyen ol asási
szokásokkal endelkeznek, milyen ol asási és mű elődési a i űd jellemzi őke . Mi ,
mennyi ol asnak, milyen ípusú ol asmányoka p e e álnak. Az egyének ol asási
szokásai melle olyan ké dések e is álasz kapha unk, amelyek az ol asás á sada-
lom a gyako ol ha ásá izsgálják (Dulin 1974). A Campus-lé ku a ásban1 lehe ősé-
günk ol meg izsgálni, hogy a Deb eceni Egye em hallga ói a milyen szabadidős és
mű elődési a i űd jellemző, anulási és in o mációsze ző szokásaikban mely e üle
dominál. Tanulmányunkban a ku a ás k an i a í mu a ói melle egy k ali a í izs-
gála ól is beszámolunk, mely a Kölcsey Fe enc Re o má us Taní óképző Főiskolán
anuló kommunikáció szakos hallga óinak köny höz és ol asáshoz aló iszonyá
á a el.
Az ol asásszociológia dimenziói
Dulin (1974) ámu a , hogy az ol asásszociológia ogalma az ado ko megközelí é-
sének ügg ényében olyama os ál ozáson men ke esz ül. Az első de iníció a á -
sadalmi é eg és ol asás (Social-Class Membe ship and Reading) kapcsola a az inge -
álasz közö i kapcsola pszichológiai megközelí ésen (s imulus- esponse app oach) ala-
pul. Ez a megközelí és napjainkban is jelen an, amiko a á sadalmi é e-
gek/csopo ok szocio-ökonómiai há e e (éle ko , nem, iskolai égze ség, jö ede-
lem, aji és e nikai beso olás) és az ol asási maga a ás közö ke esünk egyé elmű
meg elelés . Ez a beso olás címkézéskén , osz ályokba so oláskén de iniálja Dulin.
1 Campus-lé OTKA ku a ás (száma: K 81858)
34 METSZETEK 2013/4
Egy másik ol asásszociológiai megközelí és ámu a a á sadalmi ha ás és az
ol asás kapcsola á a (Social E ec and Reading). Ez az ol asás olyan á sadalmi ha ásai
eszi gó cső alá min a alós in o mációk és hiedelmek/hí esz elések kö e kezmé-
nyei, a i űdbeli és mo ális ké dések e ado álaszok, a köz élemény o málódása, a
álasz ások/sza azások kimene ele agy a k iminali áshoz és az an iszociális iselke-
déshez aló iszony alakulása. Ez a nyom a o saj ó á sadalmi kö e kezményekén
é ékelik a ko abeli ku a ók.2
A ha madik szociológiai megközelí és a á sadalmi csopo ok ol asási é dek-
lődésének elku a ásá a állalkozo (Reading In e es s o Social G oups), s az é deklődési
min ák kialakí ásának megközelí ésén alapszik. A „Ki mi ol as?” ké dés a köny á-
osok és kiadók dilemmái a ad megoldás . In e jús és ké dőí es elmé ések alapján
má a ha mincas é ek ől igyekez ek álasz kapni a a, hogy mi ol asnak a ia a-
lok/idősek, nők/ é iak, eke ék/ ehé ek, á osiak/ idékiek s b. Az ilyen ípusú
elmé ések nagy észé napjainkban piacku a ó cégek égzik ke eskedelmi állala ok
(kiadók) megbízásából. Te mésze esen a udományos megközelí ésű ku a ások sem
nélkülözhe ik a „Kinek mi e an igénye?” ípusú ké dések meg álaszolásá .
Dulin a negyedik ípusú ol asásszociológiai ku a ások közé so ol a azoka a
izsgála oka , melyek a ömegkul ú á ogyasz ók ol asmányának a alom elemzésé
és az ol asás á gyá izsgálja meg (Con en -Analysis o Reading Ma e ials). A a alom-
elemzés célja a magas- és ömegkul ú a ogyasz ási szokásainak el é képezése ol .
A izsgála okban ki é ek az ol asmányok különböző ka ak e einek csopo osí ásá a,
a éma álasz ás ké dései e, a s ílus és a unkció jellemzőinek osz ályozásá a.
Az ame ikai ol asásszociológiai elemzés ö ödik ípusa a há ányos helyze ű3
csopo ok ol asás izsgála á al oglalkozó ku a ásoka (Reading and he Cul u ally-
Dep i ed)so olja egy csopo ba: a New Yo kban élő, de Pue o Ricoból szá mazású
2 „The p ess has emendous possibili ies o p omo ing indi idual de elopmen and o
de e mining he di ec ion o public p og ess.” (Dulin 1974: 393)
3 A há ányos helyze ű csopo oka „cul u ally-dep i ed”, „cul u ally-di e en ”, „cul u ally-
di e se” ki ejezésekkel ille i a sze ző, mely magya o dí ásban a kul u álisan dep i ál (kul u á-
lis ja ak ól meg osz o ), kul u álisan különböző / el é ő ogalmaknak elel meg (Dulin 1974:
394).
Néme h Nó a Ve onika: Ol asni jó? 35
lakosoka , eke éke , és más e nikai szá mazású szociálisan dep i ál csopo oka .
Hazánkban hasonló megközelí ésből akadnak a cigányok ol asási szokásá izsgáló
ku a ások, ille e az ezek e épülő ol asás segí ő, ol asó á ne elő p og amok.
Hazai ol asásszociológiai izsgála ok
Az ol asási szokások szociológiai megközelí ésű elmé ései Magya o szágon a szo-
cializmus időszakában azzal a céllal ámoga a a kul ú poli ika, hogy pozi í issza-
jelzéskén szolgáljanak a endsze ha ékonyságá ól. Ebben az időszakban épül ki a
közmű elődés, nagy hangsúly ek e ek a köny á ak ejlesz ésé e. Ehhez olyan
ada oka á el a pá eze ése, a dolgozó nép ől ked ező képe es : bebizonyí ja,
hogy kul u ális állapo a, ol asási szokásai jó i ányban ejlődik. (Ge eben 2002).
Magya o szágon a második ilághábo ú u án kezdőd ek ol asásszociológi-
ai izsgála ok, azonban ezek elsőso ban csak a ő á os lakosságá a e jed ek ki, s
csupán nagy onalakban ad ak képe az ol asási szokások ól. A negy enes é ek
ku a ásai a Magya Köz éleményku a ó In éze égez e, majd az a ha anas é ek-
ől ké másik in ézmény is égze ol asásszociológiai izsgála oka : az O szágos
Széchenyi Köny á Köny á udományi és Módsze ani Közpon ja, ille e a
Köny kiadók és Te jesz ők Tájékoz a ó Közpon ja, mely később a Magya
Köny kiadók és Köny e jesz ők Egyesüle e né en ál isme é (Ge eben 2002).
A ha anas é ek budapes i diákjainak éle módjá , azon belül pedig szabad-
idős és mű elődési szokásai azzal a kiinduló ké déssel kezd e el izsgálni a Gazsó
– Pa aki – Vá hegyi ku a ócsopo , hogy meg udják, ajon alóban úl e hel ek-e a
ia alok, agy inkább kényelmesen élnek. Mennyi idő öl enek a diákok anulással,
s mennyi szó akozással, kikapcsolódással? A középiskolásoka izsgáló ku a ásból
az ol asás a ona kozóan is kapunk számada oka . A megké deze anulók ála-
szaiból kide ül, hogy a „magas okú köny é deklődés az é elmiségi családok gye mekei sem
jellemzi eljesen kielégí ő mé ékben” (Gazsó – Pa aki – Vá hegyi 1971: 134).
Az egye emis ák ol asáskul ú ájá ól számol be Szen i mai László egy sze-
gedi ku a ás kapcsán. A izsgála elsőso ban a hallga ók idő elhasználásá : a mun-
kaidő és a szabadidő e ékenységs uk ú ájá já a kö be (Szen i mai 1976). A hall-
36 METSZETEK 2013/4
ga ókkal el e időmé leg- izsgála alapján pon os ada o kapunk a he enes é ek
egye emis áinak ol asási szokásá ól. A sze ző az ol asás min a leg on osabb sza-
badidős e ékenysége izsgálja meg, s megállapí ja, hogy az ol asásnak p imé
sze epe an a szabadidő- e ékenység s uk ú ájában. A sze ző kiemeli, hogy az
egye emi hallga ók ol asással kapcsola os el á ása igen magas százalékban jelenik
meg. Nem szabad el elej kezni azonban a ól sem, hogy a izsgála el é elének
idején a ele ízió el e jed sége még kezde leges állapo o mu a o . Magya -
o szágon a he enes é ek o dulóján csupán egy csa o na jelen e szó akozási
lehe ősége , 1973- ól ol lehe őség ké magya csa o na közö álasz ani a ele í-
ziónézőknek (Bajomi Lázá 2008). Szen i mai ku a ása is mege ősí i a ele ízió
alacsonyabb használa i mé éké : a leggyak abban/legszí esebben álasz o sza-
badidős e ékenységek so endjében a ele ízió a he edik (másodé es hallga ók
ese ében), ille e nyolcadik (negyedé es egye emis ák ese ében) helyen sze epel.
Napjaink ada ai al össze e he ők4 azok a népsze űség ől szóló lis ák, me-
lyeke a hazai, ille e nemze közi sze zők (í ók, köl ők) ol aso sága alapján állí o -
ak el a szegedi beszámolóban a ku a ók. A hazai mezőny élén az í óknál Néme h
László, K údy Gyula és Illyés Gyula sze epel , míg a nemze közi sze zők közül
Dosz oje szkij, Thomas Mann és Hemingway í ásai ol as ák a legszí esebben a
he enes é ek közepén a szegedi egye emis ák. A ked el magya köl ők közül Ady
End e, Józse A ila és Radnó i Miklós eze i a lis á , míg a kül öldi poé ák angso-
ában Apollinai e, Goe he és Heine a dobogós (Szen i mai 1976).
Ki ejeze en a pedagógusok ol asási kul ú ájá ól számol be Ká olyi Ágnes
egy 1974-es ku a ás alapján. Pedagógusok – in o máció – köny á címmel jelen meg az
a ku a ási jelen és, mely a pedagógusok köny höz, köny á hoz aló iszonyá ,
ille e isme e - és in o mációsze ző szokásai á a öl (Ká olyi 1974). A ku a ás
ké dőí es ada el é el alapján olyan ké dések me ül ek el, melyek ma is ele áns
el e éskén szolgálnak egy ak uális ku a áshoz. A szaki odalmi ájékozo ság, a
szaki odalomhoz aló hozzá é és, s nem u olsó so ban a ájékozódás igényének
4 Hasonló „ked enc sze ző” lis á készí e ünk mi is a 2008-ban el e ké dőí ek alapján a
Pa ium elsőok a ási hallga ói kö ében. Lásd: 3. ejeze .
Néme h Nó a Ve onika: Ol asni jó? 37
elmé ése napjaink pedagógus á sadalmában is megmé e e és e, á ekin és e szo-
ul.
A pedagógusjelöl ek ol asási szokásai a nyolc anas, kilenc enes é ekben
is izsgál ák. Mine a papjai címmel jelen meg 1994-ben egy ku a ási jelen és,
melyben aná jelöl ek ol asási a i űdjé mé ék el négy hazai és ké ha á on úli
pedagógusképző in ézményben5(Lő incz – Vid a Szabó 1994). A ku a ók olyan
ké dések e ke es ék a álasz , min :
Mi jellemzi a pedagógusjelöl ek kul ú ájá ?
É ék endjükben milyen helye oglal el a kul ú a, a mű elődés, az ol asás?
Mi jelen e az ol asás éle ük különböző szakaszában?
Vannak-e megha á ozó gye mekko i ol asmányaik?
Az e edményeke egy ágabb kul u ális kon ex usba ágyaz a á ják elénk a
sze zők. Az összehasonlí ó izsgála a ha á on úl élő magya pedagógusjelöl ek
ol asási ak i i ásának előnyé mu a a ki, mely összecseng más ilyen jellegű izsgá-
la i e edménnyel (Ge eben 2005, Nagy 1995). A magya o szági pedagógusjelöl
hallga ók ol asmánysze keze e a ól á ulkodik, hogy a szó akoz a ó köny ek 25%-
á , az isme e e jesz ő mű ek pedig közel egynegyedé (22,7%-á ) eszik ki az ösz-
szes ol asmánynak. A székely öldi hallga ók ol asási ízlése a chaikusabb, öbb
ikció ol asnak, min hazai ko á saik és az isme e közlő mű ek ol aso sága csu-
pán 10%. A ku a ás e edményei sze in a szlo ákiai magya pedagógusjelöl ek ízlé-
se mode nebbnek ekin he ő, ke esebb lek ű és k imi ol asnak, ugyanakko a
non ic ion a ánya magasabb, min a omániai megké deze eknek. Mi el az „ol a-
sás az éle mód észe, a á sadalmi p axissal sze es össze üggésben an” így e ősen
ügg az ado á sadalom jellegze ességei ől. Ezek e a kon ex uális különbségek e
sajá ku a ásunkban is kiemel igyelme szen elünk.
Az ol asás izsgála ok öbbségé ál alában nagyobb á sadalmi kö ben é-
gez ék. Ge eben Fe enc 1989-ben egy o szágos ep ezen a í ku a ás alapján is-
5 Az ada gyűj és 1991-1992-ben Nyí egyházán, Budapes en, Pécsen, Jászbe ényben, ille e
Nyi án és Székelyud a helyen ö én . A ké dőí es izsgála o 28 hallga ó al, 11 aná al és 7
köny á ossal készí e in e jú eszi plasz ikusabbá (Lő incz – Vid a Szabó 1994).

38 METSZETEK 2013/4
me e i a elnő népesség ol asási és ol asmány-besze zési szokásainak endenciá-
i . Ő is ámu a a é egkö ö ség e, mely a kul u ális ogyasz ásnál is ki apin ha ó
ol . Az i odalmi ízlés ípusok ka ego izálásánál jól elkülöní he ő csopo kén jele-
nik meg az é elmiségi eze ő, alkalmazo , a középszin ű szakembe , a munkás, a
mezőgazdasági izikai dolgozó, a nyugdíjas és a ház a ásbeli csopo ba a ozó
é eg. Ge eben is ámu a a a, hogy „ez a aj a é egződés különös ha ékonysággal u al a
á sadalomban u alkodó őbb éle mód- és é ék end ípusok a” (Ge eben 1989: 28)
A á sadalmi csopo ok közö i el é és a ku a ási e edmények alapján o-
ább á nyal ák a lakóhely ípusa alapján. Az ol asói ízlés ípusok beso olásánál
megállapí o ák, hogy a alusi é elmiségnek á lagosan alacsonyabb az ízlésszin je,
ami a lek ű jellegű köny ek magas a ánya (é elmiségi á lagnak öbb min négy-
sze ese) jelöl. Az é elmisége oglalkozási csopo ok alapján is meg izsgál ák, s
megállapí o ák, hogy a humán-é elmiség „mind a mode n, mind a klasszikus ka egó i-
ában megelőzi az ipa , ke eskedelem és közigazga ási e üle ek menedzse -é elmiségé ” (Ge e-
ben 1989: 30).
A á sadalmi csopo onkén i izsgála ok melle a nyolc anas, kilenc enes
é ekben elő é be ke ül ek a e üle i különbségek izsgála ai. Összehasonlí ó elem-
zéseke alálunk a ő á os és idék (Ge eben 1998), a endsze ál ás u án pedig a
magya o szági és ha á on úli magya ok ol asási szokásá ól (Ge eben 2005) is. Az
ol asás e ékenységének gyako isága, az ol aso mű ek, ille e a ked enc sze zők
ol ak ezeknek a ku a ásoknak a ő izsgála i á gyai.
Az elmúl él é század so án égeze ol asás izsgála ok összehasonlí ha-
ósága p oblémákba ü közik. A megismé lés nehézségé az ol asási mód meg ál o-
zása is o ább bonyolí ja, hiszen az 5-10 é e készí e ké dőí ek má nagy alószí-
nűséggel nem használha ók eljes egészében. A echnika ejlődésé el az ol asáskul-
ú a gyöke es á alakuláson men ke esz ül. Az elek onikus, számí ógéphez, in e -
ne hez kö ődő ol asás újabb ku a ási ké déseke , izsgála i módsze eke kí án
meg.
Az ol asás izsgála á a az i júságku a ásokban (Szabó – Baue – Laki 2002,
Baue – Szabó 2005, Szabó – Baue 2009) minden ese ben ki é ek. A 2004-es
Néme h Nó a Ve onika: Ol asni jó? 39
i júságku a ás e edményei hasonló endenciák ól számol ak be, min a négy é el
ko ábbi elmé és. A megké deze ia alok (15–29 é es ko osz ály) az ez ed o du-
lón á lagosan 8,9 kö e e ol as ak é en e, míg 2004-ben 8,7 köny e e ek a ke-
zükbe a kö elező iskolai ol asmányokon kí ül. A köny ol asás csökkenésé e u al
az az ada , mely sze in 2000-ben á lagosan há ommal öbb köny e ol as ak a
ia alok a 2004-es ada okhoz iszonyí a. A házi köny állomány 350 kö e kö ül
mozog, ugyanakko a ia alok 4%-ának o honában egy köny sincs. A sajá köny-
ek száma nem é i el a 100 da abo és a szülőkkel együ élő ia alok 10 %-a nem
endelkezik sajá köny el.
Az i júságku a ás e edményei mege ősí ik a gende -ku a ások (Fényes
2010) alapján ál alánosan isme endenciáka . A iúk ke esebb (á lag 78 da ab),
míg a lányok (105) öbb kö e e bi okolnak á lagosan. A ia alok a bul á lapok és
a helyi saj ó ol asói kö é e ősí ik. Az o szágos e jesz ésű poli ikai lapok ol asói
öbbségében ő á osi ia alok.
Az I júságku a ások endsze es elmé ései közül a 2008-as ada ok az mu a -
ják, hogy o ább csökken a sajá köny á nagysága (2004-ben: á lagosan 344 da ab
köny , 2008-ban: 265 kö e ). A köny á lá oga ás is csökkenő endenciá mu a o a
2004-es elmé éshez képes , ugyanis a köny á ba soha nem já ók száma 28- ól 30%-
a nő a 15–19 é esek ka egó iájában. Hasonló az a ány a 20–24 é esek kö ében is, de
ja uló képe es a 25–29 é esek ko csopo ja.
A elsőok a ás expanziójának köszönhe ően nagyobb számban és időben is ki o-
lód a annak jelen a 25 é nél idősebbek az iskolapadokban (aká nappali, aká le ele-
zős képzésben), ami a köny á használa ban is ki apin ha ó. Azonban mindhá om
ko csopo 2%-kal ke esebb köny esbol ba-lá oga ó mondha magáénak, aminek ké
lehe séges magya áza á is adha juk: (1) Nega í magya áza : a d ágább köny ek mia
ke esebbe esznek a ia alok, (2) Pozi í magya áza : a köny ásá lások bizonyos
hányada in e ne es meg endeléssel ö énik.
Az i júságku a ások és a 2000 u án égze ol asásszociológiai elmé ések
e edményeiből egyé elműen kiol asha ó az a endencia, misze in az ol asási szoká-
sok elmé ése csak az elek onikus ol asás izsgála á al együ lehe é ényes és pon-
40 METSZETEK 2013/4
os mu a ó. A szépi odalmi ájékozo ság ese ében még mindig a papí alapú köny ek
használa a az el e jed ebb, de a szaki odalom ol asásában má számí ha unk az in e -
ne es o ások használa ának nö ek ő a ányá a.
A szocializáció jelen ősége az ol asó á ne elésben
A mű el ségi kánon á adásának és a szocializációnak leg on osabb helyszínei: a
család és az iskola. Tanulmányunkban a család melle az iskola elada á , adíció-
já és lehe őségei ázoljuk el. A családban a szülői min a (elsőso ban az anya
meseol asási szokásai) a legmegha á ozóbbak (Nagy 2010). Az iskolai ok a ásban
az in o máció- és udássze zés a aná i előadás a és az ol asás echnikájá a épül.
Az ok a ás célja a ke e an e sze in az új mű el ségeszmény e aló elkészí-
és, ami az IKT ko ában az in o máció megsze zésé , ki áloga ásá és új as uk u-
álásá jelen i. Ez a aj a udásá adás és anulás más ípusú ol asási módsze , szö-
egé ési a i űdö aka (Dán 2001). „Az ol asás ál alában ágabb é elemben használ-
juk. Nemcsak a nyel i jelek dekódolásá jelen i, hanem mindazoka a kogni í mű ele eke ,
amelyek a szö eg é elmezéséhez, alkalmazásához nélkülözhe e lenek. A szö egé és el álasz -
ha a lan a szö egalko ás ól, azzal együ ejlődik. A szö eg be ogadásához szö egalko ásnak
kell kapcsolódnia, a megé és szín onala szóbeli agy í ásbeli szö egmű ajokkal mu a ha ó be.”
(Dán 2001: oldalszám nélkül)
Az ol asáshoz aló iszonyunka azonban az iskola melle a családi példa,
az o honi légkö (ol asnak-e a szülők, já nak-e köny á ba, ajándékoznak-e köny-
e , ol asnak-e a gye meknek s b.) is jelen ősen be olyásolja. A Má é-e ek us sze-
in a há ányos helyze (alacsony iskolai égze ség, ke ésbé u banizál lakóhely,
osszabb in as uk u ális kö nyeze , ossz egészségi állapo ) a nem ol asók ábo-
á e ősí i, ugyanakko „akiknek jobbak a á sadalmi kö ülményei és ado ságai, azoknak
ada nak meg a kul ú a, az ol asás áldásai is.” (Ge eben 1997: oldalszám nélkül)
Nagy A ila (2001) elhí ja a igyelme , hogy az ol asás nem lehe elkülö-
nül en „ aní ani”, s nem lehe csupán bizonyos ko osz ály, é olyam elada akén
kezelni. „Az ol asás az egyik legegye emesebb eszköz jellegű udás, melynek szin je nyil án a-
lóan ha ással an a öbbi an á gyban elé e edmények e. A mai magya iskola endsze ben az
Néme h Nó a Ve onika: Ol asni jó? 41
alsó agoza ban be ejeződik az ol asás meg aní ása, ejlesz ése s a elsősök má „csak” an á -
gyaka , udományoka anulnak. Holo jól udjuk, hogy Nyuga -Eu ópa számos o szágában
(Finno szág, No égia, Egyesül Ki ályság s b.) a an e egészé á ogó p og am lé ezik az
ol asási készség ejlesz ése é dekében ( eading h ough cu iculum).” (Nagy 2001: 10)
Az ol asó á ne elés Benczik (2009) sze in a magya közok a ásban első-
so ban a kö elező ol asmányok megisme ésé e i ányul. Az alap okú ok a ás első
négy é olyamában a kö elező i odalmi é elek ki álasz ásában „az i odalmi kánon
mé sékel en é ényesül, nagyobb hangsúly kap a haza ias ne elés”, ille e a e mésze meg-
isme ése és megsze e e ése is öbb sze ephez ju a ne elés olyama ában (Benczik
2009: 13). A első agoza ban má e ő eljesebben jelen annak a hi a alosan el o-
gado i odalmi kánonba a ozó mű ek. Benczik u al a a is, hogy ezek az ol as-
mányok nem el é lenül olyan szó akoz a óak a gye mekek számá a, hogy azzal az
ol asás – min e ékenysége – meg is sze e essék a anulókkal.
Gombos Pé e (2010) a Magya Ol asás á saság 2009-es elmé ésé e hi a -
koz a megállapí ja, hogy a első agoza os diákok kö elező ol asmányai á lag 80
é es i odalmi szemel ények, mű ek. A pedagógusok i kán adnak lehe ősége a a,
hogy a ia aloka é deklő ol asmányok ól ó ai ke e eken belül beszélgessenek.
Ennek egyik oka, hogy maguk a aná ok sem isme ik a „ iss” gye mek-, ille e
i júsági i odalma . Példakén Gombos Jókai és S. Meye emlí i, min ké égle es
ol asmány ípus a kamaszko úak számá a.
Hangsúlyozza, hogy nem a „ agy- agy” megoldás működőképes az ol asó á
ne elés olyama ában, hanem az „és” lehe őségének meg e em ése. Mi el a „ első
agoza os diákok nagyobb észe egyál alán nem számí u inos ol asónak (…) számuk a a
klasszikusok – émájuk, nyel eze ük, empójuk és sok más ok mia – nehezen ol asha ók…”
(Gombos 2010: 150). Hasonló példá és pá huzamo onha unk a Kincske eső a
Ha y Po e köny ek közö . Nem el é lenül a e jedelem az, ami ől „megijednek”
a gye ekek, hanem inkább a nyel eze , a ö éne ak uali ása és gye mekközpon ú-
sága, ille e annak hiánya az, ami be olyásolja az ol asói ak i i ás in enzi ásá .
48 METSZETEK 2013/4
„Könnyen elképzelhe ő, hogy bennem an a hiba, de az ál alános iskolában ám e őszakol
kö elező ol asmányok a ilágon semmi nyomo nem hagy ak bennem, és inkább el e ék a
ked em az ol asás ól, min sem meghoz ák olna. Még sze encse, hogy olyan családban nő em
el, ahol minden es e elő-előke ül ek a köny ek, így ol alkalmam megke esni a számom a
leg onzóbbaka .” (hallga ó, iú)
Kö elező i odalom, min megha á ozó ol asmányélmény
A ké dések közö nem sze epel a kö elező i odalommal kapcsola os ké dés, ennek
ellené e a hallga ók öbbsége megemlí e e alamelyik kö elező ol asmányá , min
ol asásá megha á ozó élmény . A semleges, ille e a nega í emlékképek öbbségben
ol ak a „kö elezőkkel” kapcsola ban.
„Nekem az ál alános iskolából csak a kö elező ol asmányok ma ad ak meg, hiszen enge e-
ge kelle agy kelle olna elol asni belőlük. A p obléma az ol , hogy én nem nagyon sze e-
ek ol asni és ehhez hozzájá ul ak a kö elező ol asmányok is, amiben ol néhány on a o
cselekményű í ás is.” (hallga ó, lány)
„A kö elezők iszon hama ked eme szeg ék. Szégyen és alán gyaláza , hogy az Eg i csil-
lagok elol asása szen edés ol számom a.” (hallga ó, iú)
Azok, akik sem az iskolában, sem o hon nem kap ak meg elelő min á , ille e nem
é e őke olyan e ős mo i áló ha ás és pozi í élmény, elnő ko uk a sem ál ak ol a-
só á. Bá ennek ál alában nem könnyű, hiszen a meg elelni aka ás sokszo legyőzi a
alóság be allásá , az sajá ogalmazás ese ében e e is alál unk példá :
„Őszin én szól a sosem sze e em ol asni. Szin e csak a kö elező ol asmányoka ol as am el,
me az muszáj ol . A kö elező ol asmányokon kí ül ké köny e ol as am el.” (hallga ó,
lány)

Néme h Nó a Ve onika: Ol asni jó? 49
A hallga ói álaszokból kide ül , hogy sokan az ál alános iskolai é ek ala még
nem sze e ek ol asni, de a középiskolás é ek ala ez az a i űd ál ozo , s így
lassan mégis „ ászok ak” az ol asás a.
„Régen nem sze e em ol asni. Nem is udom mi mia ol ez a nagy á olság köz em és a
köny ek közö . Visszagondol a, iskolás ko omban az hiszem má a ól megijed em, ami-
ko meglá am, hogy milyen as ag egy köny . Azó a nagyo o dul elem a ilág. Egy elől
később az iskola mia , más elől pedig magam mia is sokkal öbb köny ke ül a kezembe.
Ma má a köny ek as agsága sem iasz el semmi ől.” (hallga ó, lány)
A ele ízió és az in e ne , min az ol asás ellenségei?
A ele ízió ko ábbi ku a ások alapján is nega í an ha az ol asási ak i i ás a. Pon o-
sabban a leg öbbe és a legke esebbe é ézők ol asnak a legke esebbe , ugyanakko a
szelek áló é énézők ol asási hajlandósága á lagosnak, agy annál is jobbnak mu a ko-
zik (Ge eben 1998). A leggyako ibb k i ika a ele ízió al szemben, hogy a készen ka-
po képek ellus í ják a be ogadó , hiszen nem szükséges a an ázia és a k ea i i ás
ahhoz, hogy a ö éne megjelenjen szemünk elő . Az egyik szülő, aki amúgy pedagó-
gus is e e a p oblémá a mu a á, amiko a ele ízió , ille e az in e ne e a köny
ellenpólusakén jellemzi.
„Nagy i álisa a köny eknek a TV, az in e ne , nehéz ol asmánnyal lekö ni a lu kók i-
gyelmé , egy e nehezebb” (55 é es pedagógus anya)
Ugyanakko a hallga ók sem alko nak egységes homogén halmaz abban a ekin-
e ben, hogy az új gene áció agjaikén csak és kizá ólagosan az in e ne ilágá
használnák, ille e é ékelnék.
50 METSZETEK 2013/4
„Kimondo an on osnak a om ehá az ol asás és kizá nak a om, hogy udja pó olni a
mul idimedializál i uális cybe kö nyeze az , ami egy Wass Albe , a agy egy La Fon a-
ine adni ud. Kö elező ked e csinálnunk az ol asáshoz ebben a bo zalmas úl medilizál i-
lágban.” (hallga ó, iú)
Az ol asási ked csökkenéséé , az ol asási szokások meg ál ozásáé úgy űnik
nem csupán a echnikai ejlődés ehe ő elelőssé. A echnika önmagában ugyanis
nem képes meg ál oz a ni a iselkedésünke . A echnikai eszközök használa a, az
éle mód meg ál ozása, a elgyo sul in o mációéhes á sadalom azonban magá al
onha ja az ol asási szokások meg ál ozásá .
„Néhány é izeddel ezelő elképzelhe e lennek a o am, hogy a ia alok ennyi e el o dulja-
nak az ol asás ól. Taná kén is apasz al am az a kö elező ol asmány undo , ami sok-
szo é esen lus aságnak i ulál ak. Amekko a élmény ol a mi gene ációnknak egy köny ,
annyi a aszí ja a mos aniaka az ol asás. Ebből a médiának csak egye len szele ju , nem
lehe minden á há í ani.” (pedagógus nagynéni)
Az in okommunikációs eszközök ad a lehe őségek e mésze esen pozi í é elemben
is megjelennek. A könnyebb és gyo sabb in o mációsze zés, az elé he őség bizonyos
szin en az egyenlőség esélyé ho dozza, ugyanakko azzal is isz ában agyunk, hogy a
kul u ális szakadék a digi ális kul ú á al nem el é len csökken, ső , bizonyos ese ek-
ben öbbszö ösé e is nö ekedhe . Ha csak a á olság és az idő ol ko ábban a ko lá ja
például egy olyói a megsze zésének, az az elek onikus hozzá é he őséggel egyé el-
műen könnyebbé ál . Azok számá a azonban, akiknek nincs lehe őségük az in e ne
használa á a (anyagi, in as uk u ális okok mia , agy egysze űen azé , me nem
é enek a számí ógép használa ához), o ább a is p oblémá jelen az ilyen jellegű in-
o máció megsze zése.
„A ké gene áció izsgála a jól mu a ja a ö énelem ál ozása mennyi e ha ással an a kul-
u ális éle e, az pedig az embe ek álasz ásá a. A mi ko osz ályunknak sze encséje an,
Néme h Nó a Ve onika: Ol asni jó? 51
hogy a bőség kosa ából szabadon áloga ha . Az in e ne o ábbi lehe őségeke nyúj bá mi-
ko , bá hol aká elek onikus ál oza ban elé he ünk köny eke .” (hallga ó, iú)
Az o line és online ol asás a ányának el olódásá a is alál unk öbb példá a hallga ói
í ásokban. Ugyanakko ez a endencia mu a ja, hogy nem az ol asás ól, inkább csak a
hagyományos, papí alapú ol asás ól e ődö á a súlypon az elek onikus, in e ne es
ol asás a.
„Manapság inkább az in e ne en ol asga ok ked em sze in , de elő o dul, hogy egy jó köny e
is a kezembe eszek.” (hallga ó, lány)
Össze oglalás és ki ekin és
Ku a ásunkban a anulás, mű elődés és ol asás ö ökké ak uális ké désé izsgál uk
meg. Igyekez ünk kapcsolódni azokhoz a ku a ásokhoz, melyeke a hazai és nem-
ze közi szaki odalom széles pale ája á elénk. A k an i a í és k ali a í eszközök
használa ának ele anciájá az ad a, hogy a mennyiségi mu a ók mögö húzódó
a i űd és szokás endsze kialakí ó családi és iskolai szocializációs közeg el é ké-
pezése a ké módsze ö özésé el közelebb i a izsgál csopo ol asási szokása-
inak megisme éséhez. E edményeink összecsengenek azokkal a endenciákkal,
melyeke a szaki odalom alapján anulmányunk elején el ázol unk: az ol asás és
anulás/in o mációsze zés e üle én égbemenő ál ozások egyé elműen ki apin -
ha ók a izsgál hallga ói populáció ese ében is. Az in e ne é hódí ása, az ol asás
a almi és o mai unkció ál ozásá onja maga u án.
Az „új ol asás” új eszközöke , új nézőpon o és új a i űdö igényel mind a
mai hallga óka aní ó ok a ók ól, mind a émá izsgáló ku a ók ól. Az ol asási
szokásoka bemu a ó e edmények ámu a nak azok a a á sadalmi ál ozások a,
melyek a családban, az iskolában és a ko á s közösségben egya án égbemennek.
Az ol asásku a ás egyik lehe séges jö ője az ol asás és a ko á scsopo kapcsola-
ának izsgála a, mely a web2.0 echnológia e jedésének köszönhe ően a közösségi
52 METSZETEK 2013/4
oldalak, ille e más in e ne es ol asmányélmények (pl. blogok, ó umok) ilágának
elemzésé jelen i.
I odalom
Bajomi-Lázá Pé e (2008): Média és á sadalom. An enna Köny ek, Budapes .
Ba os É a /so oza sze k./ (2009): Az ol asáskul ú a ejlesz ése. Koncepciók, p og amok,
kampányok. Köny á i In éze , Budapes .
Baue Béla – Szabó And ea (2005): I júság 2004. Gyo sjelen és. Mobili ás I júságku a ási
I oda le öl és helye:
h p://www.spo olonemze .hu/Reposi o y/Uploads_RT/ba doczy.gabo /Documen
s/I jusag%202004-gyo sjelen %C3%A9s.pd le öl és ideje: 2011.má cius 10.
Benczik Vilmos (2009): Az ol asás alkonya? In: Szá ai Ilona /sze k./: Ol asni jó! Ta-
nulmányok az ol asás on osságá ól. Pon Kiadó, Budapes . 7-14.
Dán K isz ina (2001): Ol asás ejlsze és a ke e an e ekben. In: Köny és Ne elés. 2001/2.
le öl és helye: h p://www.opkm.hu/kony esne eles/2001/2/cikk2.h ml le öl és
ideje: 2011.május 30.
Dulin, Ken L. (1974): The sociology o Reading. In: The Jou nal o Educa ional Resea ch.
Vol. 67, 9, Május-Június, 392-396.
Fényes Hajnalka (2010): A nemi sajá osságok különbségének izsgála a az ok a ásban. A nők
há ányának elszámolódása? Deb eceni Egye emi Kiadó, Deb ecen.
Gazsó Fe enc – Pa aki Fe enc – Vá hegyi Gyö gy (1971): Diákéle mód Budapes en.
Gondola Kiadó, Budapes .
Ge eben Fe enc (1989): A elnő népesség ol asási és ol asmánybesze zési szokásai. Egy ep e-
zen a í o szágos izsgála e edményei. OSZK KMK, Budapes .
Ge eben Fe enc (1997): Az ún. "Má é-e ek us" az ol asás- és köny á szociológiában. In:
Köny á i igyelő. 43. é . 3. sz. Le öl és helye:
h p://epa.oszk.hu/00100/00143/00023/ge eben.h ml le öl és ideje: 2011. június 16.
Ge eben Fe enc (1998): Köny , köny á , közönség. A magya á sadalom ol asáskul ú ája
ol asás- és köny á szociológiai ada ok ük ében. OSZK, Budapes .
Ge eben Fe enc (2002): Ol asás- és köny á szociológiai izsgála ok Magya o szágon. In:
Köny á osok kéziköny e. 4. kö e , Ha á e üle ek. Osi is Kiadó, Budapes . 17-50.
Ge eben Fe enc (2005): Ol asáskul ú a és iden i ás. A Ká pá -medence magya ságának kul u-
ális és nemze i azonosság uda a. Kisebbségku a ó köny e. Lucidus Kiadó, Budapes .
Gombos Pé e (2010): A kö elező ol asmány ól a szí esen ol aso köny ekig. In: Szá ai Ilona
/sze k./: Az ol asás édelmében. Ol asásku a ási anulmányok. Pon Kiadó, Buda-
pes .
Ká olyi Ágnes (1974): Pedagógusok – in o máció – köny á : Ku a ási jelen és a pedagógusok
ol asási kul ú ájá al kapcsola os elmé és ől. OSZK-OPKM, Budapes .
Ke ekes Pál (2010): Az elek onikus köny . Ad Lib um, Budapes .
Ko ács Ilma (2007): Az elek onikus anulás ól. Holnap Kiadó, Budapes .
Lő incz Judi – Vid a Szabó Fe enc (1994): Mine a papjai? Pedagógusjelöl ek ol a-
sáskul ú ája. OSZK, Budapes .
Néme h Nó a Ve onika: Ol asni jó? 53
Nielsen, Jakob (2006): F-Shaped Pa e n Fo Reading Web Con en . Le öl és helye:
h p://www.usei .com/ale box/ eading_pa e n.h ml le öl és ideje: 2011.06.18.
Nagy A ila (1995): A öbbköny ű ok a ás elé: Köny - és köny á használa i módsze ek, példák.
A Köny á i Figyelő köny so oza a 3.OSZK-KMK. Budapes .
Nagy A ila (1998): Mode nizáció: globalizáció, ame ikanizáció? Vál ozási endenciák a hazai
ol asási és köny á használa i szokásokban. In: Köny á i igyelő, 1998. Különszám. 65–
79.
Nagy A ila (2001): Ol asás ejlesz és, köny á használa – k i ikus gondolkodás.
Szócikkmásolás ól a pa ódiaí ásig. OSZK – Osi is Kiadó, Nemze i Téka so oza , Bu-
dapes . Le öl és helye: Magya Elek onikus Köny á .
h p://mek.nii .hu/04200/04216/04216.pd le öl és ideje: 2011. június 10.
Nagy A ila (2003): Há al a jö őnek? Középiskolások ol asás- és mű elődésszociológiai izsgála-
a. OSZK, Gondola Kiadó, Budapes .
Nagy A ila (2006): Nö ek ő kul u ális szakadék – az ol asás példája. In: Elek onikus
Köny és Ne elés. VIII. é olyam, 2006/4. szám. le öl és helye:
h p://www. ansze a .hu/eken/2006_04/na_0604.h m le öl és ideje: 2011. 03.20.
Nagy A ila (2010): Család – mesék – min a –mű el ség. Le öl és helye: HUNRA (Ma-
gya ol asás á saság honlapja)
h p://hun a.hu/index.php?op ion=com_con en & iew=a icle&id=765:csalad--
mesek--min ak--m el seg&ca id=46:ol &I emid=73 le öl és idejs: 2011.10.14.
Suppné Ta nay Gyö gyi (2004): A gye mekköny á ak és az iskolai köny á ak együ műkö-
dése az ol asó á ne elésben. In: Emme Gábo né /sze k./: Az iskolai köny á új modellje
a gyako la ban. Köny á os aná ok egyesüle e, Flaccus Kiadó, Budapes . 11-17.
Szabó And ea – Baue Béla (2009): I júság 2008 Gyo sjelen és. Szociálpoli ikai és Munka-
ügyi In éze . le öl és helye: h p://ncsszi.hu/images/dok/i jku a as/i jusag2008.pd
le öl és ideje: 2011. eb uá 1.
Szabó And ea – Baue Béla – Laki László (2002): I júság 2000. Tanulmányok. Nemze i
I júságku a ó In éze . le öl és helye: www.szmi.hu/download.php? ile_id=417 le öl és
ideje: 2011. má cius 13.
Szabó László Tamás (2010): Be eze és a aná i mes e ségbe. Deb eceni Egye emi Kiadó,
Deb ecen.
Szen i mai László (1976): Egye emi hallga ók Szegeden. A munkaidő és a szabadidő e ékeny-
ségs uk ú ája. Gondola Kiadó, Budapes .
Tószegi Zsuzsanna (2009): Az ol asás ón osz ása? Adalékok a köny ből, ille e a képe nyő-
ől aló ol asás ké déséhez. In: Elek onikus Köny és Ne elés. 2009. 11. é . 4. sz. Le öl-
és helye: h p://www. ansze a .hu/eken/2009_04/ zs_0904.h m le öl és ideje:
2011.06.17.